Szekely Mihaly (operaenekes)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Szekely Mihaly
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev Spagatner Mihaly
Szuletett 1901 . majus 8.
Jaszbereny
Elhunyt 1963 . marcius 22. (61 evesen)
Budapest
Sirhely Farkasreti temet?
Palyafutas
M?fajok opera
Hangszer enek
Hang basszus
Dijak
Tevekenyseg operaenekes
A Wikimedia Commons tartalmaz Szekely Mihaly temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Szekely Mihaly , Spagatner ( Jaszbereny , 1901 . majus 8. ? Budapest , 1963 . marcius 22. ) ketszeres Kossuth-dijas magyar operaenekes ( basszus ), kivalo m?vesz .

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Apja, aki aranym?ves-keresked? volt, nevet Spagatnerr?l Szekelyre magyarositotta. Mind szulei, mind negy testvere zenerajongok voltak. Maganuton tanult enekelni . A kozepiskolat Budapesten vegezte.

Els? fellepesere 1920-ban kerult sor: nepdalokat enekelt az Orpheum szinpadan. Dr. Laszlo Gezanal folytatta tanulmanyait. Huszonket evesen szerz?dtette a budapesti Operahaz . A tarsulatnak 1923-tol halalaig, 1963-ig volt tagja, tobb mint 1300 alkalommal lepett szinpadra. Titta Ruffo hires olasz bariton, amikor meghallgatta Sparafucile szerepeben, ugy velekedett, hogy ?sohasem hallott ilyen szep hangot”.

Nagy sikereket ert el kulfoldon is, els?sorban Olaszorszagban es Becsben . Egyik legfontosabb szerepe A kekszakallu herceg vara volt. Bartok Bela, az 1936. oktober 29-en az Operahazban megtartott felujitasra, nehany helyen a partiturat atirva, Szekely Mihaly hangjahoz igazitotta operajanak f?szerepet. [1]

A nyilas terror alatt egy pap baratjanal bujt meg. A masodik vilaghaboru utan Dorati Antal meghivta Dallasba enekelni, de az ut soran fellep? nehezsegek miatt kes?n erkezett meg a probakra, igy helyet egy fiatal amerikai basszus, George London vette at. 1946 januarjaban leszerz?dott a New York -i Metropolitan operahazhoz, ahol 1947?1950 kozott 47-szer lepett szinpadra, els?sorban Richard Wagner operaiban (Fafner, Hermann ?rgrof, Marke kiraly, Hunding).

1947?1949 kozott Otto Klemperer meghivasara visszatert a budapesti operahazba . Ezek utan a kommunista hatalom korlatozta nyugati utazasait, de bejarta a Szovjetuniot es eljutott tobb europai orszagba is. 1956 -ban egy holland fesztivalon enekelte egyik legnagyobb alakitasat, Bartok kekszakallu herceget . 1957?61 kozott evr?l evre szerepelt a glyndebourne -i fesztivalon, f?keppen Mozart dalm?veiben.

Koranak egyik legjelent?sebb operaenekese volt. Alakitasai kozul figyelemremeltok Mozart basszusszerepei. G. Kennedy a La Follia zenei folyoirat 2002. aprilisi szamaban Sir Rudolf Binget idezte: ?Szekely Mihaly nem csak az evszazad egyik legszebb mely basszushangja volt, de hatalmas szinpadi tehetsegevel es m?soranak felfogasaval sikerult elb?volni kollegait es hipnotizalni publikumat.” [2]

Szekely Mihaly sirja Budapesten . Farkasreti temet? : 43/1-1-15/16. Kovacs Ferenc alkotasa
Emlektablaja Budapest VI. keruleteben

1963-ban halt meg Budapesten. Emlekezetere 1964 -ben Szekely Mihaly-emlekplakettet letesitettek.

Hagyateka kiallitasra kerult a jaszberenyi Jasz Muzeumban , ahol emleket azota is ?rzik. [3]

F?bb szerepei [ szerkesztes ]

Dijai [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. A kekszakallu herceg vara
  2. Archivalt masolat . [2012. februar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. augusztus 18.)
  3. Szekely Mihaly Emlekszoba | Jaszmuzeum . jaszmuzeum.hu . (Hozzaferes: 2020. oktober 25.)

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Magyar eletrajzi lexikon II. (L?Z). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1969.  
  • Albert Istvan : Szekely Mihaly (Muzsika, 1961. 6. sz.)
  • Breuer Janos: Szekely Mihaly 40 eves operai jubileuma (Muzsika, 1962. 3. sz.)
  • Szenthegyi Istvan Bucsu Szekely Mihalytol (Muzsika, 1963. 5. sz.)
  • A. B.: Emlekezes egy nagy enekesre (Elet es Irod. 1963. 13. sz.)
  • Balassa Imre: Az operaszinpad klasszikusa. Szekely Mihaly (Film Szinhaz Muzsika, 1966. 20. sz.)
  • Varnai Peter : Szekely Mihaly, Zenem?kiado, 1968
  • Viola Gyorgy: Operafejedelmek, Nepszava, 1986 ISBN 963-322-371-7
  • Peter Varnai in 'The New Grove Dictionary of Opera', ed. Stanley Sadie (London, 1992) ISBN 0-333-73432-7
  • Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter. Budapest: Magyar zsido lexikon, 1929