Csehorszag nagyreszt az eszaki szelesseg 48. es 51., a keleti hosszusag 12. es 19. foka kozott fekszik. (Kis resz atnyulik az 51. foktol eszakabbra is.)

Csehorszag felszine igen valtozatos. Az orszag nyugati reszen fekv? tortenelmi Csehorszag nagy resze a Cseh-medence az Elba ( csehul: Labe ) es a Moldva ( csehul: Vltava ) volgyevel. A medencet jellemz?en alacsonyabb roghegysegek olelik korbe, mint peldaul a Szudetakhoz tartozo Orias-hegyseg . Itt van az orszag legmagasabb pontja, az 1603 m magas Sn??ka . Az orszag keleti reszet elfoglalo Morvaorszag legnagyobb tajegysege a Morva-medence , amit a Cseh-medencet?l a Cseh?Morva-dombsag valaszt el. A Morva-medence legnagyobb folyoja a Morva csehul: Morava , de itt ered az Odera is. Eszaki hataran a Szudetak huzodnak.

Az egyetlen tengerrel sem hataros Csehorszagbol harom vizfolyas omlik a tengerbe, egy-egy az Eszaki - a Balti - es a Fekete-tengerbe . Csehorszag mindmaig berli a versailles-i bekeszerz?des 363. cikkelyevel Csehszlovakianak itelt teruletet, a 30?000?m ² -es Moldauhafent a hamburgi kikot?ben: itt rakodjak at a folyokon lehajozott arukat a tengerjaro hajokra. A teruletet Nemetorszag 2028-ban kapja vissza.

Csehorszag teruletenek mas orszagokba benyulo kiszogellesei:

• a?i ,
• frydlanti ,
• ?luknovi ,
• broumovi ,
• javorniki ,
• osoblahai ,
• b?eclavi (avagy thayai haromszog ).

Az orszag novenyfoldrajzilag az eszaki florabirodalom kozep-europai florateruletehez tartozik. A Termeszetvedelmi Vilagalap beosztasa szerint Csehorszag negy okoregio :

• a kozep-europai kevert erd?k,
• a pannon kevert erd?k,
• a nyugat-europai t?level? erd?k,
• valamint a Karpatok erd?inek

hatarterulete.

Csehorszagban negy nemzeti park van. Ezek a Krkono?ei Nemzeti Park , ( bioszfera-rezervatum ), a ?umavai Nemzeti Park (bioszfera-rezervatum), a Podyji Nemzeti Park es a Cseh-Svajc .

Europaban itt talalhato a legtobb litium , a kitermeles a vilag litium-igenyenek 3?%-at fedezi. ^[11]

Banyasznak meg jelent?s mennyiseg? uranercet es grafitot is.

Csehorszag eghajlata nedves kontinentalis, meleg nyarakkal es viszonylag felh?s, csapadekos, hideg telekkel. A teli es a nyari h?mersekleti ertekek kozott a szarazfoldi elhelyezkedes miatt viszonylag nagy a kulonbseg. ^[12]

A tengerszint feletti magassag nagyban befolyasolja az adott teruleten uralkodo h?mersekleti viszonyokat. Minel magasabban fekszik egy adott terulet, a h?merseklet annal alacsonyabb, illetve a lehullo csapadek mennyisege annal magasabb. A legtobb csapadek a Jizera-hegysegben fekv? Bily Potokban , mig a legkevesebb a Praga kornyeki Lounyi jarasban hullik. Mindezeken felul fontos a hegyek elrendez?dese. Osszessegeben ezeknek koszonhet?, hogy az orszag eghajlata elegge valtozatos.

A Sn??ka , az orszag legmagasabb pontja kornyeken az atlagh?merseklet mindossze ?0,4 Celisus-fok, mig a Del-morvaorszagi keruletben ez akar 10 fokkal melegebb ertek is lehet. Hasonloak a korulmenyek Pragaban is, bar ott jelent?s a varosi elet okozta hatasok is.

A leghidegebb honapok altalaban januar, februar es december. Ezekben a honapokban a hegyeket, es neha a varosokat, illetve az alacsonyabban fekv? teruleteket is ho boritja. Marciustol majusig a h?merseklet gyorsan emelkedik, ilyenkor naprol napra jelent?sen atalakul az id?jaras. Nap kozben a legnagyobb h?merseklet-ingadozasok aprilisban vannak. Az olvado ho miatt tavasszal altalaban megn? a folyok vizallasa, ami neha arvizekhez vezet.

Az ev legmelegebb honapjai a junius, a julius, es az augusztus. Nyaron altalaban 20 fokkal magasabb a h?merseklet, mint telen. Nem ritka a 30 fok feletti h?merseklet sem. A nyarra jellemz?ek az es?s id?szakok es a viharok.

Az ?sz szeptemberben koszont be, am ekkor meg meleg es csapadekos az id?jaras. Oktoberben a h?merseklet 10-15 fok ala csokken, es a lombhullato fak megvalnak a koronaiktol. Novemberben a h?merseklet fagypont korul ingadozik.

A valaha mert legalacsonyabb h?mersekletet 1929-ben ?eske Bud?jovice mellett Litvinoviceben jegyeztek fel. Ekkor a h?mer? higanyszala ?42,2 foknal allt meg. Az eddig mert legmelegebb, 40,4 fok Dob?ichoviceben , Praga kornyeken volt 2012-ben. ^[13]

A legtobb es? nyaron hullik le. Praga kornyeken a legalabb 0,1?mm csapadekot hozo napok atlagos szama szeptemberben es oktoberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akar 10?mm es? is hullhat) sokkal jellemz?bbek majusban es augusztusban (atlagosan 2-2 ilyen nappal). ^[14]

Csehorszag pluralista tobbpartrendszer? parlamentaris kepviseleti demokracia, ahol a kormany elen a miniszterelnok all. Parlamentje , a csehul: Parlament ?eske republiky ketkamaras, alsohaza a 200 f?s kepvisel?haz ( csehul: Poslanecka sn?movna ), fels?haza pedig a 81 f?s Szenatus ( csehul: Senat ).

1993 es 2012 kozott a koztarsasagi elnokot a parlament ket haza kozosen valasztotta meg, es egy szemely legfeljebb ket cikluson keresztul tolthette be a tisztseget. 2013 ota kozvetlenul valasztja a nep a koztarsasagi elnokot. Az elnok hivatalosan az allamf? , azonban nagyon keves kozvetlen hatalma van. Ezek kozott a legfontosabbak, hogy torvenyt visszakuldhet a parlament ele, a Szenatusnak javaslatot tehet a megvalasztando alkotmanybirakrol es nehany specialis helyzetben feloszlathatja a parlamentet. ? nevezi ki a miniszterelnokot, es az ? javaslatara a kormany tobbi tagjat. 2013-tol a parlament helyett a nep valasztja meg. ^[18] Milo? Zeman volt az els? kozvetlenul megvalasztott koztarsasagi elnok.

A miniszterelnok a kormany feje, es sokkal jelent?sebb szerepe van, mint a koztarsasagi elnoknek. Meghatarozhatja az orszag bel- es kulpolitikajanak alapvet? elveit, mozgosithatja a parlamenti tobbseget, es kivalaszthatja kormanyanak tagjait.

A kepvisel?haz tagjait negyevente kozvetlenul valasztjak meg. A valasztasokon az 5%-ot elert partok kozott a valasztasokon megszerzett szavazatok aranyaban osztjak el a kepvisel?i helyeket. Az orszag a kozigazgatasi regiok beosztasanak megfelel?en 14 valasztasi korzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanacs utodja, a Kepvisel?haz vette at a volt Csehszlovakia parlamentjenek jog- es felel?ssegi koreit.

A fels?hazba minden valasztasi korzet egy ketfordulos valasztasi rendszer eredmenyekepp hat evre kuld 1-1 kepvisel?t. Itt minden paros ev ?szen a valasztokeruletek harmadaban tartanak valasztasokat. Az els? valasztasokat ebben a rendszerben 1996-ban tartottak. Akkor elter? id?szakra valasztottak meg a kepvisel?ket. A Szenatus nem orvend tul nagy nepszer?segnek, ezeken a valasztasokon az els? korben 30, a masodik korben 20%-a vesz reszt a valasztoknak.

Az orszag kulpolitikajanak egyik legmeghatarozobb alakitoja az a teny, hogy tagja az Europai Unionak. Az orszag miniszterelnoke volt 2009 els? feleveben az EU Tanacs soros elnoke .

A hivatalos cseh politika tamogatja a Mianmarbol , Moldovabol es Kubabol erkez? menekultek integralodasat. ^[19]

A cseh hader? reszei a Hadsereg , a Legier? es a kulonleges tamogato egysegek. A hadsereg f?parancsnoka az orszag koztarsasagi elnoke. 2004-ben alakult at a szervezet professzionalis alakulatta, s ekkor toroltek el a kotelez? sorkatonai szolgalatot. Csehorszag 1999. marcius 12-e ota a NATO tagja. 2006-ban a koltsegvetes 1,8%-at forditottak honvedelmi celu kiadasokra. A NATO tagjakent tobb nemzetkozi programban is reszt vesznek. Ilyenek az ISAF es a KFOR . Afganisztanba es Koszovoba is kuldtek bekefenntarto katonakat. Fontosabb felszereltseguk koze tartozik a JAS 39 Gripen tobbfunkcios harci repul?gep, az L?159 ALCA , a Mi?24 harci helikopter, valamint a Pandur II , az OT?64 , az OT?90 , a BVP?2 harci jarm?vek, valamint a cseh fejlesztes? T?72 (T?72M4CZ) tank.

2000 ota Csehorszag kozigazgatasilag 13 regiora csehul: kraj es a f?varosra, Pragara tagolodik. Minden regionak kulon Regionalis Tanacsa csehul: krajske zastupitelstvo van, melyek elen a hejtman (magyarul elnok) all. Pragaban ezeknek a szerveknek a hataskoret a Varosi Tanacs es a polgarmester tolti be.

Az 1999-ig fennallt regi 76 korzet (okres) elvesztette regi jelent?seget. Ma ezek teruleti korzetek, illetve kulonboz? allami szervezetek kozpontjai vannak a regebben fontosnak tartott varosokban. ^[20]

2019-ben a nepesseg 10,6 millio f? volt.

2013-as adatok alapjan egy n? atlagosan 1,29 gyermeknek ad eletet, mely alatta van a nepesseg fenntartasahoz szukseges 2,1-nek. Ez a vilagon az egyik legalacsonyabb szaporodasi rata. ^[21] 2014-ben az ujszulottek 45%-a hazassagon kivul szuletett. ^[22] 2013-ban az atlagos varhato elettartam 77,56 ev (74.29 ev a ferfiaknal es 81,01 ev a n?knel). ^[21]

A 2011 -es nepszamlalas el?zetes eredmenye alapjan Csehorszag lakossaganak nagy resze (63,7%-a) cseh . ?ket a morvak (4,9%), szlovakok (1,4%), lengyelek (0,4%), nemetek (0,2%) es a szileziaiak (0,1%) kovetik. Mivel a nemzetisegi hovatartozasra vonatkozo kerdesre nem volt kotelez? valaszolni, igy tobben (26%) uresen hagytak ezt a reszt. ^[24] Egyes becslesek szerint mintegy 250?000 roma lakik az orszag teruleten. ^{[25] [26]}

Cseh- es Morvaorszagban a kes? kozepkor ota jelent?s szamban eltek nemetek. ^[27] 1930-ban a mai Csehorszag terulete nepessegenek mintegy 30%-a ? 10 674 386 f?b?l 3 149 820 f? ? volt nemet nemzetiseg?. Jelenletuk az onallo Csehszlovakia megalakulasaval valt eget? politikai kerdesse, amikor is egyes teruleteken felmerult az Ausztriahoz, illetve Nemetorszaghoz valo csatlakozas igenye ? a teljes allamon belul letszamuk ekkor jelent?sen meghaladta az allamalkoto nemzetnek szamito szlovaksaget. Noha ezen igenyek nem teljesultek, az 1930-as evekben ? nemet nemzetiszocialista tamogatas mellett ? szamottev?en meger?sodtek a csehorszagi nemetseg szeparatista torekvesei. ^[28] Jelenletukre hivatkozva kerulhetett sor 1938-ban a muncheni egyezmenyre , melynek eredmenyekent a Harmadik Birodalom annektalta a cseh es morva hatarvidek ? gyakori osszefoglalo nevukon a Szudetavidek ? nemet tobbseg? teruleteit, tobb ponton tul is terjeszkedve az eredend?en sem teljesen eles etnikai hatarvonalon. A masodik vilaghaboru lezarultat es a naci Nemetorszag totalis osszeomlasat kovet?en az ujjaalakulo Csehszlovakia vezetese, a gy?ztes nagyhatalmak egyetertesevel, a nemet nepesseg kitelepitese mellett dontott . Ennek eredmenyekent rovid id?n belul kozel harommillio nemetet telepitett ki a csehszlovak allamhatalom Nemetorszag amerikai es szovjet megszallasi ovezeteibe, ^[29] illetve Ausztriaba. A szervezett kitelepiteseket szamos helyszinen alulrol szervez?d? eluldozes, pogromok es tomeggyilkossagok kisertek. ^[30] A kovetkez? evtizedekben folyamatosan fogyott a megmaradt csehorszagi nemetseg lelekszama, 2011-ben mindossze 25 221 f? vallotta nemet nemzetiseg?nek (is) magat. ^[31] Az elneptelened? hatar menti teruleteket reszben Csehszlovakia mas reszeir?l bekoltoz?kkel nepesitettek be ujra (tobbek kozt Del-Szlovakiabol kitelepitett magyarokkal is, akik zome a haborut kovet? evek enyhulesevel visszakoltozott eredeti lakohelyere), de szamos telepules teljesen elneptelenedett vagy csak szignifikansan kisebb lakossagszammal maradt fenn. A haborus emberveszteseg es a Csehorszagot is erint? holokauszt mellett (lasd alabb) a nemetek kitelepitese a legf?bb oka annak, hogy az 1950 ota szinte toretlen novekedes dacara maig sem erte el Csehorszag nepessege az 1940-es csucserteket ? akkor 11 159 359 f?, 2020-ban 10 700 150 f? elt a mai Csehorszag teruleten. ^[32]

A tortenelmi Csehorszagban es Morvaorszagban 1930-ban elt 118?000 zsido majdnem teljesen elt?nt a naci Nemetorszag altal inditott holokauszt kovetkezteben. ^[33] 2005-ben nagyjabol 4000 zsido lakott az orszagban. ^[34] Jan Fischer volt miniszterelnok vallasat es eredetet tekintve is zsido. ^[35]

A cseh Belugyminiszterium nyilvantartasa alapjan 436?116 kulfoldi elt Csehorszagban. ^[36] Kozuluk a legtobben ukranok (132 481), szlovakok (75 210), vietnamiak , (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), nemetek (14 156), moldavok (10 315), bolgarok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kinaiak (5314), britek (4461), feheroroszok (4441), szerbek (4098), romanok (4021), kazakok (3896), osztrakok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciak (2356), horvatok (2351), bosnyakok (2240), ormenyek (2021), uzbegek (1969), macedonok (1787) vagy japanok (1581) voltak. ^[36]

A bevandorlasnak koszonhet?en 2007-ben majdnem 1%-kal n?tt az orszag nepessege. Evente atlagosan 77 000 ember valasztja ezt az orszagot uj otthonanak. ^[37] A vietnamiak mar a kommunizmus idejeben elkezdtek ide telepedni, mikor vendegmunkaskent varta ?ket az akkori csehszlovak allamvezetes. ^[38] Ma nagyjabol 70 000 vietnami el az orszagban. ^[39] Az ukranokkal ellentetben a vietnamiak veglegesen itt akarnak maradni. ^[40]

A 20. szazad elejen Praga es Becs utan a harmadik legtobb cseh Chicagoban lakott. ^{[41] [42]} A 2006-os amerikai nepszamlalas adatai alapjan 1?637?218 amerikai mondta azt, hogy reszben vagy egeszben cseh szarmazasu. ^[43]

Csehorszag nepessege az egyik legkevesbe vallasos az egesz vilagon. A cseheket mar regota a vallasi tolerancia es kozombosseg jellemezte. ^[44] A 2011-es nepszamlalas szerint a nepesseg 79,4%-a ateista , agnosztikus vagy vallas nelkuli. (A valaszadok 34,2%-a mondta, hogy nincs vallasa, es 45,2%-a nem valaszolt a kerdesre.) A csehek 10,3?%-a romai katolikus , 0,8?%-a protestans (kozuluk 0,5?% a Cseh Testverek Egyhazanak hive, 0,4?% pedig huszita ). A fennmarado 9,4?% kisebb vallasok kovet?je. ^[45] 1991 es 2001, illetve 2001 es 2011 kozott a romai katolikusok aranya 39,0%-rol 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csokkent. A protestansok aranya ezalatt 3,7%-rol 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott. ^[46]

Az Eurobarometer egy 2005-os felmerese szerint ^[47] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten letezeseben, ^[48] a megkerdezettek 50?%-a szerint letezik valamilyen eleter? vagy lelek, mig 30?%-uk szerint semmilyen kuls? letez? nincs hatassal eletuk alakulasara.

2006-os adatok szerint a 2?740?780 cseh romai katolikus, 7645 gorog katolikus. Az orszagban ekkor 99 ferfi es 162 n?i szerzeteshaz volt. A katolikus vallas szervezetenek harom f? egysege

• a cseh egyhaztartomany ,
• a morva egyhaztartomany es
• a gorog katolikusokart osszefogo cseh apostoli exarchatus . ^[49]

Az egyik legfontosabb vallasi unnep julius 5. , Szent Cirill es Metod napja.

Csehorszag hagyomanyosan fejlett, ^[61] magas bevetel? ^[62] gazdasagu orszag, ahol az egy f?re es? GDP erteke az europai unios atlag 81%-a. ^[63] Csehorszag az egyik legstabilabb es legigeretesebb posztkommunista orszag. A 2008-ban kirobbant gazdasagi vilagvalsag kitorese el?tt gazdasaga evente 6%-kal b?vult. A novekedes ket forrasa az Europai Unioba , els?sorban Nemetorszagba iranyulo export es a kulfoldi befektetesek.

A gazdasag nagy resze magankezben van. Ezen szektorok koze tartozik a penzugyi es a telekommunikacios terulet. A hatalmon lev? jobbkozep kormany az energetika es a pragai repul?ter privatizalasat tervezi. Nemreg egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermel? 7%-os tulajdonreszenek ertekesiteseben, es a tervek kozott van a Bud?jovicky Budvar, narodni podnik sorgyar eladasa is. A Cseh Gazdasagi Szovetseggel kozosen 200-nem vegzett felmeres arra mutatott ra, hogy a cseh kozgazdaszok tobbsege tamogatja a tovabbi szektorokban vegrehajtando maganositast. ^[64]

Az orszag a schengeni ovezet resze, igy megszuntette a szomszedos allamokkal kozos hatarokon a hatarellen?rzest. 2007. december 21-t?l ellen?rzes nelkul lehet belepni Nemetorszag , Ausztria , Szlovakia es Lengyelorszag fel?l is. ^[65] Csehorszag 1995. januar 1. ota tagja a Kereskedelmi Vilagszervezetnek is.

Egy korabbi, szocialdemokrata vezetes? kormany tervei szerint Csehorszag 2010-ben vezette volna be az eurot , de a kes?bbi kormany 2007-ben ezeket a terveket felfuggesztette. ^[66] Kes?bb a penzugyminiszter 2012-t hihet?nek nevezte. ^[67] Ehhez azonban a kozpenzugyeket megreformalo csomagnak eletbe kellett volna lepnie. A legfrissebb tervek nem emlitenek datumot a bevezetes idejere vonatkozoan. ^[68]

Az OECD altal elvegzett PISA-meres szerint a cseh oktatasi rendszer jelenleg a vilagon a 15. legjobbnak szamit. Ezzel jobb teljesitmenyt er el, mint az OECD atlaga. ^[69]

Legismertebb cseh vallalatok: ?koda Auto (Volkswagen csoport tagja), KOH-I-NOOR (ceruzagyar), Plze?sky Prazdroj (Pilsner Urquell) (sorgyar), Staropramen (sorgyar), ?eska zbrojovka a.s. Uhersky Brod (sport, vadaszati es katonai celu l?fegyvergyar,CZ Partners SE tagja).

Csehorszag energiatermelese 10 TWh-val meghaladja a bels? keresletet. Ezt a mennyiseget exportpiacokon ertekesitik. A jelenlegi energiaszukseglet 30%-at atomer?m?vek biztositjak. Ez az el?rejelzesek szerint a jov?ben tovabb emelkedik. 2005-ben az energia 65,4%-at leginkabb szen alapu er?m?vekben allitottak el?. A vizenergiat is hasznosito megujulo forrasok mindossze az energiatermeles 4,6%-at tettek ki. A legnagyobb energiaforras az orszagon belul a temelini . Az orszag masik nagy nuklearis anyagokat hasznosito er?m?ve a Dukovany .

Csehorszag mindent megtesz annak erdekeben, hogy az energiatermelesben alig hasznalja az alacsony hatekonysagu barnak?szenet , es ezt hatekonyabb forrasokkal valtsa ki. Foldgazigenyenek 75%-at az orosz Gazpromtol , a fennmarado reszet pedig norveg vallalatoktol szerzi be. Oroszorszagbol a Baratsag k?olajvezeteken , Norvegiabol pedig Nemetorszagon keresztul jut el a foldgaz. Gazbol majdnem ketszer annyi fogy, mint elektromos energiabol. Olaj- es gazmez?k leginkabb Del-Morvaorszagban lelhet?k fel.

Cseppfolyos, illetve foldgazt Oroszorszag Ukrajnan, kisebb mertekben pedig Norvegia Nemetorszagon keresztul exportal Csehorszagnak.

2017-es becslesek alapjan ^[70] az export erteke 144,8 milliard USD, az importe 134,7 milliard USD.

Legf?bb kereskedelmi partnerek 2017-ben?: ^[71]

• Kivitel:    Nemetorszag 32,8%, Szlovakia 7,8%, Lengyelorszag 6,1%, Franciaorszag 5,1%, Egyesult Kiralysag 4,9%, Ausztria 4,4%, Olaszorszag 4,1%
• Behozatal:    Nemetorszag 29,8%, Lengyelorszag 9,1%, Kina 7,4%, Szlovakia 5,8%, Hollandia 5,3%, Olaszorszag 4%

Csehorszag az els? tiz orszag kozott van az internetes savszelesseget tekintve. ^[72] Az Europai Unioban 2010-ben itt volt a legtobb Wi-Fi felhasznalo. ^[73] 2008. Elejen tobb mint 800, jellemz?en helyi WISP m?kodott. ^{[74] [75]} Mindharom mobiltelefonos szolgaltato, a T-Mobile , Vodafone , Telefonica O2 es az U:fon internetszolgaltato is biztosit GPRS , EDGE , UMTS es CDMA2000 internetelerest is. Az allami tulajdonu ?esky Telecom lassitotta a szeles savu internet elterjedeset. 2004 elejet?l mas szerepl?k is belephettek a piacra, igy felgyorsult az ADSL es SDSL elterjedese. Ez, valamint a ?esky Telecom privatizacioja is hozzajarult a csokken? artrendhez.

2006. julius 1-jen a ?esky Telecomot megvasarolta a Spanyolorszag tobbsegi tulajdonaban allo nemzetkozi telekommunikacios tarsasag, a Telefonica csoport. A tarsasag neve ekkor valtozott Telefonica O2 Czech Republicra . 2012. aprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ tobbfele csomagban is elerhet?. A legmagasabb elerhet? sebesseg 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s es 120 Mbit/s letoltesi savszelessegevel egyre inkabb teret hodit a kabeltelevizios halozaton keresztul tovabbitott internetszolgaltatas.

A cseh gazdasag beveteleinek jelent?s resze az idegenforgalombol szarmazik. 2011-ben Pragaba utazott a hatodik legtobb turista. ^[76] 2001-ben az iparag 5,5%-kal, 118,13?milliard CZK -val jarult hozza az orszag GNP -jehez. Tobb mint 110 000 ember, a lakossag tobb mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban. ^[77] 2008-ban azonban, talan a hazai fizet?eszkoz, a korona magas erteke miatt es az ezzel egyutt novekv? arak, valamint az ezert elerhet? szolgaltatasok min?sege miatt csokkent Praga latogatottsaga. ^[78]

Emellett az utikonyvek egyre tobbet foglalkoztak azzal, hogy a taxik tularazottak, es magas a zseblopasok szama. ^{[78] [79]} Pavel Bem ? aki 2005 ota Praga polgarmestere ? azon dolgozott, hogy az ilyen kis sulyu b?ncselekmenyek szamanak csokkentesevel javitsa Praga megiteleset. ^[79] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopasokat leszamitva Praga igenis, biztonsagos varos. ^[80] Csehorszagban altalanossagban veve is alacsony a b?ncselekmenyek szama. ^[81]

Az orszagnak tobb nepszer? regioja is van. Ezek koze tartoznak a hires gyogyfurd?k varosai Karlovy Vary , Marianske Lazn? es Franti?kovy Lazn? . A masik f? latvanyossag, ami idevonzza a turistakat, a szamtalan itt epitett var es kastely. Ilyenek Karl?tejn vara , ?esky Krumlov vagy a Lednice?valticei kulturtaj . A papa 15 itteni templomot min?sitett bazilikanak. A varosokon kivul olyan helyszinekkel lehet talalkozni, minr a ?esky raj , a ?umava vagy az Orias-hegyseg .

Az orszag hires a jatekbabairol es a marionettjeir?l. Teruleten sok babszinhaz m?kodik.

Az Aquapalace Praha a Praga kozeleben fekv? ?estliceben Kozep-Europa legnagyobb viziparkja. ^[82]

Sok sorfesztivalt rendeznek itt, ezek koze tartozik a Pragaban majusonkent 17 napon at zajlo Cseh Sorfesztival , a cseh sorok legnagyobb unnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plze?ben , az "Olomoucky pivni festival" ( Olomoucban ), valamint a "Slavnosti piva v ?eskych Bud?jovicich" fesztival ?eske Bud?joviceben ).

A pragai Vaclav Havel repul?ter az orszag f? legikozlekedesi csomopontja. 2010-ben 11 millio utasaval Oroszorszagot nem szamolva ez volt Kozep-Kelet Europa legforgalmasabb repul?tere. ^{[ forras? ]}

Az orszagban osszesen 46 aszfaltozott kifutoval rendelkez? repul?ter van, melyek kozul 6 bonyolit nemzetkozi forgalmat: ezek Brno , Karlovy Vary , az Ostrava melletti Mo?nov , Pardubice , Praga es az Uherske Hradi?t? melletti Kunovice .

A ?eske drahy (a cseh vasuttarsasag) az orszag legnagyobb vasuti kozlekedesi vallalata, eves utasforgalma 180 millio f? korul van. A teherfuvarozassal foglalkozo ?D Cargo az otodik legnagyobb ilyen vallalat az EU teruleten. 9505?km-es halozataval a cseh vasut az egyik legs?r?bb europai vasuti halozat. ^[83] Ebb?l 2926?km villamositott, 7617?km egyvaganyu es 1866?km ket- vagy tobbvaganyu vonal. ^[84] 2006-ban vezettek be a billen?szekrenyes olasz Pendolino ?D Class 680 vonatokat, amik cseh rekordnak szamito 237?km/h sebesseggel is tudnak haladni. A vasuti halozat jelent?s reszet infrastruktura-uzemeltet?kent 2008 ota Sprava ?elezni?ni dopravni cesty (S?DC) nev? szervezet vegzi. A ?D mellett jelen van maganvasuti szolgaltatokent piaci alapon kozleked? (tehat nem kozszolgaltataskent, allami tamogatassal m?kod?) vonataival a Leo? Novotny nevehez kothet? LEO Express es a Radim Jan?ura erdekeltsegeben tartozo, a Student Agency nev? busztarsasag vasuti agazatakent letrehozott RegioJet is. Ezen kivul jelent?s szerepl?nek szamit a K?C Doprava, amely az orszag tobb pontjan uzemeltet kulonfele, els?sorban nosztalgia jelleg? vonatokat, illetve a f?leg a ?umava regioban jelenlev? GW Train Regio , mely jobbara kozszolgaltatasi keretek kozott vegzi tevekenyseget. Az orszagba tobb nemet maganvasut is bejar vonataival, igy megjelennek a cseh sineken a Vogtlandbahn es a Trilex jaratai is.

A vasuti kozlekedes komoly versenytarsa a piaci alapu tavolsagi buszkozlekedes. A jaratokat szamos, nemzetkozileg is ismert operator (pl. FlixBus , Student Agency / RegioJet ) mellett sok belfoldi szolgaltato (pl. ?SAD Liberec ) is uzemelteti. A buszkozlekedes f? csomopontja Brnoban az UAN buszpalyaudvar, mig Pragaban a Florenc metroallomasnal lev? nemzetkozi es belfoldi buszpalyaudvar. Szamos belfoldi tavolsagi jarat azonban csak a varosszeli metroallomasokig kozlekedik Pragaban, jelent?s buszpalyaudvar epult ki igy tobbek kozott a B metro ?erny Most vegallomasanal vagy a C metro Letna?y allomasanal.

A kozuthalozat hossza az orszagban 55?653?km, ^[85] ebb?l 1177,5?km autopalya. A megengedett legnagyobb sebesseg lakott teruleten 50?km/h, kulteruleten 90?km/h, autopalyan pedig 130?km/h.

Csehorszagban a tudomanyos elet nagy hagyomanyokkal es rengeteg pozitiv orokseggel rendelkezik. Az egyetemek, a Tudomanyos Akademia es a specializalodott kutatokozpontok osszefogasaval szamos teruleten ertek el eredmenyeket. Itt talaltak fel a modern kontaktlencset , a vercsoport megallapitasanak modjat, es ide kapcsolhato a Semtex plasztikbomba megalkotasa is. Tobbek kozott a kovetkez? tudosok eltek es alkottak a mai Csehorszag teruleten:

• Jan Amos Komensky (1592?1670), tanar, tanito, a modern pedagogia megalapitoja. ^[86]
• Vaclav Prokop Divi? (1698?1765), az els? foldelt villamharito feltalaloja.
• Bernard Bolzano (1781?1848), hires matematikus, filozofus, pacifista.
• Jan Evangelista Purkyn? (1787?1869), anatomus es orvos, a Purkinje-sejtek , a Purkinje-rostok es az izzadasert felel?s mirigyek felfedez?je, valamint a Purkinje-kepek es a Purkinje-hatas els? feljegyz?je.
• Josef Ressel (1793?1857), a hajocsavar es a modern iranyt? feltalaloja. ^[86]

Az UNESCO vilagorokseg listajan a kovetkez? csehorszagi helyszinek szerepelnek:

• Pragai ovaros
• ?esky Krumlov tortenelmi kozpontja
• Tel? tortenelmi kozpontja
• Nepomuki Szent Janos-zarandoktemplom a Zelena Horan .
• Kutna Hora tortenelmi kozpontja
• Lednice?valticei kulturtaj
• Hola?ovice falu
• Krom??i? kastely
• Litomy?l kastely
• Olomouci Szentharomsag-oszlop
• Tugendhat-villa Brnoban
• T?ebi? zsido negyede es a Szent Prokopiusz-bazilika

Egyes szakert?k szerint az orszag legnagyobb kulturalis exporttermeke a videojatekok sorozata. Olyan vilagszerte elismert videojatek-fejleszt?k vannak az orszagban, mint a Bohemia Interactive , az Amanita Design vagy a Madfinger Games . Itt keszultek tobbek kozott a kovetkez? jatekok is: Operation Flashpoint: Cold War Crisis , Mafia: The City of Lost Heaven , Vietcong , Machinarium , Shadowgun , DayZ es a Kingdom Come:Deliverance . ^[87]

• Irodalom

A cseh irodalom a csehek altal cseh nyelven irt irodalmi alkotasok osszessege, bar vannak olyan m?vek is, melyeket leginkabb a regmultban oszlavul , latinul vagy nemetul irtak. A Cseh foldon irt nem cseh szarmazasu irok munkajat, mint peldaul Franz Kafka irasait altalaban nem soroljak a cseh irodalmi alkotasok koze, attol fuggetlenul, hogy az iro csehnek vallotta-e magat, vagy sem.

A cseh irodalomnak tobb tortenelmi szakasza volt. Ilyen a kozepkor, a huszitak korszaka, az ujra katolicizalodas korszaka, a barokk, a XIX. szazadban a felvilagosodas es a nemzeti megujhodas, az avantgard, a kommunizmus es a Pragai Tavasz korszaka, es a kommunizmus utani korszak irodalma. A cseh kulturanak es ezen belul az irodalomnak legalabb ketszer volt jelent?s szerepe. Mindketszer elnyomas alatt eltek, es nem volt lehet?seg a velemenyek szabad kifejtesere. Ezek az id?szakok a XIX. szazadra, illetve az 1960-as evekre tehet?k.

A tortenelem soran a legtobb nyelvre a ?vejk, egy derek katona kalandjai a vilaghaboruban cim? haboruellenes komikus regenyt forditottak le csehr?l. Ezt Karel Stekly ket szines filmben is megfilmesitette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.

• Filmm?veszet

A pragai Barrandov Studios az orszag es Europa egyik legnagyobb filmstudioja. Csehorszagban tobb olyan helyszin is van, ahol a studio szivesen forgat. ^[88] Pragaban a regi Parizs, Berlin es Bacs hangulatat keresik a forgatasok szerepl?i. Karlovy Vary lathato a Casino Royale (2006) cim? James Bond filmben is. ^[89] A leghiresebb cseh filmrendez?k Milo? Forman es Ji?i Menzel .

• Zene

Csehorszagban a zene gyokerei tobb mint 1000 evre, az akkori egyhazi zeneig nyulik vissza. Az els? fennmaradt darab a 10. szazad vegen keletkezett, melynek cime Urunk irgalmazz nekunk (Hospodine pomiluj ny). Hosszu multra tekint vissza a tortenelmi Csehorszag, Moravia , valamint Szilezia komolyzenei es nepzenei tortenelme is. A cseh zeneszerz?ket es zeneszeket mar a m?zene megjelenese?l nagyon megihlette a nepzene. Adam Michna , Jan Dismas Zelenka , Josef Myslive?ek , Bed?ich Smetana , Leo? Jana?ek , Antonin Dvo?ak , Josef Suk , Bohuslav Martin? , Erwin Schulhoff es Petr Eben mind a hiresebb cseh zeneszerz?k koze tartoznak. A legjelent?sebb zenei fesztival az 1946 ota minden evben megrendezett Pragai Tavasz .

Tovabbi hires cseh m?veszek:

• Max ?vabinsky (1873 ? 1962) ? fest?, illusztrator absztrakt m?veszet
• Emil Filla (1882 ? 1953) ? fest?, kubista
• Josef ?apek (1887 ? 1945) ? fest?, kubista
• Bohumil Kubi?ta (1884 ? 1918) ? fest?, kubista
• Vaclav ?pala (1885 ? 1945) ? fest?, kubista
• Franti?ek Kupka (1871 ? 1954) ? fest?, absztrakt m?veszet
• Karel Teige (1900 ? 1951) ? fest?, illusztrator, szurrealista
• Toyen (1902 ? 1980) ? painter, illusztrator, szurrealista
• Jan Zrzavy (1890 ? 1977) fest?, grafikus, illusztrator
• Ji?i Anderle (1936) ? grafikus

A cseh konyha nagy hangsulyt fektet a husetelekre. Legkedveltebb husok: a serteshus (vepr) , a marhahus (hovezi maso) , a borju (teleci maso) , a csirke (kure) , a liba (hus) es a kacsa (kachna) . Hal ritkan kerul az asztalra, leginkabb karacsonykor. A leggyakrabban pisztrangot (pstruh) es a pontyot (kapr) szolgalnak fel. A tipikus cseh etel a knedli sult hussal es savanyu kaposztaval.

A cseh sornek igen hosszu a tortenelme. Az els?, ismert sorgyarrol 1118-tol maradt fenn emlites. Jelenleg Csehorszagban a legnagyobb az egy f?re szamitott sorfogyasztas. Nemcsak az orszag eszaknyugati reszen fekv? Plze?r?l elnevezett pilsner tipusu sor, hanem a delebben fekv? ?eske Bud?joviceben gyartott Budweiser Budvar is oregbiti a termelesnek otthon ado varos hiret. Ezek, valamint a mashol gyartott nagyobb markak mellett rengeteg olyan kozepes es kis soruzem is, van, ahol a hosszu hagyomanyoknak megfelel?en gyartott sort probaljak meg fenntartani. Egyre inkabb felelenkul az orszag deli, bortermel? reszen is a turizmus. A kozepkor ota foglalkoznak sz?l?termesztessel, es az orszag borkeszletenek a 94%-at termelik meg a deli Morvaorszagban . A szilvaparlat (slivovice) , a sor es a bor mellett ket cseh lik?rmarka is nemzetkozileg ismertː a Fernet Stock es a Becherovka . A Kofola egy alkoholmentes, kola iz? udit?ital, mely az orszagban legalabb olyan nepszer?, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi .

Az almas retes kozkedvelt.

Sok cseh ember eletenek fontos resze a sport. Leginkabb a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyeni versenyz?knek szurkolnak. Az orszagban a harom legnepszer?bb sportag a jegkorong , a labdarugas es a sportloveszet . ^[90] A legnagyobb erdekl?dest ezek kozul mind a media, mind a tamogatok koreben az els? kett? elvezi. Nagyon nepszer? sportagnak szamit ezeken kivul a tenisz is. Egyeb gyakran ?zott sportagak a kosarlabda, a roplabda, a kezilabda , az atletika, es a floorball . A cseh ferfi jegkorong-valogatott nyerte meg az 1998-as teli olimpia jegkorong versenyszamat, es hatszor nyertek meg a jegkorong-vilagbajnoksagot, ezek kozul 1999. es 2001. kozott harmat megszakitas nelkul hoditottak el. Az orszag a nyari olimpiakon 14, a teli olimpiakon ot aranyermet szerzett.

A sport a patriotizmus egyik legjellemz?bb forrasa, ami mar napokkal, hetekkel a versenyszamok megrendezese el?tt erezhet?. A cseh szurkolok koreben a legtobbre tartott sportesemenyek a jegkorong-vilagbajnoksagok , az olimpiai jegkorongversenyek, a labdarugo-Europa-bajnoksagok , az UEFA-bajnokok ligaja versenyei, valamint ezen versenyek selejtez?i. ^[91] Altalanossagnak nagy nezettseg?nek szamit a jegkorong- vagy labdarugo-valogatott valamennyi merk?zese, leginkabb akkor, ha egy regi rivalissal jatszanak.

Csehorszag olyan versenyz?kkel szerepel a teniszmerk?zeseken, mint a 8-szoros Grand Slam gy?ztes Ivan Lendl , a 2010-es wimbledoni teniszbajnoksag ? ferfi egyes dont?se, Toma? Berdych , a 2011-es wimbledoni teniszbajnoksag ? n?i egyes bajnoka, Petra Kvitova , Wimbledon 1998-as gy?ztese, Jana Novotna , a 2011-ben ugyanott parosban gy?zedelmesked? Kv?ta Peschke es a 18-szoros Grand Slam gy?ztes Martina Navratilova .

Az egyik kedvelt sportag a csehek koreben az egyedul es csapatban is kikapcsolodast nyujto turazas, amihez kit?n? terepet biztositanak a cseh hegysegek. A turista szo cseh jelentesei kozott megtalaljuk a turazot is. Ez konny? szivvel ajanlhato a kezd?knek is, mert a tobb mint 100 eves multnak koszonhet?en jol kitablazott utvonalak vannak, melyek jelzesrendszere Europa egyik legjobbja. Osszessegeben 40?000 kilometernyi, hosszabb, rovidebb szakaszokbol allo, jol kitablazott turautvonal halozza be az orszagot, igy a Cseh-hegyseget is.

• Csehorszag nemzeti jelkepei
• Cseh allampolgarsag
• Csehorszag varosai

• Foldrajzi Vilagatlasz (Nyir-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)
• Cartographia Vilagatlasz (Cartographia, 2001?2002)
• Midi vilagatlasz (Topograf Terkepeszeti Kft., Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza , 2004) ISBN?963-9516-63-5

• Csehorszag.lap.hu ? Linkgy?jtemeny
• Pragai Utikalauz (magyarul)
• Cseh varak (magyarul)
• Houser.cz Archivalva 2021. februar 10-i datummal a Wayback Machine -ben ? Kulturalis esemenyek Csehorszagban (csehul)
• Autobusz- es vasuti menetrendek (csehul)
• Udvozoljuk Csehorszagban! ? A Cseh Koztarsasag hivatalos idegenforgalmi bemutatoja. (angolul) (tobbnyire)