Sigmund Freud
|
|
Sigmund Freud (1921, Foto: Max Halberstadt)
|
Eletrajzi adatok
|
Szuletett
| 1856
.
majus 6.
P?ibor
,
Osztrak Csaszarsag
|
Elhunyt
| 1939
.
szeptember 23.
(83 evesen)
London
,
Egyesult Kiralysag
|
Sirhely
| Golders Green Crematorium
|
Ismeretes mint
| a pszichoanalitikus iskola megalapitoja
|
Hazastars
| Martha Bernays
|
Szulei
| Amalia Freud
Jacob Freud
|
Gyermekek
|
- Anna Freud
- Ernst Ludwig Freud
- Martin Freud
- Oliver Freud
- Sophie Freud
- Mathilde Freud
|
Iskolai
| Becsi Egyetem
|
Iskolai
|
Fels?oktatasi
intezmeny
| Becsi Egyetem
(Universitat Wien)
|
Palyafutasa
|
Szakterulet
| neurologia
,
pszichologia
,
pszichiatria
,
pszichoterapia
|
Tudomanyos fokozat
| a tudomanyok doktora
|
Munkahelyek
|
Mas munkahelyek
| Becsi Kozkorhaz
(Wiener Allgemeine Krankenhaus)
|
Szakmai kituntetesek
|
Frankfurti Goethe-dij
(1931)
|
|
Hatassal voltak ra
| Theodor Meyner
,
Jean-Martin Charcot
,
Josef Breuer
,
Charles Darwin
,
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
,
Johann Wolfgang von Goethe
,
Ernst Haeckel
,
Karl Robert Eduard von Hartmann
,
John Hughlings Jackson
,
Jens Peter Jacobsen
,
Immanuel Kant
,
Julius von Mayer
,
Friedrich Nietzsche
,
Arthur Schopenhauer
,
William Shakespeare
,
Szophoklesz
|
Hatassal volt
| Carl Gustav Jung
,
Wilhelm Reich
,
Erich Fromm
,
Alfred Adler
,
Erik H. Erikson
,
Victor Tausk
,
Viktor Frankl
,
Anna Freud
,
Ferenczi Sandor
,
Arthur Janov
,
Ernest Jones
,
Melanie Klein
,
Jacques Lacan
,
Fritz Perls
,
Otto Rank
,
Wilhelm Reich
|
|
|
Sigmund Freud alairasa
|
|
Sigmund Freud
(
P?ibor
,
1856
.
majus 6.
?
London
,
1939
.
szeptember 23.
) zsido szarmazasu
osztrak
neurologus
es
pszichiater
, a
pszichoanalitikus
iskola megalapitoja.
Sigmund Freud
1856
.
majus 6-an
szuletett a
morvaorszagi
Freibergben (ma
P?ibor
,
Csehorszag
), Jakob Freud textilkeresked? gyermekekent, aki eles esz?, jo humoru keresked? volt, es szigoru apa. Els? hazassagabol ekkor mar ket feln?tt fia volt, masodik hazassaga gyermektelen volt, a harmadik hazassagabol Sigmundon kivul hat tovabbi gyermek szuletett. Sigmund anyja, Amalia eletvidam teremtes volt, ferjenel husz evvel fiatalabb.
Sigmund haromeves volt, amikor
1859
-ben a Freud csalad
Lipcsebe
koltozott, majd egyeves lipcsei tartozkodas utan tovabb vandorolt, es
Becsben
, az akkori
Europa
egyik legjelent?sebb tudomanyos es kulturalis centrumaban talalt maganak vegleges lakohelyet. Az egyre sz?kosebb anyagi korulmenyek koze kerul? szul?k mindent elkovettek, hogy Sigmund megfelel? iskolaba jarhasson, es az ?t erdekl? konyvekhez hozzajuthasson, ugyanis Freud ragyogo intellektusa es szerteagazo erdekl?dese mar ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a
zsidok
karrierlehet?segei meglehet?sen sz?kosek voltak, es Freud a
Becsi Egyetem
orvosi karara nyert felvetelt. Orvostanhallgatokent erdekl?dese els?sorban az
elettan
fele fordult, de
filozofiai
kurzusokat is hallgatott. Az egzisztencialis es
asszimilacios
szempontok mellett Freud palyavalasztasaban szerepe volt romantikus
termeszetfilozofiai
erdekl?desenek is, amelyet
Goethenek
A termeszetr?l
szolo esszeje ebresztett fel benne.
A
fiziologia
mint az el? szervezeten belul lezajlo fizikai es kemiai folyamatok egzakt tanulmanyozasa ekkoriban rohamosan fejl?d? tudomanyag volt, es a becsi egyetemen olyan neves tudosok kepviseltek, mint Ernst Brucke, aki mar hallgatokent famulusaul fogadta az ifju Freudot. Brucke elettani laboratoriumaban az ifju kutato alsobbrend? allatok (halak es rakok) idegsejtjeinek szerkezetet tanulmanyozta, es ezt a kutatomunkat az orvosi diploma megszerzese utan is folytatta egy darabig, aprobb felfedezeseket is teve. 1882-ben azonban ugy dontott, hogy a tudomanyos kutatoi palya helyett inkabb gyakorlo orvos lesz. Igy kerult a hires becsi kozkorhazba, az Allgemeines Krankenhausba, annak csaknem valamennyi reszleget korbejarva. A leghosszabb id?t azonban a korhaz idegosztalyan, koranak kiemelked? neurologusa, Theodor Meynert mellett toltotte.
1885
-ben Freud egyetemi magantanari cimet kapott, majd elnyert egy
parizsi
osztondijat.
Parizsban talalkozott a kor hires pszichiaterevel,
Jean-Martin Charcot
-val, aki
hipnozis
segitsegevel gyogyitott
hiszterias
betegeket. A hipnozis tanulmanyozasa segitette hozza Freudot korszakalkoto tudomanyos elmeletenek, a
pszichoanalizisnek
a kifejlesztesehez.
Parizsbol valo visszaterese utan,
1886
-ban Freud maganorvosi rendel?t nyitott Becsben. A magantanari cim feljogositotta ugyan arra, hogy az egyetemen el?adasokat tarthasson ? de nem jelentett fizetett allast. Kutatoi ambicioi ellenere ? egzisztencialis megfontolasokbol ? inkabb a maganpraxist valasztotta, igy 1886-ban vegul felesegul vehette a jomodu csaladbol szarmazo Martha Bernayst, akivel mar hosszu evek ota jegyben jart. Freudot azonban nem elegitette ki a pusztan penzkereseti celokat szolgalo orvosi praxis. Tudomanyos ambicioit a kes?bbiekben e tevekenyseg kereteben igyekezett megvalositani.
Baratjaval,
Josef Breuerrel
egyutt neurotikus betegekre specializalodva,
1895
-ben publikaltak a Tanulmanyok a hiszteriarol cim? kotetet, melyben bemutattak tobbek kozott az egyik paciensuk, Anna O. (eredeti neven Bertha Pappenheim) gyogyitasaval kapcsolatos tapasztalataikat. Maga Freud azt allitotta, hogy a
pszichoanalizis
modszerenek felfedezese Breuer erdeme.
[1]
Ezek utan rendkivul termekeny id?szak kovetkezett Freud eleteben, szamos konyv es el?adas jelezte elmeletalkotoi el?rehaladasanak allomasait. Az evek soran egyre tobb psziches jelenseget terkepezett fel.
Az 1900-as
Alomfejtes
cim? konyveben kifejti nezeteit arrol, hogy az alomkepek tudattalan tartalmakat szimbolizalnak, es ezek ertelmezese reven feltarhatova valik a szemelyiseget mozgato tudattalan dinamika. 1901-es keltezes? konyve
A mindennapi elet pszichopatologiaja
. Az 1912-es
Totem es tabu
ban a vallasok eredeter?l ertekezett.
Freud konyvei es el?adasai hirnevet szereztek neki, de nagyon sok ellenseget is, kulonosen orvos kollegai koreb?l. Ugyanakkor maga kore vonzott szamos kit?n? tanitvanyt is, akik a kes?bbiekben kiegeszitettek, modositottak, vagy tovabbgondoltak teoriajat. Hiresebb tanitvanyai:
Carl Gustav Jung
,
Wilhelm Reich
,
Erich Fromm
,
Alfred Adler
,
Erik H. Erikson
,
Victor Tausk
,
Heinz Hartmann
,
Viktor Frankl
,
Anna Freud
(Freud lanya) es a magyar
Ferenczi Sandor
.
Sajnalatos modon Freud nehezen viselte, ha tanitvanyai egy jottanyit is eltertek az ? nezeteit?l (noha ezaltal jelentekenyen hozzajarultak a pszichoanalizis fejl?desehez es gyakorlati alkalmazasahoz). Emiatt kenyszerult szakitasra legtehetsegesebb tanitvanyaval es kozeli baratjaval,
Junggal
is, aki kes?bb onallo analitikus iranyzatot alapitott.
Freud nyolc evtizeden at, majdnem egeszen a
masodik vilaghaboru
kezdeteig elt Becsben, amikor
1938
-ban,
Ausztria nemet megszallasa
utan kulfoldi baratainak sikerult elerniuk, hogy a naci hatosagok az id?s es sulyos beteg Freudot es sz?kebb csaladjat kiengedjek Becsb?l. A csalad
Londonba
emigralt. Freud ekkor mar husz eve szenvedett allkapocsrakban, szamtalan m?teten es rendkivul sok szenvedesen es fajdalmon volt tul. Egy evre ra, 1939. szeptember 23-an Londonban halt meg a
20. szazad
egyik legnagyobb hatasu gondolkodojakent.
Freud neve szorosan osszefonodott
Beccsel
. Az ide latogato turista ma megtekintheti a Freud-muzeumot a Berggasse 19-ben, Freud egykori lakohelyen, utana elsetalhat a kozeli Freud-parkba, es megnezheti Freud mellszobrat es fekete
granit
sirjat is. Az
euro
bevezeteseig az otven
schillinges
bankjegyen
is Freud portreja volt lathato.
Ketsegtelen, hogy Freud roppant eredeti gondolkodasu, rendkivuli kreativitassal rendelkez? ferfiu volt, aki egymastol latszolag igen tavol es? problemakat es jelensegeket tudott osszekapcsolni. Kulonos kepesseggel rendelkezett ahhoz, hogy az altala megfigyelt, elszigetelt es latszolag jelentes nelkuli tunetek mogott az egesz embert lassa, nagy empatiaval aterezze szenvedeseit es konfliktusait, a tuneteket pedig nem csupan a szemely elettortenetenek, hanem a tagabb szocialis es kulturalis osszefuggesek kontextusaban ertelmezze. Freud ebben az ertelemben ismeretlen teruleteket felfedez? es meghodito kalandor volt. ?Egyaltalan nem vagyok a tudomany embere, nem vagyok sem megfigyel?, sem kiserletez?, es nem is vagyok gondolkodo. Alkatom szerint nem vagyok mas, mint egy konkvisztador, vagy, ha le akarja forditani a szot, kalandor, az ilyen embernek minden kivancsisagaval, mereszsegevel, makacs kitartasaval” ? irta magarol egyik leveleben.
[2]
[3]
[4]
A pszichoanalitikus iskola alapelmelete, hogy az
elfojtas
reven tudattalanna valo emlekek es motivaciok nagy hatassal vannak a szemely viselkedesere. Bizonyos tudattalan gondolatok es emlekek ? kulonosen a szexualis es agressziv jelleg?ek ?
neurozis
forrasava valhatnak, ugyanakkor a neurozisok kezelhet?ek a tudattalan gondolatok es emlekek felszinre hozasaval. Erre iranyulo modszeret nevezte el
pszichoanalizisnek
. Kezdetben Freud ? kollegaja,
Breuer
nyoman ?
hipnozissal
dolgozott. Kes?bb ugy latta, hogy nem mindenki hipnotizalhato, s hogy hipnozissal nehez tartos eredmenyeket elerni. Zavarta az is, hogy a paciensek nem emlekeznek elmenyeikre. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanna valt emlekek szabad asszociacio reven is felszinre hozhatoak. Ebben alapvet? jelent?seget tulajdonitott az
alomfejtesnek
, ezt nevezte a tudattalanhoz vezet? ?via regia”-nak, kiralyi utnak. Hasonlokepp jelentest tudott tulajdonitani az elveteseknek, s a terapiaban fel tudta hasznalni azokat.
- Freud az un.
topografiai modellben
szemleltette a lelekr?l alkotott elgondolasait. A tudatos, a tudatel?ttes es a tudattalan harmassagat kulonitette el. Strukturalis modelljeben haromfele enr?l beszel: ezek az Id (Oszton-en), Ego (En) es Superego (Felettes-en). Mindegyik az Idb?l alakul ki a gyermeki fejl?des folyaman es kulonboz? funkciokat toltenek be .Ezek a fogalmak alkotjak a represszioval, cenzuraval, szublimacioval es a szexualitas hipotezisevel egyutt a Freudi-emberkep kereteit.
- Az En a jozan allapot es a hatekony tevekenysegek kozpontja. A Felettesen az erkolcsi el?irasok es a szul?i ideal (kes?bb enideal) forrasa, idealisztikus elveket kepvisel. Az Oszton-en a szenvedelyek, vagyak forrasa, hedonisztikus elvek vezerlik, nem tud kesleltetni. Az En a Felettes-ent es az Oszton-ent koti ossze, es igyekszik ezek a feszultsegi kulonbsegeit harmoniaba hozni a realitaselv alapjan.
- Amikor az Oszton-en tul nagy harcban all a Felettes-ennel, akkor az En ugy igyekszik kezelni az Oszton-ent, ugy, hogy a tartalmat a lelek tudatalatti reszebe nyomja. Ezt a repressziv (elnyomo, elfojto) folyamatot nevezik cenzuranak.
- Az elfojtott tartalmak rejtett modszerekkel hatnak rank. A kreativitas forrasa mindenhol az elfojtott erzelmek szublimaciojaval (nemesitesevel, finomitasaval) magyarazhato. A neurozis (idegesseg), akkor jelentkezik, amikor a represszios-szublimacios csatorna valami miatt nem m?kodik kell?keppen. A neurozis oka szexualitas termeszet?. Ebben az esetben a normalis allapotba valo visszahozas pszichoanalizissel oldhato meg. A pszichoanalizis a Tudattalan kikerdezese, amelyik addig vezet, hogy az analitikus az emlekek felhasznalasaval es az alomfejtessel megerti a problemas tartalmat, amelyik kivaltotta a blokadot (akadalyt).
- Leginkabb azok a vagyak, erzelmek vannak elfojtva, melyek a verfert?zessel kapcsolatosak. Ilyen az Odipusz-komplexus (a fiu anya iranti vagya) es az Elektra-komplexus (a lany apa iranti vagya).
- A vallasgyakorlat a megoldas arra, hogy elkeruljuk az individual (egyen) neurozisat. A vallas altal a feln?ttek sajat infantilitasukat (gyermekiesseguket) egy egesz eletre meghosszabbitjak. Valamilyen illuzioba valo kapaszkodassal el lehet kerulni az egyeni neurozist.
- Az erettseg az illuzioink minden gondjanak es gondatlansaganak lecserelesevel tortenik. Ez a folyamat a realitas es az elegedettseg (paradigmaja a szexualis elvezet), mint eletcelok eleresevel tortenik.
- Az Erosz (az elvezet, mint eletoszton) megfigyelesevel Freud szembeallitotta a Tanatoszt (a halaloszton). Freud az emberi tortenelmet eme ket principium (alapelv) folyamatos harcanak eredmenyekent fogja fel.
- Pszichoszexualis fejl?desi szakaszok: Freud szerint az elet els? ot eve meghatarozo a szemelyiseg kialakulasa szempontjabol. Kes?bb mar stabilabb a szemelyisegstruktura es jobban ellenall az ?t er? hatasoknak. Kisiskolas kor: latencia szakasz: az energiak az uj keszsegek elsajatitasara iranyulnak. Serdul?kor: genitalis szakasz.
Freud azt mondja:
?Vagyom, tehat vagyok.”
Az Ember
oszton
es normak kozott all, a vagyak ertelmezesenek sorozataval all szemben, a vagy pedig egy olyan megfoghatatlan er?, ami a tudattalanbol fakad.
Az
elfojtas
alapvet? ertelmezesi tevekenysegunk, az elfojtasban folyamatosan formalodik a pszichenk, ez a dinamika, feszultseg teszi az embereket dinamikussa. A
traumak
, a lelki zavarok az elfojtas miatt alakulnak ki, mert a
felettes en
tul er?s, nem jut hozza a tudatalatti energiahoz, es a dinamika elakad. Ekkor terapiahoz kell folyamodni.
Vitak munkassagarol
[
szerkesztes
]
Freud munkassaga a
20. szazad
eleji
Becsben
meglehet?sen vitatott volt, es ezek a vitak teljesen napjainkban sem csitultak el.
Tanitvanya,
Viktor Frankl
kiemeli, hogy Freud szamara mind a
vallasos
hit, mind a
filozofia
nem mas, mint a
neurozis
egyfajta teoretizalasa, teologizalasa. Szamara az elet ertelmere iranyulo kerdesek mar eleve a betegseg jelei. (
Sigmund Freud Briefe
1873?1939) Frankl ezzel szemben azt allitja, hogy ez a szemlelet nem ad valaszt a beteg valodi kerdeseire, amikor az az ertelmet, celt keresi az eletben.
[5]
Szinten Frankl idezi
Gordon W. Allportot
, aki szerint elavult Freudnak az a szemlelete, amely a motivaciok ertelmezesenel pusztan az oszton-en szempontjara korlatozodik, mert igy nem tartja hitelesnek azokat az ertekeket, amelyekre iranyulva a beteg el. Ez azt jelenti, hogy elveszi a szemely azon jogat, hogy higgyenek neki.
Mindezek ellenere nem csak a
pszichologia
egyik nagy ujitojanak tartjak, de a nyugati gondolkodasra egyik legnagyobb hatassal lev? alaknak is. Munkassaganak eredmenyei gyakran kerulnek az
irodalom
es a
filozofiai
vitak fokuszaba, vitatva a tudomanyos es orvosi ertekuket. Hatassal volt ezen kivul meg a
szociologiara
,
antropologiara
,
politikatudomanyra
,
tortenelemre
,
irodalomra
,
m?veszettortenetre
es kritikara.
Hatasa a kulturaban
[
szerkesztes
]
Freud, tudomanytorteneti hatasan tulmen?en, meghatarozo jelent?seg? a huszadik szazadi nyugati ember onmagarol alkotott kepenek megalkotasaban is. Mindennapjainkbol hozza kothet? a tudatalatti jelent?segenek, illetve a kora gyermekkori neveles befolyasanak felismerese, reszben a gyermekkor kultusza is. Sokaig csak sz?k rajongoi retege volt, a
dekadencia
taplalkozott bel?le. Az
els? vilaghaboru
utan nepszer?ve valik, ekkor mar szelesebb korben terjed el, a fejlett orszagok mindegyike atvette a pszichoanalizis eredmenyeit. A
masodik vilaghaboru
utan a hetkoznapi eletbe is beepulnek a gondolatai, az
'50-es
-
'60-as evekben
mar tomegfilmek alapja is lett, ld.
Alfred Hitchcock
Psycho
cim? filmjet. A hetvenes evekben Freud m?vei komoly inspiraciot jelentettek a humantudomanyban az un.
posztstrukturalista
gondolkodas szamara, amelyek fontos kepvisel?i tobbek kozott
Jacques Derrida
,
Michel Foucault
,
Jean-Francois Lyotard
.
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- Pszichoanalizis
; ford. Ferenczi Sandor; Nyugat, Bp., 1912
- Pszichoanalizis
(ford. Ferenczi Sandor; Dick Mano, Bp., 1915)
[6]
- Harom ertekezes a szexualitas elmeleter?l
; ford., el?szo Ferenczi Sandor; Dick, Bp., 1915
- (
Harom ertekezes a szexualitasrol
cimen is)
- Az alomrol
; ford. Ferenczi Sandor; Dick, Bp., 1915
- Sigmund Freud osszegy?jtott m?vei
; sajto ala rend. Ferenczi Sandor, Storfer A. Jozsef, ford. Takacs Maria; Internationaler Psychoanalytische?Somlo Bela, Wien?Bp., 1917?1929
- 1. Bevezetes a pszichoanalizisbe. Huszonnyolc el?adas
; ford. Hermann Imre; 1917
- 2. A mindennapi elet pszichopathologiaja. Az elfelejtes, elszolas, eliras, babona es tevedes
; ford. Takacs Maria; 1923?
- 3. Alomfejtes
; ford. Hollos Istvan, atnezte Ferenczi Sandor; 1929
- Totem es tabu
; ford. Partos Zoltan; Dick, Bp., 1918
- A halaloszton es az eletosztonok
; ford. Kovacs Vilma, el?szo, ford. atnezte Ferenczi Sandor; Vilagirodalom, Bp., 1923
- A mindennapi elet pszichopathologiaja. Az elfelejtes, elszolas, balfogas, babona es tevedes
; ford. Takacs Maria, ford. atnezte Ferenczi Sandor; Vilagirodalom, Bp., 1923
- Lelekelemzesi tanulmanyok. Dolgozatok a pszichoanalizis f?bb kerdeseir?l. Irtak a magyarorszagi Pszichoanalitikai Egyesulet tagjai
; el?szo Sigmund Freud; Somlo, Bp., 1933
- Oneletrajz
; ford. Ignotus, Kovacs Vilma; Pantheon, Bp., 1936
- Az ?svalami es az en
; ford. Hollos Istvan, Dukes Geza; Pantheon, Bp., 1937
- A lelekelemzes legujabb eredmenyei
; ford. Lengyel Jozsef; Pannonia Ny., Debrecen, 1943 (
Ampelos konyvek
)
- Egy illuzio jov?je
; ford., bev., jegyz. Schonberger Istvan; Bibliotheca, Bp., 1945
- Mozes es az egyistenhit
; ford. F. Ozorai Gizella; Bibliotheca, Bp., 1946
- A mindennapi elet pszichopatologiaja. Elfelejtesr?l, elszolasrol, elvetesr?l, babonarol es tevedesr?l
; ford. Gergely Erzsebet, Lukacs Katalin, sajto ala rend., bev., jegyz. Szalai Sandor; Bibliotheca, Bp., 1958
- Pszichoanalizis
; val., bev., jegyz. Simo Sandor, ford. Ferenczi Sandor, Lengyel Jozsef, Partos Zoltan; Kriterion, Bukarest, 1977 (
Teka
)
- Esszek
; tan. Hermann Istvan:
Freud, az esszeista
, Buda Bela:
Utoszo a Freud-valogatashoz
; ford. Bart Istvan et al.; Gondolat, Bp., 1982
- A vicc es viszonya a tudattalanhoz
; ford. Bart Istvan
- Leonardo da Vinci egy gyermekkori emleke
; ford. Vinkar Gyorgy
- Rossz kozerzet a kulturaban
; ford. Linczenyi Adorjan
- A pszichoanalizis foglalata
; ford. V. Binet Agnes
- Alomfejtes
; utoszo Hermann Istvan, fuggelek Meller V. Agnes, ford. Hollos Istvan; Helikon, Bp., 1985
- Bevezetes a pszichoanalizisbe
; sajto ala rend. Varga Eva, ford. Hermann Imre; Gondolat, Bp., 1986
- Mozes. Ket tanulmany
; szoveggond., jegyz. Ara-Kovacs Attila; Europa, Bp., 1987 (
Merleg
)
- Mozes
; ford. F. Ozorai Gizella
- Michelangelo Mozese
; ford. Kertesz Imre
- Oneletrajzi irasok
;
[7]
ford. Buda Bela et al.; Cserepfalvi, Bp., 1989 (
Kontextus konyvek
)
- A pszichoanalitikai mozgalom tortenetehez
- A pszichoanalizis rovid vazlata
- Ellenallas a pszichoanalizissel szemben
- Oneletrajzi irasok
; ford. Buda Bela et al.; 2. jav. kiad.; Cserepfalvi, Bp., 1990 (
Kontextus konyvek
)
- Totem es tabu
; ford. Partos Zoltan; Goncol, Bp., 1990
- Pszichoanalizis. Ot el?adas 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn
; ford. Ferenczi Sandor; Kossuth, Bp., 1990
- A halaloszton es az eletosztonok
; el?szo Ferenczi Sandor, ford. Kovacs Vilma; Muzsak, Bp., 1991
- Rossz kozerzet a kulturaban
; ford. Linczenyi Adorjan; Kossuth, Bp., 1992
- Stefan Zweig
:
Sigmund Freud
/
Stefan Zweig es Sigmund Freud levelezese
; ford. Horvath Zoltan, Kajtar Maria; Balassi, Bp., 1993
- Sigmund Freud m?vei
; sorozatszerk. Er?s Ferenc; Cserepfalvi?Filum, Bp., 1993?2001
- 1.
Oneletrajzi irasok
; utoszo Pet? Katalin; 1993
- Oneletrajz
- A pszichoanalitikai mozgalom tortenete
- A pszichoanalizis rovid vazlata
- Ellenallas a pszichoanalizissel szemben
- 2.
A patkanyember. Klinikai esettanulmanyok I.
; ford. Alpar Zsuzsa, L?rincz Zsuzsa, Paneth Gabor, el?szo Nemes Livia; 1994
- Egy hiszteria-analizis toredeke
- Egy oteves fiu fobiajanak analizise. A "kis Hans"
- Megjegyzesek egy kenyszerneurotikus esetr?l. A "patkanyember"
- Pszichoanalitikus megjegyzesek egy oneletrajzilag leirt paranoia-esethez. Az ugynevezett "Schreber-eset"
- 3.
A mindennapi elet pszichopatologiaja. Elfelejtesr?l, elszolasrol, elvetesr?l, babonarol es tevedesr?l
; ford. Gergely Erzsebet, Lukacs Katalin; 1994
- 4.
A szexualis elet pszichologiaja
; ford. Ferenczi Sandor, Pet? Katalin, Vajda Julia; 1995
- 5.
Tomegpszichologia. Tarsadalomlelektani irasok
; ford. Partos Zoltan, Szalai Istvan; 1995
- Totem es tabu
- Id?szer? gondolatok a haborurol es a halalrol
- Tomegpszichologia es en-analizis
- Kell-e haboru?
- 6.
Osztonok es osztonsorsok. Metapszichologiai irasok
; ford. Berenyi Gabor, Majay Peter, Szalai Istvan; 1997
- 7.
A farkasember. Klinikai esettanulmanyok II.
; ford. Bart Istvan, Berenyi Gabor, Schulz Katalin; 1998
- Tanulmanyok a hiszteriarol. Reszletek
- Egy kisgyermekkori neurozis tortenete. "A farkasember"
- "Gyereket vernek". Adalek a szexualis perverziok keletkezesenek megismeresehez
- A n?i homoszexualitas egy esetenek pszichogeneziser?l
- 8.
Ujabb el?adasok a lelekelemzesr?l
; ford. Lengyel Jozsef, atdolg. Er?s Ferenc; 1999
- 9.
M?veszeti irasok
; ford. Bokay Antal et al., szerk. Er?s Ferenc, Argejo Eva; 2001
- Harom ertekezes a szexualitasrol
; ford., el?szo Ferenczi Sandor, utoszo Reke Lajos; Kotet, Nyiregyhaza, 1995
- (
Harom ertekezes a szexualitas elmeleter?l
cimen is)
- Albert Einstein?Sigmund Freud:
Haboru, de miert?
; essze
Iszak Aszimov
, ford. Bodnar Gyorgy, Toth Gergely; Gloria, Bp., 1998 (
Hiressegek levelei
)
- Sigmund Freud?Ferenczi Sandor:
Levelezes, 1-6.
; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal Andre, keziratatiras Ingeborg Meyer-Palmedo; kozread. a Thalassa Alapitvany; Thalassa Alapitvany?Polya, Bp., 2000?2005
- Sigmund Freud. Valogatas az eletm?b?l
; val., el?szo, jegyz., bibliografia Er?s Ferenc, ford. Bart Istvan et al.; Europa, Bp., 2003
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Freud az aeiou enciklopediaban
- Freud az internetes filozofia-enciklopediaban
- Sigmund Freud ? birthplace Pribor ? Czech republic
- Harmat Pal:
Freud, Ferenczi es a magyarorszagi pszichoanalizis. A budapesti melylelektani iskola tortenete, 1908?1993
; 2. atdolg., b?v. kiad.; Bethlen, Bp., 1994
- Howard Gardner:
Rendkivuliek. Kiveteles egyenisegek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portrei es ?hetkoznapi rendkivulisegunk"
; ford. Farkas Eva; Kulturtrade, Bp., 1998 (
Mesterelmek
)
- Phil Mollon:
Freud es a "teves emlekezes" tunetcsoportja
; ford. Ulkei Zoltan; Alexandra, Pecs, 2003 (
Posztmodern talalkozasok
)
- Smid Robert:
Sigmund Freud es Jacques Lacan papirgepei. A pszichoanalizis inherens mediumarcheologiai diskurzusa
; El?retolt Hely?rseg Iroakademia?Karpat-medencei Tehetseggondozo Nonprofit Kft., Bp., 2019
- Kapas Istvan:
Pszichoanalizis, ideologia, tarsadalom. A magyar Freud-recepcio tortenetehez
; Oriold, Bp., 2020
- Mikkel Borch-Jacobsen:
Freud paciensei. Mitosz es valosag
; ford. N. Kiss Zsuzsa; Corvina, Bp., 2022
|
---|
szakteruletek
| | |
---|
mentalis zavarok
| |
---|
diagnosztika
| |
---|
terapia
| |
---|
kapcsolodo
temak
| |
---|
nevezetes
kutatok
| |
---|
jelent?s
intezetek
| |
---|
szervezetek
| |
---|
listak
| |
---|
|