Probus Anicius, Honorius consulja.
406
-ban keszult Labarum abrazolas, csucsan a Krisztus-monogrammal
Honorius
Jean-Paul Laurens
festmenyen
Honoriust abrazolo penzerme
Flavius Honorius
, gyakran csak
Honorius
(
Konstantinapoly
,
384
.
szeptember 9.
?
Ravenna
,
423
.
augusztus 15.
) a ketteosztott
Romai Birodalom
nyugati felenek
els? csaszara volt
395
-t?l halalaig. Tobb mint negyedszazados uralkodasa az
okori Roma
tortenetenek legkatasztrofalisabb korszakai koze tartozott. Uralma alatt tobb mint hetszaz ev utan el?szor idegen seregek foglaltak el
Romat
,
Britannia
lenyegeben elszakadt a birodalomtol, es megindult a katonailag es gazdasagilag osszeroppant
Nyugatromai Birodalom
fel evszazados agoniaja.
Szarmazasa, hatalomra kerulese
[
szerkesztes
]
Honorius
I. Theodosius
kisebbik, masodszulott fia volt,
384
.
szeptember 9-en
szuletett. Theodosius, aki gyakorlatilag az utolso csaszar volt, aki a birodalom mindket felet magaenak tudhatta rovid id?re, a birodalmat ket fia,
Arcadius
es Honorius kozott osztotta fel, Arcadiusnak juttatva a keleti, Honoriusnak pedig a nyugati birodalomreszt. Honorius 11 eves koraban,
395
-ben lett a nyugati birodalom ura, Theodosius halala utan. Ez az evszam a birodalom vegleges kettevalasanak id?pontja is. Batyja, Arcadius kes?bbi fia
II. Theodosius bizanci csaszar
lesz, akinek segitsegevel fog tronra jutni
Galla Placidia
fia,
III. Valentinianus
. Galla Placidia Honorius es Arcadius mostohahuga.
Stilicho ved?szarnyai alatt
[
szerkesztes
]
Honorius hosszu uralma alatt mindvegig uralkodohoz meltatlan onallotlansagrol es hatarozatlansagrol tett tanubizonysagot. Uralkodasa els? 13 eveben a hatalmat valojaban a
magister militum
(hadseregf?parancsnok), a
vandal
szarmazasu
Stilicho
gyakorolta, akit meg Theodosius nevezett ki fia vedelmez?jenek. Bar Stilicho tehetseges hadvezer volt, aki tobb mint egy evtizeden keresztul vedelmezte a birodalmat, tulzott befolyasa a ket birodalomresz viszonyanak megromlasat okozta, ugyanis a
keleti
csaszari udvarban az Arcadiust iranyito kegyencek (
Rufinus
es
Eutropius
miniszterek,
Gainas
got hadvezer es
Aelia Eudoxia
csaszarne) rossz szemmel neztek a barbar szarmazasu, hatalmas vagyonnal rendelkez? hadvezer torekveseit, aki itt is ervenyesiteni kivanta befolyasat. Poziciojanak meger?sitese erdekeben Stilicho sajat lanyat, Mariat adta az ifju csaszarhoz felesegul.
Gotok es mas germanok
[
szerkesztes
]
Valens
378
-as katasztrofalis
csatavesztese
ota a
gotok
folyamatos veszelyforrast jelentettek a birodalom bekejere. Bar Theodosiusnak sikerult romai szolgalatba allitani a barbar nepet, halala utan csakhamar ujra kiujultak az ellensegeskedesek.
395
-ben a gotok
Alarichot
valasztottak kiralyuknak, aki
396
-ban vegigrabolta a
gorog
provinciakat
. Stilicho gy?zelmet aratott Alarich felett, am a konstantinapolyi udvar feltekenysege megakadalyozta a vegs? gy?zelem elereseben. Arcadius tanacsosai ehelyett kibekultek a got kirallyal, es
397
-ben
Kelet-Illyricum
kormanyzojava tettek.
Alarich ezutan ? nagy valoszin?seggel a hatekony konstantinapolyi gy?zkodes hatasara ? a Nyugatromai Birodalmat valasztotta celpontjaul. A kovetkez? evek soran tobbszor betort
Italiaba
, es
402
-es tamadasa akkora veszelyt jelentett, hogy Honorius
Milanobol
a jobban vedhet?
Ravennaba
helyezte at a csaszari udvart. Stilichonak vegul sikerult osszevonnia a nyugati birodalom haderejet, es
Pollentianal
403
tavaszan gy?zelmet aratott, am Alarichnak sikerult elmenekulnie. Bar a romai gy?zelem nem volt teljesnek mondhato,
404
-ben Honorius
diadalmenetet
tartott Romaban. Erre az id?re tehet? a
gladiatorviadalok
vegs? betiltasa is.
A birodalom nyugati fele hamarosan ujabb veszelyekkel volt kenytelen szembenezni.
406
-ban Stilicho a
german
torzsek betoreset hiusitotta meg Italiaban, am ennek erdekeben kenytelen volt a birodalom
rajnai
vedvonalarol
kivonni a csapatokat. A german torzsek az ev utolso napjan atleptek a befagyott Rajnat es mindenfele ellenallas nelkul kezdtek el
Gallia
feldulasat.
Lazadas Britanniaban
[
szerkesztes
]
A kozponti hatalom tehetetlensege es a galliai esemenyek
407
-ben a brit
legiok
lazadasat valtottak ki. A sereg ket rovid elet? tronbitorlo utan
III. Constantinust
tette meg csaszarnak, aki a csatornan atkelve a nyugati provinciak feletti hatalmat is megkiserelte megszerezni. Constantinus
408
-ban
Hispania
ellen vonult, legy?zve Honorius negy unokatestveret es sikeresen visszaverte a Honorius altal ellene kuldott
Sarus
tamadasat is.
Stilicho bukasa, Roma eleste
[
szerkesztes
]
Constantinus sikereivel egyid?ben a csaszari udvarban sikeres osszeeskuves bontakozott ki Stilicho megbuktatasara, es
408
augusztusaban kivegeztek a kegyvesztette valt hadvezert. A magister militum halala meg tovabb gyengitette a romai er?ket. A lefejezett hadsereg elere Honorius uj kegyenceinek valasztottjai kerultek, es raadaskeppen a seregben Stilicho altal alkalmazott barbar segedcsapatokat Italiaszerte lemeszaroltak. A tulel?k Alarich segitseget kertek, aki nem habozott kihasznalni a lehet?seget. Az Italia ellen vonulo got seregek ellenallas nelkul ertek el Romat
408
-ban, mikozben Honorius megmaradt csapatait Ravenna vedelmere vonta ossze. A hajdani f?varos ostroma ket evig tartott, de Honorius nem tett erdemi probalkozast felmentesere. Alarich, miutan eredmenytelenul varta az altala kovetelt valtsagdijat,
410
-ben egy arulonak koszonhet?en elfoglalta es kifosztotta a varost, amelybe idegen megszallo a gallok tobb mint 700 evvel korabbi dulasa (
Kr. e. 387
-
386
) ota nem tette a labat. Alarich nem sokkal Roma feldulasa utan meghalt, es utodja beket kotott a csaszari udvarral.
A gallai tronbitorlot, Consantinust a meggyengult Honorius
409
-ben tarsuralkodova fogadta, es
consuli
cimmel ruhazta fel, am tabornoka,
Gerontius
lazadasa kovetkezteben Constaninus elvesztette Hispaniat. A meggyengult bitorloval Honorius hadvezere, a kes?bbi
III. Constantius
vegzett. A nyugati provinciakban azonban a tovabbiakban sem rendez?dott a helyzet. A kovetkez? evek soran tobb onjelolt augustus is felbukkant Galliaban; leveresukben nagy szerep jutott Constantiusnak, akire Honorious egyre inkabb tamaszkodott. Britannia romai elhagyasa lenyegeben erre az id?szakra datalhato: miutan a bitorlo III. Constantinus kivonult a szigetr?l, a
romanizalt
helyiek katonai vedelem nelkul maradtak, es segelykeresuket Honorius
410
-ben elutasitotta.
Honorius n?veret,
Galla Placidiat
ujabb jobbkezehez, Constantiushoz adta es a hadvezert
421
elejen augustussza tette. Az ujdonsult uralkodo, akit a keleti birodalom nem ismert el, meg abban az evben meghalt, am gyermeke,
III. Valentinianus
kes?bb nyugatromai csaszar lett. Honorius maga vegul
423
-ban halt meg betegsegben. Az uralkodasa alatt elszenvedett vesztesegekb?l a Nyugatromai Birodalom keptelen volt felepulni letezesenek hatralev? fel evszazada alatt.
- Harry Hearder:
Olaszorszag rovid tortenete
, Meacenas Konyvkiado, Bp, 1992,
ISBN 963-7425-60-8
, (39. o.)
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]