Riksdag
Orszag	Svedorszag
Tipusa	Egykamaras torvenyhozo testulet
Letrehozva	1971
A Riksdag elnoke	Andreas Norlen 2018. szeptember 24-e ota
F?alelnok	Asa Lindestam
Masodalelnok	Lotta Johnsson Fornarve
Harmadalelnok	Kerstin Lundgren
Politikai csoportok	Kormanykoalicio (103)      Mersekelt Part (68)      KD (19)      Liberalisok (16) Tamogatas (73)      Svedorszagi Demokratak (73) Ellenzek (173)      Szocialdemokrata Part (107)      Centrum Part (24)      Baloldali Part (24)      Zold Part (18)
Riksdag weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Riksdag temaju mediaallomanyokat.

Sveriges riksdag vagy Riksdagen (a.m. Az orszaggy?les) Svedorszag egykamaras parlamentje .

Felepitese [ szerkesztes ]

• Hazelnok Andreas Norlen ( 2018 . szeptember 24. ota)
• Letszama: 349 tagu
• Valasztas: a kepvisel?ket negy evre valasztjak
• Legutobbi valasztasok: 2022. szeptember 11.

Osszetetele [ szerkesztes ]

A Riksdag egy demokratikus parlament teend?it latja el. Torvenyeket hoz, alkotmanyt modosithat, kormanyt nevezhet ki. Az uj kormanyzasi forma szerint (amit 1974 -ben vezettek be) a kormanyalkotas feladatat megvontak a kiralytol es a Riksdag hazelnokenek adtak at. Barmilyen alkotmany-valtoztatast a parlament ketszer kell elfogadjon, ket egymasutani valasztasi id?szakban.

Kormany [ szerkesztes ]

A parlamentbeli partokkal valo megbeszeles utan a hazelnok kinevezi a miniszterelnokot ( svedul : Statsminister). Ezutan a miniszterelnok megalkotja a kormanyt, amit a parlament elfogad. A parlament tobbsegi szavazas alapjan kenyszeritheti a kormany barmely tagjat a lemondasra. Ha a miniszterelnok ellen szavaznak, az egesz kormany lemond, es a folyamat elolr?l kezd?dik.

Politika [ szerkesztes ]

A sved kepvisel?k szavazaskor altalaban a partjuk iranyvonalat kovetik. Szinte soha egy partnak sem sikerult megszereznie tobb mint 50%-ot a szavazatokbol, igy kisebbsegi vagy koalicios kormanyzasra kenyszerultek. Altalaban ket nagy blokk van: bal- es jobboldali, vagy szocialistak es nem-szocialistak ( konzervativok / liberalisok ).

Valasztasok [ szerkesztes ]

A parlament tagjait orszagos valasztasokon valasztjak meg 4 evre. A valasztast korabban szeptember harmadik vasarnapjan tartottak, 2013 ota pedig szeptember masodik vasarnapjan tartjak. A 18 evet betoltott sved allampolgarok szavazhatnak. Egy partnak legalabb 4%-ot kell elernie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

Tortenete [ szerkesztes ]

A modern Riksdag gyokereit 1435 -ben kell keresni, amikor a sved nemesseg Arboga varosaban osszegy?lt. Ezt I. Gusztav kiraly 1527 -ben megvaltoztatta, hogy a tarsadalom mind a negy retege jelen legyen: nemesseg, egyhaz, varosiak es a parasztsag. Ezt a format (amit Standestaat -nak neveztek) 1865 -ig megtartottak, amikor a modern ketkamaras parlament letrejott. Mivel nem bizonyult m?kod?kepesnek, ezert 1920 -ban visszaallitottak az egykamaras parlamentet.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Sveriges Riksdag ? Hivatalos honlap