Eszaki haboru (1655?60)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Eszaki haboru (1655?60)
Sved?lengyel haboruk
Dan?sved haboruk
Orosz?sved haboruk
January Suchodolski: Jasna Góra ostroma 1655-ben. A maroknyi lengyel katona és paraszt negyven napig védte a svédektől és német zsoldosoktól a kegyhelyet, nem eredménytelenül.
January Suchodolski : Jasna Gora ostroma 1655 -ben. A maroknyi lengyel katona es paraszt negyven napig vedte a svedekt?l es nemet zsoldosoktol a kegyhelyet, nem eredmenytelenul.
Datum 1655 . julius 21. ? 1661 . julius 1.
Helyszin Lengyelorszag - Litvania , Poroszorszag , Brandenburg , Livonia , Dania?Norvegia , Ukrajna , Svedorszag , Erdely es Oroszorszag teruleten
Casus belli A lengyel kiraly igenyt tartott a sved koronara
Eredmeny Lengyel purrhoszi gy?zelem
Terulet-
valtozasok
a Porosz Hercegseget megkapja Brandenburg , Svedorszag megtarthatja a harminceves haboruban nyert hoditasait
Harcolo felek
  Sved Kiralysag
  Brandenburg [1]
  Lengyel-ellenes kozakok
  Badeni ?rgrofsag
  Porosz Hercegseg [2]
  Erdelyi Fejedelemseg
  Havasalfold
  Moldva
  Sved-parti lengyelek es litvanok
  Lengyelorszag-Litvania
  Krimi Tatar Kansag
  Kur-Szemigall Hercegseg
  Oroszorszag [3]
  Lengyel-parti kozakok
  Nemet-romai Birodalom
  Habsburg Birodalom
  Magyar Kiralysag
  Dan-Norveg Kiralysag
  Egyesult Tartomanyok
Parancsnokok
  X. Karoly Gusztav sved kiraly  †
  Arfuid Wittemberg generalis
  Gustaf Otto Stenbock marsall
  Pontus De la Gardie
  Frigyes Vilmos brandenburgi valasztofejedelem
  Georg Friedrich von Waldeck generalis
  Bohdan Hmelnickij kozakhetman  †
  II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem
  Constantin ?erban havaselvei fejedelem
  Gyorgy Istvan moldvai fejedelem
  Janusz Radziwiłł litvaniai hetman †
  Bogusław Radziwiłł herceg
  II. Janos Kazmer lengyel kiraly
  Stefan Czarniecki kastellan
  Jan Sapieha litvaniai hetman
  Jerzy Lubomirski hetman
  Szuban Ghazi aga
  III. Frigyes dan kiraly
  Ulrik Frederik Gyldenløve generalis
  Anders Bille parancsnok †
  Jacob van Wassenaer Obdam admiralis
  Michael de Ruyter
  I. Alekszej orosz car
  Matvej Seremetyev generalis †
Hader?k
Sved hader?:
Kb. 40 000 f?
Brandenburgi hader?: Kb. 10 000 f?
Porosz hader?:
Kb. 5000 f?
Erdelyi hadak:
Kb. 12 000 f?
Moldvai es havasalfoldi csapatok:
Kb. 6000 f?
Kozak csapatok:
10 000 f?
Sved parti lengyelek es litvanok:
El?szor: kb. 10 000 f?
Utolso szakaszban: kb. 1000 f?
Lengyel-litvan seregek:
Kb. 50 000 f?
Krimi tatarok:
30-40 000 lovas
Orosz hader?:
Kb. 80-90 000 f?
Dan er?k:
23 000 f?
Holland er?k:
12 000 f?
Osztrak, nemet es magyar csapatok:
Kb.6000 f?
Kozakok:
5-7000 f?
A Wikimedia Commons tartalmaz Eszaki haboru temaju mediaallomanyokat.

Az eszaki haboru (1655?60) Svedorszag 1655 - 60 kozott a danok , lengyelek es oroszok ellen folytatott haborujanak kozismert neve. A svedek elleni koaliciohoz csatlakozott Hollandia , a dunai Habsburg Birodalom , a Krimi Tatar Kansag , a zaporozsjei kozakok , es Brandenburg is. Utobbi korabban szovetsegese volt Svedorszagnak. Szorult helyzeteben a sved kiraly 1657-ben az Erdelyi Fejedelemseget hivta segitsegul, de az erdelyiek akcioja hamar elbukott. A svedek Lengyelorszag elleni tamadasaban kozrejatszott, hogy a veluk regota szovetsegben allo es a Habsburg Birodalom poziciojat mindenkepp gyengiteni kivano franciak felbiztattak ?ket.

A haborut ?hivatalosan” a lengyel-sved tronutodlas miatt vivtak, X. Karoly Gusztav sved kiraly valojaban gazdasagi es politikai egyeduralomra tort a baltikumi tersegben. (A kiraly a haboru lezarasat mar nem erte meg).

A haboru Lengyelorszagban azzal ert veget, hogy az 1657-es wehlaui szerz?dessel a Porosz Hercegseget atadtak a Brandenburgi Valasztofejedelemsegnek , amely ezzel az eszaki haboru igazi gy?ztese lett.


El?zmenyek [ szerkesztes ]

Lengyelorszagra sulyos teherkent nehezedett a Bohdan Hmelnickij reven kirobbantott kozak?lengyel haboru 1648 -ban. A kozakok es tatar szovetsegeseik a kovetkez? majdnem het evben sorra legy?ztek a lengyel nemesi hadakat. Szovetsegesuknek megnyertek Alekszej orosz cart , aki 1654 -ben hadat uzent a lengyel kiralynak, II. Janos Kazmernak . Az oroszok elfoglaltak es felegettek Vilniust . Ezutan a krimi kan atallt Janos melle, es feldulta Ukrajnat , tehat a haboru eleg hullamzoan folyt.

A haborut kihasznalva Karoly Gusztav szovetkezett Brandenburggal . Okot az szolgaltatott erre, hogy Janos Kazmer igenyt tamasztott a sved tronra. Valojaban a svedek meg akartak kaparintani a balti-tengeri kikot?ket es az ottani sobanyakat, valamint h?beresukke akartak tenni a gazdag Porosz Hercegseget . Karoly Lengyelorszag, Dania , Oroszorszag , Norvegia es Nemetalfold osszekapcsolasaval hatalmas allamalakulatot szeretett volna letrehozni, hogy biztositsa a sved egyeduralmat a Baltikumban .

A haboru [ szerkesztes ]

Tamadas es arulas [ szerkesztes ]

A sved hadsereg egyik el?hada Arfuid Wittemberg vezetesevel Brandenburgon at vonult Nagy-Lengyelorszag fele. Az ellene kuldott helyi lengyel er?k java reszet ? koztuk sok nemest, mint Sobieski Janost is ? a kiraly igereteivel maga melle allitotta.

Ezutan Janusz Radziwiłł litvan nagyhetman es unokatestvere, Bogusław herceg is atallt a svedekhez. A hetman abban bizakodott, hogy elnyeri a lengyel koronat, Bogusław herceg pedig orokos litvan hercegseget akart letrehozni nemet mintara.

A sved?brandeburgi csapatok sorra bevettek a varosokat es varakat, a hozzajuk atallt nemesekkel csatak sorozataban mertek vereseget a kiralyra. Varsot puskaloves nelkul vettek be, Krakko el?tt legy?ztek Janos Kazmert, es oktoberben a varos is megadta magat. A sved kiraly egeszen a magyar hatarig hatolt (mig kelet fele csapatai megalltak a Hmelnickij altal ellen?rzott teruletek hataranal).

Az orosz?kozak er?k sem keslekedtek kihasznalni a helyzetet, es nyomban kiterjesztettek uralmukat Ukrajna es Feheroroszorszag teruletere, valamint Kelet-Litvaniara . Kazmer el?bb a Szepessegbe , majd Szileziaba menekult.

II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem, aki apjahoz hasonloan regota palyazott a lengyel tronra, jelezte Karoly Gusztavnak, hogy csatlakozna hozza, mig a lengyelek egy resze t?le kert segitseget a svedek ellen, a lengyel koronat ajanlva fel neki. Rakoczi reszben azert dontott a sved kiraly mellett, mert mindketten protestansok es a Habsburgok ellenfelei voltak.

Karoly Gusztav kikialtotta magat Lengyelorszag kiralyava, ezt azonban se Ausztria, se Oroszorszag, se az Oszman Birodalom nem fogadta el, es felvettek a kapcsolatokat II. Janos Kazmerral, hogy katonailag is tamogassak. A torok szultant kulonosen az egyre szorosabb sved?erdelyi kapcsolatok aggasztottak, mig a svedeket az, hogy akar a Habsburgok, akar a torokok megtamadhatjak ?ket Lengyelorszagban. Ezert szuksegesnek tartottak mas hatalmak, mint Franciaorszag megnyereset. A porosz herceg varta a fejlemenyeket, hogy egy adott pillanatban a svedek vagy a lengyelek ellen fordulhasson.

Fordulat a haboru meneteben [ szerkesztes ]

Litvaniaban nagyon sokan tovabbra is kitartottak Janos Kazmer mellett, es fellazadtak az arulo Radziwiłłek ellen. Jan Sapieha vezetesevel megkotottek a tyszowcei konfoderaciot , amelynek csapataihoz tomegevel szoktek at Radziwiłł seregeb?l. A svedeket es a hetmant beszoritottak Tykocinba . Az ostromban Janusz Radziwiłł meghalt, cimet kes?bb Sapieha kapta meg.

A megszallo sved es brandenburgi er?k nagy hadisarcot es adokat vetettek ki, oltek, er?szakoskodtak, fosztogattak a katolikus es ortodox templomokat. Ezek a tettek a kozakokat is a svedek ellen hangoltak, noha hetmanjuk , Bohdan Hmelnickij aktivan kereste a szovetseget Svedorszaggal ? olyannyira, hogy hajlando lett volna az oroszokkal is szembefordulni, Ukrajnat pedig sved uralom ala vetni.

X. Karoly Gusztav rovidesen Poroszorszagba ment a herceggel targyalni arrol, hogy a porosz varakat adja at a svedeknek. A poroszok egyel?re meg haboztak. Terjengtek olyan hirek, hogy keszek a svedek ellen fordulni, de egyre valoszin?bbnek t?nt, hogy vegul mellejuk allnak.

Lengyelorszagban egyre szelesedett a felkeles a svedek uralma ellen. Janos Kazmer fogadta az orosz car koveteit, akikkel megallapodott a haboru megszakitasarol es a ket orszag szovetseger?l. Bar ezt igeretek az osztrakok is, de halogattak, hogy hadat uzenjenek Svedorszagnak. Szamos europai orszag kozvetit?kent probalt fellepni, mert gazdasagi erdekeiket ereztek fenyegetve. Tobbseguk a lengyelek mellett foglalt allast, Rakoczi azonban tovabbra is a svedekhez kozeledett, nem latva, hogy ezzel maga ellen forditja a tobbi europai orszagot.

1655 telel?jen a nemet Burchard Muller generalis iranyitotta, mintegy 3-9000 f?s sved sereg lengyel segedcsapatokkal ostrom ala vette a Cz?stochowa melletti Jasna Gora-i palos kolostort . A kolostorban ?riztek egy csodatev? Sz?z Maria -kepet, az un. Fekete Madonnat , akinek bal arcat cseh rablok valamikor a 15. szazadban karddal megvagtak. A lengyelek ezt a kegytargyat mindenkeppen meg akartak vedeni.

Augustyn Kordiecki atya vezetesevel a ketszaz f?s, mindenfele rend? es rangu lengyel (koztuk egy magyar onkentes) felreteve a kulonbsegeket negyven napig vedte a klastromot, es sikerult visszaverniuk a svedeket. Az ellenseg letszamanak felet elvesztette, majd az ehseg es a betegseg tovabb gyeritette ?ket.

Mar maga a kegyhely megtamadasa felhaborodast keltett az orszagban, de a gy?zelmet egyenesen jeladasnak tekintettek. A hir futot?zkent terjedt az orszagban. Janos Kazmer kiraly felkerekedett Szileziabol, es Magyarorszagon at hazatert. A meg lengyel kezben lev? Lwowban szallt meg, ahol rengeteg nemes csatlakozott hozza, majd rovidesen melle alltak a lwowi, vorosoroszorszagi es podolei ukran er?k. Itt fogadta a kiraly a tatar kan kovetet, aki szazezer f?s hader?t igert tamogatasul ? reszben a sved terjeszkedest rossz szemmel nez?, a sved-erdelyi baratkozas miatt aggodo szultan parancsara.

Az igert hader?b?l kisebb csapatok mar erkeztek is, de a haboruban osszesen ha negyvenezer tatar vett reszt ? a tobbi kes?bb Erdelybe tort be. Varhato volt a kozaksag segitsege is. Elkezdtek atcsoportositani er?iket az orosz frontrol es uj hadakat allitottak fel. Tobb nemes visszapartolt a kiralyhoz, az ellenseg lengyel csapatai naprol napra fogytak. Sapieha Tykocin bevetele utan teljes erejevel delnek indult a kiraly megsegitesere. Ukrajnabol tomegevel jottek a tatarok es a kozakok.

Az oroszok hadat uzentek Svedorszagnak. Bogusław herceg tovabbra is a sved kiraly mellett kotelezte el magat, de ketszin? modon korabbi uralkodojaval is felvette a kapcsolatot, hogy nala is bebiztositsa helyzetet. A poroszok vegul Svedorszag mellett dontottek, a lengyelek pedig megtamadtak Brandenburgot.

Az orosz?sved haboru [ szerkesztes ]

A lengyelekkel kotott egyezseg utan a cari sereg 1656 -ban megtamadta Livoniat , ahol a varak es varosok tobbseget bevettek. A svedek annyira szorongatott helyzetbe kerultek, es elkerulhetetlennek latszott, hogy er?sitest kell kuldeni nekik Lengyelorszagbol, ahol az ev elejen ujra indultak a harcok. Rigat Alekszej vette ostrom ala juliusban, de a sved ved?k kitartottak, es augusztusban egy kirohanassal sulyos vesztesegeket okoztak az oroszoknak. Roviddel ezutan Litvaniabol megjott az er?sites, es a car kenytelen volt megfutamodni.

A lengyelek sikerei [ szerkesztes ]

Czarniecki csapatai Płock alatt

Az ujjaszervez?d? lengyel hadak tatar segedcsapataikkal megkezdtek az orszag felszabaditasat. A lakossag gerillaharcokkal nyugtalanitotta az ellenseg er?it, ki?zve ?ket a falvakbol es a kisebb varosokbol. A nepfelkeles iranyitasat a kiraly Stefan Czarnieckire bizta, aki Jasna Gora vedelmeben is reszt vett. Czarniecki es Sapieha, valamint mas lengyel hadvezerek tobb gy?zelmet arattak a svedek felett, es sikerult vereseget merniuk a badeni ?rgrof seregere is. Czarniecki legy?zte Karoly Gusztavot, es a lengyel?litvan?tatar sereg visszafoglalta Krakkot, majd Varsot is.

A szovetseges krimi tatarok ugyan kifosztottak nehany lengyel telepulest, de nem okoztak akkora karokat, mint Ukrajnaban, ahova annak idejen meg a zaporozsjei kozakok hivtak ?ket segitsegul. Lengyelorszagban a visszaeleseknek elejet sikerult venni ? egyreszt busas fizetseggel, masreszt azzal, hogy a tatarokat rauszitottak a Porosz Hercegsegre, amit kedvukre dulhattak.

Szeptember 7-en Gyulafehervaron II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem, Bohdan Hmelnickij kozak hetman , Havasalfold es Moldva lengyelellenes szovetseget kotott. Rakoczi ugy erezte, hogy ezzel kozelebb jutott a Lengyel Kiralysag megszerzesehez, de egyel?re senkinek nem volt szuksege ra es koaliciojara.

A sved?brandenburgi hadak a julius 28 ? julius 30. kozott vivott haromnapos varsoi csataban vereseget mertek a kiraly vezette f?er?kre. A lengyelek kenytelenek voltak ujbol feladni a f?varost, es a Visztula moge vonultak vissza. A Poroszorszagban harcolo lengyel?tatar hadak azonban Prostkennel oriasi diadalt arattak a svedekt?l is tamogatott poroszokon, es az egesz hercegseget visszahoditottak, majd engedelmessegre kenyszeritettek Bogusław herceget is.

Karoly Gusztav nehez helyzetbe kerult Varso visszafoglalasa es az orosz tamadas utan, ami felertekelte szemeben az erdelyi?roman?kozak koaliciot. Kovetei felajanlottak Rakoczi Gyorgynek Kis-Lengyelorszag tartomanyt, es jovahagytak ott egy uj lengyel kiralysag alapitasat. Ett?l a fejedelem azt remelte, hogy kell? hatorszaga lesz egy torokellenes haboruhoz. Magyarorszagon is sokan biztak abban, hogy Rakoczi az erdelyiek, a lengyelek, a svedek es a romanok elen a torok ellen fordul, es nemzeti kiralysagban egyesitheti az orszagot.

Rakoczi hadjarata [ szerkesztes ]

Rakoczi elbizakodottan tulertekelte korabbi kulpolitikai sikereit es a koaliciot. Azonnal elinditotta a hadjaratot, pedig azt tanacsadoi es csaladtagjai is vegig elleneztek, rossz veget josolva a vallalkozasnak. A porta sem adott engedelyt, csak ha torok csapatokat is vitt volna magaval. (A torok szultan egyebkent vegig a lengyeleket tamogatta). A beavatkozas mas orszagokat is Erdely ellen forditott, hiszen a konfliktus nemcsak Lengyelorszag es Svedorszag ugye volt, f?leg varhato gazdasagi hatasai miatt (a lengyelek mindig megfelel? konszonanciat tartottak az erintett allamokkal).

1657 . januar 18-an II. Rakoczi Gyorgy moldvai es havasalfoldi csapatokkal kiegeszitett seregevel atlepte Lengyelorszag hatarat, mikozben kozak segedhadak is csatlakoztak hozza. Podolian es Kis-Lengyelorszagon atvonulva a mostoha id?jaras miatt fosztogatni kenyszerult, ezzel maga ellen forditotta a helyi lakossagot.

Aprilis 7-en elfoglalta Krakkot, majd nyar elejen talalkoztak a sved hadakkal es junius 9-en minden ellenallas nelkul bevonultak Varsoba .

Ezalatt a Jerzy Lubomirski vezette lengyelek a Vereckei-hagon at betortek Eszak-Erdelybe es elpusztitottak Ungvar , Munkacs es Visk terseget.

A varsoi bevonulas utan X. Karoly Gusztav rogvest hazaindult az orszagat ert dan tamadas miatt, es magara hagyta Rakoczit lengyel foldon. A fejedelem meg mindig bizakodott, es tovabb ment eszaknak. Azonban a wehlaui szerz?desben Brandenburg es Poroszorszag kiegyezett a lengyel kirallyal, es Svedorszag ellen fordultak. Rakoczit a roman-kozak csapatok cserbenhagytak, de meg mindig nem adta fel, tovabb haladt, azonban juliusban megadta magat Czarny Ostrownal Stefan Czarniecki el?tt. Mar a vereseg el?tt tovabb sulyosbitotta Rakoczi csapatainak helyzetet az, hogy a porosz es brandenburgi hadak mellett mar osztrak, cseh, magyar es nemet csapatok is megjelentek az orszagban, akikkel szemben kicsiny serege nem vehette fel a harcot. Rakoczi oriasi hadisarc elleneben fegyvernyugvast vasarolt, majd 5-6 ezer f?re apadt seregevel a hatar fele kozeledett, amikor Kamieniecnel belefutottak a varakozo 60 ezer f?s krimi sereg karjaiba, akiket a szultan kuldott Rakoczi ellen.

Rakoczi a sereget Kemeny Janosra bizta, es ? maga csekely kiseret elen hazament. Serege csupan harom napig tudott ellenallni a tataroknak, akik a sereget fogsagba ejtve a Krimbe hurcoltak. A foglyok jelent?s resze nem is kerult tobbe haza. Rakoczi ? kezdeti igerete ellenere ? nem valtotta ki ?ket. Felel?tlensege es onelegultsege hamarosan egy hatalmas torok-tatar aradatot zuditott Erdelyre.

Habsburg tamogatas [ szerkesztes ]

Habar III. Ferdinand tamogatast igert Janos Kazmernak, kozvetlenul nem avatkozott be a harcokba. Miutan 1657. aprilis 2-an elhunyt, utoda, Lipot aktivabban lepett fel, osztrak, cseh es magyar csapatokat kuldott a lengyel kiraly tamogatasara, aki a rokona volt.

A tamogatas strategiai okokkal magyarazhato, de nagy szerepe volt a vallasi szolidaritasnak is: a protestans sved?brandenburgi?erdelyi szovetseggel szemben egy katolikus Habsburg?lengyel szovetseg allt fel.

Dan beavatkozas [ szerkesztes ]

A svedekre allandoan feltekeny Dania, Norvegiaval egyutt szovetkezett Lengyel?Litvan Unioval es a Brandenburgi Valasztofejedelemseggel , es hadat uzentek X. Karoly Gusztavnak .

A danok del-svedorszagi birtokaikrol tortek be, amivel elvontak Karoly Gusztavot a lengyel hadszinterr?l.

A svedek 1648 -ban szerzett nemetorszagi teruletukr?l, Sved-Pomeraniabol benyomultak Schleswig-Holstein hercegsegbe, majd onnan Daniaba , es csakhamar az egesz Jut-felszigetet (Jyllandot) uralmuk ala hajtottak. Az 1657 ? 58 -as tel folyaman a tenger vize befagyott, es a jegen atkelve a sved hadak megszalltak Fyn szigetet, ezzel mar kozvetlenul fenyegetve Koppenhagat . Eszakon a dan?norveg csapatokkal szemben is jelent?s sikereket konyvelhettek el.

III. Frigyes dan kiraly el kivanvan kerulni a megalazo vereseget, gyorsan beket kotott, nehogy meg a f?varosat is elveszitse. A roskildei bekeszerz?desben (1658) sved uralom ala helyeztek Skanet , Hallandot , Blekinget es a norvegiai Trondheimet . X. Karoly Gusztav azonban nem elegedett meg mindezzel, mert szerette volna Daniat sajat kiralysagahoz csatolni.

Addigra a svedeket mar kiszoritottak Lengyelorszag?Litvania teljes teruleter?l. 1658-ban az oroszoknak egy Livonia ellen intezett ujabb tamadasa sem jart sikerrel. Ez utan II. Janos Kazmer lengyel kiraly ezutan maga ujitotta fel az orosz car ellen vivott haborut, f?leg miutan Bohdan Hmelnickij , aki a kozakokat a sved kiraly keze ala adta, elhalalozott (1657).

Az Ukrajna es a zaporozsjei kozakok kozott, 1648 ota tarto konfliktus rendezesere a lengyelek letrehoztak a hadziaci uniot , amely az eddig dualis allam helyett, egy harom tagbol allo, lengyel ? litvan ? ruten foderaciot jelentett. A kozakok visszautasitottak az egyesulest, es ismet visszaalltak az oroszok melle, ami egy 1667 -ig tarto haborut eredmenyezett.

Holland beavatkozas [ szerkesztes ]

Koppenhaga sved ostroma (1659)

Ot honappal a roskildei beke utan a svedek masodszor is megtamadtak Daniat . Az orszag nagy reszet sikerult elfoglalniuk, es a norvegokat is terdre kenyszeritettek.

Ekkor Hollandia is belepett a haboruba, es 1659 februarjaban a dan ? holland flotta megvedte a svedekt?l ostromolt Koppenhagat .

?sszel az osztrak ? lengyel ? brandenburgi er?k bevonultak Daniaba , ahonnan eluldoztek a megszallo sved seregeket. A haboru Nyborgnal erte el tet?pontjat, ahol a szovetseges csapatok november 24-en nagy gy?zelmet arattak a svedek felett.

A Svedorszag elleni egyre kiterjedt koalicio politikai valsagot idezett el? az orszagban, emiatt Karoly Gusztav orszaggy?lest hivott ossze, ahol a haboru folytatasa mellett kardoskodott. F? ellenfelenek tovabbra is III. Frigyes dan kiralyt tartotta, ezert egy ujabb tamadast tervezett Norvegia ellen, es ehhez szovetsegeset, Franciaorszagot is segitsegul akarta hivni. 1660 . februar 13-an azonban meghalt, ez veget vetett a haborunak.

A haboru vege [ szerkesztes ]

A svedek el?szor Daniaval zartak le a haborut a koppenhagai bekeszerz?desben , 1660. majus 27-en, amely meghagyta a svedeknek Skanet , Hallandot es Blekinget , mig dan kezben maradt Trøndelag tartomany ( Trondheim es kornyeke), valamint Bornholm szigete.

Lengyelorszag es Brandenburg az olivai bekeben (1660. majus 3-an) zarta le a sved haborut . A brandenburgi valasztofejedelem megkapta a Porosz Hercegseget , az altmarki bekeben megszabott, a korabbi sved - lengyel teruleti viszony ? a balti kikot?k kivetelevel ? erintetlen maradt, vegul II. Janos Kazmer lemondott a sved tronra tamasztott igenyer?l.

Legvegul az oroszokkal szuletett beke Kardisban , melynek ertelmeben Svedorszag megtarthatta Livoniat .

A haboru igazi gy?ztese Brandeburg lett, mert megkapta a haboruban legtobbet szenvedett Poroszorszagot .

A bekeszerz?des teruleti rendelkezeseivel mind Dania, mind Brandenburg tovabbra is elegedetlen volt. A dan?sved, valamint a sved?brandenburgi hatalmi ellentet fennmaradt. Egy evtizeddel kes?bb, 1672-ben, amikor Franciaorszag meginditotta a Hollandia elleni haborut , es ebbe 1674-ben ? Brandenburg?Poroszorszag lekotese celjabol ? bevonta Svedorszagot is, ezek az ellentetek ujabb eszaki haborut robbantottak ki, amely 1679-ig tartott.

Erdekessegek [ szerkesztes ]

A Jasna Gora -i gy?zelem utan 1656 -ban II. Janos Kazmer a cz?stochowai Fekete Madonnat Lengyelorszag patronusava valasztotta, aki azota az orszag fuggetlensegenek jelkepe. A kepet meg szamos alkalommal vedtek meg a lengyelek, tobbek kozt meg egyszer a svedekt?l 1656 -ban, majd a Nagy eszaki haboru soran is.

Az esemenyeket Henryk Sienkiewicz Ozonviz cim? regenyeben orokitette meg.

Commons:Category:Polish–Swedish War (1655–1660)
A Wikimedia Commons tartalmaz Eszaki haboru (1655?60) temaju mediaallomanyokat.
A nemet Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok A Brandenburgi Valasztofejedelemseg szuveren politikaja temaban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. 1657 -ben atallt Lengyelorszag melle.
  2. 1657 -ben atallt.
  3. 1656 -tol harcolt Svedorszag ellen.

Forrasok, kapcsolodo informaciok [ szerkesztes ]