Koizumi Dzsunicsiro

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.
Koizumi Dzsunicsiro
Koizumi 2001-es hivatali fotója
Koizumi 2001-es hivatali fotoja
Japan miniszterelnoke
Hivatali id?
2001 . aprilis 26.  ? 2006 . szeptember 26.
El?d Mori Josiro
Utod Abe Sinzo
Szuletett 1942 . januar 8. (82 eves)
Japán Jokoszuka , Japan
Part Liberalis Demokrata Part
Szulei Koizumi Josie
Koizumi Dzsun'ja
Hazastarsa Mijamoto Kajoko (1978?1982)
Gyermekei Koizumi Kotaro
Koizumi Sindzsiro
Mijamoto Josinaga
Foglalkozas
Iskolai Keio Egyetem
University College London
Dijak Sikatuna-rend
A Wikimedia Commons tartalmaz Koizumi Dzsunicsiro temaju mediaallomanyokat.

Koizumi Dzsunicsiro ( 小泉 純一? ; Hepburn : Koizumi Jun'ichir? ? ; Jokoszuka , 1942 . januar 8. ?) japan politikus, Japan miniszterelnoke es a Liberalis Demokrata Part (LDP) elnoke 2001 es 2006 kozott. A politikatol 2009-ben visszavonult Koizumi maig Japan hatodik ? a masodik vilaghaboru ota negyedik ? leghosszabb ideig hivatalban lev? miniszterelnoke. [1] [2] Megvalasztasakor az addigi legnepszer?bb Japan miniszterelnok volt, kezdeti nepszer?seget utodai azota sem tudtak felulmulni. [3] [4]

Koizumi politikus csaladba szuletett. Iskolait Japanban es az Egyesult Kiralysagban vegezte. Miniszterelnoksege el?tt tobb politikai tisztseget is betoltott, miniszter negyszer volt. 1972 es 2009 kozott Kanagava prefektura 11. keruletenek kepvisel?je volt a Japan orszaggy?les alsohazaban . Koizumit 2001-es megvalasztasakor fuggetlen gondolkodasu vezet?nek tartottak, kormanyzasa idejen neoliberalis gazdasagi reformokat vezetett be, Japan allamadossaganak csokkentesere es a posta privatizaciojara osszpontositott. [5] [6]

Palyafutasanak kezdete [ szerkesztes ]

Koizumi politikai csalad sarja. Nagyapja Koizumi Matadzsiro parlamenti kepvisel? es a ket vilaghaboru kozott telekommunikacios miniszter volt, aki a posta es telekommunikacios hivatalok privatizaciojat tamogatta. Edesapja Koizumi Dzsunja szinten parlamenti kepvisel? es a Japan Vedelmi Ugynokseg ugyvezet? igazgatoja volt. [7] [8]

A kozepiskolat Jokoszukaban vegezte, amelyet edesapja kepviselt a parlamentben. A kozepiskola elvegzese utan a London School of Economics -re jart, tanulmanyait 1969-ben apja halalakor felbehagyta, Japanba visszaterve az azevi valasztasokon sikertelenul indult az edesapja utan meguresedett alsohazi mandatumert a Liberalis Demokrata Part szineiben. 1970?1972 kozott Fukuda Takeo penzugyminiszter, kes?bbi miniszterelnok titkara volt, majd az 1972. evi parlamenti valasztasokon megvalasztottak Kanagava prefektura 11. kerulete kepvisel?jenek. Az LDP es a parlamentben Fukuda frakciojanak tagja lett es az maradt azutan is, hogy Fukuda halala utan mas politikus vettek at a frakcio vezeteset. [3] [9] [10]

Koizumi, a Kepvisel?haz tagja [ szerkesztes ]

Koizumi els? fontos posztjat 1979 -ben kapta meg, mikor az akkori penzugyminiszter kinevezte helyettesenek. Takesita Noboru kormanyaban ( 1988 -ban) egeszsegugyi es nepjoleti miniszter lett. Miniszteri cimet 1992 -ben kapott ujra ( Mijazava kormanyaban postaugyi es telekommunikacios tarca vezet?jekent). 1996 es 1998 kozott az Uno- es Hasimoto-kormanyokban egeszsegugyi es nepjoleti miniszter volt. [11]

1994 -ben, mikor az LDP ellenzeki part volt, Jamaszaki Taku , Koizumi es Kato Koicsi (a media JKK-nak nevezte ?ket neveik kezd?bet?i alapjan) az LDP-ben uj frakciot alapitottak Sinszeiki neven. 1995 szeptembereben es 1999 juliusaban jelolt volt partja elnoki tisztsegere, de el?szor Hasimoto Rjutaro , majd Obucsi Keizo gy?zte le ?t. Miutan 2000 -ben Jamaszaki es Kato reszt vettek Mori Josiro , az akkori miniszterelnok ellen iranyulo bizalmatlansagi szavazas elinditasaba (ami vegul sikertelen lett), es ki kellett lepniuk a partbol, Koizumi maradt az egyetlen jelent?s tagja a Sinszeikinek . [11]

A miniszterelnoki poszton [ szerkesztes ]

2001. aprilis 24-en Koizumit megvalasztottak az LDP elnokeve az eselyesebbnek tartott Hasimoto Rjutaro korabbi miniszterelnokkel szemben, [12] ket nappal kes?bb pedig a parlament miniszterelnokke valasztotta. [13] A hagyomannyal szakitva kormanytagjait nem a partfrakciok szerint valasztotta ki: mig a Hasimoto vezette legnagyobb frakcionak ket, a Mori Josiro , szinten korabbi miniszterelnok iranyitotta masodik legnagyobbnak (amelyhez ? maga is tartozott) harom posztot adott. Kabinetjeben ot n? es harom nem politikus is helyet kapott. [14] Nepszer?sege 2001 juniusaban 85%-on allt. [15]

Belpolitikaja [ szerkesztes ]

Koizumi programjaban szerepelt a kozmunkara forditott kiadasok csokkentese, az allami kolcsonfelvetel korlatozasa, az autopalya-kezel? felosztasa kisebb vallalatokra, a helyi onkormanyzatok jogkorenek kiszelesitese, am a legfontosabb helyen a posta privatizalasa allt. A japan posta a postai szolgaltatasok nyujtasa mellett egyben a vilag legnagyobb bankja is volt, betet- es biztositasi allomanya elerte a 320 billio jent (2,8 billio dollar). [16] [17]

A hivatalba lepese utani egy evben Koizumi nepszer?sege 40 szazalekpontot esett. [18] Reformterveit f?kent nem az ellenzek, hanem sajat partja, azon belul pedig a legnagyobb Hasimoto-platform torpedozta meg; a gazdasag helyzete romlott. [19] 2002 januarjaban lecserelte kozkedvelt kulugyminiszteret, Tanaka Makikot , ami tovabbi nepszer?segveszteshez vezetett. [20] 2001/2002-ben a kormany tobb antideflacios csomagot fogadott el, amelyek azonban nem valtottak be a hozzajuk f?zott remenyeket. [21]

2002 szeptember 30-an Koizumi atalakitotta a kormanyat. A gazdasagi politikaert felel?s Takenaka Heizo miniszter kapta meg a penzugyi portfoliot is. Takenaka radikalis reformterveit heves tamadasok ertek, negy ellenzeki part bizalmatlansagi inditvanyt is benyujtott ellene (sikertelenul). [22] 2002 vegere, 2003 elejere azonban el?relepes tortent a bankreformmal, amely a bankokat volt hivatott segiteni megszabadulni bed?lt hiteleikt?l, [23] es reszben ennek, reszben pedig a nemzeti bank ujonnan meghirdetett expanziv monetaris politikajanak koszonhet?en (2003 februarjaban Koizumi Fukui Tosihikot jelolte ki a jegybank uj elnokenek [24] ) a gazdasag fellendult, az ertekpapirpiac ujjaeledt. Mig a bankok bed?lt hiteleinek osszerteke 2002 marciusaban elerte a GDP 8%-at, Koizumi hivatali idejenek vegere 2% ala esett. [16]

A posta privatizalasanak els? lepesekent 2003. aprilis 2-an a vallalatot reszvenytarsasagga alakitottak (132 eves tortenelmeben ez volt az els? jelent?sebb reform). [25] Szeptember 20-an Koizumit ujravalasztottak az LDP elen, a november 9-i parlamenti valasztasokon pedig, bar az ellenzek jelent?sen meger?sodott, Koizumi es partja megtartotta tobbseget. [26] [27]

2004-ben a japan gazdasag helyzete tovabb javult, [28] ennek ellenere a nyari fels?hazi valasztasokon az ellenzek jelent?sen meger?sodott. Szeptemberben ismet atalakitotta kormanyat, Takenaka Heizot kinevezte a postareformert felel?s tarca nelkuli miniszternek. [29]

2005. julius 5-en a parlament alsohaza 233?228 aranyban megszavazta Koizumi postareformjat, bar tobb parttarsa is ellene voksolt. A javaslat alapjan a postat 2007-ben negyfele osztottak volna fel, a banki es biztositoi agat pedig 2017-ig adtak volna el. [30] A fels?haz azonban augusztus 8-an leszavazta a torvenyjavaslatot. Koizumi masnap bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet es szeptember 11-ere valasztasokat ir ki, amely mintegy nepszavazas is lenne a reformrol. [31] A valasztasokon Koizumi partja es annak koalicios partnerei elsopr? gy?zelmet arattak, az alsohazban ketharmados tobbseget szereztek. [32] Oktober 14-en a fels?haz vegul elfogadta a postareformot, a privatizaciot pedig 2007. oktober 1-jen vegrehajtottak. [33] [34]

Koizumi es Bush

Kulpolitikaja [ szerkesztes ]

El?deihez hasonloan Koizumi kulpolitikaja is az Amerikai Egyesult Allamokkal es az ENSZ -szel valo szoros egyuttm?kodesen alapult. Az Egyesult Allamok iranti elkotelezettsege jeleul japan csapatokat kuldott Irakba az ugynevezett 'terrorizmus elleni harc' jegyeben. A kozel-keleti bevetesuk soran a Japan Onvedelmi Hader? a masodik vilaghaboru ota el?szor harcoltak kulfoldon, fegyveres konfliktusban. Szamos japan ujsagiro a kedvez? japan-amerikai kapcsolatokat Koizumi es George W. Bush amerikai elnok szemelyes baratsaganak szamlajara irta. [35]

Az eszak-koreai emberrablasok es az orszag atomprogramjanak ugyeben kemenyebb allaspontot kepviselt mint el?dei. [35]

Kormanyai [ szerkesztes ]

Miniszterium Els? [36]
( 2001 . aprilis 26. ) 		Els? atalakitott [37]
( 2002 . szeptember 30. ) 		Masodik [38]
( 2003 . november 19. ) 		Masodik atalakitott [39]
( 2004 . szeptember 22. ) 		Harmadik [40] [41]
( 2005 . oktober 31. )
F?titkar Fukuda Jaszuo Hoszoda Hirojuki Abe Sinzo
Belugy Katajama Toranoszuke Aszo Taro Takenaka Heizo
Igazsag Morijama Majumi Nozava Daizo Nohno Csieko Szugiura Szeiken
Kulugy Tanaka Makiko Kavagucsi Joriko Macsimura Nobutaka   Aszo Taro
Penzugy Siokava Maszadzsuro Tanigaki Szadakazu
Oktatasugy Tojama Acuko Kavamura Takeo Nakajama Nariaki Koszaka Kendzsi
Egeszsegugy Szakagucsi Csikara Ocudzsi Hidehisza Kavaszaki Dzsiro
Foldm?velesugy Takebe Cutomu Osima Tadamori Kamei Josijuki Simamura Josinobu Nagakava Soicsi
Gazdasag Hiranuma Takeo Nagagava Soicsi Nikai Tosihiro
Foldugy Ogi Csikage Isihara Nobuteru Kitagava Kazuo
Kornyezetvedelem Oki Hirosi Szuzuki Sunicsi Koike Juriko
Kozbiztonsag Murai Dzsin Tanigaki Szadakazu Ono Kijoko Murata Jositaka Kucukake Tecuo
Katasztrofamegel?zes Konoike Jositada Inoue Kiicsi
Vedelem Nakatani Gen Isiba Sigeru Ono Josinori Nukaga Fukusiro
Gazdasagi politika Takenaka Heizo Takenaka Heizo Takenaka Heizo Joszano Kaoru
Penzugyi politika Janagiszava Hakuo Ito Tacuja
Kozigazgatasi es szabalyozasi reform Isihara Nobuteru Kaneko Kazujosi Murakami Seiicsiro Macuda Ivao
Technologia Omi Kodzsi Hoszoda Hirojuki Motegi Tosimicu   Tanahasi Jaszufumi Macuda Ivao
Ifjusag Inogucsi Kuniko

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Isabel Reynolds: Former Japanese PM Koizumi to retire - media. Reuters.com. (angolul) Tokio : Reuters (2008. szeptember 25.) (Hozzaferes: 2021. marcius 25.)
  2. ↑ Japan’s Longest-Serving Prime Ministers. Nippon.com (angolul) (2019. november 20.) (Hozzaferes: 2021. marcius 25.)
  3. ↑ a b Koizumi Launches his Administration. (angolul) Journal of Japanese Trade & Industry, (2001. julius) 5?7. o. Hozzaferes: 2021. marcius 27.
  4. ↑ Jon Herskovitz – Erica Yokoyama: Suga Takes Office With Third-Best Support for New Japan Premier. Bloomberg (angolul) (2020. szeptember 17.) (Hozzaferes: 2021. marcius 27.)
  5. ↑ Junichiro Koizumi Fast Facts. CNN (angolul) (2020. december 22.) (Hozzaferes: 2021. marcius 25.)
  6. ↑ Hirasima Kendzsi: Regime Shift in Japan? Two Decades of Neoliberal Reforms. (angolul) Swiss Political Science Review, X. evf. 3. sz. (2004) 31?54. o. doi Hozzaferes: 2021. marcius 2.
  7. ↑ Patricia Maclachlan: Two Steps Forward, One Step Back: Japanese Postal Privatization as a Window on Political and Policymaking Change. In Political Change in Contemporary Japan: Electoral Behavior, Party Realignment, and the Koizumi Reforms. (angolul) Szerk. Steven Reed, Kenneth Mori McElwain es Kay Shimizu. Palo Alto: The Walter H. Shorenstein Asia-Pacific Research Center. 2009. 157?77. o. ISBN 978-1931368148  
  8. ↑ Stephanie Strom: Man in the News; Plain-Spoken Leader; Junichiro Koizumi. The New York Times (angolul) (2001. aprilis 25.) (Hozzaferes: 2021. marcius 26.)
  9. ↑ Mark Magnier: A Maverick Is Elected Japan Premier. Los Angeles Times (angolul) (2001. aprilis 26.) (Hozzaferes: 2021. marcius 27.)
  10. ↑ Tim Larimer: Japan's Destroyer. Time (magazin) (angolul) (2001. szeptember 17.) (Hozzaferes: 2021. marcius 27.)
  11. ↑ a b Profile of Prime Minister Koizumi - Milestones. japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  12. ↑ Sims, Calvin: CHALLENGER WINS PARTY PRESIDENCY IN JAPANESE VOTE . The New York Times, 2001. aprilis 24. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  13. ↑ Koizumi elected as Japan's new prime minister . The Independent, 2001. aprilis 26. (Hozzaferes: 2011. junius 8.) [ halott link ]
  14. ↑ Junichiro Koizumi and Japan's future . www.cosmopolis.ch, 2001. augusztus 1. (Hozzaferes: 2011. junius 8.) [ halott link ]
  15. ↑ McMillan, Alex Frew: Koizumi's popularity hits fresh peak . CNN Business, 2001. junius 12. [2013. aprilis 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  16. ↑ a b The man who remade Japan . The Economist, 2006. szeptember 14. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  17. ↑ Krajczar, Gyula: Postabontas el?tt valaszt Japan . Nepszabadsag, 2005. augusztus 9. (Hozzaferes: 2011. junius 8.) [ halott link ]
  18. ↑ Koizumi ally quits politics over scandal . BBC News, 2002. aprilis 8. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  19. ↑ Koizumi faces harsh economic reality . BBC News, 2002. februar 15. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  20. ↑ Analysis: Koizumi's honeymoon ends . BBC News, 2002. februar 1. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  21. ↑ Ozsvald, Eva, Pete, Peter (2003). ? A japan gazdasagi valsag ? likviditasi csapda az uj evezredben? ”. Kogazdasagi Szemle L. evf. (2003 julius-augusztus), 571-589. o.  
  22. ↑ Belson, Ken: Japan's Economi Czar Caught in Bitter Revolt . The New York Times, 2002. oktober 25. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  23. ↑ Indul a japan bankreform . Vilaggazdasag Online, 2002. oktober 31. [2014. augusztus 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  24. ↑ Belson, Ken: Japan, Its Finances in Disarray, Picks Old-School Central Banker . The New York Times, 2003. februar 25. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  25. ↑ Postal agency becomes self-sufficient Japan Post . The Japan Times, 2003. aprilis 2. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  26. ↑ Koizumi's second chance . The Economist, 2003. szeptember 25. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  27. ↑ LDP bloc weathers DPJ onslaught . The Japan Times, 2003. november 10. (Hozzaferes: 2011. junius 8.)
  28. ↑ Zaun, Todd: Japan's Central Bank Raises Growth Forecast . The New York Times, 2004. julius 14. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  29. ↑ Japanese leader reshuffles Cabinet . China Daily, 2004. szeptember 27. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  30. ↑ Koizumi wins postal reform vote . BBC, 2005. julius 5. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  31. ↑ Japanese vote set for September 11 . CNN, 2005. augusztus 9. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  32. ↑ One Good Thing About Japan's Election . The New York Times, 2005. szeptember 13. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  33. ↑ McCurry, Justin: Japanese privatisation creates world's biggest bank . Guardian, 2007. oktober 1. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  34. ↑ Faiola, Anthony: Japan Approves Postal Privatization . The Washington Post, 2005. oktober 15. (Hozzaferes: 2011. julius 10.)
  35. ↑ a b Tobias S. Harris: The Iconoclast: Shinzo Abe and the New Japan. (angolul) London: C. Hurst & Co. (Publishers) Ltd. 2020. 75?121. o. ISBN 9781787383104  
  36. ↑ Members of the First Koizumi Cabinet. japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  37. ↑ Members of the First Koizumi Cabinet (1st Reshuffled). japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  38. ↑ Members of the First Koizumi Cabinet (2nd Reshuffled). japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  39. ↑ Members of the Second Koizumi Cabinet (Reshuffled). japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  40. ↑ Members of the Third Koizumi Cabinet (Reshuffled). japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch
  41. ↑ Members of the Third Koizumi Cabinet. japan.kantei.go.jp. (angolul) Tokio: Cabinet Public Relations Office (Hozzaferes: 2021. marcius 26.) arch


El?dje:
Mori Josiro
Japan miniszterelnoke
2001 ? 2006
Utodja:
Abe Sinzo
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koizumi_Dzsunicsiro&oldid=26149156 ”