Georg Trakl

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Georg Trakl
Elete
Szuletett 1887 . februar 3.
Salzburg
Elhunyt 1914 . november 3. (27 evesen)
Krakko
Sirhely Neuer Friedhof Muhlau
Nemzetiseg osztrak
Szulei Tobias Trakl
Jellemz? m?faj(ok)
Georg Trakl aláírása
Georg Trakl alairasa
Georg Trakl weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Georg Trakl temaju mediaallomanyokat.

Georg Trakl ( Salzburg , 1887 . februar 3. ? Krakko , 1914 . november 3. ). osztrak kolt?, iro.

Elete [ szerkesztes ]

Salzburgban szuletett modos vaskeresked? csaladban, es itt is n?tt fel. 1897 ? 1905 kozott gimnaziumot vegzett Salzburgban, majd harom evig gyogyszeresztanonc volt. 1908 -tol gyogyszereszeti tanulmanyokat folytatott Becsben , ahol kokainfugg? lett. Itt kerult kapcsolatba az Akademischer Verband fur Literatur und Musik elnevezes? csoporttal. Ebben az id?szakban jelentek meg els? versei kulonboz? expresszionista lapokban. 1912 -ben Innsbruckban katonai gyogyszereszkent dolgozott; itt megismerkedett Ludwig von Fickerrel , Karl Krausszal , Adolf Loosszal . Verseit Ficker felhavonkent megjelen? Der Brenner cim? lapjaban kozoltek. Baratai es Ludwig Wittgenstein tamogattak anyagilag is. A tulzott kabitoszer- es alkoholfogyasztas ahhoz vezetett, hogy sajat leanytestverevel, Margarethevel folytatott viszonyt. Nem talalt igazan foglalkozast a polgari eletben sem.

1914 -ben behivtak katonanak, es a veres galiciai, grodecki utkozet szemtanuja lett, majd a krakkoi hadikorhazban dolgozva ongyilkossagi kiserletet kovetett el, es a korhazban par nap mulva elhunyt. (Egyes feltetelezesek szerint elkepzelhet?, hogy kokain -tuladagolasa okozta halalat). 1925 -ben Ficker az uj Muhlauer temet?be, Innsbruckba vitette es helyeztette orok nyugalomra.

M?vei [ szerkesztes ]

Trakl lirai munkassaga, kepeinek ereje az expresszionizmus stilusjegyeit viseli magan. A vilagot sotetnek latja, latomasai is sotet tonusok fele hajlanak. Verseit melodikus ? ritmikus nyelvezet, illetve az antik mitoszok es a keresztenyseg motivumkincse hatja at. Az alkotasokon felismerhet? Holderlin , Novalis , Nietzsche , Baudelaire es Rimbaud hatasa. Eleteben csak egy kotetet adtak ki.

Verseskotetei :

  • Versek (Gedichte) 1913
  • Almodo Sebastian (Sebastian im Traum) 1915, posztumusz kotet
  • Der Herbst der Einsamen 1920, posztumusz kotet
  • Az elhunyt eneke (Gesang der Abgeschiedenen) 1933, posztumusz kotet

Korai m?vei (1908-1910)

  • Romlas (Der Verfall) ? 1909, leghiresebb verse a becsi szazadveg lirajanak kulcsszavait hordja.
  • Verb?n (Blutschuld) ? dont? elmenyet irja le, vonzalmat Margarethe n?verehez, es b?ntudatat.
  • Enek az ejszakahoz (Gesang zur Nacht) ? legfontosabb ciklusa, mely 12 dalbol all. Vagya a tokeletes nyugalom, az ej, a halal utan.

Kolteszetenek masodik szakasza (1910-14)

Trakl ?vegre meglelte a forron vagyott stilust”, es az uj kolt?nemzedek, az expresszionizmus legnagyobbjai koze kerult. Maganyos es elszigetelt kolt? lett apokaliptikus vilagerzessel. M?vei ekkor:

  • Az ifju cseled (Die junge Magd) ? a parasztok vilaga sem mas, mint a nagyvarosoke. Nyomorgo milliokrol es primitiv osztonokr?l ir.
  • Zsoltar (Psalm) ? e verseben a b?n zavarja a lelek nyugalmat, vezekel sajat b?neert.
  • Helian ? otteteles, szimfonikus hangu koltemeny, kolt?i oneletrajz, melynek befejezeseben a kabitoszer eljuttatja a lelek legmelyebb retegeibe a kolt?t.
  • Gyermekkor (Kindheit) ? a megvaltas utjarol szol, el?dei E. T. A. Hoffmann , es Hugo von Hofmannsthal .

Legismertebb dramaja

  • Kekszakall (Blaubart) 1910

Magyarul [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Vilagirodalmi lexikon (Akademiai Kiado, Budapest)
  • Vilagirodalmi kisenciklopedia   I?II. Szerk. Kopeczi Bela, Pok Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
  • Osterreich Lexikon (aeiou.at)
  • Bozok Ferenc: Georg Trakl, a halal kisoccse; in. Ezredveg folyoirat, 2017. november?december

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak
Georg Trakl temaban.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Georg Trakl temaban.