Torokbecse
(mas neven
Ujbecse
,
szerbul
Нови Бече? / Novi Be?ej
,
nemetul
Turkisch Betsche
, vagy
Neu Betsche
) varos es
kozseg
Szerbiaban
, a
Vajdasagban
, a
Kozep-bansagi korzetben
.
Obecsevel
atellenben, a
Tisza
bal partjan fekszik
Banatban
. A ma mar a telepules reszet kepez?
Aracs
(Vranjevo) egykor onallo telepules volt.
Torokbecse
, Becse nevet
1332
-
1337
. evi papai tizedjegyzek emlitette el?szor, tehat mar ekkor egyhazas hely volt, es
1342
-ben mar vara is fennallt a
Tisza
szigeten.
1386
-ban Zsigmond brandenburgi ?rgrof, a kes?bbi
Zsigmond kiraly
, ideiglenesen Losonczy Istvan fiainak, Laszlonak es Istvannak adomanyozta. A
15. szazad
elejen a
rac
despotak
birtokaba kerult. Istvan rac despotatol oroksegkepen
Brankovics Gyorgyre
szallt, aki
1440
-ben Geszti Mihaly fianak Laszlonak adta zalogba, azonban meg ez evben
I. Ulaszlo
kiraly elvette t?le es a Thallocziaknak adta. I. Ulaszlo halala utan ujbol Brankovics Gyorgy birtoka lett, akit?l
1450
-ben az orszaggy?les rendeletere
Hunyadi Janos
elfoglalta. A
Tisza
szigeten epult Becse
1440
-ben mar varosi kivaltsagokkal rendelkezett es egyben vamos hely is volt,
1442
-ben pedig mar Torontal varmegye a kozgy?leseit is itt tartotta.
1451
-ben a var es a varos is ujbol Brankovics Gyorgy birtokaba kerult, aki azt het evvel kes?bb,
1458
-ban atadta Szilagyi Mihalynak, aki pedig ismet visszaadta a despotanak. A var es a varos ezutan
Matyas kiraly
birtokaba kerult,
1492
-
1493
-ban a Vingarti Gereb csalad formalt jogot hozza, amiert azutan a Szokolyiakkal perbe is keveredett.
Becse a
torok hodoltsag
alatt sem pusztult el. Az
1717
-es kincstari osszeirasban a becskereki kerulet kozsegei kozott, 20 lakott hazzal szerepelt.
1782
-ben a Szissanyi csalad kapta adomanykent Torokbecset. A Szissanyi csalad 3 leany tagjat Rohonczy Lipot ezredes, grof
Leiningen Karoly
tabornok es Urban Gyula vette el, igy lett itt birtokos grof
Leiningen-Westerburg Karoly
honvedtabornok
, az
aradi vertanuk
egyike, aki Szissanyi Elizt vette n?ul.
1849
.
aprilis 24-en
hataraban verte vissza
Perczel
a
Teodorovics
vezette osztrak-szerb sereget.
1886
-ban egy nagy t?zveszben a helyseg egyharmada leegett;
1893
-ban pedig
kolerajarvany
pusztitott a telepulesen.
1910
-ben 7647 lakosabol 5287
magyar
, 168
nemet
, 2094
szerb
volt. Ebb?l 5091
romai katolikus
, 2200
gorogkeleti ortodox
, 224
izraelita
volt.
A
trianoni bekeszerz?des
el?tt
Torontal varmegye
Torokbecsei jarasahoz tartozott.
Torokbecsehez tartozott Borjas tanya es Szentkiraly tanya is.
A
kozepkorban
Borjas tanya helyen Borgyas (Borjas, Bordas) falu fekudt, melyet mar az
1332
-
1337
evi papai tizedjegyzek is megemlitett, mint egyhazas helyet.
1422
-ben a Cseri Safar csalad, 1422-
1428
kozott pedig a Garai csalad birtoka volt, majd
1439
-ben a Borgyasi csalad itteni birtokaiba Sarkozi Laszlot is beiktattak.
A
Mercy-fele
terkepen pedig a regi Borjas, Borgyas helyet
Bordios
neven mar a lakatlan helyek kozott jeloltek.
A mai Borjas tanya hataraban fekhetett Endre (Endred, Endr?d) helyseg is, melyet
1341
-ben emlitettek az oklevelek.
1440
-ben pedig a becsei var tartozekai kozott volt emlitve.
Szentkiraly-tanya helyen a
kozepkorban
Szent-Kiraly nev? falu fekudt, melyet
1422
-ben emlitettek el?szor az oklevelekben. 1440-ben pedig ezt is Becse vara tartozekai kozott soroltak fel. A Mercy-fele terkepen a regi Borjas helyet
Bordios
sal talaljuk jelolve a lakatlan helyek kozott.
Torokbecse reszet kepezi
Aracs
(Vranjevo) is, mely egykor onallo falu volt.
Aracs
, Vranova vagy Franyova, a
Tisza
bal partjan fekudt. ?si neve
Aracsa
volt. Az
1332
-
1337
. evi papai tizedjegyzek is e neven emlitette, ekkor mar egyhaza is volt.
1370
-ben Erzsebet ozvegy kiralyne
Szent Miklos
tiszteletere itt ferencrend? kolostort alapitott.
Ennek erdekes romjai
a Deveszilye d?l?ben ma is lathatok.
1422
-
1450
kozotti oklevelek is Aracsa neven emlitettek,
1422
-ben pedig mar vasaros hely is volt.
1440
-ben Becse varahoz tartozott, es egy
1441
koruli, a becsei var tartozekait felsorolo oklevel, a varosok koze szamitotta.
Aracs az egesz
kozepkorban
a
becsei var
sorsaban osztozott. A
15. szazad
kozepen Torontal varmegye kozgy?leseit is gyakran tartotta itt.
1551
. szeptember 25. el?tt Mehemet beglerbeg elfoglalta Aracsot, majd a
torok hodoltsag
alatt elpusztult.
Az elpusztult falutol eszakkeletre es? teruleten szerbek telepedtek le, a kik nehany hazbol allo telepuket Vranovanak (Varjas) neveztek.
1697
-ben a
zentai gy?zelem
utan mikor e videk is felszabadult a
torok hodoltsag
alol, a Csernovics patriarchaval bevandorolt szerbek kozul is mind tobben telepedtek le Vranovan. Majd mikor
1717
-ben,
grof Mercy tabornok
a temesvari bansagot szervezte, a tartomany vedelmere es a kozlekedes lehet?ve tetelere hat katonai szazadvideket alakitott, melyek egyike Vranova volt. De mivel a helyseg a Tiszatol tavol fekudt, a vranovai szerb polgarmiliciat
1726
-ban atkoltoztettek az elpusztult becsei var es a Bakto kozott fekv? magaslatra, es az uj telepet baktoi katonai ?rallomasnak neveztek.
A
Hatar?rvidek
feloszlatasakor a bacsmegyei
Becser?l
,
Peterrever?l
es
Moholrol
szamosan koltoztek Vranova kozsegbe, melynek lakossaga annyira gyarapodott, hogy a szazadvidek kozeppontja lett "Franovaer Compagnie" neven.
1766
-
1768
-ban, a nemet es szerb bansagi hatar?rezredek felallitasakor sokan elkoltoztek Vranovarol, melyet a polgarositott tiszai jarasba osztottak be. A temesvari bansag Magyarorszaghoz valo visszacsatolasa el?tt, a szerb nep vezerei mindent elkovettek a regi szazadvidekekhez tartozott katonai kozsegeknek, a magyar varmegyek fennhatosagatol valo fuggetleniteseert. Igy keletkezett
1774
-ben a Nagykikindai kivaltsagos kerulet, melynek Vranova is kiegeszit? resze lett.
1806
. januar 31-en orszagos vasarok tartasara nyert szabadalmat, majd
1817
augusztus 1-jen a kerulethez tartozo tobbi kozseggel egyutt kivaltsaglevelet nyert.
A
18. szazad
vegen a torokbecsei uradalom a Sissany csalad kezere jutott, ez id?t?l egyre tobb magyar telepedett le Vranovara, es
1786
-ban mar 60 katolikus magyar elt itt. Szamuk az
1820
-
1840
kozotti evekben a szegedvideki, bacskai es marosi iparosokkal, hajoacsokkal es molnarokkal egyre gyarapodott,
1830
-tol pedig a magyarok iskolat is tartottak fenn.
1876
-ban a nagykikindai keruletet Torontal varmegyehez kerult, Vranovat a torokbecsei jarashoz csatoltak.
1888
-ban a helyseg nevet
Aracs
-ra valtoztattak.
A telepules romai katolikus plebaniaja
1881
-ben keletkezett, temploma
1904
-ben epult. A szerb egyhaz egyid?s a balkani szerbek bekoltozkodesevel. Templomuk
1796
-ban epult.
1910
-ben 9163 lakosabol 2299 magyar, 6753 szerb volt. Ebb?l 2351 romai katolikus, 6790 gorogkeleti ortodox volt.
Demografiai valtozasok
[
szerkesztes
]
Demografiai valtozasok
1948
|
1953
|
1961
|
1971
|
1981
|
1991
|
2002
|
2011
|
15 644
|
16 303
|
16 378
|
16 075
|
16 091
|
15 404
|
14 452
[2]
|
13 133
[1]
|
Etnikai osszetetel
[
szerkesztes
]
Nemzetiseg
|
Szam
|
%
|
Szerbek
|
8868
|
61,36
|
Magyarok
|
3849
|
26,63
|
Ciganyok
|
387
|
2,67
|
Jugoszlavok
|
352
|
2,53
|
Romanok
|
144
|
0,99
|
Horvatok
|
52
|
0,35
|
Macedonok
|
38
|
0,26
|
Montenegroiak
|
34
|
0,23
|
Albanok
|
14
|
0,09
|
Muzulmanok
|
13
|
0,08
|
Szlovakok
|
10
|
0,06
|
Ruszinok
|
7
|
0,04
|
Nemetek
|
6
|
0,04
|
Szlovenek
|
5
|
0,03
|
Oroszok
|
4
|
0,02
|
Bolgarok
|
4
|
0,02
|
Bunyevacok
|
2
|
0,01
|
Ukranok
|
1
|
0,00
|
Egyeb/Ismeretlen
[3]
|
- Itt szuletett 1863-ban
Kepessy Jozsef
aranydiplomas jogasz, egyike volt a legregibb sportembereknek.
- Itt szuletett 1911-ben
Koren Istvan
szobraszm?vesz.
- Itt hunyt el 1895-ben
Obelcz Jozsef
piarista aldozopap es f?gimnaziumi tanar.
- Aracson szuletett 1843-ban
Szentklaray Jen?
magyar regesz, irodalom- es m?tortenesz, az MTA kultagja.
- Aracson szuletett 1854-ben
Fischer Lajos
Csanad egyhazmegyei pap.
- ↑
a
b
2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity ? Data by municipalities and cities.
Belgrad: A Szerb Koztarsasag Statisztikai Hivatala. 2012.
ISBN 978-86-6161-023-3
Hozzaferes: 2017. oktober 9.
(szerbul es angolul)
- ↑
Stanovni?tvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima.
(szerbul) Beograd: Republi?ki zavod za statistiku. 2004.
ISBN 86-84433-14-9
Knjiga 9
- ↑
Stanovni?tvo, nacionalna ili etni?ka pripadnost, podaci po naseljima 1. kotet.
(szerbul)
Belgrad
: Republi?ki zavod za statistiku. 2003.
ISBN 86-84433-00-9
- ↑
Kapcsolat szentesitve, most a lakosokon a sor!
(magyarul)
Sandorfalvi Kisbiro,
XXII. evf. 7. sz. (2018. julius) 5. o. Hozzaferes: 2019. januar 1. (pdf)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]