Christiane Desroches Noblecourt
(
Parizs
,
1913
.
november 17.
?
Sezanne
,
2011
.
junius 23.
) francia egyiptologus. Szamos konyvet irt
okori egyiptomi m?veszetr?l
es
tortenelemr?l
. Fontos szerepet jatszott az
asszuani gat
epitesekor mentesre szorulo nubiai templomok vedelmeben.
Christiane Desroches neven szuletett Parizsban. 1922-ben tamadt fel erdekl?dese az
egyiptologia
irant, amikor
Howard Carter
feltarta
Tutanhamon sirjat
.
Etienne Drioton
egyiptologus batoritotta, hogy jelentkezzen a
Louvre
egyiptomi regisegek osztalyahoz. Desroches volt az
Institut Francais d’Archeologie Orientale
(IFAO) els? n?i tagja, es 1938-ban ? volt az els? n?, aki regeszeti asatast vezetett.
A
masodik vilaghaboru
idejen csatlakozott az
Ellenallashoz
, es Franciaorszag megszallastol mentes teruletein rejtette el a Louvre egyiptomi m?kincseit.
2011-ben hunyt el, kilencvenhet evesen.
A nubiai leletmentes
[
szerkesztes
]
Az asszuani gat epitesekor kialakulo
Nasszer-to
tobb okori epuletet elarasztott volna, ezert az epitkezes soran ezeket nemzetkozi osszefogassal athelyeztek. Noblecourt ekkor a Louvre egyiptomi reszlegenek kuratora volt, az
UNESCO
?t kerte fel, hogy keszitsen jegyzeket a veszelyeztetett m?emlekekr?l; ezutan kezdhettek felkutatni az athelyezeshez szukseges anyagi forrasokat.
[9]
1960. marcius 8-an Christiane Desroches Noblecourt es az egyiptomi kulturalis miniszter,
Szerwat Okasa
nemzetkozi segitsegert folyamodtak. Nemcsak a tizennegy templomot kellett athelyezni, de surg?s asatasokra is szukseg volt azokon a helyeken, amik nem sokkal kes?bb tobb meter viz ala kerultek.
Andre Malraux
, a francia kulturalis miniszter is tamogatta a kezdemenyezest. ?Az a hang, amely a napjainkban fenyegetett hatalmas m?emlekeket letrehozta, olyan emelkedett hangon szol hozzank, mint Chartres epiteszeie vagy Rembrandte… Keresuk tortenelmi jelent?seg?, nemcsak mert a nubiai templomok megmentesere iranyul, hanem azert is, mert ezen keresztul az els? globalis civilizacio nyilvanitja oszthatatlan oroksegenek a vilag m?veszetet. Csak egyvalami van, ami folott a csillagok kozombossegenek es a folyok orokke tarto csobogasanak nincs hatalma ? az, ahogyan az ember visszaragad valamit a pusztulastol.”
A
hideghaboru
kozepen otven orszag adta ossze a penzt, hogy megmentse a m?emlekeket, melyeket ma az egesz emberiseg oroksegenek tartanak.
Philae
,
Kalabsa
,
Dendur
es mas templomok is uj helyet kaptak, a legtobb mediafigyelmet azonban az
Abu Szimbel-i templomok
kaptak. Az
amadai templom
kulonosen nehez esetnek bizonyult kicsi, gyonyor?en festett
reliefjei
miatt, melyeket nem sikerult volna a feldarabolas utan ujra osszeallitani, ahogy a tobbi templomoknal, csak a festett reszek elpusztulasa aran. Mikor latta, hogy mindenki mas belenyugodott, hogy a templomot el fogja lepni a Nasszer-to vize, Desroches Noblecourt bejelentette, hogy Franciaorszag meg fogja menteni. Ket epiteszt kert fel, hogy talaljon modot arra, hogy a templomot egy darabban arrebb helyezzek. Az epiteszek azt terveztek, hogy a sinekre emelt templomot hidraulikusan emelik par kilometerrel arrebb, egy tobb mint 60 meterrel magasabb helyre. Ehhez meg tobb penzre volt szukseg, es Desroches Noblecourt felkereste
Charles de Gaulle
-t, aki addig nem is tudta, mekkora igeretet tettek az orszaga neveben. Mikor meghallotta, ezt kerdezte: ?Asszonyom, hogy merte a kormany engedelye nelkul azt mondani, hogy Franciaorszag meg fogja menteni a templomot?” Az egyiptologus ezt felelte: ?Tabornok, hogy mert Petain engedelye nelkul bejelentest tenni a radioban?” De Gaulle ekkor beleegyezett, hogy tamogatja a tervet. A terv vegrehajtasa vegul husz evbe telt.
A nubiai m?emlekek megmentesenek volt koszonhet? az 1956-os
szuezi valsag
utan megromlott francia?egyiptomi viszonyok rohamos javulasa, ami a Louvre 1967-es
Tutanhamon
-kiallitasahoz vezetett. A kiallitas rekordmennyiseg? latogatot vonzott. Ezt 1976-ban
II. Ramszesz
, 1993-ban
III. Amenhotep
temaju kiallitas kovette a muzeumban. A nubiai templomok megmenteseert
Anvar Szadat
egyiptomi elnok kormanya a Louvre-nak adomanyozta
Ehnaton
egyik mellszobrat.
1975-ben a
Centre national de la recherche scientifique
(CNRS) aranymedaljaval tuntettek ki. 2008 januarjaban a
Becsuletrend
nagykeresztjet kapta meg, a legmagasabb rangu francia kituntetest.
[10]
- Tell-Edfou 1939. Fouilles franco-polonaises, III, IFAO, Le Caire, 1950 (K. Michalowskival)
- L'art egyptien, ed. PUF, 1962
- Toutankhamon, vie et mort d'un pharaon, 1963 ? magyarul megjelent
Tutanhamon: Egy farao elete es halala
cimen
Kakosy Laszlo
forditasaban
- Peintures des tombeaux et des temples egyptiens, Le Grand art en livre de poche, Flammarion, Paris, 1962
- Vie et mort d'un pharaon, Toutankhamon, Hachette, Paris, 1963 et reedition 1976
- Toutankhamon et son temps, Petit Palais, Paris, Reunion des Musees Nationaux, Paris, 1967
- Le petit temple d'Abou Simbel, 2 vol., Le Caire, 1968 (C. Kuentzzel)
- Le temps des pyramides, L'univers des formes, Gallimard, Paris, 1978 (C. Aldreddel, J-P. Lauerrel, J. Leclant-nal es J. Vercoutter-vel)
- L'empire des conquerants, L'univers des formes, Gallimard, Paris, 1979 (C. Aldreddel, P. Barguet-vel, J. Leclant-nal es H. W. Mullerrel)
- L'Egypte du crepuscule, L'univers des formes, Gallimard, Paris, 1980 (C. Aldreddel, F. Damuas-val, J. Leclant-nal)
- Un siecle de fouilles francaises en Egypte 1880-1980, IFAO, Le Caire, 1981 (J. Vercoutter-vel)
- La momie de Ramses II, Museum national d'histoire naturelle, Paris, 1985 (L. Balout-val es C. Roubet-vel)
- Le grand Pharaon Ramses II et son Temps, Palais de la Civilisation Montreal, Montreal, 1985
- Les zelateurs de Mandoulis et les maitres de Ballana et de Qustul, Melanges Gamal Eddin Mokhtar, IFAO, Le Caire, 1985
- La femme au temps des pharaons, ed. Stock, 1986 et 2001
- La grande Nubiade ou le parcours d'une egyptologue, ed. Stock, 1992, (
ISBN 2-7242-7128-9
)
- A propos de la nouvelle tombe de la Vallee des Rois, n°314, pp.4-6, Archeologia, Paris, 1995;
- Amours et fureurs de la lointaine, ed. Stock, 1995
- Ramses II, la veritable histoire, ed. Pygmalion, 1997, (
ISBN 2-7441-0425-6
)
- Toutankhamon, ed. Pygmalion, 1999
- Le secret des temples de la Nubie, ed. Stock, 1999
- La reine mysterieuse, ed. Pygmalion, 2002, (
ISBN 2702870783
)
- Sous le regard des dieux, ed. Albin Michel, 2003
- Symboles de l'Egypte, ed. Desclee de Brouwer, 2004
- Le fabuleux heritage de l'Egypte, Telemaque, 2004
- Le secret des decouvertes, Telemaque, 2006
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- Tutanhamon. Egy farao elete es halala
; angolbol ford. Kakosy Laszlo, jegyz. E. Sukry, foto F. L. Kenett; Corvina, Bp., 1966
- Tutanhamon. Egy farao elete es halala
; el?szo Szerwat Okasa, foto F. L. Kennett, ford. Kakosy Laszlo; Corvina, Bp., 1985