Az
Also-Kaliforniai Koztarsasag
(
angolul
Republic of Baja California,
spanyolul
Republica de Baja California
) egykori el nem ismert
de facto
allamalakulat volt a
Mexikohoz
tartozo
Kaliforniai-felsziget
deli felen, amit az
amerikaiak
nem ragadtak el Mexikotol az
1846?48-as haboruban
. A koztarsasag voltakeppen
William Walker
kalandor (filibuszter) maganallama volt, ami azonban nem gyakorolt jelent?s hatalmat a terseg felett, csupan
La Paz
varosanak egy reszet uralta. Az allamot
1853
-ban proklamaltak. A kovetkez? evben Walker egy gyors akcioval megvetette a labat
Sonora
mexikoi allam teruleten is es letrehozta a
Sonorai Koztarsasagot
, amit egyesitett Also-Kaliforniaval. Walker probalkozasa ellenere nem sikerult katonai segitseget kernie az Egyesult Allamoktol es
1854
kozepen a mexikoi csapatok visszafoglaltak a jenki kalandoroktol mindket allamot.
William Walker orvoskent es szerencsevadaszkent erkezett az Egyesult Allamokhoz frissen hozzacsatolt Fels?-Kaliforniaba, a mai
Kalifornia allamba
, ahol ez id? tajt jelent?s aranylel?helyekre bukkantak. Az
aranylaz
emberek tomegeit vonzotta nyugatra, ezert Kalifornia lakossaganak jelent?s resze angolszasz nyelv? lett rovidesen, ahogyan
Texas
is ket evtizeddel korabban.
San Francisco
nepessege napok alatt robbanasszer?en n?tt.
Walker els?dleges celja Sonora meghoditasa volt. Nehany tamogatora is lelt t?kesek es ultetvenyesek szemelyeben, akik uj, meg kiaknazatlan foldeket akartak szerezni, ahol
rabszolgamunkaval
allitottak volna el? nyersanyagokat, s erre legalkalmasabb helynek Sonora mutatkozott. Walker tamogatoi koze tartozhatott a rendkivul befolyasos
holland
szarmazasu
William Henry Vanderbilt
is. A kaliforniai hatosagok nem ugyeltek Walkerre, noha az allamok szigoruan tiltottak az effajta akciokat.
Walker expedicioja
[
szerkesztes
]
Walker 45 embert toborzott ossze azzal a szandekkal, hogy betor mexikoi teruletre, am a mexikoi hadsereg nagyon is szamitott ilyen beavatkozasokra.
1852
-ben
francia
kalandorok,
Gaston de Raousset-Boulbon
vezerletevel mar vezettek egy maganexpediciot Sonoraba, amit a helyi er?k meghiusitottak.
1853
.
oktober 17
-en Walker jenki zsoldosai a sonorai
Guaymasnal
kezdtek el hadm?veleteiket, de nem jartak sikerrel, ahogyan a franciak sem.
A koztarsasag kikialtasa
[
szerkesztes
]
Walker ekkor iranyt valtoztatott es megprobalt egy masik helyen bazist kiepiteni, ahonnan megkezdhette Sonora elfoglalasat. Ezert a
Caroline
nev? vitorlassal athajoztatta embereit Also-Kaliforniaba es
oktober 28
-an partraszallt
Cabo San Lucas
telepulesnel. A jenkik nehany nap mulva bevonultak La Pazba, a terulet szekhelyere, ahol megadasra kesztettek
Rafael Espinosa
kormanyzot. Walker valoszin?leg a nehany evvel korabban, eszakon, amerikai telepesek es hozzajuk csatlakozott kaliforniai spanyolajku emberek altal kikialtott
Kaliforniai Koztarsasag
mintajara nyomban zaszlot keszitett es ezt felvonta a mexikoi lobogo helyere a varosban.
November 3
-an a kalandorok bejelentettek a fuggetlen Also-Kalifornia megalakulasat.
Walkernek legfeljebb csak La Pazban volt hatalma, bar szinte az is csak marginalisnak t?nt. A lakossag alig vett rola tudomast es senki sem csatlakozott a helyiek kozul az amerikaiakhoz. Rovidesen a varosba erkezett Juan Climaco Rebolledo ezredes is, akinek Espinosat kellett volna felvaltani a kormanyzoi szekben, de nem tudott arrol, hogy a varost az amerikaiak elfoglaltak.
Egyesules Sonoraval
[
szerkesztes
]
Walker probalta ravenni a helyieket a csatlakozasra, allitva, hogy a mexikoi kozponti kormany zsarnok es dekadens. Bar Mexikot hosszu ideje bels? egyenetlensegek es fegyveres viszalyok gyotortek, az also-kaliforniai lakosok egyaltalan nem fogadtak el a megszallokat, s?t kisebb osszecsapasok is kitortek La Pazban a polgarok es a zsoldosok kozott. Walker ezert athelyezte f?hadiszallasat a hatarhoz kozeli
Ensenadaba
, ahonnan megkezdhette Sonora megszallasat. Itt kialtvanyt tett kozze az amerikaiakhoz, hogy koztarsasaga demokratikus es nemes cellal szuletett, de meg kell vedeni a mexikoi tamadastol. Idealistak es szerencsevadaszok felfigyeltek Walker felhivasara es az
Anita
nev? hajon rovidesen 253 onkentes erkezett Walkerekhez Ensenadaba, akikkel Walker megkezdte utobb Sonora kudarccal vegz?dott megszallasat.
- Olmeda Garcia, Maria del Pilar (2010).
Baja California. Historia de las instituciones juridicas
. Ciudad de Mexico: Instituto de Investigaciones Juridicas UNAM.
- Rosengarten, Frederic (2002).
William Walker y el ocaso del filibusterismo
. Tegucigalpa: Guaymuras.