Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Angol irodalom
12. szazad ? napjaink
Elterjedese	Nagy-Britannia
Vilagtortenelmi korszak	kozepkor , ujkor , legujabb kor
Eredete	angolszasz irodalom
Jellemz?i
Irastipus	latin iras

A sorozat temaja a Egyesult Kiralysag kulturaja
Tortenelem
Nyelv angol ( brit angol ) skot · walesi · ir
M?veszet Epiteszet Irodalom · Zene · Film
Egyeb Vilagoroksegi helyszinek Konyham?veszet · Sportelet Oktatasi rendszer
Hires britek Legnagyobb szemelyek Utazok, felfedez?k Tudosok · Nobel-dijasok Irok, kolt?k · Zeneszerz?k Egyeb m?veszek · Szineszek · Sportolok Uralkodok · Politikusok
Sablon:Brit kultura m v sz

Hagyomanyosan, a magyar fogalmak szerint angol irodalomnak nevezzuk Anglia angol nyelv? irodalmat, amelyet megkulonboztetunk a skot irodalomtol , az ir irodalomtol , az amerikai irodalomtol es az ausztral irodalomtol . Fontos azonban megjegyezni, hogy helyesebb volna " brit irodalomnak " nevezni, es angol irodalomnak nevezni mindenfele olyan irodalmat, amit angol nyelven irtak, hiszen olyan neves irok is, mint az indiai Salman Rushdie , a trinidadi V.S. Naipaul , vagy az orosz Vladimir Nabokov angol nyelv? irasaikkal valtak vilaghir?ve. Ezert ezen cikk ugy veszi, "minden skot angol, de nem minden angol skot".

Kozepkori angol irodalom [ szerkesztes ]

Az els? angol m?vek O-angol nyelven a kora kozepkorban jelentek meg (ezek kozul a legregebbi Cædmon himnusza). Ezek szajrol szajra terjedtek es els?dlegesen el?adasra szantak ?ket. Ezert az epikus m?vek voltak a nepszer?ek. A fennmaradt gazdag angolszasz irodalom , amelybe Beowulf tortenete is beletartozik a norveg illetve izlandihoz foghato. Szamos angolszasz koltemeny valoszin?leg csak egy gyenge valtozata a korabbi viking es german harci koltemenyeknek. Az alliteracio segitette az embereket, hogy konnyebben emlekezzenek a versekre, amely els?sorban a german nyelveknel figyelhet? meg, ellentetben a latin nyelvekkel, ahol a rim volt a jellemz?bb. Az els? irasos emlekek a korai kereszteny templomepitesek id?szakabol valok, amikor Szent Augusztin es kovet?i megerkeztek Romabol , hogy megteritseg els?sorban a tartomanyok kiralyait es gazdag urait. A viking harci koltemenyek hangulata es kepi abrazolasa meglehet?sen zord, a h?sre allando veszely leselkedik.

Anglia els? nagy szerz?je Geoffrey Chaucer ( 1340 - 1400 ) volt, aki kozep-angol nyelven irt. Leghiresebb m?ve a Canterburyi mesek (The Canterbury Tales) , tortenetek gy?jtemenye tobbfele m?fajban, melyeket a canterburyi szekesegyhazban lev? Becket Tamas sirjahoz igyekv? zarandokok meselnek. A m? egyik jelent?sege, hogy ezek a zarandokok a tarsadalom mindenfele retegeb?l valok, melyet tukroz oltozetuk, nyelvezetuk es az altaluk elmeselt tortenet is. Chaucert mas europai , f?leg italiai kolt?k ihlettek.

Geoffrey of Monmouth az Arthur kiraly legendakat vezette be az angol koztudatba.

Reneszansz angol irodalom [ szerkesztes ]

Miutan William Caxton 1476 -ban kiadta Angliaban az els? nyomtatott konyvet, a vernakularis angol nyelv? irodalom viragzasnak indult. Az angol reformacio is kedvez?en hatott erre a nyelvre, miutan megjelent a nagy jelent?seggel biro imakonyv (Book of Common Prayer), amely befolyasolta az irodalmi angol nyelvet . Az I. Erzsebet es I. Jakab uralkodasa alatt irt versek , dramak es prozai m?vek jelentik az angol reneszansz id?szakat.

I. Erzsebet kiralyn? id?szakaban viragzott az irodalom, legf?kepp a drama. Az italiai Reneszansz mar felfedezte a gorog es romai szinhazat, amely hatassal volt az uj drama kialakulasara. Mivel ez az id?szak sem volt mentes az er?szaktol es a merenyletekt?l, a kor hallgatosaga nem volt meglep?dve a m?vekben szerepl? kegyetlen es veres jeleneteken. A kor kiemelked? egyenisegenek William Shakespeare -nek, a Hamlet es mas vilaghir? m? szerz?jenek, Thomas Kyd , a Spanyol tragediaja alkotoja, jelentett nagynev? el?dot. Shakespeare hivatasat tekintve nem volt iro es valoszin?leg aligha vegzett gimnaziumot. Nem volt sem ugyved, sem arisztokrata, am rendkivul tehetseges es sokoldalu volt es tulszarnyalta a kor "valodi" iroit, akik eleinte meg csufoltak is alacsony szarmazasa miatt. Annak ellenere, hogy legtobb darabja sikeres volt, legnagyszer?bb dramait kes?bbi eveiben irta (I. Jakab uralkodasa alatt): Hamlet , Othello , Lear kiraly , Macbeth , Antonius es Kleopatra , es A vihar . Shakespeare tovabba nepszer?sitette az angol szonettet, amely jelent?sen kulonbozott Petrarcaetol .

A szonettet Thomas Wyatt vezette be Angliaba a 16. szazadban . Ezek a koltemenyek zene kiserethez voltak kitalalva. I. Erzsebet koranak szinhazabol erdemes meg megemliteni Christopher Marlowe -t, Thomas Dekkert , es Francis Beaumont -ot. Anthony Burgess , neves angol iro szerint ha Marlowe-t nem szurtak volna le kocsmai dulakodas kozben, talan meg Shakespeare-nel is jobb lehetett volna. Erdekes, hogy csak par hettel szuletett Shakespeare el?tt es valoszin?leg ismertek egymast. Marlowe temai azonban kulonboznek Shakespeare-eit?l, hiszen ? sokkal jobban a reneszansz kori ember erkolcsevel foglalkozik. Jollehet Marlowe ateista volt es nem ?zott feltetlenul torvenytisztel? eletet. A 16. szazad hatralev? reszeben a kolteszet a nyelv ekesitesere oszpontositott, valamint egyre gyakrabban utaltak klasszikus mitoszokra . A szazad legfontosabb kolt?i Edmund Spenser es Philip Sidney . 1603 -ban I. Erzsebet halalakor uj korszak vette kezdetet, I. Jakab angol kiraly tronra lepesevel bekoszontott a Stuartok kora.

I. Jakab koranak irodalma [ szerkesztes ]

Shakespeare halala utan Ben Jonson volt Anglia vezet? irodalmi alakja. Azonban Jonson m?veszete inkabb a kozepkorbol merit, mint a Tudor uralkodo korszakbol. Szerepl?i arra az okori gorog filozofiara epulnek miszerint az ember negy alapvet? testnedve ( ver , valadek, fekete epe es sarga epe) hatarozza meg az egeszseget, amelyek megfelelnek a vilagegyetem negy elemenek ( leveg? , viz , t?z es fold ). Ezek alapjan Jonson tipusokra osztotta az embereket, mintegy kozhelyeket gyartva.

A kor nepszer? m?faja volt a bosszu drama (revenge play), amit John Webster es Thomas Kyd tett nepszer?ve. George Chapman leforditotta a Homeroszt , amely kes?bb rendkivuli hatassal volt az angol irodalomra. John Keats peldaul remek szonettet irt ebben a temaban.

A biblia egyik legmaradandobb angol nyelv? forditasat 1611 -ben adtak ki. Ez valt az anglikan egyhaz mertekado szent konyve es egyesek minden id?k legremekebb irodalmi m?venek tartjak. A konyvet fordito 47 tudos munkajat maga I. Jakab felugyelte.

A 17. szazad legjelent?sebb kolt?i, John Donne , Andrew Marvell es mas metafizikus kolt?k voltak. Rajuk f?leg a barokk, a kereszteny miszticizmus es az erotika volt nagy hatassal. Nem hagyomanyos es nem tul kolt?i elemeket hasznaltak, mint peldaul egy szunyog vagy egy korz?, rendkivul egyeni hatasok eleresere. Az egyik legismertebb pelda erre Donne hires korz? metaforaja "A Valediction: Forbidding Mourning" cim? szonettben.

Oliver Cromwell es a restauracio koranak irodalma [ szerkesztes ]

John Milton , az egyetemes reformacio egyik legnagyobb kolt?je , az angol polgari forradalom harcosa. Koranak legm?veltebb emberei koze tartozott, s egyarant kit?n?en ismerte a kortarsi irodalmat, az okori klasszikusokat es a Bibliat . Nem veletlen tehat, hogy mindket f?m?ve, az Elveszett paradicsom es a Visszanyert paradicsom is bibliai temat dolgoz fol. Ebben a korban alapitottak a Royal Society-t, amely nagyban hozzajarult Robert Boyle , John Dryden es mas m?veszek tamogatasahoz. Megjelent Anglia els? ujsaga is. Oliver Cromwell egyeduralma, a szigoru puritan cenzura okozta, ideiglenes m?veszeti hanyatlas utan, a restauracio frissit?leg hatott az irodalomra.

A legtobb kolt? szatirikus m?veket irt, am ez a m?faj olyannyira veszelyes volt, hogy altalaban ezeket nevtelenul adtak ki. Ha kiderult valamelyik kolt?r?l, hogy esetleg egy nemest kritizalt koltemenyeben, egesz biztosan borton vart ra. Ezert peldaul valoszin?sithet?, hogy John Dryden jo nehany koltemenye ismeretlen maradt.

A kor prozajat els?sorban a kereszteny vallasossag uralta, am kialakuloban volt mar ket olyan m?faj, ami kes?bb atvette a vezet? szerepet: a regeny es az ujsag. A vallasos iras gyakran keveredett politikaval es gazdasaggal, eppen ugy, ahogy a gazdasagi es politikai iratok keveredtek a vallassal. A restauracio alatt irta John Locke filozofiai m?veit. Locke empirizmusa az emberi ertelmet vizsgalta. Ket ertekezes a polgari kormanyzatrol (Two Treatises of Government) cim? m?ve nagy hatassal volt az amerikai fuggetlensegi haboru szellemi atyjaira. A restauracio utan is megmaradt a radikalizmus. Az olyan puritan vallasu m?veszeket, mint John Milton kenyszeritettek a kozeleti szereplest?l valo visszavonulasra. Sok vallasi es ideologiai csoporthoz tartozo irot es kolt?t hallgattattak el, peldaul a diggereket, a levellereket, vagy a kvekereket. Sok m?vesz kerult veszelybe Cromwell halala utan.

Lehetetlen pontosan megjelolni a regeny m?fajanak kezdetet, azonban az biztos, hogy a restauracio idejen jelentek meg terjedelmes es eletrajzszer? regenyek. A francia, illetve spanyol eredet? kozepkori romanc irodalom is meg letezett, amit f?leg n?k olvastak. A regeny felviragoztatasanak legjelent?sebb alakja Aphra Behn, aki nemcsak az els? n?i regenyiro volt, hanem valoszin?leg az els? regenyiro is egyben. Leghiresebb regenye az Oroonoko ( 1688 ). A konyv egy kitalalt afrikai kiraly African suriname -i rabszolga tortenetet meseli el. Behn emellett gyakorlott dramairo volt.

A Cromwell puritan uralma utan felszabadult szinhazak ontani kezdtek John Dryden , William Wycherley , es George Etherege , darabjait, melyek jol tukrozik a kiralyi udvar hangulatat, es udvozlik az arisztokratak eletigenl? eletmodjat. Rovid, min?segi visszaesest kovet?en a 90-es evekben ujra felviragzott a drama. Legfontosabbak itt William Congreve komediai, a Love For Love (1695) es az Igy el a vilag (The Way of the World) (1700), valamint John Vanbrugh m?vei.

18. szazadi angol irodalom [ szerkesztes ]

Daniel Defoe , Thomas Gray , William Blake , Oliver Goldsmith , Robert Burns

A 18. szazad angol irodalma ? f?leg az els? fele, I. Gyorgy uralkodasa idejen ? politikatol rendkivul f?tott. Az id?szak botranyoktol volt hangos ezert az irok is f?leg b?ncselekmenyekr?l, cselszovesekr?l es osszeeskuvesekr?l irtak.

Prozaban , liraban es dramai m?vekben is a szatira volt a legmeghatarozobb. Ezek neha finomak voltak es nem specifikusak, maskor azonban konkret cselekmenyekre vagy szemelyekre utaltak. Mindenesetre egyik sem volt politikai fennhangtol mentes. Ezert a mai olvasonak ismernie kell a kor tortenelmet a m?vek helyes megertesehez. A szerz?k a korabeli kozonsegnek irtak els?sorban, nem pedig kes?bbi generaciok szamara. A kor neves kritikusai, Jonathan Swift es Alexander Pope is csak kortars szerz?ket kritizaltak. A 18. szazadi kolteszetet allando parbeszed jellemezte. A kolt?k folyton egymas m?veszetere reagaltak sajat m?veszetukben. A szazad regenyeit pedig kritikaul szantak mas kortars regenyiro m?vere. Hires irodalmi "parbajok" dultak Henry Fielding es Samuel Richardson , vagy eppen Laurence Sterne es Tobias Smollett kozott. A szinpadi m?vek szerz?i is egymast gunyoltak, ujabb rivalizalo m?vekkel uzengettek egymasnak. Ezert kapcsolodik ossze oly szorosan irodalom es tortenelem a 18. szazad irodalmi alkotasainal.

Az angol romantika id?szaka [ szerkesztes ]

Az angol romantikat a kesei 18. es a korai 19. szazad koze soroljuk. A romantika el?zmenyei itt jelentkeztek a legkorabban. A 18. szazadban Anglia a legfejlettebb europai orszag. Nepessege ketszeresere n?, ezaltal atrendez?dik az olvasokozonseg.

Az angol romantika 2 generaciora oszthato: Preromantika: William Blake

• 1. generacio: Tavi kolt?k :
  • William Wordsworth
  • Samuel Taylor Coleridge
• 2. generacio: romantikus triasz:
  • George Byron
  • John Keats
  • Percy Bysshe Shelley

Az angol romantika megszuletesenek William Wordsworth es Samuel Taylor Coleridge Lirai balladak cim?, 1798 -as alkotasat tekintjuk. Az angol romantika kezdemenyez?i a francia forradalom eszmenyeit?l erintett, de kiabrandult emberek, akik a fantazia birodalmaba vagyodnak. M?veszi elveikben ujitok, hisznek az alkotoi szabadsag elveben, az egyeniseg es fantazia jogaiban, valamint szembefordulnak a klasszicizmus merev szabalyaival. Megszulettek az els? angol remtortenetek es kisertethistoriak, amelyek el?terbe allitottak a termeszet misztikus es irracionalis vetuleteit. Temai az emberi letezes kiszolgaltatottsaga, a halal es az alom.

Viktorianus irodalom [ szerkesztes ]

I. Viktoria kiralyn? uralkodasa alatt (1837-1901) a regeny valt Angliaban a vezet? irodalmi m?fajja. A legtobb iro arra torekedett, hogy olvasokozonseget, a hatalmas szamu kozeposztaly embereit minel jobban kielegitse, hatat forditva az arisztokracianak. A kor legismertebb regenyei kozul leginkabb erdemes megemliteni a Bronte n?verek munkait, William Makepeace Thackeray Hiusag Vasarat (Vanity Fair), George Eliot realista regenyeit es Anthony Trollope portreit a foldbirtokos es munkas emberekr?l.

Charles Dickens az 1830-as evekben t?nt fel irodalmi folyoiratokban, ahol sorozat formaban egesz regenyeket nyomtattak ki. Dickens elenken szamol be a londoni eletr?l es annak nehezsegeir?l, es a szegenyek nyomorusagarol enyhe, joizles? humorral, melyet mindegyik tarsadalmi osztalyhoz tartozo ember szivesen olvasott. Az olyan korai m?vei, mint A Pickwick Klub (Pickwick Papers) igazi mesterm?vek. Kesei m?vei fokozatosan komorodtak el, anelkul, hogy veszitett volna irodalmi geniuszabol.

A videki elet, es annak tarsadalmi es gazdasagi valtozasairol legszinvonalasabban f?leg Thomas Hardy , es Elizabeth Cleghorn Gaskell irt.

A Viktorianus kor legjelesebb kolt?i Alfred Tennyson , Robert Browning , Elizabeth Barrett Browning , Matthew Arnold , Dante Gabriel Rossetti es Christina Rossetti voltak.

20. szazadi angol irodalom [ szerkesztes ]

Modernista irodalom [ szerkesztes ]

A modernista mozgalom a viktorianus korban valo kiabrandultsagbol es csalodottsagabol n?tte ki magat szembeszallva a konzervativizmussal es az objektiv igazsaggal. A mozgalomra kifejezetten nagy hatassal volt az angol romantikus irodalom, Karl Marx politikai irasai es Sigmund Freud tudatalattisagrol szolo pszichoanalitikus teoriaja. A modernizmus meritett az europai impresszionizmusbol valamint kes?bb a kubizmusbol is.

Annak ellenere, hogy az irodalmi modernizmus a ket vilaghaboru kozott tet?zott be, mar a 19. szazad kozepen es vegen megjelentek az els? modernista m?vek. Gerard Manley Hopkins , A. E. Housman es a kolt? es regenyiro Thomas Hardy jelentettek azon keves modernista szerz?t, akik mar Viktoria kiralyn? uralkodasa alatt is irtak.

A 20. szazad els? evtizedeiben jelentek meg a mondernizmus legkiemelked?bb m?vei, koztuk James Joyce Dublini emberek (Dubliners) , Joseph Conrad A sotetseg melyen (Heart of Darkness) , valamint William Butler Yeats versei es irasai.

A ket vilaghaboru kozotti id?szak fontos iroi voltak Virginia Woolf , E. M. Forster , Evelyn Waugh , P.G. Wodehouse es D. H. Lawrence . T. S. Eliot volt a legjelent?sebb kolt? ebben az id?szakban. Az Atlanti-ocean tulso partjan az iro William Faulkner es Ernest Hemingway , tovabba a kolt? Wallace Stevens es Robert Frost a modernista irodalom egy amerikai valtozatat fejlesztettek ki.

A modern angol drama ket leghatalmasabb alakja George Bernard Shaw es Oscar Wilde .

A kor leghaladobb amerikai kolt?je minden bizonnyal Ezra Pound volt. ? fedezte fel T. S. Eliotot es James Joyce -ot is, akinek Ulysses cim? m?ve az evszazad legnagyszer?bb irodalmi alkotasakent szoktak emlegetni.

A kor jelent?s irojanak szamit meg Joanne Kathleen Rowling H. D. , Marianne Moore , Elizabeth Bishop , W. H. Auden , Vladimir Nabokov , William Carlos Williams , Ralph Ellison , Dylan Thomas , R. S. Thomas es Graham Greene . Am nehanyukat inkabb szoktak posztmodernista irokent emlegettek.

Posztmodernista irodalom [ szerkesztes ]

Posztmodernista irodalommal a II. vilaghaboru utani bizonyos iranyzatokat szoktak nevezni. Ez egyfel?l a mar kivivott modernista irodalom hagyomanyainak a folytatasa (fregmentacio, paradoxon, nem megbizhato mesel?, stb.), masfel?l pedig a felvilagosodas eszmeire valo reakcio. A posztmodernista irodalmat, ahogy a posztmodernizmust, mint olyan, nehez meghatarozni. Nincs egyetertes az irodalmarok koreben a posztmodernista irodalom jellemz?it, id?beli behatarolasat es fontossagat illet?en.

Igen kulonboz?ek az angol posztmodernista szerz?ket felsorolo listak. A kovetkez? lista csak egy esetleges pelda:

Kingsley Amis , William Golding , Anthony Burgess , Ted Hughes , Philip Larkin , Steive Smith , Seamus Heaney , Salman Rushdie , Arundhati Roy , Brian Wilson Aldiss .

Magyar nyelv? angol irodalomtortenetek [ szerkesztes ]

• Taine Hippolit Adolf : Az angol irodalom tortenete I?V. (ford. Csiky Gergely ), Magyar Tudomanyos Akademia Konyvkiadohivatala, Budapest, 1881?1885 (elektronikus eleres: http://real-eod.mtak.hu/3039/ Archivalva 2021. februar 23-i datummal a Wayback Machine -ben)
• Voinovich Geza : Az angol irodalom tortenete , Franklin-Tarsulat Magyar Irod. Intezet es Konyvnyomda, Budapest, e. n. [1926], 244 p
• Szerb Antal: Az angol irodalom kis tukre , Magyar Szemle Tarsasag, Budapest, 1929, 78 p (reprint kiadas: Biblioteka Konyvkiado, Budapest, 1990, ISBN 963-779-502-2 )
• Szenczi Miklos ? Szobotka Tibor ? Katona Anna: Az angol irodalom tortenete , Gondolat Konyvkiado, Budapest, 1972, 699 p

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Vilagirodalom
• Nagy-Britannia irodalma
• Angolszasz irodalom
• Brit es ir kolt?k, irok listaja
• Brit irodalmi dijak listaja
• Ausztral irodalom

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• linkgy?jtemeny az angol irodalomhoz
• mai angol irodalom magyarul a neten
• Angol irodalom mas nyelvek forditasaiban - Babel Web Antologia