Thokoly Imre
Fels?-Magyarorszag fejedelme
Uralkodasi ideje
1682 ? 1685
El?dje	nem volt
Utodja	nem volt
Erdely fejedelme
Uralkodasi ideje
1690 . szeptember 22. ? 1690 . oktober 25.
El?dje	II. Apafi Mihaly
Utodja	II. Apafi Mihaly
Eletrajzi adatok
Szuletett	1657 . szeptember 25. Kesmark , Magyar Kiralysag
Elhunyt	1705 . szeptember 13. (47 evesen) ?zmit , Oszman Birodalom
Nyughelye	?zmit ( 1705 ) Kesmark ( 1906 )
Edesapja	Thokoly Istvan
Edesanyja	Gyulaffy Maria
Testvere(i)	Thokoly Katalin Thokoly Maria Thokoly Eva
Hazastarsa	Zrinyi Ilona
Gyermekei	Thokoly Zsuzsanna
Thokoly Imre alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Thokoly Imre temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Grof kesmarki Thokoly Imre ( Kesmark , 1657 . szeptember 25. ? ?zmit , 1705 . szeptember 13. ) magyar f?nemes, kuruc hadvezer, 1682 ? 1685 kozott Fels?-Magyarorszag , majd 1690 -ben Erdely fejedelme .

Ifjukora ota ellenseges erzelmeket taplalt a Habsburg-hazzal szemben, els?sorban a protestans vallasgyakorlas es a rendi szabadsagok megsertese miatt. Fiatalon, 23 evesen valasztottak a kuruc hadak f?generalisava. Torekedett a mozgalom Erdelyt?l valo politikai fuggetlenitesere, ami 1682 -ben sikerult torok tamogatassal. 1685 -ban Ahmed varadi pasa elfogatta; bar kis id? mulva ugyan szabadon engedtek, de helyzete megrendult, es hiveivel egyutt kiszoritottak az orszagbol. A ?megbuntetett h?tlenseg peldajarol", a fogsagban szenved? Thokolyr?l szamtalan nemet es olasz metszet keszult. ^[1]

Nem szakitott veglegesen a becsi udvarral , szamos alkalommal kezdemenyezett beketargyalasokat, felajanlotta a kiralynak biztositando fegyveres tamogatast a torok ki?zesere ? egy birodalmi hercegi cim fejeben ?, am felteteleit Becsben rendre elutasitottak. Ezt kovet?en tevekenysege fokozatosan kiszorult a Karpat-medence teruleter?l. 1690 -ben a zernyesti csataban aratott gy?zelmevel atmenetileg sikerult megszereznie az erdelyi fejedelmi cimet, de vegul a kiralyi csapatok el?l meghatralni kenyszerult. A karlocai beket kovet?en elete vegeig az Oszman Birodalom teruleten elt szam?zetesben . Az anatoliai ?zmitben hunyt el 1705 -ben nem sokkal 48. szuletesnapja el?tt.

Csaladja [ szerkesztes ]

Apai agon a csalad el?kel?sege ujkelet?nek szamitott. Dedapja, Thokoly Sebestyen meg nagyszombati lo- es marhakeresked? (t?zser) volt, aki gyakran hitelezett a csaszari udvarnak. Szolgalatai elismeresekent 1572 -ben nemesi , majd 1598 -ban baroi cimet kapott. ? szerezte meg a kesmarki varat es uradalmat is, amelyr?l a csalad nemesi el?nevet kapta. Apja, Thokoly (II.) Istvan , aki ratoti Gyulaffy Mariat , Bethlen Istvan unokahugat vette felesegul, 1654 -ben kapta meg a grofi cimet.

Thokoly Imrenek ot testvere volt. Adam ( 1652 . szeptember ? 1652. oktober) es Istvan ( 1654 ? 1655 ) meg csecsem?korukban meghaltak. Leanytestverei jelent?s f?urakhoz mentek felesegul: Katalin (1655? 1701 ) Esterhazy Ferenchez , Maria (* 1656 ) Nadasdy Istvanhoz , mig Eva ( 1659 ? 1716 ) Esterhazy Palhoz , a kes?bbi nadorhoz .

Ifjukora es tanulmanyai [ szerkesztes ]

Thokoly Imre 1657 . szeptember 25-en szuletett Kesmarkon , otodik gyermekkent, de ket batyja korai halala miatt egyeduli fiugyermek volt. Keteves koratol felarva volt, ekkor vesztette el ugyanis huszonket eves edesanyjat.

Apja, Thokoly Istvan 1664 -t?l reszt vett a Wesselenyi Ferenc nador nevevel femjelzett f?uri szervezkedesben : jelent?s anyagi tamogatast biztositott, illetve kozvetit? szerepet jatszott a magyarorszagi es az erdelyi elegedetlenek kozott. Az 1670 decembereben I. Rakoczi Ferenc altal kirobbantott fels?-magyarorszagi Habsburg-ellenes felkeles soran a csaszari er?k Arva varaban korulzartak, es koveteltek, hogy bocsassa be az er?ssegbe az uralkodo csapatait. Thokoly Istvan nemsokara termeszetes halallal elhunyt, a varat pedig nehany nappal kes?bb ?rsege feladta. Fiat azonban mar idejekoran a Lipto varmegyei Likava varaba kuldte, akit onnan a csalad bizalmasai Lengyelorszagon keresztul az Erdelyi Fejedelemseghez tartozo Huszt varaba menekitettek. Ezzel Thokoly Imre 13 evesen teljes arvasagra jutott, egyszersmind ? mint Seres Istvan tortenesz irja ? ?feljegyeztek rola, hogy a gyermekkori serelmek mely nyomot hagytak benne, es ≫engesztelhetetlen gy?loletet erzett az ausztriai haz irant≪”. ^[2]

Thokoly tanulmanyait az eperjesi evangelikus gimnaziumban es a nagyenyedi reformatus kollegiumban vegezte.

Thokoly, a kuruc [ szerkesztes ]

Kuzdelem a mozgalom vezeteseert (1677?1678) [ szerkesztes ]

1677 . november 27-en Thokoly az Apafi Mihaly erdelyi fejedelem engedelyevel Erdelyben maganszemelykent toborzott hadaval csatlakozott a Wesselenyi Pal vezette magyarorszagi bujdosokhoz . (A kovetkez? ket ev hadjaratait az 1677. majus 27-en Varsoban XIV. Lajos , Apafi es a magyarorszagi bujdosok megbizottai ( Absolon Daniel , Faygel Peter es Farkas Fabian) altal megkotott szerz?des ertelmeben 2?4000 f?s, francia penzen verbuvalt lengyel segedhad biztositotta.)

1678 . marcius 7-en a bujdosok somkuti gy?lesen Teleki Mihaly f?vezer melle tizenket tagu tanacsot valasztottak, amelybe Thokoly is bekerult, ^[3] es ezzel lenyegeben a kuruc had masodik embereve lepett el?. ^[4] Ez erthet? modon kivaltotta Wesselenyi Pal ellenszenvet, aki 1674 ota a kuruc hadak generalisakent mar jelent?s katonai multtal rendelkezett.

A Teleki vezette erdelyi es a Thokoly vezette kuruc hadak majus 11-en a Kozep-Szolnok varmegyei Daroc es Tasnad kozott egyesultek. Nehany var elfoglalasa utan augusztus 13-an a csaszari sereg kozeledtere Teleki felhagyott Eperjes ostromaval, es visszaindult Erdelybe. Thokoly azonban ezzel parhuzamosan onallo hadjaratot vezetett, melynek eredmenyekeppen a nyar es az ?sz folyaman kezere kerult negy k?var, valamint Kormoc kivetelevel az osszes banyavaros, es eljutott egeszen a Garamig . November 1-jen Barsszentkeresztnel elszenvedett vereseget kovet?en a banyavarosokat ki kellett ugyan uritenie, azonban osszessegeben igy is gy?ztesnek erezhette magat ? olyannyira, hogy sajat hadvezeri hirnevet is ezzel a hadjarattal sikerult megalapoznia, es az elert sikerek atmenetileg Wesselenyit is elcsendesitettek. Trocsanyi Zsolt tortenesz meg ennel is tovabb megy, szerinte ?ez az, ami tulajdonkeppen kibuktatja a kuruc f?generalissagbol Telekit” . ^[5] (Hivatalosan persze nem, hiszen formalisan 1680-ig ? marad a f?vezer.)

Thokoly onallo hadjaratat azonban a torok porta ekkor meg olyan karos partutesnek tekintette, amely a kuruc mozgalom felbomlasat okozhatja. Varadra kuldott kovetet egyszer?en lekaszaboltak, es 200 kuruc katona csaladjat tuszkent elhurcoltak, h?segenek biztositasara.

Thokoly mar 1678 ?szet?l kezdve torekedett arra, hogy a magyarorszagi bujdoso mozgalmat politikailag is fuggetleniteni tudja Erdelyt?l. ^[6] Szeptemberben a bujdosok negy kepvisel?je Gacs varaba erkezett, ahol Forgach Adam orszagbiro igyekezett kozvetiteni I. Lipot csaszar es a magyarok kozott. Ezutan egyikuk, Szalay Pal ? aki tagja volt a somkuti gy?lesen megvalasztott tizenket f?s tanacsnak is ? kovetkent harom napot toltott Becsben . Kikuldesenek celja feltehet?en Bereg es Ung varmegyek teli szallaskent valo megszerzese volt ? eredmenyesseget illet?en a kulonboz? ertesulesek homlokegyenest elternek egymastol, de a bujdosok szerint ?maga az kiraly ollyakra ment keretlen, hogy nem sokkal kellett volna menni tobre” . ^[7]

Az erdelyiek termeszetesen nem neztek jo szemmel, hogy a magyarorszagi bujdosok a fejedelemseg kihagyasaval kozvetlenul a csaszarral kezdenek targyalasokat; Apafi egyenesen a kovetkuldesert altala (nem alaptalanul) felel?snek tekintett Thokoly magyarorszagi es erdelyi birtokainak elkobzasaval fenyeget?zott. Szalay azonban id?kozben masodszor is Becsbe erkezett, ekkor mar egy 25 pontos reszletes beketervezettel, s lenyegeben az egesz decembert ott toltotte az udvar koltsegen ? vegul ket honapos fegyverszunetet kotott Lipottal, aki ezt marciusban hat hettel meghosszabbitotta (Szalay ismetelt kovetsegeben bizva, akit azonban eddigre Apafi mar elfogatott).

A Becs fele torten? tapogatozasok hire a franciakhoz is eljutott, akik rosszallasukat fejeztek ki, mivel az esemenyeket a varsoi szerz?des megsertesekent ertelmeztek. Thokoly Bethune markinak Absolon Daniel kovet utjan kuldott valaszaban elutasitotta ezt az ervelest: ?A magyar nemzetnek nagy respectusa volt a francia kiraly protectiojara, de ennek fundamentuma volt a lengyel kiraly joakaratja s alattomban valo assistenciaja; mar mikor a magyar nemzet eszeben vette, hogy mindaz kett?ben frustraltatik, es hogy a generalis bekesseg ti. a francia kiraly es a nemet-romai csaszar bekeje, Nymwegen kozel vagyon, meltan securitasarul per armistitium gondolkodott, a ki mindazonaltal a tractatusnak ti. a varsoi egyezmenynek nem praejudical.” ^[8]

A kurucok elen (1679?1681) [ szerkesztes ]

1679 . junius vegen Apafi Thokolyt nevezte ki a beteg Teleki helyettesekent a kurucok elere. Ezzel egyid?ben a bujdosok egy resze julius 28-an Wesselenyit valasztotta meg vezerenek, s ezzel letrejott a ket vezer kozott a nyilt szakitas. November 3-an Thokoly nagy gy?zelmet aratott a csaszariak felett az Abauj varmegyei Ujfalunal ? ezt szokas szikszoi csata ^[9] neven is emlegetni (lasd: ujfalui utkozet ). Ennek a sikernek minden bizonnyal jelent?s szerepe volt abban, hogy 1680 . januar 8-an a bujdosok szoboszlai gy?lesen a vitezl? rend 133 kepvisel?je ? koztuk Wesselenyi Pal ? egyhangulag Thokolyt valasztotta f?vezerre, es feleskudtek ra: ?Mi Istenert es Hazaert fegyverre kelt alulirott magyarok eskuszunk az el? Istenre, … hogy nagysagos Teokolyi (sic!) Imre urat, vezerunket nem hagyjuk el, barmit hataroz az Isten dics?seget es a Haza szabadsagat illet? ugyekben, … akik pedig mostanig elter? velemenyen voltunk, ezutan a tegnapi er?s es feloldhatatlan egyezsegunk szerint ?nagysagat mint F?vezerunket ugyunk vegs? eldonteseig h?segesen kovetjuk.” ^[10]

Thokoly csillaganak rohamos emelkedeset jelzik Szelepcsenyi Gyorgy primasersek -helytarto szavai: ??felsege kegyelmes szandeka az, hogy a jov?ben egyedul Thokolyvel targyaljon, nem pedig az erdelyi fejedelemmel.” ^[11] Mindazonaltal Thokoly meg nem latta elerkezettnek az id?t az Erdellyel valo teljes szakitasra, es biztositotta Apafit, hogy a jov?ben is mindenr?l tajekoztatja majd.

Az 1680 -as hadjarat soran a kurucok mar a Vag volgyeben portyaztak, s?t betortek Morvaorszag teruletere is. Augusztus 15-en elfoglaltak Kesmarkot , L?cse ostromaval azonban felhagytak. A november 15-en megkotott fegyverszunet Bereg , Ugocsa es Szatmar varmegyekben jelolte ki a kuruc seregek teli szallasat.

1681 . aprilis 28-an I. Lipot altal osszehivott orszaggy?les kezd?dott Sopronban . Alig egy hettel kes?bb a kurucok levelben fordultak a tanacskozokhoz, amelyben figyelmeztettek: elvarjak, hogy olyan hatarozatok szulessenek, amelyek a bujdosok szamara is elfogadhatoak. Juniusban a frissen megvalasztott Esterhazy Pal nadortol meghivas erkezett a kurucok reszere az orszaggy?lesen valo reszvetelre. ?k azonban arra hivatkozva, hogy az osszegy?lt kepvisel?k nem els? helyen targyaljak a protestansok ugyet, elutasitottak a reszvetelt. ^[12]

Majus 30-an Ibrahim budai pasa ertesitette Thokolyt, hogy a nagyvezir hajlando fegyveresen tamogatni mozgalmat ? ennek hatasara a kuruc vezer felmondta a Beccsel kotott novemberi fegyverszunetet. Apafi augusztus vegen kiindult Erdelyb?l az aprilisi szultani ferman ertelmeben. ^[13] Szeptemberben a varadi pasa es Thokoly seregeivel egyesulve Szabolcs varmegye teruleten portyaztak, majd Apafi es a torokok hazatertek. Thokoly es I. Lipot megbizottai vegul november 13-an fegyverszunetet kotottek Szoboszlon : az az evi teli szallas terulete Ung , Bereg , Ugocsa es Szabolcs varmegyekre terjedt ki. December folyaman Thokoly beketargyalasokat kezdemenyezett az udvarral a kovetkez? feltetelekkel: a kurucok kapjak meg az I. Rakoczi Gyorgy idejen Erdelyhez csatolt het varmegyet, ^[14] az uralkodo garantalja a rendi jogok es a vallasszabadsag, valamint a felkelesben reszt vett kurucok javainak visszaadasat, illetve hagyja jova Thokolynek Zrinyi Ilonaval kotend? hazassagat. ^[15] A megallapodas szerint Becs hat heten belul elkuldi valaszat, erre azonban csak negy es fel honap mulva kerult sor, es az eredmeny csalodast okozott Thokolyeknek: Lipot engedelyezte a hazassag megkoteset (erre 1682 . junius 15-en kerult sor), de az osszes tobbi kovetelest figyelmen kivul hagyva teljes meghodolast vart.

A Fels?-magyarorszagi Fejedelemseg megteremtese (1682) [ szerkesztes ]

A beketargyalasokat kovet? id?ben, a csaszari valaszra varva, 1682 januarjaban kuruc kovetek erkeztek Isztambulba . Celjuk az volt, hogy kieszkozoljek a magyarorszagi fejedelemseget Thokoly szamara, aki cserebe felajanlotta, hogy ket even belul meghodoltatja az egesz kiralysagot. Ezzel egyid?ben Albrecht Caprara grof rendkivuli csaszari kovet a vasvari beke meghosszabbitasat igyekezett kijarni Isztambulban, am a szultan eleve teljesithetetlen felteteleket szabott ? feltehet?en addigra mar eldontott teny volt a Habsburgok elleni kozeljov?beni nagyszabasu hadjarat inditasa. Thokoly felajanlotta a kozvetitest Becs es Isztambul kozott, amit Lipot el is fogadott.

Majus elejen Thokolyt Budan fejedelemnek kijaro fogadtatasban reszesitette Ibrahim pasa ^[16] ? jollehet targyalasuk tartalma ismeretlen, valoszin?leg szoba kerultek a fels?-magyarorszagi varmegyek, s?t kortars ertesulesek szerint Thokolynek felajanlottak az erdelyi fejedelemseget vagy a magyarorszagi kiralysagot, esetleg mindkett?t.

Ezt kovet?en a kuruc vezer meg egyszer megkiserelte a Beccsel valo targyalasokat, de azok nem jartak sikerrel. Vegul junius 24-en Thokoly felmondta a novemberi fegyverszunetet.

Julius vegen Ibrahim pasa Budarol 30 ezres, augusztus elejen Apafi Erdelyb?l 8 ezres sereggel indult ki. A torokok utkozben elfoglaltak es leromboltak Onodot . A seregek egyesulese utan augusztus 14-en elfoglaltak Kassat (ekkor Thokoly a maga fennhatosaga ala rendelte a Szepesi Kamarat ). Ezt kovet?en bevettek Eperjest , L?cset , Fuleket (fel is gyujtottak) es Szendr?t . Szeptember 16-an a katonai sikerek es a harcok befejezese utan, Ibrahim pasa a szultani athaname alapjan Fulek varaban ( Apafi jelenleteben) Magyarorszag kiralyava nevezte ki Thokoly Imret. A kinevezes szerint Thokoly evi 40 ezer taller ado elleneben kapta meg IV. Mehmedt?l az uralkodoi jelvenyeket. Thokoly nem kivanta a ?kiraly” cimet viselni, ett?l kezdve a kuruc vezer inkabb Fels?-Magyarorszag fejedelmenek cimezte magat.

Ezutan a sereg a banyavarosok ellen vonult, ahol igen nagy pusztitasokat vegeztek. A helyzet normalizalodasat jelzi, hogy a honap vegen a kurucok mar a Vagnal csataztak a nadori seregekkel, Thokoly oktoberben pedig mar penzt veretett, mikozben Ibrahim pasa Esztergom es Ersekujvar fele nyomult el?re. November 19-en az ujdonsult fejedelem megbizottai Becsben megkotottek a fegyverszunetet, amely meger?sitette a kurucokat a Garamig terjed? teruletek birtoklasaban, de nehany kisebb er?ssegben csaszari ?rseg maradt. A banyavarosokat Becs visszakapta, de evi 50 ezer forintos jovedelmukb?l Lipot koteles volt atadni 3 ezer forintot. Thokoly ismetelten elvallalta a Becs es a Porta kozotti kozvetitest.

A kahlenbergi torok vereseg es Thokoly hatalmanak hanyatlasa (1683?1684) [ szerkesztes ]

1683 . januar 11-en Kassan Thokoly altal osszehivott orszaggy?les kezd?dott, amelyen a nadori tiltas ellenere figyelemre meltoan sokan jelentek meg (20 varmegye, 9 szabad kiralyi varos, 3 puspok, 2 kaptalan, 1 konvent, 19 f?ur, valamint Lipot es Ibrahim pasa megfigyel?i). Meger?sitettek a novemberi fegyverszunetet, es portai kovet kuldeser?l dontottek a Thokoly altal vallalt kozvetites teljesitese erdekeben. Ugyanakkor ellentet tamadt a fejedelem es a resztvev?k kozott az athname miatt (koveteltek a bemutatasat, amit Thokoly megtagadott) ? vegul csak 50 ezer forint adot szavaztak meg. Az orszaggy?les lezarultat kovet?en Thokoly ismet bekeajanlatot tett Lipotnak: a kurucok altal megszallt 13 megyet, maganak pedig birodalmi hercegi cimet es a ?Magyarorszag reszeinek ura” titulus elismereset kerte, cserebe haboru eseten Lipotot kiralyakent tamogatta volna, csaladja ferfiaganak kihalasaval pedig a terulet visszaszallt volna a Habsburgokra ? ajanlatat ezuttal is elutasitottak.

Aprilis 1-jen Drinapolybol megindult a torok hadjarat Becs ellen. Junius 21-en Thokoly felmondta a Beccsel kotott fegyverszunetet, majd felkereste a hadjaratot vezet? nagyvezir eszeki taborat, ahol megallapodtak, hogy a fejedelem h?segere ter?k birtokait a torok nem dulja fel. Ennek hatasara a f?urak tulnyomo tobbsege atallt, elelemmel es fegyveresen is tamogattak a torokoket. ^[18]

Ezt kovet?en Thokoly a Duna bal partjan vonult eszaknyugat fele, mikozben megbizottai a dunantuli megyeket eskettek a h?segere. Juliusban Nagyszombat es Pozsony megnyitotta el?tte kapuit, de 29-en Lotaringiai Karoly , a csaszari sereg f?vezere utobbibol ki?zte a kurucokat. Augusztus 26-an a Morva melletti Angernnel a kurucok nagy vereseget szenvedtek a Becs fele vonulo lengyel hadaktol. Masnap Thokoly megtagadta a nagyvezir Becs ala rendel? parancsat. Ezt a dontest feltehet?en tobb szempont is indokolta: Sobieski Janos lengyel kirallyal valo jo kapcsolata mersekl?leg hathatott ra, nem akarta vedtelenul hagyni Fels?-Magyarorszagot, illetve szamolt azzal, hogy torok gy?zelem eseten Buda 1526 -os, tiz napig tarto kifosztasahoz hasonloan a torokok Becsb?l is hamar kivonulhatnak. Szeptember 4-en , tehat meg Kara Musztafa katasztrofalis kahlenbergi vereseget megel?z?en sokadik alkalommal bekeajanlatot tett Becsnek: felajanlotta, hogy Pozsonyert es a banyavarosokert cserebe 25 ezres seregevel a torok ellen fordul. Lotaringiai Karoly tamogatta az ajanlatot, de az Udvari Haditanacs (amelynek vezet?je rivalizalt a f?vezerrel) elutasitotta. A Becset ostromlo sereg veresege utan Thokoly kelet fele vonult vissza, mikozben ismet megtagadta a nagyvezir csatlakozasra felszolito parancsat ? az oktober 9-i parkanyi csataban sem vett reszt, ami tovabb rontotta viszonyat a torokkel. Sobieski hazavonulasa kozben elfoglalta Lipot reszere Eszak-Magyarorszag jelent?s teruleteit. A fejedelem Sobieski utjan tovabbra is kulonbeket akart kotni Lipottal, azonban a kiraly elzarkozott ett?l ? Thokoly meghodolasat kovetelte, es hogy vonuljon vissza a maganeletbe.

1684 januarjaban eletbe lepett I. Lipot amnesztiarendelete ? ett?l kezdve allandoak voltak az atallasok a kurucoktol a csaszariak oldalara. Thokoly erre adando valaszkent adta ki a kereszteny vilagnak es a magyaroknak cimzett kialtvanyat. ? Kereszteny vallasok vedelmeben es a nemzetek szabadsagaert. ” ^{[19] [20]} Ez felhivta a figyelmet a hatalom sorozatos jogserteseire, es hangsulyozta, hogy a kurucok mozgalmanak legf?bb celja a torvenyesseg visszaallitasa, a vallasszabadsag garantalasa. Hivatkozott az orszag regi torvenyeire, a kozelmultbeli uralkodok altal elfogadott koronazasi hitlevelekre. Az irasban Thokoly kurucai torok orientaciojanak el?futaraikent megjelentek Bocskai , Bethlen es I. Rakoczi Gyorgy , azonban az erdelyi fejedelmek hatterbe szorultak Wesselenyi Ferenc es Lippay Gyorgy alakja mogott. A nehai nador es az esztergomi ersek , az orszag ket els? kozjogi meltosaganak torokpartisaga mindennel csattanosabb erv volt a felkel?k legitimacioja mellett. Peter Katalin tortenesz velemenye szerint ugyanakkor a Manifestum alaposabb vizsgalata soran kiderul, hogy allitasai alatamasztasara ?reszben 1684-re aktualitasukat vesztett esemenyekr?l szol, reszben nem emlit eget?en id?szer? momentumokat, vegul: valotlan dolgokat allit.” ^[21]

Ebben az evben Schultz altabornagy vezetesevel indult tamadas Thokoly ellen, aki azonban hamarosan ellentamadasba ment at. Sikerult elfoglalnia tobbek kozott Kesmarkot es Ungot , de szeptembert?l az er?viszonyok a csaszari sereg oldalara billentek el. Eperjes alatt elszenvedett veresege utan Thokoly Regec varaba huzodott vissza, de a varost magat a csaszariaknak 21 napig tarto ostrommal sem sikerult bevenniuk.

A fejedelemseg bukasa ? Thokoly elfogatasa, majd torok csapatvezersege (1685?1689) [ szerkesztes ]

1685 februarjaban az erdelyi fogarasi orszaggy?les h?tlensegi pert inditott Thokoly ellen, melynek eredmenyekeppen birtokait elkoboztak. Majusban a csaszari er?k harom hetig ostromoltak Ungvart, vegul azonban eredmenytelenul tavoztak az er?sseg alol. Szeptember 11-en Eperjest kethonapi ostrom utan elfoglaltak.

1685 . oktober 15-en a nagyvezir utasitasara a varadi pasa a hozza segitsegert erkez? Thokolyt elfogatta, es a kedvez?bb bekefeltetelek remenyeben felkinalta Becsnek, am Lipot ekkor mar nem tartott igenyt a szemelyere. A fejedelmet ekkor el?bb Jen? varaba , majd Belgradba szallitottak vasra verve. Thokoly fogsaganak hirere Kassa ketheti ostrom utan megnyitotta kapuit a csaszariak el?tt, akik sorra foglaltak el a fels?-magyarorszagi varakat. Egyedul Munkacs vedekezett 1688 januarjaig Zrinyi Ilona vezetesevel. Ugyanakkor Thokoly megmaradt mintegy 17?18 ezer katonaja csatlakozott Lipot seregehez. 1686 . januar 2-an szabadon engedtek Belgradban, majd unnepelyes keretek kozott bevonult Varadra , a harom honappal korabbi megalaztatas helyszinere. Mindez azonban helyzeten lenyegeben mar nem valtoztatott: korabbi hatalmat vegervenyesen elveszitette ^[22] ? nem sikerult torok segedhadakat szereznie Munkacs felmentesere, s?t amikor visszavonult Hunyad varmegyei birtokara sereget toborozni, Teleki Mihaly utasitasara onnan is kiuldoztek.

1687 februarjaban Thokoly a nagyvezir parancsara Varadra ment, hogy az ottani pasatol kapjon segitseget Munkacs felmentesere. A pasa azonban nem volt kepes segitseget nyujtani, ezert Thokoly kenytelen volt dolga vegezetlenul visszaterni Gyulara . Juliusban a petervaradi hid ?rzesevel biztak meg, ezt a feladatot latta el az augusztus 12-en lezajlott nagyharsanyi csata idejen is. Szeptemberben a torok taborban kitort katonalazadaskor el kellett menekulnie. Oktoberben visszatert Varad kornyekere, de Munkacsig nem sikerult eljutnia.

1688 . januar 24-en Klobusiczky Ferenc zempleni alispan Pozsonyban atadta I. Lipotnak Thokoly Imre fejedelmi jelvenyeit. Februar soran Donatus Heißler csaszari tabornok Telegdnel , majd Varad kornyeken szetverte Thokoly kisszamu hadat, aki Belgradba menekult. Miutan a csaszariak szeptember 6-an azt is elfoglaltak, Thokoly reszt vett egy kisebb jelent?seg? torokellenes bolgar felkeles levereseben. ^[23] 1689 nyaran Thokoly 8000 f?s kuruc?roman-torok sereggel elfoglalta Orsovat , majd Ujpalankot . Sikerei miatt a csaszari sereg elen Badeni Lajos ?rgrof vonult ellene, aki visszaszoritotta Moldvaba .

Az erdelyi fejedelemseg (1690) [ szerkesztes ]

1690 . aprilis 15-en elhunyt I. Apafi Mihaly . Kiskoru fiaval szemben junius 8-an II. Szulejman szultan Thokoly Imret nevezte ki Erdely fejedelmeve. ^[24] Bar Szulejman 1681-ben meg elismerte az otevesen megvalasztott fejedelmet, az id?sebb Apafi kenyszer? Becs fele orientalodasa miatt ezt az athnamet nem ujitotta meg. Vele szemben Teleki Mihaly ^[25] erdelyi es Heißler tabornok csaszari hadai vedtek Erdelyt: lezartak a hagokat, majd Zernyestnel letaboroztak. Thokoly 15 ezres kuruc-roman?torok?tatar, zomeben lovas hadaval atkelt a jarhatatlannak tekintett havasokon, majd augusztus 21-en hatba tamadta, es a zernyesti csataban legy?zte az erdelyi?csaszari hadakat. Teleki a csataban meghalt. Heißler fogsagba esett; ?t Thokoly 1692 januarjaban kicserelte az 1688 januarja ota hazi ?rizetben tartott Zrinyi Ilonara , es meguzente vele Lipotnak, hogy kesz csatlakozni a torokellenes kuzdelmekhez, amennyiben birodalmi hercegi cimet kap. Szeptember 22-en a keresztenyszigeti orszaggy?les fejedelemme valasztotta Thokoly Imret, kimondta birtokai visszaadasat, es honfiusitotta kurucait. Ezt kovet?en Badeni Lajos ?rgrof tizenhat lovasezredevel Belgrad alol Erdelybe vonult, ahonnan oktober vegere kiszoritotta Thokolyt Havasalfoldre , es elzarta el?le a Fels?-Magyarorszag fele vezet? utat is. (Ugyanakkor ezzel sorsara hagyta Belgradot, amelyet a torok nagyvezir oktober 8-an elfoglalt.) Ez az incidens volt az a gyorsan mulo pillanat, amikor az atmeneti krizis hatasara Bethlen Miklosnak sikerult alairatnia a Diploma Leopoldinumot Lipottal.

Emigracio (1691?1705) [ szerkesztes ]

1691 februarjaban a havasalfoldi vajda ki?zte orszagabol Thokoly kurucait, akik ekkor Vidin kornyekere huzodtak vissza. A torok nyari hadjarataban reszt vett, Temes varmegye teruleten nyomult el?re, majd augusztus 19-en ott volt a szalankemeni csataban is, amely Koprulu Musztafa veresegevel es halalaval vegz?dott. Oktoberben meg betort Gyula kornyekere, de kisebb portyak utan kenytelen volt kivonulni az orszagbol. 1696 -ig az Al-Dunanal vett reszt kisebb hadicselekmenyekben egy-egy torok seregtest parancsnokakent.

1697 juniusaban II. Musztafa szultan hadjaratot inditott Magyarorszag visszafoglalasara. Thokolyt ennek kapcsan azzal biztak meg, hogy Habsburg-ellenes felkelest robbantson ki a Tisza -videken. Julius 1-jen azonban csak Hegyaljan tort ki felkeles , amelyhez raadasul csak a jobbagyok csatlakoztak, mig a nemesseg a csaszari oldalra allt. Mire a 80 ezres szultani sereg augusztus 19-en Pancsovanal megkezdte a Dunan valo atkelest, a hegyaljai felkelest mar verbe fojtottak. Szeptember 11-en Thokoly is jelen volt a zentai sulyos torok veresegnel , amelyben mintegy 30 ezer torok fulladt a Tiszaba, es elesett Elmasz Mehmed nagyvezir is. Ett?l kezdve az Erdely onallosagat garantalo torok?nemet bekeszerz?dest surget? Anglia es Hollandia fele puhatolozott egeszen a tenyleges bekekotesig, amelyben mar nem volt szo Erdely onallosagarol. 1698-ban meg a torok bekefeltetelek kozt is szerepelt az onallo Erdely fenntartasa.

1699 -ben a karlocai beke ertelmeben Thokolyt es kurucait az Oszman Birodalom hatartol tavol es?, bels? teruleten telepitettek le. Az 1704 -es Thokoly-parti erdelyi betorest?l ^[26] eltekintve szemelye a kes?bbiekben mar nem jutott erdemleges szerephez a magyarorszagi es erdelyi ugyekben.

1705 . szeptember 13-an , nehany nappal 48. szuletesnapja el?tt halt meg a kis-azsiai ?zmitben, es ott is temettek el. ^[27]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Hamvait 1906 oktobereben ujratemettek Kesmarkon , szul?varosanak uj evangelikus templomaban, ahol elhelyeztek palastjat es zaszlajat is, valamint azt a feliratos domborm?vet , amely izmiti sirjat boritotta. ^{[28] [29]}

Grantner Jen? 1954 -ben elkeszitett 2,8 m-es bronzszobra a H?sok tere jobb oldali oszlopsoraban balrol az otodik alak. (Eredetileg Maria Terezia szobra allt ezen a helyen.) Alatta domborm? talalhato, ?Thokoly kurucai a szikszoi harcban legy?zik a labancokat , 1679” felirattal. ^[30]

1982-ben konferenciat szerveztek Hajduszoboszlon a banyavarosi gy?zelem 300. evfordulojara. ^[31]

2005 -ben, halalanak 300. evfordulojan ?zmitben utcat neveztek el rola. ^[32]

2008 -ban Thokoly Imre Emlekhaz nyilt ?zmitben. ^[33]

2009 -ben utcat neveztek el rola Torokorszagban , a Marvany-tenger partjan fekv? Karatepen, ott, ahol a hadvezer felesegevel, Zrinyi Ilonaval utolso eveit elte szam?zetesben. ^[34]

• 
  A kesmarki uj evangelikus templom
• 
  Thokoly Imre szobra a Millenniumi emlekm? jobb oldali oszlopcsarnokaban a H?sok teren

M?vei [ szerkesztes ]

• Kesmarki Tokoly Imre naploja 1693?1694 evekb?l , keziratbol kiadta: Nagy Ivan, Eggenberger, Pest, 1863
• Kesmarki Tokoly Imre naploja 1676?1678 evekb?l , kiadta: Torma Karoly, Akademia, Pest, 1866, ( Magyar tortenelmi emlekek 2. oszt. Irok )
• Kesmarki Tokoly Imre es nemely f?bb hiveinek naploi es emlekezetes irasai, 1-2. , kiadta: Thaly Kalman, Eggenberger, Pest, 1868, ( Magyar tortenelmi emlekek. 2. oszt. Irok )
  • 1. Tokoly Imre sajat irasai, 1689?1705
  • 2. Tokoly Imre nemely f?bb hiveinek naploi es emlekezetes irasai, 1686?1705
• Kesmarki Tokoly Imre naploi, leveleskonyvei es egyeb emlekezetes irasai , kiadta: Thaly Kalman, Eggenberger, Budapest, 1873, ( Magyar tortenelmi emlekek 2. oszt. Irok )
• Tokoly Imre grof levelei , sajto ala rendezte: Deak Farkas, Akademia, Budapest, 1882
• Thokoly Imre fejedelem 1691?1692-iki leveleskonyve , kiadta: Thaly Kalman, Akademia, Budapest, 1896, ( Magyar tortenelmi emlekek 2. oszt. Irok )
• Thokoly iratok a megyei leveltarban , valogatta es a bevezet?t irta: Laczay Magdolna, Szabolcs-Szatmar Megyei Leveltar, Nyiregyhaza , 1978, ( Szabolcs-Szatmar Megyei Leveltar kiadvanyai )

Szepirodalmi m?vek eleter?l [ szerkesztes ]

• Gyongyosi Istvan: Thokoly Imre es Zrinyi Ilona hazassagarol (elbeszel? koltemeny), 1683
  • Thokoly Imre es Zrinyi Ilona hazassaga / Gyongyosi Istvan : Palinodia ? Keserg? Nimfa , a szoveget gondozta es a jegyzeteket irta: Jankovics Jozsef es Nyerges Judit, utoszo: Jankovics Jozsef, Balassi, Budapest, 2000, ( Regi magyar konyvtar )
• Jokai Mor : A magyar nemzet tortenete regenyes rajzokban ( fejezetcimek: Tokoli Imre / Az ostromolt Becs / Hatra van meg a fekete leves! / Caraffa ? Az eperjesi meszarlas / Ket civakodo kozt a harmadik / A szultan kutyaja / A zernyesti csata / Erdely hitlevele / A zalankemeni diadal / Tokoli es Veterani / Savoyai Jen? ? A zentai diadal / A karlocai beke / Zrinyi Ilona)
• Somlo Sandor: Thokoly Imre (szinm?), Pest, 1870
• Takacs Tibor: A kaftanos fejedelem (regeny), Budapest, 1965
• Takacs Tibor: Thokoly ifjusaga (regeny), Budapest, 1966

(Forras: Magyar eletrajzi lexikon: Thokoly Imre )

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Benczedi 1963: Benczedi Laszlo: A ?vitezl? rend” es ideologiaja a Thokoly-felkelesben , In: Tortenelmi Szemle, 1963/1, 33?43. o.
• ↑   Benczedi 1983: Benczedi Laszlo: Becs es Sztambul kozott: Thokoly Imre palyafutasa , In: Historia, 1983/4, 3?7. o.
• ↑   Benda: Benda Kalman: Megjegyzesek Karol Telbizov tanulmanyahoz , In: A Thokoly-felkeles es kora, szerkeszt?: Benczedi Laszlo,, Budapest, 1983, 179?180. o.
• ↑   Cserei: Cserei Mihaly : Erdely historiaja 1661?1711 , Budapest, 1983, sajto ala rendezte, a bevezet?t es a jegyzeteket irta: Bankuti Imre, ISBN 963-207-498-X
• ↑   Gebei: Gebei Sandor: A Thokoly-felkeles kibontakozasa es a Rzeczpospolita , In: Hadtortenelmi Kozlemenyek, 2005/3., 412?423. o.
• ↑   Geonczy: Dr. Geonczy Jozsef: Thokoly kurucainak h?segeskuje , In: Honismeret, 1981/5, 32?33. o.
• ↑   Heckenast: Heckenast Gusztav : A torok ki?zese Magyarorszagrol , In: Historia, 1983/4, 7?11. o.
• ↑   Kalmar: Kalmar Janos: Thokoly onallo diplomaciajanak kezdetei 1678?1679 (Adalekok a felkeles torok orientaciojanak inditekaihoz), In: A Thokoly-felkeles es kora, szerkeszt?: Benczedi Laszlo, Budapest, 1983, 155?162. o.
• ↑   Kincses: Kincses Katalin Maria: ?Minden kulonos ceremonia nelkul” ? A Rakoczi-kultusz es a fejedelem hamvainak hazahozatala , In: Hadtortenelmi Kozlemenyek, 2003/1, 46?76. o. (Online eleres: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00023/10.htm#_ftn1 )
• ↑   Kopeczi: Kopeczi Bela: ?Magyarorszag a keresztenyseg ellensege” ? A Thokoly-felkeles az europai kozvelemenyben , Budapest, 1976, ISBN 963-05-0883-4
• ↑   Leibniz: Gottfried Wilhelm Leibniz: Quelques reflexions sur la presente guerre de Hongrie , 1683. augusztus ? idezi: Kopeczi Bela: Leibniz es a Thokoly-felkeles, In: Magyar Filozofiai Szemle, 2002/3., (Online eleres: http://epa.oszk.hu/00100/00186/00012/kopeczi0203.html )
• ↑   Mtk II: Magyarorszag torteneti kronologiaja , (II. kotet, 1526?1848) f?szerkeszt?: Benda Kalman, Budapest, 1983 (2.), ISBN 963-05-3183-6
• ↑   Mtsz: Magyar torteneti szoveggy?jtemeny 1526?1790 , szerkeszt?: Sinkovics Istvan , Budapest, 1968
• ↑   Nagy: Nagy Laszlo: Thokoly Imre , In: Rubicon 1999/7 50?53.
• ↑   Papp 2000: Papp Sandor: Arulok vagy tulel?k? A magyar f?urak atallasa 1683-ban Kara Musztafa pasa es Thokoly Imre oldalara , In: Rubicon, 2000/5, 22. o.
• ↑   Papp 2003: Papp Sandor: Szabadsag vagy jarom? A torok segitseg kerdese a 18. szazad vegi magyar rendi mozgalmak idejen , In: Hadtortenelmi Kozlemenyek, 2003/3?4, 633?669. o.
• ↑   Papp 2005: Papp Sandor: Thokoly Imre esztendeje: 1682 , In: Tortenelmi Szemle, 2005/3?4, 347?372. o.
• ↑   Peter: Peter Katalin: A mult es a jelen a Thokoly-felkeles ideologiajaban , In: A Thokoly-felkeles es kora, szerkeszt?: Benczedi Laszlo, Budapest, 1983, 199?204. o.
• ↑   R. Varkonyi: R. Varkonyi Agnes: Thokoly politikaja es Magyarorszag eselyei a hatalmi atrendez?des idejen , In: Hadtortenelmi Kozlemenyek, 2005/3., 363?399. o.
• ↑   Schulhof: Schulhof Izsak: Budai kronika , Budapest, 1979, fordito: Jolesz Laszlo, utoszo: Szakaly Ferenc, ISBN 963-207-454-8
• ↑   Seres: Seres Istvan: Thokoly Imre es Torokorszag , Budapest, 2006, ISBN 963-05-8409-3
• ↑   Telbizov: Telbizov, Karol: Thokoly Imre 1688. evi bulgariai szereper?l , In: A Thokoly-felkeles es kora, szerkeszt?: Benczedi Laszlo, Budapest, 1983, 173?177. o.
• ↑   Tfk: A Thokoly-felkeles es kora , szerkeszt?: Benczedi Laszlo, Budapest, 1983, ISBN 963-05-3309-x
• ↑   Trocsanyi: Trocsanyi Zsolt: Teleki Mihaly ? Erdely es a kurucmozgalom 1690-ig , Budapest, 1972
• ↑   Varga: Varga J. Janos: A torok orientacio valtozatai Magyarorszagon ? Wesselenyi?Apafi?Thokoly 1663?1683 , In: Tortenelmi Szemle, 2007/2., 289?297. o.
• ↑   Zachar: Zachar Jozsef : A Thokoly-szabadsagharc hadtorteneti es hadm?veszeti szempontbol , In: Hadtortenelmi Kozlemenyek, 2005/3., 400?411. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Zachar Jozsef : Becsi forrasok a Thokoly-szabadsagharcrol , Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Historiae XXXV, 2008, 69?75. o.
• G. Etenyi Nora : Thokoly Imre es az europai politika szerencsekereke , In: Tiszteletkor, 2012
• Kardos Timea : Thokoly Imre udvara L?csen , In: Honismeret, XLIV/3, 2016, 66?70. o.
• Esterhazy Pal es Thokoly Eva iratai ? 1. Levelezes , Kossuth, Budapest, 2022, ISBN 978-963-544-892-0
• Angyal David: Kesmarki Thokoly Imre , I-II. kotet, Budapest, 1888?1889
• Kesmarki Tokoly Imre naploja az 1693. 1694. es 1676?1678. evekb?l
• Tokoly Imre grof levelei , Budapest, 1882
• Gyarfas Zsigmond 1882: Thokoly Kis-Romaban. Szazadok
• Thaly Kalman (szerk.): Kesmarki Tokoly Imre es nemely f?bb hiveinek naploi es emlekezetes irasai
• Harmat Arpad Peter: A Wesselenyi-fele osszeeskuves es a Thokoly vezette kurucmozgalom (1660?1690) ^{[ halott link ]}
• Magyarorszagi s erdelyi bujdoso fejedelem kesmarki Thokoly Imre secretariusanak, Komaromi Janosnak torokorszagi diariumja s experientiaja , Nagy Ivan/Rath, Pest, 1861, ( Magyar tortenelmi naplok a XVI-XVIII. szazadbol )
• Marki Sandor : Thokoly Imre eletrajza , Stampfel, Pozsony?Budapest, 1885
• Decsenyi Gyula : Thokoly Imre es Wesselenyi Pal mint vetelytarsak , Athenaeum Nyomda, Budapest, 1885
• Thalloczy Lajos ? Gy?ry Tibor : Thokoly Imre betegsege , Athenaeum, Budapest, 1906
• Orel Geza : Thokoly diplomatiaja 1681 jun.-tol 1686-ig , Patria Nyomda, Budapest, 1906
• David Mano : Thokoly viszonya a portahoz , Gombos Nyomda, Kolozsvar, 1906
• Szekely Jolan : Thokoly Imre udvartartasa , A Nap Nyomda, Budapest, 1912
• Kuncz Aladar : Thokoly a francia irodalomban , Fritz Nyomda, Budapest, 1914
• Bruckner Gy?z? : Grof Thokoly Imre kesmarki udvartartasa , Reiss Nyomda, L?cse, 1914
• Thokoly-emlekunnepseg ? A fejedelem halalanak 270. evforduloja alkalmabol, 1975. oktober 18. , szerkeszt?: Molnar Matyas , Vay Adam Muzeum Barati Kor, Vaja, 1975
• Nagy Laszlo : ?Nem jottunk egi hadak-utjan…” ? Vazlatok es tanulmanyok a XVII. szazadi kurucokrol , Magvet?, Budapest, 1982, ( Elvek es utak )
• Nagy Laszlo: ?Kuruc eletunket megallvan csinaljuk…” ? Tarsadalom es hadsereg a XVII. szazadi kuruc kuzdelmekben , Akademiai, Budapest, 1983
• Thokoly Imre (1657?1705) a ?kuruc kiraly” , szerkeszt?: Kinczler Iren , Febe Bt., Piliscsaba, 1996, ( Egyhaztorteneti kiadvanyok )
• Seres Istvan : Thokoly Imre es Torokorszag , Akademiai?Magyar?Torok Barati Tarsasag, Budapest, 2006
• Varga J. Janos : Valaszuton ? Thokoly Imre es Magyarorszag 1682?1684-ben , Historia?MTA Tortenettudomanyi Intezet, Budapest, 2007, ( Historia konyvtar Monografiak )
• Az ?ustokos kegyeltje” ? Kesmarki Thokoly Imre, 1657?1705 (Thokoly Imre szuletesenek 350. evforduloja alkalmabol rendezett nemzetkozi tudomanyos konferencia anyaga, Hajduszoboszlo, 2007. szeptember 25?26.), szerkeszt?: Gebei Sandor, Hajduszoboszlo onkormanyzata, Hajduszoboszlo, 2010, ( Hajdu mult m?hely )

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Thokoly Imre temaban.

• Thokoly csalad

El?z? uralkodo: II. Apafi Mihaly

Erdely fejedelme 1690

Kovetkez? uralkodo: II. Apafi Mihaly