Arnold Schonberg
, teljes neven
Arnold Franz Walter Schonberg
, mas irasmoddal
Schoenberg
(
Ausztria
,
Becs
,
1874
.
szeptember 13.
?
USA
,
Los Angeles
,
1951
.
julius 13.
) osztrak zeneszerz?, a
dodekafonia
es a
szerializmus
technikajanak megalkotoja. Tanarkent is a szazad legnagyobb hatasu egyenisegei koze tartozott.
Apja, a Szecsenyb?l Pozsonyba, majd Becsbe koltozott Samuel Schonberg kis cip?bolt tulajdonosa volt
Becs
II., akkoriban f?kent zsidok lakta keruleteben; sem ?, sem a felesege nem volt kulonosebben muzikalis. A csalad tagjai kozott akadt ket hivatasos enekes, a zeneszerz? batyja, Heinrich Schonberg, ill. unokatestvere, Hans Nachod. Az utobbi tehetseges
tenor
enekes volt, ? enekelte el?szor Waldemar szerepet Schonberg
Gurre-Lieder
eben (
Gurre-dalok
; 1900?01). Schonberg meg nem volt 9 eves, amikor megirta els? kis darabjait ket
heged?re
, majd ket heged?re es
bracsara
irott vonostriok kerultek ki a tolla alol. Meghatarozo volt a talalkozasa
Oskar Adlerral
, a kes?bbi hires asztrologussal, aki arra biztatta, tanuljon meg csellozni, hogy baratai tarsasagaban
vonosnegyeseket
jatszhassanak. Schonberg azonnal hozzalatott a vonosnegyesek komponalashoz.
Hogy apja halala utan (1890) a csalad anyagi helyzeten javitson, 1895-ig banktisztvisel?kent dolgozott. Ekkoriban baratkozott ossze
Alexander von Zemlinskyvel
, az igeretes fiatal zeneszerz?vel, annak az amat?r zenekarnak a
karmesterevel
, amelyben csellozott. Zemlinsky instrukciokkal latta el Schonberget a zeneszerzessel, az osszhangzattannal es az ellenponttal kapcsolatban. Ennek eredmenyekeppen szuletett meg Schonberg els? nyilvanossag el?tt bemutatott m?ve, a
D-dur vonosnegyes
(1897). A darabot, amelynek stilusan er?sen erz?dik
Brahms
hatasa, igen jol fogadta a becsi kozonseg.
Az els? erett m?vei
[
szerkesztes
]
Palyafutasanak fontos allomasa volt 1899. Ekkor irta meg
Verklarte Nacht
(?Megdics?ult ej”)
cim? vonosszextettjet, egy izig-verig romantikus programzenei alkotast,
Richard Dehmel
azonos cim? koltemenye alapjan. A
programzenei
jelleg es a szokatlan harmoniavilag miatt a m?vet csak 1903-ban mutattak be, a kozonseg heves elutasitasa kozepette. Ennek ellenere ez lett egyik legnepszer?bb szerzemenye, mind eredeti formajaban, mind pedig a kes?bbi
vonoszenekari
valtozatban.
Anyagi okokbol 1901-ben
Berlinbe
koltozott. Felesegul vette baratja hugat, Mathilde von Zemlinskyt, es az
Uberbrettl
nev? m?veszkabare zeneigazgatojakent helyezkedett el, de ? volt a tarsulat komponistaja es
karmestere
is. Ezt a munkat azonban sem anyagilag, sem m?veszileg nem talalta kielegit?nek.
Richard Strauss
zeneszerz? segitsegevel tanari allashoz jutott a Stern Konzervatoriumban, es kozbenjarasaval elnyerte az Altalanos Nemet Zeneegylet Liszt-osztondijat.
Becsbe
visszaterven 1903-ban megismerkedett
Gustav Mahler
osztrak zeneszerz?vel, aki feltetlen hive es tamogatoja lett.
Schonberg kovetkez? jelent?s alkotasa a
d-moll vonosnegyes
(1904; op. 7) volt. A kompozicio s?r? zenei szovete es szokatlan formaja (a klasszikus negyteteles
vonosnegyesforma
helyett egyetlen, megszakitas nelkul el?adott, kozel 50 perces darab szolal meg) ugyancsak megnehezitette befogadasat az 1907-es bemutaton. Hasonlo formaban irodott az
E-dur kamaraszimfonia
is (1906), amelyben hatat fordit az oriasi posztromantikus zenekarnak. A m?vet 15 f?b?l allo kamaraegyuttes szolaltatja meg, s ez akkoriban meg meglehet?sen szokatlannak szamitott.
Tovabblepes a tonalitastol
[
szerkesztes
]
Eddig Schonberg minden m?ve szigoruan
tonalis
volt, vagyis a darabok egy bizonyos
hangnemben
irodtak, egy bizonyos
hang
kore felepitve. Amint azonban a
harmoniak
es a dallamok egyre osszetettebbe valtak, a tonalitasnak mar nem volt olyan fontos szerepe. A
2. vonosnegyes
(1907?08) utolso teteleben nemcsak eljutott a tonalitas hataraig, hanem meg is haladta azt. Ez a m?ve azert is uttor?nek szamit a m?fajban, mert az els? olyan
vonosnegyes
, amelyben enekszolam talalhato.
A
Harom zongoradarab
(1909; op. 11) az els? olyan kompozicio, amely teljes egeszeben szakit a tonalitas elvevel.
Altalaban
atonalisnak
nevezik azokat a m?veket, amelyekben nincs egyetlen tonalis kozpont, es a hangok harmoniai vagy dallamkombinacioja el?fordulhat barminem? korlatozas nelkul (maga Schonberg szivesebben hasznalta a ?pantonalis” megjelolest). Legfontosabb atonalis szerzemenyei koze tartozik az
Ot zenekari darab
(1909; op. 16), az
Erwartung
(
Varakozas
; 1924; op. 17) cim? monodrama szopran hangra es zenekarra, a
Pierrot Lunaire
(1912; op. 21, 21 enekbeszed (?melodrama”) kamarazenekari kiserettel), a
Die gluckliche Hand
(
A sors keze
; 1924; zenes drama, op. 18) es az 1917-ben elkezdett
Die Jakobsleiter
(Jakob lajtorjaja)
cim? befejezetlen
oratoriuma
.
Ekkoriban mar kezdtek elismerni korabbi m?veit. 1913. februar 23-an
Becsben
el?adtak
Gurrelieder
cim? dalciklusat. A terjedelmes
kantata
megszolaltatasahoz igen nagy letszamu vokalis es hangszeres el?adoi gardara van szukseg.
Mahler
8. (Esz-dur) szimfoniaja
(Ezrek szimfoniaja)
mellett Schonberg
Gurreliedere
a posztromantikus stilus legkiemelked?bb peldaja. A darabot oriasi lelkesedessel fogadta a kozonseg.
Megelhetesi gondjai miatt 1911-ben ujbol
Berlinbe
koltozott, de 1915-ben a haborus allapotok miatt vissza kellett ternie
Ausztriaba
, es katonai szolgalatra kellett jelentkeznie
Becsben
. 1916?17-ben tobb rovidebb id?szakot toltott az osztrak hadseregben, majd egeszsegugyi okokbol vegleg folmentettek. A haborus evekben szinte alig szerzett zenet. Tevekenysegeben reszben katonai szolgalata gatolta, reszben ekkor mindenekel?tt azzal foglalkozott, hogyan tudna megoldani a tonalitastol valo eltavolodas adta szerkezeti problemakat. Egy olyan uj rendez?elvet akart bevezetni, amelynek segitsegevel a rendelkezesere allo gazdag
harmonia
- es dallamvilagot megfelel?en kezelheti. Ezt vegul 1921 juliusaban talalta meg a tizenket, csak egymasra vonatkoztatott hanggal valo komponalas modszereben. Ekkor kezdett el dolgozni els? tizenket hangu (
dodekafon
) darabjan, az op. 25-os
Zongoraszvit
-en, es ennek az elvnek alkalmazasaval irta meg a sokak altal legjelesebb alkotasanak tartott
operajat
, az 1903-ban elkezdett
Moses und Aron
-t (?
Mozes es Aron
”).
Schonberg ezutan is alkalmazta a tizenket hangu kompozicios technikat, bar id?r?l id?re visszatert a hagyomanyos tonalitashoz, mondvan, hogy ?meg sok jo zenet kell megirni C-durban”. Kes?bbi tonalis szerzemenyei tobbek kozott a
Szvit vonoszenekarra
(1934), az
Orgonavariaciok egy recitativora
(1940; op. 40) es a
Tema variaciokkal fuvoszenekarra
(1943; op. 43 A).
Az els? vilaghaboru utan
[
szerkesztes
]
Az
els? vilaghaboru
utan zenejet egyre szivesebben fogadtak, de az altala kifejlesztett tizenket hangu kompozicios technika tovabbra is heves vitakat valtott ki. 1925-ben meghivast kapott a berlini
Porosz M?veszeti Akademia
zeneszerz?i mesteriskolajanak vezetesere.
Ugy latszott, hogy palyafutasanak csucsara ert: tanari tevekenyseget elismertek, es egymas utan szulettek fontos m?vei: a
3. vonosnegyes
(1921; op. 30), a
Von heute auf morgen
(
Marol holnapra
; 1928?29, bemutato: 1930) cim?
opera
, a
Begleitungsmusik zu einer Lichtspielszene
(
Kiser?zene egy filmjelenethez
; 1929?30). A
nemzetiszocializmus
uralomra jutasa (1933) utan elbocsatottak az akademiarol. Rovid parizsi tartozkodasa idejen visszatert ifjukoraban elhagyott zsido vallasahoz, majd az
USA
-ba emigralt.
Bostonban
a
Maikin Konzervatoriumban
kapott allast, 1934-ben pedig
Kaliforniaba
koltozott, s ott toltotte elete hatralev? reszet. 1941-ben amerikai
allampolgar
lett.
Az Amerikai Egyesult Allamokban
[
szerkesztes
]
Legfontosabb amerikai munkai a
dodekafonia
modszerenek egyre tokeletesebb es szabadabb alkalmazasarol tanuskodnak. E korszak kiemelked? alkotasa tobbek kozott a
Heged?verseny
(1934?36; op. 36), a
4. vonosnegyes
(1936; op. 37), a
Zongoraverseny
(1942; op. 42), valamint a
Fantazia heged?re zongorakiserettel
(1949; op. 47). Tobb zsido vonatkozasu m?ve is szuletett ekkor, peldaul a
Kol Nidre
vegyeskarra, beszel?re es zenekarra (1938; op. 39), valamint az
El?jatek a Genezis-szvithez zenekarra es vegyes karra
(1945; op. 44).
Schonberg sirja Becsben
A Del-Kaliforniai (1935?36), majd
Los Angelesben
a
Kaliforniai Egyetem
(1936?44) tanara volt.
Schonberg koranak egyik legnagyobb hatasu zenepedagogusa is volt. Ismertebb tanitvanyai:
Alban Berg
,
John Cage
,
Hanns Eisler
,
Lou Harrison
,
Nikosz Szkalkotasz
,
Anton Webern
es
Dave Brubeck
.
Sirja a becsi
Zentralfriedhofban
talalhato.
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- A zeneszerzes alapjai
; sajto ala rend. Gerald Strang, ford. Tallian Tibor; Zenem?kiado, Bp., 1971
- Arnold Schoenberg levelei
; val., szerk. Erwin Stein, ford. Tallian Tibor; Zenem?kiado, Bp., 1974
- Irasok az uj zener?l
; tan. Arnold Schonberg et al.; val., szerk., el?szo Ignacz Adam, ford. Balazs Istvan, Ignacz Adam; Rozsavolgyi, Budapest, 2020 (
Zeneszerz?k irasai
)
- Josef Rufer: The Works of Arnold Schonberg (1962)
- Dika Newlin: Bruckner Mahler Schonberg (javitott kiadas, 1978)
- H. H. Stuckenschmidt: Arnold Schonberg (1959)
- Willi Reich: Schonberg: A Critical Biography (1971)
- Eberhard Freitag: Arnold Schonberg mit Selbstzengnissen und Bilddokumenten (1994)
- Arnold Schonberg:
A zeneszerzes alapjai
(Zenem?kiado Budapest, 1971)
- Arnold Schoenberg levelei
(valogatta es szerkesztette Erwin Stein, Zenem?kiado Budapest, 1974)
- Arnold Schoenberg: A tizenketfoku komponalas el?zmenyeir?l, in: Fabian Imre:
A huszadik szazad zeneje
(Zenem?kiado Budapest, 1966)
- Arnold Schoenberg: Komponalas tizenket hanggal, in: Fabian Imre:
A huszadik szazad zeneje
(Zenem?kiado Budapest, 1966)
- Arnold Schoenberg: Leverkuhn Zwolfton-gulyasa, in: Fabian Imre:
A huszadik szazad zeneje
(Zenem?kiado Budapest, 1966)
- Arnold Schoenberg: Az uj zener?l, in: Fabian Imre:
A huszadik szazad zeneje
(Zenem?kiado Budapest, 1966)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]