A
Brunei Szultanatus
vagy egyszer?en csak
Brunei
(
malajul:
Negara Brunei Darussalam
, jelentese:
A Beke Lakhelye
)
[2]
orszag
Delkelet-Azsiaban
,
Borneo
szigeten. Szarazfoldi hatarai kizarolag
Malajziaval
vannak, a tengeri hatarai pedig a Del-kinai-tengeren huzodnak.
A
k?olajban
es
foldgazban
igen gazdag Brunei tagja az
ASEAN
-nak, az
APEC
-nek es a
Nemzetkozossegnek
.
Brunei ket egymastol kulonallo reszb?l all; a nepesseg 97%-a a nagyobb, nyugati reszben el, a hegyekkel tarkitott keleti teruleten csak mintegy tizezren laknak.
Legmagasabb pont:
Bukit Pagon
1850 m
Legf?bb folyo: Brunei
Brunei
eghajlata
egyenlit?i
, magas h?mersekleti ertekekkel, magas paratartalommal es tropusi es?kkel. Az evi atlagos csapadek 2450-3000 mm.
[2]
Bandar Seri Begawan (repter) eghajlati jellemz?i
Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 34,1
| 35,3
| 38,3
| 37,6
| 36,4
| 36,2
| 36,2
| 37,6
| 36,0
| 35,3
| 34,9
| 36,2
| 38,3
|
Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 30,4
| 30,7
| 31,9
| 32,5
| 32,6
| 32,5
| 32,3
| 32,4
| 32,0
| 31,6
| 31,4
| 31,0
| 31,8
|
Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 23,3
| 23,3
| 23,5
| 23,7
| 23,7
| 23,4
| 23,0
| 23,1
| 23,1
| 23,2
| 23,2
| 23,2
| 23,3
|
Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 18,4
| 18,9
| 19,4
| 20,5
| 20,3
| 19,2
| 19,1
| 19,4
| 19,6
| 20,5
| 18,8
| 19,5
| 18,4
|
Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 293
| 159
| 119
| 189
| 235
| 210
| 226
| 227
| 264
| 312
| 340
| 340
| 2913
|
Havi napsuteses orak szama
| 196
| 191
| 225
| 239
| 236
| 210
| 222
| 218
| 199
| 206
| 205
| 211
| 2558
|
El?vilag, termeszetvedelem
[
szerkesztes
]
A 2010-es evek vegen Brunei felszinenek mintegy 70%-at
tropusi es?erd?
boritja.
[6]
Ebb?l 32 000 hektar vedett erd? es 50 000 hektar nemzeti park.
[7]
A tengerpartot
mangrovemocsarak
kovetik, a nagyobb folyok menten
galeria-
es mocsarerd?k vannak.
[2]
Termeszeti vilagoroksegei
[
szerkesztes
]
Brunei egyetlen taja sincs a termeszeti vilagoroksegek listajan.
Kinai es arab forrasok szerint a Brunei folyo torkolataban a 7-8. szazadban mar letezett egy allam. Ezt a 9. szazad elejen a
Srivijaya
birodalom foglalta el. ?ket a kes?bbiekben a
Majapahit
birodalom valtotta.
A Brunei Szultanatus a
14.
es a
17. szazadokban
elte fenykorat, Terulete kiterjedt a
Fulop-szigetek
deli reszere, Borneo sziget eszaki teruleteire valamint a Malaj-felsziget jelent?s reszeire. A kes?bbi hanyatlas okai az uralkodocsaladon beluli orokosodesi haboruk es az europai hatalmak megjelenese voltak. Az europaiak megszuntettek azt a hagyomanyos kereskedelmi halozatot, amely Brunei hatalmanak forrasa volt. A
18. szazadban
Brunei rovid haborut vivott
Spanyolorszaggal
, amit meg is nyert.
1839-ben erkezett
James Brooke
angol kalandor Borneora, es segitett Brunei szultanjanak leverni egy lazadast. Viszonzasul el?bb az Eszaknyugat-Borneon fekv?
Sarawak
kormanyzoja, majd radzsaja lett. Bruneit?l fuggetlenitett uralmi teruletet gyorsan kiterjesztette. Kozben Kelet-Borneon a British North Borneo Company terjeszkedett.
1888
-ban Brunei brit vednokseg lett. Meg?rizte allami szuverenitasat, de kulugyei brit ellen?rzes ala kerultek.
1906
-ban a vegrehajto hatalom egy resze is a brit rezidens kezebe ment at. Tanacsadoja lett a szultannak minden ugyben, kiveve a helyi szokasokat es vallast.
Az
1960-as evekben
kisebb lazadas tort ki a
monarchia
ellen, amelyet vegul
a britek
vertek le. Az esemeny a
Brunei lazadas
neven vonult be a tortenelemkonyvekbe. A lazadas hatasara dontott ugy Brunei, hogy nem vesz reszt a
Malaj Szovetsegben.
1984
. januar 1-jen Brunei teljesen fuggetlen lett
Nagy-Britanniatol
.
2005. marcius 17-en csatlakozott 191. tagkent az
UNESCO
-hoz.
Allamszervezet es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas
[
szerkesztes
]
Brunei
abszolut monarchia
.
[8]
Szultanja
a
15. szazad
ota uralkodo dinasztia tagja, Brunei allam- es kormanyf?je. A szultan donteseit a miniszterek tanacsa, valamint szemelyes tanacsadoi segitik, bar a szultan vegul egyszemelyben dont mindenr?l. Az orszag tomegtajekoztatasa rendkivuli modon kormanyparti, az uralkodoi csalad szinte isteni kivaltsagokat elvez az orszagban. Bruneiben nincs valasztott
orszaggy?les
.
Hassanal Bolkiah
szultan
2004
szeptembereben hivta ossze a kinevezett
parlamentet
, amely az
1984
-es fuggetlenseg ota nem ulesezett.
Az orszagban az
1960-as evekben
lezajlott lazadas ota ervenyben van a
rendkivuli allapot
, a lazadast vegul a
Szingapurban
allomasozo brit csapatok vertek le. A Brit Hadsereg Kiralyi Gurka
Lovesz
-
zaszloalja
(
(wd)
) a mai napig Bruneiben allomasozik, a szultannal kotott egyezseg szerint az orszag nyugati reszeben talalhato
olajmez?k
vedelmere. A Brit Hadsereg mas alakulatai is jelen vannak az orszagban, feladatuk a brunei hadsereg tamogatasa es kepzese.
Bruneinek teruleti kovetelesei vannak Borneo sziget
Malajziahoz
tartozo
Sarawak
reszen, valamint azon orszagok koze tartozik, amelyek a vitatott statuszu
Spratly-szigetekre
is jogot formalnak. A helyzetet nemileg bonyolitja, hogy van bizonyos mertek? igeny Sarawak fuggetlensegere is.
2014-ben Brunei lett az els?
kelet-azsiai
orszag, amely szigoru iszlam
saria
torvenyt fogadott el, amely olyan bunteteseket tesz lehet?ve, mint a hazassagtoresert valo megkovezes es a lopasert vegzett
amputalas
.
[8]
Kozigazgatasi beosztas
[
szerkesztes
]
Brunei negy
korzetre
tagolodik, ezek helyi elnevezese
daerah.
A korzetek nevei:
- Belait
- Brunei es Muara
- Temburong
- Tutong
A korzet
megyekb?l
epul fel, ennek
malaj
neve
mukim.
Brunei hivatalos nepessege 2018-ban 429 ezer f? volt, a becsult 450-460 ezer,
[9]
[10]
amelynek 78-79 %-a varosokban el.
[9]
Nepessegenek valtozasa
[
szerkesztes
]
Irastudatlansag 2015-ben: 4%
[11]
Legnepesebb telepulesek
[
szerkesztes
]
varos
|
nepesseg
(2010-es evek)
[12]
|
megjegyzes
|
Bandar Seri Begawan
|
64 ezer f?
(el?varosokkal kb. 75-80 ezer)
|
f?varos
|
Kuala Belait
|
31 ezer
|
a malaj hatar mellett fekszik
|
Seria
|
30 ezer
|
Kuala Belait kozeleben fekszik,
a k?olajbanyaszat egyik kozpontja
|
Tutong
|
19 ezer
|
|
Etnikai, nyelvi megoszlas
[
szerkesztes
]
2014-ben a lakossag 65,7% -a
malaj
volt, 10,3% kinai, 3,4% ?shonos bennszulott, a tobbit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotjak.
[9]
A nepcsoportok egyben meghatarozzak az orszagban hasznalt legfontosabb nyelveket is. A
malaj
a
hivatalos
es a f? beszelt nyelv, de igen fontosak a
kinai
nyelvjarasok is. Szeles korben hasznaljak az
angol nyelvet
is.
Brunei hivatalos vallasa az
Iszlam
, a szultan egyben az orszag vallasi vezet?je is. Az orszag lakosainak ketharmada, - beleertve a brunei malajok tobbseget -
szunnita iszlam
vallasunak vallja magat.
[13]
Az orszagban jelent?sebb
buddhista
kozosseg letezik (f?leg a kinai szarmazasuak), sok a
kereszteny
vallasu, es leteznek kisebb kozossegek is, amelyek a mai napig folytatjak bennszulott vallasi ritualeikat.
A kinaiak tobbnyire a buddhizmus valamilyen formajat, vagy a
konfucionizmus
es
taoizmus
elemeit gyakoroljak, ezert a nepszamlalasokon gyakran
ateistakkent
szamoljak ?ket.
2011-es becsles alapjan a lakossag vallasi megoszlasa:
[11]
- Muzulman 78,8%, kereszteny 8,7%, buddhista 7,8% (f?leg a kinaiak), egyeb (tartalmazza a torzsi vallasokat) 4,7%
Szocialis rendszer
[
szerkesztes
]
Az apro Brunei allamban a vilag egyik legmagasabb eletszinvonala van a b?seges olaj- es gazkeszleteknek koszonhet?en.
[8]
Az orszag
GDP
-jenek felet a k?olaj- es foldgaztermeles biztositja. Az orszag gazdasagaban a kulfoldi es a hazai vallalkozas, a kormanyzati szabalyozasok, joleti intezkedesek es a falusi gazdalkodas elemei keverednek egymassal. A belfoldi beveteleket kulfoldi befektetesek egeszitik ki. Az allam biztositja a teljes orvosi ellatast, tamogatja a lakhatast es a
rizs
arat. A brunei lakosok nem fizetnek jovedelemadot. A szultan rendszeresen osztogat foldteruleteket es hazakat a lakosoknak a kulonfele kormanyzati programok alapjan.
[8]
A gazdasag strategiai tervei kozott szerepel a
munkaer?
fejlesztese, a
munkanelkuliseg
csokkentese, a
penzugyi
es
idegenforgalmi
szektorok fejlesztese, altalaban a gazdasag bazisanak szelesitese.
Gazdasagi agazatok
[
szerkesztes
]
F?bb termenyek: rizs, zoldseg- es gyumolcsfelek.
Allattenyesztes: baromfi,
vizibivaly
, szarvasmarha, kecske.
[11]
Gazdasaganak alapja a k?olajipar. Tovabbi agak: foldgazipar, epit?ipar.
Hajoipara jelent?s.
- Exporttermekek: k?olaj es termekei, foldgaz, ruhazat
- Legf?bb exportpartnerek 2014-ben:
[11]
Japan 39%, Del-Korea 12,5%, Ausztralia 9,7%, India 9,2%, Thaifold 6,4%, Indonezia 5,8%
- Importtermekek: vas es acel, gepjarm?vek, gepek, iparcikkek, elelmiszer, vegyi anyagok
- F?bb importpartnerek 2014-ben:
[11]
Szingapur 29,2%, Kina 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Del-Korea 4,5%, Egyesult Kiralysag 4,1%
Az orszagra jellemz? egyeb agazatok
[
szerkesztes
]
- Vasutvonalak hossza: 13 km
Hivatalos legitarsasaga a
Royal Brunei Airlines
Brunei kulturaja er?sen hasonlit a
malajziai
kulturahoz, jelent?s
hindu
es
kinai behatasokkal
.
Els?dleges
iszlam
jellege, a k?olajgazdasaga, tarsadalomfoldrajza, brit gyarmati multja es a vendegmunkasok nagy szama miatt
? az
egyenlit?i eghajlatatol
es a
kinai kultura
jelenletet?l eltekintve ?
a
Perzsa-obol
menti gazdag arab orszagokhoz is hasonlit.
Kulturalis intezmenyek
[
szerkesztes
]
Magyar vonatkozasok
[
szerkesztes
]
Polgar Ern?
itt elt alkotohazaban.
Hagyomanyok, neprajz
[
szerkesztes
]
A strandokon szigoruan tilos a ferfiaknak es a n?knek kozosen furdeniuk.
[14]
A brunei gasztronomia, mely thai, indiai, kinai es japan hatasokkal is bir, er?sen hasonlit a szomszedos szingapuri, malaj es indonez konyhakra. Alapvet? elelmiszerek a rizs es hal. A marhahus ritka es igen draganak is szamit. Az orszag torvenyei az iszlam vallas okan tiltjak a serteshus barminem? jelenletet is. Tilos tovabba az alkoholfogyasztas. Videki teruleteken gyakori a vadhus (szarvas es kulonfele vadmadarak) fogyasztasa.
[15]
A brunei etelek er?sen f?szeresek, gyakori fogasok meg a kulonboz? tesztafelek is. Nepszer? eledel az
ambuyat,
amely egy kemenyit?b?l keszult izetlen golyo, amit savanyu f?szeres martasban kell martani, s ugy megenni. Szintugy gyakori a
nasi katok
nev? rizsalapu etel, amelyhez tartozik sult csirke, teszta, er?spaprika es a kulonboz? masodlagos osszetev?k, mint peldaul
garnelarak
,
fokhagyma
,
gyomber
, mogyorohagyma, palmacukor, citromle,
ecet
es
szardella
. A
nasi katok
-ot hagyomanyosan barna papirba csomagolva szolgaljak fel.
A hagyomanyos italok koze a tea, kave, kokusztej es kulonfele gyumolcslevek tartoznak.
Er?teljesen fejlesztik a turizmust, ezen belul is az oko- es kalandturizmust. A turistakat az el?vilag is vonzza ide.
Az iszlam Brunei allamvallasa, es a turistaknak be kell tartaniuk az iszlam etikettet. A n?knek visszafogottan kell oltozniuk a konzervativ es videki teruleteken. A
ramadan
honap folyaman a latogatok a nyilvanos helyisegekben napkozben nem ihatnak es nem ehetnek. Megfelel? oltozetben lev? kulfoldiek, nem muszlim turistak belephetnek a
mecsetekbe
; a n?knek azonban be kell takarniuk a fejuket, a vallukat es a terduket.
Kulturalis latnivalok
[
szerkesztes
]
- Omar Ali Saifuddin szultan mecset Bandar Seri Begawanban
- Brunei Muzeum
- Istana Nurul Iman : Brunei szultan palotaja es hivatalos rezidenciaja
- Jerudong Park : Vidampark
- Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
- Kampong Ayer (
?vizi falu”
) Bandar Seri Begawan-ban
- Olaj- es gazkutato kozpont Seria-ban
Javasolt oltasok Bruneibe utazoknak:
Javasolt oltas bizonyos teruletekre utazoknak:
Kotelez? oltas, ha fert?zott orszagbol erkezik/orszagon at utazik valaki:
Brunei eddig meg nem nyert ermet az olimpiai jatekok soran.
A
Brunei labdarugo-valogatott
eddig meg nem ert el nemzetkozi sikereket.
Februar 23.
-
Nemzeti unnep
- a vednokseg megsz?nesenek napja,
1984
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- L. W. W. Gudgeon (1913).
British North Borneo.
(Brit Eszak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
- Topograf Terkepeszeti Kft.: Midi vilagatlasz, Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004.
ISBN 963-9516-63-5
- Brunei.lap.hu
(linkgy?jtemeny)