II. (Jo) Janos
(Gue de Maulny-kastely,
Le Mans
,
1319
.
aprilis 16.
?
London
,
1364
.
aprilis 8.
)
Franciaorszag kiralya
(uralkodott
1350
.
augusztus 22-et?l
halalaig),
VI. (Szerencses) Fulop
es
Santa Johanna
gyermeke, a
Valois-haz
masodik kiralya volt. Uralkodasat sulyos gondok terheltek: angoloktol elszenvedett veresegek, a katonasag altal elkovetett rendszeres fosztogatasok es dulasok, a
rendi gy?les
, a parizsi lakossag es a parasztsag lazongasa, pestisjarvany, ehinseg illetve penzugyi krizis nyomta ra a belyeget Janos korara, aki tobb evig kulfoldon raboskodott, mig fia, a kes?bbi
V. Karoly
volt kenytelen a bajokkal megbirkozni.
Janos szuletesekor,
1319
-ben edesapja meg csak
Anjou
,
Maine
es
Valois
grofja volt, es varatlanul, unokatestverei halala utan orokolte a francia tront
1328
-ban. Janos, aki a pazarlo vigassagok nagy kedvel?je volt,
lovagi
nevelest kapott, amely szerepet eleteben mindennel komolyabban vett ? ez aposara,
Vak Janos
cseh kiralyra is igaz volt, akinek lanyat,
Bonne de Luxembourg
-t
1332
-ben vette felesegul. Ugyanebben az evben
Normandia
hercegeve tettek, amely min?segben reszt vett a
bretagne-i orokosodesi haboru
es a
szazeves haboru
harcaiban.
Bonne-t, miutan szamos gyermekkel ajandekozta meg ferjet,
1349
-ben elvitte a
pestis
, amely ugyanekkor Janos anyjanak, Burgundi Johannanak is halalat okozta.
1350
-ben n?sult ujra, valasztottja
Auvergne-i Johanna
lett. Atyja augusztusi halala utan
szeptember 26-an
koronaztak meg felesegevel egyutt a
reims
-i katedralisban.
II. Janos lovagga ut harom jeloltet. (
Grandes chroniques de France
,
14
?
15. szazad
)
Tronra lepve Janos, akir?l a haboru kronikasa,
Jean Froissart
azt irta, hogy ?sokszor elmulasztotta a dolgok megtudakolasat, es ritkan lehetett velemenye feladasara birni, ha egyszer megmakacsolta magat”, egy mintegy harmadaval megcsappant lakossagu, emiatt keves jovedelemmel rendelkez? orszagot orokolt, amelyet a
szazeves haboru
folytatasatol csak evente kotott fegyverszunetek vedelmeztek. Janos igyekezett felkesziteni hadait a kozelg? konfliktusra.
1351
-ben hozta letre a
Csillag-rendet
, amely egyfel?l a lovagi eszmenyek elterjesztesere, masreszt a fegyelem megszilarditasara szolgalt ? erre szukseg is volt az
1346
-os
crecyi vereseg
ismereteben. A kiserlet azonban nem jart sikerrel.
A fegyvernyugvas 1351-ben jart le, de mivel egyik fel sem rendelkezett a szukseges anyagiakkal, evekig csak kisebb angol betoresekre, fosztogatasra kerult sor, igy
1355
-ben a
Fekete Herceg
Bordeaux
-bol kiindulva
Toulouse
-ig es onnan
Narbonne
-ig nyomult, majd dulva-rabolva jelent?s zsakmannyal tert vissza Angliaba. Ugyanebben az evben oktober folyaman
III. Edward
Calais
-nal szallt partra, de tiz nap multan ures kezzel tert vissza, miutan el?szor Janos, majd ? maga nem volt hajlando vallalni a csatat a fenyeget? penzhiany miatt.
A kiraly ekkor osszehivta
Parizsba
Eszak-Franciaorszag rendjeit, hogy penzt kerjen a haboru folytatasara. A
rendi gy?les
beleegyezett a hadiado fizetesebe a kiraly azon igerete fejeben, hogy veget vet az atyja evei ota folyo penzrontasnak. A testulet egyuttal kifogasokat fogalmazott meg a kozponti adminisztracioval szemben, maganak kovetelve a beszedett osszeg sorsa feletti ellen?rzes jogat. Ugyanez a mentalitas jellemezte az
1356
-os
languedoc
-i gy?lest is. Mi tobb, a megszavazott ado beszedese is komoly gondokba utkozott, els?sorban
Normandiaban
.
Gonosz Karoly intrikai
[
szerkesztes
]
Az elegedetlenseg f? szitoja
II. Karoly navarrai kiraly
volt, akit a kronikasok Gonosz Karolynak neveztek. Karoly
X. (Civakodo) Lajos
sokaig torvenytelennek tekintett, a tron orokleseb?l kizart lanyanak,
Johannanak
a gyermeke,
Evreux
grofja
volt. Karoly, aki
1349
-ben orokolte a
navarrai
tront, a crecyi veresegt?l es a pestisjarvanytol megrenditve latta a Valois-k tronjat, ezert anyjara hivatkozva tronkovetel?kent lepett fel. Mivel az Evreux-haz befolyasos es gazdag familia volt, Janos igyekezett Karolyt lecsillapitani, ezert
1351
-ben a
languedoc
-i hadak f?parancsnokava
(lieutenant general)
nevezte ki,
1352
-ben pedig lanyat, a nyolceves
Johannat
adta hozza felesegul b?seges hozomany mellett.
Janos elrendeli Gonosz Karoly letartoztatasat (
Jean Froissart
kronikajabol)
A kiralyi jovedelmekb?l fizetend? tobb szazezer
livre
azonban csak nem kerult kifizetesre, mi tobb, Janos igeretevel ellentetben Angouleme grofsagat nem veje, hanem kegyence,
Charles de La Cerda
f?parancsnok
(connetable)
kapta meg. A duhodt navarrai kiraly
1354
.
januar 8-an
meggyilkoltatta rivalisat. Hogy Janos kiraly bosszujat elkerulje, komoly kolcsonoket vett fel, meger?sitette normandiai uradalmait, es kapcsolatba lepett a Fekete Herceggel. A gyaszba borult uralkodo nem kockaztathatta, hogy egy navarrai es normandiai buntet?hadjarattal angol offenzivat vonjon magara, ezert
februar 22-en
megkototte a
mantes-i egyezmenyt
. Ezzel a navarrai uralkodo tobbek kozott
Beaumont-le-Roger
,
Breteuil
,
Conches
,
Pont-Audemer
,
Orbec
,
Valognes
,
Coutances
es
Carentan
birtokosa lett, es igeretet kapott a hozomany kifizetesere, mindossze nehany
champagne
-i er?sseg fejeben.
1355
.
szeptember 10-en
a valognes-i szerz?des meger?sitette Gonosz Karoly
Mantes
-ban garantalt jogait, azonban a navarrai uralkodo ezuttal tul messzire ment. Miutan az angoloktol sem kapott segitseget, apja ellen igyekezett hangolni a tronorokost, Normandia herceget, a kes?bbi
V. Karolyt
, es a hadiado behajtasat is megnehezitette. Janos ekkor mar nem volt hajlando turt?ztetni magat.
1356
.
aprilis 5-en
ratort a
roueni
varban fia tarsasagaban mulatozo vejere, negy bizalmasat helyben lefejeztette, Gonosz Karolyt pedig bebortonoztette. A herceget el?szor Parizsban bortonoztek be, a
Louvre
-ban, majd a
Chatelet
-ben, kes?bb pedig
Douai
kozeleben,
Arleux
-ban zarattak el.
A poitiers-i csata
[
szerkesztes
]
Janos koranak hadm?veletei es csatai
Navarrai Karoly bebortonzese utan nem sokat varatott magara az angol tamadas. Normandiaban es Aquitania teruleten egyarant angol hadak szalltak partra, melyek a
Loire
-tol eszakra terveztek egyesulni. Janos azonban megakadalyozta a tervet: a Fekete Herceg nem talalt atkel?t a folyon, vegul pedig menekul?re kellett fognia. Janos letszamfolenyben lev? hadai elen utana vonult, es Poitiers mellett utolerte. Bar a herceg igen kedvez? bekefelteteleket ajanlott, Janos ugy latta, hogy most kikoszorulheti a tiz evvel azel?tt atyja becsuleten esett csorbat. Tevedett. Rohamra indulo lovassagat a magukat jol elsancolo angol ijaszok allitottak meg, akik lora szallva a francia gyalogsagot is megfutamitottak. A hadsereg fejvesztett menekulesbe kezdett, es az angolok mintegy ketezer foglyot ejtettek: szamos nemest es el?kel?seget, koztuk magat Janos kiralyt es kiseretet.
A dus zsakmannyal megrakott angoloknak mar nem volt kedvuk fosztogatni, mig visszavonultak Bordeaux-ba. Janost innen 1357 aprilisaban Londonba szallitottak, ahol kiralyi banasmodban reszesult; tavolleteben fia, a
dauphin
gyakorolta a regensi hatalmat.
A dauphin orszaglasa
[
szerkesztes
]
Mig atyja Londonban elte fenyes rabeletet, a dauphin elkeseredett harcot vivott Franciaorszagban a kiralyi hatalom fenntartasaert. Meg 1356-ban rendi gy?lest hivott ossze, ami heves biralatokat fogalmazott meg a kiraly arulonak tekintett hivatalnokaival szemben, es maganak kovetelte az ellen?rzest az allamigazgatas felett. A parizsi tiltakozok elere a keresked?testulet eloljaroja,
Etienne Marcel
allt, aki el?szor a penzrontas miatt lazitotta fel a f?varos lakossagat 1356?
57
telen. A regens kenytelen volt engedni: marciusi rendeleteben teljesitette a rendek koveteleseit.
Marcius 22-en
megkottetett a
bordeaux-i fegyverszunet
, melynek eredmenyekeppen az elbocsatott zsoldosok Parizs kornyekere szabadultak.
V. Karoly, aki dauphinkent atyja helyett is uralkodott
Sulyosbitotta a helyzetet, hogy Gonosz Karoly kiszabadult bortoneb?l, es felvette a kapcsolatot Marcellel, aki
1358
elejen egyre nyiltabban lepett fel a dauphin ellen, vegul
februar 22-en
ratort a palotaban, tobb hivet levagatta, majd miutan megalazta es megfelemlitette, igeretet csikart ki t?le, hogy tanacsaba polgarokat vesz be. Normandia hercege ezutan jobbnak latta videkre menekulni, am itt is sulyos gondok szakadtak vallara: a fosztogatasoktol elnyomoritott, nemessegb?l vegleg kiabrandult parasztsag majusban fellazadt (
jacquerie
). A nemesek ellen elkovetett atrocitasok meg Gonosz Karolyt es az angol megszallokat is Karoly herceg oldalara allitottak, igy nyar vegere sikerult felszamolni a mozgalmat. Az esemenyek folytan meger?sodott dauphin eztan a Marcel kezeben lev? Parizs ellen vonult. Marcel Gonosz Karolytol es a flandriai varosoktol kert segitseget, mindhiaba, igy engedelyt adott az angolok bevonulasara. Ezzel sajat bazisat idegenitette el magatol: a parizsiak fellazadtak, el?ztek az angol hely?rseget, Marcelt pedig meggyilkoltak (
1358
.
julius 31.
).
Janos ekozben targyalasokat folytatott Edwarddal, es megallapodott vele abban, hogy Franciaorszag felet atadja neki. Az 1359-es parizsi rendi gy?les azonban elutasitotta a tervet, ehelyett hader?t szavazott meg az angolok elleni harcra. A dauphin jo hasznat vette a penznek es a katonasagnak, mellyel megkezdte Gonosz Karoly es az angolok er?dhalozatanak felszamolasat.
Oktober 28-an
azonban az angol kiraly minden addiginal nagyobb sereggel es hosszas hadjaratra keszult felszerelessel szallt partra Calais-nal. Edward megsem jart sikerrel: Reims, ahol magat kirallya akarta koronazni, ellenallt a honapon at huzodo ostromnak, raadasul a visszavonulo sereget
Beauce
-ban iszonyu vihar tizedelte meg. Igy elharult az akadaly a bekekotes el?l.
A
bretignyi beke
1360. majus 9-en kottetett meg, ami lehet?ve tette Janos hazatereset 3 millio
ecu
? mintegy 11,64 tonna
arany
? fejeben. Amig ezt a penzosszeget ki nem fizettek, a lovagias kiraly ket fiat,
Berry
es
Anjou
hercegeit adta tuszul maga helyett. Kivaltasara kulon penzt verettek, az un.
lovas frankot
, mely a frank els? felbukkanasa a tortenelemben. A penz, melyet Janos 1364-es halalaig vertek, 3,88 gramm aranybol keszult, erteke azonos volt 1
tours-i livre
-rel vagy 20
sollal
.
Szabadulas es uj rabsag
[
szerkesztes
]
Janos harom evet toltott otthon. A sokat szenvedett orszag nyomorusagat az
1361
-ben ismet kitort
pestis
sulyosbitotta, mely az egesz kiralysagon vegigsoport. Ugyanebben az evben ehinseg sujtotta az lakossagot. Mi tobb, Gonosz Karoly ismet fegyvert fogott Janos ellen, ezuttal velelmezett burgundi oroksegeert, mely
Philippe
herceg halala utan a kiralyra szallt.
Bar angol tamadastol nem kellett tartani, tovabbra sem volt felh?tlen a helyzet: a bekevel kulonfele nemzetiseg? zsoldosok ? pancelzatukrol elnevezesuk:
brigantik
? ezrei (ld.
nagy kompania
) szabadultak a sokat szenvedett francia videkre, mi tobb, az addig viszonylag megkimelt videkeket ?
Burgundia
,
Provence
? is elkezdtek fosztogatni. Lyontol delre a kiralyi hadak hiaba probaltak szetverni egy nagyobb csapatukat, az un. ?kes?n jotteket”: az
1362
.
aprilis 6-an
vivott utkozetben a brigantik gy?zedelmeskedtek, meg
Forez
grofja es
I. Jacques de Bourbon-La Marche
connetable is elesett.
A kiraly 1363-ban ertesult arrol, hogy Londonban zalogul hagyott egyik fia, Louis anjoui herceg megszokott ? a kiralyfit nem a rossz banasmod, hanem szeretett felesegenek hianya kesztette erre a lepesre. Az angolok felhaborodasat Janos a lehet? leglovagiasabb modon csititotta le:
1364
elejen onkent angol kezre adta magat gyermeke helyett, a regensi feladatokat a dauphinra hagyva. A kiraly fogsagban halt meg aprilis 8-an. A tronon az addig is helyette bizonyito, kes?bb Bolcsnek nevezett dauphin kovette; zalogkent Londonban maradt masik fia, Berry hercege csak 1367-ben tert haza.
A Jonak mondott Janos holttestet kes?bb hazaszallitottak, es a
Saint-Denis-szekesegyhazban
helyeztek nyugalomra. Ahogy a tobbi kiralysirt,
1793
-ban a cs?cselek az ovet is meggyalazta.
Hazassagai, utodai
[
szerkesztes
]
1332
.
julius 26-an
, tizenharom evesen vette felesegul a nala negy evvel id?sebb
Bonne de Luxembourg
-t,
Janos cseh kiraly
es
luxemburgi
grof es
P?emysl Erzsebet
lanyat
Melun
varosaban. Bonne pestisben halt meg
1349
.
szeptember 11-en
a
Maubuisson-apatsagban
. Szamos gyermekuk szuletett:
- Blanche (1336), csecsem?kent elhunyt;
- V. Karoly
(1338?1380), francia kiraly 1364?1380 kozott;
- Catherine (1338), csecsem?kent elhunyt;
- Louis
(1339?1384), Anjou hercege;
- Jean
(1340?1416),
Berry
hercege;
- Meresz Philippe
(1342?1404)
Burgundia
hercege;
- Johanna
(1343?1373), 1352-t?l
II. (Gonosz) Karoly
navarrai kiraly felesege;
- Marie
(1344?1404), 1364-t?l
I. Robert
,
Bar-le-Duc
hercegenek felesege;
- Agnes (1345-1349), gyermekkent meghalt;
- Marguerite (1347?1352), gyermekkent meghalt;
- Isabelle
(1348?1372),
1360
-tol
Gian Galeazzo Visconti
milanoi
herceg felesege.
1350
.
februar 9-en
Jo Janos ismet megn?sult a
feucherolles
-i Sainte-Gemme kastelyban. Valasztottja
Johanna
,
Auvergne
grofn?je,
XII. Guillaume d’Auvergne
es
Marguerite d’Evreux
lanya ? nagyapja,
Louis d’Evreux
reven maga is
III. (Meresz) Fulop
dedunokaja ?,
Philippe de Bourgogne
ozvegye volt. Johanna 1360.
szeptember 29-en
hunyt el, Janos eztan nem n?sult ujra. Harom gyermekukr?l tudunk, de mindharom csecsem?kent meghalt:
- Blanche (1350);
- Catherine (1352);
- egy fiu (1354).
- Noel Coulet: Szerencsetlen id?k. In: Franciaorszag tortenete. (I. kotet) Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 413?441
- Saghy Marianne: Anglia, Franciaorszag, Nemetalfold a szazeves haboru koraban. In: Europa ezer eve: a kozepkor. (II. kotet) Szerk.: Klaniczay Gabor. Budapest, Osiris, 2004. pp. 186?199
|
|---|
| Kotetek
| |
|---|
| F?szerepl?k
| |
|---|
| Mellekszerepl?k
| |
|---|