Az Egyesult Allamok tortenelme tobb mint 17 ezer evvel ezel?tt, a sziberiai ?slakosok betelepulesevel kezd?dott. Az indian nepek szamos kulturat hoztak letre, amelyek kozul sokan alkalmaztak a mez?gazdasagot es tobb tizezres telepuleseket alapitottak. Miutan Kolumbusz felfedezte Amerikat, megkezd?dott a kontinens europai gyarmatositasa. A mai Egyesult Allamok teruleten a brit gyarmatok valtak dominanssa, amelyek lakossaga 1770 korul mar meghaladta a 2,5 milliot. A britek a heteves haboruban elvettek Franciaorszag kanadai gyarmatait es a kozvetlen katonai fenyegetes elmultaval London uj adokat vetett ki az un. Tizenharom gyarmatra . Az adok elleni tiltakozo megmozdulasok (mint az 1773-as bostoni teadelutan ) London buntet?intezkedeseit vontak maguk utan, ami miatt 1776-ban a gyarmatok kikialtottak fuggetlenseguket. A George Washington altal vezetett felkel?k francia segitseggel tobb eves harcban legy?ztek a brit er?ket es 1783-ra kikenyszeritettek fuggetlenseguk elismereset. Az uj koztarsasag Washington elnoksegevel elfogadta alkotmanyat , amely ? tobb modositas mellett ? azota is ervenyben van. 1803-ban a forradalmi Franciaorszagtol megvasaroltak a ritkan lakott Louisianat, amellyel az Egyesult Allamok teruletet ketszeresere noveltek. 1812-ben hadat uzentek a napoleoni haboruk altal lefoglalt Nagy-Britannianak, de a patthelyzet beallta utan a konfliktust lezartak.

Az un. ?nyilvanvalo elrendeles” elve alapjan az Egyesult Allamok magaenak tekintette Eszak-Amerika ket ocean kozotti reszet Kanadatol delre es Mexikotol eszakra. Az 1846-ban kezd?d? haboruban az USA elcsatolta Mexiko teruletenek a felet. A joreszt csak indianok lakta hatalmas teruleten fokozatosan tolta egyre nyugatabbra hatarait, bevandorlok altal gyorsan novelve nepesseget. Mig 1790-ben csak 4 millio polgara volt, 1900-ra ez 76 milliora gyarapodott. A gazdasag hasonloan nagy utemben n?tt, am ekozben egyre nagyobb feszultseg keletkezett az iparosodott eszakkeleti allamok es a rabszolgamunkan alapulo ultetvenyekb?l meggazdagodo Del kozott. Amikor 1860-ban a rabszolgasagot ellenz? Abraham Lincolnt valasztottak elnoknek, a deli allamok gazdasagi fejl?desuket es tarsadalmi stabilitasukat feltve elszakadtak az Uniotol. Az amerikai polgarhaboru ot evig tartott es az eszakiak gy?zelmevel vegz?dott. A rabszolgasagot eltoroltek es a deli allamokat megszalltak. A haboru utani rekonstrukcio vegeztevel azonban a deli feherek visszanyertek politikai dominanciajukat es a fekete szavazok megfelemlitesevel es szegregacios torvenyekkel a masodrend? allampolgarok soraba sullyesztettek a volt rabszolgakat.

A 20. szazad kezdetere az Egyesult Allamok a vilag legels? gazdasagi hatalmava fejl?dott a vallalkozast segit? gazdasagi kornyezet es az olcso munkaer?t kinalo tobb millionyi europai bevandorlonak koszonhet?en. A kialto tarsadalmi kulonbsegeket a progressziv mozgalom segitsegevel enyhitettek, illetve modernizaltak az elavult politikai intezmenyeket; bevezettek az altalanos jovedelmi adot es a n?k valasztojogat. Az els? vilaghaboru els? eveiben az USA semleges volt, csak 1917-ben lepett be az antant oldalan.

A prosperalo 1920-as evek utan 1929-ben a New York-i t?zsde osszeomlott es a vilagmeret? gazdasagi valsag kozel egy evtizedig ereztette hatasat. Franklin D. Roosevelt elnok a New Deal politikajanak keretei kozott allami beavatkozassal es segelyezessel szamolta fel a valsag hatasait es inditotta be ujra a gazdasagi novekedest. A masodik vilaghaboru kitoresekor az Egyesult Allamok ismet semleges maradt, bar hadiszallitasokkal segitette Angliat, majd a Szovjetuniot. A hadbalepest Japan Pearl Harbor ellen intezett tamadasa provokalta ki. A brit-amerikai csapatok 1943-ban partra szalltak Olaszorszagban, a kovetkez? evben pedig a franciaorszagi Normandiaban is. Nemetorszag legy?zese utan a Japan elleni haboru kerult sorra, melynek csucspontjat az ujonnan kifejlesztett atombombak ledobasa jelentette Hirosima es Nagaszaki varosara. Japan nehany nappal kes?bb letette a fegyvert.

A masodik vilaghaboru utan az Egyesult Allamok es a Szovjetunio valt az uj vilagrend ket szuperhatalmava, amelyek a nuklearis fegyverkezesi verseny mellett a kozvetlen osszecsapast kerul?, un. hideghaborut vivtak egymassal. Az 1960-as evekben meger?sodtek az amerikai polgarjogi mozgalmak, amelyek hatasara eltoroltek a feketeket sujto szegregacios torvenyeket es fokozatosan megvalosult a n?k emancipacioja. A hideghaborunak 1991-ben szakadt vege, a Szovjetunio szetesese utan, igy az Egyesult Allamok maradt az egyetlen szuperhatalom, ?a vilag csend?re”.

Az 1990-es evekt?l kezd?d?en az Egyesult Allamok egyre inkabb belebonyolodott a kozel- es kozep-keleti konfliktusokba. Az els? Obolhaboru utan 2001. szeptember 11-en terrorista tamadas erte New Yorkot es Washingtont . A terror elleni haboru soran megszalltak Afganisztant es Irakot , de az ottani rezsimek megdontese utan anelkul kellett kivonulniuk, hogy stabilizalni tudtak volna a ket orszag politikai viszonyait.

Eszak-Amerika a gyarmatositas el?tt [ szerkesztes ]

Nem tudjuk pontosan hogyan es mikor ertek el az els? emberek a mai Egyesult Allamok teruletet. A legnepszer?bb elmelet szerint Kelet-Azsia lakoi telepedtek at az eljegesedesek soran Alaszkaba , amikor a lecsokkent tengerszint miatt a mai Bering-szoros tersege szarazra kerult, majd innen a nepcsoportok delebbre vandoroltak. A betelepedes kezdetenek id?pontja vitatott, egyes elkepzelesek szerint akar mar 30 ezer evvel ezel?tt megindulhattak az indianok ?sei azsiai otthonukbol. ^[1] A bevandorlas a kes?bbiekben is folytatodott kb. 10 ezer evvel ezel?ttig, amikor a jegkorszak vegevel a tenger elontotte az atjarot. ^[2] A korai un. paleoamerikaiak hamarosan szamos kulturava es tobb szaz torzzse valtak szet.

A Kolumbusz el?tti amerikai tortenelmet hagyomanyosan ot fejl?desi fazisra osztjak. ^[3] A mai Egyesult Allamok teruleten el? nepek ebb?l a harmadikig jutottak el (a klasszikus es posztklasszikus korok ismertebb kepvisel?i a majak , az aztekok es inkak ).

A k?szerszamos stadium legkorabbi kepvisel?je a Clovis-kultura volt, amely nagy, hullamos el?, hornyolt dardahegyeir?l ismert es kepvisel?i nagyvadakra vadasztak. Hasznalati targyaikra el?szor 1932-ben, az uj-mexikoi Clovis mellett bukkantak a regeszek. A kultura Eszak-Amerika nagy reszen elterjedt, s?t Del-Amerikaban is megtalalhato volt. A Clovis-dardahegy igen jellegezetes, kovak?b?l keszult, ketoldalasan pattintott el? fegyver volt, aljan olyan horonnyal, amely konnyebbe tette a nyelre valo er?sitest. A veluk egyutt talalt allatcsontok es egyeb szerves anyagok alapjan elvegzett radiokarbonos kormeghatarozasok szerint a k?eszkozok 10-11 ezer evvel ezel?tt keszultek.

A Clovisokat kovet? egyik regeszeti kultura volt a Folsom-kultura , amely i. e. 9 es 8 ezer kozott viragzott, jellegzetes dardahegyeket keszitett es a lel?helyek tanusaga szerint f?leg bolenyre vadasztak (volt ahol 50 allat csontjait is el tudtak kuloniteni). ^[4]

I. e. 8000 korul bevandorlok ujabb hullama erkezett Azsiabol Alaszkaba, akik Na-Dene nyelveket beszeltek es i. e. 5000 korul ertek el a mai USA csendes-oceani partvideket. ^[5] Innen tovabb vandoroltak a kontinens belsejebe, a mai Kanadaba es a Nagy-siksagra . ?k voltak az atapaszka nyelveket beszel? mai nepek (mint a navahok , vagy az apacsok ) ?sei. Id?szakos falvaikban nagy, tobb csalad altal hasznalt kunyhokat epitettek. Nomad nepek voltak, nyaranta vadasztak, halasztak es keszleteket gy?jtottek a telre, amelyet telel?helyeiken veszeltek at. ^[6]

Az i. e. 5500-400 kozott el? Oshara-kultura mar az archaikus regeszeti fazishoz tartozott. Nepei a mai Egyesult Allamok delnyugati reszen, Uj-Mexikoban , Del- Coloradoban , Delkelet- Utahban , a Rio Grande volgyeben eltek. Louisianaban es Floridaban tobb olyan kozep-archaikus korhoz tartozo telepulest tartak fel, amelyek foldhalmokat emeltek. Valamikori lakoik vadaszok-gy?jtoget?k voltak, noha a regeszek addig ugy hittek, hogy ilyen nagy es hosszu ideig fennallo falvakat csak a foldm?velest meghonosito kulturak hoztak letre. Egyik szep peldajuk az eszak-lousianiai Watson Brake , amelynek i. e. 3500 korul emelt, tizenegy halombol allo komplexuma a legregebbi hasonlo bonyolultsagu epitmeny egesz Eszak- es Del-Amerikaban es majdnem ketezer evvel el?zi meg a hiresebb Poverty Pointot . Az itteni halmokat 500 even at epitettek, mig i. e. 2800 korul el nem hagytak a telepulest, feltehet?en a szels?segesre valtozo eghajlat miatt. ^[7]

A kes? archaikus korszakhoz tartozo Poverty Point-kultura a Mississippi also folyasat es a torkolat kornyeki tengerpartot nepesitette be. A kultura i. e. 2200 es i. e. 700 kozott viragzott. ^[8] Mintegy szaz telepuleset tartak fel, kozuluk a legismertebb Poverty Point, amelyet az UNESCO felvett a vilagorokseg listajara. Az itteni epitmenykomplexum hat koncentrikusan elhelyezked? foldsancbol es tobb foldhalombol all. A helyi leletek tanusaga szerint lakoi kereskedelmi kapcsolatban alltak a mai Georgia es a Nagy-tavak videkenek lakoival.

Az archaikus kort kovet? formativ korszakot mar foldrajzilag is tobb reszre bontjak. Az i. e. 1000 es i. sz. 1000 kozott a kontinens keleti reszen es a Mississippi volgyeben el? nepeket hagyomanyosan a Woodland-korszakhoz soroljak, mig a kor kozepnyugati kulturait az i. e. 200 es i. sz. 500 kozotti Hopewell-tradicio fogja ossze. ^[9] A tradicio nepei nem alkottak egyseges kulturat, inkabb egy nagy kiterjedes? kereskedelmi halozatot alkottak.

A kor jelent?sebb kulturai a kovetkez?k:

• Az Adena-kultura i. e. 1000 es i. e. 200 kozott allt fenn a Woodland-korszak elejen az Ohio folyo volgyeben. Jokora, akar 90 meteres magassagot is eler? foldhalmaikrol ismertek.
• A Coles Creek-kultura a korszak vegen (i. sz. 700-1200 kozott) viragzott a Missisippi also folyasanal; ?ket a Plaquemine-kultura valtotta fel. Lapos tetej? foldhalmaik kozponti tereket vettek korbe, politikai rendszeruk mar bonyolultabbnak volt mondhato es a korai mez?gazdasagi termelest meg jelent?s mertek? vadaszattal elegyitettek (utodaik mar f?leg kukoricat termesztettek).
• A hohokam kultura a mai USA felsivatagi delnyugati reszen fejl?dott ki. ^[10] Korai kepvisel?i a Gila folyo menten telepedtek meg kis falvakban. Kukoricat, babot es tokot termesztettek. A telepulesek gyarapodtak, epuleteiket fallal korulvet csoportokba tomoritettek es ?k is emeltek halmokat, f?leg a folyok es csatornak menten, mert id?vel komplett csatornarendszert epitettek foldjeik ontozesere. Cserepedenyeiket tobbszin?re festettek es a temetkezesben az elfoldeles felvaltotta az egetest. A kultura i. sz. 1400 korul hanyatlott ala, a hagyomany szerint a mai pimak az utodaik.
• Az anaszazik a mai Egyesult Allamok delnyugati reszen, Del-Utah, Eszak- Arizona , Eszaknyugat-Uj-Mexiko es Delnyugat-Colorado teruleten kiterjedten eltek. ^[11] Feltetelezik, hogy legalabbis reszben az Oshara-kulturabol szarmaztak. Az altaluk emelt epuletek a kis csaladi godorhazaktol a nagyobb klanepuleteken keresztul a nagy pueblokomplexumokig terjedtek. Tarsadalmi szempontbol tobb szaz kisebb kozosseg, illetve s?r?n lakott kozpont halozatat alkottak a Colorado-fennsikon . Leginkabb a sziklafalak vedelmeben epitett, nagy kiterjedes? puebloikrol ismertek, amelyek kozul harom is felkerult a vilagorokseg-listara: a Mesa Verde Nemzeti Park , a Chaco-kanyon es a Taos-pueblo .
• A Mississippi kultura az Ohio es Mississippi folyok volgyeben elt es Mexikotol eszakra a legnagyobb foldepitmenyeket produkalta. Kozuluk is a legnagyobb volt Cahokia . Az itteni Monks Mound alapterulete nagyobb, mint a Kheopsz-piramise vagy a teotihuacani Nap-piramise (bar csak 30 m magas). A varost lakoi kozmologiai elvek alapjan epitettek es tobb mint 100 kisebb-nagyobb foldhalmot emeltek benne. Cahokiat i. sz. 950 korul kezdtek el epiteni, fenykorat a 13. szazad kozepen erte el mintegy 20-30 ezer lakossal. Hanyatlasa utan egeszen a 19. szazadig nem volt hozza hasonlo meret? telepules az Egyesult Allamok teruleten. A mississippi kultura masik jelent?s kozpontja volt Kincaid a maga 11 foldepitmenyevel. A kultura cserepedenyei a legkifinomultabb es leginkabb elterjedt edenyek voltak Mexikotol eszakra. Jellemz?i voltak a sima felszin, nagyon vekony falvastagsag es a jellegzetes egetesi es festesi modszer. ^[12]
• Az irokez torzsszovetseg eszakkeleten jott letre a 15. szazad kozepen es politikai szempontbol egeszen maskeppen szervez?dott, mint a kozpontositott europai monarchiak. ^[13] Vezeteset az 50 torzsf?nok (valamennyi egy-egy klant kepviselt) tanacsara biztak. A konfoderacio ot torzset egyesitett, az oneidakat, a mohawkokat, az onondagakat, a kajugakat es a szenekakat. Kozuluk az utobbi volt a legnepesebb, bar ez nem tukroz?dott a tanacsban elfoglalt helyek szamaban. A donteseket nem szavazassal, hanem konszenzussal hoztak es valamennyi tanacstag vetojoggal birt.

A Csendes-ocean menti Eszaknyugati part nepei szamos torzsre oszlottak, valamennyi kulonallo kulturaval es politikai berendezkedessel. Mitologiajuk es hagyomanyaik szamos hasonlosagot mutat; peldaul kozponti szerepet jatszik benne a lazac. Egyik ismert szertartasuk a potlach volt, az ajandekozo unnepseg. M?veszetuk legismertebb targya a gondosan faragott totemoszlop .

Europai gyarmatositas [ szerkesztes ]

Miutan Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikat, a nyugat-europai hatalmak felfedez? utakat inditottak a kontinens partjaihoz es koloniakat hoztak letre a szamukra uj foldon. Az indianok es az europaiak kolcsonosen nagy hatassal voltak egymas mez?gazdasagara: az el?bbiekt?l atvettek a lovakat, szarvasmarhakat es disznokat, mig Europaba atkerult a kukorica , a burgonya , dohany , bab es tok . A bevandorlok azonban uj betegsegeket is hoztak magukkal, els?sorban a feketehiml?t es kanyarot , amelyek ellen az indianoknak nem volt vedettseguk es tomegesen pusztultak el a jarvanyok soran. Tarsadalmaik nagyreszt osszeomlottak vagy elszegenyedtek es az europai telepesek masodik hullama mar kiuresedett foldre erkezett. ^{[14] [15]}

Spanyol, holland es francia gyarmatositas [ szerkesztes ]

A spanyolok els?kent erkeztek a mai USA teruletere, amikor Kolumbusz masodik utjan, 1493. november 19-en kikotott Puerto Ricon . Floridat 1513-ban ertek el el?szor. ^[16] A spanyol expediciok sorra fedeztek fel az Appalache-hegyseget , a Mississippit, a Grand Canyont , ^[17] a Nagy-siksagot. 1540-ben Hernando de Soto reszletesen feltarta a delkeleti regiot, ^[18] ugyanekkor Francisco Vasquez de Coronado Arizonan keresztul eljutott egeszen Kansasig . ^[18] A leigazott aztekokon meggazdagodott uj-spanyolorszagi gyarmat eszak fele terjeszkedve sorra hozta letre a kis telepuleseket, amelyek kozul tobb nepes varossa fejl?dott: ilyen volt a texasi San Antonio , az uj-mexikoi Albuquerque , az arizonai Tucson , vagy a kaliforniai Los Angeles . ^[19]

A 17. szazadban letrejott Uj-Hollandia (Nieuw Nederland) a mai New York teruleten es a Hudson-folyo volgyeben. A hollandok f?leg premmel kereskedtek. A gyarmat elzarta a t?luk delre fekv? Uj-Anglia terjeszkedesi lehet?seget, ezert 1667-ben, a masodik angol?holland haboru utan Anglia elcserelte suriname -i cukorultetvenyeit a hollandok eszak-amerikai koloniajara. A vallasilag tolerans, pragmatista szemlelet? hollandok hosszu id?n at hatassal voltak az amerikai politikai es kulturalis eletre. Az eredeti, uj-hollandiai eredet? csaladok koze tartoznak tobbek kozott a Rooseveltek, de holland szarmazasu volt tobbek kozott Martin Van Buren elnok is.

Franciaorszag hatalmas teruletekre terjesztett ki befolyasat Eszak-Amerikaban 1534 es 1763 kozott, melyet egyszer?en Uj-Franciaorszagnak (Nouvelle-France) neveztek el, 1608-tol az eszaki Quebec lett allando f?varosa. Noha eszak?deli kiterjedese jelent?s volt a Mexikoi-obolt?l a Szent L?rinc-folyo torkolataig, beleertve Acadiat is, koloniaik nepessege azonban csekely maradt. Az uj-franciaorszagi Kanadaban ^[20] f?leg premkereskedelemmel foglalkoztak, itteni nagyobb varosaik Quebec, Montreal es Acadia voltak. A ?kanada” szot ekkoriban meg csak egy kis tartomanyi terulet hasznalta a Szent-L?rinc folyo korzeteben, a mai ertelemben vett Kanada mint allam majd csak az 1800-as evekben alakul ki. A franciak a Mississippi es az Illinois folyok menten mez?gazdasagi koloniakat letesitettek es megalapitottak New Orleans -t Mobile -t es Biloxit . Az anyaorszag elvarasaibol fakado erdekserelmek miatt 1688 es 1763 kozott osszesen negy francia?indian haboru alakult ki (koztuk az irokez kozosseggel vivott un. ? hodhaboruk ”, 1629 es 1701 kozott, melyet az Anna brit kiralyn? elleni kovetett). Ezekkel parhuzamosan Uj-Franciaorszag es a brit ? tizenharom gyarmat ” kozott is alakultak ki konfliktusok: az els?, az un. ? Vilmos kiraly haboruja ” 1689?1697 kozott zajlott (ez resze volt a pfalzi orokosodesi, vagy kilenceves haborunak ), melyet az 1697-es ryswicki szerz?des zart le. Az ezt kovet? rovid bekeid?szakot az ? Anna kiralyn? haboruja ” (1702?1713) valtotta, melyben vegul a britek elcsatoltak Nova Scotiat, az utrechti beke ertelmeben. A tovabbi brit expanziot megakadalyozando, a franciak felepitettek Cape Breton Island -en Louisbourg er?djet , mely a Szent L?rinc-folyo bejaratat volt hivatott vedeni. Ez a ? Gyorgy kiraly haboruja ” (1744?1748) idejen elesett, de a bekekotes utan visszakerult francia kezre.

A 17. szazadban az europaiak mar tobb szovetsegi rendszert hoztak letre az ?slakosokkal: a franciak a vabanaki konfoderacioval, mig az angolok az irokezekkel. Az europai heteves haboru idejen ? melynek amerikai agat a britek francia es indian haborunak hivjak (1754?1763) ? a gy?ztes britek vegul annektaltak tobbek kozott a mai Kelet-Kanadat, illetve a tizenharom gyarmat hatarvonalat is meghataroztak az 1763-as parizsi bekeszerz?desben . Miutan a szerz?des szerint a franciak elvesztettek teruleteiket Britannia es Spanyolorszag javara, ezt kovet?en az eszakkeleti, acadiai francia telepesek az immar spanyol Louisiana-ba (1763?1803) menekultek es letrehoztak a maig el? cajun kulturat. A brit dominium novekv? adoi, sarcai ellen fellazadt amerikai gyarmatok, jelent?s francia katonai segitseggel, uj jogokat es teruleti koveteleseket szereztek maguknak, melyeket az amerikai fuggetlensegi haborut lezaro 1783-as parizsi beke szavatolt. A Francia Koztarsasag, majd csaszarsag az els? ket koalicios haboruban ? az un. francia fuggetlensegi haborukban (1792?1802) ? megprobalta visszaszerezni Louisiana-t , mely 1800-ban formailag sikerult is: az 1795-os bazeli bekeszerz?des utan, 1800?1801-ben megkotott harmadik San Ildefonso-i bekeszerz?des ertelmeben, 1803 novembereben a spanyolok atadjak Louisiana-i teruletuket Parizsnak. Ennek vegrehajtasa idejen azonban mar mas geopolitikai helyzet allt el? a masodik koalicios hadjaratok idejen, ezert ? 1803 kozepen a brit hadiflotta dominanciaja miatt az ellatasi utvonalakat katonailag vedhetetlennek itelte ^[21] ? Napoleon 1803 decembereben eladta azt az Egyesult Allamoknak, igy Franciaorszag vegervenyesen, minden eszak-amerikai kontinentalis birtokat elvesztette. ^[22]

Brit gyarmatositas [ szerkesztes ]

A kontinens keleti partvideken a 16. szazadban els?sorban angolok telepedtek meg (illetve sokkal kisebb mertekben hollandok es svedek). A gyarmati eletet f?leg az allando munkaer?hiany jellemezte, amit 1526-1840 kozott rabszolgak behozatalaval, illetve a szerz?deses szolgalat intezmenyenek meghonositasaval enyhitettek. A szerz?deses szolgak nehany eves kotelez? munkaval valthattak meg utazasi koltseguket Europabol. A brit gyarmatok lakossaganak tobb mint a fele ilyen szerz?dessel erkezett az Ujvilagba. ^[23] A londoni kormany un. ?jotekony szemethunyasi” politikaja engedelyezte, hogy egyes angol torvenyeket ne kelljen vegrehajtani a gyarmatokon, hogy igy csabitobba tegyek azokat a betelepul?k szamara es lojalisabba a kormany irant. Nem hajtottak be bizonyos adokat, illetve bar torveny irta el?, a gyarmatoknak nem volt kotelez? csak Angliaval kereskedniuk. ^[24]

Az angolok els? gyarmatositasi probalkozasa Roanoke szigeten 1585-ben rovid id?n belul kudarcba fulladt, a telepesek nyom nelkul elt?ntek. Az els? allando telepulesuk az 1607-ben alapitott Jamestown volt, amely evtizedekig csak stagnalt, mig ra nem jottek, hogy a dohanytermesztessel jelent?s jovedelemre lehet szert tenni. A fejl?desnek az sem vetett gatat, hogy a helyi indianokkal nem mindig maradt bekes a kapcsolatuk. 1622-ben peldaul a powhattan torzs egy meglepetesszer? tamadasban lemeszarolta Virginia gyarmat lakossaganak negyedet , 350 ferfit, n?t es gyereket. A legnagyobb szabasu fegyveres konfliktusok az ?slakosok es a gyarmati lakossag kozott az un. Fulop kiraly haboruja (1675?78), valamint a jamaszi haboru (1715?17) voltak. ^{[25] [26]} Az angol kormany az elitelt b?noz?ket sok esetben a gyarmatokra kuldte; becslesek szerint osszesen 50-120 ezer elitelt erkezhetett Amerikaba a forradalom kitoreseig. ^[27]

Az eszakkeleti parton fekv? Uj-Angliat els?sorban a puritan vallasi iranyzat kepvisel?i nepesitettek be, akiket kiutasitottak Angliabol, majd Hollandiabol is. A Mayflower hajoval erkez? ?zarandok atyak” (ahogyan az amerikai torteneti hagyomany nevezi ?ket) 1620-ban alapitottak meg a plymouth -i, 1630-ban Massachusetts-obolbeli koloniajukat. Az un. kozbens? gyarmatok ? amelyek Uj-Anglia es a deli koloniak koze estek ? koze tartozott New York , New Jersey , Pennsylvania es Delaware . A forradalomban reszt vev? Tizenharom gyarmat kozul a legfiatalabbat, Georgiat 1732-ben alapitottak es 1752-ben valt koronagyarmatta. ^[28]

A gyarmatok vallasi szempontbol igen nagy valtozatossagot mutattak. Uj-Angliaban a kongregacionalista egyhazak voltak tobbsegben, a kozeps? gyarmatokon sok volt a nemet es holland kalvinista , Marylandben a katolikus . A hatarvideken nagyszamu skot es ir presbiterianus lakott. Emellett a varosokban kezdetekt?l fogva jelen voltak a zsidok, New York-ba, Virginiaba es a ket Carolinaba pedig Franciaorszagbol erkeztek menekult hugenottak . A kiralyi hivatalnokok nagyreszt anglikanok voltak. ^[29] A vallasossag az 1740-es evek un. els? nagy ebredese soran ujabb lenduletet kapott, olyan predikatorok terjesztettek hituket, mint Jonathan Edwards vagy George Whitefield . Delen a metodistak es baptistak a vallasszabadsagert es a rabszolgasag eltorleseert szalltak sikra. Szamos rabszolgat megteritettek, nehanyukat lelkeszkent is elismertek.

A tizenharom eszak-amerikai brit gyarmatnak kisse elter? kormanyzati rendszere volt. A gyarmatokat tobbnyire egy Londonban kinevezett kormanyzo iranyitotta, aki egy valasztott torvenyhozo testulet segitsegevel vetett ki helyi adokat es hozott rendeleteket. A 18. szazadra a gyarmatok gyors gyarapodasba kezdtek, amelynek egyik oka a magas nepszaporulat, masik a bevandorlas volt; az eletszinvonal ekkor mar meghaladta Anglia sok videkeet. ^[30] A dohany- es rizsultetvenyeken sok fekete rabszolga dolgozott, akiket f?leg a karibi brit szigetekr?l szereztek be. Az 1770-es evekre a rabszolgak az amerikai lakossag egyotodet tettek ki.

A gyarmatok onallosodasanak kerdese sokaig fel sem vet?dott, mert allando fenyegetesben eltek eszakon a franciak, delen a spanyolok miatt. A brit gy?zelem a heteves haboruban megszuntette ezeket a veszelyeket.

Del-Karolinaban es Virginiaban kialakult egy gazdag ultetvenyes tarsadalmi reteg, amelynek vagyona rabszolgamunkan alapult es sikerult megszereznie a politikai hatalmat, s?t reszben az egyhaz folott is ellen?rzest gyakorolt. New York allamban sajatos osztalyrendszer alakult ki, amelyben a tobbnyire holland foldberl?k a vagyonos holland arisztokracia (mint pl. a Rensselaer csalad) birtokait bereltek ki. A tobbi gyarmat egalitarianusabb volt. Peldaul Pennsylvaniaban a 18. szazad kozepen a kozeposztaly dominalt, lakossaganak tobbsege jomodu farmerekb?l, kezm?vesekb?l, keresked?kb?l allt, akik egyre nehezebben viseltek a kis letszamu fels? osztaly uralmat.

A forradalom el?tt [ szerkesztes ]

A heteves haboru (vagy ahogy Amerikaban ismerik, a francia es indian haboru; 1754?63) valasztovonal volt a tizenharom gyarmat politikai fejl?deseben. A brit korona legf?bb rivalisai, Franciaorszag es Spanyolorszag vereseget szenvedtek, a franciak pedig elvesztettek Kanadat es Louisiania Mississippit?l keletre es? felet; mindez a gyarmatokat er?sitette. A haboru el?segitette a gyarmatok egyuttm?kodeset is; ezt szimbolizalta Benjamin Franklin ?Egyesules vagy halal” kampanya. Franklin sokiranyu erdekl?des? ferfi volt, szamos otlete kozul az Amerikai Egyesult Allamok letrehozasa volt az egyik, amelyet 1765-ben fogalmazott meg. ^[31]

A gy?ztes haboru utan III. Gyorgy kiraly 1763-ban proklamaciot adott ki, amely az uj eszak-amerikai birodalom megszervezese es a szovetseges indianok vedelme erdekeben megtiltotta az Appalache-hegysegt?l nyugatra torten? foldfoglalast. Emiatt a kovetkez? evekben egyre feszultebbe valt a gyarmatiak es a korona viszonya. A brit parlament 1765-ben belyegtorvenyt adott ki, amely a gyarmati torvenyhozast megkerulve, kozvetlenul adoztatta meg szamos termek forgalmat. Mivel a gyarmatoknak nem voltak kepvisel?ik Londonban, felmerult a kerdes: joga van-e a parlamentnek magadoztatnia az amerikaiakat, amikor azoknak nincs kepviseletuk benne? A gyarmatiak ?kepviselet nelkul nincs adoztatas” felkialtassal megtagadtak az adofizetest. A feszultseg az 1760-as evek vegen es az 1770-es evekben egyre fokozodott. ^[32]

1773-ban a politikai aktivistak az un. bostoni teadelutan soran a teara kirott uj ado miatti tiltakozasul a tengerbe szortak egy hajo tearakomanyat. A parlament a kovetkez? evben hatarozott ellenlepessel valaszolt, elvette Massachusetts hagyomanyos onkormanyzati jogat es katonai kormanyzas ala helyezte a gyarmatot. Az akcio altalanos felhaborodast es ellenallast valtott ki valamennyi gyarmaton. Az tizenharom gyarmat ellenzeki politikai vezet?i osszehivtak az els? kontinentalis kongresszust , hogy koordinaljak az uj rendelkezesekkel szembeni ellenallast. A kongresszus felhivast adott ki a brit tea bojkottjara, listat adott ki a gyarmatokat ert serelmekr?l es kerelmezte a kiralytol azok orvoslasat. ^[33] Kerelmuk suket fulekre talalt, ezert 1775-ben osszehivtak a masodik kontinetalis kongresszust , amely mar a brit hadsereggel szembeni vedelmet szervezte meg. A politikailag ontudatos amerikaiak kozott ekkorra teret hoditott a republikanizmus . Elutasitottak az arisztokracia uralmat, tarsadalmukat a polgari kotelessegek es a korrupciomentesseg alapjain kivantak megszervezni. Az un. alapito atyak szamara ?a republikanizmus tobbet jelentett, mint valamilyen allamformat. Eletmod volt, alapvet? ideologia, rendithetetlen elkotelezettseg a szabadsag irant es az arisztokracia teljes elutasitasa.” ^[34]

A fuggetlensegi haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Amerikai fuggetlensegi haboru

Az amerikai fuggetlensegi haboru 1775 aprilisaban tort ki, amikor a britek Concordban es Lexingtonban megprobaltak lefoglalni a l?szerkeszletet es le akartak tartoztatni az ellenallas vezet?it. A gyarmatiak valaszul nyilt fegyveres felkelesbe kezdtek a korona ellen.

1776. julius 2-an a Philadelphiaban osszegy?lt masodik kontinentalis kongresszus kimondta a gyarmatok elszakadasat Nagy-Britanniatol. Ket nappal kes?bb, julius 4-en kiadtak a Fuggetlensegi nyilatkozatot ; ezt a datum a mai napig az orszag legfontosabb nemzeti unnepe. Szeptember 9-en a kongresszus az allam nevet Amerikai Egyesult Allamokra valtoztatta (korabban Amerikai Egyesult Gyarmatok volt a megnevezese) ^[35] Az uj allam a felvilagosodas koranak liberalis eszmenyeit kovette. Ahogyan Thomas Jefferson megfogalmazta, minden polgaranak elidegenithetetlen joga van az elethez, a szabadsaghoz es a boldogsag keresesehez. Republikanus alapelvei szerint az allamhatalom nem egy uralkodo, hanem a nep kezebe kerult. ^[36]

A felkel?k katonai parancsnokava George Washingtont valasztottak, aki kivalo szervez?nek bizonyult, jo kapcsolatokat apolt a kongresszussal es az allamok kormanyzoival es ugyesen valogatta tisztjeit, akikkel az onkentesek seregeb?l ut?kepes hadsereget hozott letre. Igen nagy gondot jelentettek a logisztikai problemak, mert sem a kongresszusnak, sem az allamoknak nem voltak olyan anyagi forrasai, amib?l megfelel?en felfegyverezhette, ruhazhatta, etethette, fizethette volna katonait. Washington nem volt jo taktikus, a britek tobb alkalommal keresztulhuztak szamitasait. Strategakent azonban kivalo tulajdonsagokrol tett tanubizonysagot, hadmozdulataival negy brit invazios hadseregen kerekedett felul. Strategiajanak koszonhet?en 1776-ban kiszoritottak az els? hadsereget Bostonbol, es lenyeges szerepet jatszott a masodik es harmadik sereg megadasra kenyszeritesenel Saratoganal (1777), illetve Yorktownnal (1781). Bar a britek meg tudtak tartani New Yorkot es nehany kisebb varost, az orszag teruletenek dont? reszet a felkel?k (szohasznalatukkal patriotak) uraltak. ^[37]

A felkel?k diplomaciai kapcsolatot letesitettek es szovetseget kotottek Franciaorszaggal, akik biztositottak a spanyolok es a hollandok segitseget is. A szarazfoldi es tengeri er?k igy kiegyenlitettebbe valtak, miutan Nagy-Britannia egyedul harcolt ebben a haboruban. ^[38]

A fuggetlenseget ellenz?k, a lojalistak a lakossag mintegy 20%-at tettek ki, de soha nem szervez?dtek meg megfelel?en. A yorktowni dont? vereseg utan a Cornwallis tabornok vezette brit hader? letette a fegyvert es 1783-ban Parizsban megkotottek a beket . Az Egyesult Allamok volt az els? jelent?sebb gyarmat, amely sikerrel lazadt fel urai ellen es alapitott uj allamot. ^[39]

A koztarsasag els? evei [ szerkesztes ]

Az uj koztarsasag els? ugyei koze tartozott a nyugati, joreszt indianok lakta teruletek statuszanak rendezese. A Kongresszus a sajat felugyelete ala vonta es territoriumma szervezte ?ket. A telepesek bekoltozesevel ezek fokozatosan tagallamokka alakultak at. Az allamok foderaciojabol allo orszag kozponti kormanya ekkor meg igen gyenge volt, es a nacionalistak ? tobbsegukben haborus veteranok ? aggodtak, hogy nem tudna elharitani egy kuls? tamadast, vagy akar egy bels? felkelest (mint a Shay-felkeles 1786-ban). ^[40] 1787-ben osszehivtak a philadelphiai konvenciot, melyen az allamok kepvisel?i elfogadtak az Egyesult Allamok alkotmanyat , amely hatekony kozponti kormanyt es er?s koztarsasagi elnoki hivatalt hozott letre. Emellett az alkotmany biztositotta a szemelyes szabadsagjogok serthetetlenseget es a zsarnoksag kialakulasanak megakadalyozasara szetvalasztotta a harom hatalmi agat ( torvenyhozas , vegrehajtas , igazsagszolgaltatas ). ^[40]

A Kongresszust felhatalmaztak, hogy 20 even belul tiltsa be a kulfoldr?l erkez? rabszolgak kereskedelmet (amit 1807-ben meg is tett). Mivel a deli allamok nepessegenek jelent?s resze szavazati joggal nem rendelkez? rabszolgakbol allt, az allamok kozti politikai aranytalansagok elkerulesere a Kongresszusban a kepvisel?k szamat ugy hataroztak meg, mintha a rabszolgak haromotode szavazokepes lenne. Az egyezseg meg ilyen kompromisszumos formaban is megnovelte a deli kepvisel?k politikai sulyat, kulonosen, miutan az ultetvenyes rendszert kiterjesztettek azokra a deli teruletekre, ahonnan el?ztek az indianokat. A kulfoldi rabszolgak hianyat megfelel?en potolta belfoldi kereskedelmuk.

Jelent?s volt az antifoderacios er?k aranya, akik attol tartottak, hogy a kozponti kormany tulzott hatalomra tesz szert. Kiengesztelesukre 1791-ben kiadtak a Jognyilatkozatot ( Bill of Rights ), amely tiz pontban modositotta az alkotmanyt es biztositotta a szolas- es vallasszabadsagot, a szabad fegyvertartast es azt a jogot, hogy csak eskudtszek velemenye alapjan lehessen elitelni a polgarokat. ^[41]

George Washington elnoksege [ szerkesztes ]

Az uj alkotmany rendelkezesei alapjan 1789-ben megvalasztottak a koztarsasag els? elnoket, George Washingtont, a fuggetlensegi haboru h?set, a hadsereg f?parancsnokat es az alkotmanyozo konvencio elnoket. A f?varost 1790-ben New Yorkbol Philadelphiaba , majd 1800-ban Washingtonba koltoztettek at.

Washington elnoksegenek legfontosabb vivmanya az er?s szovetsegi kormany letrehozasa volt, amelyet valamennyi amerikai elismert. ^[42] Penzugyminisztere, Alexander Hamilton felmerte az allamok adossagat, a penzugyi rendszer stabilizalasa celjabol letrehozta az orszag els? nemzeti bankjat es egyseges ado- es vamrendszert dolgozott ki az allamadossag miel?bbi visszafizeteset megcelozva. Programja alatamasztasara Hamilton megalapitotta az orszag els? politikai partjat, a Foderalista Partot . Erre valaszul hozta letre Thomas Jefferson es James Madison az ellenzeki Republikanus Partot (amelyet a torteneszek Demokrata-Republikanus Partnak neveznek). Hamilton es Washington 1794-ben megkototte Nagy-Britanniaval a Jay-szerz?dest , amely rendezte a ket orszag viszonyat es elsimitotta a parizsi bekeszerz?desben fugg?ben hagyott ugyeket. A Jefferson-partiak vehemensen tiltakoztak a szerz?des ellen es a valasztok felsorakoztak a ket part moge, kialakitva igy a koztarsasag els? partrendszeret.

A foderalistak kereskedelmi es penzugyi okokra hivatkozva b?vitettek volna a Nagy-Britanniaval folytatott kereskedelem volumenet. A republikanusok azzal vadoltak ?ket, hogy monarchiat akarnak letrehozni, a gazdagokbol uralkodo osztalyt csinalnak es hogy az Egyesult Allamokat a britek kezere jatsszak. ^[43] A felhevult hangulatban a Kongresszus vegul megszavazta a szerz?dest. ^[44]

A nemzeti kormany egyik els? probatetele az 1794-es whiskeylazadas volt, amelyben a nyugati telepesek tiltakoztak az alkohol kozponti adoja ellen. Washington mobilizalta az allami miliciat es szemelyesen vezette a hadm?veleteket a felkeles ellen, amelynek tamogatottsaga gyorsan elolvadt; igy a kormany tekintelye meger?sodott. ^[45]

Washington csak ket elnoki ciklust vallalt, amivel precedenst teremtett. Hires bucsuuzeneteben magasztalta a szovetsegi kormany el?nyeit, felhivta a figyelmet a moralis alapu kormanyzasra es figyelmeztetett a kuls? hatalmakkal valo szovetsegkotes es a politikai partok alapitasanak veszelyeire. ^[46]

Az 1796-os valasztason a foderalista John Adams legy?zte Jeffersont. Kormanya a forradalmi Franciaorszaggal vivott tengeri haborut kihasznalta arra, hogy megprobalja elnemitani a republikanusokat, torvennyel buntetve a kormanyt kritizalo hamis allitasokat. Egy esetleges francia invaziora felkeszulve jelent?sen meger?sitettek a hadsereget, amelynek Hamilton lett a parancsnoka. Adams 1798-ban veget vetett az un. kvazihaborunak a franciakkal, bar a bekeszerz?des sajat partjat is megosztotta. ^{[43] [47]}

A rabszolgasag [ szerkesztes ]

A fuggetlensegi haboru ket evtizede alatt dramai kulonbsegek alakultak ki az allamok kozott a rabszolgasag jogallasat tekintve es jelent?sen megn?tt a felszabaditott feketek szama. A forradalom emberi jogi eszmein felbuzdulva az eszaki allamok ? amelyek gazdasaga amugy is kevesse fuggott a munkajuktol ? eltoroltek a rabszolgasagot.

A deli tomb eszaki allamai megkonnyitettek a felszabaditas felteteleit, igy nepessegukon belul a felszabaditott feketek aranya az 1792-es kevesebb, mint 1%-rol 1810-re 10% fole emelkedett. Ekkorra az orszagban el? feketek 13,5%-a lett szabad polgar. ^[48] Ezutan azonban a gyapotultetvenyek terjeszkedese miatt n?tt a rabszolgak iranti igeny es a felszabaditasok szama dramaian lecsokkent. Ezzel parhuzamosan sokan meggazdagodtak a belfoldi rabszolga-kereskedelemb?l.

1809-ben James Madison elnok betiltotta az amerikai keresked?k reszvetelet az atlanti rabszolga-kereskedelemben .

19. szazad [ szerkesztes ]

Az 1800-as valasztason Jefferson legy?zte Adamset. Elnoksegenek legnagyobb vivmanya Louisiana megvetele volt 1803-ban, amely lehet?ve tette, hogy az Egyesult Allamok tovabb terjeszkedjek nyugat fele a kontinensen. ^[49] Jefferson maga is termeszettudos volt es tamogatta a foldrajzi felfedez? expediciokat a nagyreszt felterkepezetlen bels? teruletekre; kozuluk legismertebb Lewis es Clark expedicioja volt. ^[50] Politikai szempontbol Jefferson melyen republikanus volt, idealja szerint az orszag a fuggetlen gazdalkodokon alapszik; a varosokat, bankokat, gyarakat gyanakvassal szemlelte. Bizalmatlan volt a szovetsegi kormannyal es birosagokkal szemben, utobbiakat megprobalta meggyengiteni. Ebbeli igyekezete azonban a virginiai foderalista, John Marshall biro ellenallasan megbukott. Bar az Alkotmany letrehozta a Legfels?bb Birosagot, funkcioja bizonytalan volt, mig Marshall, aki 1801 es 1835 kozott toltotte be a posztot, hatarozott format nem adott neki. A testulet a Kongresszus altal hozott torvenyeket vizsgalta felul es megsemmisitette az allamok alkotmanysert? rendeleteit. Az els? ilyen esetnek az 1803-as Marbury kontra Madison per bizonyult. ^[51]

Az 1812-es haboru [ szerkesztes ]

A Napoleon ellen harcolo britek kevesse vettek figyelembe az amerikaiak erzekenyseget es a haboru erdekeben gyakran megakadalyoztak, hogy a magukat semlegesnek deklaralo amerikaiak hajoi kereskedjenek a franciakkal. Emellett rendszeresen kenyszersoroztak az amerikai hajok legenyseget a brit hadihajokra (mintegy 10 ezer matrozt fogtak le igy) es tamogattak az Egyesult Allamokkal ellenseges indianokat is. Masreszt az USA kormanya szivesen elcsatolta volna a britek kanadai gyarmatait, vagy legalabb azok egy reszet. ^{[52] [53] [54] [55]} Ezert 1812. junius 18-an az eszakkeleti allamok es foderalistak heves tiltakozasa ellenere hadat uzentek Nagy-Britannianak. ^[56]

A haboru egyik fel reszer?l sem hozott latvanyos sikereket. Mindket fel megprobalt teruletet foglalni az ellensegt?l, de visszavertek ?ket. Az amerikai f?parancsnoksag egeszen az utolso evig inkompetensnek bizonyult. Az amerikai miliciak kedvetlenul harcoltak, mert messzire vittek ?ket otthonuktol. A brit tengeri blokad tonkretette az amerikai keresked?ket es kiuritette az allamkincstarat. Az amerikai William Henry Harrison tabornoknak sikerult ellen?rzese ala vonnia az Erie tavat es legy?zte a britekkel szovetseges Tecumseh indian torzsf?nokot Kanadaban. ^[57] Delnyugaton Andrew Jackson szamolt le az indianokkal.

A britek ekozben megszalltak Maine -t es egy rajtautes soran elfoglaltak es felgyujtottak Washingtont. 1814-ben Baltimore -nal azonban visszavertek ?ket es New York allamban is megallitottak az el?renyomulasukat.

Napoleon bukasaval a haboru okai mindket oldalon megsz?ntek, ezert a felek megegyeztek, hogy a korabbi hatarok visszaallitasaval beket kotnek. Mig azonban a genti beke alairasanak hire megerkezett Amerikaba, Andrew Jackson meg dont? vereseget mert New Orleansnal a tamado brit er?kre. Az amerikaiak igen buszkek voltak magukra, hogy a ?masodik fuggetlensegi haboruban” ismet versenykepesnek mutatkoztak a vilag egyik leger?sebb hatalmaval szemben. A haboruellenes Foderalista Part elvesztette nepszer?seget, amit mar kes?bb sem sikerult visszaszereznie.

A joindulat kora [ szerkesztes ]

Az Egyesult Allamok els? nemzeti bankjanak huszeves engedelye 1811-ben lejart es a Kongresszus egyetlen szavazattobbseggel nem ujitotta meg. A haboru alatt a hianya nagy mertekben hatraltatta a hadsereg finanszirozasat, igy Madison elnok 1816-ban kulfoldi bankarok segitsegevel felallitotta a masodik nemzeti bankot . ^{[58] [59]}

A republikanus kormany vamokat vetett ki kulonboz? arucikkekre, hogy megvedje az ujdonsult amerikai ipart, amely a haboru alatti brit blokad miatt nagy nehezsegekkel kuzdott. A foderalistak bukasaval a korabbi politikai eletet jellemz? eles szembenallas megsz?nt. A republikanusok tobb foderalista elvet maguk is atvettek es James Monroe ketszeri elnoksege (1817?25) alatt arra torekedett, hogy megszuntesse a partalapu reszrehajlast az allam m?kodeseben. A kellemesebbe valo politikai legkor miatt az 1815-1825 kozotti id?szakot ?a joindulat koranak” neveztek. ^{[58] [59]}

Az elnok 1823-ban kinyilvanitotta a Monroe-elvet , mely szerint ?Amerika az amerikaiake”, az europai nagyhatalmaktol rossz neven veszik a ket kontinens gyarmatositasat vagy ugyeibe valo beavatkozast. Az orosz es francia terjeszkedes miatt kinyilvanitott elv fordulopontot jelentett az USA kulpolitikajaban. ^[60]

Az 1832-ben ujravalasztott Andrew Jackson , az orszag 7. elnoke nem ujitotta meg a masodik nemzeti bank lejaro engedelyet, a bank pedig 1836-ban megsz?nt. ^[61] Jackson meg volt gy?z?dve arrol, hogy a kozponti bankok a gazdasagi elit eszkozei az atlagpolgar elnyomasara. Helyette az egyes allamok bankjait tamogatta. ^[61]

Az indianok el?zese [ szerkesztes ]

A Kongresszus 1830-ban elfogadta az indiankitelepitesi torvenyt , amely felhatalmazta az elnokot olyan szerz?desek kotesere a delkeleten el? indian torzsekkel, amely foldjeiket Mississippin tuliakra csereli. ^[62] A rendelet celja az volt, hogy megszerezze az ?slakosok (koztuk az Ot Civilizalt Torzs ) foldjeit a feher telepesek szamara. A jacksoni demokratak (az elnok politikai tamogatoi) azt koveteltek, hogy a szerz?deseket el nem fogado indianokat er?vel telepitsek at nyugatra; ellenfeleik a whigek es az egyhazak ezt a lepest embertelennek belyegeztek meg. A koltoztetes soran tobb ezer ?slakos halt meg, leghirhedtebb a cserokik er?szakos attelepitese, az un. ? konnyek utja ” volt, amely soran a 16 543 indianbol kulonboz? becslesek szerint 2-8 ezren pusztultak el a hideg es az ehezes kovetkezteben. ^{[63] [64] [65]} A floridai mocsarakban el? szeminolok megtagadtak a koltozest; evekig tartott, mig a szeminol haborukban a hadsereg megtorte ellenallasukat.

A masodik partrendszer [ szerkesztes ]

Az els? partrendszer a foderalistak bukasaval megsz?nt es a demokrata-republikanusok egyedul maradtak a politikai szinteren, am hamarosan ket frakciora szakadt szet. A szakadas amiatt kovetkezett be, mert nem tudtak megegyezni, ki kovesse James Monroet az elnoki szekben. A regi jeffersoni elveket vallo csoportot Andrew Jackson es Martin Van Buren vezette; 1828-as kulonvalasuk utan bel?luk lett a Demokrata Part . A veluk szemben allo frakciok elere Henry Clay allt es bel?luk alakult meg a Whig Part . Az 1850-es evekig a demokratak viszonylag kicsi, de biztos tobbseget elveztek a Whig Parttal szemben, mig az a rabszolgasag miatti vitak kovetkezteben szet nem hullott.

A demokratak Jefferson orokoseinek vallottak magukat, egy agrartarsadalmat kepviseltek, tartottak a gazdasagi es politikai hatalom koncentraciojatol es a kozponti kormanyzatot az egyeni szabadsagjogok ellensegenek tekintettek. Megszuntettek a bankok es nagyvallalkozasok szovetsegi tamogatasat es korlatoztak az altaluk bizonytalannak tartott papirpenz hasznalatat. Jackson elnok inkabb a korlatozasokban latta teend?jet; tobbszor alkalmazta az elnoki vetot, mint valamennyi el?dje egyuttveve. Elleneztek a reformokat es ellenfeleik azzal vadoltak a kormanyt, hogy nem elegge aktiv. Meggatoltak a kozoktatast bevezeteset, mert velemenyuk szerint a kozossegi iskolak korlatoztak volna a szemelyes szabadsagot a szul?i felel?ssegvallalas akadalyozasaval; az egyhazi iskolak lecserelese pedig sertette volna a vallasszabadsagot. Jackson a reformerek humanitarius aggalyait sem osztotta, lelkiismeret-furdalas nelkul meginditotta az indianok er?szakos attelepiteset. ^{[66] [67]}

Vallasi elet es abolicionizmus [ szerkesztes ]

Az 1790-es evekben ujabb kereszteny ujjaszuletesi mozgalom kezd?dott el az Egyesult Allamokban, amely gyakorlatilag az egesz 19. szazadban hatast gyakorolt az orszag vallasi eletere. A mozgalmat baptista es metodista predikatorok vezettek; gyulekezeteik tagletszama gyorsan gyarapodott. A csucspontot az 1840-es evek jelentettek. ^[68] A meglev? egyhazak tobb millio uj tagot szereztek es emellett uj egyhazak is alakultak, mint peldaul a jellegzetesen amerikai mormon egyhaz . Sokan hittek, hogy a fellangolas Krisztus kozeli masodik eljovetelet jelzi. A politikai eletben is fontossa valtak az erkolcsi megfontolasok, hogy a tarsadalmat megtisztitsak a b?nokt?l a kozelg? vilagvege el?tt: az abolicionistak koveteltek a rabszolgasag eltorleset es terjed?ben volt a mertekletesseget (f?leg antialkoholizmust) hirdet? mozgalom. ^[69]

1840 utan az abolicionistak ?keresztes hadjaratot” hirdettek a rabszolgatartas b?ne ellen. Mozgalmukat els?sorban az eszakkeleti vallasos n?k tamogattak. A radikalis William Lloyd Garrison megjelentette a The Liberator (A felszabadito) cim? ujsagjat, amely hamarosan a legbefolyasosabb abolicionista sajtotermekke valt. A volt rabszolga Frederick Douglass kezdetben ebbe az ujsagba irt, majd 1847-ben megjelentette sajat lapjat a North Star -t (Eszak csillaga). ^[70] A rabszolgasag-ellenes aktivistak tobbsege (koztuk Abraham Lincoln ) elvetette Garrison teologiai alapu erveleset es a rabszolgasagot csak egy szerencsetlen tarsadalmi jelensegnek, nem pedig moralis b?nnek tekintette. ^{[71] [72]}

A nyugati terjeszkedes es a ?nyilvanvalo rendeltetes” [ szerkesztes ]

A 19 szazadban az Egyesult Allamok gyors utemben terjeszkedett nyugat fele, ahogy a telepesek benyomultak az addig csak indianok lakta teruletekre. ^[73] A folyamat csak 1890?1912 korul allt le, amikor nagyjabol minden, mez?gazdasagilag hasznalhato foldet betelepitettek. Az ?slakosok sok helyutt fegyverrel vedekeztek, de a hadsereg altal segitett telepesek visszaszoritottak ?ket, 1830 utan pedig er?szakkal nyugati rezervatumokba kenyszeritettek ?ket. A 19. ? kora 20. szazadi tortenesz, Frederick Jackson Turner szerint a nemzeti karaktert els?sorban a hatarvidek formalta, emiatt jellemz? az amerikaiakra, a mereszseg, er?szakossag, individualizmus es a demokracia iranti igeny. ^[74]

Az 1830-as evekt?l 1869-ig a telepesek tobbsege (mintegy 300 ezer f?) az un. oregoni utat vagy annak szamos leagazasat kovette. Aranyasok, farmerek, vallalkozok indultak neki a mintegy ot-hat honapig tarto utnak, hogy nyugaton, Kaliforniaban vagy Oregonban megtalaljak a szerencsejuket. 1869, a vasut kiepitese utan a transzkontinentalis ut hat napra rovidult. ^[75]

1839-ben megszuletett az a koncepcio, hogy az Egyesult Allamoknak ? nyilvanvalo rendeltetese ” ( manifest destiny ) hogy erkolcsi fels?bbrend?segenel fogva benepesitse es civilizalja a Nyugatot. Az elv kulonosen az individualista agrartarsadalmat preferalo Demokrata Part hiveinel volt nepszer?, mig a reformer whigek, mint Henry Clay vagy Abraham Lincoln, akik a varosok es az ipar fejlesztesere koncentraltak volna, elleneztek. ^[76] Az 1844-es valasztast a demokratak nyertek meg. A kovetkez? evben hosszas kongresszusi vita utan a Mexikotol onallosodo Texast felvettek az USA allamai koze, amely haboruhoz vezetett az orszag deli szomszedjaval. ^[77]

Az 1846-1848 kozotti mexikoi?amerikai haborut a demokratak tamogattak, a whigek ellene voltak. A hivatasos katonakbol es nagyszamu onkentesb?l allo amerikai hadsereg dont? gy?zelmet aratott a mexikoiak folott es 1848-ban bevonultak a f?varosukba is. A demokratak jelent?s resze egesz Mexikot annektalta volna, de a deli allamok ezt elleneztek, arra hivatkozva, hogy a lepessel tobb millio vegyes rasszu polgar kerulne az orszagba es az USA megsz?nne a feherek koztarsasaga lenni. ^[78] A haborut lezaro Guadalupe Hidalgo-i bekevel az Egyesult Allamok elcsatolta Mexiko viszonylag ritkan lakott eszaki reszet (Kaliforniat es Uj-Mexikot ). Az USA deli szomszedja Texasszal egyutt teruletenek 54%-at vesztette el. Egy evvel kes?bb, 1849-ben gazdag aranylel?helyeket fedeztek el Kaliforniaban, ami nehany honap alatt mintegy 100 ezer szerencsevadaszt vonzott az allamba. 1846-ban az oregoni szerz?dessel sikerult rendezni az addig vitatott eszaknyugati hatarszakaszt Brit-Kanada es az Egyesult Allamok kozott. ^[77]

Szakadas Eszak es Del kozott [ szerkesztes ]

1848 utan az orszag politikai eletet a rabszolgasag kerdese osztotta meg. Eszakon a lakossag egy kis resze aktiv abolicionista volt, aki erkolcsi alapon utasitotta el rabszolgasagot. Joval nagyobb aranyt kepviseltek a mersekeltek, akik a rabszolgasag uj allamokra valo kiterjesztese ellen tiltakoztak, de teljesen inkabb csak hosszu tavon kivantak megszuntetni az intezmenyt. A deli feher lakossag ugy velte, hogy a rabszolgasag gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis szempontbol is el?nyere van a fehereknek, s?t meg a fekete rabszolgaknak is. Delen betiltottak az abolicionista irodalmat. ^[79] Az ultetvenyesek azzal erveltek, hogy az intezmeny azonnali eltorlese tonkretenne a deli allamok gazdasagat, a tarsadalomban pedig eluralkodna a kaosz es a munkanelkuliseg. ^[80] Az egyhazakat is megosztotta a kerdes. A metodistak es baptistak eszaki es deli frakciokra valtak szet. Eszakon a metodistak, a kongregacionalistak es kvekerek kozott szamos abolicionista akadt, els?sorban a n?k tamogattak a rabszolgak felszabaditasat. A katolikus, episzkopalis es lutheranus igyekeztek elkerulni az allasfoglalast. ^[81]

Az uj territoriumok eseteben az 1850-es kompromisszum oldotta fel ideiglenesen a feszultseget. Eszerint Kalifornia szabad allamnak szamitott, cserebe Utah es Uj-Mexiko megengedte a rabszolgatartast. ^[82] Vitatott pont maradt szokevenyek uldozeset kimondo szovetsegi torveny, mely szerint meg a szabad allamok is kotelesek voltak kiadni a szokott rabszolgakat azok tulajdonosainak. A torveny az abolicionistak egyik f? celpontjava valt es azt tamadta Harriet Beecher Stowe viharos sikert arato regenye, a Tamas batya kunyhoja is. ^[83]

A rabszolgatarto es -tilto allamok egyensulyat az 1820-as Missouri-kompromisszum szabalyozta, amelyet 1854-ben felvaltott a Kansas?Nebraska-torveny . A torveny a nepfelseg elvere es a demokraciara hivatkozva kimondta, hogy a territoriumok es allamok lakossaga maga dontheti el, hogy tamogatja-e a rabszolgasagot. Mindket oldal politikai aktivistai siettek betelepulni kansasba, ahol eppen szavaztak a kerdesr?l es a politikai nezetelteres sok esetben tettlegessegig fajult. Az un. ? verz? Kansas ” esemenysorozat egyfajta el?zetes kis polgarhaboruva fejl?dott. A torvenyt ellenz? abolicionistak megalapitottak a Republikanus Partot , amely az 1850-es evek vegere valamennyi eszaki allamban tobbsegre jutott. A part deklaralt celja az volt, hogy nem engedi terjeszkedni a rabszolgasagot, hogy az id?vel elhaljon. ^[84]

A deli allamok gazdasaga alapvet?en a gyapot- es mas mez?gazdasagi cikkek termelesen nyugodott. A gyapotra nagy kereslet mutatkozott Europaban, de az eszaki allamok textiluzemei is nagy mennyiseget dolgoztak fel bel?le, emellett a termekek szallitasa vagy a deliek penzugyeinek kezelese reven is profitaltak a rabszolgatartason alapulo ultetvenyekb?l. 1860-ban negymillio rabszolga elt Delen, kb. nyolcszor annyi, mint 1790-ben az egesz orszagban. Az orszag addigi 72 eveb?l 50-ben rabszolgatarto allt az USA elen es az ujravalasztottak valamennyien azok voltak. ^[85] A Del politikai sulyat reszben az adta, hogy az amugy szavazati joggal nem rendelkez? rabszolgak bizonyos hanyadat figyelembe vettek a Kongresszus mandatumainak elosztasakor, igy a deli allamok felulreprezentaltak voltak.

Az idonkent kirobbano lazadasok miatt (mint Gabriel Prosser 1800-ban, Denmark Vesey 1822-ben, Nat Turner 1831-ben, vagy a legismertebb, John Brown felkelese 1859-ben) a feher deliek egyre szigorubb szabalyokat alkottak a rabszolgak fekentartasara es korlatoztak a szabad feketek jogait is. A korabbi torvenyek szerint, ha egy szokott rabszolga elerte az eszaki allamokat, akkor szabadda valt, de az 1850-es szokott rabszolga-torveny kotelezte az eszakiakat is a szokevenyek kiadasara. Az abolicionistak felhaborodassal fogadtak a torvenyt, attol tartottak, hogy a rabszolgasag igy orszagos intezmennye valik.

1860-ban a republikanus Abraham Lincoln nyerte meg az elnokvalasztast, mire het deli allam Amerikai Konfoderacios Allamok neven elszakadt az USA-tol. 1861 aprilis 11-en koveteltek, hogy a del-karolinai Sumter-er?d unios hadsereghez tartozo katonai adjak at az er?ditmenyt, amit azok megtagadtak. A Konfoderacio erre lovetni kezdte az er?dot: igy kezd?dott el az amerikai polgarhaboru. Lincoln csapatokat kert a tagallamoktol a szakadarok ellen, mire ujabb negy allam csatlakozott a Konfoderaciohoz. Negy rabszolgatarto allam (a legeszakibbak: Delaware , Maryland , Kentucky es Missouri ) ugy dontott, hogy nem szakad el az Uniotol, ezek voltak az un. hatarallamok. A Konfoderacioval tarto Virginia eszaknyugati resze Nyugat-Virginia neven elszakadt a korabbi allamatol es csatlakozott az Uniohoz. ^[86]

A polgarhaboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Amerikai polgarhaboru

Az amerikai polgarhaboru 1861. aprilis 12-en kezd?dott, amikor a kb. szazezres hadsereggel biro Konfoderacio elfoglalta a Sumter-er?dot. A tamadasra reagalva Lincoln aprilis 15-en felszolitotta a tagallamokat hogy kuldjenek csapatokat ?az Unio meg?rzesere”. Az els? nagyobb fegyveres osszecsapasra julius 21-en kerult sor a Bull Run folyonal. A csatat a deliek nyertek, de mindket fel szamara nyilvanvalova valt, hogy a haboru joval hosszabb es veresebb lesz, mint amire korabban szamitottak. ^[87]

A haboru hamarosan ket szinterre valt szet: keletire es nyugatira. Nyugaton az Unio kerult folenybe, a jelent?sebb csatakat (mint a perryville-i vagy a shilohi ) megnyerte, a hajozhato folyoszakaszokat pedig ellen?rzese alatt tartotta. ^[88] Keleten az els? nagyobb utkozetet elveszitettek az eszakiak. Az uj f?parancsnok, George B. McClellan megszervezte a Potomac hadsereget , de az un. Virginia-felszigeti hadjaratban nem tudta elfoglalni a deliek f?varosat, Richmondot ; ezutan pedig a hetnapos csataban a Robert E. Lee tabornok altal vezetett Eszak-Virginiai hadsereg visszavonulasra kenyszeritette. ^[89] 1861 vegen es 1862 elejen mindket fel er?t gy?jtott, es az Unio hozzalatott, hogy ki?znie a delieket a hatarallamokbol. 1862 ?szen a deliek marylandi hadjarata az antietami vereseg utan kudarccal zarult. Lee tabornok 1862 vegen a fredericksburgi , 1863 majusaban pedig a chancellorsville-i diadallal ismet a deliek fele billentette a merleget, bar legjobb parancsnoka, Stonewall Jackson belehalt a sajat katonai altal veletlenul okozott sebesulesebe. Lee Pennsylvania, az Unio szive fele indult, de 1863. julius 1-3-an a gettysburgi csataban nem sikerult megsemmisitenie az eszaki er?ket es seregevel nehezsegek aran tudott visszavonulni Virginiaba. Torteneszek egy csoportja ezt a pillanatot tekinti a polgarhaboru fordulopontjanak, ^[90] masok ett?l az ertelmezest?l mereven elzarkoznak.

Ekozben a hatorszagban Eszak hadiipara a munkasok l?szergyarakba valo atiranyitasaval es a s?r? vasuthalozat kihasznalasaval jelent?s modon felfejl?dott. B?vult a kulkereskedelem, az Unio els?sorban Nagy-Britanniatol vasarolt iparcikkeket gyapotert es elelmiszerert cserebe. Tobb ezer brit onkentes is erkezett az eszaki hadseregbe (es nehany a delibe is). Az unios flotta blokad alatt tartotta a Konfoderacio kikot?it, de a blokadot rendszeresen attortek a gyorsjaratu konfoderacios g?zhajok, az ugynevezett blokadtor?k, amelyek dohanyt es gyapotot exportalva olyan hianycikkeket importaltak, mint fegyver, l?szer, alapanyagok es elelmiszer. 1864 vegere az Unio a blokadot megszilarditotta es az ellenseges kikot?ket egy kivetelevel elfoglalva lenyegeben elvagta a Konfoderacio kulkereskedelmet.

1863. julius 4-en az Ulysses S. Grant vezette Tennessee hadsereg vicksburg er?djenek bevetelevel ellen?rzese ala vonta a Mississippi folyot es kettevagta a Konfoderacio teruletet. Ezutan felmentette a chickamaugai csatavesztes utan Chattanoogaban ostrom ala kerult Cumberland hadsereget. Lincoln a gy?zelmek elismeresekeppen vezenyl? tabornokka nevezte ki Grantet, aki a nyugati hadszinter csapatait William Sherman tabornok parancsnoksaga ala helyezte, maga pedig Washingtonba ment. Strategiaja szerint 1864 tavaszan ot unios hadsereg egyidej? tamadasaval kellett volna osszeroppantani a Konfoderaciot, ebb?l azonban kett? sohasem indult el. 1864 aprilisaban Grant frontalis tamadasokkal akarta kivereztetni Lee-t es felmorzsolni az ellenallast. A nagyaranyu vesztesegek miatt az eszaki kozvelemeny ellene fordult, ezert a hadjarata a Richmond el?tti er?ditmenyrendszeren kifulladt. 1864 juniusaban a deliek f?varosat keletr?l megkerulte es Petersburg vasuti es ipari csomopontjan keresztul akarta elfoglalni. A tiz honapig tarto petersburgi ostromban Lee az er?ditmenyrendszer allando meghosszabbitasaval, Grant pedig az egyre tavolabbi pontokon valo attoressel igyekezett a gy?zelmet kicsikarni. Sherman 1864-ben Chattanoogabol Atlantaig nyomult el?re es dont? gy?zelmet aratva elfoglalta a varost. A haboru vegenek kilatasaval Lincoln hatalmas folennyel nyerte meg az 1864-es elnokvalasztast. Sherman ezutan szinte ellenallas nelkul vonult vegig Georgian, Eszak- es Del-Karolinan, utkozben felegetve a varosokat, es ultetvenyeket, lerombolva a hidakat es vasutakat; arra azonban ugyelt hogy a polgari aldozatokat elkerulje. Sherman demonstrativ pusztitasai megfosztottak a Konfoderaciot legfontosabb ipari es mez?gazdasagi teruleteit?l, keptelenne valt ellatni csapatait l?szerrel, egyenruhaval vagy lovakkal. 1865. aprilis 2-an a kimerult deli csapatok kiuritettek Richmondot. Grant az appomattoxi hadjaratban uldoz?be vette Lee-t, aki 1865. aprilis 9-en maradek 28 ezer katonajaval egyutt letette a fegyvert. Ezt kovet?en a maradek deli hadseregek is megadtak magukat.

Az amerikai polgarhaboru volt a vilag els? ipari jelleg? haboruja, amelyet tomegtermelessel keszult fegyverekkel vivtak, a csapatokat vasuttal mozgattak es a parancsokat taviroval tovabbitottak. A polgari hatorszag gyarainak, banyainak, bankjainak haborus celu mozgositasa el?revetitette az els? vilaghaboruban alkalmazott modszereket. Az orszag torteneteben maig a legveresebb haboru maradt, amely 750 ezer katona es ismeretlen szamu polgari szemely eletet kovetelte. ^[91] A 20-45 ev kozotti eszaki ferfiak 10%-a, mig a 18-40 kozotti deliek 30%-a veszett oda. ^[92] A haboru eredmenyekeppen eltoroltek a rabszolgasagot, a szinesb?r? lakossagot allampolgari jogokkal ruhaztak fel, visszaallitottak az orszag teruleti egyseget es az alkotmanyos korlatozasokat felresoporve kiterjesztettek a szovetsegi kormany hatalmat.

A rekonstrukcio [ szerkesztes ]

Lincoln 1862. szeptember 22-en 1863. januar 1-jei hatallyal kozzetette az Emancipacios nyilatkozatot , amelyben a Konfoderacio allamaiban el? rabszolgak statuszat szabadra valtoztatta (az unios allamokban el?ket nem). Igy azok a rabszolgak, akik az Unio teruletere leptek vagy lakohelyuket unios katonak szalltak meg, tulajdonosuk kompenzalasa nelkul felszabadultak.

A polgarhaboru utan Lincolnnak szamos problemat kellett megoldania: mi legyen a volt rabszolgak statusza, mi tortenjen a volt konfoderacios allamokkal es lojalisnak nem mondhato lakosaikkal, milyen jogkorrel kell felruhazni a szovetsegi kormanyt egy ujabb polgarhaboru megel?zese erdekeben. A volt rabszolgak nagy resze munkanelkulive valt es elvesztette otthonat; roluk az els? jelent?s szovetsegi segelyezesi intezmeny, a hadsereg altal m?kodtetett Felszabaditottak Irodaja gondoskodott. ^[93] A volt rabszolgak jogi statuszat harom alkotmanymodositassal rendeztek, a 13. az egesz orszagban eltorolte a rabszolgasag intezmenyet, a 14. egyenl? jogokat adott a feketeknek, a 15. pedig megtiltotta, hogy etnikai hovatartozasa alapjan barkit megfosszanak valasztojogatol.

Kezdetben a legtobb deli allamban megmaradtak a volt konfoderacios vezet?k, de ez megvaltozott, amikor az 1866-os valasztason a radikalis republikanusok kerultek tobbsegbe. A meggyilkolt Lincolnt kovet? demokrata parti alelnok, Andrew Johnson nagyvonalu es gyors kiegyezest szeretett volna a deliekkel, de tehetetlennek bizonyult a republikanus kepvisel?hazzal szemben, amely megszavazta ellene a bizalmatlansagi inditvanyt es a szenatusi szavazason egy szavazat mentette meg a lemondatastol. A radikalis Kongresszus valasztojogot adott a fekete ferfiaknak es megtiltotta, hogy a volt konfoderacios vezet?k hivatalt viseljenek. A deli allamok uj, a hadsereg altal biztositott, republikanus kormanyzatat a nyomorgo deli lakossag rovasara nyereszked? eszakiakkal (un. ?sz?nyegbatyusok”, carpetbagger ) es unioparti feher deliekkel (?semmirekell?k”, scalawag ) toltottek fel. Politikai ellenfeleik szerint az uj vezet?k korruptak voltak es rendszeresen megsertettek a feherek jogait. ^[94] Az ujabb valasztasokon egymas utan gy?zte le ?ket a konzervativok es a demokratak koalicioja, amely 1877-re valamennyi volt konfoderacios allamban hatalomra jutott. A radikalis republikanusok kikenyszeritett politikajara valaszul 1867-ben megalakult a Ku-Klux-Klan , a feherek titkos tarsasaga, amely illegalis modszerekkel igyekezett megfelemliteni a feketeket. A KKK-t Ulysses Grant elnok hathatos torvenyhozassal es karhatalmi er?vel ideiglenesen felszamolta ^{[* 1]} , de feher paramilitaris utodszervezetek jottek letre, mint a Feher Liga vagy Vorosingesek; ezek szinten er?szakos modszerekkel akadalyoztak a feketek politikai jogainak ervenyesiteset.

A rekonstrukcios id?szakot a vitatott 1876-os elnokvalasztas zarta le. Az un. 1877-es kompromisszum lehet?ve tette, hogy a republikanus Rutherford B. Hayes foglalja el az elnoki szeket, de cserebe kivontak a szovetsegi hader?t a deli allamokbol. ^[95] 1890 es 1908 kozott a deli allamok a valasztasi regisztracio megnehezitesevel (szavazasi adot es irastudast igazolo teszteket vezettek be) er?teljesen korlatoztak a feketek es a szegeny feherek valasztojogat. Szamos szegregacios torvenyt hoztak; az un. Jim Crow-torvenyek segitsegevel gyakorlatilag masodrangu allampolgarokka valtoztattak a feketeket. Ez a rendszer egeszen a polgarjogi mozgalom gy?zelmeig fennallt. ^{[96] [97]}

A Vadnyugat es az aranyozott kor [ szerkesztes ]

B?vebben: Aranyozott kor

A 19. szazad utolso harmadat gyors gazdasagi fejl?des a Nyugat betelepitese jellemezte. Az europai (f?leg nemet es skandinav) bevandorlok eleinte szekerekkel vagy csonakokkal, kes?bb vasuton erkeztek a prerire, ahol olcso vagy ingyenes foldbirtokokat kaptak. A Sziklas-hegysegben ezust- es rezbanyak nyiltak. A hadsereget lekototte a szamos kisebb-nagyobb osszecsapas az indianokkal, akik sok esetben er?szakosan leptek fel a foldjeikre beteleped? bevandorlokkal szemben. A kormanyzat fokozatosan felvasarolta az ?slakosok foldjeit, ?ket pedig rezervatumokba kenyszeritettek. A Nepszamlalasi Hivatal 1894-es becslese szerint 1789-t?l szamitva tobb mint negyven kisebb-nagyobb haborut vivtak az indianokkal, amelyeknek 19 ezer feher es hivatalosan kb. 30 ezer indian esett aldozatul (bar az utobbi szam a valosagban legalabb 50%-kal magasabb volt). ^[98]

A korszakot Mark Twain egyik regenyenek cime utan ? aranyozott kornak ” is nevezik. A gazdasag elkepeszt? utemben gyarapodott, a kormanyzat viszont igen korruptnak bizonyult, rendszeresek voltak a foldspekulaciok, politikai botranyok, az erkolcstelen uzleti machinaciok. A kormanyzat sok esetben az iparmagnasok befolyasa ala kerult. ^{[99] [100]} Ebben a korban valt az amerikai gazdasagi elet kulcsszerepl?jeve J.P. Morgan bankar, John D. Rockefeller olajmagnas, Andrew Carnegie az acelkiraly, vagy Cornelius Vanderbilt a vasutkiraly. A gepesites kovetkezteben a mez?gazdasagi termekek ara csokkent, igy sok farmer eladosodott es elszegenyedett; ?k alkottak a Neppart tagsaganak zomet. ^[101]

A szazad vegen es a kovetkez? szazad elejen elkepeszt? szamu bevandorlo koltozott at Europabol Amerikaba. Szamukat 1880 es 1914 kozott 22 milliora teszik. ^[102] Tobbseguk tanulatlan munkas volt, de ennek ellenere hamar allast talaltak a gyors tempoban b?vul? iparban. Szakmunkasok jellemz?en inkabb Angliabol es Nemetorszagbol, foldm?vesek Nemetorszagbol es Skandinaviabol erkeztek; utobbiakat az olcso fold csabitotta az Ujvilagba. A kizsakmanyolt szegeny munkasok koreben hamarosan nepszer?ve valt a szocializmus eszmeje, megindult a munkasmozgalom , gyakoriva valtak az er?szakos sztrajkok es tuntetesek. ^{[103] [104]} Szakszervezetek alakultak, bar a munkasok koreben viszonylag alacsony maradt a tagok aranya.

1893-ban gazdasagi valsag tort ki, amely egyarant erintette a farmereket, munkasokat es uzletembereket; tobb vasuttarsasag is cs?dbe ment. ^[105] A kozvelemeny a hatalmon lev? Demokrata Partot es Grover Cleveland elnokot hibaztatta. A gazdasagot sztrajkok benitottak meg, az egyik leger?szakosabb megmozdulas ellen, amely a Pullman Company gyaraban tort ki, az elnok a hadsereget is bevetette. A republikanus William McKinley elnok bevezette a dollar aranyfedezetet, megemelte a vamokat es a gazdasag magahoz tert. 1900-ra az Egyesult Allamok gazdasaga volt a legnagyobb az egesz vilagon, megel?zve a Brit Birodalmat es Kinat. Ket enyhebb recessziot (1907-ben es 1920-ban) leszamitva az orszag gazdasaga tovabb gyarapodott, egeszen az 1920-as evek vegen jelentkez? gazdasagi vilagvalsagig. ^[106]

20. szazad [ szerkesztes ]

A korrupt es rossz hatasfoku politikai vezetes ellen az 1890-es evekben megszervez?dott a kozeposztaly progressziv mozgalma. A progresszivok az oktatas, egeszsegugy, gazdasag es a politika modernizaciojat, elavult intezmenyeinek eltorleset koveteltek. A ket nagy part tobb vezet?je (republikanus oldalrol Theodore Roosevelt , Charles Evans Hughes es Robert La Follette ; a demokrataktol William Jennings Bryan es Thomas Woodrow Wilson ) felkarolta a progressziv reformok otletet. A mozgalomhoz csatlakoztak az valasztojogot, szesztilalmat, jobb iskolakat kivano n?i aktivistak, akik legismertebb kepvisel?je a chicagoi Jane Addams volt. Nepszer?ve valt a tenyfeltaro ujsagiras; Upton Sinclair , Lincoln Steffens es Jacob Riis bemutatta a kormanyzat es az uzlet torvenytelen osszefonodasait, valamint a varosok nyomornegyedeit. A progressziv politikusok trosztellenes torvenyeket hoztak, szabalyoztak szamos iparag (husfeldolgozas, gyogyszereszet, vasutak) m?kodesi korulmenyeit. Negy uj alkotmanymodositas 1913 es 1920 kozott bevezette a szovetsegi jovedelemadot, a Szenatus kozvetlen valasztasat, az alkoholtilalmat es a n?k valasztojogat. ^[107]

Az Egyesult Allamok 1890 utan mind gazdasagilag, mind katonailag belepett a nagyhatalmak soraba. A katonai t?zkeresztseget az 1898-as spanyol?amerikai haboru jelentette, amelyet az inditott el, hogy Spanyolorszag nem volt hajlando valtoztatni elnyomo kubai politikajan. ^[108] Az amerikaiak szarazfoldon es vizen is gyors gy?zelmet arattak. A haborut lezaro parizsi bekeszerz?dessel az USA megszerezte a Fulop-szigeteket , Puerto Ricot es Guamot . ^[109] Kuba onallosagot kapott, de amerikai dominancia alatt. Az ellenzeki demokratak tamadtak a bekeszerz?dest, szerintuk a moho imperialista teruletszerzes ellentetes volt az amerikai demokracia eszmenyeivel. ^[109] William McKinley elnok megvedte a teruletgyarapito dontest es a nacionalista lelkesedes hullaman konnyeden nyerte az 1900-as elnokvalasztast. ^[110]

Miutan levertek a fuggetlenseget kovetel? Fulop-szigetiek lazadasat , az USA elkezdte modernizalni az orszagot, tobbek kozott jelent?s javulast ert el a kozegeszsegugyi intezmenyek teruleten. ^[111] 1908 utan azonban Washington elvesztette vilagbirodalmi ambicioit es inkabb a karibi tersegre koncentralt, ahol els?dleges feladatul a Panama-csatorna megepiteset t?ztek ki. A csatorna 1914-re keszult el es jelent?sen megkonnyitette a kereskedest a Tavol-Kelettel. Kina eseteben a nagyhatalmak megegyeztek, hogy egyikuk sem igyekszik teljesen befolyasa ala vonni az orszagot, hanem egyforman reszesednek a kinai piacbol (un. nyitott kapuk politikaja). ^[112]

Az els? vilaghaboru [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kitoresekor az USA semlegesnek nyilvanitotta magat, de hadianyagot szallitott az antantnak, f?leg Nagy-Britannianak. Woodrow Wilson elnok atvette a kulugyminiszteri funkciokat is es figyelmeztette Nemetorszagot, hogy ha tengeralattjaroi amerikai hajokat is megtamadnak, a haduzenetet kockaztatjak. Mikor a Brit-szigetek blokadja nem bizonyult eleg hatekonynak, a nemetek kihirdettek a korlatlan tengeralattjaro-haborut . Az amerikai utasokat is szallito hajok (mint a Lusitania ) elsullyesztese hatalmas felhaborodast keltett az Egyesult Allamokban, a hadbalepest viszont az un. Zimmermann-tavirat valtotta ki, amelyben Nemetorszag szovetseget ajanlott Mexikonak az amerikai-mexikoi haboruban elvesztett teruletei visszaszerzesere. ^[113] A haduzenetre 1917 aprilisaban kerult sor, de mivel a hadsereg felallitasa sok id?t vett igenybe, a John J. Pershing tabornok altal vezetett amerikai kontingens zome csak 1918 nyaran erkezett a nyugati frontra. ^[114] Mintegy 2 millio amerikai katonat hajoztak at Franciaorszagba, akiknek kb. fele vett reszt a harcokban a nemet fegyverletetelig. Veszteseguk 110 ezer f? volt, amelynek kozel fele, 40 ezer ember a spanyolnatha miatt halt meg.

Wilson elnok tizennegy pontbol allo bekeprogramjaban viszonylag enyhe felteteleket szabott volna a legy?zott kozponti hatalmaknak, am befolyasa minimalis maradt a megkotott bekeszerz?desekre, amelyek sulyos teruleti vesztesegeket es jovatetelt irtak el? Nemetorszagnak, az Osztrak-Magyar Monarchiat pedig felbontottak. Wilson ezutan remenyeit a Nepszovetsegbe vetette, am miutan a haduzeneti jogosultsagon osszekulonbozott a Szenatussal, az elutasitotta az Egyesult Allamok belepeset a szervezetbe. ^[115]

N?i valasztojog [ szerkesztes ]

1912 korul felelenkult a n?k valasztojogat kovetel? mozgalom. A szufrazsettek , elukon Alice Paullal tiltakozo felvonulasokat tartottak a nagyobb varosokban. Paul a mersekelt Amerikai Nemzeti N?i Valasztojogi Szovetsegb?l lepett ki es megalapitotta a militans Nemzeti N?partot. Kovet?i allando (a vasarnap kivetelevel) tuntetest szerveztek a Feher Haz ele, tobbuket ? elvben a forgalom akadalyozasa miatt ? le is tartoztattak. ^[116]

Az els? vilaghaboru soran, mivel a ferfiak jelent?s resze a fronton harcolt, felertekel?dott a n?i munkasok szerepe a gazdasagban. Emellett a nyugati allamokban a n?k mar korabban is szavazhattak es Montana 1916-ban megvalasztotta az els? n?i kongresszusi kepvisel?t, Jeannette Rankint . A deli allamok azonban sokaig ellenalltak, mert tartottak a feketek politikai meger?sodeset?l. A Kongresszus vegul 1919-ben fogadta el az Alkotmany 19. modositasat, bevezetve a n?i valasztojogot. A n?k el?szor az 1920-as elnokvalasztason szavazhattak, ^[117] de jelent?s aranyban csak 1928-ban jarultak az urnak ele, amikor mindket nagy part mobilizalta tamogatoit Herbert Hoover es Al Smith kuzdelmeben. ^[118]

Az 1920-as evek [ szerkesztes ]

Az 1920-as evekben az Egyesult Allamok gazdasagi es katonai ereje tovabb novekedett. Az USA nem ratifikalta a versailles-i bekeszerz?dest , ehelyett unilateralis kulonegyezmenyeket kotottek. ^[119] Az oroszorszagi bolsevik forradalom gy?zelme nagy riadalmat okozott a politikai elit koreben es uldozni kezdtek a kommunistakat, a felforgatokent gyanusitott szemelyeket deportaltak. Az USA tevekenyen reszt vett az antant akcioiban az orosz polgarhaboruban , csapatai megszalltak Vlagyivosztokot es a britekkel kozosen Arhangelszket .

A progressziv korszakban modernizaltak a korhazakat es az orvosi tanintezmenyeket, de a spanyolnatha-jarvanynak igy is 675 ezer amerikai esett aldozataul. ^[120]

Az 1919-ben elfogadott 18. alkotmanymodositas megtiltotta az alkoholtartalmu italok el?allitasat es kereskedelmet. Ennek eredmenyekeppen a szeszes italok illegalis forgalmazasa jelent?s jovedelmet kezdett biztositani a szervezett alvilagnak. 1922-ben ujabb lenduletet vett a Ku-Klux-Klan tevekenysege, de egy rovid fellangolas utan 1925-re tamogatottsaga visszaesett. Az 1920-as evek elejen uj bevandorlasi torvenyeket hoztak, amelyek er?sen korlatoztak a ? f?leg kelet- es del-europai ? bevandorlok letelepedeset. Ebben az id?szakban valt nepszer?ve a dzsessz , els?sorban a fiatalabb generacio koreben.

A 20-as evek gazdasagi szarnyalasat az 1929-es gazdasagi vilagvalsag torte meg, amely alapvet? valtozasokat hozott az orszag gazdasagi es politikai eletebe. ^[121]

A gazdasagi valsag es a New Deal [ szerkesztes ]

A gazdasagi novekedes tulf?totte a reszvenyt?zsdet, am a penzugyi buborek 1929. oktober 29-en kidurrant . ^[122] A t?zsde osszeomlasa mas gazdasagi tenyez?kkel egyutt vilagmeret? gazdasagi valsaghoz vezetett. A kereslet es az arak estek, a penz deflalodott, a munkanelkuliseg az egekbe szokott (1929-ben 3%, 1933-ban 25%), az ipari termeles egyharmadaval csokkent, a farmok ara a felere zuhant.

Az 1932-es elnokvalasztason a demokrata jelolt, Franklin D. Roosevelt ?uj megallapodast” ( New Deal ) igert az amerikai nepnek es a kifejezes rajta maradt gazdasagpolitikajan. A megvalasztott Roosevelt szamos szocialis reformot vezetett be, kiterjesztette a munkanelkuli segelyt es munkanelkulisegi biztositast, a nyugdijat, a farmerek segelyezeset, allami programokkal munkahelyeket teremtett. Bevezettek a banki cs?dbiztositast. Mindezt a forgalmi ado bevezeteseb?l finansziroztak. A szocialis reformokkal a korabbi vadkapitalista gazdasagot modern liberalis rendszerre alakitotta, aminek eredmenyekeppen a demokratak harom evtizeden at majdnem folyamatosan hatalmon maradtak. A rendszert egyarant tamogatni tudtak a feherek es a feketek, a munkasok, a szakszervezetek, az eszakiak es a deliek. Az uj kozmunkarendszer bevonta a tanulatlan fiatalokat a munkaer?piacra, az allami tamogatasokkal pedig osztonozte a maganszektor (els?sorban infrastrukturalis) beruhazasait. 1935-ben az un. ?masodik New Deal” kereteiben a Wagner-torveny meger?sitette a szakszervezeteket, amelyek tagjaik mobilizalasaval sokat segitettek Roosevelt ujravalasztasaiban (1936-ban, 1940-ben es 1944-ben). Az elnok masodik terminusat bearnyekolta a legfels?bb birosaggal vivott kuzdelme, amely a programja elleni konzervativ ellenallas feszke volt. 1938 utan a segelyprogramok nagy reszet leallitottak es meger?sodott a Kongresszus (mind republikanus, mind demokrata) konzervativ kepvisel?csoportja. 1936-ra a gazdasag helyreallt, bar 1937-38-ban ujabb, rovid valsagot kellett atveszelni. A munkanelkuliseg azonban tovabbra is viszonylag magas maradt, amelyen csak a masodik vilaghaboru kitorese valtoztatott. ^[123]

A masodik vilaghaboru [ szerkesztes ]

A gazdasagi valsag eveiben az USA kormanyat lekotottek a bels? gondok. Ekozben a vilag szamos reszen diktatorok kerultek hatalomra es meger?sodtek a tekintelyuralmi rendszerek. A Japan Csaszarsag kiterjesztette hatalmat Kina es a Csendes-ocean egy reszere. A naci Nemetorszag a fasiszta Olaszorszag javaban fegyverkezett es hoditasokra keszul?dott, mig Nagy-Britannia es Franciaorszag megbekit? politikaval probalta elkerulni az ujabb europai haborut. Az amerikai torvenyhozas az 1930-as evekben jogszabalyokkal szabalyozta az orszag semlegesseget kuls? konfliktusokban, de a kozhangulat egyre inkabb Nemetorszag ellen fordult, amikor az megtamadta Lengyelorszagot es elinditotta a masodik vilaghaborut. Roosevelt a ?demokracia fegyvertaranak” nyilvanitotta az Egyesult Allamokat, kijelentve, hogy penzugyileg es hadianyaggal tamogatni fogja a Szovetsegeseket, de katonakat nem kuld a segitsegukre. ^[124] A tengelyhatalmak ellen harcolo orszagokkal kolcsonberleti egyezmenyeket kotottek, melyek kereteben hadihajokat es repul?gepeket adtak at nekik. A japan vezetes biztos volt benne, hogy csak id? kerdese es az USA belep a haboruba, ezert egy megel?z? csapassal 1941. december 7-en megsemmisitettek a hawaii Pearl Harborban allomasozo csendes-oceani amerikai flottat; Amerika hadvisel? nemzette valt. ^[125]

1942 javareszt a gazdasag haborus termelesre valo atallasaval (a GDP kb. 40%-at forditottak erre a celra) es az ut?kepes hadsereg felallitasaval telt. Ezalatt az USA fegyvereket, iparcikkeket, elelmiszert, olajat szallitott a szovetsegeseknek. A polgari fogyasztas meredeken csokkent, a hust, ruhazati cikkeket, benzint jegyre adtak, az arakat es a fizeteseket az allam szabalyozta. Az amerikaiak a jovedelmuk nagy reszet igy is megtakaritottak; ennek koszonhet?en a haboru utan gazdasagi valsag helyett novekedest tapasztalhattak. ^{[126] [127]}

Bar a szovetsegesek Nemetorszagot iteltek meg a nagyobb fenyegetesnek es ugy dontottek, hogy el?bb ?t gy?zik le, az amerikai flotta szembeszallt a Csendes-oceanon terjeszked? japanokkal is. A japanok meg megszalltak a Fulop-szigeteket, de a korall-tengeri csataban az amerikaiak nagy aldozatok aran megallitottak el?renyomulasukat. Juniusban az amerikai flotta a Midway-atollnal dont? vereseget mert Jamamoto admiralis hajoira. 1942 novembereben az amerikai-brit er?k partra szalltak Eszak-Afrikaban es elfoglaltak a kollaborans francia kormany altal uralt tuneziai es algeriai gyarmatokat. 1943 juliusaban partra szalltak Sziciliaban, majd szeptemberben megkezd?dott Olaszorszag szarazfoldi reszenek megszallasa.

1944. junius 6-an az egyesult amerikai-brit er?k vegrehajtottak a normandiai partraszallast es Franciaorszag fokozatos felszabaditasaval megnyitottak a nyugati frontot. Ekozben a hatorszagban maximalisra novekedett a haborus termeles, a gazdasagi valsag okozta munkanelkuliseg gyakorlatilag elt?nt, s?t a munkaer?hiany miatt egyre fokozodo mertekben vontak be az ipari termelesbe a n?ket es a feketeket. ^[128]

A haboru felkorbacsolta a polgari lakossag japanellenes erzelmeit. A japan szarmazasu amerikai lakosokat (mintegy 120 ezer f?t) az elnok parancsara internalotaborokba gy?jtottek. ^[129] Az internaltak mintegy ketharmada mar allampolgar, feluk pedig gyerekkoru volt. Az internalashoz 1/16-nyi japan szarmazast is elegend?nek tartottak. ^[130]

A haborus helyzet felporgette a technologiai fejleszteseket, melyek kozul az atombomba valt a legismertebbe. ^[131] Az 1942-ben inditott un. Manhattan terv soran, els?sorban a nacik el?l menekul? europai tudosok reszvetelevel (koztuk volt a magyar szarmazasu Teller Ede , Szilard Leo es Wigner Jen? ), megalkottak a vilag els? maghasadason alapulo nuklearis fegyvereit. Az els? tesztre mar Nemetorszag fegyverletetele utan, 1945. julius 16-an kerult sor. ^[132]

A szovetsegesek mind a keleti, mind a nyugati fronton el?renyomultak, ezt csak egy rovid id?re torte meg a nemetek ellentamadasa az Ardennekben 1944 decembereben. Mind a brit-amerikai, mind a szovjet er?k Berlin iranyaba haladtak el?re, de a nemet f?varost a szovjetek foglaltak el. 1945 majusaban a nemetek letettek a fegyvert. ^[133] A csendes-oceani hadszinteren az amerikaiak az un. bekaugrasos strategiat hasznaltak, sorra foglalva el a szigeteket, amelyeket aztan legitamaszpontkent hasznaltak a kovetkez? celallomas ellen. A japanok elkeseredetten vedekeztek, Ivo Dzsimat es Okinavat csak jelent?s veraldozattal tudtak elfoglalni t?luk. ^[134] 1945. augusztus 6-an es 9-en az addig elkeszult ket atombombat ledobtak Hirosima es Nagaszaki varosaira. Ennek hatasara Japan nehany napon belul kapitulalt es a haboru veget ert. ^[135] Az USA megszallta Japant (es Nemetorszag egy reszet); Douglas MacArthur tabornok vezetesevel atalakitottak az orszag politikai es gazdasagi rendszeret. ^[136] A haboru utan amerikai es brit kezdemenyezesre megalapitottak az Egyesult Nemzetek Szervezetet .

Az Egyesult Allamok vesztesege a masodik vilaghaboruban mintegy 400 ezer f? volt, ^[137] de hatorszag es gazdasaga erintetlen maradt, szemben a nagyreszt elpusztitott europai es azsiai gazdasagokkal.

A hideghaboru [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaborut kovet?en ket szuperhatalom jott letre a nemzetkozi szinteren: az Egyesult Allamok es a Szovjetunio. Az USA felhagyott korabbi izolacionista politikajaval es aktiv szerepet vallalt a kulugyek teren. Az amerikai kulpolitika els? feladata az volt, hogy segitsen ujjaepiteni Europat a vilaghaboru pusztitasa utan es megallitsa a kommunizmus (ami egyben szovjet befolyast is jelentett) terjedeset. 1947-ben a Truman-doktrina alapjan katonailag es gazdasagilag is segitettek Gorogorszagot es Torokorszagot a kommunista lazadok, illetve a szovjet nyomasgyakorlas elleneben. 1948-ban elinditottak a Marshall-tervet , melyben jelent?s mertekben tamogattak a nyugat-europai orszagok lerombolt gazdasaganak ujjaepiteset es modernizalasat. ^[138] A terv soran mintegy 13 milliard dollarnyi (a teljes amerikai GDP ekkor 258 milliard volt) segelyt nyujtottak, amihez meg hozzajarult az a 12 milliard, amit a haboru vege es a Marshall-terv kezdete kozben koltottek Europara. A szovjet megszallas alatti kelet-kozep-europai allamok politikai okbol elutasitottak a segelyt. Innent?l kezdve a kelet-kozep-europai orszagok, amelyek kozponti iranyitasu rendszere egyebkent is rossz hatekonysaggal dolgozott, gazdasagilag egyre jobban lemaradtak a Nyugattol. Az USA lemondott korabbi, hosszu id?n at kovetett politikajarol, miszerint bekeid?ben nem tart fent katonai szovetseget es 1949-ben megalapitotta a NATO -t. Valaszul a Szovjetunio az iranyitasa alatt allo allamok reszvetelevel letrehozta a Varsoi Szerz?des katonai szovetseget. A ket tomb kozotti viszony latvanyosan leh?lt, Winston Churchill kifejezesevel ? vasfuggony ” valasztotta el ?ket. ^[138]

1949 augusztusaban a Szovjetunio sikeres kiserleti atomrobbantast hajtott vegre, veget vetve ezzel az amerikai nuklearis folenynek. A mindket felet teljes pusztulassal fenyeget? atomhaboru helyett a ket szuperhatalom ? hideghaborut ” vivott egymas ellen, a propaganda es titkosszolgalati akciok mellett korlatozott, hagyomanyos jelleg? konfliktusokba bocsatkozott a periferiakon, mint Koreaban vagy Vietnamban . Az 1950-es evek elejen Amerikaban kommunistaellenes hiszteria es boszorkanyuldozes uralkodott el, melynek Joseph Raymond McCarthy szenator volt a f? vezeregyenisege. Az amerikai technologiai foleny illuziojat 1957-ben az els? m?hold, a szovjet Szputnyik felbocsatasa torte darabokra. Az ?rbeli technologiai verseny kovetkez? csapasa Jurij Gagarin ?rrepulese volt, am a helyzetet kiegyenlitette, hogy az Apollo-program kereteben az Egyesult Allamoknak 1969-ben sikerult el?szor embert kuldenie a Holdra. A kozvelemeny es a kormanyzat tartott attol, hogy lemaradnak a technologiai versenyben, ezert jelent?s tamogatasban reszesitettek a termeszettudomanyos oktatast es kutatast. ^[139]

Az 1960-as elnokvalasztast a karizmatikus John Fitzgerald Kennedy nyerte, az els? katolikus aki az orszag elere kerult. A Kennedy-csalad uj stilust, uj legkort hozott a Feher Hazba. Elnoksege alatt felgyorsult az amerikai reszvetel az ?rversenyben, eszkalalodott az USA szerepe a vietnami haboruban, ekkor zajlott a kubai raketavalsag es a Diszno-obolbeli partraszallas , ekkor bortonoztek be Martin Luther Kinget . Az egesz orszag kozvelemenye megdobbent, amikor 1963. november 22-en Dallasban meggyilkoltak. ^[140]

Kennedyt alelnoke, Lyndon B. Johnson kovette az elnoki szekben, aki meghirdette szocialis Great Society programjat. ^[141] Kib?vitettek a polgarjogokat, veget vetettek a legalis faji megkulonboztetesnek, b?vitettek az egeszsegbiztositast, az oktatasi tamogatasokat es a raszorulok segelyezeset. ^{[142] [143]} Az 1964-es valasztast a demokrata Johnson magabiztosan nyerte, 1968-ban viszont Richard Nixonnal visszatertek a republikanusok. Nixon tovabbvitte demokrata el?djeinek New Deal es Great Society programjait. ^[144] Az 1950-es, 60-as evekben az amerikai tarsadalom egyre inkabb urbanizalodott, a nepesseg videkr?l a varosokba aramlott; mindekozben a gazdasag magabiztosan novekedett.

A polgarjogi mozgalmak [ szerkesztes ]

Az 1950-es evek veget?l a jogi egyenl?seget kovetel? fekete polgarjogi mozgalom egyre intenzivebben kezdte tamadni az orszag (els?sorban a deli allamok) intezmenyesitett rasszizmusat . A szegregacios torvenyek elleni nyilt ellenallast Rosa Parks kezdte, aki leult egy busz fehereknek fenntartott ulesere. Letartoztatasa utan a helyi lelkesz, Martin Luther King bojkottra hivott fel a busztarsasag ellen. A kovetkez? evekben perek soraval kenyszeritettek ki, hogy eltoroljek azokat a torvenyeket, amelyek tiltottak a rasszok kozotti hazassagot es feketek felvetelet bizonyos iskolakba, vagy megnehezitettek a szavazast a szinesb?r?ek szamara. Fokozatosan lebontottak azt a jogi rendszert (az um. Jim Crow-torvenyeket) amelyek legalizaltak a faji megkulonboztetest. ^[145]

Martin Luther King Nobel-bekedijban reszesult a rasszizmus ellen vivott harcaert, am 1968-ban meggyilkoltak. Halala utan masok alltak a mozgalom elere, mint ozvegye, Coretta Scott King , aki aktivan politizalt a n?k egyenjogusagaert es a vietnami haboru ellen. Az antirasszista mozgalomban a lassu el?rehaladas miatt kialakult egy militans szarny, a Black Power mozgalom. ^[146] A feketeken kivul hallatni kezdtek szavukat az indian ?slakosok, valamint Cesar Chavez vezetesevel az alulfizetett mexikoi munkasok is. Chavez ot evig tarto sztrajkot szervezett a kalifornia sz?l?szed?k koreben, majd megalakitotta a mez?gazdasagi munkasok els? szakszervezetet. ^[147]

A n?i egyenjogusag mozgalma 1963 utan kapott uj lenduletre, amikor megjelent Betty Friedan ? A n?iesseg kultusza (angolul: The Feminine Mystique ) cim? konyve, amelyben tamadta a n?ket haziasszonyi szerepbe kenyszerit? tarsadalmi konvenciot. Felhivta a figyelmet arra, hogy a n?k ugyanugy kepesek ellatni a legtobb munkat, mint a ferfiak. Friedan 1966-ban megalapitotta az emancipacioert harcolo Nemzeti N?szervezetet ( National Organization for Women ). ^[148] Tunteteseik nagy medianyilvanossagot kaptak, s?t 1968-ra a rajuk iranyulo figyelem meghaladta a faji egyenl?segert kuzd?ket. A feminista felvonulasok, tuntetesek, bojkottok es egyeb akciok letszama sokezres, s?t esetenkent millios volt. A mozgalom mar koran tobb reszre szakadt kulonboz? ideologiak menten. Az 1972-es egyenjogusitasi torvenyt a Phyllis Schlafly altal mobilizalt konzervativ koalicio megtorpedozta; ?k azzal erveltek, hogy a torveny lealacsonyitana azokat, akik haziasszonyok szeretnenek maradni, valamint a fiatal n?k besorozasaval fenyegetne. ^{[149] [150]} Szamos egyeb torveny es a Legfels?bb Birosag allasfoglalasai azonban jogi szempontbol egyenjoguva tettek a n?ket es munkavallalasuk tarsadalmi megitelese is fokozatosan valtozni kezdett. Az egyetlen jelent?sebb kerdes, amely maig vita targya, az abortuszhoz valo jog, amelyet a Legfels?bb Birosag a Roe kontra Wade per utan 1973-ban alapjogga nyilvanitott. ^{[151] [152]}

Az ellenkultura forradalma [ szerkesztes ]

A vietnami haboruban patthelyzet allt el? es az USA-ban egyre n?tt a haboru miatti elegedetlenseg, amely osszekapcsolodott a feminista , antirasszista , kornyezetvedelmi jelleg? tiltakozo megmozdulasokkal. A fiatal nemzedek egyre nagyobb mertekben elutasitotta szulei konzervativ eletstilusat, nepszer?ve valt a drogfogyasztas , a szexualis szabadossag, az uj zenei stilusok. Az ugynevezett ellenkultura egyik elinditojava az 1969-es woodstocki fesztival valt.

Nixon elnok 1973-ban beket kotott Eszak-Vietnammal, melynek eredmenyekepp elengedtek a hadifoglyokat es kivontak az amerikai csapatokat az orszagbol. A haboruban osszesen 58 ezer amerikai katona esett el. Az elnok kihasznalta a Szovjetunio es Kina kozotti politikai konfliktust es sikerult a mindket fellel fenntartott viszonyban enyhulest elernie. ^[153] Nixon tamogatottsagat azonban rovidesen elsoporte a Watergate-botrany , amikor kiderult, hogy megbizottjai lehallgattak a Demokrata Part Watergate-epuletegyuttesben berelt irodajat. Az elnok 1974. augusztus 9-en kenytelen volt lemondani; helyet alelnoke, Gerald Ford vette at. Ugyanebben az evben az eszak- vietnami er?k elfoglaltek Saigont es kommunista gy?zelemmel veget vetettek a vietnami haborunak; ezenkivul ebben az evben Kambodzsaban es Laoszban is kommunista hatalomatvetelre kerult sor. ^[153]

Az 1973-as olajvalsag megtorte az New Deal bevezetese ota tarto lenduletes gazdasagi fejl?dest es az energiaarak az egekbe szoktek. Az amerikai cegek egyre fokozodo versenyhelyzetben talaltak magukat, ahogyan a kulfoldi gyartmanyu autok, ruhak, elektronikai cikkek elarasztottak az Egyesult Allamok piacat. Az 1970-es evek vegere a gazdasagi novekedes lelassult, a munkanelkuliseg es az inflacio megugrott. A kormany a gondokra liberalizalassal, deregulacioval valaszolt, a New Deal szamos allami felugyeleti intezmenyet ekkor szamoltak fel. ^[154]

Az 1976-os elnokvalasztast a washingtoni politikai elett?l tavolsagot tarto Jimmy Carter nyerte meg a Demokrata Part szineiben. ^[155] Carternek sikerult tet? ala hoznia az Izrael es Egyiptom viszonyat rendez? Camp David-i egyezmenyt . 1979-ben iszlamista irani diakok megrohamoztak az USA teherani nagykovetseget es 66 dolgozot tuszul ejtettek. A balsiker? tuszszabaditasi kiserlet es folytatodo gazdasagi gondok miatt az 1980-as valasztas a republikanus parti Ronald Reagan gy?zelmet hozta. ^[156] 1981. januar 20-an, nehany perccel Carter elnoki id?szakanak letelte el?tt Iran 444 napos fogsag utan elengedte a kovetsegi tuszokat. ^[157]

A hideghaboru vege [ szerkesztes ]

Reagan neoliberalis gazdasag-politikajaval (az un. ?Reaganomics”) er?teljesen csokkentette az adokat (a fels? adosavban 70%-rol tobb lepesben 28%-ra) ^[158] es visszafogta az allami szabalyozast. ^[159] Bar az orszag 1982-ben kisebb recessziot veszelt at, de hosszabb tavon az inflacio 11%-rol 2%-ra, a munkanelkuliseg 10,8%-rol 7,5% csokkent, a gazdasag novekedese pedig 4,5%-rol 7,2%-ra emelkedett. ^{[160] [161]}

Reagan a koltsegvetes hianyat is figyelmen kivul hagyva megnovelte a katonai kiadasokat. Kulonosen latvanyos akcio volt az altala bevezetett ? csillaghaborus program ” (Strategiai Vedelmi Kezdemenyezes, angol roviditessel SDI), amelyben megkezdtek egy Fold koruli raketaelharito rendszer megtervezeset. A Szovjetunio vehemensen reagalt es az 1972-es fegyverkorlatozasi egyezmeny felrugasaval vadolta Washingtont. A velemenyek elternek azt illet?en, hogy az SDI mennyiben befolyasolta a 80-as evek kozepen bevezetett szovjet gazdasagi es politikai reformokat, de egyes torteneszek feltetelezik, hogy a program ellentetelezese olyan koltsegekbe verte volna a szovjet gazdasagot, amelyhez elengedhetetlenek voltak az alapvet? reformok es amelyek vegul az orszag szethullasahoz vezettek. ^[162]

Az elnok agressziv, katonai er?t gyakran bevet? kulpolitikat folytatott (1983-ban megszallta Grenadat , 1986-ban pedig egy nyugat-berlini robbantast megtorlando, bombazta Libiat ), amivel novelte hazai nepszer?seget. Kisebb botranyt az Iran-kontra valsag okozott, amikor kiderult, hogy amerikai kormanyzati szervek titokban fegyvereket adtak el Irannak, es a befolyo jovedelemb?l illegalisan tamogattak a nicaraguai kormanyellenes un. kontrakat. ^[163]

Reagan negy alkalommal talalkozott a szovjet partf?tikarral, Mihail Gorbacsovval , akivel 1987-ben atfogo leszerelesi egyezmenyt irt ala. A Szovjetunio ekkor mar alapvet? politikai valsaggal kuszkodott, tagkoztarsasagaiban nacionalista, fuggetlensegparti mozgalmak indultak, az addig ellen?rzese alatt tartott kelet-europai orszagokban a kommunista partok elvesztettek tamogatottsagukat. A kemenyvonalas kommunistak 1991 augusztusaban puccsal probaltak visszaszerezni a hatalmat, de annak bukasa utan az addigi szuperhatalom darabokra hullott szet. A hideghaboru veget ert, az Egyesult Allamok gy?zteskent es egyetlen szuperhatalomkent kerult ki bel?le.

Az 1988-ban megvalasztott George Bush az 1991-es Obolhaboruban gyors gy?zelmet aratott a Kuvaitot megszallo iraki Szaddam Husszein ellen. Az 1992-es valasztast a demokrata Bill Clinton nyerte, akinek elnoksege alatt a digitalis forradalom es az internet uj lehet?segeit kihasznalo cegeknek hala a gazdasag gyors utemben gyarapodott. Az elnok kell?en egyutt tudott m?kodni a republikanus tobbseg? Kongresszussal es 30 ev ota az els? hiany nelkuli szovetsegi koltsegvetest allittatta ossze. ^[164]

1998-ban a Kongresszus bizalmatlansagot szavazott Clintonnak, aki esku alatt hazudott arrol, hogy volt-e szexualis kapcsolata egy Feher Haz-i gyakornokkal, Monica Lewinskyvel . A Szenatus azonban felmentette ?t.

A 2000-es elnokvalasztas az USA tortenetenek egyik legkiegyensulyozottabb versengeset hozta a republikanus George W. Bush (a korabbi elnok, George Bush fia) es a demokrata Al Gore kozott; ez mar el?revetitette az orszag a kovetkez? evekben egyre fokozodo politikai polarizalodasat. A dontest vegul a floridai szavazatok ujraszamlalasa hozta, amely minimalis mertekben (537 szavazattal) Bush folenyet mutatta. ^[165]

21. szazad [ szerkesztes ]

9/11 es a terrorellenes haboru [ szerkesztes ]

2001. szeptember 11-en (un. ?9/11”) az iszlamista Al-Kaida szervezet ongyilkos merenyletekb?l allo tamadassorozatot intezett az Egyesult Allamok ellen. 19 tagjuk elteritett negy szemelyszallito repul?gepet es szandekosan nekivezettek ?ket a World Trade Center ikertornyainak, valamint a Pentagonnak (az amerikai hadugyminiszterium epulete); a negyedik gep az utasok ellenallasa miatt lezuhant. A tamadasoknak 2937-en estek aldozatul (206-an a repul?gepeken, 125-en a Pentagonban, 2606-an a WTC-ben). ^[166] Bush elnok szeptember 20-an bejelentette, hogy az USA haborut indit a terrorizmus ellen. Mivel az iszlamista talibok altal uralt Afganisztan menedeket adott az Al-Kaidanak es vezet?jenek, Oszama bin Ladennek , oktober 7-en az Egyesult Allamok es NATO-beli szovetsegesei megkezdtek az orszag megszallasat . ^[167]

A szovetsegi kormany uj rendszabalyokat vezetett be a tovabbi terrortamadasok megel?zesere. A sokak altal kritizalt ? Hazafias torveny ” uj jogositvanyokat adott a kormanyzatnak a polgarok telefonbeszelgeteseinek es internetes kommunikaciojanak kovetesehez es megszuntette azt a szabalyt, amely megtiltotta a rend?rsegnek es a hirszerzesnek informacioik megosztasat. Letrehoztak a Belbiztonsagi Miniszteriumot a terroristaellenes tevekenyseg koordinalasara. ^[168] A kormany sok kritikat kapott az emberi jogok megsertese miatt, kulonosen sokat tamadtak a guantanamoi bortonben hasznalt vallatasi modszerek miatt. ^{[169] [170]}

2003. marcius 19-en az Egyesult Allamok megtamadta es megszallta Irakot, miutan annak diktatorat, Szaddam Husszeint azzal vadolta (mint utolag kiderult, hamisan), hogy tomegpusztito fegyvereket rejteget. ^{[171] [172]} A gyors katonai sikerek ellenere, az orszag megszallasa problemasnak bizonyult a gerillamodszereket hasznalo irakiak miatt. A nemzetkozi tiltakozasok egyre er?sodtek es a haboru hazai tamogatasa is fokozatosan alabbhagyott. ^{[173] [174]} Irak belpolitikai helyzetet nem sikerult stabilizalni es az ujabb csapatok allomasoztatasa ellenere folytatodtak a gerillatamadasok. ^[175]

Bush nepszer?tlensege es az az abban az evben kitor? penzugyi valsag miatt a 2008-as elnokvalasztast a demokrata Barack Obama nyerte, az orszag tortenetenek els? fekete vezet?je. ^[176] Obama 2010-re leallitotta a harci tevekenysegeket Irakban es bar egy ideig 50 ezer amerikai katona meg az orszagban maradt a bagdadi kormanyt segitend?, 2011 decembereben bejelentettek a haboru veget es valamennyi idegen katonat kivontak az orszagbol. ^[177] Ugyanekkor 30 ezer f?vel meger?sitettek az afganisztani csapatokat. Az elnok megtiltotta a kinvallatas alkalmazasat Guantanamoban es kilatasba helyezte a borton bezarasat. ^{[178] [179]} 2011 majusaban az amerikai haditengereszet kommandosai Pakisztanban megoltek Oszama bin Ladent. Az iszlamista terrorszervezetek tovabbi vezet?it titkosszolgalati eszkozokkel felderitettek es pilota nelkuli dronokkal gyilkoltak meg. ^{[180] [181]} Bin Laden halala nem jelentette a terrorista szervezetek szeteseset, s?t 2014-ben a kaoszba merult Irakban es a polgarhaborus Sziriaban letrejott az Iszlam Allam szervezete, amely hatalmas teruleteket hajtott uralma ala. Az Egyesult Allamok es a NATO legitamadasokkal es az Iszlam Allammal szembenallo kormanyok es frakciok tamogatasaval reagalt terrortamadasaira, de atfogo katonai akciora nem kerult sor.

2014 decembereben Obama hivatalosan befejezettnek nyilvanitotta Afganisztan megszallasat es megigerte az amerikai katonak kivonasat. ^[182]

A penzugyi vilagvalsag [ szerkesztes ]

2008 szeptembereben az Egyesult Allamokban es a legtobb europai orszagban elkezd?dott a masodik vilaghaboru utani id?szak leghosszabb gazdasagi recesszioja. ^{[183] [184]} Tobb kulonfele terulet valsaga er?sitette egymas hatasat, egymast kovette a tulf?tott ingatlanpiac, a hitelezesi piac, az autoeladasok osszeomlasa, amit csak sulyosbitott a magas olajar. A vegeredmeny magasba ugro munkanelkuliseg es az 1929-es valsag ota a legnagyobb recesszio volt. Amikor felel?tlen hitelezesi gyakorlata miatt cs?dbe ment a Lehman Brothers penzugyi ceg es szamos nagy bank is veszelybe kerult, az egesz penzpiac osszeomlassal fenyegetett, ^[185] ezert oktobert?l kezdve a kormanyzat 245 milliard dollarnyi segelyt nyujtott nekik. ^[186] which was passed by bipartisan majorities and signed by Bush. ^[187]

Az allami tamogatast Obama is folytatta, kormanya 787 milliard dollarral segitette a recessziobol valo kilabalast. Kulon program indult a cs?d szelere jutott autoipari cegek, mint a General Motors es a Chrysler megsegitesere es az allam tamogatta az ujauto-vasarlast. ^[188]

A recesszionak hivatalosan 2009 juniusara lett vege es gazdasag lassan ismet novekedesnek indult. ^[189] A munkanelkulisegi rata a 2007-es 4,7% rol 2009 oktobereben 10,1%-ra n?tt, de 2015-re ismet visszaesett 5%-ra. A 2010-es evek gazdasagi b?vulese azonban gyengebb maradt a korabbi evtizedekeinel. ^{[190] [191]}

A 2010-es evek [ szerkesztes ]

2009-2010-ben a Kongresszus tobb fontos torvenyt fogadott el, tobbek kozott atszerveztek az egeszsegbiztositas szabalyozasat es 25 millioval csokkentettek a betegbiztositassal nem rendelkez?k szamat (ugynevezett Obamacare program), ujraszabalyoztak a penzpiacot az ujabb valsagok megel?zesenek erdekeben es engedelyeztek, hogy nyiltan homoszexualisok szolgalhassanak a hadseregben. ^{[192] [193]} A 2012-es elnokvalasztason a republikanus Mitt Romney indult Obama ellen, de az elnokot ujravalasztottak. A republikanus tobbseg? Kongresszus es a demokrata Szenatus folyamatos surlodasai oda vezettek, 2013-ban finanszirozas hianyaban ket hetre le kellett allitani szamos szovetsegi intezmenyt (hasonlo Clinton idejeben tortent utoljara). A kozvelemenynek megingott a politikai elitbe vetett bizalma; amit az uj mozgalmak megjelenese is mutatta. Ilyen volt a konzervativ Tea Party es a baloldali/liberalis Occupy-mozgalom . A tarsadalom egyre inkabb elfogadova valt az azonos nem? emberek hazassagat illet?en es 2012-ben Obama maga is tamogatni kezdte az intezmenyt. A meleghazassagot a Legfels?bb Birosag egy 2015-os dontese legalizalta veglegesen szovetsegi szinten is.

A 2016-os elnokvalasztason a republikanus Donald Trump legy?zte a demokrata Hillary Clintont . ^[194] Trumpot tobb oldalrol is tamadtak allitolagos orosz kapcsolatai miatt es szovetsegi nyomozas indult annak eldontesere, hogy Oroszorszag a kozossegi media manipulalasaval beavatkozott-e a valasztasok tisztasagaba. ^{[195] [196]}

.

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a History of the United States cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Alexander, Ruth M. and Mary Beth Norton, Major Problems in American Women’s History (4th ed. 2006)
• Beard, Charles A. and Mary Beard, The Rise of American civilization (2 vol. 1927), Complete edition online , highly influential in 1920s?1940s
• Carnes, Mark C., and John A. Garraty, The American Nation: A History of the United States (14th ed. 2015); university and AP textbook
• Hamby, Alonzo L.. Outline of U.S. History [ archivalt valtozat ] . U.S. Department of State (2010). Hozzaferes ideje: 2019. februar 12. [archivalas ideje: 2013. aprilis 8.]   Archivalva 2008. junius 12-i datummal a Wayback Machine -ben
• Divine, Robert A. et al. America Past and Present (10th ed. 2012), university textbook
• Foner, Eric. Give Me Liberty! An American History (4th ed. 2013), university textbook
• Gilbert, Martin. The Routledge Atlas of American History (2010)
• Kennedy, David M.. The American Pageant: A History of the Republic , 16th, Boston: Houghton Mifflin (2016)   , university textbook 12th edition 2002 online
• Schweikart, Larry, and Dave Dougherty. A Patriot’s History of the Modern World, Vol. I: From America’s Exceptional Ascent to the Atomic Bomb: 1898?1945; Vol. II: From the Cold War to the Age of Entitlement, 1945?2012 (2 vol. 2013), a view from the right
• Tindall, George B., and David E. Shi. America: A Narrative History (9th ed. 2012), university textbook
• Zinn, Howard. A People’s History of the United States . HarperPerennial Modern Classics (2003). ISBN 9780060528423   , a view from the left