Adolf Meschendorfer
(
Brasso
,
1877
.
majus 8.
? Brasso,
1962
.
julius 4.
)
erdelyi szasz
iro.
Magyar nyelv? kereskedelmi iskolaban tanult, majd a brassoi gimnaziumban erettsegizett. 1897-1901 kozott bolcseszetet, teologiat es filozofiat tanult
Strassburgban
,
Becsben
,
Budapesten
,
Heidelbergben
,
Kolozsvarott
es
Berlinben
. 1910-ben vedte meg
Heinrich von Kleist als Prosaschriftsteller
cim? disszertaciojat. Ezt kovet?en kulonboz? barssoi iskolakban volt tanar, illetve igazgato. 1940-ben nyugdijba vonult.
Fia,
Harald Meschendorfer
(1909?1984) fest? es grafikus, a fiatalon elhunyt Wolfgang (1910?1934) szinten grafikus volt,
Az erdelyi szasz irodalom egyik legjelent?sebb alakjakent iroi es publicisztikai munkassagaval tartos hatast gyakorolt ennek 20. szazadi fejl?desere. M?veiben meghatarozo szerept jatszott az a nezete, hogy az erdelyi szaszok politikai es gazdasagi szerepe a nacionalizmus koraban egyre csokken, es onallo nepcsoportkent kizarolag a kor szinvonalat felulmulo kulturalis teljesitmennyel ?rizhetik meg. Az altala kiadott es szerkesztett
Die Karpathen
cim? folyoiratban, amely Brassoban jelent meg 1907?1914 kozott, erdelyi szasz irok (
Johann Plattner
,
Eduard Schullerus
,
Hermann Kloß
) mellett a 20. szazad jelent?s nemet iroinak (
Detlev von Liliencron
,
Richard Dehmel
,
Gustav Falke
) m?vei jelentek meg. Fontosnak tartotta az erdelyi magyar es roman kulturalis kapcsolatok fejleszteset, ugyanakkor kapcsolatban allt a bansagi nemet irokkal (
Adam Muller-Guttenbrunn
,
Otto Alscher
) is. A
Die Karpathen
altal elkezdett iranyt az
els? vilaghaboru
utan a brassoi
Klingsor
(1924-1939) es a temesvari
Banater Monatshefte
(1933?1939) folytatta.
A
Die Karpathen
hasabjain jelent meg folytatasokban
Leonore
cim? regenye, amely az erdelyi szasz irodalomban addig szokatlan modon kritikusan viszonyult nepehez. A vilagcsavargo Dr. Svend es az emancipaciora vagyo Leonore tortenete, illetve Dr. Svend kapcsolatai az onfej? brassoiakkal naplo illetve levelek formajaban jelenik meg.
Kovetkez? ket regenye, a
Die Stadt im Osten
(1931, magyar nyelven
Corona
cimmel jelentmeg) es a
Der Buffelbrunnen
(1935) szinten erdelyi temat dolgoz fel. El?bbi egy oreg ember visszaemlekezese, amely azonban szemelyes torteneten tul egy brassoi generacio tortenete is
Meschendorfer szindarabjai (
Abt von Kerz
,
Michael Weiß
,
Vogel Phonix
) es versei kevesbe voltak sikeresek, az egyetlen kivetel a
Siebenburgischen Elegie
(1927,
Erdelyi elegia
cimen
Radnoti Miklos
forditotta magyarra). Irodalomkritikai es kulturtorteneti cikkei kulonboz? erdelyi, osztrak es nemet lapokban jelentek meg. Az 1940-es evekben el?szeretettel irt m?vesztorteneteket es humoreszkeket, 1950 utan nem alkotott jelent?set.
- Vortrage uber Kultur und Kunst
, 1906
- Leonore
, Roman eines nach Siebenburgen Verschlagenen, 1908
- Siebenburgische Elegie
, 1927 (Erdelyi elegia,
Radnoti Miklos
forditotta magyarra)
- Gedichte
, 1930
- Die Stadt im Osten
, Roman, 1931 (magyarul Corona cimen
Kos Karoly
forditasaban jelent meg)
- Dramen
, 1931
- Der Buffelbrunnen
, Roman, 1935
- Siebenburgen, Land des Segens
, Lebenserinnerungen, Prosa, Gedichte, 1937
- Geschichten
, 1947
- Als man noch Soldaten fing
, 1966
- Gedichte, Erzahlungen, Dramen, Aufsatze
, 1978
- Corona
; ford. Kos Karoly, versford. Dsida Jen?; Erdelyi Szepmives Ceh, Kolozsvar, 1933
- Leonora. Egy Erdelybe vet?dott idegen regenye
; ford. Veres Istvan; Kriterion?Europa, Bukarest?Bp., 1978
- Corona. Regeny
; ford. Kos Karoly; Kriterion, Bukarest, 1983
Dijak, kituntetesek
[
szerkesztes
]
- A Nemet Akademia ezusterme (1932)
- Dr. honoris causa (Breslau 1936)
- Munka Erdemrendje I. fokozat (Roman Nepkoztarsasag, 1957)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]