Andre Frederic Cournand
Szuletett	1895 . szeptember 24. Parizs
Elhunyt	1988 . februar 19. (92 evesen) Great Barrington , Massachusetts
Allampolgarsaga	francia amerikai
Foglalkozasa	orvos, fiziologus
Iskolai	Parizsi Egyetem Columbia Egyetem
Kituntetesei	orvostudomanyi Nobel-dij (1956)
A Wikimedia Commons tartalmaz Andre Frederic Cournand temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Andre Frederic Cournand ( Parizs , 1895 . szeptember 24. ? Great Barrington , Massachusetts , 1988 . februar 19. ) francia?amerikai orvos, fiziologus. 1956-ban Werner Forßmann -nal es Dickinson W. Richardsszal megosztva orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult a szivkateterezes technikajanak kifejleszteseert.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Andre Cournand 1895. szeptember 24-en szuletett Parizsban, Jules Cournand fogorvos es felesege, Marguerite Weber masodik gyermekekent. A Lycee Condorcet -be jart kozepiskolaba, amit 16 evesen otthagyott, hogy egy maganlaboratoriumban termeszettudomanyos modszereket tanuljon. Ennek ellenere le erettsegizett , majd apja tanacsara a Sorbonne -on kezdett orvostudomanyt tanulni. 1914-ben megkapta termeszettudomanyos oklevelet, majd folytatta orvosi kepzeset, amit azonban felbeszakitott az els? vilaghaboru kitorese. Cournand onkentesnek jelentkezett a francia hadseregbe es el?bb kozkatonakent, majd ezredorvoskent vegigharcolta a haborut; harom bronzcsillaggal diszitett Hadikereszttel is kituntettek.

A haboru utan befejezte az egyetemet, es az Hopitaux de Paris-ban kezdte meg orvosi munkajat. Cournand bejaratos volt az 1920-as evek modern m?veszetenek parizsi koreibe, leend? feleseget, egy svajci zongoram?vesz lanyat is itt ismerte meg. Miutan elegend? gyakorlatot szerzett a belgyogyaszatban, a neurologiaban es kulonosen a mellkasi betegsegek teruleten, 1930-ban megvedte disszertaciojat, es M. D. fokozatot szerzett. Ugyanebben az evben egyeves osztondijjal a New York -i Bellevue Hospitalban kezdett el dolgozni. Nehany honap utan egy helyi kutatocsoport vezet?je, Dickinson W. Richards felajanlotta neki, hogy csatlakozzon hosszu tavu, a legzes elettanat vizsgalo projektjehez. Cournand elfogadta az ajanlatot, es az Egyesult Allamokban maradt, ahol 1941-ben az allampolgarsagot is megkapta.

A szivkateterezes kifejlesztese [ szerkesztes ]

Cournand es Richards a legz?-, valamint a sziv- es errendszer kapcsolatat vizsgaltak es rendszeresen mertek az arterias es venas ver szen-dioxid es oxigentartalmat . A jobb mintavetel erdekeben merult fel, hogy kozvetlenul a szivkamrabol kellene vert venniuk. Cournand tudott arrol, hogy az 1920-as evek vegen egy fiatal nemet orvos, Werner Forßmann onkiserlettel a sajat szivebe bevezetett egy vekony katetert, de ezt Nemetorszagban is tul veszelyesnek es folosleges h?skodesnek tartottak, Forßmannt pedig eltanacsoltak a korhazbol ahol dolgozott. Cournand es Richards hosszas allatkiserletekkel kidolgoztak a modszer biztonsagos hasznalatat, es vegul 1941-ben kozoltek az uj szivkateterezesi technika reszleteit. Ezzel lehet?ve valt a vernyomas merese kozvetlenul a szivben, a sulyos szivbetegek allapotanak jobb kovetese es egyes gyogyszerek szivbe juttatasa.

A szivkateterezes kifejleszteseert Andre Cournand, Dickinson Richards es Werner Forßmann 1956-ban orvostudomanyi Nobel-dijban reszesultek.

Kes?bbi palyaja [ szerkesztes ]

Cournand-t 1934-ben a Columbia Egyetemen oraado tanarra, 1951-ben pedig professzorra neveztek ki. A masodik vilaghaboru alatt tanacsadokent segitette az amerikai kormanyt, tobbek kozott a vegyi fegyverek temajaban. Szamos dijban reszesult, 1946-ban megkapta a Sved Belgyogyaszati Tarsasag Anders Retzius Ezustermet, 1949-ben az orvostudomanyi alapkutatasert jaro Albert Lasker-dijat , 1956-ban a Belga Kiralyi Orvostudomanyi Akademia es a parizsi Academie Nationale de Medecine aranyermet, valamint a francia Becsuletrendet . 1958-tol a francia kormany tudomanyos tanacsadojakent m?kodott.

Csaladja [ szerkesztes ]

Andre Cournand Sibylle Blumert vette felesegul, Birel Rosset ozvegyet, es adoptalta annak fiat, Pierre Birel Rosset-Cournand-t, aki azonban 1944-ben elesett a masodik vilaghaboruban. Hazassagabol harom lanya ? Muriel, Marie-Eve es Marie Claire ? szuletett. 1959-ben Sibylle meghalt, Cournand pedig negy evvel kes?bb ujra meghazasodott, Ruth Fabiant vette felesegul, 1974-ben elhunyt, Cournand pedig a kovetkez? evben elvette regi ismer?set, a szinten orvos Beatrice Bishop Berle-t. Fiatalkoraban jo sportolo volt, futballozott es teniszezett , de mindenekel?tt a hegymaszasnak volt szerelmese, tagja volt a Club Alpin Francais-nek es az American Alpine Clubnak is.

1988. februar 19-en halt meg a massachusettsi Great Barringtonban , 92 eves koraban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Andre F. Cournand ? Biographical NobelPrize.org
• Andre F. Cournand Notable Names Database
• Ewald R. Weibel: Andre Frederic Cournand (1895 ? 1988) National Academy of Sciences