Guatemalai Koztarsasag
Republica de Guatemala
Guatemala zaszlaja Guatemala cimere
Nemzeti motto : El Pais de la Eterna Primavera Az orok tavasz foldje Nemzeti himnusz : Guatemala Feliz
F?varosa	Guatemalavaros
e. sz. 14° 38′ , ny. h. 90° 30′ 14.633333333333 , -90.5 14.633333°N 90.500000°W Koordinatak : e. sz. 14° 38′ , ny. h. 90° 30′ 14.633333333333 , -90.5 14.633333°N 90.500000°W
Allamforma	Elnoki koztarsasag
Vezet?k
Elnok	Alejandro Giammattei
Alelnok	Guillermo Castillo
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszelt nyelvek	23 maja indian nyelv
Fuggetlenseg	Spanyolorszagtol
Datum	1821 . szeptember 15.
Tagsag	Lista Egyesult Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Vilagszervezet Nemzetkozi Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank Nemzetkozi Fejlesztesi Tarsulas Nemzetkozi Penzugyi Tarsasag Nemzetkozi Beruhazasbiztositasi Ugynokseg Beruhazasi Vitak Rendezesenek Nemzetkozi Kozpontja OPANAL Kozep-amerikai Gazdasagi Integracios Bank Central American Common Market Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetkozi Hidrografiai Szervezet UNESCO Egyetemes Postaegyesulet Nemzetkozi Tavkozlesi Egyesulet Amerikai Allamok Szervezete Meteorologiai Vilagszervezet Egeszsegugyi Vilagszervezet International Regional Organization for Agricultural Health World Customs Organization
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	17 263 239 f? (2018) [1]
Rangsorban	66
Becsult	18 646 000 [2] f?  ( 2022 )
Rangsorban	66
Neps?r?seg	167 f?/km² [3]
GDP	2005 -os becsles
Osszes	35 304 millio dollar ( 71 ) PPP : 56 707 millio dollar
Egy f?re juto	2 508 dollar (102) PPP : 4 317 dollar
HDI  (2007)	0,704 (122) ?  kozepes
Foldrajzi adatok
Terulet	108 890 km²
Rangsorban	106
Viz	0,4%
Id?zona	CST ( UTC -6)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	Guatemalai quetzal ( GTQ )
Nemzetkozi gepkocsijel	GCA
Hivoszam	502
Segelyhivo telefonszam	123 128 110 120
Internet TLD	.gt
Villamos halozat	120 volt
Elektromos csatlakozo	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Kozlekedes iranya	jobb
A Wikimedia Commons tartalmaz Guatemalai Koztarsasag temaju mediaallomanyokat.

Guatemala vagy hivatalosan a Guatemalai Koztarsasag ( spanyol : Republica de Guatemala ) egy kozep-amerikai orszag. Eszakrol es nyugatrol Mexiko , eszakkeletr?l Belize es a Karib-tenger , keletr?l Honduras , delkeletr?l Salvador es delr?l a Csendes-ocean hatarolja.

A maja civilizacio teruletet, amely Mezo-Amerikara terjedt ki, a 16. szazadban a spanyolok hoditottak meg, es letrehoztak az Uj-Spanyolorszagnak nevezett alkiralysagot. Guatemala 1821-ben nyerte el fuggetlenseget Spanyolorszagtol es Mexikotol. A 19. szazad kozepet?l instabilitastol, polgari viszalyoktol es diktaturaktol szenvedett. 1960 es 1996 kozott veres polgarhaboru zajlott az Egyesult Allamok altal tamogatott kormany es a lazadok kozott. ^[4] A 21. szazadban tovabbra is instabilitassal, magas szegenysegi es b?nozesi arannyal, ^[5] drogkartellekkel kuzd. ^[6]

Felszinenek jelent?s reszet a Kordillerak magas, vulkanokkal t?zdelt hegylancai uraljak, amelyhez delen ? szavannaval fedett, keskeny ? parti siksag , eszakon ? tropusi ?serd? boritotta ? tablas videk kapcsolodik.

Etimologia [ szerkesztes ]

Indian eredet? neve nem egyertelm?en tisztazott. Egyesek szerint ?farakasok helye”, masok szerint ?t?zokado hegy” a jelentese.

Foldrajz [ szerkesztes ]

• 
  Domborzati terkepe
• 
  Eghajlati terkepe (angol)
• 
  Tajkep Totonicapan kornyeken
• 
  Az Atitlan-to
• 
  Tajkep Tikal mellett

Honduras Salvador Belize Mexiko Coban Escuintla Flores Guatemala Mazatenango Puerto Barrios Quetzaltenango Aguateca El Mirador Iximche Mixco Viejo Nakbe Quirigua Seibal Takalik Abaj Tikal Yaxha Topoxte Uaxactun Zaculeu Csendes-ocean Atitlan Izabal-to Karib- tenger Usumacinta (folyo) Motagua Tacana Tajumulco terkep szerkesztese

Fekvese, hatarai [ szerkesztes ]

Eszakrol es nyugatrol Mexiko , delnyugatrol a Csendes-ocean , eszakkeletr?l Belize , keletr?l a Karib-tenger es Honduras , delkeletr?l Salvador hatarolja.

Domborzata [ szerkesztes ]

A kozep-amerikai foldhid eszaki reszen fekv? orszag eszaki resze sik- es dombvidek, amelynek keleti reszeb?l emelkedik ki a Maja-hegyseg . Ett?l delre a Kordillerak vonulatai es a kozejuk zart medencek kovetkeznek. A Vulkani-kordillera t?zhanyokupjai kozt emelkedik Kozep-Amerika legmagasabb csucsa, a Tajumulco (4220 meter). A reszben meg ma is aktiv vulkanoktol delre 30?70 km szelessegben huzodik a Csendes-oceant kovet? parti siksag.

Vizrajza [ szerkesztes ]

A Csendes-oceanba rovid, sekely folyok omlenek. A Karib-tengerbe es a Mexikoi-obolbe oml? folyok hosszabbak, melyebbek. Jelent?sebbek: Rio Polochic, az Izabal-to vizet levezet? Rio Dulce, Rio Motagua , Sarstun, Belize fele a hatarfolyo, Rio Usumacinta , a hatarfolyo Mexiko fele.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Bar a forro egovben helyezkedik el, klimajat a nagy magassag es a hegykoszoru kellemesse, szubtropusiva enyhiti a s?r?n lakott teruleteken. Az evi 18 Celsius-fokos kozeph?merseklet mellett a legmelegebb honap a majus, 19,6 Celsius-fokos atlagh?mersekletevel. A legh?vosebb a januar, atlag 16,3 Celsius-fokos atlagh?mersekletevel. A ket adat alig ter el egymastol. A kellemesen meleg nappalok es az enyhulest nyujto ejszakak kozotti kulonbseg az evszaktol fugg?en 10?13 Celsius-fok.

A nyari es?s es a teli szaraz evszak az es?zesek intenzitasa alapjan kulonul el egymastol, mivel a csapadek 90 szazaleka a majustol oktoberig tarto nyari id?szakban hull le. A havazas rendkivul ritka Guatemalaban: atlagosan tobb evente egyszer fordul csak el?, es akkor is csak a legmagasabb hegyek tetejen. ^[7]

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

Lasd meg: Kategoria:Guatemala el?vilaga

Guatemalanak jellegzetes allatvilaga van. 1246 fajt tartanak szamon. Ennek 6,7%-a endemikus . 8,1%-a veszelyeztetett.

Ertekes fafajok:

• Ceiba-fa (mas nevein: kapok- vagy gyapotfa, Ceiba pentandra ) ez egy majomkenyerfa -fele, a majak szent faja.
• Mahagoni (Swietenia macrophylla)
• Tropusi cedrus

• 
  Gyapotfa , az orszag egyik nemzeti szimboluma ^[8]
• 
  Mahagoni
• 
  Kakaofa a gyumolcseivel
• 
  Korall-lian
• 
  Montezuma-feny?
• 
  Guatemalai palmaliliom
• 
  Jaguar
• 
  Maja erdeimokus
• 
  Feherorru koati
• 
  Mexikoi viperagyik
• 
  Guatemalai palmavipera

Nemzeti parkjai [ szerkesztes ]

Guatemala teruletenek 5,4%-a vedett. Legmagasabb szint? vedelemben a 19 nemzeti park reszesul.

Termeszeti vilagoroksegei [ szerkesztes ]

• Tikal Nemzeti Park - A maja civilizacio egyik legnagyobb varosa volt. Neve az UNESCO vilagoroksegi listajan is szerepel. Termeszeti kornyezete miatt a termeszeti vilagoroksegnek is resze.

Tortenelme [ szerkesztes ]

Az orszag a hajdani Maja Birodalom kozpontja volt. A maja kultura 300 es 900 kozott elte viragkorat.

A spanyolok 1523 -ban Mexiko fel?l tortek be ide. Guatemala 1524 -t?l mintegy 300 even at a kozep-amerikai spanyol gyarmatok egyfajta kozigazgatasi kozpontja volt.

Az orszag els? spanyol telepuleset, amely a Guatemala nevet viselte, Pedro de Alvarado alapitotta 1527 -ben az Agua es a Fuego vulkan kozott, a Guacalate folyo volgyeben. 1541 -ben a varost foldrenges es az Agua vulkanrol kiindulo iszapar pusztitotta el. Az uj f?varos ett?l a helyt?l nehany km-rel eszakabbra 1543 es 1773 kozott epult fol. 1773-ban azonban egy hatalmas er?sseg? foldrengessorozat csaknem a folddel tette egyenl?ve. A romba d?lt varos, a mai Antigua Guatemala tobbe nem nyerte vissza korabbi jelent?seget. Tortenelmi emlekhely, idegenforgalmi nevezetesseg lett bel?le.

A mai Guatemalavaros epiteset 1776 -ban III. Karoly spanyol kiraly kezdemenyezte. Az uj varos az el?z? f?varostol es a veszelyes Agua vulkantol 50 km-re keletre epult fel.

Az orszag fuggetlenseget 1821 . szeptember 15 -en kialtottak ki. Utana szovetsegre lepett a tobbi kozep-amerikai orszaggal, es 1823 -ban megalapitottak a Kozep-amerikai Egyesult Tartomanyokat. Ennek szetesese utan lett fuggetlen koztarsasag 1839 -ben. Az orszagot hosszu id?n keresztul katonak kormanyoztak, gyakoriak voltak a katonai puccsok. Els? civil kormanya, 36 evi polgarhaborut es nehany katonai kormanyt kovet?en, 1986 -ban alakult meg. A szemben allo felek csak 1996 -ban kotottek beket. A polgarhaborunak 150 000 halalos aldozata volt.

• 
  Tikal modellje
• 
  Mixco Viejo romjai
• 
  Iximche romjai
• 
  Maja istenszobor
• 
  Olmek k?fejek, Monte Alto

Kolumbusz el?tt [ szerkesztes ]

Guatemalaban az emberi jelenlet legregibb bizonyitekai i. e. 10 000-re mennek vissza. A regeszeti leletek szerint a korai guatemalai emberek vadasz-gy?jtoget? eletmodot folytattak. Petenben es a csendes-oceani parton talalt viragpor -mintak szerint i. e. 3500 korul kezd?dott a kukoricatermesztes .

A regeszek a Kolumbusz el?tti Kozep-Amerika tortenetet harom szakaszra osztjak: a preklasszikus kor i. e. 2000 -t?l i.sz. 250-ig, a klasszikus kor 250-t?l 900-ig, a posztklasszikus kor 900-tol 1500-ig. Mostanaig a preklasszikus kort kunyhokban el? farmerek kis falvainak kepzeltek, keves allando epulettel, de a legujabb felfedezesek nyoman valtozik a nezet, mert monumentalis epitmenyeket talaltak. A mai El Mirador akkoriban messze a legnepesebb hely volt Amerikaban. Itt volt az els? politikailag szervezett allam Amerikaban. 26 varosa volt, amelyeket utak kotottek ossze. Ezek az utak vilagosan lathatoak a leveg?b?l Kozep-Amerika legbujabb, erintetlen es?erd?iben .

A klasszikus korban viragzott a maja civilizacio . Ennek szamtalan emleke van Guatemala-szerte, legnagyobb koncentracioban Peten megyeben. Varosokat epitettek, fuggetlen varosallamok alakultak ki, kapcsolatba kerultek mas kozep-amerikai kulturakkal.

Ez 900 korulig tartott, akkor a klasszikus maja civilizacio osszeomlott. A majak legtobb varosukat elhagytak, vagy az aszaly okozta ehinsegben elpusztultak. Vitatott, hogy pontosan mi okozta a klasszikus majak pusztulasat, de a legelterjedtebb az aszaly elmelete, amire bizonyitekot szolgaltattak a tavak medrenek vizsgalata, pollenvizsgalatok es egyeb kezzelfoghato bizonyitekok. Az ismetl?d? tartos aszalyok id?legesen elsivatagositottak a videket, megtizedelve a majakat, akik az es?re vartak.

A posztklasszikus id?ben helyi kiralysagok alakultak. Ezek a varosok sok tekintetben meg?riztek a maja kulturat, de sohasem ertek el a klasszikus kor varosainak meretet vagy hatalmat.

Gyarmati id?szak [ szerkesztes ]

Miutan megerkeztek az Ujvilagba, a spanyolok szamos expediciot inditottak Guatemalaba 1518 -tol kezdve. A spanyolokkal valo erintkezes jarvanyt valtott ki a bennszulott lakossag koreben, ami megtizedelte ?ket. Mexiko spanyol meghoditoja, Hernan Cortes felhatalmazta Gonzalo de Alvarado kapitanyt es testveret, Pedro de Alvaradot Guatemala meghoditasara. Alvarado el?szor szovetseget kotott a cakchiquel torzshoz tartozo indianokkal, hogy segiti ?ket hagyomanyos ellenseguk, a quiche indianok ellen. Kes?bb Alvarado a cakchiquelek ellen fordult, es hamarosan kiterjesztette teruletukre a spanyol uralmat. A gyarmati id?szakban Guatemala Uj-Spanyolorszag (Mexiko) resze volt, f?kapitanysagkent (Capitania General de Guatemala) . Kiterjedt a mai Mexiko Tabasco es Chiapas allamaira, valamint Kozep-Amerika orszagaira egeszen Costa Ricaig . Ez a videk nem volt gazdag ercekben ( aranyban es ezustben ), mint Mexiko vagy Peru , ezert nem is volt olyan fontos. F? termekei a cukornad , a kakao , a novenyekb?l es rovarokbol kinyert kek festek, es az az epuletfa volt, amelyet Spanyolorszagban templomok es palotak epitesere hasznaltak fel.

Fuggetlenseg es 19. szazad [ szerkesztes ]

1821 . szeptember 15-en Guatemala f?kapitanysag (amelynek resze volt Chiapas , Guatemala, El Salvador , Nicaragua , Costa Rica es Honduras ) hivatalosan kinyilvanitotta fuggetlenseget Spanyolorszagtol es betagolodott a Mexiko Csaszarsagba . Ez a regio a gyarmati id?ben formalisan Uj-Spanyolorszaghoz tartozott, de a gyakorlatban kulon kormanyoztak. Csak Chiapas nem szakadt el Mexikotol, amikor I. Agoston csaszart lemondasra kenyszeritettek.

Guatemala tartomanyaibol alakult a Kozep-Amerikai Egyesult Allamok (Federacion de Estados Centroamericanos) . Ez a szovetseg az 1838-1840-es polgarhaboruban felbomlott. A guatemalai Rafael Carrera volt a f? vezet?je a szovetsegi kormany elleni lazadasnak es az uniotol valo elszakadasnak. Ekkoriban a felfoldon fekv? Los Altos kikialtotta fuggetlenseget Guatemalatol, de Carrera elfoglalta azt. ? dominalta a guatemalai politikat 1865-ig a konzervativok, a nagy foldbirtokosok es az egyhaz tamogatasaval.

Guatemalaban ?liberalis forradalom” kezd?dott 1871-ben Justo Rufino Barrios vezetesevel, aki az orszag modernizalasan dolgozott, megujitotta a kereskedelmet, uj novenyek termeszteset, uj ipari termekek el?allitasat kezdemenyezte. Ekkoriban a kave lett Guatemala legfontosabb termeke. Barrios torekedett Kozep-Amerika ujraegyesitesere. Ezert sikertelen haboruba vitte orszagat, eletet 1885-ben a csatamez?n vesztette el a Salvador elleni harcban.

1944-t?l [ szerkesztes ]

1944. oktober 20-an Francisco Javier Arana ?rnagy es Jacobo Arbenz Guzman szazados puccsal eltavolitotta az addigi kormanyt. A puccsban nagyjabol 100 embert oltek meg. Katonai junta alakult, amelyet Arana, Arbenz es Jorge Toriello Garrido vezetett. ?k irtak ki Guatemala els? szabad valasztasat, amin 84%-os tobbseggel a hires iro es tanar, Juan Jose Arevalo Bermejo nyert, aki akkor mar 14 eve Argentinaban elt szam?zetesben. Arevalo volt Guatemala els? demokratikusan megvalasztott elnoke, hivatali idejet pedig teljesen kitoltotte. Keresztenydemokrata politikat folytatott, eszmenye az amerikai New Deal politika volt. A foldbirtokosok es a fels? osztaly kommunistanak tartotta.

Ekkoriban kezd?dott a hideghaboru az Amerikai Egyesult Allamok es a Szovjetunio kozott, ami jelentekeny hatassal volt Guatemala tortenetere. Az 1950-es evekt?l az 1990-es evekig az amerikai kormany kozvetlenul tamogatta a guatemalai hadsereget kikepzessel, fegyverrel es penzzel.

1954-ben Arevalo szabadon valasztott utodjat, Jacobo Arbenzet az amerikai Kozponti Hirszerz? Ugynokseg ( CIA ) puccsal megdontotte. Az uj elnok Carlos Castillo Armas ezredes lett, aki 1957-ig maradt hatalmon, akkor sajat test?rsegenek tagjai oltek meg.

A rakovetkez? valasztason Miguel Ydigoras Fuentes tabornok kezebe kerult az iranyitas.

Polgarhaboru (1960-1996) [ szerkesztes ]

1960. november 13-an polgarhaboru (wd) kezd?dott, amikor baloldali fiatal katonatisztek egy csoportja sikertelen lazadast vezetett Ydigoras Fuentes tabornok kormanya ellen.

Ydigoras hozzajarult, hogy Guatemalaban kepezzenek ki 5000 Castro -ellenes kubait. Peten tersegeben repul?teret adott at szamukra, ahonnan a sikertelen diszno-oboli akcio indult 1961-ben. Ydigoras kormanya 1963-ban tavozott a hatalombol, amikor a legier? megtamadott tobb laktanyat. A puccsot a vedelmi miniszter, Enrique Peralta Azurdia vezette.

A hatvanas evekben jobboldali paramilitaris szervezetek alakultak, ilyen volt a ?Feher Kez” (Mano Blanca) es az Antikommunista Titkos Hadsereg (Ejercito Secreto Anticomunista) . Ezek a szervezetek hoztak letre a rossz hir? halalbrigadokat. Az Amerikai Egyesult Allamok Hadseregenek Kulonleges Csapatai (a zoldsapkasok) kikepz?ket kuldtek Guatemalaba, hogy az ottani hadsereget modern gerillaellenes er?ve alakitsak at.

Mexikobol ujabb gerillak erkeztek a nyugati felfoldre 1972-ben. 1976. februar 4-en er?s foldrenges dontott romba tobb varost es 25 000 halottat kovetelt. Az 1970-es evekben ket uj gerillaszervezet szuletett, a Szegenyek Partizanhadserege (EGP) es a Felfegyverzett Nep Szervezete (ORPA). Az evtized vegen tevekenyseguk er?sodott, varosi es videki gerillaharc alakult ki, f?leg katonai letesitmenyeket tamadtak es a hadsereg civil segit?it. 1979-ben az Amerikai Egyesult Allamok elnoke, Jimmy Carter betiltott minden tamogatast a guatemalai hadseregnek, mert az rendszeresen megsertette az emberi jogokat.

1980-ban kicse indianok egy csoportja behatolt a spanyol nagykovetsegre, tiltakozasul a hadsereg videkukon folytatott tomeggyilkossagai ellen. A guatemalai kormany tamadast inditott az epulet ellen. Az kigyulladt, majdnem mindenki meghalt, aki bent volt. A kormany allitasa szerint az aktivistak gyujtottak fel az epuletet es aldoztak fel magukat. A spanyol nagykovet szerint, aki tulelte a tamadast, a guatemalai rend?rok szisztematikusan megoltek minden bent lev?t, es ?k gyujtottak fel az epuletet, hogy leplezzek tettuket. Ezert a spanyol kormany megszakitotta a diplomaciai kapcsolatot Guatemalaval. 1982-ben negy gerillaszervezet egyesult. Az egyesult szervezet a salvadori es a nicaraguai gerillamozgalom, valamint a kubai kormany befolyasa alatt allt. Egyuttesen joval er?sebbekke valtak. Valaszkent a hadsereg az egesz orszagra kiterjesztette a felperzselt fold taktikajat. Tobb mint 45 000 guatemalai menekult Mexikoba . A mexikoi kormany menekulttaborokat letesitett Chiapas es Tabasco allamokban.

Katonai kormanyok sora utan 1986-ban szabad valasztasokat tartottak, ahol a Keresztenydemokrata Part jeloltje, Vinicio Cerezo Arevalo nyert. Rigoberta Menchu 1992-ben Nobel-bekedijat kapott, mert felhivta a nemzetkozi kozvelemeny figyelmet a bennszulott lakossag ellen iranyulo, a kormany altal tamogatott nepirtasra.

A guatemalai polgarhaboru 1996-ban ert veget a gerillak es Alvaro Arzu elnok altal kotott bekevel. A targyalasok ENSZ -vednokseggel folytak, Norvegia es Spanyolorszag kozvetitesevel. Mindket oldal jelent?s eredmenyeket ert el. A gerillaharcosokat lefegyvereztek, es foldet kaptak. Az ENSZ altal szponzoralt megbekelesi bizottsag (?Torteneti Igazsagtetel Bizottsaga”) szerint az allam altal tamogatott paramilitaris er?k kovettek el a haboru alatt az emberi jogok megsertesenek 93%-at. A haboru els? tiz eveben az allamilag tamogatott terror f? aldozatai diakok, munkasok, ertelmisegiek es ellenzekiek voltak, de az utolso evekben f?leg videki maja farmerek ezrei es mas, nem harcolo emberek estek aldozatul. Tobb mint 450 maja falut egettek fel, tobb mint egymillio ember kenyszerult elhagyni lakhelyet. Bizonyos tersegekben, mint peldaul Baja Verapaz megyeben , az igazsagteteli bizottsag szerint a guatemalai allam politikaja a kulonboz? etnikai csoportok elleni nepirtas volt.

A 20. szazad veget?l [ szerkesztes ]

1999-ben Bill Clinton amerikai elnok kijelentette, hogy az Egyesult Allamok hibazott, amikor tamogatta azt a guatemalai hadsereget, amely brutalisan civileket gyilkolt.

A bekeszerz?des ota Guatemalaban egymast kovettek a demokratikus valasztasok, a legutolso 2007-ben volt. A legutobbi kormanyok szabadkereskedelmi megallapodasokat irtak ala a tobbi kozep-amerikai orszaggal, ketoldalu egyezmenyeket kotottek Mexikoval es Panamaval .

Guatemalaban tovabbra is igen magas a gyilkossagi rata, es rendkivul kevesen kapnak ezert buntetest.

Kozigazgatasa es politikai rendszere [ szerkesztes ]

Alkotmany, allamforma [ szerkesztes ]

Guatemala elnoki rendszer? koztarsasag , ahol az elnok egyben allam- es kormanyf? is.

Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

A vegrehajto hatalmat a kormany gyakorolja. A torvenyhozo hatalom a nemzeti kongresszus. Az igazsagszolgaltatas fuggetlen a vegrehajto es a torvenyhozo hatalomtol.

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

Az orszag 22 megyere ( departamentos ) van felosztva, melyek a kovetkez?k:

1. Peten
2. Huehuetenango
3. Quiche
4. Alta Verapaz
5. Izabal
6. San Marcos
7. Quetzaltenango
8. Totonicapan
9. Baja Verapaz
10. El Progreso
11. Zacapa
12. Solola
13. Chimaltenango
14. Sacatepequez
15. Guatemala
16. Jalapa
17. Chiquimula
18. Retalhuleu
19. Suchitepequez
20. Escuintla
21. Santa Rosa
22. Jutiapa

Politikai partok [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Vedelmi rendszer [ szerkesztes ]

B?vebben: Guatemala hadereje

Nepesseg [ szerkesztes ]

Kepek

Guatemala lakossaga 2018-ban 17,2 millio f?. A lakossag tulnyomo tobbsege az orszag deli feleben lakik, kulonosen a hegyvideki regiokban; ezen tul a lakossag mintegy fele videken el. 2020-ban a varosi nepesseg a teljes nepesseg 51,8% -a. ^[9]

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

B?vebben: Guatemala varosai

Nyelvi osszetetel [ szerkesztes ]

Az orszagban a hivatalos nyelv a spanyol , de meg kulonboz? indian nyelvek is ismeretesek, hasznaltak. 2011-ben a lakossag 11,0%-a beszelte a kicse , 8,3%-a a kekcsi , 7,8%-a a kakcsikel , 5,2%-a a mam es 0,8%-a a kanhobal nyelvet . ^[10]

Lasd meg: Kozep-amerikai spanyol nyelvjaras

Etnikai osszetetel [ szerkesztes ]

Altalanossagban elmondhato, hogy a lakossag legnagyobb resze indian (kb. 40%) es mesztic (kb. 40-45%). A maradek nagy resze feher. A fekete, mulatt es zambo nepesseg elenyesz? aranyt kepvisel.

A nepesseg etnikai osszeteteler?l igen elter? adatok szulettek: ^{[11] [12] [13]}

• kb. 36-44%-a indian eredet? (els?sorban maja, vagy az egyik etnikai alcsoportjahoz tartozo),
• kb. 40-56%-a mesztic (indian-feher keverek),
• a maradek: feher, fekete, mulatt (afrikai-feher keverek), zambo (afrikai-indian keverek), egyeb.

Vallasi osszetetel [ szerkesztes ]

2010-es felmeres szerint a lakossag 47%-a romai katolikus, kozel 40%-a protestans, a maradek egyeb (ateista, torzsi vallasu stb.) ^[14]

Szocialis rendszer [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Gazdasaga: agrarorszag. A f?varos az orszag egyetlen millios agglomeracioja, legjelent?sebb ipari, kulturalis, kozlekedesi es penzugyi kozpontja.

• A GDP (real) novekedesi uteme: 4% (2014-ben), 3,7% (2013-ban), 3% (2012-ben).
• A GDP osszetetele 2014-ben, szarmazasi szektoronkent: mez?gazdasag: 13,3%, ipar: 23,5%, szolgaltatasok: 63,2%.
• A munkaer? foglalkozasa (2017): mez?gazdasag: 31,4%, ipar: 12,8%, szolgaltatasok: 55,8% . ^[15]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

Gazdasaganak alapja a mez?gazdasag. F?bb termesztett novenyei: cukornad, kukorica, banan, kave, gyapot, bab, kardamom. ^[15]

Ipar [ szerkesztes ]

Asvanykincsei kozul a nikkel , az olom , a cink , az antimon az emlitesre meltoak.

Asvanykincsei (k?olaj, nikkel-, rez-, cinkerc) nagyreszt kiaknazatlanok. Ipara els?sorban a mez?gazdasag termenyeit (kave, cukornad, banan, gyapot) dolgozza fel. Jelent?s meg a textilia es a ruhanem? el?allitasa, valamint a butorgyartas, a gumifeldolgozas. Az orszagban a Hino es a Toyota gyart gepjarm?veket.

Kereskedelem [ szerkesztes ]

F? aruk: ^[9]

• Exporttermekek: cukor, kave, k?olaj, ruhazat, banan, gyumolcs es zoldseg, kardamom , dragakovek es femek, villamos energia, rum ( Ron Zacapa ).
• Importtermekek: uzemanyag, gepek es szallitoeszkozok, epit?anyagok, gabona, m?tragyak, villamos energia, asvanyi es vegyi termekek, m?anyagok es ipari termekek.

F?bb kereskedelmi partnerek 2017-ben: ^[15]

• Export:   USA 33,8%, El Salvador 11,1%, Honduras 8,8%, Nicaragua 5,1%, Mexiko 4,7%
• Import:   USA 39,8%, Kina 10,7%, Mexiko 10,7%, El Salvador 5,3%

Az orszagra jellemz? egyeb agazatok [ szerkesztes ]

Az orszag lakoi kozul sokan a tropusi fafajtak kitermeleseb?l es a halaszatbol elnek. Jelent?s a turizmus is.

Jelent?s a kabitoszercsempeszet. Mexiko kozelsege teszi Guatemalat a kabitoszerek (kulonosen a kokain ) f? tranzithelyeve. Becslesek szerint evente 1000 millio tonna kokaint csempesznek be az orszagba, els?sorban az amerikai piacnak szanva. ^[9]

2016-ban a guatamalai kormany becslese szerint atlagosan 4500 hektar opiummakot termesztettek. ^[9]

A penzmosas is komoly problema. ^[9]

Kornyezet [ szerkesztes ]

A szegeny emberek egy resze hulladeklerakokban ?banyaszik”, kutat ertekes hulladekfajtak utan. ^[16]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Az orszag kozlekedese fejletlen.

Vasut [ szerkesztes ]

A vasuthalozat hossza 886 km. A vasuthalozat meglete ellenere 2007-ben az osszes vasuti szolgaltatast 2007-ben felfuggesztettek, es meg a 2010-es evek vegen sem kozlekedik szemely-, sem tehervonat az orszagban. ^[9]

Legi [ szerkesztes ]

2013-ban a repul?terek szama 291 volt; 2017-ben ebb?l burkolt palyaju tizenhat. ^[9] Az orszagban nehany nemzetkozi repul?ter is m?kodik: Guatemalavaros mellett a La Aurora , valamint Quetzaltenango es Flores kozeleben is talalhato egy-egy.

Vizi [ szerkesztes ]

F? tengeri kikot?k: ^[9]

• Puerto Quetzal
• Santo Tomas de Castilla

Kultura [ szerkesztes ]

Kepek a kulturarol Fajl:Inauguracion09 06.jpg

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

A f?varos nyujt otthont az orszag legregebbi es legnagyobb egyetemenek a Szent Karoly Egyetemnek , melyet meg 1676 -ban alapitottak.

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Konyvtara az 1879 -ben alapitott Nemzeti Konyvtar, es az 1880 ota fennallo Nemzeti Leveltar. De a f?varosban talalhato a legtobb muzeum is: a Termeszettudomanyi Muzeum, Nemzeti Regeszeti es Etnologiai Muzeum, Nemzeti Tortenelmi Muzeum, Modern M?veszetek Muzeuma, Popol Vuh Muzeum, Nepm?veszeti Muzeum is.

Kulturalis vilagorokseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Guatemala vilagoroksegi helyszinei

A mai Guatemala teruleten viragzott a maja civilizacio . A spanyol hoditas utan a korai gyarmati korszakban is fontos kozpont volt ez a taj. Igy a vilag kulturalis oroksegehez tartozik az UNESCO szerint:

• Antigua Guatemala ? Guatemala korabbi f?varosa a gyarmati korbol;
• Tikal Nemzeti Park ? Maja romvaros;
• Quirigua maja regeszeti parkja es romjai .

M?veszetek [ szerkesztes ]

• Epiteszet
• Kepz?m?veszetek
• Irodalom
• Filmm?veszet

Zene [ szerkesztes ]

A nemzeti hangszer a marimba .

• Guatemalavarosban szuletett a 2012-es Eurovizios Dalfesztival Daniat kepvisel? enekesn?je, Soluna Samay .

Hagyomanyok es neprajz [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Illemtan - szokasok [ szerkesztes ]

Egesz Latin-Amerikaban talan a guatemalai a leghivatalosabb nemzet. A guatemalai tarsasagi es uzleti kultura a targyszer?, de szemelyes jelleg? kapcsolatokon alapul. A helyiek nem tekintik a munkat az elet leglenyegesebb elemenek, megis szigoruan tartjak magukat azokhoz a szabalyokhoz, melyek e fontos teruleten ervenyesek. A n?k helyzete a hagyomanyosan ferfiuralmi Guatemalaban masodlagos, habar sokuknak van uzleti vallalkozasuk es igy meglehet?s szemelyes szabadsaggal rendelkeznek.

A szokasos udvozlesi forma ferfiak es n?k kozott egyarant a kezfogas. Ez altalaban nem er?teljes, de meglehet?sen hosszan-tarto. A n?k kezfogas helyett sokszor megveregetik egymas karjat vagy vallat. Barati viszonyban allo ferfiak illetve n?k esetenkent megolelik es arcon csokoljak egymast. ^[17]

• A beszelget?partnerek szemkontaktust tartanak. Ennek elmulasztasa ?szintetlenseget, tiszteletlenseget mutat.
• Az alkudozast mindenhol elvarjak, kiveve a nagyobb aruhazakat.
• A guatemalaiak visszafogottan, halkan beszelnek. A hangoskodast nem szeretik es durvanak, tiszteletlennek tartjak.
• Vendegsegbe illik kisebb ajandekot vinni (pl. bort, francia konyakot , edesseget, viragot). Dicserjuk meg partnereinket, f?leg jo-szandeku emberi magatartasuk vegett.
• Ha vacsorameghivast kapunk, ugy keszuljunk, hogy hetkoznapokon este 11 oraig, hetvegen pedig ejfelig ott maradhassunk.
• Tarsalgas soran keruljuk a faji kerdesekkel, a vallassal, a politikaval es a szexualitassal kapcsolatos temakat. Ne emlegessuk a violenciat sem, ami az orszagban regota tarto es napjainkban is folytatodo politikai er?szakhullamot jelenti. Tovabba az emberi jogok firtatasaba se bonyolodjunk bele. Ezzel szemben a csalad, a gyerekek es a munka megfelel? beszedtema lehet.
• Ha egy kerdest egyszerre intezunk n?hoz es ferfihoz, azt tobbnyire a ferfi valaszolja meg. Ez f?leg videken szokas. Ha a n?vel kivanunk beszelgetni, azt ne a ferfi jelenleteben tegyuk.
• Tajekozodjunk az orszag tortenelmer?l es kulturajarol. Erdekl?desunk kedvez? benyomast tesz, akarcsak az, hogy spanyolul probalunk beszelni.
• Ne beszeljunk az USA-rol ugy, hogy Amerika, ez banto az itteni lakosokra nezve, hiszen Guatemala is ugyanazon foldreszen talalhato.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A f?varosban sokfele etterem all a turistak rendelkezesere, videken egyszer? etkezdek, un. comedorok vannak. A szokasos nepi menu: leves (sopa), babos rizs csirkeaprolekkal (arroz con pollo). A kenyeret kukoricalepeny ( tortilla ) helyettesiti.

Gyakori etelek: a kulonfele toltelek? tortilla (enchilada), sult-toltott tortilla (taco), zsiros masszabol keszult tortilla husos-tojasos toltelekkel (tamal), kaposztaval toltott tortillatekercs (tamal russo), tortilla f?tt marhahussal es csip?s martassal (nacatamal), ropogosra sutott toltott tortilla (tostada) stb. ^[18]

Turizmus [ szerkesztes ]

Kepek

Javasolt oltas a Guatemalaba utazok szamara:

• Hastifusz ;
• Hepatitis A (magas a fert?zesveszely);
• Hepatitis B (kozepes a fert?zesveszely);
• Veszettseg .

Malaria elleni gyogyszer (az orszag eszaki reszeben nagy a fert?zes kockazata).

Kotelez? oltas, ha fert?zott orszagbol erkezik/orszagon at utazik valaki:

• Sargalaz .

Sport [ szerkesztes ]

• B?vebben: Guatemala az olimpiai jatekokon
• B?vebben: Guatemalai labdarugo-valogatott

Unnepek, nepszokasok [ szerkesztes ]

• Januar 1. ? Ujev
• Szeptember 15. ? Nemzeti unnep ? a fuggetlenseg napja , 1821
• December 7. ? Ordogegetes
• December 25. ? Karacsony

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Midi Vilagatlasz, Nyir-Karta es Topograf Kiado, 2003, ISBN 963-9516-63-5
• Trunko Laszlo: Guatemala - Kozep-Amerika legvaltozatosabb orszaga , Termeszet vilaga: termeszettudomanyi kozlony, 2010. (141. evf.) 10. sz. 443-446. old.
• Guatemala meghoditasa , Elet es tudomany, 2005. (60. evf.) 4. sz. 122. old.
• Keri Andras: A majak orszaga: Guatemala , Termeszet vilaga: termeszettudomanyi kozlony, 1998. (129. evf.) 2. sz. 61-63. old.
• Pallagi Maria: Guatemala: Egy kozep-amerikai orszag osztrak megkozelitese , Klio : tortenettudomanyi szemlez? folyoirat, 1997. (6. evf.) 1. sz. 11. old.
• Venyin, M.: Guatemala , Termeszet es technika: termeszettudomanyi kozlony, 1953. (12. evf.) 10. sz. 594-598. old.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• IberoDigital
• hivatalos oldal
• az orszag irodalma
• az orszag m?veszete
• Guatemala lap.hu - linkvalogatas (magyarul)