VHS

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Toshiba gyartmanyu VHS videomagno
VHS es VHS-C kazetta
VHS-kazetta belseje
VHS-lejatszo vagy videomagno

A VHS (Video Home System) 1976 ota letez? analog mozgokepfelveteli es lejatszasi technologiara vonatkozo szabvany, videokazettat kezel? keszulekek szamara. A japan JVC ceg fejlesztese, ez a szabvany valt altalanossa az otthoni felhasznalasu videok kozott az 1980-as evekt?l kezdve.

A VHS-kazettakra jellemz? volt, hogy lejatszasnal a magnesszalag kopott, igy a kep es a hang min?sege kis mertekben fokozatosan romlott. Bar voltak jobb min?seg? videokazettak is.

A VHS-lejatszok gyartasat 2016-ban szuntettek meg, ekkor allitotta le utolsokent a japan Funai ceg a gyartast, es beszuntette az alkatreszek szallitasat is. [1]

Videokep rogzitese [ szerkesztes ]

A VHS-rendszernek hozzavet?legesen 3 MHz savszelesseg allt rendelkezesre a kep- es 400 kHz a szinviv? jel szamara, amit alacsony szalagsebesseg mellett, dontott szalagsavu leolvasassal ernek el. A kep intenzitasi (fenyessegi vagy szurkearnyalatos) jelet frekvenciamodulaltan rogzitik. A videoszalagon a kepi informaciot hordozo ?savok” (videojelek) a szalag lejatszasi iranyahoz kepest megdontve foglalnak helyet, mint szovegsorban a perjelek "///". Minden egyes ilyen sav a kep egy fel soranak informaciojat hordozza, hasonloan az analog televizios sugarzasi rendszerekhez. A PAL -rendszer? VHS-felvetel 576 sort kepes rogziteni kepkockankent, a szocialista orszagokban nehol el?fordulo SECAM -rendszer?ek kb. 400 sort.

Hangsav rogzitese [ szerkesztes ]

Az eredeti VHS-szabvanyban a hangjeleket a szalag fels? szelen lev? folytonos savra rogzitettek alapsavi jelkent, ahogyan egy magnetofonban . A rogzitett hangsav frekvenciatartomanya nagyreszt a szalag sebesseget?l fuggott. A normal lejatszasi sebesseg mellett NTSC -rendszer? felvetelnel ez durvan a 100 Hz-t?l 10 kHz-es frekvenciak visszaadasat jelentette, az ennel kisebb szalagsebesseg? PAL-rendszer? jelrogzitesnel meg szerenyebb volt a hangtartomany fels? resze.

HI-FI sztereo valtozat [ szerkesztes ]

1980-as evek kozepen a JVC a VHS szabvanyt HI-FI sztereo hang kepesseggel b?vitette ki. A jelek nem a szalag linearis hangsav-reszen, hanem a kepi, azaz a dontott savokban kaptak helyet, meghozza ugy, hogy a frekvenciamodulalt hangsavokat a kepi jelbe ugynevezett melysegi multiplexelessel (depth multiplexing) beagyaztak. A modulalt audio viv?part a fenyessegi, valamint a szin viv?frekvencia altal nem hasznalt tartomanyaba illesztettek.

A visszafele kompatibilitas miatt a HI-FI sztereo jel mellett rogzitesre kerult a hagyomanyos linearis mono hangsav is, igy a kazetta regebbi tipusu vagy mono videomagnokkal torten? lejatszasa eseten a felvetel nem nemult el.

A plusz ket audio fej a kepi forgo fejdobban kapott helyet (a ket fej nem a bal es jobb csatornat jelenti). Az eljaras eredmenye egy CD-hez kozeli hangmin?seg (20 Hz es 20 kHz kozotti hangfrekvencia tartomany, 80 dB-es dinamikatartomany). Tovabbi jellemz?je, hogy a hangmin?seg az osszes szalagsebesseg (EP, LP, SP) mellett azonos marad.

A technologia hatranya, hogy a hagyomanyos szalagos magnokhoz kepest a VHS HI-FI sztereo hangjele a fejdobban lev? forgo fejparnak koszonhet?en nem folytonos, ezert a szalagon rogzitett jelek es a fejvaltasi sebesseg kozotti esetleges eltolodas halk zummog? hangot eredmenyezhet lejatszaskor. [2]

A VHS egyeb valtozatai [ szerkesztes ]

  • VHS-C (camcorderek szamara kifejlesztett kisebb meret? kazetta)
  • S-VHS (Super VHS), amelyet 1987-ben vezettek be, nagyobb kepfelbontasu, mint a sima VHS
  • S-VHS-C (a VHS-C super VHS valtozata)
  • W-VHS (meg analog formatum, de mar HD min?seg?)
  • W-VHS-C (a VHS-C W-VHS valtozata)
  • D-VHS (digitalis, HD min?seg?)
  • D-VHS-C (a VHS-C D-VHS valtozata)

M?szaki specifikaciok [ szerkesztes ]

  • Lejatszasi/felveteli sebesseg SP uzemmodban: PAL-rendszerben 2,339 cm/s, NTSC-rendszerben 3,335 cm/s
  • Szalagszelesseg: 12,70 mm (½ inch)
  • Jelatvitel: 3-3,5 MHz
  • Vizszintes kepfelbontas: 250 sor
  • Fugg?leges kepfelbontas: PAL-rendszerben 576 sor, NTSC-rendszerben 486 sor
  • Frekvenciaatvitel: allofejjel: 100?9000 Hz +-3dB; forgofejjel: 20?20000 Hz +-1dB (jel-zaj arany: 42dB, ill. <72 dB)

Jatekid? es szalaghossz [ szerkesztes ]

PAL/SECAM-rendszerben [ szerkesztes ]

Tipus Standard Play Long Play Szalaghossz
E-30 30 perc 60 perc 148 lab
E-60 60 perc 120 perc 290 lab
E-90 90 perc 180 perc 429 lab
E-120 120 perc 240 perc 173 meter / 570 lab
E-180 180 perc 360 perc 259 meter / 851 lab
E-195 195 perc 390 perc
E-200 200 perc 400 perc
E-210 210 perc 420 perc
E-240 240 perc 480 perc 348 meter / 1142 lab
E-300 300 perc 600 perc

NTSC-rendszerben [ szerkesztes ]

Tipus Standard Play Long Play Extended Play / SLP Szalaghossz
T-20 20 perc 40 perc 60 perc 145 lab
T-30 30 perc 60 perc 90 perc 211 lab
T-45 45 perc 90 perc 135 perc 310 lab
T-60 60 perc 120 perc 180 perc 412 lab
T-90 90 perc 180 perc 270 perc 610 lab
T-120 120 perc 240 perc 360 perc 247 meter / 812 lab
T-160 160 perc 320 perc 480 perc 327 meter / 1075 lab
T-180 180 perc 360 perc 540 perc 369 meter / 1210 lab
T-240 240 perc 480 perc 720 perc 433 meter / 1421 lab

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:VHS
A Wikimedia Commons tartalmaz VHS temaju mediaallomanyokat.