Oscar Arias Sanchez
Costa Rica elnoke
Hivatali id? 1986 . majus 8.  ? 1990 . majus 8.
El?d	Luis Alberto Monge
Utod	Rafael Angel Calderon Fournier
Hivatali id? 2006 . majus 8.  ? 2010 . majus 8.
El?d	Abel Pacheco
Utod	Laura Chinchilla
Szuletett	1940 .  szeptember 13. (83 eves) Heredia , Costa Rica
Part	National Liberation Party
Hazastarsa	Margarita Garcia
Foglalkozas	politikus
Iskolai	Bostoni Egyetem London School of Economics University of Costa Rica Essexi Egyetem
Vallas	romai katolikus
Dijak	Siege of Cairo (1987, 2 175 000 kr) Premio Princesa de Asturias de Cooperacion Internacional Philadelphia Liberty Medal Audubon Medal (1988) a Salamancai Egyetem diszdoktora Harvard egyetem diszdoktora a Princetoni Egyetem diszdoktora honorary doctorate of the University of Extramadura (1996) Nobel-bekedij (1987) honorary doctor of the University of Miami (2016. majus 6.)
Oscar Arias Sanchez alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Oscar Arias Sanchez temaju mediaallomanyokat.

Oscar Arias Sanchez (ejtsd: [oszkar ariasz szancsesz]; szuletett Oscar Rafael de Jesus Arias Sanchez ) ( Heredia , Costa Rica , 1940 . szeptember 13. ?) Costa Rica-i politikus , 2010-ig orszag elnoke, egyben az els? (es ezidaig egyetlen) Costa Rica-i Nobel-dijas . Ugyved , kozgazdasz , politologus , vallalkozo es filozofus , az orszagot az 1986 es 1990 kozotti id?szakban kormanyozta el?szor.

A Nobel-bekedijat 1987 -ben kapta meg, amiert reszt vett a kozep-amerikai fegyveres konfliktusok bekerendezesi folyamataiban, kulonos tekintettel az Egyesult Allamok tamogatasaval szemben tanusitott kemeny ellenallasara a nicaraguai ellenfel konfliktusaban.

Ujabban a kampany egyik f? celjat, Az Egyesult Allamok, Kozep-Amerika es a Dominikai Koztarsasag kozotti Szabadkereskedelmi Szerz?des ratifikalasat tamogato pozicioban van; mindazonaltal Costa Ricaban vannak szektorok, akik ellenzik a szerz?des elfogadasat, mig masok tamogatjak.

2005 -ben jelent meg a neve az orszag elnokjeloltjekent, miutan a Legfels?bb Birosag Alkotmanyi Testulete (Sala Constitucional de la Corte Suprema de Justicia) ^[1] bejelentette, hogy az elnoki ujravalasztast megakadalyozo alkotmanyreform korlatozta az allampolgarok alapvet? jogait. Megnyerte a 2006 -os Costa Rica-i elnokvalasztast, sz?k, 1,1%-os folennyel kozvetlen kovet?je, Otton Solis Fallasszal szemben. Dr. Arias ujravalasztasa egy olyan esemeny, amelyre el?szor volt pelda a legutobbi 36 evben.

Eletrajz [ szerkesztes ]

Arias a Costa Rica-i Herediaban szuletett 1940. szeptember 13-an. Jogot es kozgazdasagtant hallgatott a Costa Rica-i Egyetemen. Kozgazdasz kepesitesehez irt diplomadolgozataval, amely Kenyszercsoportok Costa Ricaban cimmel irodott, 1971 -ben megnyerte a Nemzeti Essze Dij at (Premio Nacional de Ensayo) . 1967 -ben megszerezte a politikatudomany mesterfokozatat az angliai Essexi Egyetemen . Ott mutatta be dolgozatat Tanulmany a formalis vezetesr?l Costa Ricaban cimmel, amely az els? politikai temaju esszeje volt. 1974 -ben politologiai doktori cimet szerzett az angliai Essex Egyetemen, majd a Costa Rica-i Egyetem politologia professzora volt.

Politikai elet [ szerkesztes ]

Mialatt egyetemi tanulmanyait folytatta, 20 evesen belepett a Nemzeti Liberacio Part (Partido Liberacion Nacional) soraiba, s azota gyorsan haladt felfele a politikai rangletran.

1970 -ben az akkori elnok, Jose Figueres Ferrer tanacsadojava nevezte ki az Elnoki Hazban, majd kes?bb nemzeti tervezesi miniszterre. A pozicioban valo kivalo teljesitese miatt Daniel Oduber Quiros, Figueres elnok utodja is megtartotta a miniszteriumban 1974 -ig.

Az 1978 -as valasztasok alkalmaval kepvisel?ve valasztottak. 1981 -ben a Nemzeti Liberacio Part f?titkari posztjara palyazott. 1985 -ben koztarsasagi elnokjeloltte valasztottak a kovetkez? evben tartando valasztasokra, amelyeket megnyert Rafael Angel Calderon Fournier ellen.

Els? elnoki mandatum (1986?1990) [ szerkesztes ]

Miutan bekerult a kormanyzasba, Dr. Arias gazdasagi megszorito intezkedeseket hozott az orszag kuls? adossaganak csokkentese erdekeben. Mindazonaltal, er?feszitesei szinten celoztak a beketeremtest az akkoriban a gerillaharcok, valamint a politikai instabilitas altal sujtott Kozep-Amerikaban, amelyet az egesz tersegben az Egyesult Allamok es Nicaragua Sandino-kormanya kozotti nezetelteresek okoztak, akiket ez id?szakban a Szovjetunio tamogatott a ket orszag kozott zajlo hideghaboru reszekent.

Dr. Arias osszehivta El Salvador , Guatemala , Honduras es Nicaragua elnokeit a beketeremt? folyamat veghezvitele erdekeben, amelyet a Contadora Csoport kezdemenyezett, azonban a folyamat megbenult a panamai polgari konfliktus es az el?bb emlitett Nicaragua es az USA kozotti feszultsegek miatt.

Az emlitett folyamat Guatemalaban szuletett meg Arias-beketerv (Plan Arias para la Paz) elnevezessel, 1987 . oktober 7-en , amely megegyezes Az esquipulasi bekeegyezmeny neven (El Acuerdo de Paz de Esquipulas) is ismert. A beketeremtes erdekeben tett er?fesziteseit nemzetkozileg is elismertek, amikor megiteltek neki ebben az evben a Nobel-bekedijat , majd 1988 -ban a Nemzetkozi Egyuttm?kodes Aszturia Hercege Dij at (Premio Principe de Asturias de Cooperacion Internacional) .

Costa Rica tartotta el?nyet a tersegben egeszseges gazdasaganak es magas eletszinvonalanak koszonhet?en, ahol a brutto hazai termek (Producto Interno Bruto, BIP) eves 5%-os novekedest mutatott, amihez meg hozzajarult a munkanelkuliseg aranyanak 3,4%-ot elert csokkenese, amely a legalacsonyabb volt a felteken.

E gazdasagi fejl?des merlegekent szilard szocialis joleti program fejl?dott ki, amely magaban foglalta tobbek kozott a raszorulok lakhatosagi ellatasat (a kampanyban 80 ezer lakas felepitesere tettek igeretet).

Az Arias-bekealapitvany [ szerkesztes ]

Az 1987 -ben kapott Nobel-bekedijbol szarmazo teljes bevetelt Dr. Arias az Arias Alapitvany a Bekeert es az Emberi Haladasert letrehozasara szanta. Az alapitvany segitsegevel harom programot inditottak:

• az Emberi Haladas Kozpontja (Centro para el Progreso Humano) , amely a n?k eselyegyenl?seget tamogatta a kozep-amerikai tarsadalom minden szektoraban;
• a Szervezett Reszvetel Kozpontja (Centro para la Participacion Organizada) , amely az emberbarat orientacioban valo valtoztatast celozta Latin-Amerikaban ; valamint
• a Beke es a Bekekotes Kozpontja (Centro para la Paz y la Reconciliacion) , amely a demilitarizacio es a fejl?des utjan halado konfliktusrendezes javara dolgozik.

E harom alappillerrel Oscar Arias folytatta a globalis beketeremtes es az emberi biztonsag eleresenek kereseset. Nemregiben kezdemenyezest adott ki, amely egy, a Fegyverforgalom Szabalyozasanak Nemzetkozi Torvenykonyve (Codigo Internacional de Conducta para la Transferencia de Armas) letrehozasat celozza.

Publikalt konyvei [ szerkesztes ]

• 1970 : Grupos de presion en Costa Rica (?Kenyszercsoportok Costa Ricaban”)
• 1976 : Quien gobierna en Costa Rica (?Ki kormanyoz Costa Ricaban”)
• 1977 : Democracia, independencia y sociedad latinoamericana (?Demokracia, fuggetlenseg es latin-amerikai tarsadalom”)
• 1978 : Los caminos para el desarrollo de Costa Rica (?Costa Rica fejl?desehez vezet? utak”)
• 1979 : Nuevos rumbos para el desarrollo costarricense (?Uj celiranyok a Costa Rica-i fejl?deshez”)
• 2005 : Hagamos juntos el camino ? Discursos, articulos y ensayos (?Tegyuk egyutt az utat ? Beszedek, cikkek es esszek”)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Spanyol Wikipedia azonos szocikke alapjan.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Eletrajz a CIDOB Alapitvany altal Archivalva 2014. november 29-i datummal a Wayback Machine -ben