Olympe de Gouges
Szuletett	Marie Gouze 1748 . majus 7. Montauban
Elhunyt	1793 . november 3. (45 evesen) Parizs
Alneve	Olympe de Gouges
Allampolgarsaga	francia [1] [2]
Nemzetisege	francia
Hazastarsa	Louis Aubry (1765. oktober 24. ? )
Gyermekei	Pierre Aubry de Gouges
Foglalkozasa	dramairo, politikus, jogharcos, polemista
Halal oka	lefejezes
Olympe de Gouges alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Olympe de Gouges temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Olympe de Gouges (szuletesi neve: Marie Gouze) ( Montauban , 1748 . majus 7. ? Parizs , 1793 . november 3. ) nyaktiloval kivegzett francia irodalmarn?, dramairo, n?i jogharcos, a forradalom alatt politikus es polemikus, t?le szarmazik A n?i es polgarn?i jogok nyilatkozata . Irasaiban sikra szallt a n?k politikai es polgarjogaiert, a fekete rabszolgasag eltorleseert. A n?mozgalom es a humanizmus szimbolikus alakjava valt. Az eszmek torteneteben jatszott szerepet a kozelmultban ujraertekeltek, es fontosnak iteltek.

Elete [ szerkesztes ]

18 eves koraban ferjhez adtak egy parizsi vendegl?shoz. Fia szuletett, majd hamarosan megozvegyult, es visszatert szul?varosaba. 1770-ben Parizsba koltozott n?verehez, fiat gondos nevelesben reszesitette. A f?varosban ismerkedett meg Jacques Bietrix de Rozieres-rel, a francia tengereszeti hivatal magas rangu tisztsegvisel?jevel, aki megkerte kezet, de Olympe nem akart ferjhez menni. Kapcsolatuk a forradalom kitoreseig tartott. Rozieres anyagilag tamogatta, igy jomodu polgarn?kent elhetett. Gazdag csaladbol szarmazo edesanyjatol tanulta meg a tarsasagi viselkedes szabalyait, igy konnyen bekerult a parizsi elit korokbe. 1774-t?l a parizsi almanachban is szerepelt neve. Az irodalmi szalonokban irokkal talalkozott, s maga is probalkozott irassal. A szinhazat, amely uj eszmek hordozoja volt, az allam cenzurazta. Ezert Olympe megalapitotta sajat szintarsulatat, amely politikai temaju darabjait adta el? Parizsban es kornyeken.

Abolicionizmus hive [ szerkesztes ]

1785-ben irta a Neger rabszolgasors cim? dramajat. A darabot a parizsi Komedia Szinhaznak ajanlotta, s amely 1785. junius 30-an fel is vette repertoarjaba Zamore et Mirza, avagy szerencses hajotores cimen. Olympe fel akarta hivni a figyelmet a gyarmatok neger rabszolgainak sorsara. A XIV. Lajos altal hozott Neger torveny volt meg ervenyben. Szamos, a kiralyi udvarban megfordulo gazdag csalad jovedelme szarmazott a gyarmati aruk kereskedelmeb?l. Olympe tamadasok celpontja lett, megragalmaztak, a Bastille -ba akartak zarni. Nehany joakaroja, kozottuk XVI. Lajos egyik kegyence lepett kozbe erdekeben, s igy visszavontak a kiralyi rendeletet. A darabot csak 1792-ben mutattak be el?szor.

1788-ban irta a Gondolatok a neger emberekr?l cim? pamfletjet, s amely megnyitotta szamara a Negerek baratai tarsasaga kapujat. A tarsasag tagja volt tobbek kozott a filozofus es matematikus Nicolas de Condorcet , La Fayette marki , Henri Gregoire abbe, Dominique de La Rochefoucauld herceg. Az abolicionizmus hiveikent a rabszolgatartas fokozatos eltorleseert tevekenykedtek. Ropirataban ezt irta Gouges asszony: ?A negerek szanalmas sorsa mindig is erdekelt. Kerdeseket tettem fel ezzel kapcsolatban, de a valaszokat nem tartottam kielegit?nek. A megkerdezettek az Eg altal megatkozott vadaknak tartottak ?ket. De erettebb fejjel vilagosan lattam, hogy az er?szak es el?iteletek kenyszeritettek ?ket erre a borzalmas rabszolgasorsra, es hogy a Termeszetnek ebben semmilyen resze nem volt. A feher emberek igazsagtalansaga es mindent elsopr? erdekei felel?sek ezert egyedul.” 1808-ban, halala utan, Gregoire abbe felvette nevet arra listara, amelyen azok a ?bator emberek” szerepelnek ?akik kialltak a szerencsetlen negerek ugye mellett” .

A politika szinteren [ szerkesztes ]

1788-ban a Journal general de France ket politikai ropiratat kozolte. A Level a nephez (Lettre au Peuple) hazafias ado kiveteser?l szolt, a Hazafias erzelm? megjegyzesek (Remarques patriotiques) irasaban szeles kor? tarsadalmi es szocialis programot javasolt. Tovabbi ropiratokat irt es kuldozgetett a hazafias kluboknak, Mirabeau -nak, La Fayette-nek es Jacques Neckernek . 1792. december 16-an felajanlotta segitseget Malesherbesnek , aki a XVI. Lajos ved?ugyvedje volt, de megvet?en elutasitottak.

Harcolt a n?k politikai jogaiert is. Azt hangoztatta, hogy a n?k is el tudjak latni a hagyomanyosan ferfi feladatoknak tartott munkakat. Szinte minden egyes irasaban azt kovetelte, hogy a n?k is reszt vehessenek a politikai es tarsadalmi vitakban. Felszolitotta Maria Antonia francia kiralynet , hogy vedelmezze meg sajat nemet, amelyet Olympe boldogtalannak tartott. Az Emberi es polgari jogok nyilatkozatat alapul veve 1791-ben megszovegezte A n?i es polgarn?i jogok nyilatkozatat . A nyilatkozat el?szavaban igy irt:

?Ferfi, kepes vagy igazsagos lenni? Ezt egy n? kerdezi t?led, es legalabb ett?l a jogatol nem foszthatod meg. Mondd, kit?l kaptad korlatlan hatalmadat, hogy n?tarsaimat elnyomd? ...Tekints a bolcs Teremt?re, (...) nezz a termeszet rendjeben megtalalhato kulonboz? nem? egyedekre... A felvilagosodas es a tiszta esz szazadaban egyedul a ferfi (...) akar ? mar semmivel nem igazolhato oktalansaggal ? uralkodni a masik nem felett, aki pedig szellemi kepessegeinek teljes birtokaban van. A ferfiak sajat jogegyenl?seguket kovetelve csak maguk szamara akarnak hasznot huzni a forradalombol, hogy meg tobb szavuk legyen.”

Kifejtette tovabba azt a meggy?z?deset, hogy a ferfi es a n? egyenl?. Kovetelte, hogy a maganjogi es politikai torvenyek ne tegyenek kulonbseget a ket nem kozott, es hogy adjak vissza a n?k termeszetes jogait, amelyekt?l az el?iteletek fosztottak meg ?ket. Olympe kijelentette: ?Ha a n?nek joga van a nyaktilo ala allni, legyen joga felmenni a tribunre is.” Sikerult elernie, hogy a n?k reszt vehessenek olyan nemzeti unnepeken mint a ?torveny unnepe” (1792. junius 3.) es a Bastille elfoglalasanak unnepe (1792. julius 14.). A hazassag felbontasanak lehet?seget kovetelte. A girondistak nyomasara torveny engedelyezte a valast. Azt is kerte, hogy toroljek el az egyhazi eskuv?t, es helyettesitsek a ferfi es a n? altal alairt polgari szerz?dessel. A hazassagon kivul szuletett gyermekek sorsaval is tor?dott. Olyan anya- es gyermekvedelmi rendszer elmeletet is kidolgozta, amelyet nagy vonalakban ma ismerunk. A szegenyseg es a munkanelkuliseg enyhitesere nemzeti m?helyek, a koldusok szamara menhelyek letrehozasat javasolta.

Olympe hihetetlenul nagy tisztanlatasarol vall egyik szindarabjanak mondata: ?A n?k onmaguk legnagyobb ellensegei. Ritkan tapsoljak meg egymas munkajat, jo cselekedeteit”. A n?i es polgarn?i jogok nyilatkozatanak utoszavaban ezt irta: ?A n?k tobb rosszat tettek, mint jot. Kenyszer alatt eltek, s igy erthet?, hogy agyafurt, ravasz, bajaikat fegyverkent hasznalo szemelyekke valtak... A regi rendszerben a n?k megvetend?k voltak, de tiszteltek ?ket. A forradalom ota a n?k tiszteletre meltoak, de megvetettek. ...Lanyok, asszonyok nem lenne itt az ideje, hogy forradalmat csinaljunk magunk kozott? Tovabbra is elszigetelten elnek majd a n?k, es nem valnak a tarsadalom reszeve? Tovabbra is csak pletykalkodni fognak, es egymas sorsan szanakozni?”

1793-ban eles hangon biralta az 1792-es szeptemberi verengzesek felel?seit, kulonosen Marat -t. Olympe sejtette, hogy Robespierre diktaturara torekszik, tobb ropiratot intezett hozza. Bourdon de l'Oise feljelentette Olympe-ot a Jakobinus klubban . Letartoztattak, es 1793. augusztus 6-an vadat emeltek ellene a Forradalmi Torvenyszeken . A Saint-Germain-des-Pres-i apatsag bortonebe kerult, de egy elfert?z?dott seb miatt korhazba vittek. Elzalogositotta ekszereit, es sikerult atkerulnie szanatoriumba, ami tulajdonkeppen a gazdagok fogdaja volt. Tisztazni akarta magat az ellene felhozott vadak alol, ket ropiratot sikerult kicsempesztetnie a bortonb?l ( Olympe de Gouges a forradalmi birosag el?tt es Egy uldozott hazafi ). Ez utobbit szeles korben terjesztettek, civil rend?rok felfigyeltek ra, es jelentettek. November 2-an reggel, 48 oraval girondista baratainak kivegzese utan ?t is birosag ele allitottak. Ved?ugyved hianyaban ugyesen es intelligensen vedekezett. Azzal vadoltak, hogy az ?egy es oszthatatlan” helyett mas kormany visszaallitasa volt a celja. A rogton vegrehajtando halalos itelet kimondasa utan alig maradt nehany perce, hogy bucsulevelet irjon egyetlen fianak, de a level soha nem jutott el a cimzetthez. A kivegzesen jelen lev? civil rend?rnyomozo es tobb tanu elmondasa szerint batran es meltosaggal lepett a veszt?helyre. Miel?tt a bard lezuhant, igy kialtott: ?Honfiak es honleanyok, bosszuljatok meg halalomat!”

Pierre-Gaspard Chaumette demagog ugyesznek, a forradalmi kormany tagjanak a kijelentese jol illusztralja a korabeli ferfitarsadalmat jellemz? elszant n?ellenesseget: ?Emlekezzenek arra a ferfias nemberre, az arcatlan Olympe de Gouges-ra, aki politizalni akart, es torvenyt sertett. A torveny megbosszulta, es a nyaktilo vasa alatt pusztitotta el ezeket az erkolcstelen szemelyeket!” A republikanus n?khoz fordulva igy szolt: ?Es Onok utanozni akarjak ezeket a nembereket? Nem, csak akkor erzik majd Onok megbecsulesre erdemesnek onmagukat, ha azt teszik, amire a Termeszet eleve rendelte a n?ket. Azt akarjuk, hogy a n?k tiszteljek onmagukat, s ezert alkalmazunk kenyszert”. (Chaumette is nyaktilo alatt fejezte be eletet 1794. aprilis 13-an).

Olympe de Gouges emlekezete [ szerkesztes ]

Eleteben gyakran erezte a tarsadalom n?ellenesseget. Halala utan is sokaig guny targya maradt, azt allitottak rola, hogy alig tudott irni es olvasni, es elmeallapotat is sokan megkerd?jeleztek. A masodik vilaghaboru utan az Egyesult Allamokban , Japanban es Nemetorszagban kezdtek tanulmanyozni eletet es munkassagat. Olivier Blanc leveltarakban kutatott, korabeli dokumentumokat vizsgalt at, es 1981-ben megirta eletrajzat. A francia forradalom 200. evforduloja alkalmabol adtak ki Franciaorszagban irasait, illetve jatszottak szinpadra irt darabjait. Gabrielle Verdier, a University of Wisconsin-Milwaukee tanara es Gisela Thiele-Knobloch tanulmanyokat irtak Olympes szinpadi dramairol, amelyek a rabszolgasorssal (Zamore et Mirza) , a valassal (Necessite du divorce) , a kolostorba vonulas kenyszerevel (Le Covent) es mas korabeli kenyes temakkal foglalkoztak. 1989-ben Catherine Marand-Fouquet tortenesz kezdemenyezesere tobb peticiot inteztek Jacques Chirac elnokhoz, amelyekben azt kertek, hogy a Pantheonba keruljenek at Olympe de Gouges foldi maradvanyai. 1993 novembereben, Olympe de Gouges kivegzesenek 200. evforduloja alkalmabol tuntetest rendeztek Parizsban a Pantheon el?tt.

Olympe de Gouges-dij [ szerkesztes ]

A Szocialdemokrata n?k munkakozossege (Arbeitsgemeinschaft sozialdemokratischer Frauen), Nemetorszag Szocialdemokrata Partjanak n?szervezete 2001 ota iteli oda az Olympe de Gouges-dijat.

M?vei [ szerkesztes ]

Szindarabok, dramak [ szerkesztes ]

• Zamore et Mirza, ou l’heureux naufrage (1788)
• Le Marche des Noirs (1790)
• Le nouveau Tartuffe, ou l’ecole des jeunes gens (1790)
• Les Democrates et les aristocrates, ou les curieux du champ de Mars (1790)
• La Necessite du divorce (1790)
• Mirabeau aux Champs Elysees (1791)
• L’Esclavage des Noirs, ou l’heureux naufrage (1792)
• La France sauvee, ou le tyran detrone (1792)

Politikai irasok [ szerkesztes ]

• Lettre au Peuple ou projet d’une caisse patriotique, par une citoyenne (1788)
• Remarques patriotiques par la Citoyenne auteur de la Lettre au peuple (1788)
• Le bonheur primitif de l’homme, ou les reveries patriotique (1789)
• Dialogue allegorique entre la France et la Verite', dedie aux Etats Generaux (1789)
• Le cri du sage, par une femme (1789)
• Avis pressant, ou Reponse a mes calomniateurs (1789)
• Pour sauver la patrie, il faut respecter les trois ordres, c’est le seul moyen de conciliation qui nous reste (1789)
• Mes vœux sont remplis, ou Le don patriotique, par Madame de Gouges, dedie aux Etats generaux (1789)
• Discours de l’aveugle aux Francais, par Madame de Gouges (1789)
• Seance royale. Motion de M ^gr le duc d’Orleans, ou Les songes patriotiques, dedie a M ^gr le duc d’Orleans, par Madame de Gouges (1789)
• Lettre aux representants de la Nation , Paris, L. Jorry, (septembre) 1789 (?Le jour n’est pas plus pur que le fond de mon cœur”)
• Action heroique d’une Francaise, ou la France sauvee par les femmes, par Mme de G... (1789)
• Reponse au Champion americain, ou Colon tres aise a connaitre (1790)
• Lettre aux litterateurs francais, par Madame de Gouges (1790)
• Le Tombeau de Mirabeau (1791)
• Les droits de la femme. A la reine , signe de Gouges Declaration des droits de la femme et de la citoyenne (1791)
• Lettre aux redacteurs du Thermometre du Jour (1792)
• L’Esprit francais ou probleme a resoudre sur le labyrinthe de divers complots, par madame de Gouges , Paris, veuve Duchesne, (1792)
• Le Bon Sens francais, ou L’apologie des vrais nobles, dedie aux Jacobins (1792)
• Lettre aux Francais (1792)
• Lettres a la reine, aux generaux de l’armee, aux amis de la constitution et aux Francaise citoyennes. Description de la fete du 3 juin, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
• Pacte national par Marie-Olympe de Gouges, adresse a l’Assemblee nationale 5 juillet 1792
• Lettre au Moniteur sur la mort de Gouvion, 15 juillet 1792
• Aux Federes , 22 juillet 1792
• Le Cri de l’innocence , (septembre) 1792.
• La Fierte de l’innocence, ou le Silence du veritable patriotisme, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
• Les Fantomes de l’opinion publique. L’esprit qu’on veut avoir gate celui qu’on a (1792)
• Reponse a la justification de Maximilien Robespierre, adresse a Jerome Petion, par Olympe de Gouges (1792)
• Pronostic sur Maximilien Robespierre, par un animal amphibie (1792)
• Correspondance de la Cour. Compte moral rendu et dernier mot a mes chers amis, par Olympe de Gouges, a la Convention nationale et au peuple, sur une denonciation faite contre son civisme aux Jacobins par le sieur Bourdon (1792)
• Mon dernier mot a mes chers amis (1792)
• Olympe de Gouges defenseur officieux de Louis Capet (1792)
• Adresse au don Quichotte du Nord, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
• Arret de mort que presente Olympe de Gouges contre Louis Capet (1793)
• Complots devoiles des societaires du pretendu theatre de la Republique (1793)
• Olympe de Gouges a Dumouriez, general des armees de la Republique francaise (1793)
• Testament politique d’Olympe de Gouges , 4 juin 1793
• Une patriote persecutee, a la Convention nationale (1793)
• Olympe de Gouges au Tribunal revolutionnaire , signe Olympe de Gouges, 21 septembre 1793

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Isabelle Boivert: Olympe de Gouges, France (1748?1793) (francia nyelven). citoyennes.pressbooks.com. (Hozzaferes: 2018. november 3.)

• Charlotte Denoel: Olympe de Gouges (francia nyelven). histoire-images.org, 2008. (Hozzaferes: 2018. november 3.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Olympe de Gouges (angol nyelven). quercy.net. [2004. oktober 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. november 3.)

• Madame Olympe de Gouges: L'Esclavage des negres ou l’heureux naufrage (francia nyelven). books.google.fr. (Hozzaferes: 2018. november 3.)

• Olivier Blanc: Marie-Olympe de Gouges , Paris, Editions Rene Vienet, 2003 ISBN 2849830003