La Paz
Mexiko
Deli-Also-Kalifornia
allamanak f?varosa, a
La Paz-i egyhazmegye
puspoki szekvarosa. Lakossaga 2010-ben kb. 215 000 f? volt.
[2]
Nevenek jelentese
a beke
.
A varos a
Kaliforniai-felsziget
deli (de nem legdelebbi) reszen fekszik, a
La Paz-i obol
partjan. Terulete a parttol delkeleti iranyban emelkedik, a szels? utcak a tenger szintje felett mintegy 50 meterrel huzodnak, de van nehany magasabb hegy is a telepules hataraban, itt a lakott teruletek a 100 meter feletti magassagot is elerik.
A varos eghajlata forro es szaraz. Minden honapban mertek mar legalabb 35 °C-os h?seget, a rekord pedig elerte a 43 °C-ot is. Az atlagos h?mersekletek a januari 17,4 es az augusztusi 30,2 fok kozott valtakoznak, fagy nem fordul el?. Az evi atlagosan 169 mm csapadek id?beli eloszlasa nagyon egyenetlen: a augusztusban es szeptemberben ket honap alatt lehull az eves mennyiseg tobb mint 55%-a.
La Paz eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 35,2
| 37,4
| 38,2
| 41,0
| 41,0
| 43,0
| 43,0
| 42,5
| 42,5
| 40,0
| 38,5
| 36,0
| 43,0
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 23,6
| 24,9
| 27,3
| 30,3
| 33,4
| 35,6
| 36,6
| 36,2
| 35,0
| 32,6
| 28,3
| 24,4
| 30,7
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 17,4
| 18,1
| 19,7
| 22,1
| 24,5
| 27,1
| 29,7
| 30,2
| 29,3
| 26,2
| 22,0
| 18,6
| 23,8
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 11,2
| 11,3
| 12,1
| 13,9
| 15,7
| 18,6
| 22,9
| 24,1
| 23,6
| 19,9
| 15,7
| 12,8
| 16,8
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 2,0
| 2,5
| 3,0
| 4,5
| 8,5
| 10,0
| 15,0
| 16,0
| 16,0
| 10,0
| 6,5
| 2,0
| 2,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 14
| 5
| 2
| 1
| 1
| 1
| 15
| 37
| 58
| 12
| 7
| 15
| 169
|
|---|
|
A varos nepessege igen gyorsan n?:
[2]
| Ev
|
Lakossag
|
| 1990
|
137 641
|
| 1995
|
154 314
|
| 2000
|
162 954
|
| 2005
|
189 176
|
| 2010
|
215 178
|
Az obolbe, ahol ma a varos fekszik, 1535-ben erkezett meg
Hernan Cortes
harom hajojaval, a
San Lazaro
, a
Santa Agueda
es a
Santo Tomas
nev?ekkel. ? az obolnek a
Santa Cruz
nevet adta, a
La Paz
elnevezes 1596-bol,
Sebastian Vizcainotol
szarmazik. 1616-ban holland kalozok ket hajoja is kikotott itt.
[4]
1683-ban
Isidro de Atondo y Antillon
II. Karoly spanyol kiraly
neveben birtokba vette es
Puerto de Nuestra Senora de La Paz
nak keresztelte el a telepulest. 1720-ban a jezsuita
Juan de Ugarte
es
Jaime Bravo
alapitott itt missziot, majd 1830-ban a Kaliforniak f?varosava tettek
Manuel Victorio
ezredes vezetesevel. 1847-ben, az amerikaiak ellen vivott haboruban az ellenseg ellenallas nelkul vette be a kikot?t, majd 1853-ban
William Walker
tamadta meg es foglalta el a kornyez? teruletekkel egyutt, ezutan pedig kikialtotta a fuggetlen
Also-Kaliforniai Koztarsasagot
, ami azonban hamar elbukott.
[4]
Az onallo
La Paz
kozseget 1972-ben allitottak vissza, majd amikor
Deli-Also-Kalifornia
onallo allamma valt, f?varosat ide helyeztek, de 1981-ben a kozseget ket reszre osztottak: ekkor jott letre
Los Cabos
kozseg.
[4]
Turizmus, latnivalok
[
szerkesztes
]
Ertekes m?emlek az 1720-ban alapitott misszio helyen allo, 1861 es 1865 kozott epult
Beke Kiralyn?je-szekesegyhaz
[5]
es a kozsegi palota, a
Jesus Castro Agundez
r?l elnevezett kulturalis komplexumban pedig szinhaz is m?kodik. 1981-ben nyilt meg a regionalis tortenelmi es embertani muzeum, amelynek ket f? termeben regeszeti leleteket es m?veszeti alkotasokat allitottak ki.
[4]
1860-ban epult fel a
La Perla de La Paz
nev? bevasarlokozpont, ami azonban 2006-ban leegett. Ma csak egyetlen fala all, amit m?emleki erteke miatt nem is bontanak le.
[6]
Minden ev januar 24-en a varos ved?szentjet, majus 13-an pedig alapitasat unneplik meg.
[4]