A
Brit Virgin-szigetek
(
angolul
British Virgin Islands
, BVI) az
Egyesult Kiralysag
tengerentuli terulete
a
Karib-tersegben
.
Az
Egyesult Nemzetek Szervezete
Gyarmatositasellenes Bizottsaga ugy listazza, mint nem fuggetlen teruletet.
A Brit Virgin-szigetek a
Kis-Antillak
, azon belul a
Szelcsendes-szigetek
, azon belul a
Virgin-szigetek
resze a
Karib-tersegben
, az
Amerikai Virgin-szigetekt?l
eszakkeletre. Tobb mint 50
sziget
alkotja, ezek kozul 16 lakott. Eszakrol az
Atlanti-ocean
, delr?l a
Karib-tenger
oleli korbe. A legnagyobb szigetek
Tortola
,
Virgin Gorda
,
Anegada
es
Jost Van Dyke
.
Kisebb szigetei: Great Camanoe, Guana Island, Peter Island, Salt Island, Beef Island, Cooper Island, Ginger Island, Norman Island es tobb kisebb szigetecske szetszortan a
Sir Francis Drake-csatornaban
. Nehany sziget magantulajdonban van, peldaul a
Necker Island
tulajdonosa Sir
Richard Branson
.
F?varosa
Road Town
Tortola
szigeten. A szigeteket a
korallmeszk?b?l
allo
Anegada
kivetelevel
vulkanikus k?zetek
epitik fel. Klimaja
szubtropusi
, nedves, a
passzatszelek
h?tik. Juliustol oktoberig gyakoriak a
hurrikanok
. Legmagasabb pontja a Mount Sage (521 m).
A Gorda-csucs Nemzeti Park
Virgin Gorda
szigeten
A szigeteket
Kolumbusz Kristof
fedezte fel masodik utjan,
1493
-ban es a szigeteknek "Tizenegyezer sz?z szigetei" nevet adta. El?szor hollandok telepedtek le rajta
1648
-ban, ezutan nem sokkal,
1672
-ben
Anglia
annektalta a teruletet, az els? telepuleseket csak
1680
korul letesitettek. A nevuk egyszer?en csak Virgin-szigetek volt egeszen az
els? vilaghaboru
vegeig, amikor
USA
megvasarolta
Daniatol
a kozeli
Dan Nyugat-Indiat
, es atkeresztelte ?ket
Amerikai Virgin-szigetek
-re.
1958
-ban csatlakozott a
Nyugat-Indiai Foderaciohoz
, majd annak felbomlasa utan onallo gyarmat lett,
1967
-ben onallo onkormanyzatot kapott.
A kulugyek, a honvedelem, s gazdasagi ugyek egy resze a brit uralkodo (
de facto
a brit kormany) altal kinevezett kormanyzo hataskorebe tartozik. A tobbi ugyet a hely lakosok altal valasztott parlament, s valasztasokon nyertes part altal delegalt f?miniszter intezi.
A lakossag tobbseget az
afrikai
szarmazasu
feketek
teszik ki, aranyuk 83%. A maradek 17% nagyon valtozatos osszetetel? nepesseget takar. Ebben vannak az europai feher (brit) gyarmatositok utodai, azsiai betelepul?k, zommel
indiaiak
. A sziget azon keves karib szigethez tartozik, ahol meg fennmaradtak a szigetcsoport nevet ado karib
indianok
leszarmazottai is.
Kozigazgatasi beosztas
[
szerkesztes
]
A f?varos,
Road Town
Tortola szigeten
Road Town
A szigetek gazdasaga az egyik legjobban prosperalo a tersegben, az egy f?re juto nemzeti ossztermek (
GDP
) 15 000 dollar. F? beveteli forrasa a
turizmus
(kb. 45%), els?sorban amerikai turistak koreben nepszer?, evente mintegy 350 000-en keresik fel (
1997
-es adat). A legkedveltebb turistacelpontok a feher homokos partok, sokan hodolnak a szabadtud?s buvarkodasnak es ez a vilag egyik legnepszer?bb vitorlazo terulete is.
Jelent?s bevetel szarmazik az
offshore
cegek uzemeleseb?l, 1997-ben kb. 250 000 volt a szigeteken bejegyezve. A gazdasag szoros kapcsolatban van az
Amerikai Virgin-szigetekkel
, 1959 ota a hivatalos fizet?eszkoz az
amerikai dollar
.
A mez?gazdasagot els?sorban az allattenyesztes jellemzi. Konny?ipara fejletlen. Gazdasagilag nagyban fugg a szomszedos
Amerikai Virgin-szigetekt?l
.
Leven kis szigetek, a kozlekedes eleg korlatozott. Mindossze 113 km kiepitett ut talalhato. F? nemzetkozi
reptere
a Tortolatol keletre lev? Beef Islanden van, kisebb repul?terek talalhatok meg Virgin Gordan es Anegadan is. F? kikot?je Road Town.
- Topograf Terkepeszeti Kft.:
Midi vilagatlasz
(Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004)
ISBN 963-9516-63-5
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]