Gerard Leman
Gerard Mathieu Joseph Georges Leman altabornagy
Szuletett	1851 . januar 8. Liege
Meghalt	1920 . oktober 17. (69 evesen) Liege
Sirhely	Ixelles Cemetery
Allampolgarsaga	belga
Nemzetisege	belga
Rendfokozata	tabornok altabornagy
Csatai	els? vilaghaboru liege-i csata
Kituntetesei	a francia Becsuletrend f?tisztje a Koronarend nagykeresztje Szent Mihaly es Szent Gyorgy rend nagykeresztje Croix de guerre 1914?1918 Croix de guerre Romania Csillaga erdemrend
Iskolai	Royal Military Academy
A Wikimedia Commons tartalmaz Gerard Leman temaju mediaallomanyokat.

Gerard Mathieu Joseph Georges Leman ( Liege , 1851 . januar 8. ? Liege, 1920 . oktober 17. ) altabornagy, belga katona, els? vilaghaborus parancsnok. Hazajaban haborus h?skent tisztelik, annak ellenere, hogy csak a haboru els? honapjaban vett reszt harccselekmenyekben.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Leman a belga kiraly, I. Albert katonai tanacsadoja volt a haboru el?tt. A haboru kitorese el?tt Albert a liege-i er?ditmenyrendszer vedelmevel bizta meg Lemant. Az 1880-as evekben epult, nemileg elavult er?ditmenyrendszerben 12 meger?sitett tamaszpont epult Liege kore. Lemannak osszesen 70 000 f? allt a rendelkezesere, a regularis csapatokat es a nepfelkel?ket is beleszamitva, amely nem volt elegend? a varos es az er?ditmenyek megfelel? vedelmehez. Liege azonban strategiai fontossagu volt a nemeteknek a Schlieffen-terv vegrehajtasahoz: a varos elfoglalasa volt a kulcs az Ardennek megkerulesehez es Belgium , valamint Franciaorszag eszaki reszenek elfoglalasahoz.

Mivel Leman tudta, hogy a Schlieffen-terv sikerehez a varos elfoglalasa kulcsfontossagu volt, 18 000 f?t allitott munkaba, hogy a varos kornyeki er?ditmenyeket helyreallitsak es meger?sitsek. A varosba latogato egyik belga miniszter megjegyezte, hogy a nagyszabasu munkalatok veszelyezteti Belgium semlegesseget es okot adhatnak Nemetorszagnak a haboru kirobbantasara. Lemant nem hatotta meg ezt es azt valaszolta: Belgium terden allva fogja megkoszonni neki er?fesziteseit, ha kitor a haboru. Ha nem, akkor pedig nyugodtan lefokozhatjak.

A varos ostroma 1914 . augusztus 5-en kezd?dott es Leman vezetesevel a belga csapatok sulyos vesztesegeket okoztak az el?renyomulo 2. nemet hadseregnek. A nemet parancsnok, Ludendorff kenytelen volt elrendelni a zeppelinek es a neheztuzerseg beveteset. Liege ellen hasznaltak a Krupp m?vek altal gyartott, 420 mm ?rmeret? ?Kover Berta” mozsarat is.

Bar a varos augusztus 7-en elesett, az er?dok ved?i tovabbra is kitartottak. Augusztus 5 es 16 kozott azonban a sulyos tuzersegi tamadasok okozta karok miatt egymas utan estek el az er?ditmenyek, magat Lemant augusztus 16-an eszmeletlenul mentettek ki harcallaspontjarol, a Loncin-er?db?l .

Leman maga igy szamolt be naplojaban a nemet tamadasrol ^[1]

…(augusztus) 11-en a nemetek 7 es 10 centimeteres agyukkal kezdtek l?ni minket. 12-en es 13-an tuzet nyitottak a 21 centimeteres agyuk is. De csak 14-en vetettek be a legnagyobb fegyvereiket es kezdtek meg az er?ditmenyek lerombolasat.

Azon a napon, delutan 4 ora korul, egy nemet tiszt 200 lepesre kozelitette meg az er?dot, jelz?zaszloval a kezeben. Nem sokkal ezutan az ostromlok, akik most mar pontosabban tudtak celozni, felelmetes tuzelesbe kezdtek, amely tobb oran at tartott. A bal oldali lejt?n telepitett uteg megsemmisult, az ellenseg 21 centimeteres agyuinak tuzeben.

A tamadas harmadik szakasza 15-en hajnali 5 orakor kezd?dott, es megszakitas nelkul delutan 2 oraig tartott. Egy granat telibe talalta azt a bunkert, ahol a harcallaspont volt. A robbanas erejet?l minden feny kialudt es a tisztek majdnem megfulladtak a l?porfustt?l.

Amikor a tuzeles abbamaradt, kimereszkedtem, hogy megszemleljem a kuls? er?ditmenyeket, amik eddigre teljesen romba d?ltek. Par perccel kes?bb a nemetek ujrakezdtek, mintha minden agyujuk egyszerre tuzelt volna.

Az er?dok elfoglalasa ellenere a nemet tamadas megakadt, ami jelent?s fegyverteny volt a belga hadsereg reszer?l es lehet?seget adott a brit es francia csapatok mozgositasara es az er?sitesek beerkezesere.

Leman maga nemet hadifogsagban toltotte a haborut es csak 1918 -ban tert vissza Belgiumba, ahol h?snek kijaro fogadtatasban reszesult. Utban a nemet hadifogolytaborba, Leman levelet irt I. Albertnek, amelyben beszamolt az er?ditmenyek elfoglalasarol. Sorait ezzel zart: ?Akar eletemet is adtam volna, hogyha ezzel jobban tudom Belgium szolgalni, de a halalt megtagadtak t?lem.”

Halala utan a belga kormany oktober 21-et nemzeti gyasznapnak nyilvanitotta es munkaszuneti napot rendelt el a kozszolgalati intezmenyekben. Leman tabornokot az ixelles -i temet?ben helyeztek vegs? nyugalomra.

Lasd meg [ szerkesztes ]

• A liege-i csata (1914)
• Belgium hadba lepese (1914)
• Belgium az els? vilaghaboruban

Jegyzetek [ szerkesztes ]