Sziria a keleti felgomb 35° es 43° hosszusagi fokai, illetve az eszaki felgomb 32° es 38° szelessegi korei kozott fekszik a Kozel-Keleten . Terulete 185?180 negyzetkilometer, amivel az orszagok meret szerinti rangsoraban a kozepmez?nyben talalhato. Az allamhatar hossza mintegy 2253 kilometer, ebb?l 193 kilometer tengerpart. Az allam legnagyobb szelessege nyugat-keleti iranyban kb. 830 kilometer, eszak?deli iranyban pedig kb. 740 kilometer.

Nyugaton Libanonnal es a Foldkozi-tengerrel , eszakon Torokorszaggal (egy rovid eszakkeleti szakaszon a Tigris a hatar a ket allam kozott), keleten Irakkal , delen pedig Irak mellett Jordaniaval es delnyugaton a Sziria altal hivatalosan el nem ismert, a sziriai Golan-fennsikot 1967 ota megszallas alatt tarto Izraellel hataros. Korabban Torokorszaggal szemben is hatarvita allt fenn az Antakya kozpontu Hatay tartomany kapcsan, de ez mara elult ? igaz, hivatalos szir terkepeken a hajdani es a jelenlegi hatart egyarant jelolik.

A termekeny, homokd?nes, csak keves tengerparti szirt altal megszakitott parti siksagot az eszak?deli iranyban huzodo, f?leg meszk?b?l es dolomitbol felepul? Alavita-hegyseg (arabul Nuszajrijja- vagy Anszarijja-hegyseg) es folytatasa, a libanoni es izraeli hataron huzodo Antilibanon valasztja el az orszag bels? reszeit?l. A Nuszajrijja- es a Zavija-hegyseg kozott huzodik a Szir-Jordan-arok sziriai szakasza, amely az Eurazsiai- es az Arab-tabla hatarvonala. Benne kanyarog az Orontesz , melynek volgye szinten termekeny, hasonloan a tenger fel?l erkez?, nedves legaramlatok hatasanak kitett nyugati lejt?khoz az Alavita-hegysegben, melynek legmagasabb csucsa, a Dzsabal Nabi Junisz 1575 meteres.

Az Antilibanon es a Alavita-hegyseg vonulatai kozott Homsz varosanal egy szoros talalhato, mely evezredek ota kedvelt kereskedelmi utvonal ? jelenleg is itt fut a libanoni Tripoliba men? autopalya es vasutvonal .

Az Antilibanonban emelkednek Sziria legnagyobb csucsai, koztuk az orszag legmagasabb pontja, a 2814 meteres Dzsabal as-Sajh (Sejk-hegy, izraeli megszallas alatt, ivrit neve Har Hermon) . Az orszag delnyugati csucskeben terul el a vulkanikus eredet? Hauran magasfold, amely a Foldkozi-tenger fel?l erkez? csapadeknak koszonhet?en az orszag legtermekenyebb ovezetei koze tartozik. A Haurannal kezd?dik a Harrat as-Sam elnevezes?, Jordania es Szaud-Arabia teruletere is atnyulo vulkanikus mez?; ennek resze a legmagasabb pontjan 1803 meteres Druz-hegyseg (Dzsabal ad-Duruz) , a sziriai druz szekta lakhelye.

Az orszag keleti felet egy kiterjedt fennsik uralja, amit hegylancok szelnek kette: a Ruvak-, az Abu Rudzsmajn-, a Rasid- es a Bisri-hegyseg eszakkeleti-keleti iranyban huzodnak egeszen az Eufrateszig . A hegylanctol delre fekv? hatalmas, szaraz, termektelen teruletek a Szir-sivataghoz tartoznak. A Torokorszag fel?l delkeleti iranyban Irakba tarto Eufratesz es a torok hataron magasodo hegyek kozti sik terulet, a Dzsazira jelent?s resze a mezopotamiai folyam mellekfolyoinak koszonhet?en termekeny es jol m?velhet?.

Az orszag teruletenek meglehet?sen csekely szazalekat, alig 1130?km²-t tesz ki a vizfelulet. Messze a legjelent?sebb vizfolyas az Eufratesz , amely a sziriai viztartalek mintegy 80%-at teszi ki. Az Eufratesz es a Dzsazirat atszel? egyik nagy mellekfolyoja, a Rakka varosanal belecsatlakozo Balih egyarant Torokorszagban ered; a masik fontos mellekfolyo, a Circesium okori romjainal Eufrateszbe futo Habur pedig a hatar szir oldalan fekv? Rasz al-Ajnnal bukkan felszinre, de ezt is szamos torok eredet? vizfolyas taplalja (a legfontosabb a Dzsagdzsag , amely Haszaka varosanal fut bele). Az Eufrateszt a jobb part fel?l ezzel szemben csak csekely vizhozamu, ideiglenes vizfolyasok taplaljak. 1968 ? 1973 kozott epult meg szovjet segitseggel Rakka felett a Tabaka-gat , amely a tervekkel ellentetben nem valtotta be a hozza f?zott remenyeket sem energiatermeles, sem az ontozhet? terulet novekedese tekinteteben. A gat reven jott letre a 80 kilometer hosszu Aszad-to , Sziria legnagyobb edesviz-felulete.

Az orszag deli, sivatagos videkein csak keves vizfolyas akad, kozuluk sok csak id?szaki, de ezek elengedhetetlenul fontosak az oazisok fenntartasahoz. A legfontosabb ezek kozul az Antilibanonban ered?, majd a Szir-sivatagban elenyesz? Barada , mely tobb agra szakadva evezredek ota taplalja azt az oazist, melynek teruleten Damaszkusz jott letre.

A nyugati orszagreszben jelent?s szerepet tolt be a Bibliabol is ismert Orontesz (arab neven al-Aszi), mely Libanonban ered es Torokorszagba tart, es vizet szinten el?szeretettel hasznaljak ontozesre.

Sziriaban alapvet?en a szubtropusi klima az uralkodo, mely azonban az orszag egyes tajain elter? modon jelentkezik. A tengerparti resz alapvet?en mediterran , igy meglehet?sen nagy mennyiseg? es?ben reszesul, de az Alavita-hegyseg es az Antilibanon lancai nagyreszt megakadalyozzak, hogy kelet fele is jusson a csapadekbol.

Az Alavita-hegyseg, a torok hatar hegyvidekei, illetve a sivatag peremen huzodo hegyek altal hatarolt terulet felszaraz, sztyeppi jelleg?: itt atlagosan evi 750-1000 millimeter csapadek hullik, zommel a november es majus kozti id?szakban. Az atlagos kozeph?merseklet 7,2?°C januarban es 26,6?°C augusztusban. A fagy ebben a regioban ismeretlen, ho legfeljebb az Alavita-hegyseg csucsain jelenik meg. Hasonlo viszonyok jellemzik az Antilibanontol keletre es? teruleteket, igy Damaszkusz videket is. Sziria legkeletebbi resze, az Eufratesz videke szinten sztyeppjelleg? terulet, hozzavet?leg 250 millimeternyi csapadekkal evente ? itt a viz els?sorban a folyokbol szarmazik. A nyar forro, de november es marcius kozott komoly fagyok is el?fordulnak.

A Ruvak-, az Abu Rudzsmajn-, a Rasid- es a Bisri-hegysegt?l delre es az Antilibanontol keletebbre es? videk kopar es szaraz, forro sivatag. Nyaranta gyakran emelkedik 43,3?°C fole a h?merseklet. Evente kevesebb mint 100 millimeternyi csapadek eri a teruletet. Februarban es majusban gyakoriak a homokviharok.

Az emberi tevekenyseg nagyreszt a mediterran parti savban osszpontosul, igy a termeszetes el?vilag itt szorult vissza a leginkabb. F?leg a magasabb regiokban maradt meg a bozotos jelleg? novenyzet (peldaul tamariszkuszfelek ), az Alavita-hegysegben pedig fenyvesmaradvanyok , a szarazabb kozponti reszeken pedig tolgyesek vannak. Az orszag tobb mint felet kitev? sztyeppi ovezetben a dombosabb videkeken a terpentin-pisztacia (Pistacia terebinthus) , a siksagon pedig a feher urom (Artemisia absinthium) a jellemz?, a Druz-hegysegben pedig tobb helyen s?r?, szaraz, tuskes macchia az uralkodo novenyzet.

Az allatvilag reszben mediterran, reszben sivatagi jelleg?, es a legzavartalanabb a sivatag es a sztyepp embert?l elkerult videkein. Ezeken a teruleteken szamos hull? - es izeltlabufaj osztozik. Az eml?soket els?sorban a ragcsalofajok (leghiresebbjuk a hazikedvenckent szerte a vilagon elterjedt, de a vadonban fokozottan veszelyeztetett sziriai aranyhorcsog ), illetve az ezekre es a madarakra vadaszo kisragadozok (szamos macskafele , voros roka , aranysakal , csikos hiena ) kepviselik. Az emberi tevekenyseg miatt a nagy termet?, legel? allatokkal egyutt a nagyragadozok szama is megcsappant, els?sorban a 20. szazadban . Az el?bbi csoportot ma mar joforman csak a golyvas gazella (Gazella subgutturosa) es a mezopotamiai damvad (Dama dama mesopotamica) kepviseli, mig az utobbiakra els?sorban a farkas helyi alfaja (Canis lupus arabs) , illetve a hegyekben el?, nagyon ritka sziriai barna medve (Ursus arctos syriacus) a pelda. Tervezik az arab bejza (Oryx leucoryx) visszatelepiteset. Sziria fontos madartelel?hely, szamos ritka faj (peldaul a lilebibic ) telel itt. A helyi madarvilag ritkasagai koze tartozik a kerecsensolyom (Falco cherrug) , a dogkesely? (Neophron percnopterus) , a kekcs?r? rece (Oxyura leucocephala) , vagy a tarvarju (Geronticus eremita) .

A sziriai kornyezetvedelem legsulyosabb gondjat a gyors utem? nepessegnovekedes jelenti, amely fokozott szennyezessel jar egyutt. A termekeny teruleteken osszpontosulo nepesseg ellatasa a mez?gazdasagi tevekenyseg kiterjeszteset igenyli, ami rombolja a termeszetes el?helyeket. A tullegeltetes es tulhalaszas is komoly karokat okoz. A szir kormany 1991 -ben a FAO tamogatasaval hozta letre els? termeszetvedelmi teruletet, a fallal korulvett Talila rezervatumot Palmura romvarosa kozeleben, ahol szamos sivatagi faj sikeresen szaporodik. Az orszag 1998 -ban csatlakozott a Ramszari egyezmenyhez az Aleppo kozeleben fekv? Szabhat al-Dzsabbul id?szakos to vedette nyilvanitasaval.

Hafez al-Aszad 2000 -ben bekovetkezett halalaig iranyitotta az orszagot, amikor kisebbik fia, Bassar el-Aszad vette at a hatalmat, amit azota is gyakorol. Az ifjabb Aszad jelent?sen enyhitett apja kemeny berendezkedesen, s?t az orszag nemzetkozi helyzeteben is komoly valtozasokat ert el. Noha Rafik Hariri libanoni elnok 2005 -os meggyilkolasa miatt, amit feltetelezesek szerint a szir titkosszolgalat szervezett meg, illetve irani kapcsolatai, tovabba a Hezbollah es a Hamasz tamogatasa miatt evekig megbelyegzett helyzetben volt, 2008 -ban katari kozvetitessel ismet felvette a diplomaciai kapcsolatot Libanonnal, Torokorszag altal pedig targyalasokba kezdett Izraellel , kilatasba helyezve, hogy az 1948 ota tarto hadiallapotot a Golan-fennsik visszaszolgaltatasa eseten hajlando bekevel lezarni. Ugyanebben az evben megkonnyitette a kulfoldi befektetesek orszagba aramlasat, es csokkentette az uzemanyag allami dotaciojat, ami a gazdasag kapitalizalodasa fele tett lepeskent ertelmezhet?.

Az egyiptomi esemenyek hatasara a sziriai ellenzek 2011. februar 4-re hirdette meg a ?harag napjat”, de a tervezett kormanyellenes tuntetesen nem jelent meg senki. A marcius kozepen vegul kisebb tuntetesek kezd?dtek Damaszkuszban, amiket a karhatalom gyorsan feloszlatott. Videken, mindenekel?tt Daraaban, Szanamajnban es Latakiaban ekkor tobb aldozatot kovetel? osszecsapasok alakultak ki a biztonsagi er?k es az 1963 ota ervenyben lev? szuksegallapot visszavonasat, valamint a szabadsagjogok biztositasat kovetel? tuntet?k kozott. A veres ellencsapasokkal parhuzamosan a kormanyzat reformokat es a szuksegallapot megszunteteset helyezte kilatasba. Marcius 29-en a kormany bejelentette lemondasat, ugyvezet?ve az addigi miniszterelnokot, Nadzsi el-Otarit neveztek ki.

A felkeles soran al-Aszad hadserege sorozatos kegyetlenkedeseket, meszarlasokat, tomeggyilkossagokat kovetett el az ellenuk harcolo, dezert?rokb?l allo Szabad Sziriai Hadsereg katonai, es polgari lakosok, n?k, gyerekek ellen. ^{[2] [3] [4] [5]} A kegyetlenkedesek merteket a helyszinen jelen lev? egyes nyugati ujsagirok a delszlav haboruhoz merhet?nek neveztek. ^[6] Oroszorszag es Kina ellenallasa miatt az ENSZ Biztonsagi tanacsa nem lepett fel a diktatura ellen, ^[7] de a tomeggyilkossagok az Aszad rezsim fokozatos elszigetel?desehez vezettek: a vilag szamos allama es szervezete, igy az Arab Liga, az Europai Unio, Torokorszag es az Egyesult Allamok is szembefordult a rezsimmel. ^{[8] [9] [10] [11] [12]} Az ENSZ es az Arab Liga sziriai kulonmegbizottjanak, Kofi Annan korabbi ENSZ f?titkarnak a kozvetitesevel megszuletett t?zszunet ^[13] 2012 aprilisi eletbe lepese el?tt a diktatura hadserege fokozta a civilek elleni terrort, ^[14] meg egy Torokorszag teruleten lev? menekulttabort is megtamadtak. ^[15] 2013 . augusztus 31 -en Barack Obama bejelentette, hogy a kongresszus felhatalmazasat fogja kerni Sziria megtamadasara. Barack Obama ramutatott, hogy meggy?z?dese szerint jogaban allna tamadast inditania, de az ugy fontossaga miatt a torvenyhozas vitajat es felhatalmazasat keri. ^[16]

Oroszorszag hadserege 2015-ben beavatkozott a sziriai polgarhaboruba Bassar el-Aszad elnok oldalan, es azota is legi tamogatast nyujt a szir kormanyer?knek. Putyin kizarta, hogy szarazfoldi er?kkel reszt vegyenek a haboruban, azonban tobb forras arrol szamolt be, hogy orosz katonai tanacsadok iranyitjak a kormanyer?k hadm?veleteit. Az orosz legier? belepese ota hatalmasat fordult a polgarhaboru menete, az eddig gy?zelemre allt lazadok es iszlamistak jelent?sen visszaszorultak az orosz legier? sz?nyegbombazasai miatt. Az oroszok rengeteg uj fegyvert kiprobaltak elesben Sziriaban, ami meglepte a nyugati vilagot. Sokan vadoltak az oroszokat, hogy az Iszlam Allam es mas terrorszervezetek helyett a mersekelt ellenzeki er?ket, koztuk a Szabad Sziriai Hadsereg nev? koaliciot bombazza, azonban ezt az oroszok tagadjak. Atlagban 10-b?l 2-3 bombazas ment a nemzetkozileg is terroristanak min?sitett csoportoknak.

Putyin elnok 2016 marciusaban bejelentette,hogy a Sziriaban allomasozo hader?nek egy reszet kivonja, elmondasa szerint elertek a celjukat a fegyveres er?k. Kes?bb az oroszok bejelentettek, hogy a sziriai hadm?veleteknek nincs vege, tovabbra is tamogatni fogjak Aszad elnokot, es azt is elmondtak ha kell, barmikor vissza tudjak kuldeni a kivont er?ket.

2016. februar 27-en eletbe lepett egy t?zszunet, amit Oroszorszag es az Egyesult Allamok kezdemenyezesere kotottek. A fegyvernyugvas nem vonatkozik az ENSZ altal terrorszervezetnek min?sitett csoportokra, koztuk az Iszlam Allamra , es az An-Nuszra Frontra . A fegyvernyugvas betartasat az Egyesult Allamok es Oroszorszag ellen?rzi washingtoni, moszkvai, ammani, latakiai kozpontokbol, valamint az ENSZ genfi szekhelyer?l. Ha ujraindulnak a fegyveres harcok, Washington es Moszkva ertesiti a bekefolyamatot tamogato tobbi orszagot.

Sziria prezidencialis koztarsasag, amelyet a CIA ertekelese szerint egy autoritarius katonai rezsim iranyit. ^[17] Az orszag jelenleg ervenyes alkotmanya 1973 . marcius 13 -an lepett ervenybe.

A torvenyhozo testulet a 250 kepvisel?b?l allo, egykamaras Madzslisz as-Saab (nagyjabol Nemzetgy?lesnek fordithato), melynek tagjait negyevente valasztjak. A torvenyesen m?kod? partok ? legnagyobbjuk a koztarsasagi elnok vezetese alatt allo Baasz Part ? a Nemzeti Progressziv Frontba tomorulve vesznek reszt a nemzetgy?lesi munkaban. A vegrehajto hatalom feje a koztarsasagi elnok: ? nevezi ki az elnokhelyetteseket, illetve a miniszterelnokot es annak helyetteseit.

A szir hadsereg negy fegyvernemb?l all, a szarazfoldi er?kb?l, a legvedelemb?l, a legier?b?l es a flottabol. Sorozasos hader?, a szolgalati id? 30 honap. A hader?ben aktiv szolgalatot teljesit? katonak osszletszama 319?000, a tartalekosoke pedig 354?000 f?. A hadfelszereles nagyreszt szovjet eredet?, a hideghaboru idejeb?l szarmazik.

• Varosi lakossag aranya: 60% (2020)
• Nepesseg: 17,5?18,4 millio f? (2020-as becsles) ^{[18] [19]}

• 1. Aleppo
• 2. Damaszkusz
• 3. Homsz
• 4. Hama
• 5. Latakia

Az orszagban a hivatalos nyelv az arab , de a lakossag egy resze a kurdot , az ormenyt vagy az ujarami nyelveket (peldaul az asszirt) beszeli. Idegen nyelvkent az angol es a francia elterjedt.

A lakossag 90%-a arab , 6%-a kurd , 2%-a ormeny , 2%-a asszir es egyeb nemzetiseg?.

A lakossag 89%-a muszlim ? ebb?l 79% szunnita , a maradek: 7%-ban alavita , 2%-ban druz , 1%-ban pedig siita .

A lakossag mintegy 10%-at kitev? kereszteny vallasuak kb. 55-60%-a ortodox hit? es az antiochiai ortodox egyhaz tagja, kb. 15-20% pedig katolikus , szinte kizarolag keleti katolikus . A tobbi kereszteny miafizita ( szir ortodox egyhaz es ormeny apostoli ortodox egyhaz ), ill. nesztorianus , s mas kevesbe jelent?s kereszteny felekezetek tagja.

Hafez el-Aszad ( Bassar el-Aszad apja) hatalomra kerulese ota a zart, titokzatos, meglehet?sen ismeretlen kozosseget alkoto alavitak iranyitottak az orszagot, es az egyeb muszlim felekezetek csak azota ismerik el muszlimnak az egyebkent iszlamhoz kepest meglehet?sen szels?seges nezeteket vallo alavitakat.

Az elsopr? tobbsegben Druz-hegysegben el? druzok szektaja az iszmailita siitabol n?tte ki magat, iszlamhoz sorolasa azonban nem egyertelm?en elfogadott.

2010-ben az egeszsegugy kiadasai a GDP 3,4%-at tettek ki. 2008-ban 14,9 orvos, es 18,5 apolo jutott 10?000 lakosra atlagban. 2010-ben a varhato atlagos elettartam 75,7 ev (ferfiaknal 74,2, n?knel 77,3 ev).

A polgarhaboru kitorese ota hatalmas gazdasagi szankciok sujtjak a szir gazdasagot. A kereskedelem korlatozva van az Arab Liga , Ausztralia , Kanada , az Europai Unio , valamint europai orszagok ( Albania , Izland , Liechtenstein , Macedonia , Moldova , Montenegro , Norvegia , Svajc ) Gruzia , Japan , Torokorszag , es az Amerikai Egyesult Allamok -ban.

A polgarhaboru kezdete ota becslesek szerint Sziria gazdasaga 45 szazalekot zsugorodott. A munkanelkuliseg otszorosere emelkedett, a szir valuta erteke egyhatodara esett a haboru el?tti ertekenek. A haboru kitorese ota a keletkezett kar elerheti a 237 milliard amerikai dollart az Egyesult Nemzetek Szervezete szerint (2015). Hozzavet?legesen a szir GDP 2007-ben 40 milliard dollar korul mozgott.

A folyamatos haboru miatt a szir gazdasag eleve megbizhatatlan beveteli forrasokra tamaszkodik, mint peldaul az apado vam es nyeresegado es nagyban fugg az irani hitelekt?l.

Az orszag teruletenek mintegy 32%-a, azaz korulbelul 5,94 millio hektar alkalmas foldm?velesre, amelynek mintegy 83%-at (4,94 millio hektart) m?velnek is. A m?velhet? foldterulet mintegy 62%-a (3,7 millio hektar) az eszaki hatarnal fekv? Aleppo es Haszaka, illetve az Eufratesz menti Rakka tartomanyokban helyezkedik el. A term?terulet mintegy hatodan ? zommel szinten az eszaki tartomanyokban ? ontozeses m?veles folyik, amelyben nagy szerepe van az orszag 225 gatjanak, es kulon miniszterium felugyeli. A harom tartomanyban termelik meg az orszag gabonajanak es gyapotjanak zomet ? Haszaka tartomanybol szarmazik mindket termeny 50%-a. A tengerparti tartomanyokban a teli, a deli es kozeps? tersegben a nyari gyumolcsok es zoldsegek termelese a jellemz?. A mediterran eghajlatu parti siksagon narancs- es citromultetvenyeket, sz?l?t es olajfaligeteket m?velnek, a termeketlen videkeken pedig tevet, juhot es kecsket tartanak.

A nepesseg 48%-a videken el, es 1993-ban a teljes munkaer? mintegy 22,5%-a dolgozott a mez?gazdasagban. Ugyanekkor a GDP 28%-at a mez?gazdasagi termeles adta, es a termenyexport az orszag kivitelenek mintegy 60%-at tette ki az olajat es szarmazekait leszamitva. ^[20]

Sziria terulete asvanykincsekben (k?olaj, foszfat, mangan- es vaserc, k?so) gazdag. Iparara a petrolkemiai ipar, a m?tragyagyartas, a textil- es az elelmiszeripar a jellemz?. A kezm?iparnak (b?r) meg mindig nagy a jelent?sege.

Exportcikkek: nyersolaj, olajtermekek, textil, elelmiszerek. Importcikkek: gepek es jarm?vek, elelmiszerek, el?allat, femek es femtermekek, vegyszerek. F?bb kereskedelmi partnerek: Nemetorszag , Olaszorszag , Torokorszag , Franciaorszag , Kina , Libanon , Del-Korea .

Sziria infrastrukturaja kozepesen fejlett, az utak jo min?seg?ek. A kozuthalozat az orszag nyugati reszen van a legs?r?bben kiepitve. Az infrastruktura a sziriai polgarhaboru ideje alatt kozepes mertek? karokat szenvedett. Az orszag legfontosabb autopalyai:

M1-es: Az orszag harom tengerparti nagyvarosat (Latakiat, Tartuszt, es Banijaszt) koti ossze.

M5-os: Sziria bels?, szarazfoldi teruletenek legfontosabb autopalyaja. Damaszkuszt, Homszt, Hamat, es Aleppot koti ossze.

M4-es: Szarakibot, Idlibet es Latakiat koti ossze.

A sziriai egy hagyomanyos tarsadalom, hosszu m?vel?destortenettel. Fontos a csalad, a vallas, a tanulas, az onfegyelem es a tisztelet.

Az oktatas Sziriaban teritesmentes es kotelez? 6-tol 12 eves korig. Az iskolaba jaras 6 ev altalanos iskolai evb?l all, amelyet 3 ev el?keszit? vagy szakmai gyakorlat id?szaka, valamint a 3 eves gimnaziumi vagy szakmai program. A masodik 3 eves blokk a fels?oktatasba bekerules alapjait fekteti le a diakok reszere. A teljes beiratkozasok szama az uto gimnaziumi kepzest ado iskolakba korulbelul 150 000. Az irastudatlansag aranya a sziriai n?k koreben a 15 es id?sebbek figyelembe vetele eseten 9,3%, mig ez az arany a ferfiaknal 7,8%. Sved jelentesek szerint a sziriai kormany dolgozik azon, hogy felemeljek a kotelez? iskolazottsagot egeszen 16 eves korig. A tankonyveket az Oktatasi Miniszterium fizeti minden diak szamara az alapozo altalanos iskolaktol kezdve egeszen az egyetemig, osztonozve a diakokat a tanulasra. Nem sziriai lakosok is reszt vehetnek az oktatasban az orszagban, de ez esetben az Oktatasi Miniszterium engedelyet kell kerni el?zetesen. ^{[ forras? ]}

Az UNESCO altal elismerten a vilag kulturalis oroksegehez tartozik Sziriaban:

• Damaszkusz ?si varosa;
• Boszra ?si varosa;
• Palmura romjai;
• Aleppo ?si varosa;
• A Krak des Chevaliers es a Szaladin-citadella .

• Avraam Russo enekes

A sziriai konyha magaban foglalja egyreszt az arab gasztronomiai hagyomanyokat, valamint az orszagban a szazadok soran megtelepedett nepek es kulturak etkezesi es etelkeszitesi szokasait.

A sziriai konyha legf?bb alapanyagai a padlizsan , cukkini , fokhagyma , baranyhus, juhhus, szezammag , rizs , csicseriborso , lobab , lencse , kaposzta , karfiol , sz?l?level, pacolt feherrepa, uborka , paradicsom , olivaolaj, citrom , citromle, menta , pisztacia , mez es a gyumolcsok rendkivul szeles valaszteka.

A sziriai gasztronomiaban rengeteg 13. szazadi eredet? receptet meg?riztek. Az etkezest a meze vagy mazza nyitja, amely el?etelek gyanant szolgalo menusor. Felvezeteskent kenyeret adnak, amit kovet a kave , azutan edessegek vagy gyumolcsok. A mezebe tartozik a f?szeres, vagy porkolt padlizsan, a fatteh (mely keszulhet husbol, vagy pedig marha- esetleg juhzsirbol, zoldsegekb?l, baromfibol), a toltott padlizsan es tejes etelek, mint sakeria (f?tt joghurt), sanklis (juh- vagy tehensajt), muszaka vagy kask (joghurtfele).

A sz?l?levelet toltelekkel keszitik (hasonlo jelleg? etel, mint Europaban a toltott kaposzta). A toltelek lehet daralthus es rizs f?zve, forron talalva, vagy rizs es zoldsegek, hidegen esetleg melegen talalva.

Itt is, mint szamos kornyez? orszagban elterjedt a kebab . A bulgur es kulonfele modon elkeszitett daralthusok keverekeb?l keszul a kubeh nev? fasirt, amely egy altalanos es szinte mindennapos fogas az egesz levantei konyhan.

Daralthussal (lehet marha vagy birka), dioval es rizzsel toltott padlizsanbol, esetleg cukkinib?l keszul a mahsi.

Az utcai etelek kozul a legnepszer?bbek a buzah (fagylaltszer? edesseg), a falafil (f?szeres pogacsa), a ka'ak (kenyerfele, amelyet szokas sajttal vagy vajjal enni), a manakis (hussal toltott teszta, mely kivalo uzsonnanak) es a sawarma (szeletelt, pacolt hus kenyerbe vagy hosszukas kenyerbe toltve).

Juh-, tehen- es tevetejb?l szamos sajtfeleseget keszitenek az orszagban. Fogyasztanak enyhen alkoholos italokat, mivel azokat az iszlam nem tiltja annyira, mint az er?sebb, tomenyebb szeszek fogyasztasat. A kavezas a mindennapi elet szerves resze.

A nem arab latogatok szama 2002-ben elerte az 1,1 milliot, amely tartalmazza az osszes latogato szamat, nem csak a turistaket. Az osszes arab latogato 2002-ben osszesen 3,2 millio, a legtobb Libanonbol , Jordaniabol , Szaud-Arabiabol es Irakbol . 2000-ben a turizmus a 6%-at adta a szir GDP-nek. 2011 ota a turistak szama folyamatosan esik. ^{[ forras? ]}

A legnepszer?bb sport az orszagban a labdarugas , a kosarlabda , az uszas es a tenisz . Sok nepszer? labdarugocsapat szekhelye Damaszkusz, Aleppo, Homsz, Latakia stb.

• Sziria vilagoroksegi helyszinei

• Sziria.lap.hu ? Linkgy?jtemeny