| Gerhard Schroder
|
 |
| A
Nemet Szovetsegi Koztarsasag
7. kancellarja
|
Hivatali id?
1998
.
oktober 27.
?
2005
.
november 22.
|
| El?d
| Helmut Kohl
|
| Utod
| Angela Merkel
|
|
| Szuletett
| 1944
.
aprilis 7.
(80 eves)
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Mossenberg-Wohren
|
| Part
| SPD
|
| Valasztokerulet
| Hannover
|
|
| Szulei
| Erika Vosseler
Fritz Schroder
|
| Hazastarsa
|
- Doris Schroder-Kopf
(1997 ? 2018. aprilis 11., 4)
- Hiltrud Schwetje
(1984?1997, 3)
- Anne Taschenmacher
(1972?1984, 2)
- Eva Schubach
(1968?1972, 1)
- Kim So-yeon
(2018. majus 2. ? , Szoul, 5)
|
| Foglalkozas
| |
| Iskolai
| Gottingeni Egyetem
|
| Vallas
| evangelikus keresztenyseg
|
|
| Dijak
|
- German Media Award
- Quadriga
- Jelena kiralyn? rendje
- Hannover diszpolgara
( ? 2022. marcius 15., return of award, 2006. februar 24.)
- Romania Csillaga erdemrend nagykeresztje
- Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class
- a Szentpetervari Allami Egyetem diszdoktora
(2003. junius)
- honorary doctor of the Tongji University
(2002. december 30.)
- honorary doctor of Marmara University
(2005. aprilis 4.)
- honorary doctor of the University of Gottingen
(2005. junius 14.)
- Knight of the Order of the White Eagle
(2002)
- Katolikus Izabella-rend lovagja
- Also-szaszorszagi erdemrend
- Feher Oroszlan-rend
(2017. oktober 28.)
- Grand Cross of the Order of the Sun of Peru?
- Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
(1999. junius 30.)
- honorary doctor of the Tongji University
(2002)
- honorary citizen of Cheb
- Order of the Golden Eagle
- Order of the Golden Fleece
- National Maltese Order of Merit
- Ludwig Erhard Prize for Publications in Economics
(2016)
|
|
|
 |
| Gerhard Schroder alairasa
|
 |
Gerhard Fritz Kurt Schroder
(
Mossenberg-Wohren
,
Eszak-Rajna-Vesztfalia
,
1944
.
aprilis 7.
?)
nemet
szocialdemokrata
politikus,
1998
es
2005
kozott
Nemetorszag
kancellarja
volt.
Apja, Fritz Schroder, a
masodik vilaghaboruban
, 1944-ben
Romaniaban
esett el.
Gerhard Schrodernek osszesen 4 testvere van.
Mar
1963
-ban, 19 evesen, belepett a
SPD
-be es
1980
-tol
1986
-ig tagja volt a
nyugatnemet
parlamentnek (
nemetul
Deutscher Bundestag
).
Schroder tobbszor n?sult. Els? felesege Eva Schubach (
1968
?
1972
), a masodik Anne Taschenmacher (
1972
?
1984
), a harmadik Hiltrud Hensen (
1984
?
1997
), a negyedik Doris Kopf (1997-2018), az otodik Kim So-yeon (2018- ). Sajat gyermeke nem szuletett.
A hadiarva Schroder esti egyetemen vegzett jogot
Gottingenben
, majd ugyvedi praxist folytatott.
Helmut Schmidt
irant erzett tisztelete a
Nemetorszag Szocialdemokrata Partjaba
(SPD) vitte.
1977
-ben a juso-k (ifju szocialistak, az SPD ifjusagi szervezete) orszagos elnokeve valasztottak.
1979
-ben, amikor betoltotte 35. evet, e cimr?l le kellett mondania.
1980
-ban a
Bundestag
kepvisel?je lett. Az un. ?
Brandt
-unokak” nemzedekehez tartozott, akik Helmut Schmidt pragmatikus kormanyzasat baloldalrol biraltak. Schroder mind a joleti kiadasok lefaragasaban, mind a nyugat-europai raketatelepitesek kerdeseben biralta kancellarjat.
1981
-ben nemi felhaborodast keltett a parlamentben azzal, hogy ? volt az els? ferfi kepvisel?, aki nem viselt
nyakkend?t
beszede alatt.
1986
-ban Schroder
Also-Szaszorszag
tartomanyban indult a miniszterelnoksegert. A kampanyban a kormanyzo
CDU
-t es Albrecht miniszterelnokot egy szocialdemokrata-
zold
koalicio elen kivanta levaltani. A valasztasokon sajat partja ugyan el?retort, de a kormanyvaltashoz az eredmeny keves volt. Schroder a hannoveri parlamentben atvette az ellenzek vezerenek szerepet,
1988
-ban bizalmatlansagi inditvanyt intezett Albrecht ellen, de elveszitette a szavazast.
1990
tavaszan sikerult a kormanyvaltas: a
Zoldekkel
kotott
koalicioval
tizennegy ev utan ujra szocialdemokrata miniszterelnoke lett
Also-Szaszorszagnak
.
A nemet ujraegyesites kerdeseben Schroder ? nemzedektarsaihoz hasonloan ? szkeptikus nezeteket vallott. Mindezt a tarsadalomban igen sokan ugy ertelmeztek, hogy az SPD tulajdonkeppen nem akarja a nemet egyseget. Ennek kovetkezmenye volt az 1990-es Bundestag-valasztasok elvesztese. A kes?bbiekben Also-Szaszorszag igen keves hajlandosagot mutatott a keleti tartomanyokkal valo szolidaritasra, amiert Schrodert azota is sok kritika erte.
A miniszterelnoki evek soran Schroder fokozatosan partja jobboldalara sodrodott. Kulonosen jo kapcsolatokat epitett ki a nagyt?ke kepvisel?ivel, illetve menedzserekkel.
1994
-ben sikerult megszereznie partja szamara Also-Szaszorszagban az abszolut tobbseget, majd
1998
-ban meg jobb eredmenyt elerve partjanak egyik remenyhozoja lett akkor is, ha az egyebkent az SPD-ben uralkodo balos kozhangulat egyebkent nem kedvezett neki (1993-ban megpalyazta a partelnokseget, de
Rudolf Scharpinggal
szemben alulmaradt).
1998-ban Bundestag-valasztasok kovetkeztek ? Schroder eselyes volt a kancellarjeloltsegre, de ehhez meg kellett vivnia az uj partelnokkel,
Oskar Lafontaine
-nel. Lafontaine az
SPD
?kedvence” volt ekkor, a parton belul igen nagy nepszer?seg ovezte, a ?centrista” Schroderrel szemben ? volt inkabb szocialdemokrata. Vegul megis Schroder lett a part jeloltje, abbol a megfontolasbol, hogy a tizenhat eve regnalo
Helmut Kohllal
szemben olyasvalakit kell inditani, aki a centrumbol is kepes szavazatokat hozni. (Lafontaine mar 1990-ben alulmaradt Kohllal szemben.)
Schroder 1998. szeptemberben visszatornazta partjat 40% fole, igy ? a
Zoldekkel
koaliciot kotve ? kormanyt alakithatott. Az uj kormany a
?Neue Mitte”
(Uj Kozep) programjat hirdette meg, alapvet?en a fiatalitas hatasat kivanta kelteni, a kesei Kohl-evek szurkesegevel szemben. Ezt szolgalta az is, hogy az uj kormany ot tagja n? volt, egyt?l egyig fiatalosak. (?ket neveztek egyesek ?Gerhard angyalai”-nak.) Schroder lezserebb kormanyzasi stilusanak egyik jelkepe volt egy partrendezvenyen elhangzott mondata, amikor tobben
autogramot
kertek t?le: Hozz mar egy uveg
sort
, kulonben sztrajkolok es abbahagyom az irast! (
Hol mir mal 'ne Flasche Bier, sonst streik' ich hier und schreib nicht weiter!
).
A Schroder-kormany els? intezkedesei koze tartozott, hogy a Kohl-kormany utolso eveiben megkezdett, a recseg?-ropogo joleti allamot karcsusito reformokat visszavette, igy az SPD szocialis profiljat er?sitette. Az ekkor meg tarto konjunktura elkend?zte ezen intezkedesek karos voltat.
A politikai realitas a kulpolitikaban erte utol az SPD-Zold koaliciot. 1999. marciusban a
NATO
megkezdte a
Jugoszlavia
elleni legicsapasokat a
koszovoi
valsag megoldasa erdekeben. A nemet hader? (Bundeswehr) el?szor allt a harci bevetes kerdese el?tt, raadasul a NATO teruleten kivul (un. out-of-area-bevetes). Schroder a harci bevetes mellett dontott, ezzel nyiltan szembeszegulve partelnokevel es penzugyminiszterevel, Lafontaine-nel, akivel mar a valasztasi gy?zelem ota erett a konfliktus. Lafontaine ekkor lemondott mind a partelnoksegr?l, mind a minisztersegr?l. Az SPD elere ekkor ? mas megoldas hijan ? a kancellarnak kellett allnia, akinek partvonalon soha nem voltak igazan sikerei. A partban, de a kozvelemenyben is nagymertek? ellenallassal kellett a kormanynak szembeneznie a
Bundeswehr
beveteser?l szolo dontes utan, de ez leginkabb a Zoldek es
Joschka Fischer
kulugyminiszter szembenallasan erzekeltethet?. 2001-ben, amikor a
macedoniai
bevetesr?l kellett donteni, a Bundestagban csak az ellenzek szavazatainak koszonhette Schroder, hogy a Bundestag megszavazta a kormany el?terjeszteset.
El?rehozott valasztasok kovetkezteben 2005. november 22-en
Angela Merkel
(
CDU
) lepett Schroder helyebe es lett nemet kancellar.
2000-ben a vilaggazdasagi
recesszio
elerte
Nemetorszagot
. Ennek hatasa osszegz?dott az 1998-as szocialpolitikai intezkedesek kovetkezmenyeivel, ez pedig Nemetorszagot addig soha nem tapasztalt mertek? stagnalasig juttatta el. Schroder ett?l kezdve igyekezett urra lenni a valsagon, de mar tul kozel voltak a 2002-es valasztasok ahhoz, hogy atfogo valtoztatasokat elerjen.
A Bundestag-valasztasok a koalicio szamara pozitiv eredmennyel vegz?dtek, de a tobbseg mar csak nehany szavazatnyi volt. A kozvelemeny-kutatasok a valasztasok el?tt nem tudtak igazi gy?ztest hirdetni, egyedul az iraki haboruval valo szembenallas hozott annyi tobbletszavazatot Schrodernek, hogy legy?zhesse
Edmund Stoibert
.
A masodik ciklus elejen Schroder nem valtoztatott stilusan. A fontos jogalkotasi kerdesek eldontesere ? mint a kozelmultban ? kulonbizottsagokat alakitott, amelyek a parlamentaris rendszeren teljesen kivul helyezkedtek el, igy az SPD sem szolhatott bele mindazon szabalyozasi tervekbe, amelyeket vegul neki kellett elfogadnia a Bundestagban. E bizottsagok legfontosabbjat a
Volkswagen
AG igazgatotanacsi tagja,
Peter Hartz
vezette, ez a munkaer?-piaci reform tervet keszitette el. A bizottsag javaslatat vegul ?
Agenda 2010
” nevvel lattak el, a kancellar 2003. marciusban ismertette a Bundestag el?tt. A csomagban a szocialdemokratak szamara elviselhetetlen mertek? megszorito intezkedesek voltak, amelyek a szocialis juttatasokat, a tarsadalombiztositast erintettek. Legfontosabb intezkedes a szocialis segely megszuntetese volt (un.
Hartz-IV
-torveny), ezt a
munkanelkuli-segellyel
egybevonva kialakitottak a ketfajta munkanelkulisegi juttatast (
Arbeitslosengeld I
es
II
), amelyre az allaskeres?k meghatarozott ideig voltak jogosultak. Ha ezen id?koz alatt nem fogadtak el egy felajanlott munkahelyet, megszuntettek a segely kifizeteset.
Az Agenda 2010 meghirdetese a tomeges tiltakozas egyre nagyobb hullamait inditotta el, az SPD-hez h? szakszervezetek is egyik tuntetest rendeztek meg a masik utan,
2004
-ben Schrodernek le kellett mondania az SPD-elnoksegr?l.
Peter Hartz 2005-re igert eredmenyt ? ennek elmaradasa a kancellarral szembeni ellenszenvet csak novelte. 2005. majus 22-en a legnepesebb es gazdasagi szempontbol leger?sebb tartomanyban,
Eszak-Rajna?Vesztfaliaban
az
SPD
elveszitette a tartomanyi valasztasokat (itt a part
1966
ota folyamatosan kormanyzott). Ez Schrodert lepeskenyszerbe hozta. a kancellar lepett is: ki a sajto ele, bejelentve, hogy feloszlatja a Bundestagot es valasztasokat irat ki 2005. szeptember 18-ra.
Ennek vegrehajtasa alkotmanyos aggalyokat vetett fel: a kancellar szandekosan elveszit egy bizalmi szavazast a parlamentben, hogy aztan ujra induljon a kovetkez? valasztasokon? A nemet
Alkotmanybirosag
1983-ban dontott err?l, eszerint Schroder lepese alkotmanyos volt.
A 2005-os valasztasi kampanyban Schrodert mintha kicsereltek volna. Az addig faradtnak t?n? kancellar ujra harcosan fellepett, bar retorikaja ekkor mar felmutatott nemi ?balos” jelleget is, sokakban felmerult a kerdes, hogy akkor kitart-e az Agenda 2010 mellett, vagy korrekciokat hajt-e vegre?
Schroder a kampanyban a padlorol hozta fel partjat, az ellenfel
CDU
-t pedig az abszolut tobbsegt?l nemcsak hogy megfosztotta, hanem egyenrangu felekkent tudtak egymassal szembenezni (az
SPD
25%-os
nepszer?segi indexr?l
ert el 34%-ot, a
CDU
/
CSU
50%-rol 35,5%-ot). A valasztasokon kialakult patthelyzet utan Schroder ugyan maradni akart a kancellari szekben, de vegul be kellett latnia, hogy a CDU mint er?sebb partner jogosult a leend? nagykoalicios kormanyban a kancellar allitasara.
Schroder 2005 utan tavozott a politika elvonalabol, ugyvedi irodajaval gazdasagi tarsasagoknal vallalt tanacsadoi szerepet (
Rothschild
,
Gazprom
), majd atvette a nyugat-europai?orosz Nord Stream AG konzorcium felugyel?bizottsaganak elnoki posztjat. (Az
Eszaki Aramlat
gazvezetek projekt megvalositasat kozvetlenul iranyito, 2006-ban alapitott Nord Stream AG tobbsegi tulajdonosa az orosz Gazprom, 51%-kal). 2006-ban oneletrajzi kotetevel jelentkezett a nemet politika szinpadan
(Dontesek ? eletem a politikaban,
Hoffmann und Campe Verlag,
Hamburg
, 2006)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| SPD (1890?1933)
| | |
|---|
| Exil-SPD (1933?1945)
| |
|---|
| SPD (1946-tol)
| |
|---|
| Az SPD tiszteletbeli elnokei
| |
|---|