Baruch Goldstein
Szuletett	1956 . december 9. Brooklyn
Elhunyt	1994 . februar 25. (37 evesen) Hebron
Allampolgarsaga	amerikai izraeli
Foglalkozasa	orvos politikus kahanist
Iskolai	Yeshiva Egyetem Albert Einstein College of Medicine Yeshivah of Flatbush
Halal oka	tompa targgyal okozott utes lincseles
Sirhelye	Meir Kahane Park
A Wikimedia Commons tartalmaz Baruch Goldstein temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Baruch Goldstein szul. Benjamin Goldstein ( Brooklyn , 1956 . december 9. ? Hebron , 1994 . februar 25. ) orvos vegzettseg? zsido vallasi szels?seges, aki az 1994 -ben a hebroni Jezus szuletesi helyenek tulajdonitott barlangnal elkovetett meszarlasert volt felel?s, amelyben egymaga 29 palesztint meszarolt le, tovabbi 125-ot megsebesitett. Goldsteint a tomeggyilkossagot tulel?k vertek agyon.

Goldstein tette meg egyes radikalisabb zsidokat is megdobbentett. A veres esemenyek azonnal hatalmas er?szakhullamot inditottak el a tersegben. Jichak Rabin akkori izraeli allamf? a Kneszetben kijelentette szegyelli magat, mint zsido. A kormany tomeges letartoztatasokba kezdett a nehai ultranacionalista Meir Kahane kovet?i kozott, s torvenyen kivul helyezte a szels?seges Kach mozgalmat, melynek Goldstein is tagja volt. Tovabba megtiltotta egyes zsido telepeseknek a belepest palesztin varosokba. A Palesztinai Felszabaditasi Szervezet kovetelte ugyan, hogy fegyverezzek le a zsido telepeseket, ezt a Rabin-kormany nem tette meg, igy az er?szak folytatodott Palesztinaban .

Tovabbi megkerd?jelezhet? intezkedesek is tortentek, igy a palesztinok kitiltasa a hebroni zsido telepr?l, illetve az ahhoz kozeli utcakrol, ahol sok palesztinnak volt uzlete; kizarolag az izraelieknek es kulfoldieknek engedelyezve a hozzaferest.

Goldsteinre az izraeli es mas zsido szels?segesek a mai napig h?skent, martirkent tekintenek. Sirja zarandokhellye valt, bar 1999 -ben hozott izraeli torveny elfogadasat kovet?en az izraeli hadsereg lebontotta. Csupan a sirkove maradt meg, amelyen a felirat tisztasziv? martirnak nevezi Goldsteint.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Goldstein az Amerikai Egyesult Allamokban szuletett ortodox zsido csaladban, Israel es Miriam Goldstein gyermekekent. Tanulmanyait egy ottani zsido vallasi maganiskolaban vegezte, majd a New Yorkbeli zsido egyetemen, a Yeshivan folytatta fels?foku tanulmanyait, ^[1] vegul a bronxi Albert Einstein Orvostudomanyi F?iskola -n nyert orvosi kepzest 1977 -ben. Meir Kahanet (eredeti neven Martin David Kahane ) mar gyerekkora ota ismerte es fiatal feln?ttkent mar tagja volt a Zsido Vedelmi Liga -nak. ^[2]

Elete Izraelban [ szerkesztes ]

Goldstein 1983 -ban vandorolt Izraelbe ^[3] es az Izraeli Vedelmi Er?knel volt orvos el?bb mint sorkoteles, majd pedig tartalekos ?rnagyi fokozatban. Leszereleset kovet?en a Hebron melletti Kirjat-Arba zsidotelepen elt es dolgozott, ahol gyakran volt surg?ssegi ellatason es a palesztin-zsido osszecsapasok serultjeit kezelte. Ekkoriban vette fel a Baruch ( magyarosan Baruk ) nevet es felesegul vett egy Miriam nev? n?t, aki a Szovjetuniobol vandorolt Izraelbe. A hazassagabol negy gyermeke szuletett. ^[4]

Goldstein mar kezdetekt?l fogva nem rejtette veka ala az arabok iranti gy?loletet. Oly mertek? volt ez az ellenszenve, hogy a hippokrateszi eskujet megszegve az izraeli hader? kotelekeben szolgalo arab nemzetiseg?eket sem volt hajlando kezelni, de ellensegeskedese barmilyen mas nemzsido emberre is ugyanugy iranyult. ^[5] Nyiltan vallotta, hogy az ?si zsido torvenyekkel ellentetes a nemzsidokkal valo egyenl? banasmod, mikent a fizetes is. ^[6] A Kach mozgalomban aktivan szerepet vallalt, amely az 1984 -es valasztasokon harmadik helyet ert el a Kneszet partlistajan. A valasztasokon Goldstein is indult Kirjat-Arba jeloltjekent.

Goldstein indulatosan tamadta az izraeli kormanyt es a hatosagokat, a demokratikus izraeli berendezkedest a naci Nemetorszag zsidoellenes rendszerehez hasonlitotta, ezt demonstralando pedig ? maga sarga csillagot kezdett viselni nemet Jude felirattal. ^[7]

A hebroni meszarlas [ szerkesztes ]

1994 . februar 25 -en Goldstein egymaga tartalekos katonai egyenruhaban belepett a Jezus szuletesi barlangjanal talalhato mecsetbe , ahol korulbelul 800 muzulman tartozkodott. Goldstein egy Galil -tipusu gepkarabelybol golyozaport zuditott az imadkozo tomegre, akik kozul 29-en vesztettek eletuket, 125-en pedig megsebesultek. A mecset?r szerint Goldstein nem vaktaban lovoldozott, hanem celzottan, eleve azt a benyomast keltve, hogy a lehet? legtobb embert kivanja megolni. A tomeg jobbara menekul?re fogta, mig masok Goldsteinra tamadtak es megoltek.

A meszarlas hatasa [ szerkesztes ]

A hebroni esemenyek nyoman rogvest elszabadult a pokol. A palesztinok es az izraeli hadsereg kozott zavargasok es lovoldozesek tortek ki, amely 25 palesztin es 5 izraeli eletet kovetelte. Az izraeli kormany a hebroni palesztinokra kethetes kijarasi tilalmat vetett ki, mig 400 zsido telepesnek engedelyezte a szabad mozgast. Rabin rogvest erintkezesbe lepett a Palesztinai Felszabaditasi Szervezettel es Jasszer Arafattal , akinek leszogezte, hogy az eset egy gy?loletes b?ncselekmeny volt.

A tamadas sokkoloan, s?t kinosan hatott radikalis felfogasu zsidokra is, akik bar szemben alltak a palesztinokkal, de meggy?z?desuk volt, hogy fegyvertelen civilek ellen zsido nem kovethet el ilyen jelleg? b?ncselekmenyt.

Rabin a Kneszetben nyilt beszedben szolalt fel a Goldsteinhez hasonlo ultraszels?segesek ellen, akik szerinte nem reszei Izrael kozossegenek, hanem gyomok, akik megbecstelenitettek ezaltal a cionizmust es a judaizmust. ^[2]

Goldstein felesege ellenben panasszal elt es kovetelte, hogy ferje tettet ne min?sitsek b?ncselekmenynek a hatosagok. Az ozvegy kes?bb pert inditott amiatt, hogy az aldozatoknak az izraeli allam karteritest itelt meg, de a pert elvesztette.

A kovetkez? id?szakban torvenyen kivul helyeztek a Kach mozgalmat es lefegyvereztek jo nehany ismerten radikalis szemlelet? zsido telepest, azonban mas telepesek megtarthattak fegyvereiket.

Goldsteint szul?kozossege, az ortodox zsidok is megbelyegz? modon eliteltek, Izraelben pedig, mint ?rultet kezdtek emlegetni.

Sirhelye es emleke [ szerkesztes ]

Goldsteint nem engedtek a hebroni zsidotemet?ben eltemetni, ezert lakohelyen, Kirjat-Arbaban kapott nyughelyet, azon emlekpark kozeleben, amelyet a zsido szels?segesek Meir Kahane emlekere hoztak letre. A sirhelyb?l rogvest a szels?segesek zarandokhelye lett, foleje mauzoleumot emeltek, az evek soran pedig volt, hogy 10 ezer ember latogatta. Az emlekhely ellen a Munkapart mar 1996 -tol szot emelt. 1999 -ben elfogadtak egy torvenyt, amely terroristanak min?sul? szemelyek sirhelyenel megtiltja emlek- vagy imahelyek letesiteset, ezert a mauzoleumot a hadsereg eldozerolta, csupan magat a sirt es a sirkovet hagyta meg. ^[8] Ennek ellenere magat a sirhelyet meg mindig latogatjak a szels?segesek.

Goldstein temetesen olyan tekintelyes rabbik vettek reszt, akik vele hasonlo nezeteket osztottak, igy a Torara hivatkozva nem tartottak b?nos cselekedetnek palesztinok megoleset. Jakov Perrin rabbi egyenesen azt mondta a temetesen, hogy egymillio arab elete sem er annyit, mint egy zsido ember korme, Goldsteint pedig a lehet? legtokeletesebb embernek nevezte, aki kepes lett volna ennek az elgondolasnak ervenyt szerezni. ^[9] Kirjat-Arba rabbija, Dov Lior szerint Goldstein szentebb a holokauszt osszes martirjanal. ^[10] Arra is tortent mar hivatkozas, hogy Goldstein tettevel egy allitolagos nagy terrortamadast el?zott volna meg.

A Goldstein sirjahoz torten? zarandoklatok mar az els? hetekben megtortentek tobb szazf?s csoportokban, ahol a tomeggyilkost eltettek, imadkoztak erte, tancoltak es enekeltek, Goldsteint pedig Izrael szentje -nek, Izrael h?se -nek nyilvanitottak. A hebroni meszarlast az ultraszels?segesek evente megunneplik, ilyenkor egyesek a gyerekeiket is Goldsteinhez hasonlatosan oltoztetik fel.

Emlekere dalok is szulettek, amelyeket szels?segesek f?leg Purim napjan adnak el? (a meszarlas is pont az unnepnapon tortent), kifejezetten az arabok provokalasara.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Precker, Michael (2007): Brooklyn's image as extremist hotbed disputed by some Borough defenders say ties to Israel cherished, but radical groups aren't. The Dallas Morning News.
2. ↑ ^{a b} 1994: Jewish settler kills 30 at holy site (BCC Home)
3. ↑ The Making of a Murderous Fanatic (Time)
4. ↑ Life in Hebron's cage of security (csmonitor.com)
5. ↑ Lebens Nacos, Brigitte (2002): Mass-mediated Terrorism
6. ↑ Israel Shahak, Norton Mezvinsky (2004): Jewish Fundamentalism in Israel. (1999) 2nd edition Pluto Press. 96. o.
7. ↑ Ami Pedahzur, Arie Perliger (2011): Jewish Terrorism in Israel. Columbia University Press. 71. o.
8. ↑ Israel removes shrine to mosque murderer (CNN)
9. ↑ Brownfeld, Allan C. (1999): Growing Intolerance Threatens the Humane Jewish Tradition. Washington Report on Middle East Affairs. 84?89. o.
10. ↑ Ruth Calderon in the wonderland of mutilated Israeli ideology (Haaretz)

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Baruch Goldstein cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.