A csendelet fest?ien csoportositott targyak es/vagy allatok abrazolasa. Leggyakrabban viragok , gyumolcsok , etelfelesegek, szovetek , hasznalati eszkozok, hangszerek stb. szerepelnek rajta. Legismertebbek a viragcsendeletek.

El?zmenyei [ szerkesztes ]

A csendelet el?kepeit a m?veszettorteneszek a romai m?veszetben velik megtalalni. A mozaikokon , freskokon gyakoriak voltak a gyumolcsoket, novenyeket, vagy esetenkent szinhazi maszkokat abrazolo kompoziciok. Arrol vita folyik, mennyiben lehet ezeket mai ertelemben vett csendeletnek nevezni. Irasos forrasok mar az okori gorogoknel emlitenek olyan eseteket, amikor valoszin?leg csendelet volt az abrazolas targya, peldaul ilyen az Apelleszr?l feljegyzett anekdota, miszerint olyan eleth? gyumolcsoket festett, hogy raszalltak a madarak .

Az els? csendeletek es temaik teljes bizonyossaggal megallapithatoan a szarnyas oltarokrol onallosodtak. Akad feltetelezes, amely szerint a szarnyasoltar fatablainak feldarabolasakor keletkezett reszletekb?l alakultak ki az els? csendeletek. A szarnyasoltarok ilyen jelleg? reszleteinek mindig volt valamilyen szimbolikus tobbletjelentese. A kes?bb festett csendeletek is tovabbviszik ezt a hagyomanyt: attributumokat, jelkepeket abrazolnak. Ezek a szimbolikusan abrazolt targyak gyakran jelentenek valamit, de a modern nez? nem mindig tudja, kinek az attributumait latja.

Az egyetemes m?veszettortenetben [ szerkesztes ]

A csendelet kozvetlen el?zmenyei koze tartoznak meg azok az italiai intarziak, melyeket stallumokon talalunk. A nyirbatori koruspadok is csendeletjelleg? intarziaval diszitettek.

Az els? 16. szazadi , realisztikus csendeleteket Caravaggio nevehez kotik. A festmenynek a latvany megorokitesen tul szamos allegorikus magyarazata van, utalas lehet vallasi szimbolumokra, pl. a b?nbeesesre, feltamadasra, elmulasra stb.

A protestantizmus elterjedesevel Nemetalfold teruleten egyre inkabb a mindennapi elet abrazolasa lett a festeszet temaja, a vallasos temavilag helyett. ^[1] 17. szazadi viragkorat, els?sorban holland es flamand teruleten W. Kalf, W.C. Heda, J.D. Heem neve femjelezte. A 18. szazadban a francia Jean-Baptiste Simeon Chardin csendeletei jelent?sebbek. Leggyakoribbak a vadaszcsendeletek, melyek az elejtett vadakat es elkeszitesukhoz szukseges konyhaeszkozoket sorakoztatjak fel. Ezeknek is mindig akad allegorikus mondanivaloja.

A 19. szazad csendeletei gyakran mar nem tartalmaznak melyebb mondanivalot. Kulonosen igaz ez az impresszionista csendeletekre. Pierre-Auguste Renoir barackjai pl. mar csupan csak barackok, nem pedig a termekenyseg szimbolumai.

A posztimpresszionizmusban is viragzott ez a m?faj: ez lathato peldaul Paul Cezanne es Vincent van Gogh festmenyeiben. A mai napig is, stilustol fugg?en sok fest? repertoarjaban szerepel a csendelet. Ez a m?faj lehet?seget nyujt a m?vesznek a teljesen onallo fest?i fuggetlensegre es elmelyulesre. Leginkabb Paul Cezanne kiserletezett ezzel a m?fajjal, a melyseget, a perspektivat akarta erzekeltetni, elenk allitani fest?i eszkozokkel a harom dimenziot. Eggers Carsten gitarcsendeleteben (els? kep) tokeletesen elvezhetjuk a festeszet harom dimenziojat. Nagy fest?knel, akik tobb m?fajban alkotnak, jol kovethet?k a kulonfele stilusiranyzatok es szinskalak megjelenitese.

• 
  Caravaggio : Gyumolcsoskosar (1596)
• 
  Ambrosius Bosschaert : Viragcsendelet (1614)
• 
  Antoine Vollon: Csendelet vajjal es tojassal
• 
  Adriaen van Utrecht: Csendelet kutyaval es papagajjal

A magyar kepz?m?veszetben [ szerkesztes ]

A csendelet a magyar mesterek munkai eseteben is gyakran szimbolikus tartalmat hordoz.  A XIX-XX. szazadban pedig a m?faj sok esetben meresz fest?i kiserletezesek terepe volt.

A viragcsendeletek teren kulonosen Benczur Gyula , Czobel Bela , Csok Istvan , Fenyes Adolf , Gulacsy Lajos , Ivanyi Grunwald Bela , Koszta Jozsef , Marffy Odon , Munkacsy Mihaly , Nagy Istvan , Rippl-Ronai Jozsef , Vaszary Janos es Ziffer Sandor alkottak kimagaslot. ^[2]

Derkovits Gyula 1928-ban festett Halas csendelet enek ujszer?sege abban rejlik, hogy a hal hagyomanyos szakralis szimbolumat, illetve az olyan hetkoznapi targyakat, mint az ora, a kes, a tanyer es a blokk egy kepen belul, egyutt szerepeltet. ^[3]

A magyar m?veszek allatcsendeletei kozul elenk, der?t, harmoniat sugarzo szineivel nagy nepszer?segre tett szert Bereny Robert 1929-ben festett Macskas csendelet e. ^[4]

• 
  Munkacsy Mihaly : Viragcsendelet tallal (1882)
• 
  Benczur Gyula : Pava liliomokkal es rozsakkal
• 
  Rippl-Ronai Jozsef : Tulipanok
• 
  Vaszary Janos : Kardviragok (1938)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• M?veszeti lexikon . Szerk. Eber Laszlo. 1. kot. Budapest: Gy?z? Andor, 1935, 217. o.
• M?veszeti lexikon . Szerk. Zador Anna, Genthon Istvan. 1. kot. Budapest: Akademiai Kiado, 1965, 473.
• Ernst H. Gombrich: A m?veszet tortenete . Budapest: Gloria, 2002, 688. o. ISBN 963-9283-64-9

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Csendelet temaju mediaallomanyokat.