Alnemet Plattduutsch
Beszelik	Nemetorszag , Dania , Lengyelorszag , szorvanyosan mas orszagok
Terulet	Europa
Beszel?k szama	megerti 5 millio f?
Nyelvcsalad	Indoeuropai nyelvcsalad     German nyelvek      Nyugati german nyelvek       Deli csoport        Alnemet nyelv
Irasrendszer	Latin iras
Hivatalos allapot
Hivatalos	?
Nyelvkodok
ISO 639-1	?
ISO 639-2	nds
Az alnemet nyelv elterjedese Nemetorszag eszaki reszen es a szomszedos orszagokban
A Wikimedia Commons tartalmaz Plattduutsch temaju mediaallomanyokat.

Az alnemet (sajat neven Plattduutsch , nemetul Niederdeutsch vagy Plattdeutsch ) a german nyelvek koze tartozik, legkozelebbi rokonai a holland es a nemet . Ket nagy nyelvjarasa van: a nyugati csoport (az Elbatol nyugatra ? az egykori NSZK teruleten) es a keleti csoport (az Elbatol keletre ? az egykori NDK es Lengyelorszag teruleten).

A nyelvet Eszak- Nemetorszagban ( Mecklenburg-El?-Pomerania , Brandenburg , Szasz-Anhalt , Also-Szaszorszag , Schleswig-Holstein , Eszak-Rajna-Vesztfalia , Hessen , Brema , Hamburg ), valamint elszortan Lengyelorszagban , Daniaban , az egykori Szovjetunio teruleten, Szlovakiaban , az Amerikai Egyesult Allamokban , Kanadaban , Del-Afrikaban , Ausztraliaban es Del-Amerikaban beszelik. Az alnemetb?l kerult ki a ma mar hivatalosan onallo nyelvkent elismert luxemburgi nyelv es a meg dialektusnak tartott erdelyi szasz , utobbi azonban jelent?sen elter a sztenderd nemett?l es frank-trieri dialektusokhoz , illetve a luxemburgihoz all legkozelebb. Ugyancsak az alnemet nyelv kozeli rokona a holland nyelv , ami i. sz. 600 korul onallosult az alnemet nyelvjarasokbol es sokan tulajdonkeppen az egyetlen onallo irodalommal rendelkez? alnemet ?nyelvjarasnak” tartjak.

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: Kozepalnemet nyelv es A nemet nyelv tortenete

Valtozatai [ szerkesztes ]

• Eszaki alsoszasz ( Also-Szaszorszag , Schleswig-Holstein , Del- Dania )
• Vesztfaliai ( Eszak-Rajna-Vesztfalia eszaki resze)
• Osztfaliai ( Also-Szaszorszag delkeleti videke, Szasz-Anhalt )
• Kelet-elbai ( Mecklenburg-El?-Pomerania , Brandenburg , Eszaknyugat- Lengyelorszag , a volt konigsbergi teruletek)

Az abece [ szerkesztes ]

A bet?k: A, A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, O, P, Q, R, S, (ß), T, U, U, V, W, X, Y, Z

A bet?k nevei: aa, a, bee, cee, dee, ee, ef, gee, haa, ie, jot, kaa, el, em, en, oo, oo, pee, kuu, er, es, (scharfe), tee, uu, uu, vau, wee, ex, ypsilon, cet

A c es y csak idegen eredet? szavakban vagy nevekben fordul el?.

Az alnemet nyelvteruleten tobbfele helyesirasi rendszert hasznalnak. A nemet reszeken altalaban a nemet helyesirason alapulo SASS rendszert alkalmazzak. ^[1] Hollandiaban tobbfele, a holland helyesirason alapulo es tobbnyire fonetikus irasmodu rendszerek vannak forgalomban. ^[2]

Kiejtes [ szerkesztes ]

Maganhangzok [ szerkesztes ]

Az maganhangzoknal megkulonboztetunk hosszu es rovid hangokat. Hangsulyos helyzetben nyilt szotagban, valamint a kett?zott bet?vel irt (aa, aa, ee, oo, oo, uu, uu; ie) hangok hosszuak, egyebkent rovidek:

• a, aa : roviden a paloc nyelvjarasban talalhato rovid a [a]; hosszan magyar a [a:]: Mann [man], Schaden ['?a:d?n], Kaal [ka:l]
• a, aa : roviden magyar e [?]; hosszan magyar e [e:]: Backer ['b?k??], Bare ['be:r?], Baar [be:?]
• e, ee : roviden zart, kisse e -szer? e [e]; hosszan magyar e [e:]; hangsulytalan szotagban egy semleges, o -szer? hang (schwa) [?]: letzt [let?st], leren ['le:r?n], Eekboom ['e:kbo:m], leven ['le:v?n]
• i, ie : roviden magyar i [i]; hosszan magyar i [i:]: Kind [kint], bliven ['bli:v?n], Kiel [ki:l]
• o, oo : roviden magyar o [o]; hosszan magyar o [o:]: Kopp [kop], frogen ['f?o:g?n], Boom [bo:m]
• o, oo : roviden magyar o [ø]; hosszan magyar ? [ø:]: doch [døx]; mogen ['mø:g?n], Door [dø:?]
• u, uu : roviden magyar u [u]; hosszan magyar u [u:]: bunnen ['bun?n], Fru [fru:], Uul [u:l]
• u, uu : roviden magyar u [y], hosszan magyar ? [y:]: nutt [nyt], Dune ['dy:n?], Fuur [fy:?]
• y : maganhangzo el?tt magyar j [j], maskor magyar i [i]: Yard [ja?t], Ybbs [ips]

Az a, o, u bet?ket nevekben ae, oe, ue helyettesitheti: Schroeder ['?rø:d??], Jaeger ['je:g??], Guenter ['gynt??].

Kett?shangzok [ szerkesztes ]

• au : hasonlit az auto au -jara, de tobb benne az a [au]: Aust [aust]
• ay, ei, ey : rovid ae kapcsolat, hasonlit a szaj szo vegere [ae]: Cayman ['kaeman], eisch [ae?], Ceylon ['t?saelon]
• eu : nyilt oi kapcsolat [?ø]: Heu [h?ø]
• oi, oy : zart oi kapcsolat [oi]: moi [moi], Oybin ['oibin]

Az ay, ey, oy bet?kapcsolatok csak idegen nevekben vagy szavakban talalhatoak.

Massalhangzok [ szerkesztes ]

A f, h, j, k, l, m, p, t bet?k kiejtese megegyezik a magyarral ([f], [h], [j], [k], [l], [m], [p], [t]). Peldak: for [fø?], hart [ha?t], ji [ji:], Doker ['dø:k??], hollen ['hol?n], mik [mik], Greep [g?e:p], harten ['ha?t?n].

A tobbi massalhangzo kiejtese:

• b : altalaban magyar b [b], szo vegen, zongetlen massalhangzo el?tt magyar p [p]: Broot [bro:t], Job [jop], Ybbs [ips]
• c : a, e, i, o, u, y el?tt magyar c [t?s], egyebkent magyar k [k]: Celle ['t?sel?], Coburg ['ko:bu?x]
• ch : a, e, i, o, u, y el?tt mint a j a kapj szoban [c], egyebkent mint az Ahmed h -ja [x]: China ['ci:na], Bach [bax]
• ck : magyar k [k]: Fack [fak]
• d : altalaban magyar d [d], szo vegen, zongetlen massalhangzo el?tt magyar t [t]: doot [do:t], Dood [do:t]
• g : szo vegen a, e, i, o, u, y utan mint a j a kapj szoban [c]; maskor szo vegen mint az Ahmed h -ja [x], egyebkent magyar g [g]: ossig ['osic], Burg [bu?x], Gaddern ['gad??n]
• n : c, k, q, x el?tt mint a leng n -je [ŋ], egyebkent magyar n [n]: Bank [b?ŋk], nee [ne:]
• ng : mint a leng n -je [ŋ]: lang [laŋ]
• qu : magyar k es felhangzos u kapcsolata [kw]: quick [kwik],
• r : szo elejen es maganhangzok kozott magyar r [r], egyebkent lagynyelvcsappal kepzett reshang (mint a francia r ) [?]: Bare ['b?:r?], Brood [b?ø:t]
• s : maganhangzo el?tt szo elejen; maganhangzo utan szo vegen; ket maganhangzo kozott magyar z [z], egyebkeny magyar sz [s]: Sunn [zyn], Huus [hy:z], lesen ['le:z?n], leest [le:st], Steen [ste:n]
• sch : magyar s [?]: Wisch [vi?]
• ß : magyar sz [s]: Oß [os]
• tsch : magyar cs [t??]: Quitsch [kwit??]
• tz, z : magyar c [t?s]: letzt [let?st], Zippel ['t?sip?l]
• v : szo elejen magyar f [f], maskor magyar v [v]: vor [fø?], geven ['ge:v?n]
• w : magyar v [v]: Wief [vi:f]
• x : mint a magyar x vagy a gz kapcsolat [ks]/[gz]: nix [niks], Examen [eg'za:m?n]

A kett?s massalhangzokat nem ejtjuk duplan.

A w csak a szo elejen allhat, ezzel szemben ß nem allhat szokezdetben.

A ck, tz elvalasztasa k-k, z-z : Bak-ker, wiz-zen .

Hangsuly [ szerkesztes ]

A hangsuly a t?szotagon van, az idegen szavak megtarthatjak eredeti hangsulyukat. A mozaikszok hangsulya mindig az utolso tagon van.

Helyesiras [ szerkesztes ]

Sohasem valasztjuk el a kovetkez? bet?kapcsolatokat: aa, ae, au, ay, aa, ch, ee, ei, eu, ie, oe, oi, oo, oo, sch, tsch, ue, uu, uu .

A f?neveket nemet szokas szerint nagy kezd?bet?vel irjuk.

Nyelvtan [ szerkesztes ]

Nevel?k [ szerkesztes ]

Hatarozott nevel?k himnemben der , n?nemben die , semlegesnemben das . Hatarozatlan nevel? az ein .

F?nev [ szerkesztes ]

A f?nevek tobbes szama tobbfele kepzes? lehet:

• -(e)n : Barg ? Bargen (hegy); Gadder ? Gaddern (racs); t?hangzovaltozassal: Spitt ? Speten (nyars); szo vegi massalhangzo valtozasaval: Tiet ? Tiden (id?)
• -er : altalaban t?hangzovaltozassal, vagy a szo vegi massalhangzo valtozasaval: Dook ? Dooker (kend?), Lief ? Liver (elet), Land ? Lanner (fold)
• -s : Balken ? Balkens (gerenda)
• valtozas nelkul: Aal ? Aal (angolna)
• t?hangzovaltozassal: Aas ? Oos (dog), Foot ? Foot (lab)
• szo vegi massalhangzo valtozassal: Deef ? Deev (tolvaj)

Az eseteket mar nem kulonbozteti meg a nyelv, egyedul a birtokos eset -s jele hasznalatos: Navers Soot (a szomszed kutja).

Melleknev [ szerkesztes ]

A nyelv meg megkulonbozteti a nemeket a ragozas soran, de itt is az egyszer?sodes fele tart a valtozas: en luttjet Kind (egy kis gyerek), de kranke Bost (a beteg kebel).

Nevmasok [ szerkesztes ]

Szemelyes nevmasok: ik, du, he(i) ? se(i) ? et; wi, ji, se ? Se .

Ige [ szerkesztes ]

Az ige megkulonbozteti az er?s es gyenge ragozast.

Er?s ragozas osztalyai:

• gripen ? greep ? grepen ? grepen (megfog)
• beden ? bood ? boden ? baden (ajanl, utasit)
• binnen ? bunn ? bunnen ? bunnen (kot)
• nemen ? neem ? nemen ? namen (vesz)
• lesen ? lees ? lesen ? leest (olvas)
• fragen ? froog ? frogen ? fraagt (kerdez)

Gyenge igek egy osztalyt alkotnak:

• setten ? sett (rak, helyez, ultet); wennen ? wendt (fordit)

Az ohajto mod csak masodik szemelyben kepz?dik a t?b?l, mas esetekben korulirassal fejezik ki (f?kent a keem (jon) vagy a doon (tesz) igek segitsegevel): wat se sik inbill'n ded (mit be nem kepzelne maganak).

A letige (sein/wesen) ragozasa:

• Jelen id?: ik bun, du bust, he(i)/se(i)/et is; wi sund, ji sund, se sund (vagyok, vagy, …) .
• Mult id?: ik was/weer, du weerst, he(i)/se(i)/et was/weer; wi weren, ji weren, se weren (voltam, voltal, …) .
• Ohajto mod: wees!/si! ? weest!/siet! ( legy! ? legyetek! ; csak ez a ket alak letezik!)

Segedigek mult ideje:

• doog ? doch (alkalmas)
• dorf/droff ? dorv/droff (szabad)
• kann ? kunn (tud (kepes))
• mag ? much (bir)
• mutt ? muß (kell)
• schall ? schull (kell)
• weet ? wuß (tud (megtanult))

Peldaszoveg [ szerkesztes ]

All Minschen sund frie un gliek an Wurd un Rechten up de Welt kamen. Se hebbt de Gaav vun Verstand un Geweten un schullt sick as Broers in de Moot kamen.

Minden emberi leny szabadon szuletik es egyenl? meltosaga es joga van. Az emberek, esszel es lelkiismerettel birvan, egymassal szemben testveri szellemben kell hogy viseltessenek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hutterer Miklos: A german nyelvek. Budapest: Gondolat Kiado. 1986. ISBN 963-281-540-8  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Wikimedia Commons tartalmaz Alnemet nyelv temaju kategoriat.