Szekely Mihaly
,
Spagatner
(
Jaszbereny
,
1901
.
majus 8.
?
Budapest
,
1963
.
marcius 22.
) ketszeres
Kossuth-dijas
magyar operaenekes (
basszus
),
kivalo m?vesz
.
Apja, aki aranym?ves-keresked? volt, nevet Spagatnerr?l Szekelyre magyarositotta. Mind szulei, mind negy testvere zenerajongok voltak. Maganuton tanult
enekelni
. A kozepiskolat Budapesten vegezte.
Els? fellepesere 1920-ban kerult sor: nepdalokat enekelt az Orpheum szinpadan. Dr.
Laszlo Gezanal
folytatta tanulmanyait. Huszonket evesen szerz?dtette a
budapesti Operahaz
. A tarsulatnak 1923-tol halalaig, 1963-ig volt tagja, tobb mint 1300 alkalommal lepett szinpadra. Titta Ruffo hires olasz bariton, amikor meghallgatta Sparafucile szerepeben, ugy velekedett, hogy ?sohasem hallott ilyen szep hangot”.
Nagy sikereket ert el kulfoldon is, els?sorban
Olaszorszagban
es
Becsben
. Egyik legfontosabb szerepe
A kekszakallu herceg vara
volt. Bartok Bela, az 1936. oktober 29-en az Operahazban megtartott felujitasra, nehany helyen a partiturat atirva, Szekely Mihaly hangjahoz igazitotta operajanak f?szerepet.
[1]
A
nyilas terror
alatt egy pap baratjanal bujt meg. A
masodik vilaghaboru
utan
Dorati Antal
meghivta
Dallasba
enekelni, de az ut soran fellep? nehezsegek miatt kes?n erkezett meg a probakra, igy helyet egy fiatal amerikai basszus,
George London
vette at. 1946 januarjaban leszerz?dott a
New York
-i
Metropolitan
operahazhoz, ahol 1947?1950 kozott 47-szer lepett szinpadra, els?sorban
Richard Wagner
operaiban (Fafner, Hermann ?rgrof, Marke kiraly, Hunding).
1947?1949 kozott
Otto Klemperer
meghivasara visszatert a budapesti
operahazba
. Ezek utan a kommunista hatalom korlatozta nyugati utazasait, de bejarta a Szovjetuniot es eljutott tobb europai orszagba is.
1956
-ban egy holland fesztivalon enekelte egyik legnagyobb alakitasat,
Bartok
kekszakallu herceget
. 1957?61 kozott evr?l evre szerepelt a
glyndebourne
-i fesztivalon, f?keppen
Mozart
dalm?veiben.
Koranak egyik legjelent?sebb operaenekese volt. Alakitasai kozul figyelemremeltok Mozart basszusszerepei. G. Kennedy a
La Follia
zenei folyoirat 2002. aprilisi szamaban Sir
Rudolf Binget
idezte: ?Szekely Mihaly nem csak az evszazad egyik legszebb mely basszushangja volt, de hatalmas szinpadi tehetsegevel es m?soranak felfogasaval sikerult elb?volni kollegait es hipnotizalni publikumat.”
[2]
1963-ban halt meg Budapesten. Emlekezetere
1964
-ben
Szekely Mihaly-emlekplakettet
letesitettek.
Hagyateka kiallitasra kerult a jaszberenyi
Jasz Muzeumban
, ahol emleket azota is ?rzik.
[3]
- Magyar eletrajzi lexikon
II. (L?Z).
F?szerk.
Kenyeres Agnes
. Budapest: Akademiai. 1969.
- Albert Istvan : Szekely Mihaly (Muzsika, 1961. 6. sz.)
- Breuer Janos: Szekely Mihaly 40 eves operai jubileuma (Muzsika, 1962. 3. sz.)
- Szenthegyi Istvan Bucsu Szekely Mihalytol (Muzsika, 1963. 5. sz.)
- A. B.: Emlekezes egy nagy enekesre (Elet es Irod. 1963. 13. sz.)
- Balassa Imre: Az operaszinpad klasszikusa. Szekely Mihaly (Film Szinhaz Muzsika, 1966. 20. sz.)
- Varnai Peter
: Szekely Mihaly, Zenem?kiado, 1968
- Viola Gyorgy: Operafejedelmek, Nepszava, 1986
ISBN 963-322-371-7
- Peter Varnai in 'The New Grove Dictionary of Opera', ed. Stanley Sadie (London, 1992)
ISBN 0-333-73432-7
- Magyar zsido lexikon
. Szerk. Ujvari Peter. Budapest: Magyar zsido lexikon, 1929
|
---|
kormanybiztosok
| | |
---|
intendansok
| |
---|
els? karmesterek
| |
---|
igazgatok
| |
---|
f?igazgatok
| |
---|
zeneigazgatok
| |
---|
f?-zeneigazgatok
| |
---|