| Compiegne-i fegyverszunet (1918)
|
 |
| A szovetseges delegatusok: jobbrol a masodik
Foch marsall
, Hope es Wemyss brit admiralisoktol kozrefogva. A kep kozvetlenul azutan keszult, hogy a nemetek alairtak az egyezmenyt.
|
 |
| Foch marsall tavirata a vezerkarnak
|
| Tipusa
| ketoldalu fegyverszuneti szerz?des
|
| Alairas datuma
| 1918
.
november 11.
|
| Alairas helye
| Compiegne
, Franciaorszag
|
| Alairok
| 
Franciaorszag
Egyesult Kiralysag
Nemet Birodalom
|
| Nyelvek
| francia
|
 |
Az egyezmeny alairasanak helye Franciaorszagban
Az
els? vilaghaborut
lezaro
compiegne-i fegyverszuneti egyezmenyt
(
nemetul
Waffenstillstand von Compiegne
)
1918
.
november 11
-en irtak ala a franciaorszagi
Compiegne
kozeleben talalhato
erd?ben allo vasuti kocsiban
az
antanthatalmak
(
Nagy-Britannia
es
Franciaorszag
), valamint a
Nemet Birodalom
kepvisel?i. Az egyezmeny alairasaval beszuntettek a harccselekmenyeket a
nyugati fronton
. Az antant reszer?l a f? szerz?d? fel
Ferdinand Foch
marsall volt, mig Nemetorszagot
Matthias Erzberger
allamminiszter kepviselte, akit kes?bb a szerz?des alairasa miatt meggyilkoltak.
22 evvel kes?bb, ugyanebben a vasuti kocsiban irtak ala
Franciaorszag megadasat
1940 juniusaban. A kocsit ezutan a Nemet Birodalomba szallitottak, ahol kes?bb a szovetseges bombazasok aldozata lett.
A szerz?des el?zmenyei
[
szerkesztes
]
Nemetorszagban a katonai veresegek hatasara a politikai vezetes es a nep is a haboru gyors befejezeseben remenykedett. A
Nemet Csaszari Haditengereszet
(Kaiserliche Marine)
egysegei azonban
Franz von Hipper
admiralis vezetesevel es
Ludendorff
tabornok, vezerkari f?nok jovahagyasaval egy utolso csapasra keszultek a
Brit Kiralyi Haditengereszet
ellen. A
kieli
haditengereszeti kikot?ben allomasozo matrozok azonban megtagadtak a kihajozast. Az
oktober 29
-en kitort lazadas hamarosan forradalomhoz vezetett, amely Nemetorszag szinte minden varosaba rovid id? alatt elert.
November 9
-en a
csaszar
lemondott a tronrol es
Hollandiaba
menekult.
A felkelest kovet?en Ludendorff tabornok lemondott es utoda,
Paul von Hindenburg
tabornagy november 7-en kuldott tavirataban talalkozot kert a szovetseges er?k legf?bb parancsnokatol,
Ferdinand Foch
francia marsalltol. A nemeteket surgette az id?, hiszen a forradalmi tanacsok sorra vettek at a hatalmat a
Nemet Birodalom
legnagyobb varosaiban.
Az amerikai
New York Times
napilap cimoldala a fegyverszunet alairasanak napjan, 1918. november 11-en.
A nemet kuldottseg
november 7
-en 5 autobol allo konvojjal lepte at a frontvonalat, majd tiz oran at kisertek ?ket a haboru altal elpusztitott eszak-francia videken. Ezt kovet?en elsotetitett jarm?vekbe szalltak at es egy titkos helyre vittek ?ket ? Foch marsall vasuti szerelvenyehez, amely a
compiegne
-i erd?ben allt.
Maga Foch marsall csak ketszer jelent meg a targyalasok harom napja alatt: az els? napon, amikor megkerdezte a nemeteket, hogy mit akarnak, valamint az utolso napon, hogy reszt vegyen a szerz?des alairasaban. Ekozben a nemetek angol es francia tisztekkel vitattak meg a fegyverszuneti egyezmeny pontjait, amely lenyegeben Nemetorszag feltetel nelkuli megadasat, leszereleset jelentette, nehany szovetseges igeretert csereben. A Nemetorszag ellen eletbe leptetett tengeri blokadot meg az egyezmeny alairasat kovet?en sem oldottak fel, azt a bekeszerz?des alairasaig fenntartottak a britek.
Igazabol targyalasokra nem kerult sor a szo hagyomanyos ertelmeben: a nemetek el tudtak erni, hogy nehany lehetetlen kovetelest modositsanak (peldaul a szovetsegesek tobb tengeralattjaro leszereleset irtak el?, mint amennyi a nemet flotta rendelkezesere allt) es hivatalosan rogzitettek tiltakozasukat a szovetsegesek altal diktalt szigoru feltetelekkel szemben. De az egyezmeny alairasat nem tagadhattak meg:
november 10
-en parizsi napilapokat mutattak be nekik, amelyek cimoldalon szamoltak be a csaszar lemondasarol.
A nemet kuldottseg taviratokban ertekezett
Paul von Hindenburg
nemet vezerkari f?nokkel, aki a
belgiumi
Spa
varosaban rendezte be f?hadiszallasat, illetve a siet?sen osszehivott polgari kormany vezet?jevel,
Friedrich Ebert
miniszterelnokkel Berlinben.
Erzberger
megprobalta a targyalasokat a Foch marsall altal biztositott 72 oras hatarig kitolni, de
Berlinb?l
egy nyilt, rejtjelzes nelkuli taviratban szolitottak fel a feltetelek elfogadasara es az egyezmeny alairasara. Ennek oka az volt, hogy Ebert miniszterelnok ketsegbeejt? helyzetben volt, a legtobb nemet nagyvarosban felkelessel kellett szembeneznie es mindenaron csillapitani akarta a kedelyeket otthon.
A szerz?dest vegul
november 11-en
parizsi
id? szerint hajnali 5.12 es 5.20 kozott irtak ala. A megegyezes ertelmeben a fegyvernyugvas 11 orakor lepett eletbe, vagyis a
?tizenegyedik honap tizenegyedik napjanak tizenegyedik orajaban”.
11 ora utan a szemben allo hadseregek beszuntettek a harci cselekmenyeket es visszavonultak a frontvonalakrol.
A haboru utolso aldozatai tekinteteben
Henry Gunther
amerikai kozlegeny volt 10:59-kor.
[1]
November 7-i korai unneples az Amerikai Egyesult Allamokban
[
szerkesztes
]
Emberek hompolyognek az
otodik sugaruton
az oromhir hallatan
A
UPI
hirugynokseg mar negy nappal a valos alairast megel?z?en tudositott a fegyverszunet megkoteser?l, igy el?szor
New Yorkban
, majd a
Wall Street
penzugyi tavirohalozatan azonnal tovabbterjedve hamarosan a nyugati parton is kitor? orommel kezdtek el unnepelni a haboru veget az
Amerikai Egyesult Allamokban
. New Yorkban szinte megallt az elet, az emberek az utcara vonultak, a toronyhazakbol papirokat szortak ki, a kikot?kben a hajokurtok, az utcakon a kocsidudak harsogtak, zugtak a harangok. A polgarmester azonnali munkaszuneti napot rendelt el. Hiaba adott ki
Robert Lansing
kulugyminiszter hivatalos cafolatot a fegyverszunetr?l, az emberek nem akartak elhinni, es osszeteptek az ujsagokat, amelyek ezt lekozoltek.
A felreertest az okozta, hogy
Henry B. Wilson
(wd)
admiralis, az amerikai haditengereszet franciaorszagi parancsnoka egy helyi fegyverszunetet velt altalanosnak, amit a nemet delegacio szamara biztositottak Parizs kornyeken, hogy a beketargyalasokra eljuthassanak, igy a UPI nem tehetett a dologrol. Az
AP
, a legf?bb rivalis hirugynokseg egyenesen hadbirosagra vitte volna az ugyet, es voltak, akik New York 80 ezer dollaros takaritasi szamlajat is kifizettettek volna veluk.
Harry S. Truman
(akkor kapitanykent) azt mondta err?l: ?Az ilyen hamis ujsaghirek szorny? dolgok, es az ertuk felel?s emberek csak egy fokkal jobbak, mint a legrosszabb b?noz?k”. Termeszetesen November 11-en is megunnepeltek az esemenyt, de az mar visszafogottabb volt, kevesbe felszabadult es oromteli.
[2]
A szerz?des el?kesziteseben es alairasaban szerepet jatszo szemelyek
[
szerkesztes
]
Francia kepeslap a fegyverszunet alairasarol
A szovetsegesek reszer?l csak katonak vettek reszt a targyalasokban es irtak ala a dokumentumot:
- Ferdinand Foch
, Franciaorszag marsallja, a szovetsegesek legf?bb parancsnoka
- Rosslyn Wemyss
brit admiralis, a brit haditengereszet f?parancsnoka, Nagy-Britannia kepviseleteben
- Maxime Weygand
tabornok, Foch marsall vezerkari f?noke
Nemetorszag reszer?l polgari es katonai szemelyek voltak jelen:
A fegyverszuneti egyezmeny f?bb pontjai
[
szerkesztes
]
Az antant altal szabott terulet-atengedesi feltetelek
A fegyverszuneti egyezmeny felteteleit a szovetsegesek diktaltak es lenyegeben a nemet csapatok visszavonasat kovetelte Franciaorszag es Belgium teruleter?l. Ezen felul a nemeteknek ki kellett vonulniuk
Elzasz
es
Lotaringia
teruleter?l is, valamint keleten fel kellett adniuk a haboru soran elfoglalt teruleteket. A nemet csapatokat a
Rajna
folyo keleti partjatol szamitott 30 km szeles fegyverszuneti zona moge kellett visszavonni.
A nemet hadseregnek azonnali hatallyal fel kellett adnia minden fegyverzetet es felszereleset, illetve a nemet haditengereszet osszes hadihajojat a szovetsegesek felugyelete ala helyeztek szovetseges vagy semleges kikot?kben.
A nemeteket ezen felul felszolitottak a
breszt-litovszki beke
es a
bukaresti szerz?des
felmondasara, amelyeket korabban a kozponti hatalmak kotottek a legy?zott
Oroszorszaggal
es
Romaniaval
.
A beke veglegesitese
[
szerkesztes
]
Nemetorszag es a szovetsegesek hivatalosan meg hosszu honapokig hadban alltak egymassal, mivel a vegleges bekeszerz?dest csak 1919-ben, a
parizsi bekekonferencia kereteben
junius 28
-an
Versailles-ban
irtak ala.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Armistice with Germany (Compiegne)
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]