Costa Rica
(ejtsd: [kosztarrika]; jelentese
spanyolul
?gazdag part”) a
kozep-amerikai
kontinenshidon elterul? orszag, szarazfoldon eszakon
Nicaragua
, delkeleten
Panama
hatarolja.
Karib-tengeri
es
csendes-oceani
partvideket keskeny siksag kiseri. Az orszag magjat alkoto, 1500 m atlagmagassagu fennsikot a
Kordillerak
vulkanokkal t?zdelt lancai fogjak kozre.
Gazdasaga, amely egykor nagymertekben fuggott a mez?gazdasagtol,
diverzifikalt
, es olyan agazatokat foglal magaban, mint a
penzugy
, a kulfoldi vallalatok szolgaltatasai, a gyogyszeripar es az
okoturizmus
. Sok kulfoldi gyarto es szolgaltato vallalat m?kodik Costa Rica szabadkereskedelmi ovezeteiben, ahol befektetesi es adokedvezmenyeket elveznek.
[4]
Jol teljesit a
demokracia
allapotanak, a
sajtoszabadsagnak
es a szubjektiv boldogsagnak a globalis osszehasonlitasaban.
A
Happy Planet Index
2010-es
[5]
, 2016-os
[6]
es 2019-es
[7]
adata szerint a vilag legboldogabb orszaga.
-
Domborzati terkep
-
F?bb telepulesek
-
Taj a Nicoya-felszigeten
A
Csendes-oceannal
es a
Karib-tengerrel
hosszu partszakaszon erintkez? orszag
Kozep-Amerikaban
. A parti siksagokbol a
Kordillerak
vulkani
kupokkal tarkitott lancai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas
Kozponti-volgyet
olelik korul. Legmagasabb pontja a
Chirripo Grande
(3810 meter). A hegylancok ENY fel?l DK fele huzodnak.
Az orszag teruletenek legnagyobb resze, t?zhanyokkal t?zdelt hegyvidek. Az orszag alacsonyabb ENY-i teruleteit szavanna, reszben erd? boritja. Az orszag egyharmada ma is erd?s terulet.
A vizek ket ocean fele folynak le. Az orszag jellege miatt nincs itt igazan hosszu folyo. Legf?bb folyok: San Juan, San Carlos, Tempisque.
A legnagyobb to: Arenal.
A h?merseklet-kulonbsegek alacsonyak, mivel az orszag az
Egyenlit?
kozeleben talalhato, igy az evszakok kozotti f? kulonbseg a csapadek miatt alakul ki. Az orszag jelent?s resze annyira es?s, hogy
es?erd?k
boritjak.
A
Csendes-ocean
partvideken es a fennsikon szaraz evszak van decembert?l aprilisig, es?s evszak majustol novemberig, ekkor b?seges az es?. Ezzel szemben a keleti siksagon es a partvideken, tovabba a Csendes-ocean partjanak legdelebbi reszen is az
eghajlat egyenlit?i
, egesz evben b?seges es?zesek vannak.
[8]
El?vilag, termeszetvedelem
[
szerkesztes
]
Igen sok kulonfele allat- es novenyfaj el ezen a foldon. Az orszag teruletenek 23%-a vedett valamilyen formaban.
Volcan Arenal Nemzeti Park
A
Poas
-vulkan kratere, Volcan Poas Nemzeti Park
- Bahia Ballena
- Barra Honda
- Braulio Carrillo
- Cahuita
- Carara
- Chirripo
- Corcovado
- La Amistad
- Manuel Antonio
- Palo Verde
- Piedras Blancas
- Santa Rosa
- Tortuguero
- Volcan Arenal
- Volcan Barva
- Volcan Irazu
- Volcan Poas
- Rincon de la Vieja
Termeszeti vilagoroksegei
[
szerkesztes
]
A Kolumbusz el?tti id?kben a terseg lakossaga ahhoz az atmeneti ovezethez tartozott, amely osszekototte a kozep-amerikai es az andoki magaskulturakat. Jelenlegi allaspont szerint f?leg a mai
Kolumbia
fel?l ertek kulturalis hatasok. A modern Costa Rica kulturajara az indian befolyas aranylag kicsi, mert tobbseguk elpusztult a himl?hoz hasonlo jarvanyos betegsegekben es a spanyolok banasmodja kovetkezteben.
Keleti partjait
Kolumbusz
1502
-ben fedezte fel. A nyugati partoknal
1519
-ben jart el?szor spanyol hajos, mig a bels? magasfoldet csak
1561
-ben sikerult meghoditani.
A spanyol gyarmati id?kben a kozlekedesi nehezsegek miatti viszonylagos elszigeteltsegben a spanyol koronatol valo fugges aranylag laza volt. Costa Rica volt a legszegenyebb spanyol gyarmat Kozep-Amerikaban. Dont? faktor volt gazdasagi fejl?deseben a bennszulott munkaer? hianya. Mig a tobbi spanyol gyarmat telepesei indianokat dolgoztattak foldjeiken, Costa Ricaban kenytelenek voltak maguk megm?velni azt. Igy Costa Rica fejl?dese kulonbozott szomszedaitol, es nem is alakultak ki oly mertek? tarsadalmi egyenl?tlensegek, mint szomszedainal. Costa Ricaban paraszti demokracia alakult ki elnyomott
mesztic
vagy indian reteg nelkul. Egy id? utan a spanyolok letelepedese a dombvidekeken osszpontosult, amelyeknek termekeny vulkani talaja van es az eghajlata is mersekeltebb, mint az alfoldeken.
Costa Rica az egyesult Kozep-Amerikahoz csatlakozott, amikor azok kozosen kikialtottak fuggetlenseguket
Spanyolorszaggal
szemben 1821-ben. Tagsaga az ujonnan alakult
Kozep-Amerikai Szovetsegi Koztarsasagban
nem volt hosszu elet?; 1838-ban, miutan a szovetseg mar regen nem m?kodott tenylegesen, formalisan is kilepett es kikialtotta fuggetlenseget.
Az afrikai eredet? costa-ricaiak (a lakossag kb. 3%-a) ?sei
Jamaicabol
erkeztek vasutepitesre. A vasut a kozponti felfold varosi lakossagat kototte ossze a karibi partvideken fekv?
Limon
kikot?vel. A vasut epiteseben, amelyet
Minor C. Keith
amerikai uzletember szervezett, kinai bevandorlok is reszt vettek az
Amerikai Egyesult Allamokbol
behozott eliteltek mellett. A vasut megepiteseert cserebe Costa Rica kormanya a vasut szamara berbe adott teruleteket a nyomvonalon felul is, amin a vasuttarsasag banant termesztett es az Egyesult Allamokba exporttalt. Vegul a
banan
a
kave
mellett Costa Rica exportjanak egyik f? termeke lett, az azt termeszt? kulfoldi tulajdonu tarsasagok (koztuk az
United Fruit Company
) pedig dont? szerepet jatszottak a nemzetgazdasagban.
Costa Rica tortenete joval bekesebb, mint a tobbi
Latin-amerikai
allame, politikailag is joval stabilabb volt. A 19. szazad vege ota ket jelent?sebb er?szakos id?szak volt. Az egyik 1917-19-ben
Federico Tinoco Granados
diktaturaja volt, mig vegul megdontottek es szam?zetesbe kenyszeritettek. A masik 1948-ban tort ki.
Jose Figueres Ferrer
vezetett fegyveres lazadast a vitatott elnokvalasztasi eredmenyek miatt. 44 napos polgarhaboru alatt tobb mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica tortenetenek legveresebb esemenye a 18. szazad ota. A polgarhaboru utan a gy?ztes junta, amelyet a korabbi ellenzek vezetett, feloszlatta a hadsereget es a demokratikusan megvalasztott torvenyhozassal uj alkotmanyt fogadtatott el
1949
. majus 8-an. Miutan reformjai hatalyba leptek, a rezsim 1949. november 8-an bekesen atadta hatalmat az uj demokratikus kormanynak. Figueres puccsa utan nemzeti h?s lett es az uj alkotmany szerint 1953-ban megtartott els? demokratikus elnokvalasztason gy?zott. Azota Costa Ricaban 15 elnokvalasztas volt, a legutolso 2014-ben.
[9]
Mindegyik bekes, atlathato valasztas volt a nemzetkozi kozosseg szerint is es viszonylag nyugodt hatalomatadassal jart.
Allamszervezet es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
Alkotmany, allamforma
[
szerkesztes
]
Elnoki koztarsasag.
Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas
[
szerkesztes
]
Kozigazgatasi beosztas
[
szerkesztes
]
Az orszag 7 tartomanyra van felosztva, melyek a kovetkez?k:
A tartomanyok 81 kantonra ? kozuluk Alajuela tartomanyban talalhato a legnagyobb kanton (
San Carlos
) ?, a kantonok pedig 473 keruletre vannak felosztva.
Costa Rica tengerentuli terulete az orszagtol 500 km-re nyugatra, a
Csendes-oceanban
talalhato
Kokusz-sziget
.
Az orszag a
Csendes-ocean
es a
Karib-tenger
kozotti foldhidon
utkoz?allam
szerepet tolti be a kevesbe bekes szomszedai kozott, a delre fekv?
Panama
es a eszakra fekv?
Nicaragua
kozott.
Costa-Rica semleges orszag, mely a lakossag egyontet? tamogatasaval talalkozik. Fel? volt viszont, hogy a szomszedos allamok meg-megujulo konfliktusai atterjedhetnek a teruletere, ezert
1987
-ben Costa-Rica bekeszerz?dest kotott
El Salvadorral
, Nicaraguaval,
Guatemalaval
es
Honduras
allamokkal. A bekeszerz?des egy kritikus id?szakban teremtett megbekelest az orszagok kozott. A bekeszerz?desben betoltott szerepeert
Oscar Arias Sanchez
allamf?
Nobel-bekedijat
kapott.
[10]
Nepessege, lakossaga
[
szerkesztes
]
A f?varos,
San Jose
egy utcakepe
Az orszag nepessege 2017-ben 4,9 millio f?.
[11]
Nepessegenek valtozasa
[
szerkesztes
]
Legnepesebb varosok
[
szerkesztes
]
Iglesia Las Mercedes templom
Etnikai, nyelvi osszetetel
[
szerkesztes
]
Az orszagban a hivatalos nyelv a spanyol, de sokan beszelik meg az angolt is.
Nepcsoportok: europai eredet? feher es kreol 87%, mesztic 7%, fekete, mulatt 3%, kelet-azsiai 2%, indian 1%.
Vallasi osszetetel
[
szerkesztes
]
A lakossag 76%-a romai katolikus, 15%-a protestans, Jehova tanui 1%, 8%-a pedig egyeb vallasu.
[
mikor?
]
Szocialis rendszer
[
szerkesztes
]
1890
ota kotelez? az iskolai oktatas, es
1949
utan bevezettek az ingyenes altalanos es kozepiskolai oktatast. A feln?tt lakossag mindossze 7%-a irastudatlan. Varhato elettartam ferfiaknal 75, n?knel 79 ev.
[10]
A banant elszallitasra pakoljak
Kaveultetveny az Orosi-volgyben
Az
Intel
egy gyara a magasbol
Gazdasaga: agrarorszag. Az orszagban
kave
-,
banan
-,
kakao
- es
cukornadtermesztes
folyik. Az elektromos halozat 110 V-os, 60 Hz-es.
Gazdasagi agazatok
[
szerkesztes
]
A mez?gazdasagot f?leg a novenytermesztes (banan, kave, kakao, cukornad) kepviseli. Jelent?s meg a part menti halaszat is.
Asvanykincsekben (
k?olaj
,
bauxit
,
vaserc
,
ken
) gazdag orszag, de keszletei meg kiaknazatlanok.
Jelenleg csak
arany
- es
ezustbanyaszat
folyik. Iparat a mez?gazdasagi termekek feldolgozasa, valamint elektronikus es orvosi berendezesek el?allitasa kepviseli. Az
elektromos energia
nagy reszet a
vizer?m?vek
szolgaltatjak.
- Exporttermekek: kave, banan, hus, cukor, ananasz, textilia, elektronikus alkatreszek, orvosi berendezesek es m?szerek.
- Importtermekek: ipari es kozszuksegleti cikkek, gepek, jarm?vek, uzemanyag.
- F?bb kereskedelmi partnerek 2012-ben:
[12]
- Kivitel: USA 30,7%, Kina 13,2%, Hollandia 10,4%, UK 9%, Mexiko 9%
- Behozatal: USA 46,2%, Mexiko 6,4%, Japan 6,1%, Kina 5,8%
Az orszagra jellemz? egyeb agazatok
[
szerkesztes
]
- Vasuthalozat hossza: 950 kilometer
- Kozuthalozat hossza: 35 892 kilometer
- Kikot?k szama: 6
- Repul?terek szama: 30
Basilica de los Angeles templom belseje, Cartago
Kulturalis intezmenyek
[
szerkesztes
]
Egeszen a kozelmultig keves energia mutatkozott a Costa Rica-i m?veszetben, amelyb?l hianyoznak a mas latin-amerikai orszagokra jellemz? szenvedelyes, osztonos, tarsadalomkritikat megjelenit? alakok.
Az utobbi evekben akadtak olyan m?veszek, peldaul
Isidro Con Wong
(1931-), akik nemzetkozi elismerest vivtak ki maguknak. Wong
magikus realista
stilusu munkai darabonkent 35 000 dollart is ernek a vilagpiacon. A szinten magikus realista
Rafa Fernandez
(1935-) erotikus n?abrazolasra szakosodott. A zapotai
Rolando Castellon
(1937-) haromdimenzios alkotasairol lett hires.
[13]
Costa Rica a legdelebbi a
marimbat
hasznalo orszagok kozul, amelyek sokat koszonhetnek az afrikai eredet? xilofonnak, ami egesz Kozep-Amerikaban a hazai zene alapjat kepezi.
A hagyomanyokat leginkabb ?rz?
Guanacaste
el?szeretettel apolja a regi zene es tanc hagyomanyat, amely leginkabb a nemzeti tancban jelenik meg: a
punto guanacaste
egyfajta paros dzsiggeles. A hagyomanyos tanc a stilizalt spanyol
paseon
alapul, amelyben a n?k es ferfiak kurjongatva, kalapot-kend?t dobalva, felvaltva tancolnak egymas korul. Ma mar jellemz?en csak turistaknak adjak el? az olyan csoportok, mint a
Fantasia Folklorica
.
A fiatalokat a latin ritmusok vonzzak a diszkokba, ahol
merengue
,
cumbia
es
salsa
alapozza meg a hangulatot. A karibi partvideken jamaicai hatasok hallhatok a zeneben es
Bob Marley
a kiraly.
[13]
Mas latin-amerikai kulturaktol elter?en a szenvtelen ticok nem kulonosebben kedvelik az irodalmat, annak ellenere, hogy m?veltek. Csupan egy maroknyi, videkies temakat feszeget? iro keresi a kenyeret a hivatasaval. A Costa Rica-i irodalom stilusa unalmas es az orszag meg adosa a vilagnak a nemzetkozi szinvonalat megut? irokkal.
[13]
Hagyomanyok, neprajz
[
szerkesztes
]
Casado (F?tt rizs, sult utif?, csirke- vagy marhahus, tukortojas, zoldseg, bab- es kaposztasalata citromlevel leontve)
A Costa Rica-i etelek nagyon egyszer?ek, de sok olajjal es f?szerrel keszitik el ?ket, igy az europai gyomor szamara els?re neheznek t?nhet. A legtobb etel f? alapanyaga a rizs, kukorica es a bab. Az orszag nemzeti etele a
gallo pinto
, ez a fekete babbol es sult rizsb?l keszult finomsag, melyet tobbnyire reggelire szolgalnak fel. Erdemes kiprobalni a kokusztejjel elkeszitett valtozatat is. Kes?bb a gallo pinto-t izesitik egy kis kaposztaval, paradicsommal es hussal, es keszen is van az izletes ebed. Zoldseget nyersen nagyon ritkan szolgalnak fel, erdemes felkeszulni ra, hogy a costa ricaiak minden megsutnek, amit lehet. Erdekesseg, hogy a tobb mint 1000 km hosszu tengerpart ellenere a rakok, halak nagyon dragak, mert keveset halasznak, f?leg importaljak a tengeri eteleket.
Az orszag egyik nemzeti itala a
guaro
, egy
cukornadleb?l
f?zott, edeskes iz?
szesz
. Ezen kivul szivesen isszak a
fresco de frutas
nev? italt is, amit leginkabb ugy lehetne jellemezni, hogy egy kola-viz alapon lebeg? gyumolcssalata. A turistak egyontet? velemenye szerint nagyon finom. A helyi borokat ajanlatos elkerulni, mert a
masnapossagnal
nagyobb elmennyel biztosan nem fogunk gazdagodni, ha megkostoljuk ?ket.
Tengerpart Jaco-nal
Punta Uva tengerpartja
Tortuguero Nemzeti Park
Kivalo eghajlat es tengerpart csabitja a turistakat az orszagba.
- San Jose
: Museo Nacional - Nemzeti Muzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade - a vilag legnagyobb jade szobra itt talalhato, Teatro Nacional
- Parque Nacional Volcan Arenal- Nemzeti park:
Arenal
vulkan - 1633 m (ma is aktiv)
- Parque Nacional Santa Rosa - Nemzeti park: Santa Elena-felsziget
- A csendes-oceani partvidek: Golfito, OSA-felsziget, Uvita, Puntarenas
- A karibi partvidek: Parque Nacional Tortuguero - nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
- A Nicoya felsziget
Iglesia Las Mercedes
Costa Rica legismertebb temploma, es egyike az orszag legtobbet latogatott epuleteinek. Allitolag ellenall a legnagyobb foldrengeseknek is, ugyanis a kettornyu epulet vaslemezekb?l epult, ablakait ontottvas keretek tartjak.
A
Poas
vulkan kratere a vilagon az egyik legnagyobb ilyen kepz?dmeny.
Javasolt oltasok a Costa Ricara utazoknak:
Kotelez? oltas, ha fert?zott orszagbol erkezik/orszagon at utazik valaki:
A turistanak erdemes vecepapirt magaval vinnie. A nyilvanos vece keves, az ettermek es kavezok csekely dijazast szamitanak fel. Mivel a csatornahalozatban kicsi a nyomas, a hasznalt vecepapirt nem szabad a csatornaba dobni, hanem az erre a celra szolgalo szemeteskosarba kell tenni.
Az olimpiai jatekok soran eddig csak egy aranyerem szuletett. Az 1992-es barcelonai olimpian
Claudia Poll
n?i 200 m-es gyorsuszasban aranyermes lett. Ezenkivul egy ezust es ket bronzerme van az orszagnak. A ket bronz
Claudia Poll
jovoltabol es az ezust
Silvia Poll
altal, mindegyik gyorsuszasbol.
A Nemzeti Stadion, San Jose
A
Costa Rica-i labdarugo-valogatott
igen eredmenyes. Vilagbajnokok eddig meg nem voltak, de tobb kisebb kupan mar nem egyszer a dobogon alltak vagy nyertek.
Costa Rica rendelkezik strandlabdarugo-valogatottal is, de jelent?sebb nemzetkozi sikereket meg nem ert el.
- Topograf Terkepeszeti Kft.: Midi vilagatlasz, Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004.
ISBN 963-9516-63-5
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Allando tagok
| | |
|---|
| Tagok 2016. december 31-ig
| |
|---|
| Tagok 2017. december 31-ig
| |
|---|
|
|---|
|
* tagsagi viszonya felfuggesztve
|
|
|---|
| Tagok
| | |
|---|
| Reszt vev? allamok
| |
|---|
| Megfigyel?k
| |
|---|