Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Liege-i csata (1914)
A Liege kornyeken kiepitett er?ditmenyrendszer terkepe. Kekkel az 1914-es er?dok, pirossal az 1940-es er?dok lathatok
Konfliktus	Nyugati front ( I. vilaghaboru )
Id?pont	1914 . augusztus 5-17.
Helyszin	Liege , Belgium
Eredmeny	Nemet gy?zelem
Szemben allo felek
Belgium Nemet Birodalom
Parancsnokok
Gerard Leman Otto von Emmich
Szemben allo er?k
kb. 32000 f?, 232 tuzersegi eszkoz kb. 60000 f?
Terkep
Liege-i csata (1914) Pozicio Belgium terkepen
e. sz. 50° 28′ 26″ , k. h. 5° 34′ 20″ 50.473888888889 , 5.5722222222222 50.473889°N 5.572222°E Koordinatak : e. sz. 50° 28′ 26″ , k. h. 5° 34′ 20″ 50.473888888889 , 5.5722222222222 50.473889°N 5.572222°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Liege-i csata (1914) temaju mediaallomanyokat.

A liege-i csata ( nemetul Schlacht um Luttich ) 1914 . augusztus 5-en , kozvetlenul az els? vilaghaboru kitorese utan kezd?dott, mikor a nemet hadsereg hat hadosztalya, osszesen 40 000 f? tamadta meg Liege varosat, illetve a varos korul felallitott meger?sitett poziciokat . A csata, amely 12 napig tartott, vegul Liege elestevel vegz?dott, de a h?sies belga ellenallas eredmenyekent a nemetek jelent?s vesztesegeket szenvedtek. Ennel is fontosabb volt, hogy a gyors nemet el?renyomulason alapulo Schlieffen-terv vegrehajtasa megakadt, ami id?t adott a francia es a brit er? mozgositasara es a belga hadsereg megsegitesere.

A nemet terv [ szerkesztes ]

Schlieffen-terv [ szerkesztes ]

1871-ben, a porosz?francia haboru befejezese utan a nemet vezerkar, Helmuth Karl Bernhard von Moltke tabornok vezetesevel elkezdte kidolgozni a Franciaorszag es a cari Oroszorszag elleni ketfrontos haboru terveit. Az elkepzelesek szerint az egyik fronton csak vedekeztek volna az ellenseggel szemben, mig a masik fronton dont? gy?zelmet aratnak. A 19. szazad vegere azonban Franciaorszag visszaszerezte europai nagyhatalmi helyzetet es egy kirobbano haboruban jelent?s er?ket tudott volna felvonultatni Nemetorszag ellen, hogy visszaszerezze az 1871-ben elvesztett tartomanyokat, Elzaszt es Lotaringiat .

B?vebben: Schlieffen-terv

Moltke utoda, Alfred von Schlieffen (1833?1913) nemet tabornagy vezetesevel dolgoztak ki a terv vegs? valtozatat, amely keleten az oroszok feltartoztatasat egyetlen hadseregre bizta volna, mig nyugaton Franciaorszag legy?zesere osszpontositotta volna a nemet er?ket - ez volt a Schlieffen-terv , amelynek lenyeges eleme volt a semleges Belgium lerohanasa es a franciak eszakrol torten? megtamadasa.

A nyugati gy?zelemnek gyorsnak kellett lennie, hogy az orosz mozgositas el?tt dont? csapast merjenek a francia er?kre, majd a csapatokat a keleti frontra atcsoportositva legy?zzek az oroszokat is.

Francia er?ditesek a keleti hataron [ szerkesztes ]

1870 es 1914 kozott a francia hadvezetes igen kiterjedt er?ditmenyhalozatot telepitett a Nemetorszaggal szomszedos hatarvidekre, amely Svajctol Belgiumig huzodott. Az er?ditmenyrendszer, Sere de Rivieres hadmernok es tabornok iranyitasa alatt, f? tamaszpontjai Verdun , Toul , Epinal es Belfort varosoknal voltak, kozottuk kiterjedt er?diteseket epitettek. A rendszerben egy res volt, Toul es Epinal kozott, ahol csapdaba akartak csalni az el?renyomulo nemet csapatokat.

Miert eppen Liege? [ szerkesztes ]

A nemet hadvezetes legf?bb problemaja az volt, hogyan tudna a 2 millio f?s hadsereg szembeszallni egy hasonlo nagysagu francia hader?vel, amely meger?sitett allasokban vedekezve varja ?ket? Delen nem lehetett megkerulni az er?ditmenyrendszert, hiszen akkor a nemeteknek igen nehez, hegyes terepen kellett volna legy?zni a jol kikepzett es motivalt, kb. 500 000 f?s svajci hadsereget. Ezutan, meg ha ez sikerrel is jart volna, le kellett volna gy?zni a Besancon , Langres , es Dijon kornyeki francia er?doket. Eszakon az egyik utvonal az Ardenneken keresztul vezetett volna, egyenesen Verdun es Montmedy er?dok iranyaba - egy masik lehetseges katasztrofa. Az egyetlen verontas nelkul kivitelezhet? megoldas tehat az eszaki kerul? volt, Belgium teruleten keresztul, Liege magassagaban, Liege vasutvonalanak felhasznalasaval.

Schlieffen utoda, az ifjabb von Moltke vezetesevel pontos logisztikai szamitasokat vegeztek es felallitottak egy haditervet, amely biztositotta volna a nemet gy?zelmet, miel?tt a brit er?sitesek megerkeznek.

Liege vedelmi rendszere [ szerkesztes ]

B?vebben: A liege-i er?ditmenyrendszer

Liege varos lakossaga a haboru el?tt kb. 164 000 f? volt. A nemet hatartol kb. 25 kilometerre talalhato varost a Meuse folyo szeli kette, idealis szallitasi utvonalat biztositva. A varost negy vasutvonal kototte ossze Belgium tobbi varosaval, ami a nemet el?renyomulasban nagy szerepet kapott, a Meuse partjan vaskohok, acel- es fegyvergyarak m?kodtek - szinte minden, amire egy modern hadsereg felszerelesehez szukseg volt. Liege-t?l delre az Ardennek videke nehezen jarhato, er?sen tagolt es konnyen vedhet? hegyvidek, a varostol eszakra a lapos holland siksag fekudt, nyugatra aranylag konnyen jarhato dombvidek. Amint a nemetek elfoglaljak a varos kornyeki er?doket, a belga siksag es a Parizsba vezet? ut megnyilik el?ttuk.

A varos vedelmere a belgak 12 meger?sitett tamaszpontot hoztak letre az 1880-as evekben . A 6-6 er?ditmeny a Meuse folyo mindket partjan, magaslati poziciokra epultek, egymastol 3?5 km, a varostol 6?10 km tavolsagra. Az er?dokbe osszesen 400 agyut telepitettek, ezek kozul nemelyik 420 mm ?rmeret? volt. Az er?ditmenyek fegyverzete nemileg ellensulyozta a tersegben allomasozo belga er?k kis letszamat, Leman tabornoknak osszesen, a regularis csapatokkal es a polgar?rseg katonaival 70 000 f? allt rendelkezesere. ^[1]

A szemben allo er?k [ szerkesztes ]

Belga hader? [ szerkesztes ]

Liege f? vedelmi ereje a belga hadsereg 3. hadosztalya volt, parancsnoka Gerard Leman tabornok, I. Albert belga kiraly korabbi katonai tanacsadoja, most a liege-i korzet f?parancsnoka. A 3. hadosztalyban harom vegyes dandarbol all, mindegyik dandarban ket loveszezred, egy tuzercsoport (harom uteg egyenkent 4 agyuval), egy geppuskas szazad es egy szakasz tabori rend?r volt.

• A 9. vegyes dandar parancsnoka Gillis vezer?rnagy volt, reszei a 9. 29. loveszezred volt. A tuzersegi csoportban 43., 44. es 45. tuzerutegek voltak. A loveszezredek harom zaszloaljbol, a zaszloaljak negy szazadbol alltak.
• A 11. vegyes dandar parancsnoka Bertrand vezer?rnagy volt, reszei a 11. es 31. loveszezred, illetve a tuzercsoportban a 37., 38. es 39. utegek.
• A 12. vegyes dandar parancsnoka Vermeulen vezer?rnagy volt, reszei a 12. es 32. loveszezred, valamint a 40., 41. es 42. utegek.
• A 14. vegyes dandar parancsnoka Andringa vezer?rnagy volt, reszei a 14. es 34. loveszezred, valamint a 46., 47. es 48. utegek.
• A 3. tuzerezred parancsnoka Berger ezredes volt, egy tuzersegi csoportba szervezve harom uteg volt ide beosztva: a 49., 50. es 51.
• A 3. m?szaki zaszloalj parancsnoka Ver Eecke szazados, a zaszloaljhoz (neve ellenere) csak ket m?szaki szakasz volt beosztva.
• A hirkozlesert a 3. taviro szakasz felelt, a 2. landzsas lovassagi ezredet Cumont ezredes iranyitotta.

A varos er?ditmenyeinek vedelmet a hely?rseg, illetve az er?diteskent ide vezenyelt 15. vegyes dandar latta el. A hely?rseg parancsnoka Janssen vezer?rnagy volt, maga a hely?rseg negy tartalekos loveszezredb?l allt: a 9. (parancsnoka Lemaire szazados), a 11. (Jaumont ?rnagy), a 12. (Jeanne ?rnagy), valamint a 14. (Haneuse ?rnagy), osszesen 7530 f?. A hely?rseg allomanyahoz tartozott meg egy tuzerezred, 12 uteggel (minden er?dben egy uteg volt elhelyezve). Az altalanos mozgositas elrendelese utan meg negy tartalekos uteget is letrehoztak.

Az er?dok kozotti resek vedelmere 14, vegyes tuzersegi eszkozokkel (80, 120 es 150 mm-es agyuk es 87 mm-es mozsarak) felszerelt uteget hoztak letre, a Citadella vedelmet harom, 80 mm-es agyukkal felszerelt uteg biztositotta.

A varos vedelmere megszerveztek a polgar?rseget is, amely osszesen 27 tiszttel es 463 katonaval rendelkezett.

Liege vedelmere a belga hadvezetes, a 3. hadosztaly er?ivel, a hely?rseg katonaival es a polgar?rseggel egyutt osszesen kb. 32 000 f?t es 252 tuzersegi eszkozt vont ossze.

A nemet hader? [ szerkesztes ]

A Schlieffen-terv ertelmeben harom nemet hadseregnek kellett volna lerohannia Belgiumot, majd delnek fordulva bekeriteni es megsemmisiteni a francia hader?t. Von Kluck tabornok 1. hadserege alkotta a jobbszarnyat, amely Aachen (Aix-la-Chapelle) iranyaba tort el?re. Von Bulow 2. hadserege volt megbizva Liege kornyekenek biztositasaval, mig a 3. hadsereg Luxemburg elfoglalasat kapta feladatul.

A nemet hadseregek el?vedje, amelynek feladata volt a varos elfoglalasa, a Meuse-hadsereg (" Maas-Armee ") nevet kapta es parancsnoka Otto von Emmich tabornok, torzsf?noke Freiheer von der Wenze ezredes, Lambsdorff grofja volt. Ez a seregtest a kovetkez? egysegekb?l allt:

• A 34. gyalogsagi dandar (IX. hadtest), parancsnoka von Krawewll vezer?rnagy, reszei a 89. granatos, 90. lovesz, 25. gyalogezred, 9. vadaszzaszloalj, a 16. dragonyosezred 5. szazada, a 60. tabori tuzerezred 2. csoportja (mozsarak), a 24. felderit? zaszloalj 1. szazada, a 7. felderit? zaszloalj 1. szazada, valamint a 4. felderit? zaszloalj 3. szazada.
• A 27. gyalogsagi dandar (VII. hadtest) parancsnoka von Massow ezredes, reszei a 16. es 53. gyalogezred, 7. vadaszzaszloalj, a 16. ulan (lovas) ezred 2. szazada, a 43. tabori tuzerezred 2. csoportja, a 9. tuzerezred masodik utege, 210 mm mozsarakkal.
• A 14. gyalogsagi dandar (IV. hadtest) parancsnoka von Wussow vezer?rnagy, reszei a 27. es 165. gyalogezred, a 4. vadaszzaszloalj, a 10. huszarezred 1. szazada, a 4. tabori tuzerezred 2. csoportja, a 4. tuzerezred 7. utege, 210 mm-es mozsarakkal, valamint a 24. felderit? zaszloalj 4. szazada
• A 11. gyalogsagi dandar (III. hadtest), parancsnoka von Wachter vezer?rnagy, reszei a 20. gyalogezred, 35. loveszezred, 3. vadaszzaszloalj, a 3. huszarezred 5. szazada, a 39. tabori tuzerezred 2. csoportja, a 3. felderit? zaszloalj 1. szazada.
• A 38. gyalogsagi dandar (X. hadtest), parancsnoka von Oertzen ezredes, reszei a 73. loveszezred, 74. gyalogezred, 10. vadaszzaszloalj, a 17. huszarezred 4. szazada, a 26. tabori tuzerezred 1. csoportja, a 10. felderit? zaszloalj 1. szazada.
• A 43. gyalogsagi dandar (XI. hadtest), parancsnoka von Hulsen vezer?rnagy, reszei a 82. es 83. gyalogezred, 6. nehezlovas ezred 1. szazada, a 21. tabori tuzerezred 1. csoportja.
• 1 repul?szazad
• A "Koln" leghajo

A hadsereghez resze volt meg a 2. lovashadtest (2., 4. es 9. lovashadosztaly) es 2, 420 mm-es mozsarral felszerelt uteg. A Meuse-hadsereg teljes ereje kb. 60 000 f? volt, a csapatok augusztus 4-en reggel 8 orakor leptek at a belga hatart es augusztus 5-en ertek az er?ditmenyrendszer ala.

Belga el?keszuletek [ szerkesztes ]

1914. julius 28-an az Osztrak?Magyar Monarchia hadat uzent Szerbianak es ezzel a hosszu honapok ota novekv? feszultseg nyilt osszecsapasban robbant ki. Az europai nagyhatalmak mar egy ideje keszultek erre a haborura, amelyet elkerulhetetlennek talaltak - az egyetlen orszag, amely semmit sem tehetett, Belgium volt. A semlegesseg miatt nem mozgosithatta haderejet, nem kothetett vedelmi celu szovetsegeket es hadereje szet volt szorva az orszag hatarainak vedelmeben. ^[2]

Az osztrak haduzenet utan megkezd?dott a liege-i er?ditmeny felkeszitese a varhato nemet tamadasra. A korzet katonai parancsnokanak Leman tabornokot neveztek ki, aki azonnal az er?ditmenyek felujitasara vezenyelte ki a katonasagot es a varos lakossagat. El?keszuleteket tettek a nemet el?renyomulas lassitasara is:

• julius 31-en m?szaki alakulatokat kuldott a Hombourg, Nasproue, Trois Ponts es Stavelot kornyeki vasuti alagutak felrobbantasara
• ugyanezen a napon alaaknaztak a Vise es Argenteau varosokban talalhato hidakat. A hidakat augusztus 3-an robbantottak fel, de sikertelenul - uj robbanotolteteket kellett felszerelni, es a hidak csak augusztus 4-en d?ltek ossze.
• vegul augusztus 6-an kerult sor a belvarosban talalhato Maghin es Pont des Arches hidak felrobbantasara

Az eredmenyek vegyesek voltak, egyes esetekben a robbanotoltetek nem m?kodtek es peldaul a Hombourg es Nasproue kozeleben talalhato vasuti alagutat a nemetek par nap alatt kijavitottak.

Leman tabornok a varos vedelmere harom korkoros vedelmi vonal kiepiteset rendelte el, amely az er?dok kozotti reseket volt hivatott betolteni. Az els? vedelmi vonal az er?dok magassagaban, a masodik 2 kilometeres melysegben, a harmadik vonal pedig a varos hataranal helyezkedett el - utobbit csak augusztus 5-en kezdtek el kiepiteni.

Els? nemet tamadas [ szerkesztes ]

Augusztus 4. [ szerkesztes ]

Augusztus 4-en reggel 8 orakor a belga hatar mellett fekv? Gemmenich-b?l tavirouzenet erkezett a varosba, amelyben ertesitettek Lemant, hogy a nemet csapatok atleptek a hatart.

A nemet parancsnoksag tervei szerint a tamado csapatok eszaki, keleti es deli iranybol tamadtak volna a varost es az er?dok kozotti reseken el?renyomulva az augusztus 5-re virrado ejszaka elfoglaljak a varost. A bekeritest a von der Marwitz parancsnoksaga alatt allo lovassag tette volna teljesse, amely nyugaton elvagta volna a belga csapatok utanpotlasi vonalait. A f? tamadast a kovetkez?keppen kepzeltek el:

• a 34. dandar a Fort Loncin es a Fort Pontisse kozotti resen
• a 27. dandar a Fort Evegnee ellen
• a 14. dandar a Fort Evegnee es a Fort Fleron kozotti resen
• a 11. dandar a Fort Fleron es a Fort Chaudfontaine kozotti resen
• a 38. es 43. dandarok a Liege-t?l delre elterul? fas terepen, az Ourthe es Meuse folyok kozott nyomul el?re.

Augusztus 4-en reggel a 2. es 4. lovashadosztaly 12 ezrede elfoglalta a belga Herve korzetet, illetve Vise varosat, amely a tovabbi el?renyomulas erdekeben kulcsfontossagu volt. A sereg tobbi egysege a Gemmenich-Vise uton vonult es mintegy 13 orara elerte a Bombaye-Herve-Pepinster-Remouchamps vonalat. A A 2. es 4. hadosztaly er?i Vise es Argenteau magassagaban megkisereltek atkelni a Meuse-n, de a hidakat mar korabban felrobbantottak es a tulso partot a 12. ezred 2. zaszloalja vedte. A nemetek sulyos vesztesegeket szenvedtek, mikozben megkisereltek egy pontonhidat felallitani. Eszakra, Lixhe kozeleben ket nemet huszarezred egy gazlon atkelt a folyon es visszavonulasra kenyszeritette a 2. zaszloaljat, akik a Liers-Meuse vedelmi vonal fele huzodtak vissza, mozgasukat a Fort Pontisse agyui fedeztek. A Fort Battice agyui miatt Von der Marwitz er?i nem tudtak folytatni az el?renyomulast es kenytelenek voltak a szabadban ejszakazni.

Augusztus 5. [ szerkesztes ]

Az augusztus 5-re virrado ejszaka ideiglenes hidat epitettek Lixhe kozeleben a nemetek es az atkel? lovassagi egysegek kepesek voltak az eszakrol kozelit? csapatok mozgasat fedezni. Kora reggel a nemetek megadasra szolitottak fel a ved?ket, amit Leman tabornok elutasitott.

Delel?tt a nemetek a Meuse-Vesdre szektorban nyomultak el?re a 150 mm-es tarackok es 210 mm-es mozsarak tamogatasaval. A Chaudfontaine er?d elleni tamadas soran a nemetek zart alakzatban nyomultak el?re es jelent?s vesztesegeket szenvedtek. Amikor elertek a szogesdrot-akadalyokat, Leman tabornok ellentamadast rendelt el es a 11. dandar katonai, Bertrand tabornok vezetesevel, szuronyt t?ztek es kozelharcban visszavetettek a nemeteket. Mashol is sikeres ellentamadasok indultak, Evegnee kozeleben a belgak 800 foglyot ejtettek.

Eszakon a kuzdelem a Fort Barchon er?d korul volt a leghevesebb a kuzdelem, 10 orakor tuzersegi el?keszites utan megindult a nemet tamadast, amelyet a gyalogsag es a tuzerseg tuze visszavert. 17 ora utan a tamadast lefujtak, de a 210 mm-es mozsarak folytattak az er?k elleni tuzelest.

5-en este a nemet csapatok minden iranybol 1?2 km-re kozelitettek meg az er?doket, felallitottak a tuzerseget es folyamatos t?z alatt tartottak a belga allasokat. A kozelharc helyenkent egesz ejszaka folyt, reflektorok es a robbanasok fenyeben. A Fort Boncelles ellen inditott nemet tamadast a kozeli erd?k miatt a belgak nem vettek eszre id?ben. 11.30-kor a nemetek t?z ala vettek a Fort Embourg es Fort Boncelles er?doket, majd gyalogsagi rohamot inditottak, amelyet a geppuskak es agyuk tuze visszavert. Hajnali 3-kor ujabb tamadas indult, a nemet katonak a loveszarkok szeleig kusztak, majd kozelharcba bocsatkoztak, de az er?d fenyszoroinak fenyeben kivalo celpontot szolgaltattak a ved?knek. A keziharc itt 5 oran at tartott, es Leman a 12., 9. es 15. ezredet kuldte er?siteskent. Fort Boncelles ved?i 9 halottat es 40 sebesultet vesztettek, a kozbees? vedelmi vonalakon azonban 1 400 f? halt meg a belgak kozul. A csata utan allitolag 10 000 nemet holttestet szedtek ossze a csataterr?l, de ezt hivatalos kozlemeny nem er?sitette meg. ^[3]

Fleron es Chaudfontaine er?djei kozott hasonlo tamadasokra kerult sor, este 7 ora utan indult a nemet tamadas es csak hajnali 4-re tudtak elfoglalni a ket er?d kozott fekv? vedelmi vonalat.

Augusztus 6-8. [ szerkesztes ]

Hajnali 2.30 korul Pontisse es Liers kozeleben a nemet 90. ezred katonai attortek a belga vonalakat, akik Herstal es Liege iranyaba vonultak vissza. Herstal utcain hazrol hazra folytatodott a harc, mig vegul augusztus 6-an kora reggel az els? nemet katonak elertek Liege el?varosait.

Az ejszakai harcok soran az er?dok eredmenyesen vedekeztek, de a nemetek sok helyen kepesek voltak attorni az er?dok kozott huzodo vedelmi vonalakat, amely nemritkan fas, nehezen attekinthet? terepen huzodtak es az er?db?l nem lehetett t?ztamogatast nyujtani. Az ejszaka soran a Barchon es Meuse, valamint az Evegnee-Fleron kozotti reseken a nemet csapatok attortek es betortek a varosba.

A varos koruli dombok elfoglalasa utan a nemet tuzerseg uj allasokat vett fel es megkezdte a Citadella, illetve a varos bombazasat. Delutan 2 korul a Citadella ved?i, nehany tucat polgar?r, megadtak magukat. Leman tabornok Fort Loncin er?djebe helyezte at a harcallaspontjat, es visszautasitotta a varos feladasat.

Id?kozben Ludendorff tabornok katonai melyen behatoltak a varosba es szamos fontos poziciot elfoglaltak, ezert Leman tabornok visszavonta a 3. hadosztaly maradek katonait a varosbol, akik augusztus 7-en uritettek ki azt. Ezutan a harcok mar csak az er?dok elfoglalasaert folytak.

Augusztus 8-an a nemet f?parancsnoksag bejelentette, hogy Liege elesett, Von Emmich katonai unnepelyesen bevonultak a varosba. Azonban a bejelentes kicsit elhamarkodott volt, mert a varos vedelmeben az er?dok jatszottak a f? szerepet es ezek kozul meg egyet sem tudtak elfoglalni a nemetek. Amig ez nem sikerult es el nem erik a varostol nyugatra fekv? vasutvonalakat, a nemet el?renyomulas megakadt.

A 3. hadosztaly katonai rendben vonultak vissza es a Gette folyo kornyeken egyesultek a belga hadsereg er?ivel. Az er?dok uj utasitast kaptak, mely szerint mindenaron ki kell tartaniuk es olyan hosszan feltartni a nemet el?renyomulast, amennyire az lehetseges.

Bar a Liege elleni els? tamadas reszben sikeres volt es a varos elesett, a nemetek nagy arat fizettek: a kesedelem mellett osszesen 42 000 f? halott es sebesult veszteseguk volt.

A Liege koruli er?dok elfoglalasa [ szerkesztes ]

A varos elfoglalasanak csekely jelent?seget jelzi, hogy augusztus 8-an, a Fort Loncin er?d kozeleben talalhato Ans varoska allomasarol meg menetrendszer? vonatok indultak Brusszel fele. Ameddig az er?dok kitartottak es agyuik hataskoreben maradtak a vasutvonalak, a nemetek nem tudtak folytatni az el?renyomulast. A Fort Pontisse es a Fort Barchon ellen?rizte a Meuse eszaki, a Fort Felmalle es a Fort Boncelles er?dok a deli atkel?it. A Fort Embourg az Ourthe folyo volgyet, mig a Fort Fleron es a Fort Chaudfontaine az Aix-La-Chapelle vasutvonalat vedelmezte. Vegul, a brusszeli vonalat a Fort Loncin ellen?rizte.

A korabbi tamadasok tapasztalatainak fenyeben a nemetek belattak, hogy a kozvetlen gyalogsagi tamadas sulyos aldozatokat kovetel, csak az er?dok lerombolasa jelentett megoldast. Az 1880-as evekben epult er?dok kepesek voltak ellenallni a rendelkezesre allo legnagyobb, 210 mm-es nemet mozsarak lovedekeinek, az els? tamadasok soran csak jelentektelen vesztesegeket szenvedtek - az er?doket ved? katonak a tuzersegi el?keszites soran egyszer?en fedezekbe huzodtak, majd visszavertek a nemet gyalogsag tamadasat.

Az er?dok tervezesekor azonban nem szamoltak a nemet hadiipar fejl?desevel, marpedig a Krupp hadim?vek vezetesevel ujabb es hatekonyabb ostromagyuk es -mozsarak kifejlesztesen dolgozott. 1913-ra elkeszult a Morser L/14, vagy Gamma M, megnevezes?, 420 mm ?rmeret? mozsar (amit Krupp lanya utan csak Kover Bertanak neveztek. Emellett a nemetek rendelkezesere allt a szovetsegesek el?tt addig ismeretlen, 17 huvelykes osztrak gyartmanyu ?koda mozsar is. Az egyetlen akadalyt a nehez tuzersegi eszkozok mozgatasa jelentette, mivel a legtobb vasutvonalat a belgak megrongaltak. Csak a Herve fennsikon maradt epen a vasutvonal, ami viszont a Barchon es Evegnee er?dok agyuinak hatotavolsagaban volt - ezt a ket er?dot tehat els?kent kellett elfoglalni a nemeteknek.

A nemetek a kornyez?, fas-dombos terepen telepitettek le a rendelkezesukre allo tuzersegi eszkozoket, igy a ket er?d nem tudta viszonozni azok tuzet. A Fort Barchon megfigyel?allasait mar korabban elfoglaltak es ezert a tuzerseg tuze amugy is pontatlan volt. Augusztus 8-an a Barchon, 10-en az Evegnee er?dok elestek.

Fort Barchon elfoglalasa - augusztus 8. [ szerkesztes ]

Augusztus 7-re Liege varosat kiuritettek a belgak es csak az er?dok alltak a nemet el?renyomulas utjaban. 8-an reggel 10 orakor kezd?dott a Fort Bachon er?d elleni tuzersegi tamadas, 210 mm-es agyukkal es mozsarakkal. Az er?d osszekottetese a parancsnoksaggal megszakadt es a nemetek elfoglaltak a Chesneux mellett letesitett tuzersegi megfigyel?allast. Igy az er?d ved?i nem tudtak viszonozni a nemetek tuzet. Wandre kornyeker?l a nemet 16. ezred katonai 105 mm-es agyukkal tamadtak az er?d hatso (nyugati) falait. Brialmont ugy tervezte az er?doket, hogy kepesek legyenek ellenallni akar 210 mm-es lovedekeknek is, de csak az ellenseggel szemkozti, keleti falon - a nyugati oldal azonban lenyegesen gyengebb volt.

A nemet agyuk tuze elbontotta a hatso fal gyengebb betonjat, megrongalta a nyilasokat fed? pancellemezeket, nehany granat az er?d belsejeben lev? helysegekben robbant. 12 ora korul a nemet agyuk elhallgattak es feher zaszloval egy nemet kuldottseg kozelitette meg a belga allasokat, a ved?k megadasat kovetelve. Az er?d parancsnoka, Francisse hadnagy ezt elutasitotta, miutan a nemetek ismet tuzet nyitottak. A f? celpontok ekkor az er?d agyuinak acelkupolai, a l?porraktar valamint a parancsnoki allaspont volt. Megsemmisult a pancelozott keres?feny, vagyis az er?d mar nem tudta volna ejszaka folytatni a harcok, es a felrobbano granatok l?porfustje, a felvert por miatt ki kellett uriteni az er?d bels? helysegeit (amelyek semmilyen szell?z?berendezessel nem rendelkeztek).

A tamadas szuneteben az er?d m?szaki katonai megszemleltek a karokat: az agyuk pancellemezei megrongalodtak, a kozponti magaslat betonfalan melyedesek voltak, a 120 mm-es agyut egy szerencses talalat tuzeleskeptelenne tette. A karok, illetve az er?don belul allott, fojto leveg? miatt az er?d tisztjei ugy hataroztak, hogy a tovabbi ellenallas kilatastalan es 16 orakor megadtak magukat.

A megadas az er?d akkori allapotat latva erthet? dontes volt, de kes?bb, a nehezfegyverek beerkezese utan, a tobbi er?d ennel sokkal sulyosabb karokat szenvedett. Maga Leman tabornok is keser?en jegyezte meg, hogy az er?d akkor adta meg magat, amikor meg ki nem l?tt lovedekek voltak a raktarakban es az er?dot ert karokat jelentektelennek (" sans importance ") nevezte. ^[4]

A tobbi er?d, ahol az agyuk meg m?kod?kepesek voltak, aktiv ellenallast fejtett ki: a nemet 38. dandar er?it allandoan tamadta a Fort Embourg. A 28. dandar el?renyomulasat Ayeneux es Micheroux iranyaban a Fleron es Evegnee er?dok tuze zavarta. Utobbi sikeresen megsemmisitett egy nemet l?szerszallito menetoszlopot. A Fort Loncin teljes ellen?rzese alatt tartotta az Ans kornyeki fennsikot es megakadalyozta a nemetek el?renyomulasat a Brusszel es Rocour iranyaba vezet? utakon. A Fort Lantin er?djei megsemmisitettek egy nemet repul?t.

A tobbi er?d elfoglalasa - augusztus 10-17. [ szerkesztes ]

A beerkez? neheztuzerseg augusztus 12-en nyitott tuzet: a Fort Embourg es a Fort Boncelles er?doket a kornyez? dombokrol, mig a tobbi er?dok a varosban kialakitott allasokrol tamadtak. A nemetek az er?dok hatso reszet is tamadtak, amely a tervezes hianyossagai miatt kevesbe volt vedett - 25 meter szeles sancok helyett csak 15 meteres sancok voltak itt. A Fort Pontisse augusztus 13-an esett el, majd ezt kovette a Fort Embourg, Chaudfontaine, es Fleron er?dok szinten azon a napon, a Fort Liers es a Fort Fleron augusztus 14-en. Fort Fleron ved?i makacs ellenallast fejtettek ki, annak ellenere, hogy 12 ora alatt 3000 granatot l?ttek ki rajuk. Augusztus 15-en a Fort Boncelles, Loncin es Lantin er?dok is megadtak magukat, a ket utolso er?d, Flemalle es Hollogne, augusztus 16-an es 17-en adta meg magat.

Fort Lancin felrobbantasa [ szerkesztes ]

Miutan az er?dok egymas utan elestek vagy megadtak magukat, a nemetek egyre tobb tuzersegi eszkozt tudtak osszepontositani a megmaradt er?dokre. Ez tortent a Fort Loncin eseteben is - az augusztus 15-re virrado ejszaka a szomszedos Lantin er?d ellen bevetett mozsarak is ide tuzeltek. Egy id?ben akar 15 granat is becsapodhatott az er?d teruleten, ahol szinte minden helyiseg - a hely?rseg szobai, a konyha, a pekseg, az aramfejleszt? - beomlott. Az er?d belsejet a felrobbano lovedekek gaza es fustje arasztotta el. Delutan 16 ora korul egy nemet kuldott, feher zaszloval a kezeben, megkozelitette az er?dot, de ez hadicselnek bizonyult, mivel a 420 mm-es mozsarak tuzet akartak csak pontositani. 17.20-kor csapodott be az er?dre kil?tt 23-ik 420 mm-es granat, amely telibe talalta a kozponti magaslatot, es a betonkupolat atutve a l?szerraktarban robbant fel. Az ezt kovet? hatalmas robbanas az egesz er?dot megrazta. Az er?d romjai alatt 350 ved? hevert holtan, maga Leman tabornok csak annak koszonhette eletet, hogy a robbanas el?tt egy kuls? megfigyel?allasra indult. Az eszmeletlen tabornokot ket segit?je huzta ki a romok alol, majd a beerkez? nemetek foglyul ejtettek es egy varosi els?segely allomasra kisertek.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

A Liege kornyeki er?dok elestet nagyreszt a nemet neheztuzerseg, kozte a 420 mm-es mozsarak rombolasa okozta. Az er?dok ellenallokepesseget szamos tervezesi hiba gyengitette, amely a ved?k h?sies helytallasa ellenere is lehetetlenne tette a kuzdelem folytatasat.

A kovetkez? napon, augusztus 17-en a 2. nemet hadsereg tovabbindulhatott es az 1. valamint a 3. hadsereggel egyutt nekilattak a Schlieffen-terv kovetkez? szakasza vegrehajtasahoz, Belgium teljes teruletenek elfoglalasahoz. A nemetek a belga csapatok nagy reszet Antwerpen varosahoz szoritottak vissza, a f?varos, Brusszel ellenallas nelkul esett el: augusztus 20-an von Kluck 1. hadserege vonult be a varosba. Namur er?ditmenyei hamarosan ostrom ala kerultek.

Az id?veszteseg azonban, amit Liege alatt elszenvedtek, jelent?s haladek volt az antantnak, akik kepesek voltak mozgositani es atcsoportositani er?iket es kes?bb szembe tudtak szallni a nemet er?kkel. A varos lakosainak es ved?inek ellenallasa miatt Liege az egyetlen nem francia varos, amelyet a Becsuletrenddel tuntettek ki.

Liege ellenallasanak legfontosabb eredmenye a belga hader?, a lakossag es a szovetsegesek moraljanak helyreallitasa volt. Amennyiben az er?dok azonnal kapitulalnak, megnyilt volna az ut a nemet seregek el?tt. Azonban a korszer?tlen es tuler?vel szembennez? belga ved?k fel tudtak tartoztatni a nemet csapatokat, ami remenyt nyujtott a tovabbi kuzdelemben, illetve id?t adott az antant felkeszulesehez.

Az er?ditmenyek gyengesegei [ szerkesztes ]

• Az eredeti tervek szerint az er?ditmenyek falai ellenalltak a 210 mm-es, fekete l?porral toltott lovedekek becsapodasanak. Azonban 1888 es 1914 kozott a tuzersegi lovedekek is jelent?s fejl?desen mentek keresztul, es a korszer? lovedekek nagy romboloerej? robbanotoltettel rendelkeztek. Az er?doket azonban a technikai haladas ellenere nem er?sitettek meg.
• Az er?dokbe telepitett tuzersegnek reszben elavult eszkozokkel rendelkezett, illetve a 24 utegre osszesen 4 tuzersegi tiszt jutott.
• Az er?ditmenyeket ugy terveztek, hogy Liege vedelmenek periferiajan harcoljanak - az er?dok hatso, varos fele nez? falat nem er?sitettek meg es 2,5 meter vastagsag helyett csak 1,5 meter vastagok voltak.
• Az er?dok, elhelyezkedesuk miatt, sok esetben nem lattak be a kornyez? terepet es csak akkor tudtak tuzet nyitni a tamadokra, amikor azok 600 meterre voltak az er?dt?l. A nemet tuzerseg sok esetben akadalytalanul tuzelhetett az er?dokre.
• Szinten a terep miatt az er?dok kozotti reseket az agyuk nem tudtak fedezni - esetenkent akar 3 km-es resek is voltak. Itt elvileg a 3. hadosztaly katonainak kellett volna vedekezni, de ?ket mar 7-en kivontak.
• Az er?dok t?zet iranyito tuzersegi megfigyel?allasokat a nemetek konnyen el tudtak foglalni, es ezutan az er?dok (kozvetett iranyzasu) tuze hatastalan volt.
• Az er?dok belsejeben szinte kibirhatatlan viszonyok alakultak ki. A szell?zes hianya miatt a l?porgazok es a fust megrekedt a bels? termekben, keveredve a latrinak b?zevel, amelyeket nem szeparaltak el rendesen.
• Minden er?dben csak egy pancelozott keres?feny volt - amennyiben ez megsemmisult, az er?d ved?i ejszaka nem tudtak harcolni.
• Nem volt kozvetlen osszekottetes az er?dok es Leman harcallaspontja kozott. Nem epitettek tavirovonalakat es a hiradas csak jelz?zaszlokkal tudtak megoldani. A rendelkezesre allo polgari telefonvonalakon keresztul Leman egyszerre csak egy er?dot tudott hivni.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Belgium hadba lepese (1914)
• Belgium az els? vilaghaboruban
• A Marne-i csata