Erkel Ferenc
Barabas Miklos litografiajan, 1845
Szuletett	1810 . november 7. Nemetgyula
Elhunyt	1893 . junius 15. (82 evesen) Budapest
Allampolgarsaga	magyar osztrak
Hazastarsa	Adler Adel (1839. augusztus 29. ? 1860)
Gyermekei	Erkel Sandor Erkel Gyula Erkel Laszlo Erkel Elek Erkel Lajos
Foglalkozasa	karmester zeneszerz? sakkjatekos zenepedagogus zongorista
Iskolai	Liszt Ferenc Zenem?veszeti Egyetem
Sirhelye	Fiumei Uti Sirkert
Zenei palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
M?fajok	opera , klasszikus zene
Aktiv evek	1822 ? 1888
Hangszer	zongora
IPI-nevazonosito	00009401024
A Zeneakademia igazgatoja
Hivatali id? 1875 ? 1887
El?d	nem volt
Utod	Mihalovich Odon
A Magyar Allami Operahaz igazgatoja
Hivatali id? 1884 szeptembere ? 1886 . szeptember 30.
El?d	nem volt
Utod	Gustav Mahler
Erkel Ferenc alairasa
IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Erkel Ferenc temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Erkel Ferenc ( Nemetgyula , ^[1] 1810 . november 7. ^[2] ? Budapest , 1893 . junius 15. ) ^[3] magyar zeneszerz? , karmester , zongoram?vesz es sakkmester , a Pesti Sakk-kor els? elnoke. Palyajat zongoram?veszkent es zenepedagoguskent kezdte, de alkalmilag vezenyelt is, es a zeneszerzessel is megprobalkozott. Pesten 1834 -ben mutatkozott be, majd a kovetkez? esztend?ben veglegesen ott telepedett le. Ket even at a Pesti Varosi Nemet Szinhaznal , valamint a Budai Magyar Szinjatszo Kornel dolgozott karnagykent. 1837 -ben a Pesti Magyar Szinhazhoz , a kes?bbi Nemzeti Szinhazhoz kerult el?bb ugyel?i , majd els? karmesteri min?segben. Itt mintegy harom evtizeden at munkalkodott. 1840 -ben irta meg els? operajat, a Batori Mariat . A szovegkonyv szerz?je Egressy Beni , aki ezutan egeszen halalaig (1851) segit?tarsa volt operaszerz?i munkajaban. 1844 -ben megnyerte a Kolcsey Himnuszanak megzenesitesere hirdetett palyazatot. Az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc utan a f?varos hangversenyeletenek fellenditesen faradozott. Vezetesevel alakult meg 1853 -ban a Filharmoniai Tarsasag , amelyet szamtalan esetben vezenyelt. Bank ban cim? operajat, amely egyben palyajanak csucsat is jelentette, 1861 -ben mutattak be. Kozrem?kodott a Zeneakademia megalakitasanal ( 1875 ), amelynek ezutan tiz even at igazgatoja es zongoratanara volt. Az 1884 -ben megnyilo operahaz f?zeneigazgatoja lett. Erkel nevehez f?z?dik a magyar nemzeti opera megteremtese. Nyugati, els?sorban olasz es francia operai mintakra tamaszkodva, a 19. szazadi magyar verbunkos zenenek atelesevel, kifejezesi lehet?segeinek finomitasaval es kiszelesitesevel sikerult viszonylag egyseges nemzeti operanyelvet kialakitania. Mint karmester es szervez? egyeniseg rendkivul sokat tett a f?varos zenei eletenek felviragoztatasa erdekeben. Neves sakkozo volt, az 1864 -ben alakult Pesti Sakk-kor egyik alapitoja volt. Szuletesnapja, november 7. a magyar opera napja.

Elete es munkassaga [ szerkesztes ]

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Erkel Ferenc csaladjanak eredeter?l tobb felteves is letezik. Belaagh Aladar szerint a csalad holland szarmazasu. Ez a legenda a csaladban is er?sen tartotta magat, ugyanis egy 1711 -ben keltezett papai indexben szerepelt J.C. van Erkel nemetalfoldi hitvitazo konyve. Egy masik elmelet szerint Erkelek a fels?-badeni Freiburg varosabol szarmaztak volna, ugyanis ott mar 1565 -ben el?fordul az Orgckelin ? maskent Erkelin ? nev, mely a kes?bbiekben Ergele es Ergel alakka valtozott. A legvaloszin?bb azonban, hogy Erkel kozvetlen felmen?i pozsonyi katolikus nemetek voltak. Kemeny Lajos (1933) szerint mar a 15. szazad telekkonyveiben felbukkan az Erkel nev. A nev valoszin?leg a sz?l?szed? edeny kozep-felnemet Ergel elnevezeseb?l alakult Erkelle . ^{[4] [5]}

Erkel Ferenc dedapja (Erkel Vilmos), nagyapja (Erkel Jozsef) es edesapja (ifjabb Erkel Jozsef) jol kepzett muzsikusok voltak. Az id?sebb Erkel Jozsef kit?n? zenei felkeszultsegenek hire eljutott Becsbe is, a grof Wenckheim csaladhoz. Jozsef grof halala utan a hatalmas csaladi vagyon megoszlott ket fia, Jozsef Antal es Ferenc kozott. Az utobbinak jutott a hatalmas gyulai birtok, itt tette meg 1806 -ban id. Erkel Jozsefet gondnoknak. Ez azonban csak urugy volt, hiszen szandeka az volt, hogy a kastely egy kit?n? muzsikussal gazdagodjek, valamint gyerekeinek megfelel? zenei ismereteket biztositson. Fia, az ifjabb Erkel Jozsef, a nemet templom kozeleben lev?, jozsefvarosi iskolaban szerzett tanitoi allast. Ket ev mulva, amikor anyagi helyzetet kell?en szilardnak erezte, 1808 . majus 2-an hazassagot kotott. Felesegul Ruttkay Adam uradalmi tiszt leanyat, Klara Tereziat (1790?1865) vette ^[6] . Hazassagukbol tiz gyermek szuletett: nyolc fiu es ket leany. Az els?szulott leany haromeves koraban meghalt, igy az utana kovetkez? fiu, az 1810 . november 7-en szuletett Ferenc a szuleinek legnagyobb gyermeke. Keresztszulei az ifju grofek voltak, innen ered a Ferenc keresztnev. ^{[7] [8] [9]}

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Az ifju Ferenc els? tanitoja a lengyel emigrans, Czingulszky Simon volt, a masodik iskolaevt?l pedig apja. Els? zenei ismereteit apjatol es nagyapjatol szerezte. Igen koran es gyakran vett reszt a feln?ttek zenei osszejovetelein, kivaltkeppen Rosty Albert Bekes varmegyei f?jegyz? zeneestein. A kis Erkel gyorsan haladt a tanulassal. Tizeves koraban mar neha helyettesitette az apjat az orgona padjan. Tizenegy esztend?s volt, amikor el?szor zongorazott a gyulai kozonseg el?tt. ^{[8] [10]}

Gimnaziumi tanulmanyait Nagyvaradon kezdte el, majd 1822 -t?l 1825 -ig a pozsonyi benceseknel folytatta a tanulast, apja kivansaganak megfelel?en. Az iskolavaltoztatas egyik oka az lehetett, hogy Erkel ket nagynenje a Notre Dame zardaban elt, es igy gondoskodhatott a gyermekr?l. A masik es fontosabb ok pedig az volt, hogy a fiu zenei tovabbkepzesere a gyulai es a nagyvaradi mesterek mar kevesbe bizonyultak alkalmasnak. ^[11] Az ifju Erkel kivalo zenei nevel?hoz jutott a morvaorszagi hires komponista, Henrik Klein szemelyeben. Erkel nala lakott pozsonyi tartozkodasa idejen, neki koszonhet?en ismerte meg a nagy becsi klasszikusok es a kor mestereinek muzsikajat. A pozsonyi opera rendszeres latogatoja volt, itt ismerkedett meg az operairodalom nagy klasszikusaival, itt hallotta el?szor a magyar verbunkos unnepelt virtuoza, Bihari Janos heged?jatekat, valamint Liszt Ferenc koncertjet. Pozsonyi diakevei alatt gyakran orgonalt a Notre Dame zarda misein. Tizenhet evesen fejezte be tanulmanyait. Tanaratol elsajatitotta a zeneszerzes alapvet? ismereteit, kozben zongoravirtuozza fejl?dott. Meg tavozasa el?tt megirta els? m?vet a Litaniat , amely azonban elveszett. ^{[12] [13]}

Kolozsvari evek [ szerkesztes ]

Csaky Kalman meghivasara Erkel 1827 vegen vagy 1828 elejen Kolozsvarra utazott, ahol zongoratanari allast ajanlottak fel szamara. Itt ismerkedett meg Heinisch Jozsef , osztrak szarmazasu muzsikussal, akivel szoros baratsagot kotott, illetve Ruzitska Jozseffel , a becsi szuletes? kivalo komponistaval, akinek m?vei osztonz?en hatottak Erkel zenei fejl?desere. A kolozsvari baratok kozul a legjelent?sebb azonban az utolso erdelyi polihisztor, Brassai Samuel volt, akinek Ruzitska volt a zenei oktatoja. ? volt az, akinek sikerult a polgari zenekulturat a f?uri hazak zart vilagu zenekultuszanak magas szinvonalara emelnie, ugyanakkor szavai dont? er?sseggel birtak a varosban kirobbant zenei vitakban. Brassai hatasara irta meg Erkel Magyar abrand cim? zongoram?vet, amelyet tobb hangversenyen el? is adott, es Brassai volt az, aki osztonozte az ifju zeneszerz?t a magyar nep dalainak tuzetesebb megismeresere, es azoknak az instrumentalis zeneben valo bator felhasznalasara. Erkel kolozsvari sikerei arra buzditottak a nagyvaradi zenebaratokat, hogy meghivjak hangversenyezni varosukba. Rovid nagyvaradi tartozkodasa alatt ismerkedett meg az akkor meg kiskoru Abranyi Kornellal , ^[14] akinek zeneoktatoja volt. A korabeli beszamolok szerint hangversenyei nagy sikernek orvendtek, de a Magyar abrandon kivul egyetlen m?ve sem maradt fenn ebb?l a korai alkotoi korszakabol. Visszaterve Kolozsvarra, a hangversenyzenekar karnagyanak neveztek ki, valamint Abranyi kesei feljegyzesei szerint reszt vett az opera munkajaban is, habar erre nincs bizonyitek. 1834 -ben Stainlein-Saalenstein grofne meghivta Szemeredre zenemesternek. Kolozsvartol egy hangversennyel bucsuzott. Szemeredre tartva rovid megallot tartott Pesten , ahol a Nemzeti Kaszinoban adott hangversenyt. Erkel szemeredi udvari zenetanitoi munkassagarol nem maradtak fenn adatok, teny azonban, hogy 1835 -ben felkoltozott a f?varosba, ahol a Budai Magyar Szinjatszo Kor karmestere lett. Igen rovid id? alatt a pest-budai zenei elet legfoglalkoztatottabb vezet? zenei egyenisege lett. A Honm?vesz es a Honder? szinte mindegyik szama emlitest tett valamely zongorakoncertjer?l. ^{[15] [16] [17] [18]} ? maga kolozsvari eveir?l igy nyilatkozott: ?Ami vagyok, azt mind Kolozsvaron toltott eveimnek koszonhetem. Ott m?veltem ki magam zongoram?vesznek, ott tanultam legtobbet, ott lelkesitettek, ott kotottek lelkemre a magyar zene felviragoztatasanak ugyet, es ott telt meg szivem a szebbnel szebb magyar-szekely nepdalok arjaval, melyekt?l nem tudtam tobbe szabadulni, s nem is nyugodtam meg addig, mig ki nem ontottem lelkemb?l, amit mar akkor ereztem, hogy ki kell ontenem.”

F?varosi bemutatkozasa [ szerkesztes ]

Varszinhazi szerz?desevel Erkel tagja lett egy kozossegnek, melynek celkit?zese a magyar nyelv , a magyar szinm?veszet es a magyar zene apolasa volt. M?vesztarsai a kor legjelesebb szineszei voltak. Ekkor a magyar dramairodalom fellendul?ben volt ugyan, de a zenes m?fajt tovabbra is a becsi mintaju daljatekok es balettel?adasok uraltak, amelyek megfelel? zenekar hianyaban nem arattak nagy sikereket. Erkel karmesterkent valo szerz?dtetese Simontsits Janos jatekszini igazgato otlete volt. ^{[17] [19] [20]}

Bemutatkozo el?adasara 1835 . aprilis 11-en kerult sor: Rossini A sevillai borbely cim? operajat vezenyelte. Noha korabban Kolozsvaron is vezenyelt mar operat, ezt az id?pontot tekintik Erkel karmesteri m?kodese kiindulopontjanak. Az el?adasok sikerehez termeszetesen hozzajarult Deryne Szeppataki Roza is, valamint Lendvay Marton tenorista . Az el?adasok sikeresseget azonban bearnyekolta az, hogy a szinhaz nehezen megkozelithet? volt, ezert nem sikerult minden este telt hazzal jatszani. A heti negy el?adas, valamint az egyre s?r?sod? bemutatok ellenere sem sikerult elegend? kozonseget vonzaniuk, emiatt a varszinhazi vallalkozas (amelyet 1833 -ban alapitott Megyeri Karoly ) hamarosan cs?dbe jutott. Erkelt ekkor a Pesti Varosi Nemet Szinhaz igazgatoja, Alexander Schmidt kereste fel es ajanlott neki karmesteri allast. Erkel nem szivesen lett karmester a nemet szinhazban, mint azt Abranyinak irta, ellene szolt a nemzeti erzulete, viszont m?veszi ambicioi teljesuleseben jarhato utat jelentett. Nemet szinhazi m?kodese alatt Erkel alaposan megismerte a kor operatermeset, kulonoskeppen a bel canto nagyjainak ( Rossini , Donizetti , Bellini ) m?veit. A francia szerz?k kozul Mehul , Auber es Meyerbeer , a nemetek kozul pedig Mozart , Beethoven es Weber munkait ismerte meg. Ebben az id?szakban irta meg Alpenschuld cim? dalat, amely valoszin?leg egy nemet szinm? betetszama lehetett. Ugyanakkor Henri Vieuxtemps -pal kozosen, annak pesti latogatasakor egy fantaziat is irt Duo brilliant en forme de Fantasie sur des airs hongrois concertant pour piano et violon cimmel. Erkel 1837 vegeig maradt a pesti Nemet Szinhaznal. Kozben felepult az uj Magyar Szinhaz, melyhez kisebb jovedelemert is atpartolt. ^{[17] [21] [22] [23]}

A Pesti Magyar Szinhaz 1837 . augusztus 22-en Vorosmarty Arpad ebredese cim? el?jatekaval es Eduard von Schenk Belizar cim? szinm?vevel nyitotta meg kapuit. A szinhaz els? igazgatoja Bajza Jozsef volt, a hangaszati ugyek igazgatoja Matray Gabor , akinek helyet hamarosan Rosty Albert vette at. Erkel kerte, hogy az ajanlatot tartsak meg 1838 elejere, amikor szerz?desi kotelezettsegei a Nemet Szinhaznal lejarnak. Ugyanakkor teljes hatalmat kovetelt a zenekar, az enekkar es a szolistak felett, valamint evi 1200 forintot , egy jutalomjatekot es estenkent ket zartszeki jegyet. A kert osszeg helyett azonban csak 1000-et kapott, ketszer egyharmad jutalomjatekot es csak egy szabadjegyet estenkent. A szinhazban gigaszi munka vart ra: megszervezte a zenekart es az enekkart. A szolistak a varszinhazi garda tagjai kozul kerultek ki: Deryne , Lendvay Marton , Szerdahelyi Jozsef , Udvarhelyi Miklos es Egressy Beni , valamint a jol kepzett Schodelne Klein Rozalia . Az els? el?adas Bellini Az idegen n? cim? operaja volt 1838. januar 25-en. Ezt kovettek Auber Fra Diavolo , valamint Donizetti Szerelmi bajital cim? darabjai. ^{[24] [25] [26]} 1838 . marcius 13-an Bellini Beatrice di Tenda cim? operaja volt m?soron, amikor a f?varosra arviz zudult. Ezt a szinhaz is megszenvedte. Az el?adasok tobb mint egy honapig szuneteltek, a szineszek es zeneszek egy id?re a szinhazba szorultak. A prozai reszleg vigjatekokkal inditott, Erkel pedig ugy dontott, hogy Ruzitska Jozsef Bela futasat viszi szinre. A Heinisch altal atdolgozott darabot a kozonseg azonban hidegen fogadta. Hasonlo sorsa jutott Bartay Endre Csel cim? m?ve es Szerdahelyi Jozsef Tunderlak Magyarhonban cim? darabja is. ^{[26] [27] [28]}

Maganeleteben valtozas allt be. Megismerkedett a kivaloan zongorazo Adler Adellel , akit 1839 . augusztus 19-en felesegul vett. Ezaltal veje lett a Budavari Koronazo F?templom illusztris karnagyanak, Adler Gyorgynek . Naszutra Gyulara mentek, ahol egy kozos hangversenyt is adtak a megyeben letesul? korhaz megsegitesere. ^{[27] [29]}

A Batori Mariatol a Himnuszig [ szerkesztes ]

Visszaterve a f?varosba rengeteg munkaja mellett keveset komponalt. Ekkor szerezte az Albumblatt cim? zongorafantaziajat az erdelyi Rakoczy-dal temajara. A csellora es zongorara irt variacio-sorozatat Joseph Menterrel kozosen mutatta be 1839 aprilisaban. ^[30]

B?vebben: Batori Maria

Ekkor mar kezeben volt Egressy Beni librettoja, a Batori Maria . A szovegkonyv kozismert temat dolgoz fel, mely Inez de Castro es Agnes Bernauer cimen szamos operaverzioban megszolalt. Magyar kornyezetbe Dugonics Andras szomorujateka helyezte 1795 -ben. Egressy a szinm?vet ket felvonasra redukalta, jeleneteket vont ossze es hagyott el, es az eredeti prozat verselessel cserelte fel. A kovetkez? esztend?t Erkel a komponalasnak szentelte. A premierre 1840 . augusztus 8-an kerult sor es nagy kozonsegsikert hozott. A darabot Erkel kes?bb tovabb csiszolta, uj tenorariat es nyitanyt is irt hozza. A pesti magyar sajto mellett a nemet is kedvez?en udvozolte az operat, kiemelve eredetiseget, valamint a nemzeti dallamokban valo gazdagsagat. ^{[32] [33]}

Erkel vezetese alatt a szinhaz szinvonala fokozatosan emelkedett. Szigorusaga es kovetkezetes nevel? munkaja egyuttest kovacsolt a sokfele huzo, kulonfele akaratu m?vesztarsasagbol. A jatekrend magasabb igeny? m?vekkel gazdagodott. Megszolaltak Cherubini , Mehul , Auber , Meyerbeer , Bellini operai, valamint Donizetti m?vei. ^[34]

Operai munkassaga mellett Erkel faradhatatlanul hangversenyezett. Bekapcsolodott az 1836 -ban alakult Pest-Budai Hangaszegyesulet munkajaba is. 1840. november 1-jen vezenyelt el?szor az egyesulet neveben, megpedig Romberg A mennyei karok osszhangja cim? kantatajat . 1841 . majus 31-en Mendelssohn Paulus cim? oratoriumat dirigalta a Nemzeti Szinhazban , a Vakok Intezete javara. Ugyanezen ev november 1-jen egy hangversenyen a Batori Mariabol vezenyelt reszleteket. Zeneszerz?kent csak apro munkakkal jelentkezett. Remekm?ve az Emlekul Liszt Ferencre cim? m?ve, amely a Rakoczi-nota zongorara irt valtozata. 1841 . szeptember 6-an a Nemzeti Szinhaz, Erkel kiser?zenejevel, bemutatta a kes?bb tragikus veget ert Teleki Laszlo Kegyenc cim? szomorujatekat. 1842 elejen a Der Ungar cim? lap egy uj Erkel-m?r?l adott hirt, melyet a zeneszerz? Eotvos Jozsef szovegere komponalt. Ez a m?ve azonban elveszett. Erkelnek hala az operael?adasok egyre tobb nez?t hoditottak el a Nemet Szinhaztol, azonban a becsi kulvarosi komedia (bohozat) meg mindig nagy tomeget vonzott az utobbiba. Bartay Endre , a szinhaz igazgatoja ekkor ugy dontott, hogy palyazatot hirdet a magyar nepeletb?l meritett, ?minden aljassagtol mentes, jo iranyu szinm?” megirasara. A dijnyertes palyam? Szigligeti Ede Szokott katonaja volt. Ebb?l a m?b?l n?tte ki magat a zenes szinpadon mintegy felevszazadon at uralkodo nepszinm? , amely a becsi konny? m?faj hathatos magyar ellenfeleve valt. ^{[35] [36]}

1843 -ban Bartay ujabb palyazatot hirdetett, ezuttal Vorosmarty Mihaly versenek, a Szozatnak a megzenesitesere. A zs?riben Erkel is reszt vett, ezert nem palyazhatott, de a koltemenyt ? is megzenesitette. A gy?ztes Egressy Beni lett, akinek dala 1843. majus 30-an csendult fel a Nemzeti Szinhazban. A dijnyertes Szozat mellett Erkel m?ve is felcsendult, melyet a kritika hamisan patetikusnak, er?ltetetten magyartalannak es tulzottan is nemet szellem?nek belyegzett meg. ^{[37] [38]}

B?vebben: Hunyadi Laszlo (opera)

1842 . julius 7-en szuletett meg Erkel els? fia, Gyula , majd 1843. november 2-an a masodik, Elek . 1843 -ban Wagner Jozsef Brassainak ajanlva kiadta uj zongoram?vet, Hunyadi Laszlo hattyudala cimmel, ez Brassain keresztul eljutott Erkelhez. Ezt kovet?en megismerte Toth L?rinc Ket Laszlo cim? dramajat. A tema ugy megragadta, hogy megbizta Egressyt a szinm? librettova alakitasaval. A Hunyadi Laszlo bemutato el?adasara 1844 . januar 27-en kerult sor. A darabot a kritika vegyes erzelmekkel fogadta, a kozonseg soraiban azonban sikert aratott. A Hunyadi Laszloval Erkel europai rangra emelte a magyar nemzeti operat. Erkel nemzetkozi elismeresenek Becs allta utjat, ami nyilt nemzeti politikai szinvallasanak volt betudhato. Az operat 1856 -ban az osztrak f?varosban is szinre vittek, keves sikerrel. Magyarorszagon a m? sikere azonban toretlen volt, ezt bizonyitja az a teny is, hogy az Operahaz megnyitasaig 238-szor kerult szinre a Nemzeti Szinhazban . ^{[40] [41]}

A Hunyadi Laszlo bemutatoja utan Erkel egy sor nepszinm?-zenet komponalt. Ezekben felhasznalt, atdolgozott es hangszerelt magyar nepdalokat is. Els?kent egy dalt irt Ney Ferenc A kalandor cim? nepszinm?vehez, ezt kovette Szigligeti ot szinm?vehez irt muzsikaja ( Ket pisztoly , A zsido , Debreceni rup? muzsikaja , A rab es Egy szekreny rejtelme ). 1844 -ben a szinhaz hangszerelessel is megbizta. Kovacs Pal Nemesek hadnagya cim? dramajahoz Janko Mihaly irta a kiser?zenet, de Erkel hangszerelte. ^{[37] [42] [43]}

Ebben az esztend?ben avattak orvossa Rezs? occset, aki 1845-ig, Gyulara valo visszatereseig a szinhaz orvosa volt. Bartay igazgato majus 18. es 26. kozott Pozsonyban vendegszerepelt a tarsulattal. Erkel mindket operaja hatalmas sikert aratott. ^[44]

B?vebben: Magyarorszag himnusza

A palyazati felhivast alairo Bartay Endre egyike volt a reformkori magyar m?vel?des nagy hatasu mindeneseinek: m?kodott mint zeneszerz?, zenetanar, nepdalkiado, tankonyviro. A Szozat megzenesitesere kiirt palyazat sikeren felbuzdulva palyazatot hirdetett Kolcsey Ferenc Himnuszanak megzenesitesere is. Erkel m?venek szuletesebe a fiatal Gardonyi Geza interjuja az id?s zeneszerz?vel nyujt betekintest. E cikk szerint Erkel nem is gondolt ra, hogy zenet irjon Kolcsey soraira; a hatarid? letelte el?tti napon azonban Bartay bezarta a szinhaz egyik zongoras szobajaba, tollat, tintat, kottapapirt adott neki es figyelmeztette, hogy addig nem engedi ki, mig meg nem irja a Himnuszt . A tortenet tetszet?s, de a tenyekkel szembesitve elvesziti valosagtartalmat. El?szor is: a palyazatra keszult munkakat, benyujtasuk id?rendjeben, sorszammal lattak el. Erkel m?ve az egyes sorszamot kapta, eszerint nem az utolso pillanatban keszult el, hanem eppenseggel legels?nek. De Erkel palyazasi szandekara vallott eleve az a teny, hogy ezuttal nem volt tagja a zs?rinek. Maskent elkepzelhetetlen lett volna, hogy kedves muzsikusat, szinhazanak els? karmesteret, Bartay kihagyja a biralobizottsagbol. A palyazati kiiras 1844 . februar 29. keltezessel, marcius 3-an jelent meg, benyujtasi hatarideje majus 1. volt. Erkel Himnusza az emlitett id?hatarok kozott: 1844 marciusaban vagy aprilisaban szuletett. A biralobizottsag 1844 . junius 15-en hozta meg donteset: a tizennegy beerkezett palyamunka kozul Erkel Ferencet nyilvanitotta gy?ztesnek. ^[46]

Ugyancsak az 1844-es esztend? termese volt egy capriccio , mely marcius 30-an, a Concordia elnevezes? uj magyar irodalmi tarsulat hangversenyen csendult fel el?szor. Szinten ebben az evben komponalta a Kori dal -t, melyet Garay Janos szovegere irt a dalardamozgalom nepszer?sitesere. A sikere tet?pontjan allo zeneszerz?t ezust karmesteri palcaval ajandekoztak meg. ^{[37] [47] [48]}

Erkel csaladi eleteben az 1845 -os esztend? is fontos, Aprilis 9-en megszuletett harmadik fia, Laszlo .

Az 1848-as forradalom idejen [ szerkesztes ]

Erkelre sulyos terheket rott az 1848-as forradalom . Nem vett ugyan reszt a harcokban, de zeneje gyujto szimbolum volt. A Nemzeti Szinhaz szerepe a ’48-as esemenyekben kozismert. Marcius 15-en este a Ket anya gyermeke cim? vigjatek szerepelt a m?soron, de mar del fele kiderult, hogy aznap a kozonseg csak magyar m?vet kivan hallani, ezert el?vettek Katona Jozsef Bank banjat , de az el?adast nem tudtak vegigjatszani, mert a kozonseg a Rakoczi indulot kovetelte, a Hunyadi Laszlot es a Himnuszt . Az ezt kovet? honapokban keves operat jatszottak, majd miutan 1849. januar 5-en Windisch-Gratz tabornagy elfoglalta a f?varost, elrendeltek semleges mondanivaloju m?vek szinrevitelet. Erkelnek nagy gondot okozott, hogy a szineszek es az enekesek nagy resze elmenekult. Miutan Aulich tabornok aprilis 24-en visszafoglalta Pestet, ismet a Hunyadi Laszlo es mas nemzeti erzelm? m?vek kerultek a repertoarra. A hadiszerencse fordultaval azonban ? miutan Haynau tabornok juliusban visszafoglalta a varost ? ismet a semleges mondanivaloju m?vek kerultek el?. Erkel munkajat nehezitette meg, hogy a szinhazban helyet kellett biztositson a Nemet Szinhaz tarsulatanak is, amelynek otthona Pest agyuzasakor leegett. A szabadsagharc elbukasa utan Erkel m?vei kozul csak a nepszinm?-zenek maradtak m?soron, ?rebellis” operait nem volt szabad jatszani. Erkel azonban ezeket is lassan, ovatosan visszacsempeszte a Nemzeti Szinhaz m?sorara. El?szor a Himnusz hangzott el enek- es zenekarral, 1850. marcius 26-an, a pesti gyermekkorhaz javara rendezett hangverseny zaroszamakent. A vart retorzio elmaradt. A Hunyadi Laszlo visszakerulesere Anne La Grange neves francia szopran vendegjateka adott alkalmat, aki nagy sikerrel enekelt A sevillai borbelyban es a Lammermori Luciaban , de a kozonseg magyar szerepben kivanta latni. ^{[49] [50]}

A forradalom utani evek [ szerkesztes ]

Erkel a Hunyadi ota csak aprobb, jelentektelen munkakon dolgozott. 1844 -b?l ismeretes egy zongorara komponalt Eredeti magyarja es egy nemet dal, Auf einer Ungarhaide . 1846 -bol egy Kar Enek Pestalozzi Emlekunnepere , 1847 korul Elegia es Le Carneval de Venise , valamint 1848 -bol Egressy es Szerdahelyi Nemzeti dalanak hangszerelese. A szabadsagharc bukasa utan egy id?re elnemult, 1852 -ig egy hangot sem vetett papirra. Egy Marche hongroises es egy J. L. Deinhardstein versere komponalt nephimnusz az ev termese. 1853 . februar 2-an egy erdekes pantomimja szerepelt a Nemzeti Szinhaz m?soran, a Sakkjatek . Erkel igen ismert es nemzetkozileg is nagyra becsult sakkozo volt, egy ideig a Pesti Sakk-kor elnoke. Degre Alajos Salvator Rosa cim? szinm?venek kiser?zenejet 1855-ben komponalta. ^[52]

Ett?l kezdve a lassan dolgozo mester rendszeresen alkalmazott segit?tarsakat munkaiban: kezdetben a Doppler-fivereket ( Doppler Karoly es Doppler Ferenc ), majd kivalo zenei tehetseggel rendelkez? fiait. Mar kovetkez? m?veben, az Erzsebet cim? opera masodik felvonasaban kimutathato a ?zeneszerz?-m?hely” tenye. Ez egy unnepi diszm? volt, alkalmi kompozicio, Ferenc Jozsef es Erzsebet kiralyne magyarorszagi latogatasanak tiszteletere. A munkaval lassan halado Erkel a nyitanyt es az els? felvonast Doppler Ferenccel, a harmadik felvonast Doppler Karollyal iratta meg, es ? maga vallalta a masodik felvonast. A darabot, amely magyarorszagi Szent Erzsebet es IV. Lajos turingiai tartomanygrof kapcsolatat meseli el, Czanyuga Jozsef ontotte versbe, igen tehetsegtelenul, emiatt az opera sem bizonyult maradando alkotasnak. ^[53]

Az Erkel csalad az elmult esztend?k alatt tovabb gyarapodott. Harom els? fia utan ( Gyula 1842?1909 , Elek 1843?1893 , Laszlo 1845?1896 ) megszuletett Sandor fia (1846?1900), Maria leanya (1848? ?) (akinek fiu ikertestvere szuletesukkor meghalt), Lajos fia (1850?1906), Ilka/Ilona leanya (1853?1869), majd az utolso harom fiu: a gyermekkoraban elhunyt Oszkar (1855) es Ferenc (1856?1863), valamint Istvan (1858?1923). ^[54] Gyermekeit a budavari romai katolikus egyhazkozsegben kereszteltek. ^[55] A nagy csalad eltartasanak gondja tanitasra is kenyszeritette, igy 1851-ben kenytelen volt elvallalni Albrecht f?herceg lanyainak zenei neveleset. ^[56]

A Hunyadi Laszlo nagy sikere utan lazasan kutatott ujabb szovegkonyv utan. A lapok Csaszar Ferenc , Gaal Jozsef , Czako Zsigmond es Josika Miklos szemelyet emlegettek szerz?tarskent, Erkel tetszeset azonban egyikuk m?ve sem nyerte el. Hirneve egyre n?tt, tullepte az orszaghatart. A kor egyik legnagyobb zongoram?vesze, Sigismund Thalberg reszt vett a Hunyadi Laszlo egyik el?adasan es lepeseket tett az opera parizsi el?adasa erdekeben. Ebben faradozott Petrichevich Horvath Lazar is. 1845 -ben Thalberg, 1846 -ban Berlioz , 1847 -ben Liszt Ferenc , kes?bb Hans von Bulow hallgatta meg erdekl?dessel Erkel m?vet. Berlioz Emlekirataiban kiemelten irt a magyar zeneszerz? tehetseger?l, a darab finom hangszereleser?l. ^[57]

Liszt Becsben dirigalta a Hunyadi-nyitanyt , es szorgalmazta a teljes opera becsi es nemetorszagi bemutatasat. 1856 -ban, Weimarban m?sorra is t?zte az operat, de az anyag nem erkezett meg. Tobb kulfoldi el?adas hiusult meg anyagi okok miatt, ugyanis a sokgyermekes Erkel keptelen volt el?teremteni a tetemes masolasi koltsegeket. A parizsi bemutato erdekeben az emigracioban el? Szemere Bertalan es felesege, valamint Anne La Grange faradoztak. A Theatre des Italiens nem fogadta el az operat, es mire a Theatre Lyrique hajlando volt m?sorra t?zni, Szemereek kegyelmet kaptak es hazatertek. A Hunyadi Laszlo parizsi el?adasanak terve ezzel vegleg kutba esett. ^[58]

A zsufolt pesti lakasbol Erkel gyakran Gyulara menekult, s?t 1850-t?l kezdve a legtobb nyarat ott toltotte. 1855 -ben meghalt Erkel apja, 1859 -ben occse, Jozsef. Erkel komorra, magaba zarkozova, ridegge es baratsagtalanna valtozott. A zeneben meg fel tudott oldodni, de munkakedve egyre gyengult. Hazassaga megromlott, elvalt. Felesege 1860 -ban Gyulara koltozott. Erkel Rezs? tamogatta, de zongoraleckekkel a tehetseges asszony is igyekezett segiteni magan. Erkel a zenen kivul csak a sakkjatekban lelte oromet ? amelyet korantsem m?kedvel?i szinten m?velt. Erkel koranak egyik legkivalobb sakkozoja volt. 1859 -ben az ? javaslatara akartak letrehozni a mai sakkszovetseg el?djet, a Pesti Sakk-kort ? de a Bach-korszakban ez akkor lehetetlen volt. A klub csak 1864 -t?l m?kodott es Erkel ett?l kezdve halalaig elnoke volt. ^[59]

A Filharmoniai Tarsasag megalapitasa [ szerkesztes ]

Az 1853-as esztend? fontos allomasa a magyar zenei eletnek. Erkel egy maroknyi muzsikus elen letre hivta a Filharmoniai Tarsasagot . A bemutatkozo hangversenyre 1853 . november 20-an kerult sor, kethavi szervezes es probamunka utan, a Nemzeti Muzeum disztermeben. A m?soron Mozart , Beethoven , Mendelssohn es Meyerbeer m?vei szerepeltek, Erkel vezenyelt. Mivel az elnyomo rendszer nem engedelyezte egyesuletek letesiteset, de hangversenyek rendezesehez hozzajarult, a Tarsulat, csak 1867 augusztusatol valt jogi szemellye. Az els? hangverseny jelent?s erkolcsi es anyagi sikerrel jart. A kozonseg eleinte szeszelyesen reagalt a hangversenyekre. Mamoros lelkesedes es fagyos kozony, zsufolt nez?ter es szanalmasan kongo ures terem valtogattak egymast az evek folyaman. A kozonseg tudatos neveleset a Zeneszeti Lapok munkatarsai kezdtek el a hatvanas evekben. ^{[60] [61] [62]}

Palyajanak csucsan [ szerkesztes ]

B?vebben: Bank ban (opera)

Tizenhet esztend? telt el a Hunyadi emlekezetes sikere ota. Ez id? alatt Erkel nem alkotott jelent?set. Amikor ujra megszolalt, eletm?ve legertekesebb darabjaval, a Bank bannal lepett a kozonseg ele. A Bank ban ketszeresen is kulturkincs: Katona Jozsef tortenelmi dramajanak eppugy nincs parja a magyar irodalomban, mint Erkel operajanak a magyar tortenelmi dalm?vek soraban. A m? librettojat Egressy Beni irta, es minden bizonnyal keszen volt 1851 els? feleben, mivel Erkel kedves szovegiroja az ev juliusaban elhunyt. Nem tudni, mikor adta at Erkelnek szoveget, csak azt, hogy az eredeti partitura bejegyzesei szerint a zeneszerz? 1860 . oktober 30-an fejezte be az opera hangszereleset. ^{[64] [65]}

A Bank bant 1861 . marcius 9-en mutattak be, hatalmas sikerrel. A szerz? unneplese felert egy politikai demonstracioval. A korabeli sajtoban szamos biralat jelent meg. Legelmelyultebben Mosonyi Mihaly foglalkozott az operaval, a Zeneszeti Lapok egymast kovet? ket szamaban. Mosonyi dicserte a szerencses temavalasztast, szolt a szerz? tobb eves hallgatasarol, majd reszletesen ismertette a Bank ban cselekmenyet es zenejet. Kiemelte a sikerult zenei jellemabrazolasokat es a ?mesteri kezre mutato” egyutteseket. Kifogasolta azonban a tancbeteteket, ?mert oly cselekmenyek fonalat, min?k e m? tartalmat kepezik, nem lehet hatasgyongites nelkul megszakasztani barmily szemgyonyorkodtet? tanc vegett sem”. ^{[66] [67]}

Zenetorteneti szempontbol az opera osszefoglalo m?: az addigi eredmenyek sikeres osszegzese. A korai magyar operairodalom betet?zese, mely mar magaban hordozza a zenes nepszinm? csirait. Erkel kes?bb is keresi ezt az utat, kerulgeti, de sosem talal ra igazan. A Bank ban a verbunkost tobbe tul nem szarnyalhato magaslatra emelte: nemcsak a hangszeres fogantatasu muzsika sikeres vokalizalasaval, hanem a verbunkos formaibol n?tt jelenetek kifejlesztesevel is. A hangszereles jelent?s reszeben segit?tarsakat vett igenybe. Erkel Gyula es Sandor , valamint ket ismeretlen szemely kezirasa a hangszerelt oldalak tobb mint, otven szazalekaban kimutathato. Az els? felvonas balettbetetje (talan a csardas kivetelevel) majdnem biztosan Erkel Sandor m?ve. ^[68]

B?vebben: Sarolta (opera)

Meg a Bank ban megjelenese el?tt arrol cikkeztek a pesti lapok, hogy Erkel egy vigoperat szandekszik irni. Err?l a vigoperarol nincs adat, de amennyiben tenylegesen foglalkoztatta Erkelt akkor valamilyen vigopera-tema, nagyon valoszin?, hogy uj dalm?vebe, a Czanyuga Jozsef szovegere irt Saroltaba beleilleszthette egykori vigoperajanak toredekeit, vagy talan egesz jeleneteit. Nehezen elkepzelhet?, hogy a lassan dolgozo Erkel tizenot honappal a Bank ban utan uj operaval jelentkezzek.

A Sarolta 1862 . junius 26-an kerult el?szor szinre. A Hunyadi Laszlo es a Bank ban szinvonalahoz szokott kozonseg csalodottan hallgatta Erkel uj m?vet. A kritika diplomatikusan adta a kozonseg tudtara az uj opera gyengeit. (Megjegyzend?, hogy Bulyovszky lapja, a Holgyfutar akkoriban tulsagosan is lojalis volt az akkori hatalommal, tehat ellensegesen viszonyult a magyar kultura megnyilvanulasaihoz.) Czanyuga mar az Erzsebet eseteben is bebizonyitotta szovegiroi tehetsegenek hianyat, ^{[69] [70]} de csak reszben volt oka a balsikernek. A darabot atleng? hazafias hang neha szinte karikaturaba hajlik. Nem felel meg a korszellemnek: elvesztette id?szer?seget. Az alerzelmes, patetikus hangvetel is siettette az opera elkerulhetetlen bukasat. Igy a darab ? a gondos el?keszites es a parades szereposztas ellenere ? mindossze hat el?adast ert meg a Nemzeti Szinhazban . ^{[69] [71]}

Tamadasok kereszttuzeben [ szerkesztes ]

1863 -tol kezdve Erkel hosszu id?n at heves tamadasok allando celpontja volt. Ezek ketiranyuak voltak: egyreszt konzervativizmussal vadoltak Wagner -ellenes iranyvonala miatt (kerulte Wagner m?veinek szinrevitelet a Nemzeti Szinhazban), masreszt nepotizmussal, mert tehetseges fiai egyre nagyobb poziciokat toltottek be neki koszonhet?en a magyar zenei eletben. A sajto is gyakran tamadta, mindenekel?tt a Zeneszeti Lapok . ^[72]

A Bank ban egyertelm? sikere utan a Sarolta csalodast keltett. Ez utat nyitott bizonyos erzelmi es kritikai megnyilvanulasoknak is, amelyeknek Erkel tekintelye es nepszer?sege mind ez idaig gatat vetett. 1863. februar 12-en a Zeneszeti Lapokban egy olyan kozlemeny latott napvilagot, hogy a f?urak egy csoportja szivesen kimozditana helyeb?l a nehezkes Erkelt, es a Nemzeti Szinhaz operaigazgatojaul Lisztet szeretne megnyerni. Juniusban Hollosy Kornelia miatt marasztaltak el Erkelt, mert a Bank ban egy reszlete el?adasanak engedelyezese es a hangjegyek atengedese fejeben 100 forintot vett fel az enekesi palyatol mar visszavonult, nemreg meg nagy hir? enekesn?t?l. Ezert a lapok kapzsisaggal, anyagiassaggal vadoljak. A tamadasok s?r?sodtek, hangjuk egyre szemelyesebb, gyalazkodobb lett. Augusztus 17-en meghalt Erkel heteves kisfia, Ferenc, de a gyasz nem zavarta a sajtot. ^[73]

A mindinkabb elfajulo tamadasok arra kesztettek a Nemzeti Szinhaz zenekarat, hogy allast foglaljon. Marcius 1-jen kelt levelukben leszogeztek, hogy ?sohasem kell ugyesebb es tokeletesebb karnagynak elfoglalni ama helyet, melyen on tobb mint szazadnegyed ota ugyessegenek szamtalan fenyes probait ada”". Marcius 23-an megunnepeltek 25 eves karmesteri jubileumat. Aprilisban ujabb tamado essze jelent meg a Zeneszeti Lapokban Mosonyi Mihaly tollabol, es hala mindjobban nyuzsg? parthiveiknek, a ket muzsikus kozti ellentet er?sen elmergesedett. Ebben a legkorben komponalta Erkel uj operajat a Dozsa Gyorgyot . A nyarat Gyulan toltotte, onnan jelentette Elek fianak, hogy juliusban elkeszult az uj opera els? felvonasa. December 18-an a Filharmonikusok hangversenyen a Nemzeti Muzeum termeben el?szor csendult fel a zeneje. 1865 januarjaban a Filharmoniai Tarsasag atkoltozott uj epuletukbe, a Vigadoba . Az els? hangversenyre, az uj teremben 1865. marcius 25-en kerult sor; Erkel vezenyelt es Magyarorszagon el?szor csendultek fel Beethoven IX. szimfoniajanak hangjai. A Filharmonikusok a hangversenyt a hatalmas sikerre valo tekintettel, aprilis 11-en megismeteltek. A Vigado berl?i ez alkalombol diszes ezust karnagyi palcaval ajandekoztak meg Erkelt. ^[74]

Majus ismet gyasszal koszontott a zeneszerz?re: meghalt edesanyja. A nyari honapokban igen el?rehaladt a Dozsa komponalasaval, hangszerelesevel, de egy nagy jelent?seg? esemenysorozat visszaszolitotta a f?varosba. Pest legregibb zeneiskolaja, a Hangaszegyesulet ( 1867 -t?l Nemzeti Zenede , ma Bartok Bela Zenem?veszeti es Hangszereszkepz? Gyakorlo Szakgimnazium ) alapitasanak 25 eves evfordulojarol unnepsegsorozattal emlekeztek meg. Az augusztus 15-ei hangversenyen a Dozsa Gyorgy himnusza es Liszt Szent Erzsebet-legendaja hangzott el, mindkett? Erkel gondos betanitasaban, a szerz? vezenyletevel. ^[75]

Nagyobb esemenyek nelkuli, dolgos honapok kovetkeztek ezutan. Erkel a Filharmonikusokkal bemutatta Liszt Dante-szimfoniajat , Schumann 3. szimfoniajat , majd Bach , Handel , Beethoven , Liszt es Berlioz szamos m?vet. November 20-an az egyesult dalardak unnepi faklyaszenejet vezenyelte az orszaggy?les megnyitasara erkezett kiraly tiszteletere. ^[76]

1866. december 1-jen ? Erkel kedve ellenere ? a Nemzeti Szinhaz bemutatta Wagner Lohengrinjet . Erkel az el?adasrol tuntet?en tavol maradt, am megsem szabadulhatott a nagy nemet mester zenejenek hatasatol. Az Europa -szerte tombolo Wagner-laz kiszoritotta az eddig egyeduralkodo olasz es francia szerz?k m?veit az europai operaszinpadokrol. Erkel eklektikus zeneje ? a magyar retegeken kivul ? eddig olasz-francias es regebbi nemet stilusjegyeket viselt. A Dozsa Gyorgy partiturajanak lapjain azonban mar felreismerhetetlen Wagner m?veszeti elveinek hatasa. ^[77]

B?vebben: Dozsa Gyorgy (opera)

A Zeneszeti Lapok 1866. december 9-en jelentette, hogy Erkel Ferenc elkeszult uj operajaval, a Dozsa Gyorggyel . A Dozsa Gyorgy 1867 . aprilis 6-an kerult szinre a Nemzeti Szinhazban. A bemutatot heves vita el?zte meg: szabad-e ilyen forradalmi hangu operat bemutatni a kiegyezes esztendejeben? Erkel tekintelye vegul is gy?zott, de operaja, mely mindossze tiz el?adast ert el, nem. Az opera nem hozott kozonsegsikert. A sajto nagy reszletesseggel meltatta, boncolgatta. Dicserte Erkel batorsagat, hogy vegre a wagneri utra lepett, es a nagy egesz erdekeben lemondott az ?t annyira jellemz? dallamossagrol. Ugyanakkor eppen azokat a reszleteket magasztaltak leginkabb, ahol a zene meg a banki melodika talajan jar: Rozsa elbeszelese, vegbucsuja, Dozsa eskuje stb. Az enekmondo verseit hosszunak talaltak, egyes fordulataiban Mendelssohn hatasat veltek felfedezni. Sokalltak a recitativokat , es ebben Meyerbeer hatasat igyekeztek kimutatni. Altalanos tetszest aratott a fegyvertanc, es visszatetszest L?rinc pap faragatlan figuraja. ^{[79] [80] [81]}

Az ?Erkel-m?hely” szerepe a Dozsaban mar sokkal jelent?sebb, mint az el?z? m?vekben. Az egyedul hitelesnek elfogadhato otfelvonasos, kezirasos partitura zavaros kepet mutat. Rengeteg benne a torles, betoldas, ragasztas, es igen keves az eredeti Erkel Ferenc-keziras. Fiai, Gyula es Sandor minden addiginal fokozottabb mertekben vettek reszt apjuk alkoto tevekenysegeben. Itt mar nemcsak hangszerelesr?l, szolamok reszletes kidolgozasarol van szo. A fiuk munkaja egyebkent sem volt titok, a sajto eleget irt roluk. Munkajukrol vall a fennmaradt csaladi levelezes, melyb?l kiderul, hogy a csaladf? bizony zsarnok volt, es alaposan igenybe vette fiai segitseget. ^{[81] [82]}

A Dozsa sikertelen bemutatoja utan sokan attol tartottak, hogy Erkel kegyvesztett lesz, amde ket honappal az opera bemutatoja utan a mester nagy kituntetesben reszesult: elnyerte a Ferenc Jozsef-rend lovagkeresztjet. ^{[81] [83]}

A kiegyezes utan [ szerkesztes ]

A kiegyezes esztendeje fellendulest hozott az orszagos korusmozgalom teren is. Az Aradon osszesereglett dalardak elhataroztak, hogy egy orszagos szervezetet alapitanak munkajuk osszehangolasara, erdekeik vedelmere. 1868 -ban, Debrecenben tartottak els? kozgy?lesuket, itt Erkel felszolitotta a kulonboz? varosokbol osszegy?lt dalosokat, hogy lepjenek be a most alakulo Orszagos Magyar Dalaregyesuletbe . Erkelt orszagos f?karmesterre valasztottak, neve elvalaszthatatlan lett a dalos mozgalomtol. Reszt vett szamos dalosrendezvenyen, faradhatatlan szerepe volt a szervezesben, nevelesben, betanitasban es vezenylesben. 1884 -ben, Miskolcon tiszteletbeli orszagos karnagynak valasztottak meg a munkatol mar csaknem egeszen visszavonult id?s mestert. ^[84]

1869 . januar 30-an Erkel Ferenc jubileumi diszel?adast vezenyelt: huszonot ev telt el a Hunyadi Laszlo bemutatoja ota. Aprilis 26-an es 30-an a Budapesti Filharmoniai Tarsasag Zenekara Liszt m?veib?l osszeallitott hangversenyeket tartott, Erkel es Liszt vezenyletevel. Ezeken a hangversenyeken hangzott fel el?szor magyar el?adokkal a Koronazasi mise . A koronazas alkalmaval ugyanis a becsi udvari templom m?veszei m?kodtek kozre, es a Remenyi Edenek irt heged?szolot Hellmesberger jatszotta. Akkor az udvari protokoll melysegesen megbantotta Liszt hazafias erzeseit. Most Erkel lehet?ve tette a Koronazasi mise el?adasat a Pesti Zenekedvel?k Egylete, a Budai Zene- es Enekakademia korusa es a Budai Dalarda kozrem?kodesevel, a Filharmonikusok zenekaraval, s?t a mise vezenyleset is atengedte Lisztnek. ^[85]

Erkel 1871 . marcius 26-an bucsut vett a Filharmonikusoktol. Ez az 1871-es, marciusi hangverseny kivetelesen a Magyar Tudomanyos Akademia disztermeben zajlott le, es harom mester vezenyelte a Filharmonikusok kit?n? gardajat: Volkmann Robert a III. Richardhoz irt nyitanyat, Liszt a maga 2. Magyar rapszodiajat , Erkel a Dozsa Gyorgy satorjelenetet es Schumann 1. (B-dur) szimfoniajat dirigalta. Ezutan a zenekar vezeteset atadta Richter Janosnak , akinek viszonylag rovid m?kodese utan Erkel legtehetsegesebb karmesterfia, Sandor lepett halhatatlan atyja orokebe. ^[86]

A Nemzeti Szinhaz vezeteseben nagy valtozast hozott az 1869-es esztend?. Elhunyt Radnotfay Samuel igazgato, akinek heteves munkaja nyoman megszilardult a szinhaz anyagi helyzete, de ugyanakkor megn?tt az idegen befolyas is. Utodai, kulonosen a pazarlo baro Orczy Bodog igazgatasa alatt, a helyzet aggasztoan rosszabbodott. 1873 -ban a nagy szakmai tekintellyel es tapasztalattal biro Szigligeti Edet allitottak a szinhaz dramai reszlegenek elere. Az operai ugyek igazgatoja Erkel lett. A jol bevalt kett?s igazgatas mind a ket reszleget lenduletbe hozta, es anyagilag igen sikeres esztend?ket eredmenyezett. Erkel az opera-reszleg igazgatojakent meg magasabbra emelte az el?adasok szinvonalat, bar ? maga mar egyre kevesebbet vezenyelt. A gy?ri szuletes?, de Becsben, majd Wagner kornyezeteben nevelkedett Richter Janos latta el a Nemzeti Szinhaz karmesteri teend?inek legjavat. ^[87]

A Brankovics Gyorgy [ szerkesztes ]

B?vebben: Brankovics Gyorgy (opera)

1873 oktobereben a Zeneszeti Lapok egy uj Erkel-operarol cikkeztek, ez volt a Brankovics Gyorgy . A bemutato, kulonboz? hatraltato okok miatt, mintegy fel evvel megkesett. A komponalas idejer?l pontos informaciok nincsenek, a Zeneszeti Lapok szerint mar 1871 nyaran, gyulai tartozkodasa idejen be akarta fejezni. A fennmaradt keziratos partituraban datum nincs. 1874 februarjaban a Nemzeti Szinhaz orokos f?zeneigazgatojanak neveztek ki, de karmesteri allasarol lemondott Richter Janos javara, es ezt kovet?en csak sajat operainak el?adasan t?nt fel a karmesteri emelvenyen. Ezzel egy id?ben Erkel Sandort , aki ustdobosbol korrepetitor, majd kartanito lett, karmesterre leptettek el?. ^[89]

A Brankovics Gyorgyot ? eredeti alakjaban ? 1874 . majus 20-an mutattak be a Nemzeti Szinhazban . Sem az el?adas kozonsegsikere, sem a sajto hasabjain megjelen?, attekinthetetlen tomeg? biralat nem volt egyertelm?. Nehany alaposabb felkeszultseg? kritikus tanulmanyatol eltekintve, senki sem ertette meg a m? jelent?seget. Valamennyi biralat elismerte ugyan a kit?n? harmadik felvonas helyes dramai erzekkel adagolt, zeneileg kivaloan megoldott, szines es valtozatos jelenetsorat. A kritikusok egyertelm?en az erkeli m? betet?zeset lattak ebben a m?ben, kiemelve a zene virtuozitasat, a recitativok korszer? alkalmazasat. A legtobb biralat a szovegkonyvet erte. Kifogasoltak a temavalasztast, s?t a nepies dallamok beleszoveset is, ami a kritikusok szerint ?zenei tarkasagot” hozott letre. Doppler Ferenc , Erkel jobaratja, megprobalta ravenni a neves becsi karnagyot, Herbecket, hogy vigyek szinre az operat az osztrak f?varosban is, mivel azonban Erkel nem mozdult az ugy erdekeben, az otlet hamarosan lekerult a napirendr?l. A hivatalos korok nem lelkesedtek a Brankovicsert. Ez termeszetes volt, hiszen az uj opera a Dozsanal is sulyosabb biralata volt a kiegyezesnek. A tragedia alapgondolata az, hogy egy nemzet fejedelme, uralkodoja csak a nep akarataval osszhangban, a nemzet erdeket az onnon erdekei elleneben is els?sorban szem el?tt tartva melto a vezetesre. Az ingadozas, hitszeges, az uralkodo onos erdekei miatt terrorizalt nep, mind olyan politikai buktatok, melyen mar sok kenyszer-uralom elverzett. ^[90]

Az utolso operak [ szerkesztes ]

Az 1875-os esztend? a magyar zenei elet szamara igen mozgalmas volt. Richter Janos lemondott, es utodjaul Erkel Sandort jeloltek. Ebben az evben letesult a magyar zenei fels?oktatas legfontosabb intezmenye, a Zeneakademia . Felallitasanak gondolata mar 1869 -ben felmerult, Bartay Ede es Csengery Antal voltak els? szoszoloi. 1875. november 14-en a regi Halteren, egy sz?kos berlakasban nyilt meg az orszag vezet? zenei tanintezete, Orszagos Magyar Kiralyi Zeneakademia neven. Elnokeul Liszt Ferencet , igazgatojaul es rendes tanaraul Erkel Ferencet nevezte ki a csaszari es kiralyi rendelet. Erkel patriarkalis legkort teremtett, mind a tanarok, mind a tanitvanyok iranyaban. Abranyi Kornel ekkeppen irt rola: ?Tisztelte es szerette mindenki, mert nem a fegyelmi szabalyok s a hivatalos fens?bbseg merev rendeleteivel, hanem a kolcsonos bizalom vonzo erejevel igazgatott [...]”. ^[91]

A kozm?veltseg emelkedese szuksegesse tette egy kulon operahaz megepiteset Budapesten . Az Operahaz epitesere kit?zott palyazatot Ybl Miklos nyerte meg, es a munkalatok 1875 szeptembereben elkezd?dtek. Az ev vegere felepult a ketezer szemelyt befogado Nepszinhaz . A Nemzeti Szinhaz oktober 10-en tartotta az utolso nepszinm? el?adast. A Nepszinhaz vezet? karmestereve Erkel Eleket szerz?dtettek, ujabb csemeget szolgaltatva a sajtonak az Erkelek terhoditasarol. ^[92]

Erkel Ferenc napjait ebben az id?szakban er?sen lekototte a tanitas. A szinhazba is ellatogatott, zsortol?dott, biralta Sandor es Gyula fia munkajat. Szorakozast es kikapcsolodast csak a sakktabla jelentett szamara. Sok esemeny nem zajlott korulotte. A sajto is abbahagyta a tamadasokat. 1878 . december 3-an zeneakademiai novendekei egy ezust koszoruval leptek meg. Zeneszerz?i termese a nyugalmasabb evek alatt nehany apromunkaval gazdagodott. A gyulai romai katolikus plebaniatemplom fennallasanak 100. evfordulojara, Gondocs Benedek szovegere orgonakiseretes ferfikart komponalt, Buzgo kebellel cimen. Szigligeti Ede temetesen (1878. januar 21) hangzott fel el?szor Erkel Gyaszkara . 1876 . majus 26-an mutatta be a Nepszinhaz Toth Ede A tolonc cim? nepszinm?vet. A kiser?zene es a hangszereles Erkel Gyula munkaja. A Kes? ?sznek hideg szele cim? nepies dalbetetet Erkel Ferenc komponalta. ^[93]

Az apromunkak mellett lassan gyarapodott uj operajanak, a Nevtelen h?soknek a partituraja. A Dozsa Gyorgy es a Brankovics Gyorgy hatalmas feszultseget romantikus daljatekban, nepies vigoperaban vezette le Erkel, es e m?veben a szabadsagharc nevtelen katonainak allitott emleket. Az opera zenei anyaga csaknem kizarolag a nepies m?dal vilagabol merit egy olyan korban, amikor ez a m?faj mar alkonyat erte. Hangvetele olykor mar megkozeliti az igazi nepdal tomorseget, formai tokeletesseget. Az opera szovegkonyvet Toth Ede irta, de meg a munka befejezese el?tt elhunyt. A toredeket Abranyi Kornel fejezte be Erkel utasitasai alapjan. A Nevtelen h?soket 1880 . november 30-an mutatta be a Nemzeti Szinhaz . Az el?adast Erkel Sandor vezenyelte. Mindossze hat el?adast ert meg. A kritikak kiemeltek a m? magyarossagat, viszont felrottak neki, hogy a m? nem egyseges, hanem inkabb ?olyan lanchoz hasonlo, melyet szamos dragak? ekesit es tesz becsesse”. ^[95] Az ?Erkel-m?hely” igen nagy mertekben vett reszt a Nevtelen h?sok komponalasaban. Erkel csak az enekszolamokat vetette papirra, nehany harmoniai es hangszerelesi utasitassal, a munka tobbi reszet fiaira bizta. A Nevtelen h?sok a magyar operatortenet betet?zese, lezarja a nepies m?dalon alapulo operat. ^[96]

1884. szeptember 24-en megnyitotta kapuit a Magyar Kiralyi Operahaz neoreneszansz palotaja. Ezzel uj korszak kezd?dott a magyar operajatszas torteneteben. Az evtizedek tervszer? nevel?munkajaval osszekovacsolt operaegyuttest pompas, uj hajlekaban nem zavarta most mar sem a prozai szineszek, sem a nepszinm?-reszleg munkaja. A megnyito el?adas egyreszt tisztelgett a nemes hagyomanyok el?tt, masreszt a korszellemnek is hodolt, Erkel Ferenc maga vezenyelte el a Hunyadi Laszlo nyitanyat, majd Sandor fia a Bank ban els? felvonasat es a Lohengrin egy reszletet. Erkelt az Operahaz orokos f?zeneigazgatoi cimevel tuntettek ki. ^[97]

B?vebben: Istvan kiraly (opera)

Meg a Nevtelen h?sok bemutato el?adasa el?tt felkerte az Operahaz intendansa, hogy komponaljon egy operat az uj haz megnyitasara. Szovegkonyvet is ajanlott, Varady Antal Istvan kiralyrol szolo librettojat, de Erkel mas nemzeti temat is valaszthatott volna, ha kivanja. Erkel elolvasta Varady szoveget, meg volt vele elegedve, el is kezdte a komponalast, de minden segitseg ellenere sem keszult el az opera az uj haz megnyitasaig. Erkel Ferenc utolso operaja igen nagy szazalekban Erkel Gyula onallo munkaja. A bemutato el?adast 1885 . marcius 14-en tartottak az Operahazban, az oreg mestert megillet? fenyes kuls?segek kozott. A kritikusok az eredetiseget es korabbi m?veinek felvillanyozo magyar hatasat hianyoltak bel?le. Ezzel ert veget operaszerz?i palyafutasa. ^[98]

Halala [ szerkesztes ]

Meg kilenc esztend?t elt. A magas kor lassan megtorte erejet. A rendszeres munka mar nagy teher volt szamara. Lelkesen tanitott tovabb, de a Zeneakademia igazgatasanak gondjairol 1887 juliusaban lemondott, majd 1888 decembereben tanari allasarol is lekoszont. 1888. december 16-an karmesteri palyafutasanak otvenesztend?s jubileumat unnepeltek a Vigado hangversenytermeben. Delel?tt fel 12-kor Kiralyi Pal es Kaldy Gyula segitsegevel lepett a terembe. Szamos dalos egyesuletb?l toborzott alkalmi korus enekelte el az oreg mester Himnuszat . A sok ajandek kozul emlitesre melto egy arany cserkoszoru, melynek szalagjara Erkel m?veinek cimeit vestek. A budapesti hangszerkeszit?k szep, ezustb?l keszult, allegorikus barokk asztaldisszel leptek meg. Az unnepi szonok Jokai Mor volt. ? tett emlitest Erkel keszul? operajarol Kemeny Janos cimmel, amelyb?l mindossze egy enekszam maradt fenn (Immetullah romanca) . A darabbol mas reszlet nem kerult el?, nem is valoszin?, hogy Erkel egyebet is komponalt volna a librettobol. ^[99]

Erkel Sandor 1888 -ban nyugalomba vonult. Mivel az Opera zenei vezetesere belfoldon nem talaltak megfelel? szakembert, igazgatoul Felix Mottlt , a neves nemet karmestert kertek fel. Mottl ? ismeretlen okok miatt ? rovid ket honap utan felbontotta szerz?deset, helyebe Gustav Mahler lepett. Erkel eletrajziroja is megemlitette Mahler Erkel-ellenes magatartasat, ennek nemikepp ellentmond, hogy az alig 28 eves uj igazgato 1889 -ben felujitotta a Brankovics Gyorgyot , 1890 -ben a Bank bant . 1890. aprilis 13-an ? Mahler kivansagara ? csupa Erkel-muzsikat jatszottak Matyas kiraly halalanak 400 esztend?s jubileumi unnepen. ^[100]

Erkelre zaporoztak a cimek, rangok, kituntetesek. Az orszag valamennyi dalardajanak tiszteletbeli tagja, 1888 decembere ota szul?varosanak, Gyulanak diszpolgara, 1889 februarja ota a Vaskorona-rend birtokosa. 1890. november 7-en, 80 esztend?s koraban adta utolso hangversenyet a Filharmonikusokkal. ^[101]

Az utolso evek zeneszerz?i termeseb?l kimagaslik az Unnepi nyitany , amelyet Erkel a Nemzeti Szinhaz fennallasanak otvenedik evfordulojara komponalt, Paulay Ede igazgato felkeresere. A nyitany a jubileumi unnepsegen, 1887 . szeptember 23-an hangzott el el?szor. 1890 juniusaban orvosanak komponalt egy Magyar Albumlapot , bracsara, zongorakiserettel, kottaja azonban elveszett. Utolso m?ve ferfikar Pet?fi verseire ( Elvennelek en, csak adnanak es A faluban utcahosszat ). Ezt az Orszagos Magyar Dalaregyesulet 25 eves jubileumara komponalta. Erkel Sandor ? most mar az egyesulet orszagos karnagya ? vezenyelte a korusm?vet 1892 . augusztus 19-en a Vigadoban megrendezett matinen. Ugyanekkor elhangzott Erkel Jokai szovegere irt Kiraly-himnusza (a Dozsa-himnusz egy alkalmi valtozata). ^[102]

Erkel egeszsegi allapota jelent?sen megrendult, felhagyott kirandulasaival es gyulai latogatasaival. Lakasat is csak ritkan hagyta el. Ekkortajt a Kiraly utca 84. sz. alatt lakott (regebben a Varban, az Uri utca egy Vermez?re nez? lakasaban, kes?bb a Magyar utca 1.-ben, majd a Zeneakademia Sugar uti berhazanak 2. emeleten). Az utolso het esztend? nyarait a Svabhegyen toltotte, a legutolso negy evben Placht heged?keszit? mester villajaban pihente ki faradalmait. 1893 -ban a zord id?jaras kovetkezteben tud?gyulladast kapott. Ebb?l ugyan kigyogyult, de szervezete nagyon legyengult. 1893-ban majus kozepen felkoltozott a hegyre. Junius elejen mar annyira gyenge volt, hogy a kertbe sem tudott kimenni. Lajos fia apolta es intezte ugyeit. Mar nem fogadott latogatokat. Junius tizediken meghalt Elek fia, de eltitkoltak el?tte. Kornyezetet mar alig ismerte fel, pedig gyermekei: Lajos, Istvan es Maria az utolso percig mellette voltak. Junius 15-en reggel teljesen eler?tlenedett. Delutan meglatogatta az orvos, es tanacsolta, hogy fekudjek agyba. Este fel tiz ora tajban szive megsz?nt dobogni. ^[103]

Halalhire melyen megrazta a f?varost. Nekrologok hosszu sora emlekezett meg arrol, hogy ki volt es mi mindent koszonhet neki ?halatlan” nemzete. Fenyes gyaszpompaval temettek el junius 18-an. Az Operahaz el?csarnokaban, magas emelvenyen allt ezustszin? erckoporsoja. A ravatalt temerdek koszoru boritotta, es reggel 9-t?l a gyaszszertartas kezdeteig tizezrek rottak le kegyeletuket a nagy magyar mester hamvai el?tt. A gyaszszertartas delutan 3 orakor kezd?dott. A ravatalnal Zichy Geza intendans es Mihalovich Odon , a Zeneakademia igazgatoja mondott beszedet. A Filharmonikusok zenekara a Hunyadi Laszlo gyaszindulojaval bucsuzott egykori alapito-karnagyatol. Az Operahaz enekkara gyaszenekeket enekelt, koztuk Erkel Gyaszdalat . A hosszan huzodo gyaszmenetben testuletileg vettek reszt mindazon egyesuletek, intezmenyek, melyeknek munkajaban Erkel valaha is kozrem?kodott. A Kerepesi temet?ben helyeztek orok nyugalomra, sirjanal a Himnusszal bucsuztattak. ^[104]

Zeneje es oroksege [ szerkesztes ]

Erkel ? mint zeneszerz? ? a magyar zenetortenetben azt a helyet tolti be, mint az orosz (nemzeti) zeneben Glinka , a lengyelben Moniuszko , vagy a cseh muzsikaban Dvo?ak es Smetana . M?veit a nemzeti hagyomanyok apolasa, a dallamkincs, a dal- es tancformak meg?rzese, azok europai (els?sorban az olasz es francia , kisebb mertekben a nemet ) stilusjegyekkel valo otvozese jellemzi (ennek egyik legismertebb peldaja a Hunyadi Laszloba utolag komponalt La Grange-aria ). Els? operaszerz?i korszaka legf?keppen a kor divatos szerz?i, Bellini , Auber , Herold , Meyerbeer , majd Verdi hatasat viseli magan. Kes?bbi kompozicioiban ? szereny siker? ? kiserletet tett a wagneri szerkesztesi technika meghonositasara is. Operai mellett emlitesre melto az Unnepi nyitanya , korusm?vei ( A magyarok istene , Magyar cantate , Magyar kiraly-himnusz , Gyaszkar , Buzgo kebellel stb.), dalai, hangszeres es zenekari darabjai (pl. a Marche hongroises ), valamint a nepszinm?vekhez es szindarabokhoz irt kiser?zenei. Igen jelent?s operaszervez?i-vezet?i tevekenysege is, Verdi , Donizetti , Rossini , Meyerbeer , Halevy , Auber tobb m?vet az ? iranyitasa idejen mutattak be Magyarorszagon . Gyermekei kozul legid?sebb fia, a karmester es zeneszerz?, zeneakademiai tanar, Erkel Gyula (1842?1909), a zenetanarkent m?kod? Erkel Laszlo (1845?1896), valamint az ugyancsak zeneszerz? es karmester Erkel Sandor (1846?1900) folytatta a csaladi hagyomanyokat. ^[105]

Erkel azon munkalkodott, hogy egyedulallo magyar operastilust teremtsen, es ennek erdekeben a magyar nyelv sajatossagait epitette a recitativokba , illetve magyaros tancjeleneteket irt operaiba (csardasok es verbunkosok). A Bank banban a cimbalom es a citera megszolaltatasa minden addiginal magyarabba tette a m?vet. Kesei operai soha nem ertek el a Bank ban szintjet, habar egyes zenekritikusok a Brankovics Gyorgyot tekintik a zeneszerz? legf?bb m?venek. ^[106]

A zenetorteneszek szerint a Hunyadi Laszlo a magyar nemzeti opera els? remekm?ve. Mig korabbi operaja, a Batori Maria a verbunkos es nepies magyar m?dalokat otvozi a hagyomanyos, els?sorban Bellini , Meyerbeer altal kepviselt stilussal, addig a Hunyadi Laszloban mar egyertelm?en a magyaros stiluselemek hatarozzak meg a zenet. Ugyanez eszlelhet? a Bank banban is, amelyben az olaszos bel canto elemek csak nehany reszletre korlatozodnak. Ebben az operaban a magyar jelleget er?siti a hangszereles es a zenekar specialis hangszerei: a citera, a cimbalom, az oboa es a viola d’amore. Dozsa Gyorgy cim? operaja azonban mar szakit az Erkel-operak korabbi hagyomanyaival, es a szoloreszletek, zart szamok helyett az egyuttesek es a nagy iv? korustablok veszik at a vezet? szerepet. Ez a szerkezet a kovetkez? operajaban, a Brankovics Gyorgyben erik majd be, ott jobban megtalalva a zart szamok es a korusok kozti egyensulyt. A Brankovicsban mar megjelenik a wagneri deklamacio (enekbeszed) es a vezermotivum . A zene magyaros vonasai, a verbunkosra epul? jelleg hatterbe szorul. ^[107]

Emleket Budapesten szinhaz (a Magyar Allami Operahaz Erkel Szinhaza ), az 1952 -ben alapitott Erkel Ferenc-dij , tovabba szamos kozterulet es kulturalis intezmeny ?rzi. Gyulai szul?haza muzeumkent m?kodik. ^[108] Sakkozokent is tisztelik emleket, 1921 ota rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlekversenyt szul?varosaban, Gyulan. ^[109] Keleti Marton 1952 -ben filmet keszitett Erkel cimmel a zeneszerz? eleter?l. ^[110]

M?vei [ szerkesztes ]

Erkel Ferenc m?veinek jegyzeket Legany Dezs? professzor allitotta ossze, Erkel Ferenc m?vei es korabeli tortenetuk cimen ( 1975 ). El?tte Lavotta Rezs? keszitett zenem?jegyzeket a Magyar Nemzeti Muzeum keziratairol ( 1940 ); ennek alapjan keszult Major Ervin els? ( 1947 ) es masodik ( 1967 ) katalogizalasi kiserlete. Erkel m?veinek jegyzekesitesevel Mona Ilona is foglalkozott 1989-es m?veben, melynek cime Magyar zenem?kiadok es tevekenyseguk 1774?1867 , illetve Nemeth Amade Erkel Ferencr?l keszult monografiajaban. ^[111] Az alabbi listaban nagy L bet? es a mellette allo szam Legany jegyzekenek sorszamara, a zarojelbe tett nagy M bet? es a mellette allo szam Major masodik, 1967-es jegyzekere utal. ^[112]

Vokalis m?vek

• Operak:
  • Batori Maria , opera 2 felvonasban ( 1840 ) ? L. 20. (M. 11.).
  • Hunyadi Laszlo , opera 4 felvonasban ( 1844 ) ? L. 25. (M. 18.).
  • Erzsebet , opera 3 felvonasban ( 1857 ) ? L. 51. (M. 42.) Csak a masodik felvonas Erkel m?ve.
  • Bank ban , opera 3 felvonasban ( 1861 ) ? L. 53. (M. 43.).
  • Sarolta , vigopera 3 felvonasban ( 1862 ) ? L. 54. (M. 44.).
  • Dozsa Gyorgy , opera 5 felvonasban ( 1867 ) ? L. 58. (M. 46.).
  • Brankovics Gyorgy , opera 4 felvonasban ( 1874 ) ? L. 64. (M. 49.).
  • Nevtelen h?sok , opera 4 felvonasban ( 1880 ) ? L. 68. (M. 53.).
  • Istvan kiraly , opera 4 felvonasban ( 1885 ) ? L. 71. (M. 54.) Javareszt Erkel Gyula m?ve
  • Kemeny Simon , opera 3 felvonasban (csak tervezett m?, egy enekszama, az Immetullah romanca 1887-ben jelent meg) ? L. 73. (M. 59.).
• Kantata:
  • Magyar Cantate , negy szolohangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)
• Karm?vek:
  • Litania, zenekari kiserettel , ( 1822 ? 1825 ) ? L. 1. (M. 1.).
  • Himnusz , ( 1844 ) ? L. 30. (M. 22.).
  • Kori kordal , ( 1844 ) ? L. 33. (M. 25.).
  • Kar Enek Pestalozzi Emlekunnepere, vegyeskarra orgona- vagy harmoniumkiserettel , ( 1846 ) ? L. 39. (M. 31.).
  • Ferenc Jozsef csaszart udvozl? enek , ( 1852 ) ? L. 44. (M. 36.).
  • Gyaszkar ferfikarra: A halalnak ejszakaja vissza ?t nem adja mar , (kb. 1856 ) ? L. 50. (M. 41.).
  • Dalar-indulo, ferfikarra , ( 1872 ) ? L. 62. (M. 48.).
  • Ferfikar: Buzgo kebellel , ( 1875 ) ? L. 66. (M. 51.).
  • Magyar kiraly-himnusz , ( 1892 ) ? L. 77. (M. 57.).
  • Elvennelek en, csak adnanak... es A faluban utcahosszat... ferfikar ( 1892 ) ? L. 76. (M. 58.).
  • Jelige Erkel Ferenct?l , ( 1875 )- L. 65. (M. 50.).
  • Kiert uritsem e pohart... ferfikar toredeke (?) ? L. 60. (M. 61.).
  • Udvozl? dal , befejezetlen ferfikar (?) ? L. 69. (M. 62.).
• Kiser?zenek, balettbetetek, nepszinm?zenek stb.:
  • Zene a Magyar Szinhaz egy tarsulati rendezvenyehez (?) Trefas szinlap 1838. augusztus 9-r?l Parthad a Magyar Szinhazban cimmel. Legany feltevese szerint csak plakat formaju gunyirat (M. 5.).
  • Kegyenc , szinpadi zene gr. Teleki Laszlo szomorujatekahoz ( 1841 ) ? L. 21. (M. 15.).
  • Velencei csajkas , szinm? kiser?zeneje 7 hangszerre. Major nem emliti. ? L. 4. 1836 el?tti m?.
  • A kalandor , Ney Ferenc nepszinm?ve, Erkel egy ketszolamu ferfikart irt hozza Enni, inni, d?zsolgetni kezd?sorral ? L. 27. (M. 19.).
  • Ket pisztoly , Szigligeti Ede szinm?ve Erkel Ferenc 15-dalaval, illet?leg betetszamaval ( 1844 ) ? L. 28. (M. 20.).
  • Zsido , Szigligeti Ede szinm?vehez Erkel 12 betetszamot dolgozott fel ( 1844 ) ? L. 31. (M. 23.).
  • Nemesek hadnagya , Kovacs Pal dramaja Erkel 3 dalaval ( 1844 ) ? L. 32. (M. 24.).
  • Szekely leany Pesten , Pajor Nina nepszinm?ve Erkel es Huber Karoly zenejevel ( 1855 ) ? M. nem emliti. L. 48.
  • Debreczeni rup?k , Szigligeti Ede nepszinm?ve Erkel dalaival ( 1845 ) ? L. 34. (M. 26.).
  • A rab , Szigligeti Ede szinm?ve Doppler Ferenc nyitanyaval es Erkel 4 m?dalfeldolgozasaval ( 1845 ) ? L. 37. (M. 29.).
  • Egy szekreny rejtelme , Szigligeti Ede nepszinm?ve Erkel 12?14 betetszamaval az el?adasoktol fugg?en ( 1846 ) ? L. 40. (M. 32.).
  • Sakkjatek, pantomim , el?szor Bonis Ferenc emliti a Zenei lexikonban ( 1853 ) ? L. 46. (M. 38.).
  • Salvator Rosa , Degre Alajos melodramaja Erkel es a Doppler-fiverek zenejevel ( 1855 ) ? L. 49. (M. 40.).
• Dalok
  • Alpenunschuld (Alpesi artatlansag), kb. 1836-ban keletkezett es egy nemet szinm? betetszama lehetett ? L. 5. (M. 3.).
  • Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal) , (1846) ? L. 22. (M. 16.).
  • Szozat , Vorosmarty versenek megzenesitese (1843) ? L. 24. (M. 17.).
  • Auf einer Ungarhaide (Magyar pusztan) , 1843-ban irta, a Sarolta cim? operaban Gyula ariaja lesz az els? felvonasban Jartam messze, puszta teren kezd?sorral ? L. 38. (M. 30.).
  • A magyarok istene , Pet?fi Sandor szovegere (1863) ? L. 55. (M. 45.).
  • Albumlap Steger Ferencnek , (1852) ? L. 45. (M. 37.).
  • Kes? ?sznek hideg szele , dalbetet Blaha Lujza szamara Toth Ede A tolonc cim? nepszinm?vehez (1876) ? L. 67. (M. 52.).
  • Ki boldog erdejen a kis madar , (1870) ? L. 61. (M. 61.).
  • Enekkett?sok (duettek) ? M. nem emliti. L. 56.

Hangszeres m?vek

B?vebben: Erkel Ferenc hangszeres m?veinek listaja

Erkel, a sakkozo [ szerkesztes ]

Erkel Ferenc mind a kortarsak, mind az utokor sakkiroi szerint mesteri szint? jatekos volt. Az 1850-es evek kozepet?l ? el?szor Szen Jozseffel egyutt, majd annak halala utan ket-harom even at egymaga ? a magyar sakkozok rangels?je, kes?bb is a magyar sakkelet vezeralakja volt. 1859 -ben visszavonult az aktiv jatektol, am a magyar sakkozok harom evtizeden at csaladf?juknek tekintettek ?t. Visszavonulasa utan a pesti es budai sakkelet szervez?jekent jeleskedett. Sakkozokent nem valt oly hiresse, mint a kor leger?sebb jatekosa, Szen Jozsef leveltaros, es kevesbe sikerult a sakk-karrierje, mint Lowenthal Jakabnak , aki vegul is angol szinekben ert el palyaja csucsara. Erkel nagysaga inkabb abban rejlik, hogy ebren tartotta a sakkjatek gondolatat, es faradhatatlan szervez? munkajaval ujabb es ujabb tehetsegekre iranyitotta a figyelmet. ^[113]

Ma mar nem allapithato meg, hogy kit?l tanult Erkel Ferenc sakkozni. Azt azonban tudni, hogy 1836 -ban, amikor a huszonhat eves muzsikus elfogadta a Pesti Varosi Nemet Szinhaz masodkarmesteri allasat, hamarosan torzsvendege lett a hires Wurm kavehaznak , ahol tobbek kozott Szen Jozsef is jatszott. Erkel Ferenc nevehez nem f?z?dnek olyan latvanyos sikerek, mint azok nevehez, akik legy?ztek paros merk?zesen a vilag legjobb sakkozoinak tekintett franciakat. Erkel gyakran vett reszt a Parizs elleni levelezesi merk?zesre javaslatot tev? bizottsag tanacskozasain. Ezen az emlekezetes 1846 -os Pest ? Parizs merk?zesen derult ki az elemzesek soran Erkel sakktehetsege . Ezen a merk?zesen dolgoztak ki a magyar sakkozok a magyar vedelemnek ? kes?bb budapesti megnyitasnak ? nevezett eljarast. ^[114]

Bar 1859 -ben Bachot menesztette a csaszar, a sakk-kor letrehozasara vonatkozo kerelmet az osztrak csaszari-kiralyi helytartosagi osztaly elutasitotta. A negy ev mulva, 1863 vegen benyujtott engedelyeztetesi eljaras idejen viszont mar magyar kiralyi helytarto tanacs a hatosag neve es meg magyar ember is volt a tagjai kozott. Ehhez jarult, hogy a Pesti Sakk-kor megalakitasanak befolyasos partfogoja akadt grof Szechenyi Odon, Szechenyi Istvan kisebbik fia szemelyeben. ? adta be a folyamodvanyt es hozzacsatolt egy 12 pontba foglalt alapszabaly-tervezetet. A koralakitas engedelye 1864 juniusaban megszuletett. Az els?, ideiglenes valasztmany Erkel Ferenc elnokletevel oktober 8-an ult ossze az Europa kavehazban. Tagjai Cseresnyes Istvan titkar, tovabba Vesz Janos Armin, Zaary Zsigmond, Ginter Karoly, Vidor Zsigmond, Spitzer Lipot es Capdebo Istvan. Megtargyaltak a kivant alapszabaly-modositast, a Pesti Sakk-kor unnepelyes megnyitasat pedig 1864. oktober 16-an, vasarnap delutan 4 orara t?ztek ki. ^[115]

Az alakulo kozgy?lest 1865. januar 22-en, 32 tag jelenleteben tartottak meg. Erkel Ferenc elnoki megnyitojaban megemlekezett Szen Jozsefr?l, mint az addigi leger?sebb magyar sakkozorol, majd az ideiglenes titkar felolvasta a hatosag altal kivant modositasokkal a helytartotanacshoz felterjesztett alapszabalyokat. Elnokke kozfelkialtassal grof Szechenyi Odont valasztottak, Erkel Ferenc 29 szavazattal lett alelnok. ^[116] Kes?bb a sakk-kor elnokeve valasztottak, amelyet halalaig megtartott.

Jatekerejere jellemz?, hogy egy jol sikerult jatszmajaban Szent is sikerult legy?znie 1845-ben. ^[117]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bonis Ferenc (szerkeszt?): Erkel Ferencr?l es korarol , Puski Kiado, Budapest, 1995, ISBN 963-8256-74-5
• Nemeth Amade : Erkel , Gondolat Kiado, Budapest, 1979, ISBN 963-280-786-3
• Nemeth Amade: Erkel Ferenc eletenek kronikaja , Zenem?kiado, Budapest, 1973
• Sadie, Stanley: Opera , Kossuth Kiado, Budapest, 2004, ISBN 963-09-4690-4
• Winkler Gabor : Barangolas az operak vilagaban , Tudomany Kiado, Budapest, 2005, ISBN 963-8194-41-3
• Balassa Imre , Gal Gyorgy Sandor : Operakalauz , Zenem?kiado Vallalat, Budapest, 1961

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Erkel Ferenc Emlekhaz, Gyula
• Lel?hely-bibliografia
• Abranyi Kornel : Erkel Ferenc elete es m?kodese . (Hozzaferes: 2010. szeptember 8.)
• Erkel Ferencz emlekkonyv . (Hozzaferes: 2010. szeptember 23.)
• Az OSZK Erkel oldala
• Opera es nemzet- az MTA Zenetudomanyi Intezetenek Erkel kiallitasa
• Erkel Ferenc operai (angolul)
• Erkel Ferenc kottak az IMSLP.ORG oldalon (angolul)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]