| William Petty
|
 |
| Szuletett
| 1623
.
majus 26.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Romsey
|
| Elhunyt
| 1687
.
december 16.
(64 evesen)
[2]
[3]
[6]
[7]
[8]
London
[9]
|
| Allampolgarsaga
| angol
[10]
|
| Hazastarsa
| Elizabeth Waller, Baroness Shelburne
(1667?)
[11]
[12]
|
| Gyermekei
| harom gyermek:
- Anne FitzMaurice
- Henry Petty, 1st Earl of Shelburne
- John Petty
- Charles Petty, 1st Baron Shelburne
|
| Szulei
| Francesca
Anthony Petty
|
| Foglalkozasa
| |
| Tisztsege
|
- Anglia parlamentjenek tagja
- Member of the Third Protectorate Parliament
- Member of Parliament in the Parliament of Ireland
|
| Iskolai
| |
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Sir William Petty
(
Romsey
,
1623
.
majus 26.
?
London
,
1687
.
december 16.
) angol kozgazdasz es filozofus. El?szor
Oliver Cromwell
alatt t?nt ki
Irorszagban
: hatekony modszereket dolgozott ki az elkobozott es Cromwell katonainak kiosztando foldek kezelesere. Sikerult fontos szerepet betoltenie
II. Karoly
es
II. Jakab
idejeben is.
Rovid ideig az angol parlament tagja volt, ezen kivul tudos, feltalalo, vallalkozo es a
Royal Society
alapito tagja. Leginkabb a kozgazdasagi elmeletei es a
politikai szamtan
beli modszerei miatt maradt emlekezetes. Neki tulajdonitjak a
laissez faire
elvenek bevezeteset a kormanyzati tevekenysegbe.
Economic writings
, 1899
Apja posztokeszit? volt. 14 eves koraig az angliai
Hampshire
-ben lev? Romsey varosban elt, majd hajosinasnak allt. Egy labtores kovetkezteben a partra tettek
Normandiaban
. Kb. ket evig
Caenben
egy
jezsuita
kollegium lakoja volt.
1640
-ben
Londonban
tengeri terkepek rajzolasabol elt. Ezt kovet?en
Hollandiaban
es
Franciaorszagban
orvostudomanyt tanult. Parizsban a filozofus
Thomas Hobbes
titkara lett. Angliaba visszaterve
Oxfordba
kerult, ahol a
fizika
doktora, az
anatomia
professzora, es
vice-principial
(kb. rektorhelyettes) lett. Egyik megalapitoja a
Royal Society
-nek, az els? tudomanyos akademianak.
1651
-ben kineveztek az Irorszagi Angol Hadsereg f?parancsnoka melle orvosnak. Az angolellenes felkeles leverese utan a felkelesben reszt vev? ir katolikusok foldjeit elkoboztak. Ezekkel a foldekkel szandekozott
Oliver Cromwell
fizetni azoknak a gazdagoknak, akik penzt adtak a haboruhoz, valamint a gy?ztes hadsereg tisztjeinek es katonainak. Ahhoz azonban, hogy a foldet felosszak, el?bb fel kellett merni es terkepezni a foldteruleteket. Ezt a feladatot vallalta Petty, ami valosagos aranybanyanak bizonyult a 30 eves orvosnak. Hatalmas foldteruletek birtokosa lett, s egyidej?leg Irorszag f?kormanyzojanak (Cromwell fiatalabb fianak) titkos tanacsosa es titkara. Cromwell
1658
-ban bekovetkezett halala utan, a mar parlamenti kepvisel? Petty-t elesen tamadtak meggazdagodasa miatt, de vegul veszteseg nelkul kerult ki a csatabol. Mivel fontos szolgalatot tett a royalistaknak is, II. Karoly 1661-ben lovagga utotte. Igy ? lett az els? kozgazdasz, aki megkapta a "Sir" cimet. Halala 1687-ben kovetkezett be.
Petty kozgazdasagi nezetei
[
szerkesztes
]
A
17. szazad
kozepen lezajlott Angliaban a polgari forradalom. A gazdasagban a t?kes termeles gyorsan teret hoditott. A gazdasagi elet valtozasait a tudomany kibontakozasa kovette. A
skolasztika
teret vesztett a filozofiaban.
Francis Bacon
a filozofia legfontosabb feladatanak a tudomanyos modszer megteremteset tekintette es azt hangoztatta, hogy a tudomany tapasztalati tudomany, amely a megfigyeles reven gy?jtott anyagokat az ertelem segitsegevel atalakitja es feldolgozza. A baconi modszert a gazdasagi elet tanulmanyozasaban Petty alkalmazta el?szor. Eszrevette, hogy a gazdasagi elet egyes folyamatait objektiv torvenyszer?segek spontan modon szabalyozzak, akarcsak a termeszeti folyamatokat. Felismerte a csereben uralkodo torvenyszer?seget, es kereste a meghatarozo tenyez?t az aralakulas mogott, illetve az
aru
es
penz
viszonyaban a szabalyozo tenyez?t, az aruban es a penzben megtestesult
munka
mennyiseget. Felismerte a penz kincskepz? funkciojat, azt, hogy a forgalom szamara folos penzmennyiseg kincskent lecsapodik. Pettynel az aringadozasok centruma az az ezust mennyiseg, ami annyi munkat tartalmaz, mint a cserere bocsatott aru. Ugyanakkor szerinte csak az a munka ertekalkoto, amelyik termeke a cseren keresztul nemesfemme valik.
Munkaber
-elmeleteben a torvenyek altal megallapitott munkaberek mogott is kereste a termeszetes alapot, es ezt az alapot a letfenntartashoz szukseges eszkozok minimumaban talalta meg. Ezzel persze elismerte, hogy a munkas munkaidejenek csak egy reszet forditja letfenntartasi eszkozei ertekenek a megtermelesere. Ennek ellenere az
ertektobblet
alapvet? formajanak a
foldjaradekot
tartotta, ami nala a
gabonanak
a benne megtestesult munkamennyiseg altal meghatarozott ertekeb?l a vet?mag es a munkas munkaberet jelent? elelmiszerek levonasa utan fennmarado tobblet. Azt hangoztatta, hogy a munkaber es a jaradek csak egymas rovasara n?het. Petty a foldjaradekon kivul az ertektobblet meg egy onallo formajat ismerte el, a
kamatot
, melyet a foldjaradek szarmazekos formajakent abrazol es penzjaradeknak nevezett. Szerinte a mindenkori tenyleges kamatlabnak a penz iranti
kereslett?l
es
kinalattol
fugg?en kell kialakulnia. A fold arat t?kesitett jaradeknak tekintette.
Petty, a statisztikus
[
szerkesztes
]
Baratjaval,
John Graunttal
a
demografiai
statisztika
megalapitoja volt. 1662-ben konyvet jelentetett meg a londoni mortalitasrol.
A
marxistak
szerint Petty volt az els?, aki elkezdte kikovezni az utat az
absztrakt munka
gondolatahoz, amely a marxi ertekelmelet alapja.
- A Treatise of Taxes and Contributions
(Ertekezes az adokrol es illetekekr?l, 1662)
- Political Arithmetic
posthum. (Politikai szamtan, kb. 1676, kiadva 1690)
- Verbum Sapienti
(1664, posztumusz kiadas 1691)
- Political Anatomy of Ireland
(Irorszag politikai anatomiaja, 1672, 1691)
- Quantulumcunque Concerning Money
(1682, posztumusz kiadas 1695)
- Matyas Antal: A polgari kozgazdasagtan tortenete a marxizmus megjelenese el?tt (Tankonyvkiado, Budapest, 1976)
- A. V. Anyikin: Egy tudomany ifjukora (Kossuth Konyvkiado, 1978)
- Officina egyetemes lexikon
. F?szerk. Marko Laszlo. Budapest: Officina Nova. 1994.
ISBN 963-8185-87-2