Alexis Carrel
Szuletett	1873 . junius 28. Sainte-Foy-les-Lyon
Elhunyt	1944 . november 5. (71 evesen) Parizs
Nemzetisege	francia
Hazastarsa	Anne Gourlez de La Motte
Szulei	Alexis Carrel-Billiard
Foglalkozasa	sebesz, fiziologus
Iskolai	Lycee Saint-Marc de Lyon University of Lyon (1889?1893, orvosdoktor)
Kituntetesei	Orvosi Nobel-dij (1912)
Alexis Carrel alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Alexis Carrel temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Alexis Marie Joseph Auguste Carrel-Billiard ( Sainte-Foy-les-Lyon , 1873 . junius 28. ? Parizs , 1944 . november 5. ) francia sebesz, fiziologus . Kidolgozta az erek osszevarrasanak biztonsagos modszeret, amiert 1912-ben elnyerte az orvostudomanyi Nobel-dijat .

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Alexis Carrel 1873. junius 28-an szuletett Sainte-Foy-les-Lyon-ban id. Alexis Carrel?Billiard textilgyaros es felesege, Anne?Marie Ricard els? gyerekekent. Oteves koraban apja meghalt; Alexist es ket testveret melyen katolikus anyja nevelte fel. Iskolait a Lyon melletti jezsuita kollegiumban vegezte. Gyerekkent is erdekelte a biologia, madarakat boncolt fel es nagybatyja biztatasara kemiai kiserleteket vegzett. 1890-ben erettsegizett es utana orvosnak tanult a Lyoni Egyetemen . 1893 es 1900 kozott tobb lyoni korhazban is dolgozott (kiveve egyeves katonai szolgalatat amit az alpesi hegyivadaszoknal toltott katonaorvoskent). Mar ekkor kiemelkedett anatomiai tudasaval es sebeszeti ugyessegevel. 1898-tol a hires anatomus, Leo Testut mellett dolgozott, 1900-ban pedig megkapta orvosi diplomajat.

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

Carrel sajat bevallasa szerint 1894-ben kezdett el erdekl?dni az ersebeszet irant, amikor Marie Francois Sadi Carnot koztarsasagi elnokot egy olasz anarchista meggyilkolta. A tamadasban az elnok egyik f? ver?ere serult meg es elverzett. A korabeli sebeszek probalkoztak az erek osszevarrasaval, de meglehet?sen durva t?t es fonalat hasznaltak es a vegeket inert arany- vagy ezustkapcsokkal fogtak ossze, kivulr?l pedig egy cs?vel rogzitettek. Igen gyakori volt a seb elfert?z?dese. Carrel kidolgozta az erek osszevarrasanak technikajat, amihez nagyon finom, vazelinnel bekent t?t es selyemszalat hasznalt es a serult erszeleket kiforditva varrta ossze a vegeket, igy a kering? ver csak a sima erbels?vel talalkozhatott, amivel megakadalyozta az alvadast. A bakterialis infekciot gondos fert?tlenitessel es aszeptikus sebesztechnikaval el?zte meg. Els? sikeres erm?tetjet 1902-ben jelentette be.

Szinten 1902-ben bejelentette, hogy tanuja volt egy n? csodas gyogyulasanak Lourdes -ban. Kollegai emiatt nemileg csodabogarkent tekintettek ra, raadasul Carrel tobbszor is tamadta az egyetem szerinte elavult szakmai es politikai hagyomanyait. Carrel vegul otthagyta a Lyoni Egyetemet, egy evet Parizsban toltott szakmai tovabbkepzessel, majd atkoltozott Kanadaba, Montrealba . Roviddel kes?bb, 1905-ben a Chicagoi Egyetemen helyezkedett el, 1906-ban pedig csatlakozott a New York-i Rockefeller Orvostudomanyi Kutatointezethez (ma Rockefeller Egyetem ). Tovabbfejlesztette ersebeszeti technikajat, hogy a f? ereken kivul a millimeteres atmer?j? veredenyeken is biztonsaggal alkalmazhato legyen, 1906-tol pedig allatkiserleteket kezdett a vese atultetesere. Ebben jelent?s el?rehaladast ert el, egy kiserleti macska peldaul egy evig elelt a beultetett kutyavesevel. A terve az volt, hogy emberi szovetek, esetleg teljes szervek tenyesztesevel kicserelhesse a serult vagy beteg szerveket.

Uttor? sejttenyeszteses kiserleteiben tobb evtizeden at fenn tudott tartani csirkeembrio sziveb?l szarmazo kot?szoveti sejteket. A tenyeszet magat Carrelt is tulelte, csak a halala utan hagytak fel a szandekosan a gondozasaval. Tovabbi el?rehaladast azonban nem ert el es eredmenyeit mas tudosok sokaig nem tudtak reprodukalni. Mai tudasunk szerint a nem rakos sejtek csak bizonyos szamu osztodason mehetnek at, igy Carrel tenyeszetenek sikere maig megmagyarazatlan. Egyesek feltetelezese szerint veletlenul vagy szandekosan, esetleg Carrel tudta nelkul folyamatosan uj sejteket juttattak a tenyeszetbe.

Alexis Carrel 1912-ben orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult "az ersebeszet es a veredenyek es szervek transzplantacioja teren vegzett munkajaert".

Kesei evei [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kitorese utan ?rnagyi rangban csatlakozott a francia hadsereghez. Carrel egy frontkozeli korhazban dolgozott, ahol felesege n?verkent segitette munkajat. Henry B. Dakin gyogyszeresz segitsegevel kifejlesztett egy bonyolult modszert az elfert?z?dott sebek kezelesere, ami egeszen az antibiotikumok terhoditasaig orvosi alkalmazasban maradt.

1930 korul Carrel felelevenitette szervatulteteses terveit. Munkajaban a hires amerikai pilota, Charles Lindbergh segitette, aki kifejlesztett a szamara egy sterilizalhato uvegpumpat a tapfolyadekok tovabbitasara. Carrelnek sikerult olyan szerveket, mint a pajzsmirigy vagy a vese napokig, s?t hetekig m?kodeskepesen tartani.

1938-ban visszavonult es a masodik vilaghaboru kitoresekor Parizsba koltozott, hogy tudasaval szul?hazajat segitse (soha nem vette fel az amerikai allampolgarsagot, bar kozel negyven evig elt az orszagban). A nemet megszallas utan is a f?varosban maradt a sajat maga altal letrehozott Emberi Problemak Tanulmanyozasanak Intezeteben. Mivel elfogadta a vichy-i kormanyt es intezete erdekeben targyalt a nemet parancsnoksaggal, voltak, akik kollaboracioval vadoltak.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• Orvosi Nobel-dij (1912)
• a Francia Becsuletrend parancsnoki fokozata
• a belga Lipot-rend parancsnoki fokozata
• a sved Sarkcsillag-rend f?parancsnoki fokozata

Szamos tudomanyos tarsulat tagja volt, a Belfasti, Princetoni, a New York-i, a Columbia es a Brown Egyetemek diszdoktorukka valasztottak.

Csaladja es szemelyisege [ szerkesztes ]

Carrel 1913-ban felesegul vette Anne de la Motte de Meyrie-t, egy buzgo katolikus ozvegyasszonyt, akinek mar volt egy fia. Kozos gyerekuk nem szuletett.

Carrel melyen vallasos, s?t szinte mar misztikus ember volt. Kollegai sokszor vadoltak azzal, hogy tulsagosan teatralis es eredmenyeit tulmisztifikalja. A m?t?ben ? es asszisztensei fekete ruhat viseltek (hogy a szennyez?des jol eszrevehet? legyen), a falakat es padlot is sotetre festettek, a felszerelesek pedig a konnyebb sterilizalhatosag erdekeben olombol keszultek. A csirkeszives szovettenyeszetet is ugy interpretaltak a sajtoban, hogy az amerikai "Oz varazsloja" orok elet?ve tette az allat dobogo szivet (a valosagban a szerv nehany nap utan mar nem dobogott es utana csak a kot?szoveti sejtek osztodtak).

1935-ben megjelent Az ismeretlen ember ( L'Homme, cet inconnu ) c. filozofikus konyveben javasolta, hogy az emberiseg el?rehaladasat egy entellektuellekb?l ello elit csoport igazgassa es aggodalmat fejezte ki az emberiseg degeneracioja miatt. Ennek megakadalyozasara a tudatos eugenikat javasolta es szinten felvetette (evekkel a nacik el?tt), hogy a "defektiv" egyeneket gazzal lehetne kivegezni.

Alexis Carrel 1944. november 5-en halt meg szivroham kovetkezteben, Parizsban.

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

• Az ismeretlen ember ; ford. Fulop Zsigmond; Revai, Bp., 1937
• Orvosok, kuruzslok, eretnekek. Francia orvosok tanulmanyai az orvostudomany id?szer? kerdeseir?l ; ford. Revay Jozsef; Revai, Bp., 1947
• Utazas Lourdes-ba ; ford. Saghy Marianne, bev. Jaki Szaniszlo; Ecclesia?Jel, Bp., 1995

Forrasok [ szerkesztes ]

• Alexis Carrel ? Biographical Nobelprize.org
• Carrel, Alexis Encyclopedia.com
• Alexis Carrel Notable Names Database
• Alexis Carrel Rockefeller University
• Andres Horacio Reggiani: God's Eugenicist: Alexis Carrel and the Sociobiology of Decline
• Radnai Rudolf: Szemelvenyek egy fontos konyvb?l