Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ez a szocikk a foldrajzi elnevezesr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Dunantul (egyertelm?sit? lap) .

A Dunantul vagy Nyugat-Magyarorszag ( nemetul : Transdanubien , latinul : Transdanubia ) Magyarorszag nyugati teruletenek elnevezese. Eszakon, nyugaton es delen az orszaghatar , mig keleten a Duna folyo jeloli ki hatarait. Eszakon szinten a Duna jeloli ki a hatarat, amellyel itt egybeesik az orszaghatar. A Dunantul Horvatorszaggal , Szloveniaval , Ausztriaval es Szlovakiaval hataros.

A statisztikai celu NUTS besorolas legfels? szintjen Magyarorszag harom nagyregiora oszlik, ezek egyike a Dunantul . Ebben az ertelemben magaba foglalja a harom dunantuli regiot es osszesen kilenc varmegyet ( Fejer , Komarom-Esztergom , Veszprem , Gy?r-Moson-Sopron , Vas , Zala , Baranya , Somogy , Tolna ). Foldrajzilag Pest varmegye es Budapest Duna jobb partjara es? reszei is a Dunantulhoz tartoznak, bar koznapi felfogas es a NUTS besorolas nem tekinti a reszenek. Legnepesebb telepulese Pecs . A masodik legnagyobb Gy?r , mig a harmadik legnepesebb Szekesfehervar . Fontosabb telepulese meg: Szombathely , Esztergom , Veszprem , Kaposvar , Zalaegerszeg , Tatabanya , Dunaujvaros , Szekszard es Sopron . Foldrajzilag Budapest budai resze is a Dunantulhoz tartozik.

Tortenelem [ szerkesztes ]

A Dunantul varmegyei tortenelmileg Moson , Gy?r , Sopron , Vas , Zala , Veszprem , Fejer , Komarom , Esztergom , Somogy , Tolna es Baranya varmegye voltak. A 18. szazad elejet?l az ugynevezett Districtus Trans-Danubianust alkottak. Ezeknek a megyeknek a hatarat, amelyet Szent Istvan kiraly allapitott meg, 1920 -ig, a trianoni bekeszerz?desig csaknem 900 evig valtozatlanok maradtak.

Okor [ szerkesztes ]

A Dunantul a k?korszak ota lakott. Kr.e 9-t?l, 434-ig a Romai Birodalom resze volt, Pannonia provinciakent. Pannonia tartomany a Dunantulon kivul rendelkezett nehany mai osztrak es horvat terulettel is, amely egy romanizalt , latin nyelv? hatarvidek volt, fontos romai varosokkal. Ilyen volt peldaul Scarbantia (mai Sopron), Aquincum (a mai Budapest, azon belul Obuda ), Sopianae (a mai Pecs), Gorsium (a mai Tac ) es Savaria (a mai Szombathely).

Kr.e 9-ben hoditotta meg a kornyeket Augustus csaszar , amely limes -t biztositott a Romai Birodalomnak . Pannonia teruleten haladt el a borostyanut es a tomjenut is, tehat a terulet fontos kereskedelmi terseg lett. A provinciat ket kisebb egysegre bontottak (ez volt Pannonia Superior, es Pannonia Inferior)

A betelepult romai allampolgarok altal, n?tt a romanizacio folyamata. Ennek hatasara amfiteatrumokat es vizvezetekeket epitettek. Ekkor kezdtek meg kiepiteni, Tricciana (mai Sagvar ) kozeleben, a Sio csatornat is ezzel pedig szabalyozva a Balaton vizallasat.

A provincia hanyatlasat a kozponti hatalom meggyengulese okozta. Tovabba german es got tamadasok ertek a hatarvarosokat is, ezaltal pedig azok elneptelenedtek. Az 5. szazadban letelepedtek a hunok a Tiszanal , majd pedig elfoglaltak a provincia nagy reszet.

Kozepkor [ szerkesztes ]

A nepvandorlas koraban a hunok , az osztrogotok , a langobardok , a gepidak , az avarok , a frankok es a szlav nepek foglaltak el a teruletet. 900 -ban Pannoniat a magyarok foglaltak el, majd 1000 utan a Magyar Kiralysag resze lett.

A Dunantul a 11. szazad ota Magyarorszag egyik legfontosabb regioja. Esztergom 1001 -t?l napjainkig az orszag egyhazi f?varosa (a biborosi varos), Szent Istvan pedig Szekesfehervaron , kes?bb a kiralyok koronazovarosaban alapitotta kiralyi szekhelyet. Tovabbi fontos kozepkori varosok voltak Veszprem, Pecs, Gy?r es Sopron. Bences rend is megerkezett Magyarorszagra es Pannonhalman , Pecsvaradon es Zalavaron kolostorokat epitettek. 1055-ben I. Andras kiraly megalapitotta a Tihanyi apatsagot , amelyhez f?z?dik az els? magyar szorvanyemlekunk. II. Andras pedig 1222 -ben Szekesfehervaron adta ki az Aranybullat . A pusztito mongol invazio utan uj varak epultek, es IV. Bela magyar kiraly uj kiralyi f?varost alapitott Budan , a Duna mellett. A regio gazdag kozepkori oroksege mindenutt lathato a kis falusi templomoktol a regi kastelyokig, kolostorokig es a varosi hazakig.

Torok id?szak [ szerkesztes ]

Az oszman korban (16-17. szazad) a Dunantul keleti es deli resze torok fennhatosag ala kerult. Az allandoan valtozo hatar a Dunantuli-hegyseg es a Balaton deli partja menten huzodott. A veszelyes hatart hatarvarak ( vegvarak ) ?riztek, amelyek kozul a legfontosabbak Gy?r es Nagykanizsa voltak. Az azsiai stilusu oszman uralomnak es az allando haborunak pusztito hatasai voltak: falvak tucatjai pusztultak el, a lakossag tizedelt es a regio egyes reszei szinte teljesen elneptelenedtek. A Kiralyi Magyarorszaghoz tartozo teruletek (a hatarregiok kivetelevel) szerencsesebbek voltak, mert az europai jelleg? fejlesztesek folyamatosak voltak. Itt volt a 17. szazad a katolikus ellenreformacio , a Habsburgoktol valo nemzeti fuggetlensegert folytatott harcok es egy uj, hatalmas katolikus arisztokracia kialakulasanak id?szaka.

Hodoltsag utan [ szerkesztes ]

1686 -ban a szovetseges Habsburg , a lengyel es a bajor hadsereg visszahoditotta Budat es megszuntette az oszman uralmat. A 18. szazadban a regio lassan ujjaepult, es sok uj telepes erkezett ( magyarok , nemetek , lengyelek , szlovakok es horvatok ). Hires barokk kastelyok epultek a nagybirtokos csaladok erejenek bemutatasara, peldaul a fert?di Esterhazyak es a keszthelyi Festeticsek . A varosok barokk varoskepe a mai napig fennmaradt Gy?rben, Szekesfehervaron, Pecsen es Szombathelyen.

A 19. szazadban a Dunantul kapitalista fejl?desen ment keresztul. Ausztria kozelsege miatt ismet az orszag leggazdagabb reszeve valt, es ? legalabbis a kozvelemeny utan ? "europaiasabb" es nyugatiasabb, mint Magyarorszag barmely mas regioja vagy a posztkommunista Kozep-Europa legtobb regioja.

Ujkor [ szerkesztes ]

A Magyar Nepkoztarsasag (1949?1989) alatt uj ipari varosok epultek Tatabanyan, Dunaujvarosban, Ajkan es Komlon , es uj iparokat es gyarakat hoztak letre, mint peldaul Magyarorszag egyetlen atomer?m?ve Pakson . Pecsen urant banyasztak, es nagy ipari kulvarosokat epitettek. A szocialista Magyarorszag egyik leghiresebb uzeme, az Ikarus Szekesfehervaron jott letre. A szocializmus bukasa utan Eszak-Dunantul sikeresebben alkalmazkodott az uj gazdasagi helyzethez, mint Magyarorszag mas reszein (Budapest kivetelevel), es a kulfoldi befektetesek nagy resze a radikalis gazdasagi megujulas segitesere jott ide. Az 1990 -es evekben Szekesfehervart valoszin?leg a gazdasagilag legsikeresebb magyar varosnak szamitottak be. Esztergom, Gy?r es Szentgotthard a Suzuki , az Audi es az Opel gyarak letrehozasaval az autoipar kozpontjaiva valt.

Tajegysegek [ szerkesztes ]

Nem onallo tajegyseg. A Dunantul tagoltsaga miatt ? Magyarorszag foldrajzi kistajainak katasztere szerint ? Magyarorszag hat foldrajzi nagytajabol negy teljes egeszeben annak teruleten fekszik, kett? pedig erinti azt.

A teljes egeszeben a Dunantulon fekv? foldrajzi nagytajak:

• Kisalfold
• Nyugat-magyarorszagi peremvidek
• Dunantuli-dombsag
• Dunantuli-kozephegyseg

A Dunantult erint? foldrajzi nagytajak es azok Dunantulra atnyulo kozeptajai:

• Alfold
  • Mez?fold
  • Dravamenti-siksag
• Eszaki-kozephegyseg
  • Visegradi-hegyseg

A Dunantulon tehat alfoldi, dombvideki es hegyvideki tajak egyarant megtalalhatok.

Regiok es varmegyek [ szerkesztes ]

A Dunantul , mint orszagresz 3 regiot, 9 varmegyet, 68 jarast es 1 714 telepulest foglal magaba. Terulete 37 ezer km², lakoinak szama 2018 -ban 2,9 millio. Az alabbi tablazatban a vastag bet?kkel szedett varosok regiokozpontok.

Dunantul ^[1]

Cimer	Varmegye	Terulet (km²)	Lako (2018) (f?)	Jaras	Telepules				Szekhely	Terkep
					ossz.	varos	10e+	MJV.
Kozep-Dunantul
	Fejer	4 358	416 691	8	108	17	6	2	Szekesfehervar
	Komarom-Esztergom	2 264	297 454	6	76	12	6	2	Tatabanya
	Veszprem	4 464	341 425	10	217	15	6	1	Veszprem
		11 086	1 055 570	24	401	44	18	5
Del-Dunantul
	Baranya	4 430	363 721	10	301	14	4	1	Pecs
	Somogy	6 065	303 802	8	246	16	5	1	Kaposvar
	Tolna	3 703	219 317	6	109	11	5	1	Szekszard
		14 198	886 840	24	656	41	14	3
Nyugat-Dunantul
	Gy?r-Moson-Sopron	4 208	461 518	7	183	12	5	2	Gy?r
	Vas	3 336	253 305	7	216	13	5	1	Szombathely
	Zala	3 784	270 634	6	258	10	3	2	Zalaegerszeg
		11 328	985 457	20	657	35	13	5
Dunantul osszesen		36 612	2 927 867	68	1 714	120	45	13

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

25 ezer f? folotti varosok (2018) ^[1]

Telepules	Lako	Varmegye
Pecs	144 188	Baranya
Gy?r	130 094	Gy?r-Moson-Sopron
Szekesfehervar	97 382	Fejer
Szombathely	77 984	Vas
Tatabanya	65 633	Komarom-Esztergom
Sopron	62 454	Gy?r-Moson-Sopron
Kaposvar	61 920	Somogy
Veszprem	59 754	Veszprem
Zalaegerszeg	57 780	Zala
Nagykanizsa	46 866	Zala
Dunaujvaros	44 358	Fejer
Mosonmagyarovar	33 318	Gy?r-Moson-Sopron
Szekszard	32 156	Tolna
Papa	30 382	Veszprem
Ajka	27 995	Veszprem
Esztergom	27 840	Komarom-Esztergom
Siofok	25 461	Somogy

A foldrajzi ertelemben vett Dunantulhoz tartozik Erd , Budaors valamint Budapest I. , II. , III. , XI. , XII. es XXII. kerulete is. Ezek mindegyikenek nepessege 25 ezer f? folott van.

Vizei [ szerkesztes ]

Tavak [ szerkesztes ]

• Balaton
• Velencei-to
• Fert?

Folyok [ szerkesztes ]

A Dunantult eszakrol es keletr?l a Duna hatarolja. A Dunantul valamennyi folyoja kozvetlenul vagy kozvetve a Dunaba folyik. A Dunantul vizrajzanal szamolni kell a termeszeti es a civilizacios tenyez?k egymasra hatasaval legalabb a romai kortol, de lehet, hogy mar korabban.

Kozvetlenul a Dunaba torkollo folyok/csatorna

• Raba
• Sio-csatorna
• Drava

A Raba mellekfolyoi

• Pinka
• Perint/Sorok
• Gyongyos
• Repce
• Marcal
• Ikva

A Sio-csatornaba torkollo folyok:

• Zala (a Balatonba es azon keresztul a folyik a vize a Sioba)
• Kapos

A Drava mellekfolyoja:

• Mura

Viztarozok [ szerkesztes ]

• Abert-to

Nemzeti Parkok [ szerkesztes ]

• Balaton-felvideki Nemzeti Park
• Duna?Ipoly Nemzeti Park
• Duna?Drava Nemzeti Park
• Fert??Hansag Nemzeti Park
• ?rsegi Nemzeti Park

Naturparkok [ szerkesztes ]

A 2004 . evi, a kornyezet- es termeszetvedelmi torvenyeket modosito LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Naturpark: az orszag jellegzetes termeszeti, tajkepi, es kulturtorteneti ertekekben gazdag, a termeszetben torten? aktiv kikapcsolodas, feludules, gyogyulas, fenntarthato turizmus es a termeszetvedelmi oktatas, neveles, ismeretterjesztes, tovabba a termeszetkimel? gazdalkodas megvalositasat szolgalo nagyobb kiterjedes? terulete, amely a jogszabalyban foglaltaknak megfelel?en jon letre."

• Irottk? Naturpark Az Irottk? Naturpark honlapja

Turizmus [ szerkesztes ]

A Dunantul negy turisztikai regiora van osztva. A statisztikai regioktol elter?en a Balaton es kornyeke kulon turisztikai regiot alkot, a masik harom nagy turisztikai regio a balatoni teruleteket leszamitva megkozelit?leg fedi a statisztikai regiok teruletet.

A negy turisztikai regio:

• Balaton turisztikai regio
• Nyugat-Dunantul turisztikai regio
• Kozep-Dunantul turisztikai regio
• Del-Dunantul turisztikai regio

Latnivalok turisztikai regio szerint [ szerkesztes ]

Balaton turisztikai regio A Balaton es kornyeke Budapest mellett Magyarorszag legnepszer?bb turisztikai terulete. F? turisztikai latnivaloja a Balaton partja, a furd?zesi es vitorlazasi lehet?segek sokasagaval. A Balaton korul egyarant talalhatoak m?emlekekben gazdag tortenelmi telepulesek ( Tihany , Keszthely ), kulonleges termeszeti ertekek (a vilagorokseg reszet kepez? termalvizes Hevizi-to es a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastelyok es varromok ( Nagyvazsony , sumegi var , Szigliget ), borvidekek (Balatonfelvidek, del-balatoni borvidek), skanzenek ( Szantodi uradalmi majorsag), kisvasutak ( Balatonfenyves ). Sok turistat vonz ide az orszagos hir? m?veszeti fesztival, a M?veszetek Volgye .

Nyugat-Dunantul turisztikai regio A nyugat-dunantuli turisztikai regio f? latnivaloi a m?emlekek sokasaga (Gy?r, Sopron, Szombathely, K?szeg es a vilagorokseg reszet kepez? Pannonhalmi Bences F?apatsag ), a kisvarosok es falvak kozepkori templomai ( Jak , Lebeny ) es barokk kastelyai ( Fert?d , Nagycenk ), az arboretumok ( Kam , K?szeg, Kamon , Vep , Szeleste , Sarvar ) a nagy kiterjedes?, a vedett erd?segek , a vilagorokseghez tartozo Fert? to es a kulonleges termeszeti kornyezetben talalhato egyeb kirandulohelyek ( fert?rakosi k?fejt?, nagycenki muzeumvasut ). Kulonleges nepm?veszeti latnivalot jelent az ?rsegi falvak maig meg?rzott nepi epiteszete, a pityerszeri skanzen Szalaf?n es a romantikus gocseji telepulesek. A regiora jellemz? a nagy multra visszatekint? borkultura .

Kozep-Dunantul turisztikai regio A regio f? turisztikai latnivaloit a m?emlekekben gazdag Szekesfehervar, Veszprem, Papa es Varpalota , a Velencei-to es kiranduloovezete, valamint a Dunantuli-kozephegyseg ( Bakony , Vertes , Gerecse ) tajai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai varat es Oreg-tavat , a zirci arboretumot es apatsagot , a romantikus cseszneki varromot , a komaromi er?drendszert , a gorsiumi regeszeti parkot, a vertessz?l?si ?semberleleteket , a majki m?emlekegyuttest , a zsambeki romtemplomot es a babolnai allami menest is.

Del-Dunantul turisztikai regio A turisztikai regio egyik legf?bb latnivaloja a Dunantul legnepesebb telepulese, Pecs varosa, a mediterran hangulatu utcaival, okereszteny sirkamraival (vilagoroksegi helyszin), kozepkori es torok kori emlekeivel, kulonleges muzeumaival. Kaposvar varosa szinten sok latnivalot tartogat, hiszen a belvarosa epiteszeti szempontbol Europaban egyedulallo, mert tobb mint 300 eklektikus es szecesszios epulet all itt, sehol mashol nincs ennyi ilyen kis teruleten. A regioban megtalalhatoak a latvanyos tortenelmi emlekek es varak ( mohacsi tortenelmi emlekhely, szigetvari var , siklosi var , Pecsvarad , Magyaregregy ), a nevezetes nepm?veszeti ertekek (a Sarkoz falvai), a borvidekek (Szekszard, Villany ), a kisvasutak ( Mesztegny? , Kaszo ) es a kulonleges kulturalis kozpontok is ( kaposmer?i ?smagyar harcaszati bemutatohely es a somogyvamosi Krisna-falu). A termeszetjarok kedvelt celpontjai az abaligeti cseppk?barlang, a szarsomlyoi termeszetvedelmi terulet, a villanyi k?banya ?slenybemutatoja, valamint a regio nagy kiterjedes? erd?i ( Zselic , Gemenc , Gyulaj , Mecsek ).

Jegyzetek [ szerkesztes ]