Pavel Alekszandrovics Florenszkij

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Pavel Alekszandrovics Florenszkij
Eletrajzi adatok
Szuletett 1882 . januar 21.
Yevlax
Elhunyt 1937 . december 8. (55 evesen)
Leningradi terulet
Sirhely Levashovo Memorial Cemetery
Ismeretes mint
Szulei Alexander Ivanovich Florensky
Gyermekek
  • Kirill Florensky
  • Vasiliy Florensky
Iskolai Faculty of Physics and Mathematics of Moscow Imperial University
Iskolai
Fels?oktatasi
intezmeny
Moszkvai Allami Egyetem
Palyafutasa
Szakterulet teologia , filozofia , matematika
Tudomanyos fokozat Master of Theology (1911)
A Wikimedia Commons tartalmaz Pavel Alekszandrovics Florenszkij temaju mediaallomanyokat.

Pavel Alekszandrovics Florenszkij ( oroszul : Павел Александрович Флоренский; Yevlax , ma: Azerbajdzsan , 1882 . januar 21. ? Leningradi terulet , 1937 . december 8. ) orosz ortodox teologus , filozofus , matematikus , villamosmernok , feltalalo . Kovet?i gyakran hasonlitottak Leonardo da Vincihez .

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Apja Alekszandr Ivanovics Florenszkij orosz m?szaki ertelmisegi csalad sarja, anyja Olga Pavlovna Szaparova, gruz nemzetsegekkel keveredett ormeny csaladbol szarmazott.

1894?1899 kozott Tifliszben vegezte el a gimnaziumot. 1900-ban a Moszkvai Allami Egyetem fizika?matematika szakan kezdte meg tanulmanyait. Olyan nagy formatumu matematikus professzorok tanitvanya volt, mint Nyikolaj Bugajev ( Andrej Belij edesapja) es Alekszandr Vvegyenszkij . Kandidatusi disszertaciojanak cime: A sikgorbek mint a terbeli folytonossag megtoresenek helyei , mely A diszkontinuitas mint vilagnezeti elem cim? filozofiai ertekezesenek egyik fejezetekent keszult el.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

  • 1904-ben, az egyetem elvegzese utan tobb tanszeken is allast kinaltak neki, ? azonban a Moszkvai Hittudomanyi Akademiara iratkozott be.
  • 1908-ban befejezte A vallasi igazsagrol cim? kandidatusi ertekezeset.
  • 1908?1918 kozott a Hittudomanyi Akademia filozofiatorteneti tanszeken tartott el?adasokat az antik filozofia, a kanti filozofia, a kultusz es kultura filozofiajanak targykoreben.
  • 1911-ben Radonyezs varosaban szenteltek pappa, ahol letelepedett csaladjaval.
  • 1912?1917 kozott a Teologiai Ertesit? cim? folyoirat szerkeszt?je es a folyoirat korul csoportosulo ertelmisegi kor szellemi vezet?jekent tevekenykedett.
  • 1918 A Troica-Szergijev kolostor vedelmere alakult hivatalos bizottsag tagjakent feladata volt a kolostor m?veszeti anyaganak leltarba vetele es muzeumi kiallitasanak el?keszitese.

Florenszkij ekkor dolgozta ki az ?el?muzeum” koncepciojat, melynek propagalasaval azt akarta elerni, hogy az ikonok es kegytargyak a helyukon maradjanak, vagyis liturgikusan hasznaljak ?ket.

  • 1921-t?l a VHUTEMASZ (Fels?foku Kepz?m?veszeti es Technikai Tanm?helyek) professzora.
  • 1921-ben az egyhazellenes bolsevik agitacio kereteben ellene is megkezd?dtek az els? sajtotamadasok. Azzal vadoltak, hogy "idealista koaliciot" hozott letre. A vallasellenes agitacio tet?fokan a szent maradvanyokat kihantoltak es kozszemlere tettek, az ikonokat tomegevel semmisitettek meg.
  • 1921-ben fejezte be Az ikonosztaz cim? m?vet, mely eredetileg A kultusz filozofiaja cim? nagyszabasu konyv resze lett volna, melyben eppen azt mutatja be, mifele kapcsolat van a szentek es az ikonok, a romolhatatlan testi maradvanyok, az ereklyek es a kepek kozott.
  • 1919?1922 kozott, a hadikommunizmus idejen az egyhazra, a papokra es a regi orosz ertelmisegre nehezed? egyre nagyobb nyomas ellenere sem emigralt.
  • 1929-ig, els? letartoztatasaig szamos szovjet intezmenyben dolgozott , bekapcsolodott a tudomanyos es kulturalis eletbe, anelkul, hogy papi ruhajat levetette, elveit feladta volna.
  • 1927-t?l tarsszerkeszt?je volt a Szovjet Technikai Enciklopedia els? kiadasanak, melybe 127 szocikket irt.
  • 1928-ban letartoztattak es Nyizsnyij Novgorodba szam?ztek, J. P. Peskova (Gorkij els? felesege) kozbenjarasara visszavontak bunteteset.
  • 1932-ben A fizika a matematika szolgalataban cim? cikke nyoman ragalomhadjarat kezd?dott ellene, ismet perbe fogtak.
  • 1933-ban tartoztatta le az OGPU, mint ?professzor-popat, szels?segesen jobboldali beallitottsagu monarchistat”.
  • 1933 juliusaban tizevi szabadsagvesztesre iteltek, decemberben erkezett meg egy kelet-sziberiai lagerbe, ahol a BAMLAG tudomanyos kutatoreszlegbe osztottak be.
  • 1934-ben atszallitottak Szkovorogyinoba, egy talajkutato kiserleti allomasra. Tavolleteben lefoglaltak es elkoboztak konyvtarat, cedulait, keziratait.
  • 1937-ben atkerult a Szolovki kolostor epuletebe, novemberben feltehet?en atszallitottak Leningradba, ahol sor kerult ugyenek ujratargyalasara es a halalos itelet meghozatalara.

Az iteletet 1937. december 8-an hajtottak vegre.

  • 1958 majusaban rehabilitaltak.

Az ikonosztaz [ szerkesztes ]

A m? (eredeti orosz cime Иконостас, nevel? nelkul) Florenszkij eleteben nem jelent meg, bar szakmai korokben mar az 1960-as evekben ismert volt.

Els? szovegh? kiadasa 1972-ben, Parizsban jelent meg. Az els? magyar kiadas 1988-ban jelent meg. Masodik kiadasa (2005) az 1988-as els? kiadasbol kihagyott szovegreszeket is tartalmazza. Fordito: Kiss Ilona.

Magyarul [ szerkesztes ]

  • Az Igazsag oszlopa es alapja ; in: Az orosz vallasbolcselet viragkora. Tolsztojtol Bergyajevig, 1-2. ; val., bev. Torok Endre, ford. Baan Istvan; Vigilia, Budapest, 1988 ( Vigilia )
  • Az ikonosztaz ; ford. Kiss Ilona; Corvina, Bp., 1988 (Imago)
  • Az ikonosztaz ; ford. Kiss Ilona, utoszo Szilagyi Akos; Typotex, Bp., 2005 (Kepfilozofiak) ISBN 963-9548-66-9
  • A kultusz filozofiaja ; ford. Kiss Ilona; Typotex, Bp., 2015 ISBN 978-963-279-839-4

Forrasok [ szerkesztes ]

  • [1] Florenszkijr?l a Nyitott Egyetem honlapjan
  • [2] Florenszkijr?l a Typotex Kiado honlapjan
  • [3] Az ikonosztaz teljes szovege (orosz nyelven)