Camille Pissarro
1900 korul
Szuletett	Jacob Abraham Camille Pissarro 1830 . julius 10. [1] [2] [3] [4] [5] Charlotte Amalie [6] [7] [8]
Elhunyt	1903 . november 13. (73 evesen) [1] [2] [5] [9] [10] Parizs [11] [7] [8]
Allampolgarsaga	francia [12] [13] [14] dan [15]
Hazastarsa	Julie Vellay (1871 ? nem ismert ) [16] [17]
Gyermekei	Lucien Pissarro Felix Pissarro Georges Manzana-Pissarro Paul-Emile Pissarro Ludovic Rodo Pissarro Jeanne Bonin-Pissarro Jeanne Rachel Pissarro
Szulei	Rachel Pissarro Frederic-Abraham-Gabriel Pissarro
Foglalkozasa	pasztellfest? bels?epitesz litografus gravirozo fest?m?vesz grafikusm?vesz
Iskolai	Academie Suisse (1859?)
Halal oka	szepszis
Sirhelye	Pere-Lachaise temet? (7) [18] Grave of Camille Pissarro
Camille Pissarro alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Camille Pissarro temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Camille Pissarro ( Charlotte Amalie , korabeli Dan-Antillak, ^[19] 1830 . julius 10. ? Parizs , 1903 . november 13. ) francia impresszionista es divizionista fest?.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Apai agon portugal zsido, marrano szarmazasu ^[20] francia csaladban szuletett Saint Thomas szigeten. E sziget akkor dan fennhatosag ala tartozott, Pissarro elete vegeig meg?rizte dan allampolgarsagat. Iskolait Franciaorszagban vegezte. 1847 -t?l apja uzleti vallalkozasaban dolgozott szul?foldjen. 1852 -ben Caracasba szokott egy dan fest?vel, 1854 -ig maradt Venezuelaban . Hazateresekor apja beleegyezett, hogy a fest?i palyat valassza, s Parizsba adta tanulni.

25 evesen erkezett Parizsba, Jean-Baptiste Camille Corot keze alatt dolgozott, sokat tanult t?le a tajfestest illet?en. Nehany honapig jart az Ecole des Beaux-Arts-ra, majd az Ile-de-France szep videkeit kezdte festeni, aztan beiratkozott az Academie Suisse-be, ott megismerkedett Claude Monet -val, s Monet mutatta be ?t 1865 korul a tobbi impresszionistanak , koztuk Pierre-Auguste Renoirnak , es Edouard Manet -nak. Mestere, Corot helytelenitette ezt a lepeset. Gustave Courbet es Charles-Francois Daubigny azonban rokonszenvezett a fiatal fest?kkel, helyeseltek kiserleteiket.

Pissarro szerelmese volt a termeszetnek, minden evszaknak, minden napszaknak. Termeszete baratsagos volt, mindenki szerette. Pissarro jo pedagogiai erzekkel birt, az egymassal is er?sen vitatkozo fiatal impresszionistakat sikerult osszetartania. Pissarro szemelyiseget mindenki tisztelte, id?sebb is volt naluk. Paul Gauguin fest?i utjanak kezdeteit Pissarro egyengette (1879 korul), Gauguin mindig mesterenek vallotta Pissarrot. Pissarro is szeretett videken alkotni, mint a tobbi impresszionista. 1866 -ban Pontoise -ba, harom ev mulva Louveciennes -be koltozott. Szivesen dolgozott Bougival -ban, ahol gyakran festett Monet es Renoir is.

1870 -ben, a porosz?francia haboru kitoresekor Angliaba menekult, ott vette felesegul elettarsat (Julie Vellay), akit?l mar ket gyermeke szuletett. Id?sebbik fia, Lucien fest? lett, s szinte mindig Londonban elt. Pissarro Angliaban Turner es Constable alkotasait tanulmanyozta. Itt Londonban mutatta be Daubigny Pissarrot es Monet-t egy fiatal francia m?keresked?nek, Paul Durand Ruelnek , akinek nagy szerepe lett az impresszionista fest?k eleteben, annal is inkabb, mivel a m?kritikusok tartosan lejarattak az uj stilusirany fest?it. Meg is lett ennek a kovetkezmenye, amikor a szazadfordulohoz kozeledve mar nem a fest?k, hanem a m?kritikusok jaratodtak le tartos id?re. ^[21] Pissarro a porosz haboru utan visszatert Louveciennes-be, hazat feldulva es kifosztva talalta, 1500 otthagyott vaszonbol, mely kozt Monet kepek is voltak, mindossze 40 darabot talalt meg. 1872 -ben visszakoltozott Pontoise-ba, a nala fiatalabb Paul Cezanne is utana ment.

Pissarro rendszeresen Parizsba utazott, hogy impresszionista barataival tartsa a kapcsolatot, meg is rendeztek els? kulon kiallitasukat 1874 -ben. Az impresszionistak minden kiallitasan bemutatta Pissarro is az ? alkotasait. ( 1874 - 1886 kozott 8 kulon impresszionista kiallitast tartottak). Melyen erdekelte az uj stilus, tajak, falusi, varosi reszletek abrazolasahoz kereste a formai szilardsagot, ebben Cezanne stilusahoz kozelitett. A fenyhatasok fokozasat atlos iranyban huzott ecsetvonasokkal, a szinhatas hangsulyozasat pedig a hatterben szetszort foltokkal es egymast keresztez? ecsetvonasokkal erte el. Ez a festesi mod kapcsolatba hozta ?t a divizionista Paul Signac -kal es Georges Seurat -val, ? is elmerult a divizionista stilus tanulmanyozasaban, s veluk allitott ki 1885 -ben.

A Durand-Ruel galeriaban rendezett 1892 -es onallo kiallitasa utan, ahol a Parizsrol es videker?l (Ile-de-France) festett kepei tetszettek a kozonsegnek, visszatert sajatos korabbi impresszionista stilusahoz, mert azzal a feny- es arnyekhatasokat jobban tudta erzekeltetni. Az 1890-es evekt?l legtobb kepet Parizsrol festette, gyakran festett erkelyeken, hogy ralasson a sugarutakra, korutakra, terekre, hidakra, tobbszor is megfestette ugyanazt a reszletet kulonboz? napszakokban, evszakokban, erzekeltetve a termeszet varazsat, amelynek ? mindig alazatos tisztel?je volt.

M?veszete [ szerkesztes ]

Pissarro sajatos stilusat az 1880 - 1890-es evekhez kozeledve talalta meg, az impresszionizmus es a pointillizmus tanulsagai menten erkezett el az ? nagyon gazdag koloritjahoz , amely hatarozott rajztudassal parosult. A festeszeti m?fajt tekintve els?sorban tajkepfest? volt, de festett sikeres portrekat , aktokat , csendeleteket is. Szinte faradhatatlanul rajzolt, s keszitett rezkarcokat , rezmetszeteket es litografiakat . A parizsiak ele tarta sajat f?varosuk jellegzetes reszleteit, es a francia videket a korabeli jellemz? vonasokkal, azt az Parizst, s azt a parizsi regiot orokitette meg, amelynek kepet sokaig ?rizte s talan ?rzi meg ma is a francia nep es a vilag a 19. es 20. szazad fordulojanak civilizalt nagyhatalmi kozpontjarol.

Kepei: 1870-80-as evek [ szerkesztes ]

• 
  Csendelet ( 1870 korul)
• 
  A louveciennes -i ut ( 1872 )
• 
  Paul Cezanne portreja ( 1874 )
• 
  Aratas ( 1876 )
• 
  Voros haztet?k ( 1877 )
• 
  Parasztkislany palcaval ( 1881 )
• 
  Aratas ( 1882 )
• 
  Almaszed?k ( 1888 )

A Montmartre sugarut negy valtozatban [ szerkesztes ]

• 
  tavasszal ( 1897 )
• 
  nyari napon ( 1897 )
• 
  unnepnapon ( 1897 )
• 
  ejszaka ( 1898 )

Kepei az 1890-es evekt?l [ szerkesztes ]

• 
  ?sz Eragny -ban ( 1895 )
• 
  Mirbeau kert Les Damps -ban ( 1891 )
• 
  Rouans , a F?szer utcaja ( 1898 )
• 
  Le Havre ter, Parizs ( 1893 )
• 
  A Francia Szinhaz tere ( 1898 )
• 
  Opera sugarut es?ben ( 1898 ) ^[22]
• 
  Opera sugarut ( 1898 )
• 
  Le Pont-Neuf , ^[23] Parizs ( 1902 )

M?vei (valogatas) [ szerkesztes ]

• 1864 Az ut : (nyarfakkal) (olaj, vaszon; G. Pollock gy?jtemeny, New York )
• 1870-es evek Hegyoldal okrokkel ( National Gallery , London )
• 1870-es evek Csendelet punkosdi rozsaval es narancs utanzattal (olaj, vaszon; Van Gogh Muzeum, Amszterdam )
• 1872 Faluszele (Entree du village de Voisins) (olaj, vaszon, 46 x 55 cm; Musee d’Orsay, Parizs)
• 1872 A louveciennes-i ut (olaj, vaszon, 60 x 72,5 cm; Musee d’Orsay, Parizs)
• 1873 Vasuti hid Pontoise-nal (olaj, vaszon, 50 x 65; magantulajdonban)
• 1873 Onarckep (olaj, vaszon, 55 x 46 cm; Musee d’Orsay, Parizs)
• 1874 Paul Cezanne portreja (olaj, vaszon, 73 x 59,7 cm; National Gallery, London)
• 1876 Aratas ^[24] (Moisson) (olaj, vaszon, 65 x 92 cm; Musee d’Orsay, Parizs)
• 1877 Voros haztet?k (Toits rouges, coin d'un village, hiver Cote de Saint-Denis, Pontoise) (olaj, vaszon, 53 x 64 cm; Musee d’Orsay, Parizs)
• 1877 Kert Pontoise-ban ^[25] (El Jardin de Pontoise)
• 1882 Az aratas ^[26] (La Moisson) (olaj, vaszon; Bridgestone Museum of Art, Tokio )
• 1885 A Pont Royal es a Louvre kornyeke (Musee d’Orsay, Parizs) ^[27]
• 1887 Piac Pontoise-ban (akvarell, 31,4 x 24 cm; Museum of Fine Arts, Boston )
• 1888 Almaszed?k Eragny-ban ^[25] (olaj, vaszon, 58 x 72 cm; Museum of Fine Arts, Dallas )
• 1890 Lucien Pissarro ^[28] portreja (175 x 149 mm; National Portrait Gallery , London)
• 1893 Le Havre ter Parizsban (Place du Havre, Paris) (olaj, vaszon, 60 cm x 73 cm; Art Institue of Chicago )
• 1897 Montmartre korut tavasszal (olaj, vaszon, 65 x 81 cm; magantulajdonban)
• 1897 Opera sugarut (Avenue de l'Opera) (olaj, vaszon, 73 x 92 cm; Musee des Beaux Arts, Reims )
• 1897 A boulevard des Italiens reggeli fenyben ^[29] (olaj, vaszon, 73,2 x 92,1 cm; National Gallery of Art, Washington )
• 1898 Montmartre korut ejszaka (olaj, vaszon, 55 × 65 cm; } National Gallery, London)
• 1898 Rouen f? utcaja (Rouen, Rue de l'Epicerie) (olaj, vaszon; magantulajdonban)
• 1899 A Tuileriak kertje (sorozat, Metropolitan Museum of Art, Nerw York)
• 1902 Az Uj Hid, Parizs (Le Pont-Neuf) (olaj, vaszon, 55 x 46,5 cm; Szepm?veszeti Muzeum , Budapest )
• 1903 Onarckep (olaj, vaszon, 410 x 333 mm; Collection TATE, London)

Forrasok [ szerkesztes ]

• A modern festeszet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. Pissarro l. 293-296. o. ISBN 9631390012
• A rokokotol 1900-ig. Budapest : Corvina, 1989. Pissarro l. 253-257. o. ISBN 9631328155
• E. H. Gombrich: A m?veszet tortenete. Budapest : Gloria Kiado, 2002. Pissarro l. 522-523. o. ISBN 9639283649

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Camille Pissarro az Artcyclopediaban
• Portail des collections des musees de France
• Pataky Denes: Pissarro ; Corvina, Bp., 1972 ( A m?veszet kiskonyvtara )
• Camille Pissarro ; ford. Bardos Miklos; Ventus Libro, Bp., 2009

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Impresszionizmus
• Pointillizmus