Laurent-Desire Kabila

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Laurent-Desire Kabila
Szuletett 1939 . november 27.
Kongo
Elhunyt 2001 . januar 18. (61 evesen)
Kongo
Allampolgarsaga kongoi demokratikus koztarsasagi
Nemzetisege Kongó Kongoi
Hazastarsa Sifa Mahanya
Gyermekei
  • Joseph Kabila
  • Aimee Kabila Mulengela
  • Jaynet Kabila
  • Zoe Kabila
Foglalkozasa politikus
Tisztsege President of the Democratic Republic of the Congo (1997. majus 16. ? 2001. januar 16.)
Iskolai
Kituntetesei National Order of the Leopard
Halal oka l?tt seb
Sirhelye Kinshasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Laurent-Desire Kabila temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Laurent-Desire Kabila ( 1939 . november 27. ? 2001 . januar 18. ) a Kongoi Demokratikus Koztarsasag elnoke volt 1997 majusatol egeszen meggyilkolasaig, 2001 januarjaig.

Elete [ szerkesztes ]

Fiatalkora [ szerkesztes ]

1939-ben szuletett a Katanga (ma Tanganyika ) tartomanyban talalhato Baudoinville (ma Moba) falujaban, a luba torzs tagjakent. Franciaorszagban filozofiat tanult, kes?bb Tanzaniaban folytatta tanulmanyait.

1967-ben Kabila es tamogatoi Del-Kivuban letrehoztak a Nepi Forradalmi Partot (PRP) es Kina hathatos segitsegevel egy marxista allamot alakitottak ki a tartomanyban. A helyi katonai vezetes tisztaban volt a PRP tevekenysegevel, de cserebe a csempeszetb?l es rablasokbol szarmazo profit egy reszeert fegyvereket juttattak Kabila kezere. 1988-ban a PRP allama megbukott, Kabila elt?nt, sokan halottnak is gondoltak. [1]

Politikai palyafutasa [ szerkesztes ]

1996-ban t?nt fel ismet a politika szinteren, amikor tuszi katonak elen tamadasokat kezdett hutu csapatok ellen Del-Kivuban, es tulajdonkeppen innen szamitjuk az els? kongoi haboru kezdetet. Ekkor meg Burundi , Uganda es Ruanda tamogatasat is elvezte, es ennek a segitsegnek koszonhet?en harcat gyorsan a Mobutu -rezsim elleni orszagos lazadassa valtoztatta, uj szervezetenek, a Demokratikus Er?k Szovetsege Kongo-Zaire Felszabaditasaert (ADFL) elen. 1997 kozepere a jelent?s kulfoldi er?k altal segitett ADFL menekulesre kesztette Mobutut, es Kabila 1997. majus 17-en Lubumbashiban bejelentette a gy?zelmet, az alkotmany felfuggeszteset, es az orszag nevet Zairer?l Kongoi Demokratikus Koztarsasagra valtoztatta. Majus 20-an unnepelyes keretek kozott bevonult Kinshasaba es atvette az elnoki posztot.

Elkotelezett marxista volt, de politikaja es intezkedesei a kapitalizmus jegyeit is magukon hordoztak, ennek megfelel?en egyes nyugati allamok udvozoltek hatalomra jutasat. Kritikusainak szama azonban az id? mulasaval szaporodott, ahogy tapasztalhatova valt, Kabila totalitarius rezsimet epit, korrupcioval es sulyos jogsertesek tomegevel. Ehhez melton szemelyi kultuszat is epiteni kezdte, szobrokkal es konyvekkel megtamogatva.

1998-ra Uganda es Ruanda Kabila ellen fordult es a ket orszag egy Kabila-ellenes uj, lazado mozgalom, a Kongoi Demokraciaert Mozgalom (RCD) moge alltak. A kiujulo harcokban azonban Zimbabwe , Namibia es Angola az elnokot tamogattak, igy Kabilanak sikerult az orszag deli es nyugati reszein meg?rizni hatalmat, majd az 1999 juliusaban megkotott beke utan a kulfoldi katonak nagy resze el is hagyta az orszagot. [2]

Meggyilkolasa [ szerkesztes ]

A beke ellenere a harcok tovabb folytatodtak az orszagban, es 2001. januar 16-an test?rsegenek egyik tagja, Rashidi Kasereka meggyilkolta Kabilat. A reszletek szerint a kinshasai elnoki palotaban, a ?Feher Hazban” talalhato fogadoszobajaban dolgozott egesz nap jo baratjaval es szemelyes tanacsadojaval, Emile Motaval, minisztereket fogadott, jegyzeteket keszitett. Jo hangulatban volt, mert Kadhafi libiai elnok korabban csapatokat igert neki a beke megteremtesere. Kora delutan lepett a szobaba tobb eve szolgalataban allo test?re, Kasereka (akit az elnok egyebkent szemelyesen valasztott ki), majd kozvetlen kozelr?l haromszor ral?tt. A merenyl?t nehany perccel kes?bb a szemelyes test?rseg tobbi tagja lel?tte. [3]

A kes?bbi nyomozasok 135 embert gyanusitottak meg es allitottak birosag ele. Eddy Kapendet, az allitolagos f?szervez?t es 25 tarsat halalra iteltek 2003 januarjaban, a tobbieket vagy felmentettek vagy bortonbuntetesre iteltek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Kevin C. Dunn, "A Survival Guide to Kinshasa: Lessons of the Father, Passed Down to the Son" in John F. Clark, ed., The African Stakes of the Congo War , Palgrave MacMillan: New York, 2004, ISBN 1-4039-6723-7 , p. 54
  2. Mfi Hebdo . [2017. junius 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 15.)
  3. Archivalt masolat . [2016. marcius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 15.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]