Korosf?i-Kriesch Aladar
Szuletett	1863 . oktober 29. Buda
Meghalt	1920 . junius 16. (56 evesen) Budakeszi
A Wikimedia Commons tartalmaz Korosf?i-Kriesch Aladar temaju mediaallomanyokat.

Korosf?i-Kriesch Aladar (egyes forrasokban Korosf?i Kriesch ) ( Buda , 1863 . oktober 29. ? Budakeszi , 1920 . junius 16. ) magyar fest?, szobrasz, iparm?vesz, a szecesszio kivalo kepvisel?je.

Eletutja [ szerkesztes ]

Kriesch Janos (1834?1888) zoologus fia. Mintarajziskolai tanulmanyai alatt Szekely Bertalan es Lotz Karoly voltak a mesterei. Munchen es Velence utan 1891/92-ben Romaban volt osztondijas. 1895. augusztus 15-en meghazasodott; a kolozsvari F?teri romai katolikus templomban tartotta eskuv?jet kokkosi Ujvarossy Ilonaval (Ilkaval). Abt Antal es Szamossy Janos egyetemi tanarok voltak a nasznagyok. 1896-ban rovid ideig a parizsi Julian Akademiat latogatta, el?tte Olaszorszagban , Spanyolorszagban tett tanulmanyutat.

1897?1902 kozott Az Orszaghaz dekoracios munkalataiban m?kodott kozre.

1901 -ben Godoll?n, az Erd? (ma a nevet visel?) utcaban vett hazat, ezzel megalapitotta a godoll?i m?vesztelepet Nagy Sandorral egyutt, bar utobbi csak 1907-ben koltozott ide. Itt Ruskin es a preraffaelitak hatasara a kepz?m?veszet kozepkori festesi technikait probaltak feleleveniteni. Azonban legnagyobb erdemuk a magyar szecesszio meghonositasa, a magyar kezm?ves- es nepi himzesi motivumok tanulmanyozasa, utobbiak ihlettek Korosf?it szamos sz?nyegminta es textil falikep tervezesere. 1904-ben letrehozta a szov?iskolat. ^[1] Az igenyesebb kepes karpitok kivitelezeset Parizsban megismert sved szarmazasu baratja, a Godoll?n leteleped?, m?termet is epittet? Leo Belmonte vallalta.

1913-tol az Iparm?veszeti Iskolaban tanitott. 1913-ban Cehbeliek neven m?veszcsoportot szervezett.

Szamos m?vet ?rzi a Magyar Nemzeti Galeria es a Godoll?i Varosi Muzeum.

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

Festmenyek [ szerkesztes ]

• Korai tortenelmi kepek
  • Az 1568-as tordai orszaggy?les
  • II. Rakoczi Gyorgy halala
  • Eger ostroma (1552)
• Az Orszaghaz Vadasztermeben freskoi
  • Vadaszat. Etele megmenti Budat
  • Halaszat a Balatonon a 15. szazadban
• Falkepek a Zeneakademia el?csarnokaban
  • A m?veszet forrasa ( 1907 )
• Arckepek
• A marosvasarhelyi Kulturpalota falkepei
• Zach Klara tortenete I. es II.

Mozaikkepek [ szerkesztes ]

(kivitelezte Roth Miksa )

• Kerepesi temet? , arkadok kupolaja
• Velencei Magyar allando kiallitasi csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma ; Imre herceg; Balassi Balint stb. (1912)

• 
  Az 1568-os tordai orszaggy?les , 1896
• 
  Tamas betegen
  Godoll?i Varosi Muzeum
• 
  Zach Klara tortenete II
  olajfestmeny, Magyar Nemzeti Galeria
• 
  Samanok kortanca , 1911
  Marosvasarhely , Kulturpalota
• 
  A m?veszet forrasa , 1907
  fresko, Zeneakademia el?csarnoka
• 
  Hodolat Hungarianak
  mozaik, Marosvasarhely , Kulturpalota

Irasai [ szerkesztes ]

• Lotz Karoly emleke (Bp., 1905)
• Ruskinr?l s az angol praerafaelitakrol (Bp., 1904) Online
• Naplok (Bp., 2005)

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Godoll?n
  • utca viseli nevet,
  • ahol emlektablaja
  • es a varosi temet?ben sirja is megtalalhato.
  • A Varosi Muzeum el?tt all mellszobra.

• 
  Mellszobra a Godoll?i Varosi Muzeum el?tt
• 
  Emlektablaja Godoll?n , Korosf?i Kriesch Aladar utca 28.
• 
  Sirja a godoll?i varosi temet?ben

Irodalom [ szerkesztes ]

• A godoll?i m?vesztelep: 1901-1920. (Godoll?, 2003)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kovalovszky Marta: A modern magyar festeszet remekei: 1896-2003. Budapest: Corvina, 2005. Korosf?i-Kriesch Aladar lasd 22-23. o. ISBN 963-13-5434-2
• Nagy Sandor: Eletunk Korosf?i Kriesch Aladarral (Godoll?, 2005)
• Korosf?i-Kriesch Aladar - Artportal Archivalva 2015. szeptember 20-i datummal a Wayback Machine -ben

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Nagyertek? m?veszeti lelet Vajdahunyad varaban ? A Mez?gazdasagi Muzeum pincejeben megtalaltak Szekely Bertalan es Korosf?i Kriesch Aladar negy csodaszep freskojat In: Az Est , 1938. maj. 15. 5. o.
• Szecesszio ? Korosf?i-Kriesch Aladar Archivalva 2005. aprilis 16-i datummal a Wayback Machine -ben
• Magyar eletrajzi lexikon