A
transzszubsztanciacio
(transsubstantiatio)
latin eredet?
katolikus
teologiai
szakkifejezes, jelentese
atlenyegules
. A kenyer (ostya) egesz lenyege,
szubsztanciaja
,
Krisztus
testeve, Krisztus testenek szubsztanciajava, illetve a bor egesz szubsztanciaja Krisztus vereve, Krisztus verenek szubsztanciajava valtozik, lenyegul at.
Ez az atvaltozas az
eucharisztikus imadsagban
(prex Eucharistica)
, a
szentmise
kanonjaban
tortenik meg Krisztus hatekony szavara es a
Szentlelek
tevekenysege reven. A kenyer es a bor erzekelhet? sajatossaga,
szine
az
Eucharisztiaban
valtozatlanul megmarad.
Maganak a termeszetfolotti valtozasnak a tenye mindig benne volt az egyhaz meggy?z?deseben, hiszen csak igy lehetett igaznak tartani Krisztusnak az utolso vacsoran a kenyerre es a borra tett kijelenteset. Ezzel egyutt megallapitando az is, hogy az Egyhaz mindig vallotta Krisztus valosagos jelenletet a kenyer es a bor szine alatt, s a teologiai reflexio is hamar jelentkezett.
Mar
Szent Jusztinosz
ugy tekinti az Eucharisztiat, mint szentsegi megtestesulest, mint Jezus testben valo kuldetesenek folytatasat szentsegi formaban.
Szent Ireneus
utan az
alexandriai iskola
ugy gondolta, hogy amint a
Logosz
sajat letrendjebe folvette az emberi termeszetet, ugyanigy tesz a kenyerrel es a borral. Ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogy a kenyer szine alatt jelenlev? test azonos a torteneti, illetve foltamadt testtel. Az azonossagot a kenyer es a bor atvaltozasa (metabole) magyarazza.
Ehhez hasonloan a realis valtozast es jelenletet a latin atyak kozul leginkabb
Szent Ambrus
vallotta.
Hippoi Szent Agoston
is vallotta a jelenletet, de magyarazataban inkabb a jelkep fele fordult: a kenyer es a bor jelkepezi a termeszetfolotti titkot, es valamikeppen jelenvalova is teszi. Az atvaltozasra azonban nem adott tovabbi magyarazatot.
A 11. szazadban
Tours-i Berengar
a puszta szimbolizmust kepviselte, vagyis azt, hogy a kenyer es a bor csak jelkepezi Krisztus testet es veret. Ezzel szemben a hagyomany kepvisel?i hangsulyoztak a realis jelenletet.
1059-ben a laterani tartomanyi zsinat kimondta, hogy ?a pap keze es a hiv? foga Krisztus testet erinti”.
A ket veglet kozott kozvetitest
Lanfranc
es
Guitmund
nezetei jelentettek, akik mind a kenyerben, mind Krisztus testeben megkulonboztettek a lenyeget es a jarulekot. A kenyer lenyege atvaltozik Krisztus testenek lenyegeve, de a kuls? jegyek (species) megmaradnak. Ezt neveztek szubsztancialis valtozasnak. Ezzel a transzszubsztanciacio tana lenyegeben megfogalmazodott.a 11. szazad masodik feleben, bar az impanatio, consubstantiatio elkepzelese is felt?nik. A hivatalos egyhazi szovegbe a transzszubsztanciacio szo el?szor a IV. laterani zsinaton kerult bele (D 430).
Aquinoi Szent Tamas
is ezt fejtette ki.
Kes?bb egyesek, mint Ockham, ujra ketsegbe vontak a transzszubsztanciaciot es tanitottak a kenyer es a bor megmaradasat is Krisztus testenek es verenek jelenlete mellett. A protestans teologusok is lenyegileg erre az allaspontra helyezkedtek.
A transzszubsztanciacio tana az egyes kereszteny egyhazakban
[
szerkesztes
]
A tridenti zsinat dogmakent mondta ki, hogy Krisztus szava csak akkor igaz, ha a kenyer es a bor valoban atvaltozik, es ennek a valtozasnak a jelolesere alkalmasnak itelte a transzszubsztanciacio szot (D 884).
A hagyomanyos teologia sokat foglalkozott a transzszubsztanciacio filozofiai kerdeseivel es a termeszetbolcselet fogalmai nagy szerepet kaptak a magyarazatban. Napjainkban azonban a katolikus teologia egyre jobban visszater a miszteriumhoz. Ami az Eucharisztiaban vegbemegy, az termeszetfolotti es szentsegi folyamat, azert filozofiai fogalmakkal kimerit?en nem irhato le.
A transzszubsztanciacio termeszetfolotti jelenseg, de nem erzekelhet? csoda. A mai teologia a valosagos jelenlet mellett ramutat a szentsegi szimbolizmusra is. A szentsegek jelkepezik es megvalositjak a kegyelmi tartalmat. Az Eucharisztianal a jelkep els?sorban az aldozatra (a test es a ver kulonvalasztasa a kenyer es a bor szine alatt), tovabba a taplalekra mutat ra. Ezert a valosagos jelenletet is innen kell megkozeliteni: Krisztus a transzszubsztanciacioval is vegeredmenyben Egyhazaban valo jelenletet biztositotta es fejezte ki.
Az
ortodox egyhaz
vallja, hogy az aldozati kenyer Krisztus Teste, a bor Krisztus Vere, de arra a kerdesre, hogy a
Szent Adomanyok
mikor lenyegulnek at Krisztus Testeve es Vereve nem akar valaszt adni, mert a miszteriumhoz ragaszkodik.
Aranyszaju Szent Janossal
valljak, hogy az Eucharisztia olyan parazs, amelynek tuze alakitja a benne reszesul?ket (Iz 6,6).
- A katolikus egyhaz katekizmusanak kompendiuma. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2006. 105.
ISBN 963-361-817-7
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]