A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
 | Ez a szocikk a 685. evr?l szol. A 685-os szamrol szolo cikket lasd itt:
685 (szam)
.
|
Evszazadok
:
6. szazad
?
7. szazad
?
8. szazad
Evtizedek
:
630-as evek
?
640-es evek
?
650-es evek
?
660-as evek
?
670-es evek
?
680-as evek
?
690-es evek
?
700-as evek
?
710-es evek
?
720-as evek
?
730-as evek
Evek
:
680
?
681
?
682
?
683
?
684
?
685
?
686
?
687
?
688
?
689
?
690
- 35 eves koraban meghal
IV. Konsztantinosz
bizanci csaszar. A tronon 16 eves fia,
II. Iusztinianosz
koveti.
- A
III. Bridei
vezette
piktek
fellazadnak a
northumbriai
uralom ellen.
Ecgfrith
kiraly ellenuk vonul, de a
Dun Nechtain-i csataban
vereseget szenved es maga is elesik. Utoda Northumbria tronjan torvenytelen szuletes? feltestvere,
Aldfrith
, aki addig papnak tanult
Iona
szigeten.
- Eadric
, Kent tarsuralkodoja
Æthelwealh
sussexi kiraly segitsegevel legy?zi nagybatyjat,
Hlothhere
kiralyt es egyedul foglalja el a tront.
- Cædwalla
, a
Wessexb?l
szam?zott herceg sereget gy?jt hogy elfoglalja Sussexet. Sikerul csataban megolnie Æthelwealh kiralyt, de annak f?nemesei, Berthun es Andhun el?zik ?t es maguk veszik at az orszag kormanyzasat.
- Centwine
, Wessex kiralya lemond a tronrol es szerzetesnek all. Helyere tavoli rokonat, Cædwallat valasztjak meg, aki azonnal ismet megtamadja Sussexet, megoli Berthunt es elfoglalja at orszagot
Wight
szigetevel egyutt.
- Meghal
II. Benedictus
papa. Utoda
V. Ioannes
, akit - tobb mint szaz eve el?szor - csaszari jovahagyas nelkul szentelnek fel.
- I. Marvan
, a Sziriaban kikialtott id?s
Omajjad
kalifa elfoglalja Egyiptomot es fiat, Abd el-Azizt kinevezi kormanyzojanak. Ezutan sereget kuld Irakba, hogy el?zze onnan a mekkai ellenkalifa,
Abdallah ibn al-Zubajr
er?it, de aztan meg az ev tavaszan meghal. Utodja fia,
Abd al-Malik
.
- Irakban az eddig ibn al-Zubajrral szovetseges
Muhtar al-Takafi
elfoglalja
Kufat
es
imamma
es
mahdiva
kialtja ki
Ali
kalifa fiat,
Muhammad ibn al-Hanafijjat
.
- Antiokheiaban a keresztenyek sajat patriarkat valasztanak Ioannesz Maron szemelyeben (a hivatalos patriarkak evtizedek ota Konstantinapolyban laktak es be sem tettek labukat a muszlimok altal elfoglalt varosba). Innen szamitjak a
maronita egyhaz
elszakadasat az ortodoxiatol.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a(z)
685
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
