Torokbecse

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Torokbecse
(Нови Бече? / Novi Be?ej)
Az Assisi Szent Klára római katolikus templom
Az Assisi Szent Klara romai katolikus templom
Törökbecse címere
Torokbecse
cimere
Kozigazgatas
Orszag   Szerbia
Tartomany Vajdasag
Korzet Kozep-bansagi
Kozseg Torokbecse
Rang varosi jelleg? telepules
Iranyitoszam 23272
Korzethivoszam +381 23
Rendszam ZR
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 13 133 f? (2011) [1] +/-
Neps?r?seg 50 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 80 m
Terulet 286,5 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 45° 36′ , k. h. 20° 07′ Koordinatak : e. sz. 45° 36′ , k. h. 20° 07′
Torokbecse
weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Torokbecse
temaju mediaallomanyokat.

Torokbecse (mas neven Ujbecse , szerbul Нови Бече? / Novi Be?ej , nemetul Turkisch Betsche , vagy Neu Betsche ) varos es kozseg Szerbiaban , a Vajdasagban , a Kozep-bansagi korzetben .

Fekvese [ szerkesztes ]

Obecsevel atellenben, a Tisza bal partjan fekszik Banatban . A ma mar a telepules reszet kepez? Aracs (Vranjevo) egykor onallo telepules volt.

Tortenete [ szerkesztes ]

Torokbecse egy regi terkepen

Torokbecse , Becse nevet 1332 - 1337 . evi papai tizedjegyzek emlitette el?szor, tehat mar ekkor egyhazas hely volt, es 1342 -ben mar vara is fennallt a Tisza szigeten. 1386 -ban Zsigmond brandenburgi ?rgrof, a kes?bbi Zsigmond kiraly , ideiglenesen Losonczy Istvan fiainak, Laszlonak es Istvannak adomanyozta. A 15. szazad elejen a rac despotak birtokaba kerult. Istvan rac despotatol oroksegkepen Brankovics Gyorgyre szallt, aki 1440 -ben Geszti Mihaly fianak Laszlonak adta zalogba, azonban meg ez evben I. Ulaszlo kiraly elvette t?le es a Thallocziaknak adta. I. Ulaszlo halala utan ujbol Brankovics Gyorgy birtoka lett, akit?l 1450 -ben az orszaggy?les rendeletere Hunyadi Janos elfoglalta. A Tisza szigeten epult Becse 1440 -ben mar varosi kivaltsagokkal rendelkezett es egyben vamos hely is volt, 1442 -ben pedig mar Torontal varmegye a kozgy?leseit is itt tartotta. 1451 -ben a var es a varos is ujbol Brankovics Gyorgy birtokaba kerult, aki azt het evvel kes?bb, 1458 -ban atadta Szilagyi Mihalynak, aki pedig ismet visszaadta a despotanak. A var es a varos ezutan Matyas kiraly birtokaba kerult, 1492 - 1493 -ban a Vingarti Gereb csalad formalt jogot hozza, amiert azutan a Szokolyiakkal perbe is keveredett.

Becse a torok hodoltsag alatt sem pusztult el. Az 1717 -es kincstari osszeirasban a becskereki kerulet kozsegei kozott, 20 lakott hazzal szerepelt. 1782 -ben a Szissanyi csalad kapta adomanykent Torokbecset. A Szissanyi csalad 3 leany tagjat Rohonczy Lipot ezredes, grof Leiningen Karoly tabornok es Urban Gyula vette el, igy lett itt birtokos grof Leiningen-Westerburg Karoly honvedtabornok , az aradi vertanuk egyike, aki Szissanyi Elizt vette n?ul. 1849 . aprilis 24-en hataraban verte vissza Perczel a Teodorovics vezette osztrak-szerb sereget. 1886 -ban egy nagy t?zveszben a helyseg egyharmada leegett; 1893 -ban pedig kolerajarvany pusztitott a telepulesen.

1910 -ben 7647 lakosabol 5287 magyar , 168 nemet , 2094 szerb volt. Ebb?l 5091 romai katolikus , 2200 gorogkeleti ortodox , 224 izraelita volt.

A trianoni bekeszerz?des el?tt Torontal varmegye Torokbecsei jarasahoz tartozott.

Torokbecsehez tartozott Borjas tanya es Szentkiraly tanya is.

Borgyas [ szerkesztes ]

A kozepkorban Borjas tanya helyen Borgyas (Borjas, Bordas) falu fekudt, melyet mar az 1332 - 1337 evi papai tizedjegyzek is megemlitett, mint egyhazas helyet. 1422 -ben a Cseri Safar csalad, 1422- 1428 kozott pedig a Garai csalad birtoka volt, majd 1439 -ben a Borgyasi csalad itteni birtokaiba Sarkozi Laszlot is beiktattak.

A Mercy-fele terkepen pedig a regi Borjas, Borgyas helyet Bordios neven mar a lakatlan helyek kozott jeloltek.

Endre [ szerkesztes ]

A mai Borjas tanya hataraban fekhetett Endre (Endred, Endr?d) helyseg is, melyet 1341 -ben emlitettek az oklevelek. 1440 -ben pedig a becsei var tartozekai kozott volt emlitve.

Szent-Kiraly [ szerkesztes ]

Szentkiraly-tanya helyen a kozepkorban Szent-Kiraly nev? falu fekudt, melyet 1422 -ben emlitettek el?szor az oklevelekben. 1440-ben pedig ezt is Becse vara tartozekai kozott soroltak fel. A Mercy-fele terkepen a regi Borjas helyet Bordios sal talaljuk jelolve a lakatlan helyek kozott.

Torokbecse reszet kepezi Aracs (Vranjevo) is, mely egykor onallo falu volt.

Aracs [ szerkesztes ]

Aracs , Vranova vagy Franyova, a Tisza bal partjan fekudt. ?si neve Aracsa volt. Az 1332 - 1337 . evi papai tizedjegyzek is e neven emlitette, ekkor mar egyhaza is volt.

1370 -ben Erzsebet ozvegy kiralyne Szent Miklos tiszteletere itt ferencrend? kolostort alapitott. Ennek erdekes romjai a Deveszilye d?l?ben ma is lathatok.

1422 - 1450 kozotti oklevelek is Aracsa neven emlitettek, 1422 -ben pedig mar vasaros hely is volt.

1440 -ben Becse varahoz tartozott, es egy 1441 koruli, a becsei var tartozekait felsorolo oklevel, a varosok koze szamitotta.

Aracs az egesz kozepkorban a becsei var sorsaban osztozott. A 15. szazad kozepen Torontal varmegye kozgy?leseit is gyakran tartotta itt.

1551 . szeptember 25. el?tt Mehemet beglerbeg elfoglalta Aracsot, majd a torok hodoltsag alatt elpusztult.

Az elpusztult falutol eszakkeletre es? teruleten szerbek telepedtek le, a kik nehany hazbol allo telepuket Vranovanak (Varjas) neveztek.

1697 -ben a zentai gy?zelem utan mikor e videk is felszabadult a torok hodoltsag alol, a Csernovics patriarchaval bevandorolt szerbek kozul is mind tobben telepedtek le Vranovan. Majd mikor 1717 -ben, grof Mercy tabornok a temesvari bansagot szervezte, a tartomany vedelmere es a kozlekedes lehet?ve tetelere hat katonai szazadvideket alakitott, melyek egyike Vranova volt. De mivel a helyseg a Tiszatol tavol fekudt, a vranovai szerb polgarmiliciat 1726 -ban atkoltoztettek az elpusztult becsei var es a Bakto kozott fekv? magaslatra, es az uj telepet baktoi katonai ?rallomasnak neveztek.

A Hatar?rvidek feloszlatasakor a bacsmegyei Becser?l , Peterrever?l es Moholrol szamosan koltoztek Vranova kozsegbe, melynek lakossaga annyira gyarapodott, hogy a szazadvidek kozeppontja lett "Franovaer Compagnie" neven.

1766 - 1768 -ban, a nemet es szerb bansagi hatar?rezredek felallitasakor sokan elkoltoztek Vranovarol, melyet a polgarositott tiszai jarasba osztottak be. A temesvari bansag Magyarorszaghoz valo visszacsatolasa el?tt, a szerb nep vezerei mindent elkovettek a regi szazadvidekekhez tartozott katonai kozsegeknek, a magyar varmegyek fennhatosagatol valo fuggetleniteseert. Igy keletkezett 1774 -ben a Nagykikindai kivaltsagos kerulet, melynek Vranova is kiegeszit? resze lett.

1806 . januar 31-en orszagos vasarok tartasara nyert szabadalmat, majd 1817 augusztus 1-jen a kerulethez tartozo tobbi kozseggel egyutt kivaltsaglevelet nyert.

A 18. szazad vegen a torokbecsei uradalom a Sissany csalad kezere jutott, ez id?t?l egyre tobb magyar telepedett le Vranovara, es 1786 -ban mar 60 katolikus magyar elt itt. Szamuk az 1820 - 1840 kozotti evekben a szegedvideki, bacskai es marosi iparosokkal, hajoacsokkal es molnarokkal egyre gyarapodott, 1830 -tol pedig a magyarok iskolat is tartottak fenn.

1876 -ban a nagykikindai keruletet Torontal varmegyehez kerult, Vranovat a torokbecsei jarashoz csatoltak.

1888 -ban a helyseg nevet Aracs -ra valtoztattak.

A telepules romai katolikus plebaniaja 1881 -ben keletkezett, temploma 1904 -ben epult. A szerb egyhaz egyid?s a balkani szerbek bekoltozkodesevel. Templomuk 1796 -ban epult.

1910 -ben 9163 lakosabol 2299 magyar, 6753 szerb volt. Ebb?l 2351 romai katolikus, 6790 gorogkeleti ortodox volt.

Nepesseg [ szerkesztes ]

A gorogkeleti templom

Demografiai valtozasok [ szerkesztes ]

Demografiai valtozasok
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
15 644 16 303 16 378 16 075 16 091 15 404 14 452 [2] 13 133 [1]

Etnikai osszetetel [ szerkesztes ]

Nemzetiseg Szam %
Szerbek 8868 61,36
Magyarok 3849 26,63
Ciganyok 387 2,67
Jugoszlavok 352 2,53
Romanok 144 0,99
Horvatok 52 0,35
Macedonok 38 0,26
Montenegroiak 34 0,23
Albanok 14 0,09
Muzulmanok 13 0,08
Szlovakok 10 0,06
Ruszinok 7 0,04
Nemetek 6 0,04
Szlovenek 5 0,03
Oroszok 4 0,02
Bolgarok 4 0,02
Bunyevacok 2 0,01
Ukranok 1 0,00
Egyeb/Ismeretlen [3]

Neves szemelyek [ szerkesztes ]

  • Itt szuletett 1863-ban Kepessy Jozsef aranydiplomas jogasz, egyike volt a legregibb sportembereknek.
  • Itt szuletett 1911-ben Koren Istvan szobraszm?vesz.
  • Itt hunyt el 1895-ben Obelcz Jozsef piarista aldozopap es f?gimnaziumi tanar.
  • Aracson szuletett 1843-ban Szentklaray Jen? magyar regesz, irodalom- es m?tortenesz, az MTA kultagja.
  • Aracson szuletett 1854-ben Fischer Lajos Csanad egyhazmegyei pap.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Az 1911-ben felavatott Leiningen-szobor. Felirata: ""Grof Leiningen Westerburg Karoly honved tabornok, ki Aradon uj hazaja szabadsaganak kihivasaert 1849. oktober 6-an, mint vertanu h?si halalt szenvedett, porh?velyed visszaallt ugyan e fold rogebe, de nemes lelked, annak vitezsege es geniuszod orokke elni fog magyar honunk egen es minden magyar sziveben.""

Testvervarosai [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity ? Data by municipalities and cities. Belgrad: A Szerb Koztarsasag Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzaferes: 2017. oktober 9. (szerbul es angolul)  
  2. Stanovni?tvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbul) Beograd: Republi?ki zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovni?tvo, nacionalna ili etni?ka pripadnost, podaci po naseljima 1. kotet. (szerbul) Belgrad : Republi?ki zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  
  4. Kapcsolat szentesitve, most a lakosokon a sor! (magyarul) Sandorfalvi Kisbiro, XXII. evf. 7. sz. (2018. julius) 5. o. Hozzaferes: 2019. januar 1. (pdf)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]