A
novenytan
vagy
botanika
a
biologianak
novenyekkel
foglalkozo aga. A botanika szo ogorog eredet?, a βοτ?νη (botane) szo legel?t, fuvet, takarmanyt jelent.
A botanikusok erdekl?desi korebe mintegy 400 ezer faj tartozik,
amelyb?l 248 ezer
viragos noveny
.
A botanika mint a mergez? es gyogynovenyek ismerete a legregebbi tudomanyagak koze tartozik. Az
okortol
kezdve egeszen a
reneszanszig
az
orvostudomany
egyik mellekagakent oktattak; ebb?l a celbol szamos
fuveszkertet
is letesitettek az egyetemeken. A novenyfajok tudomanyos rendszerezesenek, katalogizalasanak igenye mar koran felmerult, a jelenleg is hasznalt kettagu tudomanyos elnevezeseket
Carl Linne
vezette be a 18. szazadban.
A
19.
es
20. szazadban
jelent?s fejl?desen esett at a novenyi
sejtbiologia
,
genetika
es
biokemia
. A 20. szazad vegen a
molekularis biologia
modszereinek felhasznalasaval lehet?ve valt a novenyek rendszerezese genetikai kodjuk alapjan.
A modern novenytan a kutatasok igen szeles skalajat foglalja magaba, tobbek kozott tanulmanyozza a novenyek
morfologiajat
,
elettanat
,
biokemiajat
, egyedfejl?deset,
okologiajat
,
evoluciojat
, rendszerezeset es a novenyek betegsegeit. A botanikai kutatasok gyakorlati alkalmazasabol a
mez?gazdasag
, erdeszet,
textilipar
, gyogyszeripar, epit?ipar stb. profitalhat; segithetnek meg?rizni a
biodiverzitast
es enyhiteni a
globalis felmelegedes
hatasait.
A botanika mint tudomany gyokerei a gyogynovenyismerethez nyulnak vissza.
[6]
A legkorabbi novenytani leirasok es osztalyozasok
i. e. 1100
el?tti indiai,
[7]
valamint
avesztai
nyelven irt irani
[8]
es olyan kinai szovegekb?l szarmaznak, amelyeket az orszag i. e. 221-beli egyesulese el?tt irtak.
[7]
[9]
A modern botanika az okori
Gorogorszagban
vette kezdetet, els?sorban
Arisztotelesz
tanitvanya,
Theophrasztosz
(kb. i. e. 371?287) altal, aki kidolgozta es leirta alapvet? elveit es emiatt ?a botanika atyjanak” is szoktak nevezni.
[10]
Ebben a temaban irt m?vei,
A novenyek termeszetrajza
es
A novenyek okairol
, 1700 evig, egeszen a kozepkorig, a botanika tudomanyanak alapm?vei voltak..
[10]
[11]
Rajta kivul nagy befolyast gyakorolt az id?szamitasunk els? evszazadaban elt orvos es gyogyszeresz,
Pedaniosz Dioszkoridesz
otkotetes, gyogynovenyekr?l irt enciklopediaja, a
De Materia Medica
, amelyet szinten legalabb 1500 evig forgattak rendszeresen.
[12]
A kora kozepkori iszlam tudomany hozzajarulasa a botanikahoz tobbek kozott
Ibn Vahsijja
Nabateus mez?gazdasag
,
Abu Hanifa ad-Dinavari
(828?896)
Novenyek konyve
es Ibn Baszal
A talajok osztalyozasa
c. m?vei. A
13. szazadban
Abu al-Abbasz al-Nabati es
Ibn al-Bajtar
(†1248) irt tudomanyos jelleg? novenytani munkakat.
[13]
[14]
[15]
A
16. szazad
kozepen tobb
italiai
egyetemen
botanikus kertet
letesitettek; az els?t a hagyomany szerint
Padovaban
, amely ma is 1545-ben kialakitott helyen talalhato. Korabban a
kolostorok
tartottak fenn praktikus okokbol
gyogynovenykerteket
. Az egyetemi botanikus kertek segitettek a tudomanyag oktatasat es gyogyito hatasuk demonstralasat. Eszak-Europaban csak kes?bb terjedtek el, pl. Angliaban az els? botanikus kertet az
Oxfordi Egyetemen
hoztak letre, 1621-ben. Ekkoriban a botanika meg mindig csak az orvostudomany mellekaga volt.
[16]
Nemetorszagban
Leonhart Fuchs
(1501?1566) es
Hieronymus Bock
orvosok (1498?1554) (utobbit Hieronymus Traguskent is emlitik), valamint
Otto Brunfels
teologus (1489?1534) volt
a botanika harom nemet atyja
[17]
Fuchs es Brunfels szakitott a hagyomannyal, amely az okori irok masolasan alapult es sajat megfigyeleseket is tettek; Bock pedig kidolgozta sajat osztalyozasi rendszeret. A szinten nemet
Valerius Cordus
(1515?1544) halala eveben adta ki a botanikai es gyogyszereszeti szempontbol egyarant jelent?s
Historia Plantarum
ot, ket evvel halala utana pedig megjelent a sokaig hasznalatban lev? gyogyszerkonyve, a
Dispensatorium
.
[18]
A kor jelent?s botanikusai voltak a svajci
Conrad von Gesner
(1516?1565), az angol
John Gerard
(1545?1611) es az olasz
Ulisse Aldrovandi
(1522?1605).
Robert Hooke
1665-ben
mikroszkopjaval
a
parafat
vizsgalva fedezte fel a sejteket, amelyeket kes?bb el? novenyi szovetekben is felismert.
[19]
Az els? magyar fuveskonyvet
Meliusz Juhasz Peter
(1532-1572) debreceni reformatus lelkesz adta ki
Herbarium az fuveknek nevekr?l, termeszetekr?l es hasznairol
cimmel. Konyve
Adam Lonitzer
Herbariuman alapult, es bar kiegeszitette
magyarorszagi
novenyekkel is, ? maga nem volt botanikus.
Beythe Istvan
(1532?1612) 1583-ban osszeirta a novenyek magyar es latin neveit es
Stirpium nomenclator Pannonicus
Nemetujvaron
adta ki. Fia, a szinten reformatus pap
Beythe Andras
(1564-1599) Melius konyvere alapozva szinten irt egy nepszer? fuveskonyvet.
[20]
Lasd meg:
A magyar botanika tortenete
A
18. szazadban
Europaban kezdtek megismerni a tavoli
kontinensek
,
gyarmatok
novenyeit is. Megjelentek az els? taxonomiai rendszerek (rend, csalad stb.) es elkeszultek az els? valasztasos kulcs szerinti novenyhatarozok is. A korai rendszerek sok esetben mesterseges csoportokba osztottak be a novenyeket. 1753-ban
Carl von Linne
Species Plantarum
cimmel megjelentette sajat, hierarchikus osztalyozasi rendszeret, amely maig a novenytaxonomia alapjat kepezi. ? vezette be a kettagu latin tudomanyos neveket, amelyben az els? nev a
nemzetseget
, a masodik a
fajt
jelentette.
[21]
Linne a porzok szama alapjan rendszerezte 24 csoportba a viragos novenyeket, es valamennyi virag es porzo nelkuli fajt (mohakat, pafranyokat, gombakat) a
Cryptogamia
csoportba sorolta.
[22]
A novenyanatomiai, morfologiai es az eletciklusokra vonatkozo ismeretek gyarapodasaval tovabbfejlesztettek Linne mesterseges rendszeret.
Adanson
(1763),
De Jussieu
(1789) es
De Candolle
(1819) a viragzaton tul tovabbi jellegzetessegekkel jellemezte a taxonomiai csoportokat. Ekkoriban az osztalyozast pusztan morfologiai alapon vegeztek, es kenyelmi, gyakorlati szempontok vezereltek; miutan azonban elterjedt
Darwin
evolucioelmelete
, a rokon csoportokat egymas tenyleges leszarmazottainak kezdtek tekinteni.
[23]
Az els? modern botanikai m?
Matthias Schleiden
1842-ben kiadott
Grundzuge der Wissenschaftlichen Botanik
ja volt.
[24]
Schleiden sokat mikroszkopizalt es
Theodor Schwann
-nal valamint
Rudolf Virchowval
kozosen kidolgozta az el?lenyek sejtelmeletet; tovabba az els?k kozott ismerte fel a
Robert Brown
altal felfedezett
sejtmag
jelent?seget.
[25]
A 19. szazad kozepen
Gregor Mendel
(1822-1884) borsoval vegzett kiserletekkel bizonyitotta be a
genek
letezeset. A szazad vegen
Eugenius Warming
es mas tudosok munkaja reven kialakultak a novenyokologia alapkoncepcioi, rajottek, hogy a novenyek
tarsulasokat
alkotnak.
Christen C. Raunkiær
elmelete a novenyek
eletformairol
a mai napig ervenyben van.
Henry Chandler Cowles
,
Arthur Tansley
es
Frederic Clements
rajott, hogy a tarsulasok id?vel megvaltozhatnak, vagyis felfedeztek az okologiai
szukcesszio
jelenseget. Clements vezette be a
klimax vegetacio
fogalmat, amely az adott klimatikus viszonyoknak leginkabb megfelel?, legstabilabb tarsulast jelenti.
Alphonse de Candolle
korabbi munkaira alapozva, a szovjet
Nyikolaj Ivanovics Vavilov
lefektette a
biogeografia
alapjait, bevezette a haszonnovenyek eredetcentrumainak fogalmat, es felderitette haziasitasuk folyamatanak reszleteit.
[26]
A 20. szazad elejen
Katherine Esau
(1898?1997) adta ki novenyanatomiai konyveit, amelyek majdnem egy felszazadig voltak nelkulozhetetlen alapm?vek.
Az
1960-as evek
kozepet?l feny derult a
novenyelettan
fizikajara, ismertte valt a
vizszallitas mechanizmusa
, a
parologtatas
h?mersekletfuggese
es a
sztomakon
keresztul torten? vizpara- es szen-dioxid-diffuzo mikentje.
A
Ronald Fisher
,
Frank Yates
es mas kutatok altal bevezetett statisztikai ujitasok a botanikaban is atalakitottak a kiserlettervezest es a kapott adatok analiziset.
1948-ban
Kenneth V. Thimann
felfedezte az els? novenyi hormont, az
auxint
, amellyel be lehetett avatkozni a novenyek fejl?desebe.
Frederick Campion Steward
kifejlesztette a hormonok altal szabalyozott novenyi szovetkultura modszeret.
A szintetikus auxin (
2,4-dikloro-fenoxiecetsav
) egyike volt az els? kereskedelmi forgalomba kerul? szintetikus herbicideknek.
A szerves kemiai analizis 20. szazadi fejl?dese, az olyan technikak, mint a
spektroszkopia
,
kromatografia
vagy
elektroforezis
nagyban el?segitettek a novenyelettan biokemiajanak kutatasat. Tanulmanyozhatoak a novenyek genjei, az azokrol keszul? feherjek, valamint anyagcserejuk reszletei.
Gottlieb Haberlandt
mar 1902-ben feltetelezte,
[36]
hogy valamennyi novenyi sejt totipotens, vagyis szovetkulturaban egesz novennye fejleszthet?. A jelenseg kihasznalasaval egyszer?en lehet tanulmanyozni a genek hatasait, azaltal hogy kikapcsoljak ?ket vagy jelz?molekulakat (mint pl. a
zold fluoreszcens protein
) kotnek hozzajuk. A modern
gensebeszeti
technikakkal el?allitott novenyek vagy szovettenyeszetek kepesek
peszticideket
,
antibiotikumokat
vagy egyeb hatoanyagokat termelni.
A taxonomia is egyre inkabb felhagy a morfologiai tulajdonsagok elemzesevel es helyette a DNS-szekvencia alapjan hatarozzak meg a fajok rokonsagi viszonyait. A nukleinsav-analizis alapjan 1998-ban ujragondoltak a zarvaterm?k csaladjainak egymas kozotti rokonsagat.
A novenytan jelent?sege es agazatai
[
szerkesztes
]
Mivel a novenyek termelik szinte a teljes allati elet letfenntartasahoz szukseges oxigent es kemiai energiat, tanulmanyozasuk alapvet? fontossagu. A soksejt? novenyekben es egysejt?
algakban
(valamint a
bakteriumokhoz
tartozo
kekmoszatokban
zajlik a
fotoszintezis
folyamata, amely a napfeny energiaja,
szen-dioxid
es viz felhasznalasaval energiahordozo es a szintetikus folyamatokban felhasznalhato cukrokat allit el?.
A fotoszintezis mellektermekekent
oxigen
szabadul fel, amelyet (egyes bakteriumok kivetelevel) valamennyi el?leny felhasznal a letfolyamataihoz szukseges kemiai energia el?allitasahoz. A novenyek fontos szerepet jatszanak a
szen
es a
viz
globalis korforgasaban, gyokereik megkotik es stabilizaljak a talajt, megakadalyozva azok
eroziojat
.
A novenyek alapvet? fontossaguak az emberiseg fennmaradasa es jov?je szempontjabol: elelem, oxigen, gyogyszerek, epit?anyag, ruhak, papir es szamos mas iparcikk forrasai.
A botanikusok a novenyek biokemiai folyamatait, sejtm?kodesuket, szoveti felepitesuket, az egyes egyedeket vagy tarsulasaikat tanulmanyozzak. A tudomanyaghoz tartozik a novenyek osztalyozasa es torzsfejl?desenek tanulmanyozasa is.
[43]
Korabban az el?vilagot
allatokra
es novenyekre osztottak fel
es a novenytanhoz soroltak mindent, ami nem volt allatnak min?sithet?, vagyis a
gombakat
es bakteriumokat is.
A szo legszigorubb ertelmezeseben a ?noveny” a szarazfoldi novenyeket vagy
embriofitakat
jelenti, amely a
zarvaterm?ket
(pl. viragos novenyek),
nyitvaterm?ket
(feny?k),
harasztokat
(pafranyok) es
mohakat
foglalja magaba. Az embriofitak soksejt? algaktol szarmaznak es eletciklusokban kisebb-nagyobb mertekben a mai napig megfigyelhet? a moszatokban kialakult
haploid
(gametofiton) es diploid (sporofiton)
generaciok valtakozasa
. A fejlettebb novenyeknel (nyitva- es zarvaterm?k) a gametofiton mar csak minimalis meret? es a sporofitontol csak mikroszkop alatt lehet elkuloniteni.
A bakteriumokat ma a
mikrobiologia
, a
gombakat
es
zuzmokat
a
mikologia
, a nem-zold algakat a
fikologia
, a
virusokat
a
virologia
tanulmanyozza. Ett?l fuggetlenul a botanikusnak keszul? egyetemi hallgatokat tobbnyire megismertetik a gombakkal es
fotoszintetizalo
egysejt?ekkel
is.
Az
?snovenytan
(paleobotanika) a kihalt novenyeket tanulmanyozza kovuleteik alapjan, hogy informaciokat nyerjen a novenyvilag torzsfejl?deser?l. Mai tudasunk szerint a novenyek ?si eukariota sejtek es fotoszintetizalo kekmoszatok endoszimbiozisa reven jottek letre, amikor utobbiakbol
kloroplasztiszok
lettek.
Az
etnobotanika
a neprajz es a novenytan hataran elhelyezked? tudomanyag, kutatasi terulete a novenyfajok emberi kulturakra gyakorolt hatasa ma es a multban.
[49]
A botanika olyan
21. szazadi
feladatokhoz nyujthat segitseget, mint a
kornyezetvedelem
, az elelemellatas biztonsaga, az
invaziv fajok
kontrollalasa, a
klimavedelem
(es ezzel kapcsolatban a szen lekotese a legkorb?l).
Valamennyi elelmunk vagy kozvetlenul a novenyekb?l, vagy kozvetetten, az ?ket elfogyaszto allatokbol szarmazik.
[51]
A fotoszintezis miatt a novenyek kepezik szinte minden taplalkozasi lancolat legels? fokat.
A legfontosabb elelmiszernovenyek a
buza
, a
kukorica
, a
rizs
, a
banan
, a
huvelyesek
, vagy a ruhat szolgaltato
gyapot
, mind tobb ezer evvel ezel?tt lettek nemesitve vadon nov? el?deikb?l.
A
genetika
es
elettan
el?rehaladtaval lehet?ve valt olyan uj fajtak letrehozasa, amelyekkel joval nagyobb termes erhet? el.
A botanikusok a gyomnovenyeket es novenypatogen organizmusokat is tanulmanyozzak, amelyek komoly karokat kepesek okozni mind a mez?gazdasagban, mind a termeszetes okoszisztemakban.
A novenyek (es mas fotoszintetizalo eukariota szervezetek) egyedi fotoszintetizalo
organellumokkal
, kloroplasztiszokkal rendelkeznek. A kloroplasztiszok (es el?deik, a
kekalgak
) kekeszold (
klorofill
-a) es sargaszold (klorofill-b) pigmentet tartalmaznak
. A kekalgakban es egyes moszatcsoportokban masfajta klorofillformak is el?fordulnak, de a szarazfoldi novenyek ezeket nem tartalmazzak.
Ezek a festekanyagok elnyelik a spektrum kek-ibolya es narancs-voros reszet, mig a zold fenyt visszaverik, ezert zoldek a novenyek. Az elnyelt kek es voros feny energiajat felhasznalva a kloroplasztiszokban energiadus
szenhidratmolekulak
kepz?dnek es a folyamat mellektermekekent oxigen szabadul fel.
A feny energiaja kilok a klorofillbol egy elektront, amely kemiai atalakulasokat indit el, aminek a vegen a kloroplasztisz membranjan protongradiens (a ket oldala kozotti protonkoncentracio-kulonbseg) alakul ki. Ennek energiajabol jon letre az
adenozin-trifoszfat
molekula, amely a szen-dioxidot a cukrokba fixalo
Calvin-ciklust
hajtja. A ciklus kozponti enzime, az un.
RuBisCO
, amely otszenatomos cukrormolekulabol egy szen-dioxid beepitesevel ket harom szenatomos
gliceraldehid-3-foszfatot
kepez. Ezek kozul az egyik bekerul a glukozszintezisbe, a masik pedig regeneralja a kiindulasi otszenatomos cukrot. A
glukoz
aztan altalanosan hasznalt energiahordozo a sejt eletfolyamatiban es
kemenyit?
formajaban tarolasra is kerul.
A legtobb noveny es alga kemenyit?kent tarolja az energiat; ez alol kivetelek az
?szirozsafelek
, amelyek a
fruktozpolimer
inulint
hasznaljak erre a celra. A glukoz egy resze jol szallithato
szacharozza
(kozonseges etkezesi cukorra) alakul.
A kloroplasztiszok meglehet?s autonomiaval rendelkeznek a sejten belul, sajat maguk szintetizaljak valamennyi szamukra szukseges
zsirsavat
,
[61]
es a legtobb
aminosavat
is.
[63]
A zsirsavakat f?leg a lipidmembran es a
kutin
polimer keszitesere hasznaljak fel.
A novenyek szamos, csak rajuk jellemz? polimert szintetizalnak, mint pl. az olyan poliszacharidokat, mint a
celluloz
,
pektin
vagy
xiloglukan
;
amelyekb?l a
sejtfal
epul fel.
Az edenyes novenyek
lignint
keszitenek, amellyel a
hancs
szallitosejtjeinek a falat szilarditjak meg. A fas novenyek szinten a lignint alkalmazzak a celluloz mellett a bels? tamasztoszerkezetuk (a
faanyag
) meger?sitesere. A sporak es pollenszemek kuls? falaban talalhato a
sporopollenin
, amely ellenallova teszi a reszecskeket a kornyezeti behatasokkal szemben. Az
ordoviciumi
kovuletekben valo megjelenese jelzi a novenyek szarazfoldi terhoditasat.
A korai foldtorteneti korokban a szen-dioxid legkori koncentracioja magasabb volt a mainal. Egyes ketszik? (mint az ?szirozsafelek) es tobb egyszik? noveny (kukorica, ananasz) egymastol fuggetlenul szen-dioxidtakarekos modjait fejlesztettek ki a szenfixacionak (un. C4-ut, szemben a hagyomanyos C3-uttal).
Hatoanyagok es ipari alapanyagok
[
szerkesztes
]
A novenyek altal termelt masodlagos, nem letfontossagu anyagokat a
fitokemia
tanulmanyozza.
[68]
Ezen vegyuletek nemelyike mergez?, mint peldaul a
burok
es a
sarga kurtvirag
altal termelt
koniin
alkaloid. Masok az illatszerkent felhasznalt illoolajuk, vagy f?szerkent valo alkalmazasuk (pl.
kapszaicin
) miatt hasznosak, esetleg a gyogyaszatban hasznalhatoak, mint a
mak
opiumanak sok osszetev?jet. A hatoanyagok egy reszet legalis vagy illegalis drogkent fogyasztjak, mint a marihuana
tetrahidrokannabinoljat
, a
koffeint
, a
morfint
vagy a
nikotint
. Neha a tenyleges hatoanyag egy novenyi termek kis mertekben modositott valtozta, mint az
acetilszalicilsav
, amely a f?zfak kergeben megtalalhato
szalicilsav
acetilesztere.
Bar nem kozvetlenul, de az alkoholos italok is a novenyek (sz?l?, arpa, rizs) altal termelt cukrok etanolos erjeszteseb?l szarmaznak.
[70]
A szintetikus festekanyagok felfedezeseig a festekek nagy resze novenyi eredet? volt. Sarga festeket nyertek a
fest? rezedabol
, voroset a
fest? buzerbol
, keket a
fest? indigobol
vagy
fest? csullengb?l
.
Novenyi termekek az olyan ipari nyersanyagok, mint a kemenyit?, a gyapot, len, kender, fa es papir, kulonboz? olajok es viaszok es a termeszetes gumi. A fabol
pirolizissel
nyert faszenet evezredek ota hasznaljak a kohaszatban, sz?r?anyagkent vagy valamivel kes?bb mint a
l?por
egyik alapanyagat. A vilag legelterjedtebb szerves polimerje a celluloz,
h?energiakent, uzemanyagkent, epit?anyagkent vagy vegyipari alapanyagkent hasznositott. Cellulozbol keszul a
m?selyem
, a
celofan
, a tapetaragaszto vagy a
l?gyapot
. Cellulozbol, repceolajbol, kukoricakemenyit?b?l vagy nadcukorbol ipari modszerekkel biouzenanyag is nyerhet?.
A
novenyokologia
a novenyek es (el? vagy elettelen) kornyezetuk kolcsonos kapcsolatat tanulmanyozza. A novenyokologusok a helyi es regionalis
flora
osszetetelet tanulmanyozzak, a
novenytarsulasokat
, azok faji es a fajokon belul a genetikai diverzitast, a novenyek alkalmazkodasat a kornyezethez es a fajok egymassal valo versengeset vagy egyuttm?kodeset.
A tudomanyag celja, hogy megertse a novenyek eloszlasat, produktivitasat, kornyezeti hatasat es a kornyezeti valtozasokra adott valaszat.
A legfontosabb kornyezeti tenyez?k a
talaj
es az
eghajlat
(h?merseklet es csapadek) milyensege. A novenyek azonban maguk is megvaltoztathatjak ezeket a faktorokat, peldaul csokkentik a talaj fenyvisszaver?-kepesseget, megkotik a lehullo csapadekot, stabilizaljak az asvanyi talajokat es novelik azok szervesanyag-tartalmat. A tarsulasokon belul a novenyek versengenek az energiaforrasokert es tapanyagokert.
[75]
Az adott kornyezeti viszonyokhoz leginkabb alkalmazkodni kepes novenyek (es allatok) tarsulasai hozzak letre a jellegzetes
biomokat
, mint peldaul a
tajgat
vagy a
tropusi es?erd?t
.
A novenyek lehet?segeikhez kepest igyekeznek vedekezni az ellen, hogy az allatok megegyek ?ket. Egyes novenyek parazita eletmodhoz alkalmazkodtak, vagy esetleg husev?k. Mas fajok kolcsonosen el?nyos kapcsolatot alakitottak ki gombakkal (
gyokerkapcsoltsag
, mikorrhiza) vagy allatokkal; f?leg hangyakkal, amelyek megvedik az ?ket taplalo novenyeket a parazitaktol,
de ide sorolhatoak a viragok beporzasat vegz? rovarok vagy deneverek
vagy a magok szetszorasaban segedkez? gyumolcsev? allatok is.
A novenyfajok h?merseklet- es vizigenyenek ismereteben a maradvanyaik (kulonosen az ellenallo pollen) alapjan kovetkeztetni lehet az egyes regiokban korabban uralkodo klimatikus viszonyokra. A pollenanalizis akar szazmillio evere visszamen?leg is adhat tampontot az akkori eghajlatra vonatkozoan.
A regi foldtorteneti korok legkorenek szen-dioxidtartalmara is a levelfossziliak poruss?r?sege, valamint alakja es merete alapjan kovetkeztetnek.
[83]
Megfigyeltek, hogy a magaslegkori
ozon
csokkenese es az
UV-B
sugarzas meger?sodese gatlo hatassal van a novenyek novekedesere.
A tarsulasok valtozasanak ismeretevel informaciokhoz juthatunk a klima valtozasaval vagy az el?hely pusztulasaval kapcsolatban.
[85]
A novenyek tulajdonsagainak orokl?dese alapvet?en ugyanazokat az elveket koveti, mint amik a tobbi soksejtes el?lenyben ervenyesek. A 19. szazadban
Gregor Mendel
a borsot tanulmanyozva fedezte fel a geneket es az orokl?des altalanos torvenyeit. A 20. szazadban
Barbara McClintock
a kukoricaban ismerte fel az ugralo genek, a
transzpozonok
letezeset.
[86]
Vannak azonban olyan genetikai tulajdonsagok, amelyek a novenyekre jellemz?ek.
A fajkozi genetikai elkulonules jelent?sen gyengebb, mint az allatok eseteben es gyakoribbak a fajok kozotti
hibridek
. A jol ismert
borsmenta
peldaul a
vizi menta
(Mentha aquatica)
es a
fodormenta
(Mentha spicata)
steril hibridje.
A
buza
tobb vad buzafaj bonyolult hibridizaciojanak eredmenye: a nemesitett buzaban harom faj genetikai allomanya talalhato meg.
A ketivaru viragokat hozo zarvaterm?k sok esetben kulonboz? mechanizmusokkal megakadalyozzak az onbeporzast, vagyis, hogy a sajat pollenjuk elerje a bibet vagy letrejojjon a megtermekenyites.
Az egyszer?bb modszer, amit szinten sok faj kovet, hogy a him- es n?ivaru viragok kulonboz? egyedeken n?nek.
A fejlettebb allatoktol elter?en a novenyek eseteben igen gyakori a vegetativ, aszexualis szaporodas. Ilyen a
burgonya
gumoin lev? sarjrugyek vagy a
foldieper
legyokerez? indai altali szaporodas. Kulonosen elterjedt ez a sarkvidekei vagy magashegyi kornyezetben, ahol a rovarbeporzas lehet?sege korlatozott es a novenyek viragok helyett sokszor sarjhagymakat vagy -rugyeket hoznak.
A legtobb szexualis uton szaporodo el?leny
diploid
, vagyis minden
kromoszomabol
ket peldannyal rendelkezik. Neha, a sejtosztodas folyamatanak hibaja folytan a kromoszomaszam megtobbszoroz?dik, vagyis a sejt poliploid lesz. Ha ez az egyedfejl?des korai szakaszaban tortenik, a szervezet teljesen vagy reszlegesen autopoliploid lesz, vagy hibridizalo ivarsejtek eseten allopoliploid. Utobbi esetben az utod nagyobb esellyel lesz eletkepes, mert az elkovetkez? sejtosztodasok soran minden kromoszomajanak lesz parja. Az allatok eseteben a poliploidok szinte soha nem eletkepesek, am a novenyek sokkal jobban viselik a tobbszoros kromoszomaszamot. Mivel ezek az egyedek az eredeti, diploid tarsaikkal nem tudnak szaporodokepes utodot letrehozni, tobbnyire vegetativan szaporodnak es ha sikeresnek bizonyulnak, altaluk uj faj johet letre.
A kereskedelemben kaphato banan ilyen steril, magot nem termel? triploid hibrid. A
pitypangnak
Eszak-Amerikaba behurcolt valtozata szinten triploid, amely a magvak
apomixise
reven produkal csirazo magvakat.
A kloroplasztiszok es mitokondriumok orokl?dese nem mendeli jelleg?, a nyitvaterm?knel a porzos, mig a viragos novenyeknel a term?s el?dt?l szarmaznak.
Molekularis genetika
[
szerkesztes
]
A klasszikus es molekularis genetika egyik modellszervezete a
kaposztafelek
csaladjaba tartozo, kis termet?
ludf?
(Arabidopsis thaliana)
.
[92]
Ez volt az els? noveny, amelynek teljes genomjat megszekvenaltak.
Kromoszomainak DNS-e kb 135 millio bazispar hosszu, ami a viragos novenyek kozott a legkisebb
genomok
koze tartozik. Az eredmenyek fontos informaciokat szolgaltattak a novenyek genetikajarol es molekularis felepiteser?l, akarcsak az azota elvegzett ujabb teljesgenom-szekvenalasok a
rizs
(Oryza sativa)
vagy a gabonafelekkel rokon
Brachypodium distachyon
eseteben.
Az idealis modellnovenynek keves genje van, kicsi, konnyen termeszthet? es rovid a generacios ideje. Bar ezeknek a felteteleknek nem mindenben felel meg, gazdasagi jelent?sege miatt sokat foglalkoztak a kukorica genetikajaval es a ra jellemz? C4-tipusu fotoszintezissel.
[96]
A fotoszintezis es a kloroplasztiszok kutatasaban nagy jelent?segre tett szert a
Chlamydomonas reinhardtii
egysejt? zoldalga
es a vorosmoszatokhoz tartozo
Cyanidioschyzon merolae
.
A novenyi sejtm?kodes kutatasaban visszater? tesztnovenyek a
spenot
,
a
borso
,
a
szoja
vagy a
Physcomitrella patens
mohafaj.
Az
Agrobacterium tumefaciens
talajbakterium a gyokerekhez kapcsolodva kepes belejuk juttatni egy
plazmidot
, amely a sejteket burjanzasra osztonzi es gum?t hoz letre. Mar 1977-ben felmerult, hogy a plazmidot fel lehetne hasznalni arra, hogy a
nitrogenfixaciohoz
szukseges geneket bevigyek a novenyi sejtekbe. Ma a
Ti plazmid
a transzgenikus novenyek letrehozasanak fontos eszkoze.
Az
epigenetika
az olyan orokl?desi mechanizmusok tudomanya, amelyeket nem lehet a hagyomanyos genmodellel megmagyarazni
Ilyen lehet az, amikor a petesejtben a DNS metilalasa vagy bizonyos feherjek kot?dese szabalyozza a genek kifejez?deset. Az ilyen szabalyozas okozhatja a levelek, szirmok kulonboz?seget akkor is amikor a genetikai hatter azonos. Az epigenetikai valtozas lehet ideiglenes vagy az egyed egesz eleten at tarto, s?t egyes esetekben akar az utodokra is atorokitett
; bar az ivarsejtek eresekor a genek szabalyozasa tobbnyire visszaallitodik az eredeti allapotba.
Az allatoktol elter?en a legtobb novenyi sejtben a szervezet fejl?dese soran lezajlo epigenetikai valtozasok visszafordithatoak, vagyis kedvez? korulmenyek kozott a sejtb?l az egesz noveny kinoveszthet?. Kivetelek lehetnek az elfasodott szallito- vagy tamasztosejtek, vagy a
floem
szitasejtjei, amelyek elveszitik sejtmagjukat.
A novenyek evolucioja
[
szerkesztes
]
Ma altalanosan elfogadott, hogy a novenyek
kloroplasztiszai
valaha autonom
kekmoszatok
voltak; erre szamos genetikai, biokemiai es morfologiai bizonyitekot talaltak. A kekmoszatok a korai
eukariota
sejtek endoszimbiotai lettek es id?vel teljesen elvesztettek onallosagukat.
[106]
Az
algak
egy nagy es valtozatos
polifiletikus csoport
. Az egyes alcsoportok kozott biokemiajukban, pigmentjeikben, sejtfelosszetetelukben, kloroplasztiszszerkezetben, tapanyagokban eleg nagyok az elteresek. A
szarazfoldi zold novenyek
a
zoldmoszatok
(Chlorophyta)
kozeli rokonaitol, a
csillarkamoszatoktol
(Charophyta)
szarmaznak.
Az utobbiak egyik osztalya, a
Charophyceae
es az
embrios novenyek
egyetlen, kozos eredet? agazatot alkotnak, a
Streptophytinakat
.
[110]
A leg?sibb szarazfoldi novenyekben meg nem fejl?dtek ki a szallitoszovetek, ?k az un. edenytelenek, amikhez a
lombos
-,
bec?s
- es
majmohak
tartoznak. A
szilur
korszakban jottek letre az els? edenyesek, amelyekben mar megfigyelhet? a
xilem
es
floem
elkulonulese. Ebb?l a korszakbol szarmaznak a ma is letez?
korpafuvek
. A
devon
korszak vegen tobb csoport (korpafuvek es a mar kihalt
Sphenophyllales
es
Progymnospermopsida
csoportok) egymastol fuggetlenul kifejlesztettek a korabbinal joval nagyobb megasporakat es a megasporakbol kifejl?d? gametofitonok a sporatokon belul maradtak. Ebb?l a kepletb?l fejl?dtek ki a magvak. Az els? magvas novenyek a devon vegen jelentek meg,
bel?luk jottek letre a mar kipusztult
magvaspafranyok
, a
zarvaterm?k
es a
nyitvaterm?k
.
A nyitvaterm?k (feny?k, gingko, cikaszok) szabadon allo magkezdemenyeivel szemben a zarvaterm?k maghazzal vedik magvaikat.
A molekularis genetikai vizsgalatok tanusaga szerint a mai nyitva- es zarvaterm?k nem egymasbol fejl?dtek ki, hanem evoluciojuk egymastol fuggetlen volt.
A
novenyelettan
az eletfolyamatokat kiser? fizikai es kemiai valtozasokat vizsgalja.
Az
anyagcserehez
szukseges vegyi anyagokat a novenyek a leveg?b?l es a talajbol szerzik be. A kell? energiat a napfeny szolgaltatja, vagyis a legtobb noveny un. fotoautotrof. Egyes, teljesen parazita novenyek mas novenyekt?l vagy gombaktol szerzik be a szukseges tapanyagokat, ?k az allatokhoz es gombakhoz hasonloan
heterotrofok
.
A fotoszintezis soran azonban nem kozvetlenul hasznosithato kemiai energiahordozok jonnek letre, hanem olyan szenhidratok, amelyeket a novenyi sejt az allatokehoz hasonloan lebont es
ATP
-ve alakit at; utobbit mar kozvetlenul tudja hasznositani a biokemiai reakciokban.
A novenyi szervezeten belul a molekulak mozgatasa kulonboz? fizikai folyamatok felhasznalasaval tortenik. A
sejtmembranokon
keresztul ionok, kisebb es nagyobb molekulak mozognak aktiv (energiaigenyes) es passziv transzport reven. A viz es az asvanyi anyagok a gyokerekb?l a noveny tobbi reszebe a parologtatas altal hajtott aramlas miatt kerulnek. A szervezet az anyagtranszportban olyan fizikai-kemiai folyamatokat is felhasznal, mint a
diffuzio
vagy
ozmozis
.
A novenyek novekedesehez, a sejtek felepitesehez vizen es szen-dioxidon kivul szukseg van nitrogenre, foszforra, kaliumra, kalciumra, magneziumra es kenre is. Az edenyes novenyek ezeket az elemeket a talajbol szerzik be vizben oldhato, ionos formaban (ahova a talajasvanyok lebomlasaval jutnak) es a szallitoszovetek (xilem) segitsegevel a szervezet minden reszebe eljuttatjak.
A fotoszintezis soran a levelekben keletkez? cukrot a floem szallitoszovet transzportalja a nem-fotoszintetizalo sejtekbe.
.
A novenyek aktivan reagalnak a kuls? ingerekre: a fenyiranyra, erintesre, serulesre es kepesek az adott inger fele vagy attol elmozogni vagy -n?ni. Reakciokeszseguk leglatvanyosabb peldai a
szemermes mimoza
levelei vagy a husev? novenyek (
venusz legycsapoja
,
hizoka
) rovarfogo mozgasa
Mar a 19. szazad vegen felvetetettek, hogy a novenyek novekedeset kemiai faktorok, novenyi hormonok szabalyozzak.
Darwin
is kiserletezett a hajtasok feny fele es a gyokerek lefele valo iranyulasaval.
Az 1930-as evekben a holland
Frits Warmolt Went
bizonyitotta be az els? novekedesi hormon, az
auxin
letezeset, amely a feny fele hajlast szabalyozza.
Hormonokkal sikerult apro szovetdarabokat sejtosztodasra es gyokerek es hajtasok novesztesere birni: ezek voltak a kezdeti lepesek a novenyek biotechnologiajaban es gensebeszetukben
A kes?bbiekben felfedeztek a sejtosztodast szabalyozo
citokinineket
(els?kent a kukoricaban a
zeatint
). A zeatin a gyokerekben kepz?dik, a floem felviszi a hajtasokba, ahol el?segiti a sejtosztodast, rugykepz?dest es a noveli a kloroplasztiszok klorofilltartalmat.
A
gibberellinek
(pld
gibberellinsav
es
diterpenek
) a magkepz?dest es a magok csirazasat szabalyozzak es termel?desukt?l fugg a kifejlett noveny magassaga is.
A szinte valamennyi szarazfoldi noveny altal termelt
abszcizinsav
gatolja a sejtosztodast, el?segiti a magok ereset es nyugalmi allapotat es bezarja a levelek sztomait.
Az
etilengaz
a gyumolcs ereset gyorsitja meg es meginditja a levelhullast.
Novenyanatomia es morfologia
[
szerkesztes
]
A novenyanatomia a szovetek es sejtek bels? strukturajat, mig a morfologia kuls? jellegzetessegeiket, alakjukat tanulmanyozza.
A novenyi sejtet alapvet?en a
cellulozbol
,
hemicellulozbol
vagy
pektinb?l
allo sejtfala kulonbozteti meg az allati vagy gombasejtekt?l.
Ezenkivul
vakuolumai
nagyobbak mint az allati sejtekben es
plasztidokat
tartalmaz. A plasztidok kozul a kloroplasztisz a fotoszintezis szinhelye mig masok tartalek tapanyagokat, kemenyit?t (
amiloplasztisz
) vagy olajt (
elaioplasztisz
) tartalmaznak. A novenyi sejtek osztodasa is sajatos, a leanysejteket egy sejtlemez valasztja el, amely a novekedese soran kiszoritja a sikjara mer?leges,
mikrotubulusokbol
es az
endoplazmatikus retikulum
darabjaibol allo fragmoplasztot.
A novenyek tobbsege (a mohak kivetelevel, amelyeknek csak rogzit? rhizoidjuk van) kulonboz? szerkezet? fold folotti
szarral
es fold alatti
gyokerrel
rendelkezik. A szaron n?nek a fotoszintezist vegz? levelek es a reprodukcios szervek. A klorofill nelkuli gyokereken apro hajszalgyokerek vegzik a viz es asvanyi anyagok felszivasat.
A ket szervrendszer egymastol fugg: a gyokerek a vizet es asvanyi anyagot, a szar es levelek az energiat biztositjak a szervezet szamara.
Mindket rendszer kepes a masikka atalakulni:
a szarhoz tartozo
indak
es
gumok
gyokereket ereszthetnek, a sekely melysegben szetterul? gyokerekb?l (pl. f?z) pedig hajtasok n?hetnek ki.
Ha valamilyen baleset miatt az egyik rendszer elvesz, a masik ujranoveszthet?; s?t pl. a
fokfoldi ibolya
eseteben egyetlen levelb?l is kin?het az egesz noveny
Laboratoriumi korulmenyek kozott egyetlen sejtb?l is lehet teljes novenyt produkalni
A ket rendszer kozott a szallitoszovetek tartjak a kapcsolatot: a xilem a gyokerekb?l szallit vizet, a floem a levelekb?l cukrot. A gyokerek sok esetben tapanyagraktarozo funkciot is ellatnak, mint a
cukorrepa
vagy
petrezselyem
eseteben.
A szar els?dleges funkcioja, hogy a levelek es ivarszervek allvanyzata legyen, de tarolhat vizet (kaktuszok), tapanyagot (burgonya) vagy lehet a vegetativ szaporodas eszkoze (foldieper).
A levelek funkcioja a fotoszintezis.
A nagy, szetterul?, hajlekony leveleket lomblevelnek; a hosszu, merev, fonalszer?eket pedig t?levelnek nevezik.
A fas novenyek szoveteiben egy masodlagos differenciacio is lezajlik: a xilemb?l belulr?l tamaszto, a floemb?l kivulr?l ved? kereg lesz. Valamennyi ma el? nyitvaterm? fas noveny, mig a zarvaterm?knek csak egy resze.
A
rendszertan
vagy taxonomia a fajok csoportokba sorolasaval foglalkozik, lehet?seg szerint evolucios rokonsaguk alapjan.
A mai rendszertan alapjain
Carl Linne
fektette le a 18. szazadban, aki kuls? jegyeik alapjan rendszerezte az el?lenyeket; ma is az altala bevezetett binomialis nomenklatura van hasznalatban. Kes?bb, Darwin evolucios elmelete utan fontossa valtak a csoportok kozti leszarmazasi viszonyok is. Az utobbi evtizedekben egyre nagyobb a jelent?sege a molekularis
filogenetikanak
, amely a DNS-szekvencia alapjan hatarozza meg ket (vagy tobb) faj rokonsagat. A novenyek tudomanyos besorolasat a Nemzetkozi Szabalyzat az Algak, Gombak es Novenyek Nomenklaturajara (
International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants
, ICN) hatarozza meg, amit a Nemzetkozi Botanikai Kongresszus tart az uj tudomanyos eredmenyeknek megfelel? szinvonalon.
Az aktualis rendszertani besorolas szerint a
Novenyek
(Plantae)
orszaga
az
Eukariotak
domen
resze. A tovabbi kategoriak:
torzs
(divisio),
osztaly
(classis),
rend
(ordo),
csalad
(familia),
nemzetseg
(genus),
faj
(species). Egy faj tudomanyos neve a nemzetseg es a faj latin neveb?l all: pl. a
feher liliom
(Lilium candidum)
eseteben a
Lilium
a nemzetseg, a
candidum
a faj megnevezese.
A rokonsag megallapitasa sokszor nem egyszer? es tulmegy a felszines hasonlosagokon. Peldaul a
Pereskia
nemzetseg a
kaktuszokhoz
tartozik, annak ellenere, hogy jol fejlett levelekkel rendelkez? bokrok tartoznak hozza; azonban a tobbi kaktuszhoz hasonloan specializalt
areolakat
es abbol fejl?d? tuskeket noveszt, bizonyitva az osszetartozast.
[146]
Kuls? eltereseik ellenere ez a ket faj rokonsagban all egymassal
A parhuzamos evolucio hasonlo kulalakot hozhat letre, peldaul egyes
kutyatejfelek
a kaktuszokhoz hasonloan vizraktarozo, leveltelen szarakkal rendelkeznek, azonban viragaik alapjan megbizonyosodhatunk rola, hogy nem allnak leszarmazasi rokonsagban egymassal.
Az 1990-es evek ota a taxonomiaban a morfologiai jellegeket egyre inkabb a DNS-szekvencia valtja fel vagyis a kozvetett
fenotipus
helyett kozvetlenul a
genotipust
, a genetikai kodot veszik figyelembe. Ennek koszonhet?, hogy a gombakat, amelyeket korabban a novenyek egyik tavoli alcsoportjakent soroltak be, ma inkabb az allatvilaghoz tartjak kozelebbinek.
1998-ban a Zarvaterm? Filogenetikai Csoport az akkor hozzaferhet? DNS-szekvenciak alapjan kozzetette a legtobb viragos noveny rokonsagi kapcsolatait. Ennek eredmenyekeppen sok, addig vitatott kerdes rendez?dott, peldaul, hogy mely csaladok allnak kozel a legkorabbi zarvaterm?khoz.
A rokonsagi viszonyok tisztazasa a novenyek evolucios folyamatanak megerteset is segiti.
A munka azonban tavolrol sincs meg befejezve, a molekularis genetikai kutatasok altal szallitott hatalmas mennyiseg? adat es azok szamitogepes feldolgozasa tovabb finomithatja ismereteinket a novenyek rokonsagi viszonyairol.
- ↑
Sumner 2000. 16. o.
- ↑
a
b
Reed 1942 7?29. o.
- ↑
Iyer 2009 117. o.
- ↑
Needham, Lu, Huang 1986
- ↑
a
b
Greene 1909 140?142. o.
- ↑
Bennett1
30. o.
- ↑
Mauseth 2003 532. o.
- ↑
Dallal 197. o.
- ↑
Panaino 93. o.
- ↑
Levey 116. o.
- ↑
Hill
- ↑
Yaniv & Bachrach 157. o.
- ↑
Sprague
- ↑
Waggoner
- ↑
Magyar fuveskonyvek, fuveszkonyvek
- ↑
Capon 220?223. o.
- ↑
Hoek, Mann & Jahns 9. o.
- ↑
Starr 299. o.
- ↑
Morton 377. o.
- ↑
Harris 76?81. o.
- ↑
de Candolle 2006
, 9?25, 450?465. o.
- ↑
Haberlandt 1902
.
- ↑
Ben-Menahem
5368. o.
- ↑
Acharya
440. o.
- ↑
Ben-Menahem
5367?5368. o.
- ↑
Padmanabhan & Dinesh-Kumar 2010
, 1368?1380. o.
- ↑
Ferro et al. 2002
, 11487?11492. o.
- ↑
Benderoth
9118?9123. o.
- ↑
University of Maryland Medical Center 2011
.
- ↑
Addelson
- ↑
Beerling
287?394. o.
- ↑
Ben-Menahem
5369?5370. o.
- ↑
Ben-Menahem
5369. o.
- ↑
Benderoth
9118?9123. o.
- ↑
Russin et al. 1996
, 645?658. o.
- ↑
Copeland 1938
, 383?420. o.
- ↑
Becker
999?1004. o.
- ↑
Anderson
26?27. o.
- ↑
Acharya:
Acharya, Deepak, Shrivastava Anshu.
Indigenous Herbal Medicines: Tribal Formulations and Traditional Herbal Practices
(angol nyelven). Jaipur, India: Aavishkar Publishers (2008).
ISBN 81-7910-252-1
- ↑
Addelson:
Addelson, Barbara:
Natural Science Institute in Botany and Ecology for Elementary Teachers
(angol nyelven). Botanical Gardens Conservation International, 2003. December. [2013. majus 23-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. junius 8.)
- ↑
Anderson:
Anderson, Edward F..
The Cactus Family
(angol nyelven). Timber Press (2001).
ISBN 978-0-88192-498-5
- ↑
Armstrong:
Armstrong, J. E. Hearst (1996). ?
Carotenoids 2: Genetics and Molecular Biology of Carotenoid Pigment Biosynthesis
” (angol nyelven).
FASEB J.
10
(2), 228?37. o.
PMID 8641556
.
- ↑
Becker:
Becker, Burkhard, Birger Marin (2009). ?
Streptophyte Algae and the Origin of Embryophytes
”.
Annals of Botany
, Oxford
103
(7), 999?1004. o, Kiado: Oxford University Press.
DOI
:
10.1093/aob/mcp044
.
PMID 19273476
. PMC 2707909. (Hozzaferes: 2013. junius 16.)
- ↑
Beerling:
Beerling, D. J.
, C. P. Osborne, W. G. Chaloner (2001). ?Evolution of Leaf-form in Land Plants Linked to Atmospheric CO2 Decline in the Late Palaeozoic Era” (angol nyelven).
Nature
410
(6826), 352?4. o.
DOI
:
10.1038/35066546
.
PMID 11268207
.
- ↑
Benderoth:
Benderoth, Markus (2006. Junius). ?Positive Selection Driving Diversification in Plant Secondary Metabolism” (angol nyelven).
Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
, Washington D.C.
103
(24), 9118?23. o.
DOI
:
10.1073/pnas.0601738103
.
PMID 16754868
. JSTOR 30051907, PMC 1482576.
- ↑
Ben-Menahem:
Ben-Menahem, Ari.
Historical Encyclopedia of Natural and Mathematical Sciences
(angol nyelven). Berlin: Springer-Verlag (2009).
ISBN 3-540-68831-5
- ↑
Bennett1:
Bennett, Charles E., William A. Hammond.
The Characters of Theophrastus ? Introduction
(angol nyelven). London: Longmans, Green, and Co. (1902). Hozzaferes ideje: 2012. junius 12.
- ↑
Bennett2:
Bennett, K. D., K. J. Willis.szerk.: John P. Smol & H. John B. Birks: Pollen,
Tracking Environmental Change Using Lake Sediments 3: Terrestrial, Algal, and Siliceous Indicators
(angol nyelven). Dordrecht, Germany: Kluwer Academic Publishers (2001)
- Bird, Adrian (2007. majus 1.). ?Perceptions of Epigenetics”.
Nature
447
(7143), 396?8. o.
DOI
:
10.1038/nature05913
.
PMID 17522671
.
- (1999. november 1.) ?
Ozone Depletion, Ultraviolet Radiation and Plant Life
”.
Chemosphere ? Global Change Science
, Philadelphia
1
(4), 449?454. o, Kiado: Elsevier Ltd..
DOI
:
10.1016/S1465-9972(99)00038-0
. (Hozzaferes: 2013. junius 16.)
- Bold, H. C..
The Plant Kingdom
, 4th, Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall (1977).
ISBN 0-13-680389-X
- Braselton, J. P.:
What is Plant Biology?
. Ohio University, 2013. [2015. szeptember 24-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. junius 3.)
- Burger, William C.:
Angiosperm Origins: A Monocots-First Scenario
. The Field Museum, 2013. [2012. oktober 23-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2016. januar 12.)
- Burrows, W. J..
Processes of Vegetation Change
. London: Unwin Hyman (1990).
ISBN 0-04-580013-8
- Butz, Stephen D..
Science of Earth Systems
, 2, Clifton Park, NY: Delmar Cengage Learning (2007).
ISBN 1-4180-4122-X
- Biology
, 8, San Francisco: Pearson ? Benjamin Cummings (2008).
ISBN 978-0-321-54325-7
- de Candolle, Alphonse.
Origin of Cultivated Plants
. Glacier National Park, MT: Kessinger Publishing (2006).
ISBN 978-1-4286-0946-4
- Capon, Brian.
Botany for Gardeners
, 2nd, Portland, OR: Timber Publishing (2005).
ISBN 0-88192-655-8
- Cavalier-Smith, Thomas (2004). ?
Only Six Kingdoms of Life
” (PDF).
Proceedings of the Royal Society of London B
271
(1545), 1251?1262. o.
DOI
:
10.1098/rspb.2004.2705
.
PMID 15306349
.
- Chaffey, Nigel (2007). ?
Esau's Plant Anatomy, Meristems, Cells, and Tissues of the Plant Body: their Structure, Function, and Development
”.
Annals of Botany
99
(4), 785?786. o.
DOI
:
10.1093/aob/mcm015
.
- Science Web
. Cheltenham, GB: Nelson Thornes (2001).
ISBN 0-17-438746-6
- (2003) ?
An Update of the Angiosperm Phylogeny Group Classification for the Orders and Families of Flowering Plants: APG II
” (PDF).
Botanical Journal of the Linnean Society
141
(4), 399?436. o, Kiado: The Linnean Society of London.
DOI
:
10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x
.
- (2007) ?The JAZ Family of Repressors is the Missing Link in Jasmonate Signaling”.
Nature
448
(7154), 666?71. o.
DOI
:
10.1038/nature06006
.
PMID 17637675
.
- Cocking, Edward C.. ?
Obituary: Professor F. C. Steward
”,
The Independent
, 1993. oktober 18. (Hozzaferes: 2013. julius 5.)
- Copeland, Herbert Faulkner (1938). ?
The Kingdoms of Organisms
”.
Quarterly Review of Biology
13
(4), 383?420. o.
DOI
:
10.1086/394568
.
- (2007. marcius 1.) ?
'Open Minded' Cells: How Cells Can Change Fate
” (PDF)).
Trends in Cell Biology
17
(3), 101?6. o. [2013. december 15-i datummal az
eredetib?l
archivalva].
DOI
:
10.1016/j.tcb.2006.12.005
.
PMID 17194589
. (Hozzaferes: 2012. november 23.)
- Dynamics of Weed Populations
. Cambridge: Cambridge University Press (1995).
ISBN 978-0-521-49969-9
- Dallal, Ahmad.
Islam, Science, and the Challenge of History
. New Haven, CT: Yale University Press (2010).
ISBN 978-0-300-15911-0
- Darwin, Charles.
The Power of Movement in Plants
(PDF), London: Murray (1880)
- (1962) ?Isolement et determination de la structure du jasmonate de methyle, constituant odorant caracteristique de l'essence de jasminIsolement et determination de la structure du jasmonate de methyle, constituant odorant caracteristique de l'essence de jasmin”.
Helvetica Chimica Acta
45
(2), 675?685. o.
DOI
:
10.1002/hlca.19620450233
.
- (2000. majus 1.) ?
Genome Relationships: The Grass Model in Current Research
”.
The Plant Cell
12
(5), 637?646. o, Kiado: American Society of Plant Physiologists.
DOI
:
10.2307/3870991
.
PMID 10810140
.
- (2012. februar 1.) ?
New Technologies for 21st Century Plant Science
” (PDF).
The Plant Cell
24
(2), 374?94. o.
DOI
:
10.1105/tpc.111.093302
.
PMID 22366161
.
- Ereshefsky, Marc (1997). ?
The Evolution of the Linnaean Hierarchy
”.
Biology and Philosophy
12
(4), 493?519. o, Kiado: Kluwer Academic Publishers.
DOI
:
10.1023/A:1006556627052
.
- (2002. augusztus 20.) ?Integral Membrane Proteins of the Chloroplast Envelope: Identification and Subcellular Localization of New Transporters”.
Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
99
(17), 11487?11492. o.
DOI
:
10.1073/pnas.172390399
.
- Fairon-Demaret, Muriel (1996. oktober 1.). ?
Dorinnotheca streelii
Fairon-Demaret,
gen. et sp. nov.
, a New Early Seed Plant From the Upper Famennian of Belgium
”.
Review of Palaeobotany and Palynology
93
, 217?233. o.
DOI
:
10.1016/0034-6667(95)00127-1
.
- (1995. november 1.) ?Frank Yates 12 May 1902 ? 17 June 1994”.
Biographical Memoirs of Fellows of the Royal Society
41
, 554?573. o.
DOI
:
10.1098/rsbm.1995.0033
.
- Feeding the World Today and Tomorrow: The Importance of Food Science and Technology
(PDF). Institute of Food Technologists, 2010. [2012. februar 16-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. marcius 1.)
- Fry, S. C. (1989). ?The Structure and Functions of Xyloglucan”.
Journal of Experimental Biology
, Cambridge
40
, Kiado: The Company of Biologists.
- A Dictionary of Entomology
. Cambridge, MA: CABI Publishing (2001).
ISBN 978-0-85199-291-4
- Scientific Papers of Asa Gray: Selected by Charles Sprague Sargent
. Boston, MA: Houghton Mifflin (1889). Hozzaferes ideje: 2012. februar 26.
- Greene, Edward Lee.
Landmarks of botanical history: a study of certain epochs in the development of the science of botany: part 1, Prior to 1562 A.D.
. Washington, D.C.: Smithsonian Institution (1909)
- (2007. majus 1.) ?Chloroplast Division”.
Traffic
8
(5), 451?61. o.
DOI
:
10.1111/j.1600-0854.2007.00545.x
.
PMID 17451550
.
- (2010) ?The Path from C3 to C4 Photosynthesis”.
Plant Physiology
155
(1), 56?63. o.
DOI
:
10.1104/pp.110.165308
.
PMID 20940348
.
- (1987) ?Botanical Contributions to Contemporary Ecological Theory”.
The New Phytologist
106
.
- Gust, Devens:
Why Study Photosynthesis?
. Arizona State University, 1996. [2012. februar 9-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 26.)
- Hancock, James F..
Plant Evolution and the Origin of Crop Species
. Cambridge, MA: CABI Publishing (2004).
ISBN 0-85199-685-X
- Haberlandt, G. (1902). ?Kulturversuche mit isolierten Pflanzenzellen” (german nyelven).
Mathematisch-naturwissenschaftliche
, Vienna
111
(1), 69?92. o, Kiado: Akademie der Wissenschaften in Wien Sitzungsberichte.
- Harris, Henry.
The Birth of the Cell
. New Haven, CT: Yale University Press (2000).
ISBN 0-300-08295-9
- (1993. januar 1.) ?
DNA Replication in Chloroplasts
”.
Journal of Cell Science
104
(104), 1. o. (Hozzaferes: 2013. julius 2.)
- Plant Animal Interactions: An Evolutionary Approach
. Hoboken, NJ: Blackwell Science (2002).
ISBN 978-0-632-05267-7
- Hill, Arthur W. (1915). ?The History and Functions of Botanic Gardens”.
Annals of the Missouri Botanical Garden
2
(1/2), 185?240. o.
DOI
:
10.2307/2990033
.
- Algae: An Introduction to Phycology
. Cambridge: Cambridge University Press (2005).
ISBN 0-521-30419-9
- (2008) ?The Origin of Plastids”.
Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences
363
(1504), 2675?85. o.
DOI
:
10.1098/rstb.2008.0050
.
PMID 18468982
.
- Hunter, Philip:
What Genes Remember
. Web.archive.org, 2008. majus 1. [2008. majus 1-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. augusztus 24.)
- Iyer, Meena.
Faith & Philosophy of Zoroastrianism
. Delhi, India: Kalpaz Publications (2009).
ISBN 978-81-7835-724-9
- (2009. augusztus 4.) ?A DNA Barcode for Land Plants”.
Proceeding of the National Academy of Sciences (PNAS)
106
(31), 12794?7. o.
DOI
:
10.1073/pnas.0905845106
.
PMID 19666622
.
- (2013. aprilis 3.) ?Terrestrial Water Fluxes Dominated by Transpiration”.
Nature
496
(7445), 347?50. o.
DOI
:
10.1038/nature11983
.
PMID 23552893
.
- Jeffreys, Diarmuid.
Aspirin : The Remarkable Story of a Wonder Drug
. New York: Bloomsbury (2005).
ISBN 978-1-58234-600-7
- Plant Systematics, a Phylogenetic Approach
. Sunderland, MA: Sinauer Associates (2002).
ISBN 0-87893-403-0
- Karp, Gerald.
Cell and Molecular Biology: Concepts and Experiments
. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons (2009).
ISBN 978-0-470-48337-4
- (1997. szeptember 1.) ?The Origin and Early Evolution of Plants on Land”.
Nature
389
(6646), 33?39. o.
DOI
:
10.1038/37918
.
- Diversity and Evolution of Plastids and Their Genomes,
The Chloroplast
, Plant Cell Monographs.
DOI
:
10.1007/978-3-540-68696-5_1
(2009).
ISBN 978-3-540-68692-7
- Klemm, Dieter (2005. szeptember 6.). ?Cellulose: Fascinating Biopolymer and Sustainable Raw Material”.
ChemInform
, Hoboken, NJ
36
(36), Kiado: John Wiley & Sons.
DOI
:
10.1002/chin.200536238
.
- Kolattukudy, Pappachan E.. 3,
Plant Cuticles
, Environmental Plant Biology Series. Oxford: BIOS Scientific Publishers Ltd (1996).
ISBN 1-85996-130-4
- (2005. junius 1.) ?Use of DNA Barcodes to Identify Flowering Plants”.
Proceeding of the National Academy of Sciences (PNAS)
102
(23), 8369?74. o.
DOI
:
10.1073/pnas.0503123102
.
PMID 15928076
.
Supporting Information
- (2011) ?A Functional Phylogenomic View of the Seed Plants”.
PLOS Genetics
7
(12), e1002411. o.
DOI
:
10.1371/journal.pgen.1002411
.
PMID 22194700
.
- (2012) ?
Under One Leaf, A Historical Perspective on the UK Plant Science Federation
”.
New Phytologist
102
(23), 8369?74. o.
DOI
:
10.1111/j.1469-8137.2012.4168.x
.
PMID 22530650
.
- Lepp, Heino:
Mosses
. Australian National Botanic Gardens, 2012. (Hozzaferes: 2013. julius 14.)
- Levey, Martin.
Early Arabic Pharmacology: An Introduction Based on Ancient and Medieval Sources
. Leiden: Brill Archive (1973).
ISBN 978-90-04-03796-0
- (2004) ?Green Algae and the Origin of Land Plants”.
American Journal of Botany
, St. Louis, MO
91
(10), 1535?56. o.
DOI
:
10.3732/ajb.91.10.1535
.
PMID 21652308
.
- Botane (βοτ?νη)
. Oxford: Clarendon Press via Perseus Digital Library, Tufts University (1940)
- Lilburn, Timothy G. (2006). ?Computational aspects of systematic biology”.
Briefings in Bioinformatics
7
(2), 186?195. o.
DOI
:
10.1093/bib/bbl005
.
PMID 16772262
.
- (2009) ?
Recent Advances in Ethylene Research
”.
Journal of Experimental Botany
, Oxford
60
(12), 3311?36. o.
DOI
:
10.1093/jxb/erp204
.
PMID 19567479
.
- (2003) ?Phragmoplastin, Green Algae and the Evolution of Cytokinesis”.
International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology
, Reading, UK
53
(6), 1715?1718. o.
DOI
:
10.1099/ijs.0.02561-0
.
- (2002) ?
Evolution of Sucrose Synthesis
”.
Plant Physiology
128
(4), 1490?500. o.
DOI
:
10.1104/pp.010898
.
PMID 11950997
.
- Luttge, Ulrich (2006). ?Photosynthetic Flexibility and Ecophysiological Plasticity: Questions and Lessons from Clusia, the Only CAM Tree, in the Neotropics”.
New Phytologist
, Hoboken, NJ
171
(1), 7?25. o.
DOI
:
10.1111/j.1469-8137.2006.01755.x
.
PMID 16771979
.
- Mann, J..
Secondary Metabolism, 2nd ed.
. Oxford: Oxford University Press (1987).
ISBN 0-19-855529-6
- Mauseth, James D..
Botany : An Introduction to Plant Biology
, 3rd, Sudbury, MA: Jones and Bartlett Learning (2003).
ISBN 0-7637-2134-4
- Mauseth, James D..
Botany : An Introduction to Plant Biology
, 5th, Sudbury, MA: Jones and Bartlett Learning (2012).
ISBN 978-1-4496-6580-7
- International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Melbourne Code) adopted by the Eighteenth International Botanical Congress Melbourne, Australia, July 2011
[
archivalt valtozat
]
. A.R.G. Gantner Verlag KG (2011).
ISBN 978-3-87429-425-6
. Hozzaferes ideje: 2016. januar 12. [archivalas ideje: 2013. november 4.]
- Medbury, Scot:
Taxonomy and Arboreturm Design
(PDF). Harvard University, 1993. [2015. junius 9-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. julius 26.)
- (2003. januar 1.) ?Thidiazuron Induces Shoot Organogenesis at Low Concentrations and Somatic Embryogenesis at High Concentrations on Leaf and Petiole Explants of African Violet (Saintpaulia ionantha Wendl)”.
Plant Cell Reports
21
(5), 408?14. o.
DOI
:
10.1007/s00299-002-0544-y
.
PMID 12789442
.
- Morgensen, H. L. (1996). ?The Hows and Whys of Cytoplasmic Inheritance in Seed Plants”.
American Journal of Botany
83
(3).
DOI
:
10.2307/2446172
.
- Morton, Alan G..
History of Botanical Science: An Account of the Development of Botany from Ancient Times to the Present Day
. London: Academic Press (1981).
ISBN 978-0-12-508380-5
- Needham, Joseph.
Science and Civilisation in China, Vol. 6 Part 1 Botany
. Cambridge University Press (1986)
- Nobel, P. S..
Biophysical Plant Physiology and Ecology
. San Francisco: W. H. Freeman (1983).
ISBN 0-7167-1447-7
- Oberlies, Thomas.
Die Religion des Rgveda
(german nyelven). Sammlung De Nobili (1998).
ISBN 978-3-900271-31-2
- (2010) ?All Hands on Deck?The Role of Chloroplasts, Endoplasmic Reticulum, and the Nucleus in Driving Plant Innate Immunity”.
Molecular Plant-Microbe Interactions
, St. Paul, MN
23
(11), 1368?80. o, Kiado: The American Phytopathological Society.
DOI
:
10.1094/MPMI-05-10-0113
.
PMID 20923348
.
- Panaino, Antonio.
Ideologies as Intercultural Phenomena: Proceedings of the Third Annual Symposium of the Assyrian and Babylonian Intellectual Heritage Project, Held in Chicago, USA, October 27?31, 2000
. Bologna: Mimesis Edizioni (2002).
ISBN 978-88-8483-107-1
- Mosses and Liverworts
. London: HarperCollins UK (2005).
ISBN 978-0-00-220212-1
- (1976. majus 18.) ?
Chloroplast Replication and Chloroplast DNA Synthesis in Spinach Leaves
” (PDF).
Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences
193
(1112), 295?305. o.
DOI
:
10.1098/rspb.1976.0047
.
- The Pollination of Flowers, New Naturalist series
. London: Harper Collins (1973).
ISBN 0-00-219504-6
- Biology of Plants
, 7th, New York: W. H. Freeman (2005).
ISBN 0-7167-1007-2
- Reed, Howard S..
A Short History of the Plant Sciences
. New York: Ronald Press (1942)
- Reik, Wolf (2007. majus 1.). ?Stability and Flexibility of Epigenetic Gene Regulation in Mammalian Development”.
Nature
447
(7143), 425?32. o.
DOI
:
10.1038/nature05918
.
PMID 17522676
.
- (1995) ?Dioecy and its Correlates in the Flowering Plants”.
American Journal of Botany
82
(5), 596. o.
DOI
:
10.2307/2445418
.
- The Molecular Biology of Chloroplasts and Mitochondria in Chlamydomonas
. Dordrecht, Germany: Kluwer Academic (1998).
ISBN 978-0-7923-5174-0
- Roux, Stanley J. (1984). ?
Ca
2+
and Phytochrome Action in Plants
”.
BioScience
, Berkeley, CA
34
(1), 25?9. o.
DOI
:
10.2307/1309422
.
PMID 11540810
.
- (1996) ?
Modification of a Specific Class of Plasmodesmata and Loss of Sucrose Export Ability in the
sucrose export defective1
Maize Mutant
” (PDF).
The Plant Cell
8
(4), 645?658. o.
DOI
:
10.1105/tpc.8.4.645
.
PMID 12239395
.
- Sattler, R. (1992). ?
Process morphology: structural dynamics in development and evolution
” (PDF).
Canadian Journal of Botany
70
(4), 708?714. o.
DOI
:
10.1139/b92-091
.
- (1992) ?Multivariate analysis confirms the continuum view of plant form”.
Annals of Botany
69
, 249?262. o.
- Savidan, Y. H. (2000). ?Apomixis: Genetics and Breeding”.
Plant Breeding Reviews
18
, 13?86. o.
DOI
:
10.1002/9780470650158.ch2
.
- Scharf, Sara T. (2009). ?Identification Keys, the "Natural Method," and the Development of Plant Identification Manuals”.
Journal of the History of Biology
42
(1), 73?117. o.
DOI
:
10.1007/s10739-008-9161-0
.
PMID 19831202
.
- (2008) ?How Green are Biofuels?”.
Science
319
(5859), 43?4. o, Kiado: American Association for the Advancement of Science.
DOI
:
10.1126/science.1153103
.
PMID 18174426
.
- (1977) ?The Ti-plasmid of Agrobacterium tumefaciens, a Natural Vector for the Introduction of Nif Genes in Plants?”.
Basic Life Sciences
9
, 159?79. o.
DOI
:
10.1007/978-1-4684-0880-5_12
.
PMID 336023
.
- Schoening, Steve:
California Noxious and Invasive Weed Action Plan
(PDF). California Department of Food and Agriculture, 2005. (Hozzaferes: 2012. marcius 1.)
- (2002) ?
Fatty Acid Export from the Chloroplast. Molecular Characterization of a Major Plastidial Acyl-Coenzyme a Synthetase from Arabidopsis
”.
Plant Physiology
129
(4), 1700?9. o.
DOI
:
10.1104/pp.003251
.
PMID 12177483
.
- Silyn-Roberts, Heather.
Writing for Science and Engineering: Papers, Presentation
. Oxford: Butterworth-Heinemann (2000).
ISBN 0-7506-4636-5
- Small, Michael.
Dynamics of Biological Systems
. Boca Raton, FL: CRC Press (2012).
ISBN 978-1-4398-5336-8
- (2000) ?Molecular Mechanisms of Self-incompatibility in Brassica”.
Current Issues in Molecular Biology
2
(4), 103?12. o.
PMID 11471754
.
- Spector, Tim.
Identically Different: Why You Can Change Your Genes
. London: Weidenfeld & Nicolson (2012).
ISBN 978-0-297-86631-2
- Sprague, T. A. (1939). ?The Herbal of Valerius Cordus”.
The Journal of the Linnean Society of London
LII
(341), 1?113. o, Kiado: Linnean Society of London.
DOI
:
10.1111/j.1095-8339.1939.tb01598.x
.
- Stace, Clive A. (2010a). ?
Classification by molecules: What's in it for field botanists?
”.
Watsonia
28
. [2011. julius 26-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. julius 6.)
- Stace, Clive.
New Flora of the British Isles
, 3rd, Cambridge: Cambridge University Press (2010b).
ISBN 978-0-521-70772-5
- Starr, Cecie.
The Unity and Diversity of Life
, AP, Belmomt, CA: Brooks/Cole, Cenpage Learning (2009).
ISBN 978-1-111-58097-1
[
halott link
]
- Paleobiology and the Evolution of Plants
. Cambridge: Cambridge University Press (1993).
ISBN 978-0-521-38294-6
- Bananas
, 3rd, Harlow, England: Longman (1987).
ISBN 978-0-582-46357-8
- Sumner, Judith.
The Natural History of Medicinal Plants
. New York: Timber Press (2000).
ISBN 0-88192-483-0
- (2002) ?Crystal Structure of Pea Toc34, a Novel GTPase of the Chloroplast Protein Translocon”.
Nature Structural Biology
9
(2), 95?100. o.
DOI
:
10.1038/nsb744
.
PMID 11753431
.
- Sussex, I. (2008). ?
The Scientific Roots of Modern Plant Biotechnology
” (PDF).
The Plant Cell
20
(5), 1189?98. o.
DOI
:
10.1105/tpc.108.058735
.
PMID 18515500
.
- Plant Physiology
, 3rd, Sunderland, MA: Sinauer Associates (2002).
ISBN 0-87893-823-0
- Takaichi, Shinichi (2011. junius 1.). ?Carotenoids in Algae: Distributions, Biosyntheses and Functions”.
Marine Drugs
9
(12), 1101?1118. o.
DOI
:
10.3390/md9061101
.
PMID 21747749
.
- (1935) ?The Use and Abuse of Vegetational Terms and Concepts”.
Ecology
, Washington, D.C.
16
(3), 284. o, Kiado: Ecological Society of America.
DOI
:
10.2307/1930070
.
- Taylor, T.N..
Paleobotany, The Biology and Evolution of Fossil Plants
, 2nd, Academic Press (2009).
ISBN 978-0-12-373972-8
- (2001) ?Restructuring of Wall-bound Xyloglucan by Transglycosylation in Living Plant Cells”.
The Plant Journal
, West Sussex, England
26
(1), 23?34. o, Kiado: John Wiley & Sons.
DOI
:
10.1046/j.1365-313x.2001.01005.x
.
PMID 11359607
.
- Waggoner, Ben:
University of California Museum of Paleontology
. University of California-Berkeley, 2001. (Hozzaferes: 2012. februar 27.)
- Phytohormones
(PDF), New York: Macmillan (1937)
- (1997) ?The Ecosystem: An Evolving Concept Viewed Historically”.
Functional Ecology
, London
11
(2), 268?271. o, Kiado: British Ecological Society.
DOI
:
10.1111/j.1365-2435.1997.00081.x
.
- (1977. augusztus 1.) ?An Ancient Divergence Among the Bacteria”.
Journal of Molecular Evolution
9
(4), 305?311. o.
DOI
:
10.1007/BF01796092
.
PMID 408502
.
- Handbook of Medicinal Plants
. Binghampton, NY: Haworth Press (2005).
ISBN 1-56022-994-2
- Ronald Aylmer Fisher 1890?1962
(1963)
- Domestication of Plants in the Old World
, 3rd, Oxford: Oxford University Press (2000).
ISBN 978-0-19-850356-9
- The Arabidopsis Genome Initiative (2000). ?Analysis of the Genome Sequence of the Flowering Plant Arabidopsis thaliana”.
Nature
, London
408
(6814), 796?815. o, Kiado: Nature Publishing Group.
DOI
:
10.1038/35048692
.
PMID 11130711
.
- Auxins
. Plant Hormones, Long Ashton Research Station, Biotechnology and Biological Sciences Research Council. [2021. december 10-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. julius 15.)
- A Basic Introduction to the Science Underlying NCBI Resources
. National Center for Biotechnology Information, 2004. marcius 30. (Hozzaferes: 2012. marcius 5.)
- Botany
. Online Etymology Dictionary, 2012. (Hozzaferes: 2012. februar 24.)
- Early Herbals ? The German Fathers of Botany
. National Museum of Wales, 2007. julius 4. [2012. junius 29-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 19.)
- Katherine Esau
. National Science Foundation, 1989. (Hozzaferes: 2013. junius 26.)
- Evolution and Diversity, Botany for the Next Millennium: I. The Intellectual: Evolution, Development, Ecosystems
. Botanical Society of America. (Hozzaferes: 2013. junius 25.)
- Herbal Medicine
. University of Maryland Medical Center. [2012. marcius 2-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. marcius 2.)
- Paleobotany
. Cleveland Museum of Natural History. (Hozzaferes: 2014. julius 30.)
- Physical Map of
Brachypodium'
. University of California-Davis. [2016. marcius 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 26.)
- Plants and Life on Earth
. Missouri Botanical Garden, 2009. (Hozzaferes: 2012. marcius 10.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Botany
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.