Eszak-Rajna-Vesztfalia

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Eszak-Rajna-Vesztfalia
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja
Eszak-Rajna-Vesztfalia zaszlaja
Észak-Rajna-Vesztfália címere
Eszak-Rajna-Vesztfalia cimere

F?varosa Dusseldorf
e. sz. 51° 13′ 00″ , k. h. 7° 31′ 60″ Koordinatak : e. sz. 51° 13′ 00″ , k. h. 7° 31′ 60″
Legnagyobb varos Koln
Allamforma szabad allam
Vezet?k
Miniszterelnok Hendrik Wust ( CDU )
Hatalmon lev? part CDU / FDP koalicio
Hivatalos nyelv nemet
Beszelt nyelvek nemet
Tagsag
Lista
  • Europai Klimaszovetseg
  • IT Planning Council
Nepesseg
Nepszamlalas szerint 17 932 651 f? (2018. dec. 31.) [1]
Becsult 17 638 098 f?  ( 2014 )
Neps?r?seg 517 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet 34 110,26 km²
Id?zona CET ( UTC +1)
CEST ( UTC +2)
Egyeb adatok
Penznem euro
Nemzetkozi gepkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos halozat 230 V 50 Hz
Kozlekedes iranya jobboldali
A Wikimedia Commons tartalmaz Eszak-Rajna-Vesztfalia temaju mediaallomanyokat.

Eszak-Rajna-Vesztfalia ( nemetul : Nordrhein-Westfalen, roviditese NRW , pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Nemetorszag eszaknyugati reszen elhelyezked? tartomany. F?varosa Dusseldorf .

Eszakon es eszakkeleten Also-Szaszorszaggal , delkeleten Hessennel , delen Rajna-videk-Pfalzcal , nyugaton Belgiummal es Hollandiaval szomszedos. Korulbelul 17,6 millios lakossagaval a legnepesebb nemet tartomany, a 34 110  km² -es teruletevel a negyedik legnagyobb. Itt el Nemetorszag lakossaganak tobb mint husz szazaleka.

A Ruhr-videk egykor a szenbanyaszatrol es acelipararol volt hires, am az 1960-as evekt?l kezdve szerkezeti atalakulas kezd?dott. A szen- es acelipar hanyatlasa utan a Ruhr-videk meg mindig kulcsfontossagu az iparban es egyike Nemetorszag tudomanyos kozpontjainak.

Foldrajz [ szerkesztes ]

Eszak-Rajna-Vesztfalia igen valtozatos, termeszeti szepsegekben rendkivul gazdag, a Ruhr-videket oleli korul. Teruleten a Nemet-kozephegyvidek jelent?s vonulatai huzodnak keresztul:

  • Delen a Rajnai-palahegyseg, a folyo bal partjan a Nordeifel (eszaki Eifel) vonulattal, jobb partjan a Rothaar-hegyseggel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csucsa a 841 meter magassagu Kahle Asten, amely egyben a tartomany legmagasabb pontja.
  • Keleten a Weser-hegyvidek (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozza, tobbek kozott a Teutonburgi-erd? (Teutonburger Wald) es a Wiehen-hegyseg (Wiehengebirge).

E hegyi tajaktol eszakra az Eszeknemet-siksag terul el, melynek egyes reszei, mint peldaul a Kolni- es a Munsteri-oblozet melyen benyulnak a hegyek koze.

A vizekben is gazdag tartomanyon harom nagy folyo folyik keresztul: a Rajna , a Maas es a Weser . E jelent?s vizfolyasokat csatornarendszer koti ossze egymassal, valamint az Elbaval es az Oderaval .

A folyokon szamos volgyzarogatat es mesterseges tavat is letrehoztak. Szerepuk nemcsak a viztartalekolas es az er?m?vek reven az aramfejlesztes, legtobbjuk egyben kedvelt kirandulohely is.

Tortenete [ szerkesztes ]

Eszak-Rajna-Vesztfaliat a brit katonai kozigazgatas hozta letre 1946. augusztus 23-an a megszuntetett Poroszorszag egyes reszeib?l, Vesztfalia tartomanybol es a Rajnai tartomany eszaki reszeb?l. 1947. januar 21-en az apro Lippe allamot is beolvasztottak. Eszak-Rajna-Vesztfalia alkotmanyat nepszavazas hagyta jova.

   Jarasi jogu varos
   Nagy varos
   Kozepes varos
   Varos
   Kozseg

Eszak-Rajna-Vesztfalia keruletekre (Bezirke) , jarasokra (Landkreise) , jarasi jogu varosokra (kreisfreie Stadte) es kozsegekre (Gemeinden) tagolodik.

A keruletek listaja [ szerkesztes ]

A jarasok listaja [ szerkesztes ]

Jarasok

Jarasi jogu varosok listaja [ szerkesztes ]

Nepesseg [ szerkesztes ]

Oktatas es kutatas [ szerkesztes ]

Gazdasag [ szerkesztes ]

Eszak-Rajna-Vesztfalia szive a Ruhr-videk . A hatalmas szen- es acelipari regio Nemetorszag iparanak kozpontja. Bar az orszag acelgyartasanak tobbseget a Ruhr-videk adja, mara mar nem egyeduralkodo itt a banyaszat es az acelipar. A masodik vilaghaboru utan nagy fejl?desnek indult a vegyipar, de jelent?sse valt a textil-, valamint a feldolgozoipar is.

Eszak-Rajna-Vesztfaliaban talalhato az orszag majd minden negyedik ipari uzeme.

Az ipar mellett mez?gazdasaga is jelent?s, hiszen a tartomany foldteruletenek 78%-a szanto, legel? es erd?; egyes videkeit az orszag legtermekenyebb tajai koze soroljak.

Egyes reszein, peldaul Munsterlandban, a Teutoburgi-erd? kornyeken vagy a delkeleti fekves? Sauerlandban csak keves ipari letesitmeny talalhato.

Kultura es szabadid? [ szerkesztes ]

A videk gazdag kulturalis ertekekben, m?emlekekben es m?kincsekben is. Itt talalhato Bonn , amely tobbek kozott szamos gazdasagi tanacskozas es tudomanyos kongresszus szinhelye, emellett zenei elete is igen elenk. Nemzetkozi zeneeletenek kiemelked? esemenye a varos nagy szulottenek, Ludwig van Beethovennek emlekere a Beethovenhalleban ketevente rendezett unnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), es 120-190 kulonfele hangversenyt szerveznek itt evente.

A regmult korok emlekeit gondosan apoljak a tartomanyban. Hagyomanyaik, nepszokasaik kozul mindenekel?tt kiemelked? a november 11-i Marton napi unnepseg: Marton volt a Merovingok es frankok ved?szentje, a Rajna-videk falvaiban ?t unneplik e nap estejen vidam felvonulasokkal, lampas es faklyas menetekkel. A tartomany minden reszen hagyomanyos nepunnepely az ugynevezett "loveszverseny", valamint els?sorban a katolikusok lakta videkeken a "karneval". A karnevalok kozpontja a Rajna-videken Koln , Vesztfaliaban Munster .

A tartomanyban jelent?s szerepe van az idegenforgalomnak is, reszben nevezetes gyogyfurd?i miatt, amelyekben legf?kepp Weserbergland gazdag. Sok turistat vonzanak a tartomany erd?i, termeszetvedelmi teruletei, parkjai es udul?helyei. A kirandulokat jol jelzett turistautak s?r? halozata szolgalja.

Vilagoroksegi helyszinek [ szerkesztes ]

Lasd meg: Nemetorszag vilagoroksegi helyszinei

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. https://www.landesdatenbank.nrw.de/ldbnrw/online;jsessionid=FBC481AAC50656B8CA9E933111BC242A.ldb2?sequenz=tabelleErgebnis&selectionname=12411-31iz
  2. de:Amtlicher Gemeindeschlussel
  3. a b c Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Alle politisch selbstandigen Gemeinden mit ausgewahlten Merkmalen am 31.12.2011 ( Online , Abgerufen am 8. Dezember 2012).
  4. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch fur die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. ( Online ). ( Online ). Jeweils Ergebnisse der Volkszahlung 1939, Stand 17. Mai 1939.
  5. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch fur die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. ( Online ). Stand: 13. September 1950. ( Online ). Stand: 31. August 1950.
  6. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch fur die Bundesrepublik Deutschland 1972; S. 32 f. ( Online ). ( Online ). Stand jeweils: 31. Dezember 1970.
  7. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch fur die Bundesrepublik Deutschland 1992; S. 59 f. ( Online ). Stand: 30. Juni 1990

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]