Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ezt a szocikket at kellene olvasni , ellen?rizni a szoveg helyesirasat es nyelvhelyesseget , a tulajdonnevek atirasat . Esetleges tovabbi megjegyzesek a vitalapon .

Templomosok
Megalakulas datuma	1118-1120 kozott
Felbomlas datuma	1312 . marcius 22.
Tipus	katolikus katonai rend
Alapito	Hugues de Payns Godofredo de Saint-Omer Andre de Montbard
Helyek
Kozpont	Templom-hegy

A templomosok vagy templomos lovagrend (latinul milites templi ) az egyik leghiresebb katolikus harcos szerzetesrend , egyhazi lovagrend volt. 1119 korul alapitottak, kozpontjuk a jeruzsalemi Templom-hegyen volt, es a kozepkorban csaknem ket evszazadon at fennallt.

A torteneti rend [ szerkesztes ]

A templomos lovagrend 1118-ban, ^[1] keresztes lovagokbol szervez?dott tarsulasbol, a Szentfoldon alakult. Hugues de Payns vezetesevel nyolc vagy kilenc keresztes lovag elhatarozta, hogy eletet a Szentfold zarandokai vedelmenek szenteli.

Hugues de Payns, champagne-i szuletes? volt, 48 eves, es mar 22 esztendeje elt Konstantinapolytol keletre. A korulotte tomorul? csoport igen kicsiny volt, eleinte valoszin?leg csak heten csatlakoztak hozza, megsem ismerjuk a pontos nevuket. Ott volt Godefroy de Saoint-Omer, egy flamand lovag, Payens de Montdidier, Archambaud de Saint-Agnan, Andre de Montbard, Godefroy Bisol vagy Bisot, vegul ket ferfiu, akiknek csak keresztnevuket jegyeztek fel: Rossel vagy Roland es Gondemare. A hagyomany szerint eredetileg kilencen lettek volna a testveriseg tagjai, a hagyomany azonban a kilencedik nevet nem ?rizte meg.

Krisztus szegeny lovagjainak: Pauperes Commilitorum Christi neveztek magukat, ezzel is utalva kezdeti szegenysegukre es elhivatottsagukra. A lovagokat II. Balduin jeruzsalemi kiraly vette partfogasaba, aki Jeruzsalemben , az egykori Salamon-templom egy szarnyat adomanyozta nekik. Lakhelyuk utan neveztek ?ket a Templom lovagjainak, vagy egyszer?bben templomos lovagoknak: Fratres Militiae Templi .

Az 1128-as troyes-i zsinat eredmenyekent jott letre a latin nyelv? rendi szabalyzat (regula), amelyet kes?bb ujabb kiegeszitesek kovettek egeszen a 13. szazad masodik feleig. De Payns felkeresere Clairvaux-i Szent Bernat 1132 es 1135 kozott megalkotta a rend szellemi programjat osszefoglalo, Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az uj lovagsag dicserete) cim? irasat.

A papa kivette a rendet a puspokok joghatosaga alol, felmentette ?ket a birtokaik utan jaro egyhazi tized fizetese alol, es engedelyezte szamukra templomok epiteset, kaplanok valasztasat. Ehhez hasonlo kivaltsagokat ekkoriban csak a ciszterci rend elvezett, illetve kes?bb a magyarorszagi palosok .

A rend el?bb a Francia Kiralysagban, majd Angliaban talalt tamogatokra, aztan elterjedt nemet es spanyol teruleteken is. A 12. szazad masodik felet?l a lovagok Kozep-Europa kiralysagaiban is otthonra talaltak.

A rend szervezete [ szerkesztes ]

A rend tagjai harom csoportra oszlottak.

A templomosok elitjet a lovagtestverek alkottak, a nehezfegyverzet?, lovagi harcmodort folytato harcosok. Minden lovagnak harom lova es egy fegyverhordozoja volt. Egyforma felszerelest es ruhazatot kaptak. Bal vallukon feher kopenyt hordtak voros kereszttel, melynek viseleset a papa engedelyezte. Feladatuk a zarandokok vedelme, illetve tagabb ertelemben a hitetlenek elleni kuzdelem volt. A katonai feladatok ellatasan kivul eletuk a szerzetesek eletvitelevel egyezett: kozos halotermekben aludtak, egyutt etkeztek naponta ket alkalommal, a kozbees? id?t pedig imadkozassal, zsolozsmazassal vagy mas teend?k elvegzesevel (a fegyverforgatas gyakorlasaval, az allatok ellatasaval, vagy eppen ?rseg adasaval) toltottek.

A lovagokeval megegyez?, szurkesbarna-drapp ruhazatot visel? fegyvernokok vagy fegyverhordozok (sergent) alkottak a rend masodik, legnepesebb csoportjat. Szamuk altalaban nyolc-kilencszerese volt a lovagokenak. Legf?bb feladatuk a lovagok szolgalata volt, csataban pedig konny?lovas katonakent tamogattak ?ket.

A rend harmadik retegebe a papok vagy kaplanok tartoztak. A rend papjai altalaban csak a jelent?sebb rendhazakban es els?sorban a Szentfoldon eltek. Feladatuk a tagok lelki eletenek gondozasa volt, es egyedul a nagymesternek illetve a papanak tartoztak engedelmesseggel.

A templomos rend elen a kaptalan altal megvalasztott Nagymester: magister vagy grand maitre allt, aki a tisztet elete vegeig toltotte be. Kisebb jelent?seg? ugyekben egymaga dontott, de a legfontosabb kerdesekben csak a kaptalan beleegyezesevel hatarozhatott. Altalanos helyettese a senechal volt, aki haboru eseten hasonlo jogokkal birt, mint a nagymester. A rend harmadik szamu embere, a hadi ugyekert felel?s marsall: marechal volt. A harom legfontosabb tisztseg utan rangban a tartomanyok ? altalaban egy-egy orszag alkotta provinciak ? vezet?i: preceptor vagy commandeur kovetkeztek. A rendhazak, konventek vezet?it szinten igy neveztek. A provinciak illetve rendhazak eloljaroinak hatalma es jogkore a nagymesterehez volt hasonlo, azzal a kulonbseggel, hogy kisebb teruletre terjedt ki. A legf?bb vezet?kb?l es a szentfoldi tartomanyok eloljaroibol allt a kaptalan, amely tanacsaival segitette a nagymestert a rend iranyitasaban. A templomosok evente tartottak generalis kaptalant, vagyis altalanos rendi gy?lest is, amelyen elvileg minden tartomany commandeur-jenek reszt kellett vennie. Ezen kivul az egyes tartomanyok is tartottak eves gy?leseket.

A rend zaszloja [ szerkesztes ]

A templomosok zaszloja eredetileg feher (vagy ezust) es fekete volt: feher (ezust) pajzs, felul fekete savval. A XII. szazad kozepet?l egy uj, feher alapon fekete kereszttel ellatott zaszlot hagytak jova, majd a szazad utolso eveiben ez feher alapon voros latin (neha ?talpas”) keresztes lett. A XIII. szazad elejet?l pedig ujra az eredeti alap lett, immar a voros kereszttel.

A zaszlo templomos elnevezese gonfalon baucent , vagy csak baucent . A gonfalon magyarul zaszlo, baucent feher-fekete foltosat jelent.

Felemelkedes es bukas [ szerkesztes ]

A templomos rend a XIII. szazad masodik feleben erte el fejl?dese tet?pontjat. Europa szinte minden orszagaban jelen voltak, gazdagsaguk a kiralyokeval vetekedett. Vagyonuk nemcsak jelent?s adomanyokbol, hanem banki-penzugyi tranzakcioikbol is szarmazott. Kivaltsagaik reven kikerultek mind a vilagi, mind az egyhazi hatosagok felugyelete alol, egyedul a mindenkori papa parancsolhatott nekik. Akarhol voltak is hazaik, birtokaik szerte Europaban es a Kozel-Keleten, mindenhol mintegy ?allam az allamban” m?kodtek.

A Rend ?rizte 1204 es 1307 kozott az ugynevezett torinoi leplet , valamint 1222 utan Szekesfehervarott az Aranybulla egy peldanyat is.

1291-ben a Szentfold hosszu id?re elveszett a keresztenyek szamara, ami a lovagrendeknek is kihivast jelentett. A masik ket nagy lovagrend: a Johannitak es a teutonok (nemet lovagok) konnyebb helyzetben voltak, mint a templomosok, mert ?k a harc es a zarandokok vedelme mellett betegapolassal is foglalkoztak. Ugyanakkor mindket rend megtalalta azt a lehet?seget, ahova atvihettek a keresztenyseg vedelmeben es terjeszteseert vivott harc eszmejet: a johannitak a torokokkel szemben harcoltak, a teutonok a poroszokkal es mas balti nepekkel, meg hosszu evtizedeken keresztul. A templomos rend szamara a megoldas egy sajat allam letrehozasa lett volna (ezt Ciprus szigetere terveztek), mint amilyen a johannitake Rodosz szigeten, vagy a teutonoke a Balti-tenger partjan, am ez nem sikerult nekik, mert szembe kerultek az egyre er?sod? Francia Kiralysaggal.

Ilyen korulmenyek kozott kerult sor a tortenelem els? koholt pereinek egyikere, amely vegul a rend bukasat okozta. 1307 . oktober 13-an penteken ^{[2] [3]} IV. ?Szep” Fulop francia uralkodo egy jol megszervezett akcioval, sajat kiralysagaban egyetlen ejszaka leforgasa alatt lefoglalta a rend vagyonat, bezaratta a tagjait, majd eljarast indittatott ellenuk a kereszteny vallas meggyalazasa, szimonia stb. miatt. Fulop segit?je, a per f?vadloja egy kathar (katar) volt, akiket a templomosok vertek le Del-Franciaorszagban. Fulopnek sikerult elernie, hogy a V. Kelemen papa a vienne-i zsinaton (1312. marcius 22.) feloszlassa a templomosok rendjet. A rend utolso kozepkori nagymesteret, Jacques de Molay-t Parizsba csalta, bortonbe zaratta, majd 1314-ben elevenen elegettette. A templomosokat megkinoztak, majd hamis tanuvallomasok kicsikarasaval egymas ellen is vallattak ?ket. Aki nem irta ala a vallomasokat (es legtobbjuk igy tett), azt maglyara kuldtek.

A templomos birtokok java resze a francia kiraly (illetve az adott terulet uralkodoja) es a tobbi lovagrend, f?kent a Johannitak kezebe kerult, parizsi kozpontjukat leromboltak.

Tulel?k, ha csekely szamban is, de maradtak, f?leg mas orszagokban. Portugaliaban uj nev alatt ujraszervez?dtek: ?k lettek a Krisztus Lovagrendje . Skociaban is befogadtak a menekulteket, es majd mint latni fogjuk, Magyarorszagon is el tudtak vegyulni mas szerzetekben.

A rend nagymesterei [ szerkesztes ]

• Hugues de Payns (1118/1119- †1136)
• Robert de Craon (1136/1137- †1149)
• Everard de Barres (1149- †1152)
• Bernard de Tremelay (1152- †1153)
• Andre de Montbard (1153- †1156)
• Bertrand de Blanquefort (1156- †1169)
• Philippe de Milly /de Naplouse (1169- †1171)
• Eudes de Saint-Amand (1171- †1179)
• Arnaud de Toroga (1180- †1184)
• Gerard de Ridefort (1185- †1189)
• Robert de Sable (1189- †1193)
• Gilbert Erail (1194- †1200)
• Philippe de Plessiez (1201- †1209)
• Guillaume de Chartres (1210- †1219)
• Pedro de Montaigu (1219- †1232)
• Armand de Perigord (1232- †1244)
• Richard de Bures (1244- †1247)
• Guillaume de Sonnac (1247- †1250)
• Renaud de Vichier (1250- †1256)
• Thomas Berard (1256- †1273)
• Guillaume de Beaujeu (1273- †1291)
• Thibaud Gaudin (1291- †1293)
• Jacques de Molay (1293-1307. †1314. marcius 19., Parizs)

A rend ismertebb nyugat-europai epiteszeti emlekei [ szerkesztes ]

^[4]

Franciaorszag:

• Sainte Eulalie de Cernon (1150 k.)
• La Couvertoirade
• Coulommiers rendhaz (1173)
• Coulommiers, Szt Anna kapolna (1196 ? 1206)
• Metz: Nyolcszoglet? kapolna es rendhaz (1180-1220 k.)
• Laon: Nyolcszoglet? kapolna es rendhaz (1140 k.)
• Courban falunal: Epaly-rendhaz Szt Gyorgy kapolna (1215 utan)
• Marchesoif-rendhaz kapolnaja (1235 utan)
• La Ferte Gaucher: Szt Marton kapolna (1200-as evek els? fele)
• Neuville-les-Decire: Feuilloux-rendhaz es Szt. Tibold kapolna (1190 k.)
• Pontaubert: Saulced’Island rendhaz es kapolna (1192 k.)
• Arville rendhaz kapolnaja (1130 k.)
• La Rochefoucauld: Malleyrand-rendhaz es Ker. Szt Janos kapolna (1170 k.)
• Elancourt-Viledieu-les-Maurepas rendhaz es kapolna (1180)
• Cosne-Cours-sur-Loire-tol k-re: Villemoison rendhaz es kapolna (1189)

Anglia:

• London, TempleChurch (1166?1185)
• Herefordshire, Garway: Szt Mihaly kortemplom (1180 utan)
• Lincolnshire: Temple Bruer (1151-1160)

Portugalia

• Tomar: Krisztus-kolostor (epitette: Gualdim Pais, 1160)

Spanyolorszag:

• Segovia: Nyolcszoglet? Szt Kereszt kapolna rendhaz nelkul (1208 )
• Eunate: Sz?z Maria tpl. (1200 k.)
• A Camino- menti Montsaunesi rendhaz (1180 el?tt)
• Lacapella Livron roman-kori rendhaz-kapolna
• Sergeac roman-kori rendhaz-kapolna
• Marcenais roman-kori rendhaz-kapolna
• Romestaing roman-kori rendhaz-kapolna

A rend Magyarorszagon [ szerkesztes ]

A Templomos Rend Magyarorszagon a XII. szazad masodik feleben jelent meg. Az els?, forrasok altal is igazolhato templomos haz az Adriai-tenger mellett fekv? vranai rendhaz volt. A Vranaban allo bences Szent Gergely monostor ugyanis mar 1169-ben a templomosok kezeben volt. Ezt kovet?en, a XII. szazad utolso evtizedeiben a magyarorszagi templomosok ujabb birtokokat, rendhazakat kapnak, peldaul Zengg varosat, a hozza tartozo Szent Gyorgy egyhazzal egyutt. A XIII. szazad elejet?l pedig kezdetet vette a rend viszonylag gyors terjedese a kiralysagban, ami els?sorban keresztes eszmeiseget partfogolo kiralyaink, Imre es II. Andras adomanyainak koszonhet?. Andras kiraly 1217-ben reszt vett az otodik keresztes hadjarat akcioiban, s?t, egyes forrasok szerint tagja is volt a Templomos Rendnek, bar ennek nem maradt fenn hivatalos dokumentuma.

A jelenleg ismert forrasok szerint a kozepkori Magyar Kiralysag teruleten a templomosoknak a rend eltorleseig tizennegy rendhaza: ( Boisce , Bela , Dubica , Esztergom , Gecske , Glogonca , Gora , Kereszteny , Nekcse , Okriszentl?rinc , Szentmarton , Vrana , Zablata , Zengg , es kozel 50 egyeb birtoka (foldterulete, temploma, vara, varosa, haza, halastava stb.) volt. Feloszlatasa pillanataban a rendnek Angliaban es Provence-ban peldaul 40-40, mig Aragoniaban es Kataloniaban egyuttesen 32 rendhaza volt. A felsorolasbol kit?nik, hogy a rend magyarorszagi hazai es birtokai els?sorban az orszag deli tartomanyaiban: Szlavoniaban es Horvatorszagban fekudtek. A magyarorszagi templomos hazak es birtokok onallo provinciat alkottak mar a XII. szazad masodik felet?l.

A magyar rendtartomany els? emlitese az 1156 es 1169 kozotti id?b?l szarmazik. Ekkor keletkezett a templomos regulanak a Statuts Hierarchiques (Szervezeti rendelkezesek) cimet visel? resze, amely felsorolja az akkor letez? europai provinciakat: a franciat, az angolt, a poitou-it, az aragont, a portugalt, a sziciliait es utolsokent a magyart.

A templomosok komolyan reszt vettek a harcokban a tatarjaras idejen, a muhi csataban azonban nem birtak a tuler?vel, es mesterukkel egyutt mindannyan odavesztek.

A rend tagjai a katonaskodas mellett hiteleshelyi tevekenyseget is folytattak az orszagban. A kozepkori Magyarorszagon ? hiteleshelynek ” azokat az intezmenyeket neveztek ? els?sorban a szerzetesrendek kolostorait ?, amelyekben irasba lehetett foglaltatni a kulonboz? jogi ugyleteket. A templomosok tobb magyarorszagi konventje is tevekenykedett hiteleshelykent, de csak nehany altaluk kibocsatott irat maradt fenn.

A XIII. szazadban Leka volt a templomos lovagrend egyik kozpontja. A fels?var udvara alatt volt egy rejtelyes funkcioju helyiseg. Ez ket, negyedgombkupolaval fedett ter, benne egy lapos, hasab alaku k? (?oltark?”), amit felallitottak a zarok?be vesett jellegzetes templomos kereszt ala. Lekan miszterium-helyb?l atalakitott ?skereszteny szentelyr?l van tehat szo. Allitolag volt egy titkos atjaro is, ami egy mely kutbol vezetett Borostyank? varaba, ahol az ottani kutnal volt az atjaro masik vege.

A rend ellen inditott per megpecsetelte a magyar tartomany sorsat is. A rend feloszlatasa tobb forras szerint Magyarorszagon bekesnek t?nt, tobbseguk a rivalis lovagrend, a Johannita Rend tagja lett, es minden valoszin?seg szerint a palosok koze is sokan beleptek.

Visszaterve Lekara , a templomosok ottani tevekenysegenek Karoly Robert vetett veget, aki annak a Szep Fulopnek volt rokona, aki Nyugat-Europaban irtotta a lovagokat. Karoly Robert kegyelmet igert, amire a templomosok mentessegi levelet kertek. A valasz: torvenyen kivulinek nyilvanitottak ?ket. Johannita es Teuton lovagokkal megostromoltak a varat, am azt nem tudtak bevenni. Ezutan arulas folytan, a titkos alaguton at bejutottak a varba, es a kultikus terembe menekult het templomost, akik az oltar el?tt imadkoztak, lemeszaroltak, tartomanyi mesterukkel Radvanyi Gyulaval egyetemben. Az esemenyr?l az az okirat tajekoztat, amelyben a kiraly K?szeg varosanak visszaadja a varosi rangot koszonetul azert, amiert ?t a varos polgarai ?egy fontos es nehez helyzetben” megsegitettek. A Borostyank? fele menekult templomosokat ott erte a vegzet. A verfurd? helyet a nephagyomany ma is ismeri.

Fontos megjegyezni, hogy e nephagyomany eredeti valtozata a kiralyt es a nemetujvari grofokat tette felel?sse a meszarlasert. Mivel Nemetujvar 1289-t?l Habsburg Albert nemet kiraly kezen volt, mai tortenelmi ismereteink szerint a kikozositett rend elleni tamadas Albert es fiai, a "nemetujvari" osztrak hercegek hadjarata lehetett. Csupan az ujkori, Habsburg uralom alatt allo Magyarorszagon terjedt el a nezet, mely szerint a legendaban emlitett kiraly Karoly Robert lenne. Mivel Karoly Robert csaladja evtizedeken at elvezte a lovagrend tamogatasat es Karoly Robertnek kifejezetten rossz volt a viszonya Szep Fuloppel es V. Kelemen papaval a napolyi tronvitak miatt, valoszin?tlen, hogy 1307 utan fellepett volna a rend tagjaival szemben. A lekai meszarlas tortenete valoszin?leg a korabeli osztrak-magyar hatarvitak egyik jellegzetes esete csupan.

Mas forrasok szerint viszont Magyarorszagon tovabb elt a Rend. Akarcsak Portugaliaban , titokban ujraszervez?dtek, allitolag meg Matyas kiraly idejeben is eltek remetekent a hegyekben, ezuttal mar mint ?feher baratok”.

Egy hazai sajatossag: a magyar nep a templomosokat az orszag tobb reszen is ?voros baratoknak” nevezte, valoszin?leg a ruhajukon viselt kereszt szine miatt, mas feltevesek szerint viszont a feloszlatasuk utani verengzes utan kaptak nevuket az orvul legyilkolt lovagok.

Rudolf Steiner szerint a templomosok f? feladata ? a Szent Gral ?rzesen kivul ? ?Europa gazdasagi es tarsadalmi felemelese” lett volna.

Tobb helyen olvashato, hogy a Margit-szigeten a templomosoknak egy epuletuk allt. ^[5] Valojaban a Margit-sziget tortenetevel foglalkozo szakirodalom nem tud templomos jelenletr?l. Ezt a feltetelezest Krudy Gyula iro inditotta el, t?le vettek at. Az iro a Vilag cim? folyoirat egyik 1925-os szamaban szamolt be arrol, hogy az ekkor folytatott asatasok kozben velhet?en templomos kolostor-templom maradvanyait fedeztek fel, koztuk egy sirkovet, melyen az alabbi felirat volt olvashato: HIA CETVA DEVITON'S . ^[6] A kutatasoknak Krudy Gyula is lelkes hive volt, tarcat is irt az asatasokrol, es egy ma mar kevesse ismert elbeszelese, A templarius is e hatas alatt allt. Valojaban azonban ekkor a premontrei kolostort talaltak meg. ^[7] Itt el?kerult egy sirk?, amelynek a felirata " Hic iacet Valentinus ", azaz "Itt nyugszik Balint". A sirkovet 1972-ben kozoltek el?szor fenykepen. ^[8]

Az ujraszervez?dott rend [ szerkesztes ]

A XX. szazadban tobb, f?leg angolszasz szervezet alakult, mely a templomosok utodjanak nevezte magat, am ehhez egyik sem kapta meg a papai engedelyt.

1979-ben, Poggibonsiban (Siena, Olaszorszag) Grof Marcello Alberto Cristofani della Magione kezdemenyezesere megalakult egy olyan, laikusokbol allo szervezet, amely ? az ?si Rendt?l valo egyenes szarmaztatas kovetelesenek igenye nelkul ? elfogadta azt az eletidealt es eletstilust, amelyet meg Szent Bernat foglalt irasba. A szervezetet, amelyet lovagrendi alkotmanyanak megfogalmazasaval es az ?si Rendhez visszanyulo vilagos hivatkozasaival 1979. szeptember 21-en polgarjogilag jovahagytak, az akkori sienai ersek 1988. szeptember 8-an Ordo Militiae Christi Templique Hierosolymitani neven mint hiv?k magantarsulatat hagyta jova. 1989. november 24-en ugyancsak ? er?sitette meg az alkotmany nehany modositasat, 1990. november 18-an pedig Siena uj megyes puspoke hagyta jova a Templomos Lovagrend Krisztus Szegeny Lovagjai Rendjenek Szabalyzata elnevezes? regulajukat, amely az ?si Rend szabalyzatabol ered, am a jelen korhoz alkalmazkodik.

Ma a Lovagrend 10 nemzeti praecepturaval es tobb prioratussal, valamint helyi javadalommal rendelkezik; tagjai koze fogadott cserkeszcsapatokat valamint tobb ifjusagi szervezetet Olaszorszagban es kulfoldon is. A nagymesteri szek Poggibonsiban, a Castello della Magione-ban talalhato, amely 1312-ig a templomosok, majd feloszlatasuk utan a Johannitak tulajdonaban volt, egeszen addig, amig della Magione grof megvasarolta, es adomanykent az alakulo Templomos Lovagrend nagymesteri szekhelyeve tette.

A Lovagrend tagjai hozzajarulasaibol, nyilvanos vagy magankozuletek adomanyaibol, es sajat tevekenysegeb?l tartja fenn magat.

Letezik azonban egy masik, folytatolagosan m?kod?, a katolikus egyhazhoz mindvegig h? templomos csoport, amely Portugaliaban tudott fennmaradni evszazadokon at. A Portoban szekel?, portugal nagymester vezetesevel m?kod? Jeruzsalemi Templomos Lovagrend (OMSTH) tekintettel arra, hogy XVI. Benedek korabeli okiratok alapjan elismerte, hogy a templomosok pere koncepcios volt, szinten felvette a kapcsolatot a Vatikannal, hivatalos elismertetes vegett.

A rend oltozete [ szerkesztes ]

Az unnepelyesen fogadalmat tett lovagok (szerzetesek), es az engedelmessegi lovagok (vilagiak), alkalmankent feher ruhat viselnek, amely tunikabol, a mellreszen voros nyolcszog? kereszttel ellatott egy skapularebol all. A damak feher, ujjnelkuli fatylat viselnek, a fels? ag nelkuli kereszttel. A kaplanok feher f?papi vallgallert hordanak voros szegellyel es voros gombokkal, elol baloldalt a voros kereszttel. A tobbi bejegyzett laikus nem visel oltozetet, csak jelvenyt, vagy adott esetben kituntetest.

A magyar templomosok [ szerkesztes ]

A Lovagrend magyarorszagi tevekenysege 1999 -ben valt a magyar allami (es nem egyhazi) torvenyek ertelmeben legalissa. Ennek eredmenyekeppen itthon harom commenda m?kodik, valamint a Magyarok Praeceptoriajahoz tartoznak a kulfoldon el? hazankfiai is. A Lovagrend (mint bejegyzett egyesulet) magyar lelki vezet?i es partfogoi a Magyar Katolikus Puspoki Konferencia tagjai kozul kerulnek ki. Magyarorszagon f?kent ifjusagvedelmi, karitativ, valamint a lovagrend magyarorszagi tortenetet vizsgalo tevekenyseget fejtenek ki. A magyar templomos egyesulet tagjai a tradicionalizmus hazai patronusai.

Kiemelend?, hogy 1998 augusztusaban a templomosok engedelyt kertek II. Janos Pal papatol , hogy a Szent Koronat mint ereklyet hasznalhassak jelkepul. Az engedelyt a lelkisegi egyesuleti munkara valo tekintettel papai aldassal egyutt megkaptak.

A portoi szekhely? Jeruzsalemi Templomos Lovagrend (OMSTH) szinten jelen van Magyarorszagon, meghozza az 1990-es evek eleje ota. E rend magyarorszagi f?priorja Nagy Karoly varpalotai plebanos. A rend ket tartomanyra (nyugati es keleti) oszlik, melyek elen szinten prior all. A jeruzsalemi templomosok tobb felvonulason, igy a Szent Jobb Kormeneten is rendszeresen felvonulnak. A lovagrend rendezvenyei altalaban Varpalotan, Tihanyban es mas dunantuli helyszineken kerulnek megrendezesre, az unnepelyes lovagavatasra majusban kerul sor. A rendnek nincsenek szerzetes tagjai, de a f?prior mellett mas felszentelt papok is tagjai a rendnek. A rend jelen van a Delvideken (Nagybecskerek es Beodra) is. A lovagavatast egyeves jeloltseg el?zi meg. A rend jelvenye feher palaston voros kett?s kereszt, ved?szentje Szent Gyorgy. A masik rendhez hasonloan e rend is birja a katolikus egyhaz elismereset, a lovagok szamos misen megjelennek.

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

• A templariusok Magyarorszagon. A Magyar T. Akademiaban 1861. evi junius 10-ken szekfoglaloul. Eleterjeszte Pesty Frigyes ; Emich, Pest, 1861 (hasonmasban: 2021)
• Barach Benedek: A templariusok titkos statutumai. Ismertet? el?adas Merzdorf altal hasonczim alatt kiadott kezirati masolat nyoman ; Aigner, Bp., 1878
• Patek Ferenc: A magyarorszagi templarius rendtartomany felbomlasa ; May Ny., Bp., 1912
• Piers Paul Read: A templomosok ; ford. Majorossy Judit; Gulliver, Bp., 2001
• A templomos lovagrend regulaja ; ford., bev., jegyz. Stossek Balazs, szerk., szoveggond., appendix Panczel Heged?s Janos; Agon?Kairosz, Bp., 2002
• Stefano Varanelli: A templomos lovagok legendaja. Titkok, tenyek, talanyok ; ford. Rusko Andras; Ventus Libro, Bp., 2009
• Bohumil Vurm: A templomosok tortenete ; foto Zuzana Foffova, ford. Barna Ottilia; Sziget, Bp., 2013
• Dan Jones: A templomosok. Isten szent harcosainak felemelkedese es bukasa ; ford. Barabas Jozsef; Kossuth, Bp., 2018
• Hunyadi Zsolt: Keresztesek, lovagrendek. Valogatott tanulmanyok ; SZTE Kozepkori es Kora Ujkori Magyar Torteneti Tanszek, Szeged, 2019 ( Fontes et libri )
• Volker Loos: A templomos lovagrend tortenete ; Art Nouveau, Pecs, 2000
• Edelenyi ? Vehrer Adel: Templomos lovagok az europai nephagyomanyban , Bp., Gondolat, 2004, ISBN 963 9567 59 0 , ISSN 1419-2306
• Edelenyi ? Vehrer Adel: A harangozohegyi var tortenete a sokoroi szajhagyomanyban , Gy?r, Sokoropatka Kozseg Onkormanyzata, 2003, ISBN 963 212 697 1
• Edelenyi ? Vehrer Adel: A templomos-monda a sokoroi szajhagyomanyban , Gy?r, Sokoropatka Kozseg Onkormanyzata, 2007 ISBN 978-963-06-3831-9
• Wolfram von Eschenbach: Parsifal , Arkanum Szellemi Iskola, 2003 ? mint a templomos lovagok szimbolikus megjelenitese
• Louis Charpentier: A templomos lovagok titkai , Bp., Holnap, 1992 ISBN 963-346-000-X
• Robyn Young: A testveriseg, A hadjarat, Rekviem
• Karcag Akos: A templomos lovagok rendhazai Nyugat-Europaban ? Varak-kastelyok-templomok, 2012/6. p.36-39. ? ISSN 1786-7150
• Vehrer Adel: Templomos lovagok az europai nephagyomanyban , Saarbrucken, Nemetorszag : GlobeEdit (2018) , 328 p. ISBN 978-613-82-4276-5
• Vehrer Adel: Teny? torteneti mondavilaga , Gy?r, Teny? Vilaga Egyesulet az Elhet?bb Telepulesert, 2019. ISBN 978-615-00-6129-0

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Templomos Lovagrend honlapja
• A Jeruzsalemi Templomos Lovagrend honlapja
• A Templomosrendiek ujjaalakulasa

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Templomos Lovagrend ? linkgy?jtemeny