A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Pavel Alekszandrovics Florenszkij
(
oroszul
:
Павел Александрович Флоренский;
Yevlax
, ma:
Azerbajdzsan
,
1882
.
januar 21.
?
Leningradi terulet
,
1937
.
december 8.
)
orosz
ortodox
teologus
,
filozofus
,
matematikus
,
villamosmernok
,
feltalalo
. Kovet?i gyakran hasonlitottak
Leonardo da Vincihez
.
Apja Alekszandr Ivanovics Florenszkij orosz m?szaki ertelmisegi csalad sarja, anyja Olga Pavlovna Szaparova,
gruz
nemzetsegekkel keveredett
ormeny
csaladbol szarmazott.
1894?1899 kozott
Tifliszben
vegezte el a gimnaziumot. 1900-ban a
Moszkvai Allami Egyetem
fizika?matematika szakan kezdte meg tanulmanyait. Olyan nagy formatumu matematikus professzorok tanitvanya volt, mint
Nyikolaj Bugajev
(
Andrej Belij
edesapja) es
Alekszandr Vvegyenszkij
. Kandidatusi disszertaciojanak cime:
A sikgorbek mint a terbeli folytonossag megtoresenek helyei
, mely
A diszkontinuitas mint vilagnezeti elem
cim? filozofiai ertekezesenek egyik fejezetekent keszult el.
- 1904-ben, az egyetem elvegzese utan tobb tanszeken is allast kinaltak neki, ? azonban a Moszkvai Hittudomanyi Akademiara iratkozott be.
- 1908-ban befejezte
A vallasi igazsagrol
cim? kandidatusi ertekezeset.
- 1908?1918 kozott a Hittudomanyi Akademia filozofiatorteneti tanszeken tartott el?adasokat az antik filozofia, a kanti filozofia, a kultusz es kultura filozofiajanak targykoreben.
- 1911-ben Radonyezs varosaban szenteltek pappa, ahol letelepedett csaladjaval.
- 1912?1917 kozott a Teologiai Ertesit? cim? folyoirat szerkeszt?je es a folyoirat korul csoportosulo ertelmisegi kor szellemi vezet?jekent tevekenykedett.
- 1918 A Troica-Szergijev kolostor vedelmere alakult hivatalos bizottsag tagjakent feladata volt a kolostor m?veszeti anyaganak leltarba vetele es muzeumi kiallitasanak el?keszitese.
Florenszkij ekkor dolgozta ki az ?el?muzeum” koncepciojat, melynek propagalasaval azt akarta elerni, hogy az ikonok es kegytargyak a helyukon maradjanak, vagyis liturgikusan hasznaljak ?ket.
- 1921-t?l a VHUTEMASZ (Fels?foku Kepz?m?veszeti es Technikai Tanm?helyek) professzora.
- 1921-ben az egyhazellenes bolsevik agitacio kereteben ellene is megkezd?dtek az els? sajtotamadasok. Azzal vadoltak, hogy "idealista koaliciot" hozott letre. A vallasellenes agitacio tet?fokan a szent maradvanyokat kihantoltak es kozszemlere tettek, az ikonokat tomegevel semmisitettek meg.
- 1921-ben fejezte be
Az ikonosztaz
cim? m?vet, mely eredetileg
A kultusz filozofiaja
cim? nagyszabasu konyv resze lett volna, melyben eppen azt mutatja be, mifele kapcsolat van a szentek es az ikonok, a romolhatatlan testi maradvanyok, az ereklyek es a kepek kozott.
- 1919?1922 kozott, a hadikommunizmus idejen az egyhazra, a papokra es a regi orosz ertelmisegre nehezed? egyre nagyobb nyomas ellenere sem emigralt.
- 1929-ig, els? letartoztatasaig szamos szovjet intezmenyben dolgozott , bekapcsolodott a tudomanyos es kulturalis eletbe, anelkul, hogy papi ruhajat levetette, elveit feladta volna.
- 1927-t?l tarsszerkeszt?je volt a Szovjet Technikai Enciklopedia els? kiadasanak, melybe 127 szocikket irt.
- 1928-ban letartoztattak es Nyizsnyij Novgorodba szam?ztek, J. P. Peskova (Gorkij els? felesege) kozbenjarasara visszavontak bunteteset.
- 1932-ben
A fizika a matematika szolgalataban
cim? cikke nyoman ragalomhadjarat kezd?dott ellene, ismet perbe fogtak.
- 1933-ban tartoztatta le az OGPU, mint ?professzor-popat, szels?segesen jobboldali beallitottsagu monarchistat”.
- 1933 juliusaban tizevi szabadsagvesztesre iteltek, decemberben erkezett meg egy kelet-sziberiai lagerbe, ahol a BAMLAG tudomanyos kutatoreszlegbe osztottak be.
- 1934-ben atszallitottak Szkovorogyinoba, egy talajkutato kiserleti allomasra. Tavolleteben lefoglaltak es elkoboztak konyvtarat, cedulait, keziratait.
- 1937-ben atkerult a Szolovki kolostor epuletebe, novemberben feltehet?en atszallitottak Leningradba, ahol sor kerult ugyenek ujratargyalasara es a
halalos itelet
meghozatalara.
Az iteletet 1937. december 8-an hajtottak vegre.
- 1958 majusaban rehabilitaltak.
A m? (eredeti orosz cime Иконостас, nevel? nelkul) Florenszkij eleteben nem jelent meg, bar szakmai korokben mar az
1960-as evekben
ismert volt.
Els? szovegh? kiadasa 1972-ben, Parizsban jelent meg. Az els? magyar kiadas 1988-ban jelent meg. Masodik kiadasa (2005) az 1988-as els? kiadasbol kihagyott szovegreszeket is tartalmazza. Fordito: Kiss Ilona.
- Az Igazsag oszlopa es alapja
; in:
Az orosz vallasbolcselet viragkora. Tolsztojtol Bergyajevig, 1-2.
; val., bev. Torok Endre, ford. Baan Istvan; Vigilia, Budapest, 1988 (
Vigilia
)
- Az ikonosztaz
; ford. Kiss Ilona; Corvina, Bp., 1988
(Imago)
- Az ikonosztaz
; ford. Kiss Ilona, utoszo Szilagyi Akos; Typotex, Bp., 2005
(Kepfilozofiak)
ISBN 963-9548-66-9
- A kultusz filozofiaja
; ford. Kiss Ilona; Typotex, Bp., 2015
ISBN 978-963-279-839-4
- [1]
Florenszkijr?l a Nyitott Egyetem honlapjan
- [2]
Florenszkijr?l a Typotex Kiado honlapjan
- [3]
Az ikonosztaz
teljes szovege (orosz nyelven)