Brunei Szultanatus
Negara Brunei Darussalam ???? ????????? State of Brunei Darussalam 文?和平之?
Brunei zaszlaja Brunei cimere
Nemzeti motto : Always Render Service by God's guidance Nemzeti himnusz : Allah Peliharakan Sultan
F?varosa	Bandar Seri Begawan
e. sz. 4° 24′ 00″ , k. h. 114° 34′ 00″ 4.4 , 114.566667 4.400000°N 114.566667°E Koordinatak : e. sz. 4° 24′ 00″ , k. h. 114° 34′ 00″ 4.4 , 114.566667 4.400000°N 114.566667°E
Allamforma	monarchia
Vezet?k
Szultan es Yang di-Pertuan	Hassanal Bolkiah
Koronaherceg	Al-Muhtadee Billah
F?mufti	Abdul Aziz Juned
Hivatalos nyelv	malaj
Beszelt nyelvek	angol , kinai
fuggetlen	Egyesult Kiralysagtol
Tagsag	Lista A Nemzetkozosseg , az ENSZ , az ASEAN , az IMF , a WTO , az APEC , es az OIC
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	428 697 f? (2017) [1]
Rangsorban	179
Neps?r?seg	62 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	5765 km²
Rangsorban	163
Viz	8,6%
Id?zona	UTC+8 Asia/Brunei ( UTC +8)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	Brunei dollar  ( BND )
Nemzetkozi gepkocsijel	BRU
Hivoszam	673
Segelyhivo telefonszam	993 991 995
Internet TLD	.bn
Villamos halozat	240 volt
Elektromos csatlakozo	BS 1363
Kozlekedes iranya	bal
A Wikimedia Commons tartalmaz Brunei Szultanatus temaju mediaallomanyokat.

A Brunei Szultanatus vagy egyszer?en csak Brunei ( malajul: Negara Brunei Darussalam , jelentese: A Beke Lakhelye ) ^[2] orszag Delkelet-Azsiaban , Borneo szigeten. Szarazfoldi hatarai kizarolag Malajziaval vannak, a tengeri hatarai pedig a Del-kinai-tengeren huzodnak.

A k?olajban es foldgazban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN -nak, az APEC -nek es a Nemzetkozossegnek .

Foldrajz [ szerkesztes ]

Domborzat [ szerkesztes ]

Brunei ket egymastol kulonallo reszb?l all; a nepesseg 97%-a a nagyobb, nyugati reszben el, a hegyekkel tarkitott keleti teruleten csak mintegy tizezren laknak.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

Vizrajz [ szerkesztes ]

Legf?bb folyo: Brunei

Eghajlat [ szerkesztes ]

Brunei eghajlata egyenlit?i , magas h?mersekleti ertekekkel, magas paratartalommal es tropusi es?kkel. Az evi atlagos csapadek 2450-3000 mm. ^[2]

Bandar Seri Begawan (repter) eghajlati jellemz?i

Honap	Jan.	Feb.	Mar.	Apr.	Maj.	Jun.	Jul.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Ev
Rekord max. h?merseklet (°C)	34,1	35,3	38,3	37,6	36,4	36,2	36,2	37,6	36,0	35,3	34,9	36,2	38,3
Atlagos max. h?merseklet (°C)	30,4	30,7	31,9	32,5	32,6	32,5	32,3	32,4	32,0	31,6	31,4	31,0	31,8
Atlagos min. h?merseklet (°C)	23,3	23,3	23,5	23,7	23,7	23,4	23,0	23,1	23,1	23,2	23,2	23,2	23,3
Rekord min. h?merseklet (°C)	18,4	18,9	19,4	20,5	20,3	19,2	19,1	19,4	19,6	20,5	18,8	19,5	18,4
Atl. csapadekmennyiseg (mm)	293	159	119	189	235	210	226	227	264	312	340	340	2913
Havi napsuteses orak szama	196	191	225	239	236	210	222	218	199	206	205	211	2558
Forras: World Meteorological Organisation , [3] Deutscher Wetterdienst (extremes, 1971?2012 and humidity, 1972?1990), [4] NOAA (sun, 1961?1990) [5]

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

A 2010-es evek vegen Brunei felszinenek mintegy 70%-at tropusi es?erd? boritja. ^[6] Ebb?l 32 000 hektar vedett erd? es 50 000 hektar nemzeti park. ^[7] A tengerpartot mangrovemocsarak kovetik, a nagyobb folyok menten galeria- es mocsarerd?k vannak. ^[2]

Nemzeti parkjai [ szerkesztes ]

• Ulu Temburong Nemzeti Park - az orszag ritkan lakott keleti reszen terul el. Csaknem erintetlen tropus es?erd?.

Termeszeti vilagoroksegei [ szerkesztes ]

Brunei egyetlen taja sincs a termeszeti vilagoroksegek listajan.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Kinai es arab forrasok szerint a Brunei folyo torkolataban a 7-8. szazadban mar letezett egy allam. Ezt a 9. szazad elejen a Srivijaya birodalom foglalta el. ?ket a kes?bbiekben a Majapahit birodalom valtotta.

A Brunei Szultanatus a 14. es a 17. szazadokban elte fenykorat, Terulete kiterjedt a Fulop-szigetek deli reszere, Borneo sziget eszaki teruleteire valamint a Malaj-felsziget jelent?s reszeire. A kes?bbi hanyatlas okai az uralkodocsaladon beluli orokosodesi haboruk es az europai hatalmak megjelenese voltak. Az europaiak megszuntettek azt a hagyomanyos kereskedelmi halozatot, amely Brunei hatalmanak forrasa volt. A 18. szazadban Brunei rovid haborut vivott Spanyolorszaggal , amit meg is nyert.

1839-ben erkezett James Brooke angol kalandor Borneora, es segitett Brunei szultanjanak leverni egy lazadast. Viszonzasul el?bb az Eszaknyugat-Borneon fekv? Sarawak kormanyzoja, majd radzsaja lett. Bruneit?l fuggetlenitett uralmi teruletet gyorsan kiterjesztette. Kozben Kelet-Borneon a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888 -ban Brunei brit vednokseg lett. Meg?rizte allami szuverenitasat, de kulugyei brit ellen?rzes ala kerultek. 1906 -ban a vegrehajto hatalom egy resze is a brit rezidens kezebe ment at. Tanacsadoja lett a szultannak minden ugyben, kiveve a helyi szokasokat es vallast.

Az 1960-as evekben kisebb lazadas tort ki a monarchia ellen, amelyet vegul a britek vertek le. Az esemeny a Brunei lazadas neven vonult be a tortenelemkonyvekbe. A lazadas hatasara dontott ugy Brunei, hogy nem vesz reszt a Malaj Szovetsegben. 1984 . januar 1-jen Brunei teljesen fuggetlen lett Nagy-Britanniatol .

2005. marcius 17-en csatlakozott 191. tagkent az UNESCO -hoz.

Allamszervezet es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

Brunei abszolut monarchia . ^[8] Szultanja a 15. szazad ota uralkodo dinasztia tagja, Brunei allam- es kormanyf?je. A szultan donteseit a miniszterek tanacsa, valamint szemelyes tanacsadoi segitik, bar a szultan vegul egyszemelyben dont mindenr?l. Az orszag tomegtajekoztatasa rendkivuli modon kormanyparti, az uralkodoi csalad szinte isteni kivaltsagokat elvez az orszagban. Bruneiben nincs valasztott orszaggy?les . Hassanal Bolkiah szultan 2004 szeptembereben hivta ossze a kinevezett parlamentet , amely az 1984 -es fuggetlenseg ota nem ulesezett.

Az orszagban az 1960-as evekben lezajlott lazadas ota ervenyben van a rendkivuli allapot , a lazadast vegul a Szingapurban allomasozo brit csapatok vertek le. A Brit Hadsereg Kiralyi Gurka Lovesz - zaszloalja ( (wd) ) a mai napig Bruneiben allomasozik, a szultannal kotott egyezseg szerint az orszag nyugati reszeben talalhato olajmez?k vedelmere. A Brit Hadsereg mas alakulatai is jelen vannak az orszagban, feladatuk a brunei hadsereg tamogatasa es kepzese.

Bruneinek teruleti kovetelesei vannak Borneo sziget Malajziahoz tartozo Sarawak reszen, valamint azon orszagok koze tartozik, amelyek a vitatott statuszu Spratly-szigetekre is jogot formalnak. A helyzetet nemileg bonyolitja, hogy van bizonyos mertek? igeny Sarawak fuggetlensegere is.

2014-ben Brunei lett az els? kelet-azsiai orszag, amely szigoru iszlam saria torvenyt fogadott el, amely olyan bunteteseket tesz lehet?ve, mint a hazassagtoresert valo megkovezes es a lopasert vegzett amputalas . ^[8]

Politikai partok [ szerkesztes ]

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

Brunei negy korzetre tagolodik, ezek helyi elnevezese daerah. A korzetek nevei:

1. Belait
2. Brunei es Muara
3. Temburong
4. Tutong

A korzet megyekb?l epul fel, ennek malaj neve mukim.

Vedelmi rendszer [ szerkesztes ]

Nepesseg [ szerkesztes ]

Brunei hivatalos nepessege 2018-ban 429 ezer f? volt, a becsult 450-460 ezer, ^{[9] [10]} amelynek 78-79 %-a varosokban el. ^[9]

Kepek

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Irastudatlansag 2015-ben: 4% ^[11]

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

varos	nepesseg (2010-es evek) [12]	megjegyzes
Bandar Seri Begawan	64 ezer f? (el?varosokkal kb. 75-80 ezer)	f?varos
Kuala Belait	31 ezer	a malaj hatar mellett fekszik
Seria	30 ezer	Kuala Belait kozeleben fekszik, a k?olajbanyaszat egyik kozpontja
Tutong	19 ezer

Etnikai, nyelvi megoszlas [ szerkesztes ]

2014-ben a lakossag 65,7% -a malaj volt, 10,3% kinai, 3,4% ?shonos bennszulott, a tobbit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotjak. ^[9]

A nepcsoportok egyben meghatarozzak az orszagban hasznalt legfontosabb nyelveket is. A malaj a hivatalos es a f? beszelt nyelv, de igen fontosak a kinai nyelvjarasok is. Szeles korben hasznaljak az angol nyelvet is.

Vallasi megoszlas [ szerkesztes ]

Brunei hivatalos vallasa az Iszlam , a szultan egyben az orszag vallasi vezet?je is. Az orszag lakosainak ketharmada, - beleertve a brunei malajok tobbseget - szunnita iszlam vallasunak vallja magat. ^[13]

Az orszagban jelent?sebb buddhista kozosseg letezik (f?leg a kinai szarmazasuak), sok a kereszteny vallasu, es leteznek kisebb kozossegek is, amelyek a mai napig folytatjak bennszulott vallasi ritualeikat.

A kinaiak tobbnyire a buddhizmus valamilyen formajat, vagy a konfucionizmus es taoizmus elemeit gyakoroljak, ezert a nepszamlalasokon gyakran ateistakkent szamoljak ?ket.

2011-es becsles alapjan a lakossag vallasi megoszlasa: ^[11]

• Muzulman 78,8%, kereszteny 8,7%, buddhista 7,8% (f?leg a kinaiak), egyeb (tartalmazza a torzsi vallasokat) 4,7%

Szocialis rendszer [ szerkesztes ]

Gazdasag [ szerkesztes ]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Az apro Brunei allamban a vilag egyik legmagasabb eletszinvonala van a b?seges olaj- es gazkeszleteknek koszonhet?en. ^[8] Az orszag GDP -jenek felet a k?olaj- es foldgaztermeles biztositja. Az orszag gazdasagaban a kulfoldi es a hazai vallalkozas, a kormanyzati szabalyozasok, joleti intezkedesek es a falusi gazdalkodas elemei keverednek egymassal. A belfoldi beveteleket kulfoldi befektetesek egeszitik ki. Az allam biztositja a teljes orvosi ellatast, tamogatja a lakhatast es a rizs arat. A brunei lakosok nem fizetnek jovedelemadot. A szultan rendszeresen osztogat foldteruleteket es hazakat a lakosoknak a kulonfele kormanyzati programok alapjan. ^[8]

A gazdasag strategiai tervei kozott szerepel a munkaer? fejlesztese, a munkanelkuliseg csokkentese, a penzugyi es idegenforgalmi szektorok fejlesztese, altalaban a gazdasag bazisanak szelesitese.

Gazdasagi agazatok [ szerkesztes ]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

F?bb termenyek: rizs, zoldseg- es gyumolcsfelek.

Allattenyesztes: baromfi, vizibivaly , szarvasmarha, kecske. ^[11]

Ipar [ szerkesztes ]

Gazdasaganak alapja a k?olajipar. Tovabbi agak: foldgazipar, epit?ipar.

Hajoipara jelent?s.

Kereskedelem [ szerkesztes ]

• Exporttermekek: k?olaj es termekei, foldgaz, ruhazat
• Legf?bb exportpartnerek 2014-ben: ^[11] Japan 39%, Del-Korea 12,5%, Ausztralia 9,7%, India 9,2%, Thaifold 6,4%, Indonezia 5,8%
• Importtermekek: vas es acel, gepjarm?vek, gepek, iparcikkek, elelmiszer, vegyi anyagok
• F?bb importpartnerek 2014-ben: ^[11] Szingapur 29,2%, Kina 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Del-Korea 4,5%, Egyesult Kiralysag 4,1%

Az orszagra jellemz? egyeb agazatok [ szerkesztes ]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozut [ szerkesztes ]

• Kozutak hossza: 1712 km

Vasut [ szerkesztes ]

• Vasutvonalak hossza: 13 km

B?vebben: Brunei vasuti kozlekedese

Legi [ szerkesztes ]

• Repul?terek szama: 2

Hivatalos legitarsasaga a Royal Brunei Airlines

Vizi [ szerkesztes ]

• Kikot?k szama: 5

Telekommunikacio [ szerkesztes ]

Hivojel prefix	V8
ITU zona	54
CQ zona	28

Kultura [ szerkesztes ]

Brunei kulturaja er?sen hasonlit a malajziai kulturahoz, jelent?s hindu es kinai behatasokkal . Els?dleges iszlam jellege, a k?olajgazdasaga, tarsadalomfoldrajza, brit gyarmati multja es a vendegmunkasok nagy szama miatt ? az egyenlit?i eghajlatatol es a kinai kultura jelenletet?l eltekintve ? a Perzsa-obol menti gazdag arab orszagokhoz is hasonlit.

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Tudomany [ szerkesztes ]

M?veszetek [ szerkesztes ]

Magyar vonatkozasok [ szerkesztes ]

Polgar Ern? itt elt alkotohazaban.

Hagyomanyok, neprajz [ szerkesztes ]

A strandokon szigoruan tilos a ferfiaknak es a n?knek kozosen furdeniuk. ^[14]

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A brunei gasztronomia, mely thai, indiai, kinai es japan hatasokkal is bir, er?sen hasonlit a szomszedos szingapuri, malaj es indonez konyhakra. Alapvet? elelmiszerek a rizs es hal. A marhahus ritka es igen draganak is szamit. Az orszag torvenyei az iszlam vallas okan tiltjak a serteshus barminem? jelenletet is. Tilos tovabba az alkoholfogyasztas. Videki teruleteken gyakori a vadhus (szarvas es kulonfele vadmadarak) fogyasztasa. ^[15]

A brunei etelek er?sen f?szeresek, gyakori fogasok meg a kulonboz? tesztafelek is. Nepszer? eledel az ambuyat, amely egy kemenyit?b?l keszult izetlen golyo, amit savanyu f?szeres martasban kell martani, s ugy megenni. Szintugy gyakori a nasi katok nev? rizsalapu etel, amelyhez tartozik sult csirke, teszta, er?spaprika es a kulonboz? masodlagos osszetev?k, mint peldaul garnelarak , fokhagyma , gyomber , mogyorohagyma, palmacukor, citromle, ecet es szardella . A nasi katok -ot hagyomanyosan barna papirba csomagolva szolgaljak fel.

A hagyomanyos italok koze a tea, kave, kokusztej es kulonfele gyumolcslevek tartoznak.

Turizmus [ szerkesztes ]

Er?teljesen fejlesztik a turizmust, ezen belul is az oko- es kalandturizmust. A turistakat az el?vilag is vonzza ide.

Az iszlam Brunei allamvallasa, es a turistaknak be kell tartaniuk az iszlam etikettet. A n?knek visszafogottan kell oltozniuk a konzervativ es videki teruleteken. A ramadan honap folyaman a latogatok a nyilvanos helyisegekben napkozben nem ihatnak es nem ehetnek. Megfelel? oltozetben lev? kulfoldiek, nem muszlim turistak belephetnek a mecsetekbe ; a n?knek azonban be kell takarniuk a fejuket, a vallukat es a terduket.

Kulturalis latnivalok [ szerkesztes ]

• Omar Ali Saifuddin szultan mecset Bandar Seri Begawanban
• Brunei Muzeum
• Istana Nurul Iman : Brunei szultan palotaja es hivatalos rezidenciaja
• Jerudong Park : Vidampark
• Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
• Kampong Ayer ( ?vizi falu” ) Bandar Seri Begawan-ban
• Olaj- es gazkutato kozpont Seria-ban

Oltas [ szerkesztes ]

Javasolt oltasok Bruneibe utazoknak:

• Hastifusz
• Hepatitis A (magas a fert?zesveszely)
• Hepatitis B (magas a fert?zesveszely)

Javasolt oltas bizonyos teruletekre utazoknak:

• Kolera

Kotelez? oltas, ha fert?zott orszagbol erkezik/orszagon at utazik valaki:

• Sargalaz

Sport [ szerkesztes ]

Brunei eddig meg nem nyert ermet az olimpiai jatekok soran.

• B?vebben: Brunei az olimpiai jatekokon

A Brunei labdarugo-valogatott eddig meg nem ert el nemzetkozi sikereket.

• B?vebben: Brunei labdarugo-valogatott

Unnepek [ szerkesztes ]

Februar 23. - Nemzeti unnep - a vednokseg megsz?nesenek napja, 1984

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Eszak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
• Topograf Terkepeszeti Kft.: Midi vilagatlasz, Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Brunei.lap.hu (linkgy?jtemeny)