Borisz Godunov
Eredeti nyelv	orosz
Alapm?	Boris Godunov
Zene	Modeszt Petrovics Muszorgszkij
Szovegkonyv	Modeszt Petrovics Muszorgszkij
Felvonasok szama	4
F?bb bemutatok	1874 . januar 27. (Marijinszkij Szinhaz, Szentpetervar, Osip Petrov, Fyodor Petrovich Komissarzhevsky, Ivan Melnikov)
A Wikimedia Commons tartalmaz Borisz Godunov temaju mediaallomanyokat.

A Borisz Godunov Modeszt Petrovics Muszorgszkij operaja , melyet Alekszandr Puskin azonos cim? dramaja nyoman irt; a szovegkonyv is a zeneszerz? munkaja. Az opera els? valtozatat 1868?69-ben komponalta, majd 1871?1872-ben atdolgozta m?vet. A teljes darab ?sbemutatoja 1874 . januar 24-en volt Szentpetervarott . Nagy kozonsegsikert aratott, de a kritikusok fanyalogva fogadtak. Tobbek kozott Rimszkij-Korszakov is vegyes erzelmeket taplalt baratja egyetlen befejezett operaja irant, ezert 1896 -ban atdolgozta, ujrahangszerelte a szerinte jobb sorsra erdemes m?vet. A cari opera vegul ezt a valtozatot t?zte ujbol m?sorra 1904-ben, es egeszen 1975-ig ezt jatszottak a vilag operahazai is. Az 1940-es evek elejen a moszkvai Bolsoj Szinhaz megbizta Dmitrij Sosztakovicsot is az opera atdolgozasaval, de az ? verziojat csak ritkan veszik el?. 1975-ben David Lloyd-Jones, nagyreszt orosz m?vekre szakosodott karmester rekonstrualta az eredeti partiturat, es elkeszitette az opera kritikai kiadasat. A Borisz Godunovot azota altalaban ebben az autentikus formaban jatsszak. Ezt a valtozatot Magyarorszagon egeszen 2010 aprilisaig nem mutattak be: ekkor a debreceni Csokonai Szinhaz vitte szinre. A Magyar Allami Operahaz az 1999-es felujitas alkalmabol is Rimszkij-Korszakov verziojat jatszotta.

Az opera irodalmi el?zmenyei [ szerkesztes ]

Borisz Godunov tortenetet a 19. szazadban el?szor Nyikolaj Mihajlovics Karamzin (1766?1826) dolgozta fel Isztorija goszudarsztva rosszijszkovo ( Az orosz allam tortenete , 1818?1829) cim? tizenket kotetes tortenelmi munkajaban. Karamzin eleinte irodalmi m?veket irt, de 1803 kornyeken felhagyott ezzel, es ett?l fogva csak torteneti munkakat publikalt. Az orosz allam tortenetevel foglalkozo konyve oriasi sikert aratott. Amikor Karamzin megbizast kapott az Orosz Birodalom tortenetenek megirasara, sokkal tobb dokumentumhoz fert hozza, mint el?tte barki mas, aki az orosz tortenelemmel foglalkozott. Hangvetele azonban szentimentalis : moralizal es tanitani akar, vagyis munkaja nem a mai ertelemben vett, modern torteneti m?. ? fogalmazta meg el?szor azt a konzervativ orosz nemzetszemleletet, amely az onkenyuralomban es a jobbagyrendszerben sajatosan orosz, szuksegszer? letformat lat. ^[1]

Puskin (1799?1837) mihajlovszkojei szam?zeteseben tanulmanyozta a tortenelmet, ennek az eredmenye lett az 1825-ben megirt Borisz Godunov cim? dramaja, ami tehat kozvetlenul Karamzin munkajanak megjelenese utan keszult el, de kiadasat a darab formabonto szerkezete, illetve politikai tartalma miatt hat evig nem engedelyeztek, igy 1831-ig szamizdatban terjedt. Kozben mind a cenzura , mind Puskin iro kollegai tobb javaslatot tettek a drama egyes elemeinek megvaltoztatasara, s?t, maga a car is el?allt javaslataival. Puskin a legtobb keresnek eleget tett, igy a dramanak ma tobb szovegvaltozata is ismert. A Borisz Godunov szinpadi bemutatojat 1870-ig nem engedelyeztek a hatosagok, igy Muszorgszkij operajanak kozonsegsikere egyertelm?en hozzajarult a drama nepszer?segehez is. Puskin szindarabjaban Karamzin elbeszelesenel sokkal inkabb a lelki folyamatokra, a b?n es b?nh?des temajara helyezte a hangsulyt. ^[1]

Muszorgszkij nem torekedett az eredeti szoveg szo szerinti atvetelere, es a szolo reszekt?l eltekintve a szovegkonyv nem verses. Puskin szoveget nagyreszt ritmikus prozaval helyettesitette, a ritmus alapjaul pedig az el? beszed zenei intonaciojat vette. Puskin eredeti szovegenek meghagyasara csak a recitativ reszekben ugyelt aprolekosan. ^[1]

Borisz Godunov tortenetet egyebkent el?szor Lope de Vega allitotta szinpadra, az ? dramaja egyuttal Friedrich Schiller befejezetlen tragediajanak a forrasa is. Az orosz irodalomban Puskin utan Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij tragediat, Lev Tolsztoj pedig dramatrilogiat irt a tortenetb?l. Az els? Borisz Godunov-opera Johann Mattheson barokk zeneszerz? munkaja volt, 1710-ben. Muszorgszkij utan Antonin Dvo?ak komponalt operat a tortenetb?l, Dmitrij cimmel. ^[2]

Az opera tortenete es utoelete [ szerkesztes ]

Muszorgszkij egyik tanitvanya Mihail Ivanovics Glinka testvere, Ljudmila Sesztakova volt. ? hivta fel mestere figyelmet egy, a Puskin dramai m?veit egybegy?jt? kotetre. Azt ajanlotta neki, ha komolyan opera komponalasan gondolkozik akkor Puskin egyik szindarabjat valassza szuzsenek. A zeneszerz? igy talalt ra Puskin Borisz Godunov cim? dramajara. ^[3]

Muszorgszkij 1868-ban kezdett el dolgozni egyetlen befejezett operajan. A partituraval tizenot honappal kes?bb, 1869 decembereben keszult el. A kesz m?vet benyujtotta a szentpetervari operahoz, azonban a szinhaz visszautasitotta a darabot. A szinpadra allitas ellen tobb kifogasuk is volt, egyebek kozott az, hogy a darabnak nem volt n?i f?szerepl?je. Ezenkivul irasos dokumentumok bizonyitjak, hogy a szinhazi bizottsagot sokkolta az opera ujszer?sege es nyersessege. Igy vegul az ?s Borisz sohasem hangzott el operaszinpadon. ^[3]

Muszorgszkij nem tehetett mast: atdolgozta m?vet. Kihuzta a Vaszilij Blazsennij-szekesegyhaz el?tti jelenetet, uj szerepl?kent felleptette Marinat, valamint ekkor irta meg a kromi erd?ben jatszodo epizodot is. Tobb jelenetet meghuzott, uj ariakat iktatott be. Komponalt egy teljesen uj harmadik felvonast is, amiben f?szerephez juttatta a szopran szolamat. Az opera zarojelenetet is megvaltoztatta: a masodik verzio szerint a darab a forradalmi jelenettel es a bolond ariajaval er veget. A munkaval ket ev alatt, 1872-re keszult el. A kovetkez? evben az opera harom jelenetet bemutattak a Mariinszkij Szinhazban , 1874-ben pedig kiadtak a Borisz Godunov zongorakivonatat . Az ?sbemutato is abban az evben esett meg. A kisebb huzasokkal szinpadra allitott opera nagy kozonsegsikert aratott, de a kritikusok tetszeset nem nyerte el. ^[3]

Cezar Kjui a gyenge libretto miatt tamadta a m?vet, de kifogasolta Muszorgszkij wagnerizmusat, nyers hangfesteset, eretlenseget, fogyatekos technikajat is. A szerz?t nagyon megviseltek a negativ kritikak, de a Borisz 1879-ig m?soron maradt, halala utan meg otszor kerult szinre, majd 1882-ben vegleg kikerult a repertoarbol.

Rimszkij-Korszakov Muszorgszkij halala utan sajto ala rendezte egykori baratja hagyatekat. ^[3] Rimszkij-Korszakov mar eleteben kedvelt operakomponista volt hazajaban, mert sokkal konvencionalisabban gondolkozott es komponalt, mint Muszorgszkij. Ennek kovetkezteben ellentetes erzelmekkel viszonyult a Borisz Godunovhoz . Egyreszt csodalta az operat eredetisegeert es fuggetlensegeert, masreszt nem tudott napirendre terni ujszer? harmoniavilaga es ritmikaja felett. Ezert elhatarozta, hogy megmenti az operat az utokor szamara, vagyis atdolgozza, a kozizleshez igazitva. A kezdetekt?l tisztaban volt abban, hogy lesznek ellenz?i, de meg volt gy?z?dve arrol, hogy a m? fogyatekossagait az utokor sem fogja elfogadni. ^[3]

Elvallalta hat, hogy megszerkeszti, ujra harmonizalja es hangszereli a Borisz t. A munkaval 1896-ban vegzett, majd 1908-ban ismet el?vette a darabot, hogy ujabb simitasokat hajtson vegre rajta. Ekkor kihuzta ? tobbek kozott ? Pimen cellabeli monologjat, elhagyta a fjodori orajatekot, valamint felcserelte a ket utolso szint. Ezzel az utobbi valtoztatassal Puskin eredeti koncepciojat is alaasta. A cari opera az atdolgozott verziot 1904-ben t?zte el?szor m?sorra, majd Nyugat-Europaban is ez a verzio valt ismertte, es sokaig ez uralta a szinpadokat. Osszessegeben elmondhato, hogy Rimszkij-Korszakov kisimitotta Muszorgszkij metrikajat, harmoniajat, szolamtechnikajat es frazealasat, az eredeti hangszerelest sokkal lagyabb hangzassal helyettesitette. ^[4] Az els? atdolgozassal szinte teljesen ujrairta az operat, majd tiz evvel kes?bb, a negyedik atdolgozaskor visszaallitott tobb, korabban kihuzott reszletet, de a sajat betoldasait termeszetesen meghagyta benne. Altalaban ma is ezt t?zik m?sorra. ^[5]

Rimszkij-Korszakov verziojaval az a legnagyobb problema, hogy megvaltoztatta az opera arculatat: nyugatiasra simitotta Muszorgszkij nyers, er?teljes dramai sodrasat. Ezutan Karol Rathaus valtoztatott meg nehany sort a partituran, de ezek csak foldozgatasok voltak, alapjaiban nem erintettek a m? jelleget (Rathaus lenyegeben az 1872-es valtozatot egeszitette ki az 1869-es verzio alapjan, a New York-i bemutato szamara). Ezt a valtozatot csak felmegoldasnak iteltek, els?sorban ezert adhatott megbizast a moszkvai Bolsoj Szinhaz 1940-ben Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovicsnak a Borisz atdolgozasara. Sosztakovics melyen belenyult az opera harmoniamenetebe, sok helyutt megvaltoztatta a szolamszerkesztest es egyeb, Muszorgszkij m?vet alapjaban meghatarozo elemeket. Sosztakovics viszont ? Rimszkij-Korszakovval ellentetben ? nem irta at Muszorgszkij nyers zenei tombjeit: megfelel? zenei hangzasokba oltoztetve megtartotta a nem egyszer er?szakosnak hato hangsulyokat. ^[5]

Sosztakovics osszessegeben tobbet tartott meg Muszorgszkij eredeti koncepciojabol. Az ? verzioja azonban annyira bonyolult es nehezen el?adhato, hogy csak ritkan mutatjak be. Legutobb Sosztakovics szuletesenek szazadik evfordulojara ujitotta fel a Helikon opera. ^[6]

Az opera eredeti valtozatanak teljes kiadasa csak 1928-ban keszult el, a 20. szazadban el?szor pedig 1935-ben adtak el? a londoni Sadler's Wells Theatre-ben. Az orosz szinhazak nem sokat tettek az eredeti verzio repertoarba valo visszaallitasaert, az orosz kozvelemeny szerint ugyanis Rimszkij-Korszakov eppen hogy megmentette az utokor szamara az orosz operairodalom egyik legnagyobb remekm?vet, igy az eredeti valtozat rekonstrualasat sem ereztek szuksegesnek. ^[7]

David Lloyd-Jones 1979-ben elkeszitette a m? rekonstrualt, ma autentikusnak tekintett, kvazi kritikai kiadasat, amely kovette az 1869-es ?s Boriszt , jelezve azon az 1872-es atdolgozas valtoztatasait. Ma altalaban ezt a valtozatot jatsszak az operahazak, de hangfelvetel szinte valamennyi verziobol keszult, es ki is adtak ?ket. ^[8]

Van az operanak egy kevesbe ismert, Emilis Melngailis lett zeneszerz? altal keszitett hangszerelese is, amit 1925-ben mutattak be Rigaban . Ez a valtozat az 1874-es atdolgozas ujrahangszerelese. ^[9]

A Magyar Allami Operahaz 1913-ban t?zte el?szor m?sorra a Borisz Godunovot , termeszetesen Rimszkij-Korszakov atdolgozasaban, de a bemutato nem aratott sikert. Az attores csak 1936-ban kovetkezett be, amikor Nadasdy Kalman forditasaval, Olah Gusztav diszleteivel, Solti Gyorgy betanitasaval, valamint Issay Dobrowen vezenyletevel kerult szinre. A rendezes Olah es Dobrowen kozos munkaja volt. A cimszerepl?t Szekely Mihaly alakitotta, akinek neve Magyarorszagon osszeforrt Borisz Godunoveval. Az eredeti, Muszorgszkij-fele atdolgozott verziot csak 1976-ban mutattak be Budapesten . Legutobb 1999-ben ujitotta fel a m?vet az Operahaz, Szinetar Miklos rendezeseben, de ekkor visszatertek a szerintuk a kozonseghez kozelebb allo Rimszkij-Korszakov-fele verziohoz. A Borisz Godunov magyarorszagi tortenetenek ujabb attorese a 2010-es debreceni ?sbemutato volt. Ekkor a Csokonai Nemzeti Szinhaz operatarsulata hazankban els?ken az ?s Borisz bol kiindulva, azt az 1872-es atdolgozas anyagaval kiegeszitve, Vidnyanszky Attila rendezeseben, Kocsar Balazs vezenyletevel allitott szinpadra egy, Muszorgszkij eredeti szandekaihoz kozelebb allo interpretaciot. ^{[10] [11]} A Sosztakovics-fele valtozatot meg nem mutattak be hazankban, de a 2008-as Miskolci Nemzetkozi Operafesztivalon a Helikon Opera vendegjatekabol megismerkedhetett vele a magyar kozonseg is. ^[6]

Az opera szerepl?i es helyszinei [ szerkesztes ]

Szerepl?	Hangfekves
Borisz Godunov , orosz car	basszus vagy bariton
Fjodor , a fia	mezzoszopran
Kszenyija , a lanya	szopran
Kszenyija dajkaja	alt
Vaszilij Sujszkij herceg	tenor
Andrej Scselkalov , a Duma titkara	bariton
Pimen , kronikairo szerzetes	basszus
Grigorij Otrepjev , szerzetes, al-Dmitrij , a tronkovetel?	tenor
Marina Mnisek , a szandomiri vajda lanya	mezzoszopran
Varlaam , szokott szerzetes	basszus
Miszail , szokott szerzetes	tenor
Rangoni , jezsuita	basszbariton
Kocsmarosne	mezzoszopran
A falu bolondja	tenor
A hatar?rseg tisztje	basszus
Egy udvari bojar	tenor
Krucsov , bojar	tenor
Levickij , jezsuita	basszus
Csernyakovszkij , jezsuita	bariton
Mityu , paraszt	basszus
Els? parasztasszony	mezzoszopran
Masodik parasztasszony	alt
Egy paraszt	tenor

• Korus: nep, bojarok , sztrelecek , ?rok, lengyel magnasurak es holgyek, szerzetesek , zarandokok. Igen nagy letszam, nagy feladat harul az enekkarra.
• Tortenik: Oroszorszagban es Lengyelorszagban , 1598?1605 kozott
• Szinhelyek: Prologus: 1. kep: a Szent Sz?z kolostor udvara Moszkvaban; 2. kep. ter a Kremlben , I. felvonas: 1. kep: Pimen cellaja a Szent Csoda-kolostorban; 2. kep: kocsma a litvan hataron, II. felvonas: a car szobaja a Kremlben, III. felvonas: 1. kep: Marina szobaja; 2. kep: a sandorimi vajda kastelyanak kertje; 3. kep: Ter a moszkvai Vaszilij Blazsennij-szekesegyhaz el?tt; IV. felvonas: 1. kep: tronterem a Kremlben; 2. kep: erdei tisztas Kromi kozeleben.
• Jatekid?: az autentikus verzio kozel negy ora hosszu, a Rimszkij-Korszakov-fele, napjainkban is jatszott atdolgozas egy oraval rovidebb. ^{[12] [13]}

A zenekar osszetetele [ szerkesztes ]

• Muszorgszkij hangszerelese
  • Vonosok: heged?k , bracsak , csellok , nagyb?g?k
  • Fafuvosok: 2 fuvola , 1 piccolo , 1 oboa , 1 angolkurt , 2 klarinet , 2 fagott
  • Rezfuvosok: 4 vadaszkurt , 2 trombita , 3 harsona , 1 tuba
  • Ut?sok: ustdob , nagydob , perg?dob , csorg?dob , cintanyerok , gong
  • Egyeb hangszerek: zongora , harfa
  • Hangeffektusok a szinfalak mogul: trombitaszo, harangszo
• Rimszkij-Korszakov hangszerelese
  • Vonosok: heged?k, bracsak, csellok, nagyb?g?k
  • Fafuvosok: 2 fuvola, 1 piccolo, 1 oboa, 1 angolkurt, 2 klarinet, 1 basszusklarinet, 2 fagott
  • Rezfuvosok: 4 vadaszkurt, 3 trombita, 3 harsona, 1 tuba
  • Ut?sok: ustdob, nagydob, perg?dob, csorg?dob, cintanyer
  • Egyeb hangszerek: zongora, harfa
  • Hangeffektusok a szinfalak mogul: trombitaszo, harangszo, gong utes
• Sosztakovics hangszerelese
  • Vonosok: heged?k, bracsak, csellok, nagyb?g?
  • Fafuvosok: 2 fuvola, 1 piccolo vagy furulya , 2 oboa, 1 angolkurt, 3 klarinet, 1 basszusklarinet, 2 fagott, 1 kontrafagott
  • Rezfuvosok: 4 vadaszkurt, 3 trombita, 3 harsona, 1 tuba
  • Ut?sok: ustdob, nagydob, perg?dob, cintanyer, gong, triangulum , harangok, harangjatek , xilofon
  • Egyeb hangszerek: zongora, harfa, cseleszta
  • Hangeffektusok a szinfalak mogul: 4 trombita a szinfalak mogott, 2 kornett , 2 angolkurt, 2 baritonkurt , 2 eufonium , 2 tuba, balalajka , domra

Az opera cselekmenye [ szerkesztes ]

Prologus [ szerkesztes ]

1. kep: A Novogyevicsij-kolostor udvaran az osszeterelt sokasag konyorog Borisznak, hogy fogadja el a cari koronat. Borisz korabban Fjodor helyett kormanyzott mint regens. Fjodor Dmitrij tronorokos batyja volt, s Dmitrijt Borisz gyilkoltatta meg. A nep most a rend?rfelugyel?k korbacsutesei es utasitasai nyomasara kerleli Boriszt, hogy mentse meg Oroszorszagot. ^[13]

2. kep: Borisz eleinte habozik, majd elfogadja a cari koronat, es a nep megment?kent unnepli. Lezajlik a koronazas, Borisz mindenkit unnepi lakomara invital. ^[13]

I. felvonas [ szerkesztes ]

1. kep: Pimen az orosz tortenelem kronikajat irja egesz ejszaka a cellajaban. Grigorij visszater? almabol riad fel: latja magat, amint a moszkvai Kreml falain, egy meredek lepcs?n a bastya fele tart. A nep hangyakent nyuzsog a teren, nevetve mutogat ra, amit?l elszegyelli magat, zuhanni kezd, aztan hirtelen felriad. Pimen Grigorijt szemelte ki utodjaul, aki majd folytatni fogja a kronikat, de Grigorij kepzeletet mas dolgok foglalkoztatjak. Megtudja, hogy a meggyilkolt carevics, ha elne, egykoru lenne vele. Pimen elmeseli neki azt is, hogyan gyilkoltak meg Dmitrijt. Grigorijt nagyon felzaklatja az eset. Elhatarozza, hogy bosszut all Boriszon: Dmitrijnek fogja kiadni magat. ^[14]

2. kep: Grigorij megszokott a kolostorbol. Ket masik szokott szerzetes (Varlaam es Miszail) kisereteben eri el a litvan hatart. A kocsmarosnetol megtudja, hogy a hatosagok lezartak az orszagutat, mert egy moszkvai szokevenyt keresnek, aki hamis allitasaival felzaklatta a kedelyeket. A kocsmarosne azt is elmondja neki, hogyan juthat at a hataron, az orszagutrol leterve. Grigorij ket tarsa kozben lakmarozni es inni kezd. Kis id? mulva megjelennek a zsandarok, es kerdez?skodni kezdenek. Grigorij el?szor nem kelti fel az erdekl?desuket, Varlaamra kezdenek el gyanakodni. Mivel nem tudnak olvasni, megkerik, hogy olvassa fel az elfogato parancsot. A szokott szerzetes azt hazudja, hogy nem tud olvasni. Ekkor ajanlkozik Grigorij, hogy majd ? kibet?zi a szoveget. A felolvasas alatt a szokeveny szemelyleirasat ugy torzitja el, hogy az ne a gyanusitottra illjen ra. Varlaam ekkor gyanut fog. Kiveszi Girgorij kezeb?l az irast, hogy majd ? kibet?zi, ha nehezkesen is. Ekkor derul ki, hogy Grigorij a szokeveny, akit keresnek, azonban sikerul megszoknie a zsandarok el?l. ^[14]

II. felvonas [ szerkesztes ]

Kszenyija meghalt v?legenyet siratja, a dadaja vigasztalni probalja, akarcsak testvere, Fjodor. Vidam mesebe kezdenek, ekkor lep be a szobaba Borisz. ? is vigasztalni probalja Kszenyijat, majd Fjodortol kerdezi, hogy mivel tolti idejet. Fjodor elmondja neki, hogy eppen az Orosz Birodalom terkepet tanulmanyozza. Ekkor zajt hallanak, s Borisz elkuldi a fiat, hogy nezze meg mi tortent. Kozben Sujszkij herceg ker bebocsatast. Fjodor visszater, es elmondja, hogy a papagajt haragitotta meg a dadus, aki ezert mindenkit megbubolt a szobaban. Borisz elkuldi fiat. Lelkiismerete nem tiszta. Orokos rettegesben el, raadasul Sujszkij is rossz hireket hozott: valaki Dmitrij carevicsnek adja ki magat Lengyelorszagban, es sereget gy?jt Moszkva ellen. Borisz megesketi Sujszkijt, hogy latta meghalni Dmitrijt, aki meg is eskuszik, de figyelmezteti az uralkodot, hogy Dmitrij neve egysegge kovacsolhatja ellenuk a tomeget. Boriszt megrohanjak latomasai: latja, amint a carevics kegyelemert konyorog, mikozben sebeib?l omlik a ver. A car annyira felizgatja magat, hogy vegul eszmeletlenul rogy ossze. ^[13]

III. felvonas [ szerkesztes ]

1. kep: Marina Mniseket udvarholgyei oltoztetik. A g?gos lengyel hercegn?be beleszeretett a magat Dmitrijnek kiado szokeveny. Marina arrol almodozik, hogy orosz carnekent terdre kenyszeriti Moszkva nepet. Megjelenik Rangoni, a gyontatoja, aki rabirja, hogy mindenaron erje el: Dmitrij adjon garanciat az orosz tron visszaszerzesere, es akkor a katolikus egyhaz vegre visszahodithatja az ortodoxoktol a hatalmas birodalmat. A lany el?szor ellenkezik, de Rangoni vegul megtori. ^[15]

2. kep: A kastely parkjaban Rangoni atadja Marina uzenetet az al-Dmitrijnek. A hercegn? ebben kozli udvarlojaval, hogy sok csufolodast es megalaztatast kellett elviselnie, amiert bizik benne, es jelenleg is hozza keszul?dik. Amikor Marina megerkezik, Grigorij elmondja neki, hogy mar nem erdekli hajdani nagyravagyo terve. ?t mar csak egy dolog teheti boldogga: ha Marina mellett, Marinaert elhet. A g?gos lany azonban gunyt ?z bel?le es elkuldi: egyszer?, pirospozsgas lanyt otthon is talal maganak, ezert igazan nem kellett volna ekkora utat megtennie. Grigorij ekkor ujra elhatarozasra jut, es biztositja Marinat: erdemes hozza menni, mert ? biztosan car lesz. ^[15]

IV. felvonas [ szerkesztes ]

1. kep: A szekesegyhaz el?tti teren gy?lt ossze a nep. Bent a templomban eppen kiatkozzak az eretnek szerzetest, Grigorijt, majd rekviemet mondanak a meghalt carevicsert. Felvezetik a bolondot, akit?l ellopjak a kopejkajat . A megalazott ferfi sir es nem erti, miert bantjak. Ekkor jelenik meg Borisz gyermekei oldalan, kiseretevel. Kszenyijaval alamizsnat osztanak a szegenyeknek, majd a bolond utjaba akadnak. A bolond elpanaszolja, hogy bantjak es elszedtek egyetlen kopejkajat. Borisz nem tudja, hogyan segithetne rajta. Ekkor a bolond azt mondja, hogy meszaroltassa le bantalmazoit, ahogy a kis carevicset is megolette. Sujszkij rendre akarja utasitani a ferfit, de Borisz visszatartja. Megkeri a bolondot, hogy imadkozzon erte is. ^[15]

2. kep: A bojarok tanacsa kiszabja bunteteset a gaz tronbitorlora, aki meg nincs a kezukon. Megjelenik Sujszkij is, aki elmondja, hogy belesett a car szobajaba, es latta, amint az egyre csak a halott carevicset veli latni, ?t szolongatja. Ezutan jelenik meg Borisz: meg mindig remkepeivel viaskodik, de aztan nyugalmat er?ltet magara. Keri Sujszkijt, hogy bocsassa ele Piment. Az oreg szerzetes uj csodarol ad hirt: Dmitrij sirja felett visszanyerte latasat egy vak, a fiatal carevics sirja kezd zarandokhely lenni. Borisz nem tudja tovabb turt?ztetni magat: ?rjongeni kezd Dmitrij nevenek hallatan. Aztan sietve a fiaert kuld. Fjodorra bizza a tront es vezekl?ruhat hozat. A car rohamai nem hagynak alabb, vegul holtan esik ossze a tronszek mellett. ^[15]

3. kep: A nep megelegelte Borisz uralmat. Lazadast robbantottak ki, amiert a car ujabb es ujabb terheket rott a nyakukba. Varlaam es Miszail is Borisz b?neit kurtoli szet a tomegben, es profetai joslatokkal szorny? jov?t festenek Oroszorszagnak. Igy uszitjak a cs?cseleket, amikor hirtelen trombitaszo hallatszik, ami Grigorij jovetelet jelzi. Az al-Dmitrij es kiserete bevonul, a nep hodolattal fogadja, majd koveti Moszkvaba. A szin elsotetul, a bolond pedig fajdalmasan siratja el a szegeny orosz nepet. ^[15]

Megjegyzes az opera szinpadra allitasarol [ szerkesztes ]

A Borisz Godunov az operairodalom egyik legtobbszor atdolgozott darabja. Az egyes rendez?i felfogasok els?sorban ennek okan ternek el egymastol. A vilag operahazai hosszu evtizedeken at Rimszkij-Korszakov atdolgozasaban jatszottak a m?vet, aztan az 1970-es evek masodik felet?l egyre tobb operaszinpadon lehetett hallani Muszorgszkij autentikus, 1872-es verziojat, de Rimszkij-Korszakov valtozatat a mai napig fel-felujitjak, els?sorban Oroszorszagban, de Sosztakovicset nagyon ritkan jatsszak. Mara kialakult az a gyakorlat, hogy Muszorgszkij ket valtozatanak kozos anyagabol gyurjak ossze az el?adas zenejet, ez a megoldas lenyegeben Lloyd-Jones rekonstrukciojanak felel meg. Ennek kovetkezteben a mai autentikus Borisz-el?adasok hibrid valtozatok. A szobajelenetet altalaban az 1869-es verzio alapjan viszik szinpadra, amelyben lathato a masodikbol kihuzott, a Vaszilij Blazsennij-szekesegyhaz el?tt jatszodo jelenet. Ugyanakkor az 1872-es valtozat ujonnan komponalt jelenteit is be szoktak illeszteni az el?adasba. Az egyes verziok nagyjabol ugyanazt a cselekmenyt kovetik, de a kepek es olykor a felvonasok beosztasa elter?. Rimszkij-Korszakov peldaul els? felvonasnak tuntette fel az opera prologusat. Az egyes kepek sorrendjet olykor a rendez?k cserelik fel, esetenkent elhagyjak az els? lengyel kepet es szekesegyhaz el?tti jelentet. Rimszkij-Korszakov felcserelte a IV. felvonas utolso ket kepet, de a mai el?adasok altalaban Muszorgszkij akaratat tartjak tiszteletben, es a forradalmi jelenettel zarjak le a m?vet. ^[11] Jelen szocikk a ma altalaban kovetett szinpadi gyakorlatnak megfelel?en ismerteti a cselekmenyt, amely Lloyd-Jones rekonstrukcios ?s valtozatat veszi alapul, kiegeszitve azt Muszorgszkij 1872-es valtoztatasaival, de megtartva a zeneszerz? altal kes?bb kihuzott reszeket. A legutobbi magyarorszagi bemutato (vagyis a 2010-es debreceni el?adas) is ezt a megoldast alkalmazta.

Az egyes valtozatok felvonasainak beosztasa a leggyakrabban jatszott verzioiban:

Jelenet	Az 1869-es verzio szerint	Az 1872-es verzio szerint	Rimszkij-Korszakov atdolgozasa szerint	Lloyd-Jones rekonstrukcioja
A Szent Sz?z-kolostor udvara	Els? resz, 1. jelenet	Prologus, 1. jelenet	I. felvonas, 1. jelenet	Prologus, 1. jelenet
Koronazasi jelenet	Els? resz, 2. jelenet	Prologus, 2. jelenet	I. felvonas, 2. jelenet	Prologus, 2. jelenet
Pimen cellaja a Szent Csoda-kolostorban	Masodik resz, 1. jelenet	I. felvonas, 1. jelenet	II. felvonas, 1. jelenet	I. felvonas, 1. jelenet
Kocsma a litvan hatar kozeleben	Masodik resz, 2. jelenet	I.felvonas, 2. jelenet	II. felvonas, 2. jelenet	I.felvonas, 2. jelenet
Szoba a Kremlben	harmadik resz	II. felvonas	III. felvonas, 1. jelenet	II. felvonas
Marina oltoz? szobaja	?	III. felvonas, 1. jelenet	III. felvonas, 2. jelenet	III. felvonas, 1. jelenet
A szandomiri vajda kastelyanak kertje	?	III. felvonas, 2. jelenet	III. felvonas, 3. jelenet	III. felvonas, 2. jelenet
Vaszilij Blazsennij-szekesegyhaz el?tt	Negyedik resz, 1. jelenet	?	IV. felvonas, 1. jelenet	III. felvonas, 3. jelenet
Tronterem a Kremlben	Negyedik resz, 2. jelenet	IV. felvonas, 1. jelenet	IV. felvonas, 3. jelenet	IV. felvonas, 1. jelenet
Tisztas a Kromi erd?ben	?	IV. felvonas, 4. jelenet	IV. felvonas, 2. jelenet	IV. felvonas, 2. jelenet

Az opera zeneje [ szerkesztes ]

Muszorgszkij ideaja az volt, hogy egy operaszerz?nek az emberi beszedet kell zeneileg reprodukalnia. Ezt el?szor Gogol Hazt?znez? cim? m?venek megkomponalasanal probalta meg. Hallatlanul ujszer? volt, hogy minden valtoztatas nelkul vette at Gogol prozai szoveget. Ezzel el?remutatott a 20. szazadi irodalmi operak fele. A Hazassag azonban nem keszult el, a zeneszerz? az els? felvonas megkomponalasa utan felretette m?vet. ^[16]

Muszorgszkij fixa ideaja hoz azonban ezutan is ragaszkodott. Zenei eszkozokkel akarta reprodukalni az emberi gondolatok es erzelmek hangbeli kifejezeset. Azt akarta, hogy szerepl?i minden torzitas es tulzas nelkul ugy beszeljenek operaiban, mint a valo eletben. Muszorgszkij terve ? sajat megfogalmazasa szerint ? az elet melodiaja volt. Ezeket a gondolatokat nemcsak ? kepviselte az orosz zeneszerz?k kozul. 1857-ben Dargomizsszkij is azt nyilatkozta, hogy azt szeretne, ha a hangjegyei pontosan azt fejeznek ki, amit a szavak. Dargomizsszkij eszmeit A k?vendeg cim? operajaban probalta atultetni a gyakorlatba, nem sok sikerrel. M?vet vegul felbehagyta: nem komponalta meg az utolso jelenetet es a hangszerelest is Rimszkij-Korszakov vegezte el helyette. Muszorgszkij es Dargomizsszkij koncepcioja mereszen ujszer? volt a maga koraban. El?ttuk egy zeneszerz?nek sem jutott volna eszebe ilyen modon operat irni, f?leg nem Wagnernek . Pedig mindket szerz?nek felrotta wagnerizmusat a korabeli kritika. ^[16]

Emellett Muszorgszkij egy er?sen nemzeti temaju szuzseben gondolkodott, magat az orosz nepet szerette volna operaja f?szerepl?jeve tenni. Mindenkit megvetett, aki nem ment szembe a kozizlessel egy magasabb rend?, fuggetlen m?veszet megvalositasanak erdekeben. Az Otok csoportjanak felbomlasakor meglehet?sen ellenseges hangon nyilatkozott Kjui vagy Rimszkij-Korszakov m?veszeter?l is. ^[16]

Elvei menten haladva vegul egy meglehet?sen zord alkotast hozott letre Puskin Borisz Godunov jabol kiindulva. Az opera szerepl?it elesen korvonalazta, tabloszer? jelenetekben leptette fel, az egyes kepeket a visszater? motivumokkal kapcsolva egymashoz. Az enekszolamok megirasakor kinosan ugyelt arra, hogy keruljon minden behizelg? hatast, lagy dallamossagot. Dallamait az orosz beszed hanglejtesehez szabta. Reszletes el?adoi utasitasokkal t?zdelte meg a partiturat, annak erdekeben, hogy az enekesek minel jobban tartsak magukat az altala gluho nak nevezett stilushoz. ^[17]

A gluho olyan, mint az enekbeszed: a kifejezes nyomatekositasa kedveert az enekesnek el kell homalyositania a leirt szolamot, bizonyos szotagokat pedig tul kell hangsulyoznia. A gluho els?sorban Borisz latomasait jellemzi, de igen sokszor szinezi az opera mas reszeit is. Magukat az enekszolamokat kezdetleges harmoniak tamasztjak ala, a hangszeres ellenpontozas gyakran hianyzik, igy a zenei tajkep sokszor eleg puritan. A koronazasi jelenet hatasos es szinpadszer?, kulonosen hires es kiemelked? a valodi es az imitalt harangok epizodja is, de az opera tavol esik Rimszkij-Korszakov vagy Borogyin szines harmoniavilagatol.<re name="zeneje2" />

A Borisz Godunov atmoszferajat az enekesek kozvetitik. Az enekszolamok annyira dominans szerepet jatszanak, hogy megszakadasukkal az esetek tobbsegeben a zenekar is leall. A gluho mellett a csendek kituntetett szerepe is Debussy munkassagat el?legezi meg. ^[17]

Maga a zenei alapszovet szoros kapcsolatot tart az orosz nepdal vilagaval. A szerz? tobb helyen is beepitett eredeti, orosz nepdalokat m?vebe, de olykor sajat dallamai is igen hasonlitanak az ?si orosz zene vilagahoz. A zene harmoniarendszere es formavilaga is az orosz folklort idezi, felhasznalva az orosz egyhazi es nepi zene sajatossagait. Ilyenek a szabalytalan, f?leg otutem? periodusok, a hangsulyeltolodas es a gyakori utemvaltas. A nepzene volt az ihlet?juk a szandomiri jeleneteknek is. Ezekben mazurka , krakowiak es polonez dallamok jelzik a lengyel kornyezetet, Marina es Grigorij szerelmi duettjeben pedig olasz reminiszcenciak erezhet?ek. ^[18]

Az egyes jelenetek a parlando-szer?, szabadabban formalt, valamint ariozus reszek egymasba atfolyo valtakozasabol epulnek fel. Muszorgszkij azzal minden korabbi operaszerz? tarsat felulmulta, hogy az epikus tartalom ellenere intenziv sodrasu dramai er?vel, valamint a helyzetek es a jellemek lelektanilag is valoszer? abrazolasaval volt kepes felruhazni muzsikajat. ^[18]

A Borisz Godunov nem a kidolgozottsag termeke. Muszorgszkij nem tudott, de valoszin?bb, hogy nem is akart egy szamara nyugati megoldasnak t?n?, szerves dramai strukturat felepiteni. Egyetlen befejezett operaja kisse kaotikus benyomast kelt. Kedvelte a nagy jeleneteket, hatasosan meg is tudta ?ket komponalni, de nehezen tudta ?ket dramaturgialiag egymashoz kapcsolni. A zenekart arnyaltan es hatasosan kezelte, de olykor nagyon nehez feladatokat rott a zeneszekre. Muszorgszkij egy-ket kivetelt?l eltekintve nem alkotott m?veszileg abszolut ertek?t. De az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy nem is volt szandekaban, hogy a nyugat-europai konvenciok szerint epitse fel m?veit. A Borisz Godunov eseteben sem akart mast, mint feltarni az emberi termeszet melysegeit, ahogy ? latta es erezte, minden megfontolas nelkul. Tobbek kozott ezert uralkodott hosszu evtizedeken at az a nezet, hogy a Borisz zeneje tele van nyers hibakkal, amelyeknek a kijavitasa nelkul nem lehet szinpadra allitani a darabot. ^[19]

Teny, hogy a Borisz Godunov nem felel meg a hagyomanyos ertelemben vett zenei grammatikanak, harmoniaf?zesei olykor bizarrok, hangszerelese egyes reszletekben ugyetlen, de a Borisz Godunov , minden fogyatekossaga ellenere, az orosz operairodalom legnagyobb zenedramai teljesitmenye. ^[20]

Az opera dramai elemzese [ szerkesztes ]

Muszorgszkij operaja es Puskin dramaja is ket metamorfozis tortenetet beszel el, amelyek egymassal parhuzamosan futnak. Az els? tortenet a car szerzetesse valasarol, mig a masodik tortenet ennek forditottjarol: a szerzetes carra valasarol szol. ^[21]

A cimszerepl? metamorfozisa a koronazasi jelenettel kezd?dik. Ezt a jelenetet harangzugas intonacioja hatja at. A koronazast unnepelyes zeneakkordok kiserik, amik eles ellentetben allnak az enekszolam elfogodott intonaciojaval. Ez az ellentet szcenikusan is kifejez?dik a templombels? es a templomi el?ter kontrasztja reven. A moll hangnem az egesz operaban a kolostort, a szerzetesi letet jellemzi, szemben a dur hangnemmel, amely a cari intezmeny toposza . Amikor Borisz a prologusban kilep a templombol, a moll hangnem egy oszlav intonacios fordulattal atcsap a cari intezmeny dur hangnemebe. A dur hangnem reven beallt fordulatot szcenikusan a nepet unnepi lakomara hivo uralkodo kezlenditese jelzi. Puskin szovege is jelzi ezen a helyen, hogy az els? izben szinre lep? Borisz emberileg mar osszeomlott, de a cari intezmeny megtestesit?jekent meg kikezdhetetlen. ^[21]

Grigorij metamorfozisa cellabeli jelenetevel kezd?dik, pontosabban a szerzetes almaval, amelyben a magasra vezet? meredek lepcs?r?l a melybe bukik. Pimen szolamanak jambikus lejteset Muszorgszkij Puskintol vette at, monologjanak atmoszferikus hatasat tovabb er?siti a szerzetesek eneke a hatterben. Ez a megoldas a 16. szazadi egyhazzenet idezi. Pimen szolama varatlanul megtorik, amikor egy kromatikus resz kovetkezteben a hangnem atvalt esz-mollbol G-durba. A kromatikus fordulat a szovegnek arra a reszere iranyitja a figyelmet, amelyben Pimen megjovendoli Grigorijnak a cari identitas szerzetesibe fordulasat. A kromatikus fordulat megserti az egyhazzenei harmonia szovetet, ezzel felhivja a figyelmet Pimen szavainak ketertelm?segere. Ez a zene altal is alatamasztott ketertelm?seg teszi lehet?ve, hogy Grigorij Pimen szavaibol az ellenkez?jet hallja ki a mondottaknak: ha a carbol szerzetes lehet, akkor egy szerzetes is carra valhat. A carevics halalanak elbeszelesevel Pimen feltarja szerzetestarsa el?tt a csodalatos atvaltozas lehetseges utjat is. A jelenet vegen hallatszik a hajnali misere hivo szerzetesek elmosodott eneke a harangszoval, ez a motivum a koronazasi jelenet moll-kiegeszit?jekent el?revetiti Borisz metamorfozisat: a carbol szerzetes lesz. ^[21]

Amikor Pimen tarsara bizza m?venek folytatasat, akkor a kronika tovabbirasara gondol, de Grigorij szemei el?tt mar a tortenelem tovabbirasanak lehet?sege lebeg. Pimen vegul nem engedi ki kezeb?l az istenitelet kihirdeteset, igy Grigorij csak az emberi iteletet hajthatja vegre a caron. ^[21]

Borisz metamorfozisanak els? fazisat a mar emlitett harangzugas, mig masodik fazisat az orautes valtja ki. A szobajelenetben a car kulonboz? erzelmi szferait a szinpadi kulissza es a zenei alakzatok jelenitik meg. Amikor megszolal az ora harangjateka, Fjodor magyarazni kezdi n?verenek a szerkezet m?kodeset. Verbalis leirasat szepen illusztralja a zenekari kiseret. A zenevel egy id?ben az orabol el?lep? babok megelevenednek Fjodor lelki szemei el?tt. Erre a hallucinacios jatekra rimel Borisz hallucinacioja a felvonas vegen. Az ezt kovet? orautes fizikai, majd psziches szimptomakat valt ki a carbol. A harangjatek alatt Fjodor elbeszeleseben a fafuvosok, mig Borisz elbeszeleseben a vonosok dominalnak. Fjodor enekszolama elnyomja a zenekari kiseretet, mig Borisz eseteben a zenekar nyomja el az enekszolamot. Az orautes a cart remkepekkel fenyegeti, s ez fizikailag is testet olt, amikor az orabol el?lep a megolt carevics arnykepe. A ket hallucinacio eseteben Muszorgszkij atvette Puskin szoveget, de azt a zenei intonaciohoz igazitva szettordelte. Az orautes visszautal a koronazasi jelenet harangzugasara, es el?revetiti a kovetkez? felvonas cselekmenyet. ^[21]

Az utolso felvonasban harangzugas kozepette teljesedik be az istenitelet Borisz felett. Pimen szavainak ketertelm?sege is ekkor valik nyilvanvalova: a haldoklo carokat regi szokas szerint szerzetescsuhaba oltoztetik, igy Pimen kijelentesei magukba foglaljak Grigorij puccsra valo felhivasat is. Az opera elemz?i altalaban Sujszkij es Rangoni alakjat jelolik meg intrikuskent. Sujszkij a car lelkiismeretet, mig Rangoni az uralkodo kuls? fenyegetettseget veszi celba: a jezsuita politikai intrikat szit, Sujszkij pedig Borisz pszichejere probal hatni. Egyes ertelmezesek szerint azonban az igazi intrikus Pimen. Masodik fellepese alkalmaval is a pravoszlav atmoszfera zenei es szcenikai kellekei veszik korul. Ondics?it?en mutatkozik meg, ezenkivul gesztusai es szenvedelyes intonacioja is leplezik igazi szandekait: nem azert jott, hogy tanusagot tegyen, hanem hogy Borisz felett iteletet mondjon. Isten itelkez? szerepeben t?nik fel, igy ? is bitorlo lesz, nem csak Grigorij. ^[21]

Puskin dramajaban is az oreg szerzetes all szemben Borisszal, nem a fiatal. Grigorijt a hatalom babonazza meg, nem a b?nos car feletti itelkezes vagya hajtja. Muszorgszkijnal azonban Pimen nemcsak felbujto, hanem egyben a vilagi bosszu vegrehajtoja is. ^[21]

Az opera utolso jelenteben Grigorijt a zeneszerz? zenei eszkozokkel legitimalta: az ujjongo harsonak szolamaban felbukkan a meggyilkolt carevics motivuma, viszont hianyzik az egyhazi szlav zenei intonacio. Ez egyertelm?en utal Grigorij legitimalasanak illuzorikus tortenelmi megoldasara. ^[21]

Muszorgszkij dramaturgiajat Rimszkij-Korszakov zeneileg is elhibazottnak tarthatta. Ez magyarazza, hogy miert vagta ki Pimen cellabeli monologjat, hagyta el Fjodor orajelenetet, es cserelte fel az opera ket utolso szinet. Lehet, hogy Rimszkij-Korszakov valtoztatasai jobban megfelelnek a korabeli operadramaturgiai gyakorlatnak, de olyan interpretaciot eredmenyeznek, amely eltorzitja Puskin eredeti mondanivalojat. Ezzel szemben Muszorgszkij tisztan zenei hangsulyok alapjan osszevalogatott jelenetei olyan osszefuggeshalot alkotnak, amelyek az irodalmi szuzsere is ervenyesek, es h?en tolmacsoljak a kolt? gondolatait. ^[21]

Muszorgszkij sokkal brutalisabb es pesszimistabb Puskinnal, aki dramajanak a vegen a nep hallgatasa egyben a nep bolcsessegere is utal, mig Muszorgszkij eseteben a nep er?szakos cs?cselek. Az opera vegen a bolond csak athatolhatatlan sotetseget lat. Eszerint az Orosz Birodalom jov?je sajat, ciklikusan ismetl?d? multja. ^[21]

Borisz jelenlete meghatarozza az operat, de maga a cimszerepl? csak ket nagy jelenetet kapott. A lelki vivodasaival kuzd? ?rult car szerepe a dramai basszus repertoar csucspontja, de Grigorij er?szakosan ambiciozus h?stenorja, vagy Marina dramai mezzoszopranja is halas szerep. Marina jelenetei az opera nehany legszenvedelyesebb reszletet teremtik meg. Muszorgszkij emellett a legjelentektelenebb mellekszerepl?t is igen egyenien rajzolta meg. Az els? felvonas korusabol egyenileg megrajzolt alakok emelkednek ki, de rend?rfelugyel? alakja is gondosan korvonalazott szemelyiseget tar elenk. ^[22]

A tortenet sok kepb?l all, sok helyen jatszodik, Grigorij es Borisz meseje szetvalik es egymassal parhuzamosan fut (a ket szerepl? nem talalkozik egymassal), ezert sok elemz? a m? igazi f?szerepl?jenek a nepet tartja. A prologus els? jeleneteben vagy az opera zarokepeben a nep nem pusztan a korust szolgaltato tomeg, hanem fontos cselekmenyhordozo. Jelenlete voltakeppen keretbe foglalja az esemenyeket, de jelent?s szerepet jatszik a tomeg a koronazasi vagy a szekesegyhaz el?tti jelenetekben is. A korusra igen nagy feladat harul, ezert egyes zenetorteneszek a Borisz Godunovot korusoperakent emlegetik. ^[23]

Az opera ismertebb reszletei [ szerkesztes ]

• ?На кого ты нас покидаешь, отец наш!” ? Az opera nyitokorusa (Prologus)
• "Уж как на небе солнцу красному слава" ? Korusreszlet (Prologus)
• ?Как во городе было во Казани” ? Varlaam bordala (I. felvonas)
• ?Достиг я высшей власти” ? Borisz monologja (II. felvonas)
• ?Сцена с курантами” ? Orajelenet (II. felvonas)
• ?О царевич, умоляю” ? Szok?kut-jelenet (Marina es Grigorij kett?se) (III. felvonas)
• ?Прощай, мой сын, умираю…” ? Borisz bucsuja es halala (IV., felvonas) ^[24]

Hangfelvetelek attekintese [ szerkesztes ]

A Borisz Godunovbol majdnem husz teljes hangfelvetel keszult. A cimszerepet nagyszer?en enekli Ivan Petrov, Alekszandr Pirogov, Nyikolaj Gyaurov es Martti Talvela is. Fjodor Saljapin legendas Borisz volt: neve teljesen osszefonodott a cimszereppel, de nem enekelte a teljes operat lemezre, csak egyes jeleneteit. Az 1928-as Covent Garden -beli alakitasanak hosszabb reszleteit kiadtak a Guild CD-jen (GHCD 2206). A Metropolitan Operaban a 20. szazad ket remek basszistaja is enekelte a szerepet. Ezio Pinza 1938-ban egy olasz nyelv? produkcio kereteben formalta meg Boriszt. A felvetelt a Naxos forgalmazza. Negy evvel kes?bb Alekszandr Kipnisz alakitotta nagyszer?en a cimszerepet oroszul, mig a tobbi szerepl? olasz nyelven enekelt. A Chandos-fele valogatas az operabol szinten remek felvetel, nem lehet tudni, miert nem lattak ertelmet a teljes m? felvetelenek es kiadasanak. Ha valaki Rimszkij-Korszakov verziojara kivancsi, annak a kovetkez? ket felvetel ajanlott: az EMI kiadasaban megjelent 1962-es Nicolai Gedda , Borisz Hrisztov , Eugenia Zareska kozrem?kodesevel, Issay Dobrowen vezenyletevel. Valerij Gergijev a Philipsszel egyuttm?kodve felvetelt keszitett az ?s-Borisz bol es az 1872-es atdolgozasabol is, amib?l egy ot CD-s gy?jtemeny jelent meg. Sosztakovics verziojabol mindeddig egyetlen teljes felvetel jelent meg, az Arkasia gondozasaban. ^[25]

Az egyes video- es hangfelveteleket attekint? tablazat: ^{[ forras? ]}

A felvetel eve	A f?bb szerepeket alakito enekesek (Borisz, Grigorij, Marina)	Vezenyel, Kozrem?kodik	Verzio	Kiadas
1948	Mark Rejzen, Georgij Nelepp, Marija Makszakova	Nyikolaj Golovanov, a Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Aquarius AQVR 1772
1949	Alekszandr Pirogov, Georgij Nelepp, Marija Makszakova	Nyikolaj Golovanov, a Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Opera d'Oro OPD 1363
1952	Borisz Hrisztov, Nicolai Gedda, Eugenia Zareska	Issay Dobrowen, A Francia Radio Zenekara, a Parizsi Orosz Korus	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Brilliant Classics ≪Opera Collection≫ 93926
1954	Miroslav ?angalovi?, Miro Branjnik, Melanie Bugarinovi?	Kresimir Baranovi?, A Belgradi Nemzeti Opera korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	33rpm LP: London XLLA 31
1954	Alekszandr Pirogov, Georgij Nelepp, Larisza Avgyejeva	Vaszilij Nyebolszin, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	DVD Video: Video Artists International VAI 4253
1962	Borisz Hristov, Dmitrij Uzunov, Evelyn Lear	Andre Cluytens, A la Societe des Concerts du Conservatoire zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: EMI 5 67877-2
1962	Ivan Petrov, Vlagyimir Ivanovszkij, Irina Arhipova	Alekszandr Melik-Pasajev, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Melodiya MEL CD 10 00764
1963	George London, Vlagyimir Ivanovszkij, Irina Arhipova	Alekszandr Melik-Pasajev, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Sony SM3K 52571
1967	Miroslav ?angalovi?, Ljubomir Bodurov, Breda Kalef	Dusan Miladinovi?, A Belgradi Nemzeti Opera korusa es zenekara Sosztakovics hangszerelesevel, vilagels? felvetel	Sosztakovics 1963 Muzgiz	Audio CD: Arkadia MP 492.3
1970	Nyikolaj Gyaurov, Ludovic Spiess, Galina Visnyevszkaja	Herbert von Karajan , Becsi Filharmonikusok	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Decca 000747902
1973	Nyikolaj Gyuszelev, Dimitri Damiano, Alekszandrina Milcseva	Asszen Najdenov, A Szofiai Nemzeti Opera korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Fidelio D 1824-26
1976	Martti Talvela, Nicolai Gedda, Bozena Kinasz	Jerzy Semkow, A Lengyel Nemzeti Radio zenekara, a Krakkoi Radio korusa	Muszorgszkij 1872	Audio CD: EMI 5 09178
1978	Jevgenyij Nyeszterenko, Vlagyiszlav Pjavko, Irina Arhipova	Borisz Hajkin, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	DVD: Via Classic 5 99278-9
1983	Alekszandr Vegyernyikov, Vlagyiszlav Pjavko, Irina Arhipova	Vlagyimir Fedoszejev, USSR Nemzeti Radio zenekara es korusa	Muszorgszkij 1872	Audio CD: Philips 412 281-2
1985	Jevgenyij Nyeszterenko, Vlagyimir Atlantov, Jelena Obrazcova	Mark Ermler, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	Audio CD: Regis Records RRC 3006
1986	Aage Haugland, Stig Fogh Andersen, ??	Dmitrij Kitajenko, A Dan Radio szimfonikus zenekara es korusa	Muszorgszkij 1872	Audio CD: Kontrapunkt 32036-32037
1986	Nyikolaj Gyaurov, Mihail Szvetlov, Sztefka Mineva	Emil Csakarov, A Szofiai Fesztival Zenekar, A Szofiai Nemzeti Opera korusa	Muszorgszkij 1872	Audio CD: Sony S3K 45763
1987	Jevgenyij Nyeszterenko, Vlagyiszlav Pjavko, Tamara Szinyavszkaja	Alekszandr Lazarov, A Bolsoj Szinhaz korusa es zenekara	Rimszkij-Korszakov 1908	DVD: 6991811 6991811
1987	Ruggero Raimondi, Vjacseszlav Polozov, Galina Visnyevszkaja	Msztyiszlav Rosztropovics, Washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar, Washingtoni Korustarsasag	Muszorgszkij 1872	Audio: ERATO 2292-45418-2
1987	Simon Estes, Neil Shicoff, Shirley Verrett	James Levine , Staatskapelle Dresden, Rundfunkchor Leipzig	Muszorgszkij 1872	Audio CD: Deutsche Grammophon Cat: 426 513-2
1990	Robert Lloyd, Alekszej Sztyebljanko, Olga Borogyina	Valerij Gergijev , A Mariinszkij Szinhaz zenekara es korusa	Muszorgszkij 1872	DVD: Philips 75 089-9
1993	Anatolij Kotscherga, Szergej Larin, Marjana Lipov?ek	Claudio Abbado , a Berlini Filharmonikusok, a Szlovak Filharmonikusok korusa, Berlini Radio korusa	Muszorgszkij 1872	Audio CD: Sony ≪Classical≫ 3K 58977
1997	Nyikolaj Putyilin, Viktor Lutszjuk, ??	Valerij Gergijev, a Mariinszkij Szinhaz korusa es zenekara	Muszorgszkij 1869	Audio: Philips 462 230-2
1997	Vlagyimir Vanyejev, Vlagyimir Galusin, Olga Borogyina	Valerij Gergijev, A Mariinszkij Szinhaz zenekara es korusa	Muszorgszkij 1872	Audio: Philips Cat: 462 230-2

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Boyden, Matthew. Az opera kezikonyve , 2009, Budapest: Park Konyvkiado. ISBN 978-963-530-854-5  
• Winkler Gabor . Barangolas az operak vilagaban II. , 2005, Budapest: Tudomany Kiado  
• Dietel, Gerhard. Zenetortenet evszamokban II. 1800-tol napjainkig , 1996, Budapest: Springer. ISBN 963 8455 86 1  
• Emerson, Caryl. Modest Musorgsky and Boris Godunov , 1994, Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 521-36-931  
• Lang, Paul Henry. Az opera , 1980, Budapest: Zenem?kiado. ISBN 963-330-306-0  
• Gal Gyorgy Sandor . Uj operakalauz II. , 1978, Budapest: Zenem?kiado  
• Till, Geza. Opera , 1977, Budapest: Zenem?kiado  
• E?sze, Laszlo. Az opera utja , 1972, Budapest: Zenem?kiado  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Az opera magyar nyelv? szovegkonyve a neten
• Hima Gabriella: ?…sotetnel is sotetebb sotetseg…” ? Muszorgszkij ?Borisz Godunov”-ertelmezesehez es nemzeti jov?kepehez
• Kepek a moszkvai Helikon Szinhaz 2008-as miskolci vendegjatekabol
• Az opera ismertet?je a Bartok radio honlapjan Archivalva 2020. szeptember 12-i datummal a Wayback Machine -ben
• Mez?si Miklos: Kanonizalt tortenelem es a kolt?i hagyomany. A ?zavaros id?k” kronikasai: Puskin es Muszorgszkij ? Aula Kiado, Budapest, 1999. 287, [3] p.