Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

A konyvnyomtatas egy gepesitett eljaras szovegek es kepek masolatanak negyszogletes papirra valo nyomtatasara , mely lehet?ve teszi az azonos formatumu, nagy peldanyszamu sokszorositast. A konyvnyomtatast el?szor Kinaban a 9. szazadban talaltak fel. ^[1] Kezdeti technikaja a tablanyomtatas volt, majd a mozgathato nyomoelemes eljaras, melyet el?szor Kinaban alkalmaztak 1041 -ben, de a konyvnyomtatast, ahogy mi ismerjuk, 1453 korul a Nemet-romai Csaszarsagban egy aranym?vesb?l lett nyomdasz, Johannes Gutenberg talalta fel. ^[2] Gutenbergen kivul a holland Laurens Janszoon Costernek szinten komoly erdemei vannak a tomeges konyvsokszorositas teren. A konyvnyomtatast Europa technologiai es kommunikacios erdemenek szoktak nevezni a keleti orszagokkal szemben, ami egyike a nagy kerdeseknek a vilagtortenelemben. A Life magazin osszeallitasaban ez az esemeny kapta az els? dijat az evezred 100 legnagyobb esemenyenek listajan, ami egy szeles kor? kozvelekedest tukroz.

A konyvnyomtatas feltalalasa [ szerkesztes ]

Lasd meg: Csikcsi

A nyomtatas kezdeti modszere a tablanyomtatas volt, amelynek soran a papirlapokat egyedileg faragott fatablak, fametszetek segitsegevel nyomtattak. Ugy tartjak, hogy a tablanyomtatas eredetileg Kinabol szarmazik. Kinaban mar a korai konyvnyomtatas soran a szojelek tukorkepet rajzoltak a faducra, majd korbevestek es a feldomboru jeleket festekkel lekentek. Az els? kinai szoveges ?snyomtatvanyok mar a 9. szazadban ezzel az eljarassal keszultek. A 11. szazadban ezt a sokszorosito eljarast, szinten Kinaban, tovabbfejlesztettek es mar mozgathato elemekkel nyomtattak a szoveges dokumentumokat. ^[3]

A technika Europaban is ismert volt, f?kent Biblia nyomtatasara hasznaltak. Reszben a nagyobb mennyiseg? faragas nehezsegei, reszben a parasztok analfabetizmusa miatt, kezdetben egyes kiadvanyok, mint peldaul a "Szegenyek Bibiaja" a kepeket hangsulyozta es a szavakat inkabb elszorva hasznalta. Miutan minden oldalhoz uj tablat kellett faragni, ezzel a modszerrel egy konyv elkeszitese hihetetlenul id?rablo tevekenyseg volt.

A mozgathato nyomoelemes nyomtatas a tablanyomtatasnal tobb lehet?seget rejtett magaban. Ez az innovacio harom szakaszon esett at, az agyag, fa es fem szojegyek hasznalatan. Az agyag mozgathato nyomoelemeket 1040 korul egy kinai kovacs, Pi Seng talalta fel, aki egetett agyagbet?ket formalt, amelyek bar torekenyek voltak, de az eljaras gyors volt, ha nagy mennyisegben kellett nyomtatni. A fa mozgathato nyomoelemek hamar elkoptak, igy tartosabb anyagot kerestek. Koreaban a mozgathato nyomoelemeket uralkodoi tamogatassal mar femb?l keszitettek el, a bronzbol ontott irasjeleket 1234 korul fejlesztettek ki a Korjo -korszak vegen. ^[4] Miutan a kinai nyelv tobb ezer irasjelet tartalmaz (az irodalomban a koreaiak is ezeket az irajegyeket hasznaltak), a szedes nehezsege miatt ennek a technikanak az el?nyei vegul nem lettek olyan latvanyosak, mint a 24 bet?s abeceben. Ezert Kinaban, Koreaban es a tobbi tavol-keleti orszagban, a sokszorositas es konyvkiadas teruleten a faducos nyomtatas maradt az uralkodo meg evszazadokig, mig vegul az europai konyvnyomtatasi technika meg nem jelent a maga kialakult modszereivel.

A kinai/koreai nyomtatasi modszerekt?l feltehet?en fuggetlenul 1450 -re egy mainzi aranym?ves, Johannes Gutenberg kitarto munkaval kifinomitotta a mozgathato nyomoelemek szeles kor? hasznalatanak technikajat, ahol a kulonallo reszek, a bet?k osszerakva kepeztek a szoveget. ? volt, aki el?szor hasznalta az olajbol keszitett nyomdafesteket , a rongypapirt , kifejlesztette a bet?ont? eljarast , a szedestechnikat , fabol sajtoprest keszitett. Ugyanakkor az allitast, hogy Europaban Gutenberg talalta fel a konyvnyomtatast, paran vitatjak es Costernek tulajdonitjak a f?bb erdemeket.

A konyvnyomtatas hatasai [ szerkesztes ]

Konyvnyomtatas Kelet-Azsiaban [ szerkesztes ]

Kinaban a 10. szazadban mar tobbszaz kotetes nyomtatott konyvek szulettek. Feng Tao kinai miniszter a konfuciuszi kanoni konyveket 130 kotetben nyomtatta ki. 972-ben kezdtek el nyomtatni a buddhista Tripitakat , mar az els? sorozatban 5000 kotet 130 000 fatablarol nyomtatva keszult el ? ugyanennek a 12., 13. szazadban meg tovabbi husz kiadasa jelent meg. Kinaban 994 es 1063 kozott tobb szaz kotetben nyomtattak ki a regi uralkodohazak tortenetet. A 13., 14. szazadban egesz Kelet-Azsiaban a jelent?s irodalom mar nyomtatasban jelent meg. ^[5]

A nyomtatas elterjedese Europaban [ szerkesztes ]

Europaban a 15. szazadig, Gutenberg talalmanya el?tt a konyveket f?kent kolostorokban vagy bermasolokkal masoltattak, ahol az irnokok kezzel masoltak. A konyv ennelfogva ritkasag volt. Amig kezzel egy evig is eltartott egy Biblia lemasolasa, a Gutenberg nyomdaval ugyanennyi id? alatt tobb szaz masolatot lehetett kesziteni. Ugyan minden lapot kulon kellett beletenni a gepbe, aminek korlatos volt a gyartasi sebessege es minden laphoz kezzel kellett szedni a bet?ket, ami a kulonboz? oldalak adott id? alatt el?allitott szamat korlatozta, de mindezzel egyutt is a sebesseg novekedese hatalmas volt.

A kezzel masolt konyvek nyomtatott konyvekkel valo helyettesitesenek terjedeset a kezdetben ugyanakkor nem mindenki fogadta kitor? orommel. A papai szentszek fontolora vette, hogy a konyvnyomtatas iparanak ?zeset a kereszteny egyhaz kosse engedelyhez (amit aztan kes?bb elvetettek), nehany nemes pedig azert nem engedte a nyomtatott konyveket a konyvtaraba, mert azok leertekeltek volna ritka kezirataikat.

Az ellenallastol fuggetlenul Gutenberg konyvnyomtatasa gyorsan elterjedt egesz Europaban. A talalmany 1453-as megjeleneset?l szamitva harminc even belul Magyarorszagtol Spanyolorszagig es Olaszorszagtol Angliaig tobb varosban is visszafordithatatlanul megindult a konyvnyomtatas.

1533-ban megjelent Krakkoban Szent Pal leveleinek magyar forditasa ? ez az els? teljes egeszeben megjelen? magyar nyomtatvany. ^{[6] [7]} Elmeletek alapjan ez a hihetetlenul gyors expanzio nemcsak az ipari fejlettseg szintjet jelezte (az el?z? evszazadban megjelent magas min?seg? papiruzemek tamogatasaval), hanem egy kimutathatoan magasabb szint? m?veltseget is, mint amit amugy becsulni lehetne.

A konyvnyomtatas hatasai a kulturara [ szerkesztes ]

A mozgathato nyomoelemes konyvnyomtatas felfedezese Europaban paradigmavaltast hozott az informacio aramlasanak modjaban. A nyomtatas tarsadalmi hatasai a nyelv vagy az abece kialakulasahoz hasonlithatok, illetve a szamitogep feltalalasanak hatasait szoktak hozza hasonlitani. Ebben a temaban Marshall McLuhan kanadai mediateoretikus munkassaga es A Gutenberg-galaxis: A tipografiai ember letrejotte konyve meghatarozo jelent?seg?.

Gutenberg felfedezesei nem csak Luther Marton nemet bibliaforditasanak olvasasat tettek lehet?ve szeles kozonseg szamara, de hozzajarultak Luther tobbi irasanak gyors elterjedesehez is, nagyban el?segitve ezzel a reformacio kifejl?deset. Szinten a talalmanynak koszonhet? a tudosok kozossegeinek kialakulasa (korabban a tudosok igencsak elszigeteltek voltak), ami megkonnyitette felfedezeseik kozleset es elhozta a tudomanyos forradalmat .

Vita targyat kepezi, hogy a konyvnyomtatas megvaltoztatta-e Europa gondolkodasat. A korabbi keziratokban a hangsuly a kepeken es az oldalak szepsegen volt. A korai nyomdai munkak els?dlegesen a szoveges tartalomkifejtest hangsulyoztak. A tudomanyokban a konyvnyomtatas a metaforak nyelvezeter?l a tudomanyos modszer befogadasara tert at.

A konyvnyomtatas elindulasaval a szerz? kerdese nagyobb jelent?seget nyert. Hirtelen fontossa valt, ki mit mondott vagy irt, mi volt a pontos formaja es ideje a megnyilvanulasnak. Ez lehet?ve tette a hivatkozasok pontos idezeset. A konyvnyomtatas el?tt a legtobb munka szerz?je ismeretlen volt vagy elveszett.

A nyomtatasi folyamat biztositotta, hogy ugyanaz az informacio keruljon a lapmasolatokra, oldalszamokkal, tartalomjegyzekkel es labjegyzetekkel. Ezaltal az olvasasi folyamat is megvaltozott, fokozatosan athelyez?dott a hangsuly a hangos kozossegi felolvasasrol a csendes, magan olvasasra. Ez a valtozas az oktatast teljesen atalakitotta, a m?veltseg szintjet pedig fokozatosan emelte. Amig a korabbi szovegek latin nyelven keszultek, megkezdtek a konyveket a gyakrabban hasznalt nemzeti nyelveken is el?allitani.

Altalanossagban a tudas kozelebb kerult az emberekhez, miutan a nyomtatott konyvek a korabbi keziratok aranak toredekeert beszerezhet?ve valtak. Minden konyvnek tobb masolata valt elerhet?ve, igy mind tobb ember tudott mar rajtuk vitazni. Otven-hatvan ev elteltevel a klasszikus tudas teljes konyvtara megjelent nyomtatasban.

Nehany gondolkodo szerint, mint McLuhan , Eisenstein, Kittler es Giesecke, a konyvnyomtatassal az ?iras monopoliuma” fejl?dott ki, amely felvaltotta a kepek szerepet a tarsadalomban.

A tudomanyos m?vekben a nyomtatas elterjedesevel az abrak pontos reprodukalhatosaga felbecsulhetetlen fontossaggal bir, hiszen rengeteg (mai szemmel) nevetseges illusztracio keletkezett abbol, hogy olyan kodexrajzolok masoltak abrakat, akik annak jelent?seget (az abrazolt targyat, novenyt allatot) nem ismertek.

Konyvnyomtatas az ipari korban [ szerkesztes ]

A Gutenberg nyomda sokkal hatekonyabb volt a kezi masolasnal es hatekonysagat atorokitve lenyegeben feltalalasa ota valtozatlan volt az ipari forradalom 300 evvel kes?bbi eljoveteleig.

A g?zgep hajtotta nyomda feltalalasa Friedrich Gottlob Konig es Andreas Friedrich Bauer nevehez f?z?dik, akik 1812 -ben tobb tizezer oldalt tudtak egy nap alatt masolni. Konig es Bauer els? ket modelljuket, amelyek 1100 lapot keszitettek orankent 1814 -ben eladtak a londoni The Times -nak, amely az igy nyomtatott els? szamait 1814. november 28-an jelentette meg. Konig es Bauer mar a korai modelljukon a tokeletessegre torekedtek, igy az egyszerre mindket oldalra tudott nyomtatni. Ez lehet?ve tette, hogy az ujsagok tomeges kozonseg szamara elerhet?ve valjanak.

Konig es Bauer nyomdajat Applegath es Cooper fejlesztette tovabb. A diagram az ? gepuk m?kodesi alapelvet mutatja. A nyomdagep egy nagy lapos fest?asztalbol (A) all, ami el?re es hatra mozog, a bet?k a (B) jel? tablaban vannak. A papir orajarasnak megfelel?en jar korbe a szovetbe burkolt nyomdahengeren (C) es ranyomja azt az asztalra. A felszivo henger (D) forgas kozben a hozzakapcsolt tartalybol nyomdafesteket szed fel. A festek a felszivo hengerr?l a vibralo hengerre (E) kerul, amely karjaival az asztal es a felszivo henger kozott mozog. A festek az eloszto hengerek (F) segitsegevel vekonyan es egyenletesen raterul az asztalra, majd ahogy az asztal mozog, felszivodik a fest?hengerekre (G). A festekhengerek tengelyei fel le mozognak, egyuttal enyhe szogben allnak az asztallal, hogy segitsek a festekelosztast. Ahogy az asztal mozog, a tabla valtakozva ketszer elmozog a fest?hengerek alatt, majd a nyomdahenger alatt.

Kes?bb a szazad kozepen, 1843 -ban Amerikaban Richard M. Hoe feltalalta a rotacios nyomdagepet , ami egy oldalrol tobb millio masolatot tudott kesziteni egy nap alatt. A nyomtatas tomegtermelese a papirhenger megjelenesekor viragzott fel, ami sokkal nagyobb sebesseg mellett is lehet?ve tette a gep papirellatasat.

Az irodai es asztali nyomtatok az informatika egyik legfontosabb fejlesztesekent a 20. szazad vegen terjedtek el.

Legutolso fejlesztesek [ szerkesztes ]

• Litografia
• Nyomtatas
• Nyomtato

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• https://web.archive.org/web/20050404130923/http://magyarnyomdasz.hu/cikk/kat_mult.php
• A konyvkultura a konyvnyomtatas kezm?ipari id?szakaban

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Printing press temaju mediaallomanyokat.

• A nyomtatas tortenete
• Kinai iras
• Belyegzes
• Szines nyomtatas
• Tipografia
• Gutenberg galaxis
• Marshall McLuhan
• Gaucsolas
• Nyomtatas (nyomdaszat)