Eszaki haboru (1655?60)
|
Sved?lengyel haboruk
Dan?sved haboruk
Orosz?sved haboruk
|
|
January Suchodolski
:
Jasna Gora
ostroma
1655
-ben. A maroknyi lengyel katona es paraszt negyven napig vedte a svedekt?l es nemet zsoldosoktol a kegyhelyet, nem eredmenytelenul.
|
Datum
| 1655
.
julius 21.
?
1661
.
julius 1.
|
Helyszin
| Lengyelorszag
-
Litvania
,
Poroszorszag
,
Brandenburg
,
Livonia
,
Dania?Norvegia
,
Ukrajna
,
Svedorszag
,
Erdely
es
Oroszorszag
teruleten
|
Casus belli
| A lengyel kiraly igenyt tartott a sved koronara
|
Eredmeny
| Lengyel
purrhoszi gy?zelem
|
Terulet-
valtozasok
| a
Porosz Hercegseget
megkapja
Brandenburg
,
Svedorszag
megtarthatja a
harminceves haboruban
nyert hoditasait
|
Harcolo felek
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
Parancsnokok
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
Hader?k
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
Sved hader?:
Kb. 40 000 f?
Brandenburgi hader?:
Kb. 10 000 f?
Porosz hader?:
Kb. 5000 f?
Erdelyi hadak:
Kb. 12 000 f?
Moldvai es havasalfoldi csapatok:
Kb. 6000 f?
Kozak csapatok:
10 000 f?
Sved parti lengyelek es litvanok:
El?szor:
kb. 10 000 f?
Utolso szakaszban:
kb. 1000 f?
| Lengyel-litvan seregek:
Kb. 50 000 f?
Krimi tatarok:
30-40 000 lovas
Orosz hader?:
Kb. 80-90 000 f?
Dan er?k:
23 000 f?
Holland er?k:
12 000 f?
Osztrak, nemet es magyar csapatok:
Kb.6000 f?
Kozakok:
5-7000 f?
|
|
|
Az
eszaki haboru (1655?60)
Svedorszag
1655
-
60
kozott a
danok
,
lengyelek
es
oroszok
ellen folytatott haborujanak kozismert neve. A
svedek
elleni koaliciohoz csatlakozott
Hollandia
, a dunai
Habsburg Birodalom
, a
Krimi Tatar Kansag
, a
zaporozsjei kozakok
, es
Brandenburg
is. Utobbi korabban szovetsegese volt Svedorszagnak. Szorult helyzeteben a sved kiraly 1657-ben az
Erdelyi Fejedelemseget
hivta segitsegul, de az erdelyiek akcioja hamar elbukott. A svedek
Lengyelorszag
elleni tamadasaban kozrejatszott, hogy a veluk regota szovetsegben allo es a
Habsburg Birodalom
poziciojat mindenkepp gyengiteni kivano
franciak
felbiztattak ?ket.
A haborut ?hivatalosan” a lengyel-sved tronutodlas miatt vivtak,
X. Karoly Gusztav sved kiraly
valojaban gazdasagi es politikai egyeduralomra tort a baltikumi tersegben. (A kiraly a haboru lezarasat mar nem erte meg).
A haboru Lengyelorszagban azzal ert veget, hogy az 1657-es
wehlaui szerz?dessel
a
Porosz Hercegseget
atadtak a
Brandenburgi Valasztofejedelemsegnek
, amely ezzel az eszaki haboru igazi gy?ztese lett.
Lengyelorszagra sulyos teherkent nehezedett a
Bohdan Hmelnickij
reven kirobbantott
kozak?lengyel haboru
1648
-ban. A
kozakok
es
tatar
szovetsegeseik a kovetkez? majdnem het evben sorra legy?ztek a lengyel nemesi hadakat. Szovetsegesuknek megnyertek
Alekszej orosz cart
, aki
1654
-ben hadat uzent a lengyel kiralynak,
II. Janos Kazmernak
. Az oroszok elfoglaltak es felegettek
Vilniust
. Ezutan a
krimi kan
atallt Janos melle, es feldulta
Ukrajnat
, tehat a haboru eleg hullamzoan folyt.
A haborut kihasznalva Karoly Gusztav szovetkezett
Brandenburggal
. Okot az szolgaltatott erre, hogy Janos Kazmer igenyt tamasztott a sved tronra. Valojaban a svedek meg akartak kaparintani a
balti-tengeri
kikot?ket es az ottani sobanyakat, valamint
h?beresukke
akartak tenni a gazdag
Porosz Hercegseget
. Karoly Lengyelorszag,
Dania
,
Oroszorszag
,
Norvegia
es
Nemetalfold
osszekapcsolasaval hatalmas allamalakulatot szeretett volna letrehozni, hogy biztositsa a sved egyeduralmat a
Baltikumban
.
A sved hadsereg egyik el?hada
Arfuid Wittemberg
vezetesevel Brandenburgon at vonult
Nagy-Lengyelorszag
fele. Az ellene kuldott helyi lengyel er?k java reszet ? koztuk sok nemest, mint
Sobieski Janost
is ? a kiraly igereteivel maga melle allitotta.
Ezutan
Janusz Radziwiłł litvan nagyhetman
es unokatestvere,
Bogusław herceg
is atallt a svedekhez. A hetman abban bizakodott, hogy elnyeri a lengyel koronat, Bogusław herceg pedig orokos litvan hercegseget akart letrehozni nemet mintara.
A sved?brandeburgi csapatok sorra bevettek a varosokat es varakat, a hozzajuk atallt nemesekkel csatak sorozataban mertek vereseget a kiralyra.
Varsot
puskaloves nelkul vettek be,
Krakko
el?tt legy?ztek Janos Kazmert, es oktoberben a varos is megadta magat. A sved kiraly egeszen a magyar hatarig hatolt (mig kelet fele csapatai megalltak a Hmelnickij altal ellen?rzott teruletek hataranal).
Az orosz?kozak er?k sem keslekedtek kihasznalni a helyzetet, es nyomban kiterjesztettek uralmukat Ukrajna es
Feheroroszorszag
teruletere, valamint
Kelet-Litvaniara
. Kazmer el?bb a
Szepessegbe
, majd
Szileziaba
menekult.
II. Rakoczi Gyorgy
erdelyi fejedelem, aki apjahoz hasonloan regota palyazott a lengyel tronra, jelezte Karoly Gusztavnak, hogy csatlakozna hozza, mig a lengyelek egy resze t?le kert segitseget a
svedek
ellen, a lengyel koronat ajanlva fel neki. Rakoczi reszben azert dontott a sved kiraly mellett, mert mindketten protestansok es a Habsburgok ellenfelei voltak.
Karoly Gusztav kikialtotta magat Lengyelorszag kiralyava, ezt azonban se Ausztria, se Oroszorszag, se az
Oszman Birodalom
nem fogadta el, es felvettek a kapcsolatokat II. Janos Kazmerral, hogy katonailag is tamogassak. A torok szultant kulonosen az egyre szorosabb sved?erdelyi kapcsolatok aggasztottak, mig a svedeket az, hogy akar a Habsburgok, akar a torokok megtamadhatjak ?ket Lengyelorszagban. Ezert szuksegesnek tartottak mas hatalmak, mint
Franciaorszag
megnyereset. A porosz herceg varta a fejlemenyeket, hogy egy adott pillanatban a svedek vagy a lengyelek ellen fordulhasson.
Fordulat a haboru meneteben
[
szerkesztes
]
Litvaniaban nagyon sokan tovabbra is kitartottak Janos Kazmer mellett, es fellazadtak az arulo Radziwiłłek ellen.
Jan Sapieha
vezetesevel megkotottek a
tyszowcei konfoderaciot
, amelynek csapataihoz tomegevel szoktek at Radziwiłł seregeb?l. A svedeket es a hetmant beszoritottak
Tykocinba
. Az ostromban Janusz Radziwiłł meghalt, cimet kes?bb Sapieha kapta meg.
A megszallo sved es brandenburgi er?k nagy hadisarcot es adokat vetettek ki, oltek, er?szakoskodtak, fosztogattak a
katolikus
es
ortodox
templomokat. Ezek a tettek a kozakokat is a svedek ellen hangoltak, noha
hetmanjuk
,
Bohdan Hmelnickij
aktivan kereste a szovetseget Svedorszaggal ? olyannyira, hogy hajlando lett volna az oroszokkal is szembefordulni, Ukrajnat pedig sved uralom ala vetni.
X. Karoly Gusztav rovidesen
Poroszorszagba
ment a herceggel targyalni arrol, hogy a porosz varakat adja at a svedeknek. A poroszok egyel?re meg haboztak. Terjengtek olyan hirek, hogy keszek a svedek ellen fordulni, de egyre valoszin?bbnek t?nt, hogy vegul mellejuk allnak.
Lengyelorszagban egyre szelesedett a felkeles a svedek uralma ellen. Janos Kazmer fogadta az orosz car koveteit, akikkel megallapodott a haboru megszakitasarol es a ket orszag szovetseger?l. Bar ezt igeretek az osztrakok is, de halogattak, hogy hadat uzenjenek Svedorszagnak. Szamos europai orszag kozvetit?kent probalt fellepni, mert gazdasagi erdekeiket ereztek fenyegetve. Tobbseguk a
lengyelek
mellett foglalt allast, Rakoczi azonban tovabbra is a svedekhez kozeledett, nem latva, hogy ezzel maga ellen forditja a tobbi europai orszagot.
1655
telel?jen a nemet
Burchard Muller
generalis iranyitotta, mintegy 3-9000 f?s sved sereg lengyel segedcsapatokkal ostrom ala vette a
Cz?stochowa
melletti
Jasna Gora-i palos kolostort
. A kolostorban ?riztek egy csodatev?
Sz?z Maria
-kepet, az un.
Fekete Madonnat
, akinek bal arcat
cseh
rablok valamikor a
15. szazadban
karddal megvagtak. A lengyelek ezt a kegytargyat mindenkeppen meg akartak vedeni.
Augustyn Kordiecki
atya vezetesevel a ketszaz f?s, mindenfele rend? es rangu lengyel (koztuk egy magyar onkentes) felreteve a kulonbsegeket negyven napig vedte a klastromot, es sikerult visszaverniuk a svedeket. Az ellenseg letszamanak felet elvesztette, majd az ehseg es a betegseg tovabb gyeritette ?ket.
Mar maga a kegyhely megtamadasa felhaborodast keltett az orszagban, de a gy?zelmet egyenesen jeladasnak tekintettek. A hir futot?zkent terjedt az orszagban. Janos Kazmer kiraly felkerekedett Szileziabol, es
Magyarorszagon
at hazatert. A meg lengyel kezben lev?
Lwowban
szallt meg, ahol rengeteg nemes csatlakozott hozza, majd rovidesen melle alltak a lwowi,
vorosoroszorszagi
es
podolei
ukran er?k. Itt fogadta a kiraly a tatar kan kovetet, aki szazezer f?s hader?t igert tamogatasul ? reszben a sved terjeszkedest rossz szemmel nez?, a sved-erdelyi baratkozas miatt aggodo szultan parancsara.
Az igert hader?b?l kisebb csapatok mar erkeztek is, de a haboruban osszesen ha negyvenezer tatar vett reszt ? a tobbi kes?bb
Erdelybe
tort be. Varhato volt a kozaksag segitsege is. Elkezdtek atcsoportositani er?iket az orosz frontrol es uj hadakat allitottak fel. Tobb nemes visszapartolt a kiralyhoz, az ellenseg lengyel csapatai naprol napra fogytak. Sapieha Tykocin bevetele utan teljes erejevel delnek indult a kiraly megsegitesere. Ukrajnabol tomegevel jottek a tatarok es a kozakok.
Az oroszok hadat uzentek Svedorszagnak. Bogusław herceg tovabbra is a sved kiraly mellett kotelezte el magat, de ketszin? modon korabbi uralkodojaval is felvette a kapcsolatot, hogy nala is bebiztositsa helyzetet. A poroszok vegul Svedorszag mellett dontottek, a lengyelek pedig megtamadtak Brandenburgot.
Az orosz?sved haboru
[
szerkesztes
]
A lengyelekkel kotott egyezseg utan a cari sereg
1656
-ban megtamadta
Livoniat
, ahol a varak es varosok tobbseget bevettek. A svedek annyira szorongatott helyzetbe kerultek, es elkerulhetetlennek latszott, hogy er?sitest kell kuldeni nekik Lengyelorszagbol, ahol az ev elejen ujra indultak a harcok.
Rigat
Alekszej vette ostrom ala juliusban, de a sved ved?k kitartottak, es augusztusban egy kirohanassal sulyos vesztesegeket okoztak az oroszoknak. Roviddel ezutan Litvaniabol megjott az er?sites, es a car kenytelen volt megfutamodni.
A lengyelek sikerei
[
szerkesztes
]
Az ujjaszervez?d? lengyel hadak tatar segedcsapataikkal megkezdtek az orszag felszabaditasat. A lakossag gerillaharcokkal nyugtalanitotta az ellenseg er?it, ki?zve ?ket a falvakbol es a kisebb varosokbol. A nepfelkeles iranyitasat a kiraly
Stefan Czarnieckire
bizta, aki Jasna Gora vedelmeben is reszt vett. Czarniecki es Sapieha, valamint mas lengyel hadvezerek tobb gy?zelmet arattak a svedek felett, es sikerult vereseget merniuk a badeni ?rgrof seregere is. Czarniecki legy?zte Karoly Gusztavot, es a lengyel?litvan?tatar sereg visszafoglalta Krakkot, majd Varsot is.
A szovetseges krimi tatarok ugyan kifosztottak nehany lengyel telepulest, de nem okoztak akkora karokat, mint Ukrajnaban, ahova annak idejen meg a
zaporozsjei kozakok
hivtak ?ket segitsegul. Lengyelorszagban a visszaeleseknek elejet sikerult venni ? egyreszt busas fizetseggel, masreszt azzal, hogy a tatarokat rauszitottak a Porosz Hercegsegre, amit kedvukre dulhattak.
Szeptember 7-en
Gyulafehervaron
II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem, Bohdan Hmelnickij kozak
hetman
,
Havasalfold
es
Moldva
lengyelellenes szovetseget kotott. Rakoczi ugy erezte, hogy ezzel kozelebb jutott a
Lengyel Kiralysag
megszerzesehez, de egyel?re senkinek nem volt szuksege ra es koaliciojara.
A sved?brandenburgi hadak a
julius 28
?
julius 30.
kozott vivott
haromnapos varsoi csataban
vereseget mertek a kiraly vezette f?er?kre. A lengyelek kenytelenek voltak ujbol feladni a f?varost, es a
Visztula
moge vonultak vissza. A Poroszorszagban harcolo lengyel?tatar hadak azonban
Prostkennel
oriasi diadalt arattak a svedekt?l is tamogatott poroszokon, es az egesz hercegseget visszahoditottak, majd engedelmessegre kenyszeritettek Bogusław herceget is.
Karoly Gusztav nehez helyzetbe kerult Varso visszafoglalasa es az orosz tamadas utan, ami felertekelte szemeben az erdelyi?roman?kozak koaliciot. Kovetei felajanlottak Rakoczi Gyorgynek
Kis-Lengyelorszag
tartomanyt, es jovahagytak ott egy uj lengyel kiralysag alapitasat. Ett?l a fejedelem azt remelte, hogy kell? hatorszaga lesz egy torokellenes haboruhoz. Magyarorszagon is sokan biztak abban, hogy Rakoczi az erdelyiek, a lengyelek, a svedek es a romanok elen a torok ellen fordul, es nemzeti kiralysagban egyesitheti az orszagot.
Rakoczi elbizakodottan tulertekelte korabbi kulpolitikai sikereit es a koaliciot. Azonnal elinditotta a hadjaratot, pedig azt tanacsadoi es csaladtagjai is vegig elleneztek, rossz veget josolva a vallalkozasnak. A
porta
sem adott engedelyt, csak ha torok csapatokat is vitt volna magaval. (A torok szultan egyebkent vegig a lengyeleket tamogatta). A beavatkozas mas orszagokat is Erdely ellen forditott, hiszen a konfliktus nemcsak Lengyelorszag es Svedorszag ugye volt, f?leg varhato gazdasagi hatasai miatt (a lengyelek mindig megfelel? konszonanciat tartottak az erintett allamokkal).
1657
.
januar 18-an
II. Rakoczi Gyorgy moldvai es havasalfoldi csapatokkal kiegeszitett seregevel atlepte Lengyelorszag hatarat, mikozben kozak segedhadak is csatlakoztak hozza.
Podolian
es
Kis-Lengyelorszagon
atvonulva a mostoha id?jaras miatt fosztogatni kenyszerult, ezzel maga ellen forditotta a helyi lakossagot.
Aprilis 7-en
elfoglalta Krakkot, majd nyar elejen talalkoztak a sved hadakkal es
junius 9-en
minden ellenallas nelkul bevonultak
Varsoba
.
Ezalatt a
Jerzy Lubomirski
vezette lengyelek a
Vereckei-hagon
at betortek Eszak-Erdelybe es elpusztitottak
Ungvar
,
Munkacs
es
Visk
terseget.
A varsoi bevonulas utan
X. Karoly Gusztav
rogvest hazaindult az orszagat ert dan tamadas miatt, es magara hagyta Rakoczit lengyel foldon. A fejedelem meg mindig bizakodott, es tovabb ment eszaknak. Azonban a
wehlaui szerz?desben
Brandenburg es Poroszorszag kiegyezett a lengyel kirallyal, es Svedorszag ellen fordultak. Rakoczit a roman-kozak csapatok cserbenhagytak, de meg mindig nem adta fel, tovabb haladt, azonban juliusban megadta magat
Czarny Ostrownal
Stefan Czarniecki el?tt. Mar a vereseg el?tt tovabb sulyosbitotta Rakoczi csapatainak helyzetet az, hogy a porosz es brandenburgi hadak mellett mar osztrak, cseh, magyar es nemet csapatok is megjelentek az orszagban, akikkel szemben kicsiny serege nem vehette fel a harcot. Rakoczi oriasi hadisarc elleneben fegyvernyugvast vasarolt, majd 5-6 ezer f?re apadt seregevel a hatar fele kozeledett, amikor
Kamieniecnel
belefutottak a varakozo 60 ezer f?s krimi sereg karjaiba, akiket a szultan kuldott Rakoczi ellen.
Rakoczi a sereget
Kemeny Janosra
bizta, es ? maga csekely kiseret elen hazament. Serege csupan harom napig tudott ellenallni a tataroknak, akik a sereget fogsagba ejtve a
Krimbe
hurcoltak. A foglyok jelent?s resze nem is kerult tobbe haza. Rakoczi ? kezdeti igerete ellenere ? nem valtotta ki ?ket. Felel?tlensege es onelegultsege hamarosan egy hatalmas torok-tatar aradatot zuditott Erdelyre.
Habsburg tamogatas
[
szerkesztes
]
Habar
III. Ferdinand
tamogatast igert Janos Kazmernak, kozvetlenul nem avatkozott be a harcokba. Miutan 1657. aprilis 2-an elhunyt, utoda,
Lipot
aktivabban lepett fel, osztrak, cseh es magyar csapatokat kuldott a lengyel kiraly tamogatasara, aki a rokona volt.
A tamogatas strategiai okokkal magyarazhato, de nagy szerepe volt a vallasi szolidaritasnak is: a protestans sved?brandenburgi?erdelyi szovetseggel szemben egy katolikus Habsburg?lengyel szovetseg allt fel.
A
svedekre
allandoan feltekeny
Dania, Norvegiaval egyutt
szovetkezett
Lengyel?Litvan Unioval
es a
Brandenburgi Valasztofejedelemseggel
, es hadat uzentek
X. Karoly Gusztavnak
.
A danok
del-svedorszagi
birtokaikrol tortek be, amivel elvontak
Karoly Gusztavot
a lengyel hadszinterr?l.
A svedek
1648
-ban szerzett
nemetorszagi
teruletukr?l,
Sved-Pomeraniabol
benyomultak
Schleswig-Holstein
hercegsegbe, majd onnan
Daniaba
, es csakhamar az egesz
Jut-felszigetet
(Jyllandot) uralmuk ala hajtottak. Az
1657
?
58
-as tel folyaman a tenger vize befagyott, es a jegen atkelve a
sved
hadak megszalltak
Fyn
szigetet, ezzel mar kozvetlenul fenyegetve
Koppenhagat
. Eszakon a
dan?norveg
csapatokkal szemben is jelent?s sikereket konyvelhettek el.
III. Frigyes dan kiraly
el kivanvan kerulni a megalazo vereseget, gyorsan beket kotott, nehogy meg a f?varosat is elveszitse. A
roskildei bekeszerz?desben
(1658) sved uralom ala helyeztek
Skanet
,
Hallandot
,
Blekinget
es a
norvegiai
Trondheimet
.
X. Karoly Gusztav
azonban nem elegedett meg mindezzel, mert szerette volna
Daniat
sajat kiralysagahoz csatolni.
Addigra a svedeket mar kiszoritottak
Lengyelorszag?Litvania
teljes teruleter?l. 1658-ban az oroszoknak egy
Livonia
ellen intezett ujabb tamadasa sem jart sikerrel. Ez utan
II. Janos Kazmer lengyel kiraly
ezutan maga ujitotta fel az orosz car ellen vivott haborut, f?leg miutan
Bohdan Hmelnickij
, aki a kozakokat a
sved kiraly
keze ala adta, elhalalozott (1657).
Az
Ukrajna
es a
zaporozsjei kozakok
kozott,
1648
ota tarto konfliktus rendezesere a lengyelek letrehoztak a
hadziaci uniot
, amely az eddig dualis allam helyett, egy harom tagbol allo,
lengyel
?
litvan
?
ruten
foderaciot jelentett. A kozakok visszautasitottak az egyesulest, es ismet visszaalltak az oroszok melle, ami egy
1667
-ig tarto haborut eredmenyezett.
Holland beavatkozas
[
szerkesztes
]
Ot honappal a
roskildei beke
utan a svedek masodszor is megtamadtak
Daniat
. Az orszag nagy reszet sikerult elfoglalniuk, es a
norvegokat
is terdre kenyszeritettek.
Ekkor
Hollandia
is belepett a haboruba, es
1659
februarjaban a
dan
?
holland
flotta megvedte a svedekt?l ostromolt
Koppenhagat
.
?sszel az
osztrak
?
lengyel
?
brandenburgi
er?k bevonultak
Daniaba
, ahonnan eluldoztek a megszallo sved seregeket. A haboru
Nyborgnal
erte el tet?pontjat, ahol a szovetseges csapatok
november 24-en
nagy gy?zelmet arattak a svedek felett.
A
Svedorszag
elleni egyre kiterjedt koalicio politikai valsagot idezett el? az orszagban, emiatt
Karoly Gusztav
orszaggy?lest hivott ossze, ahol a haboru folytatasa mellett kardoskodott. F? ellenfelenek tovabbra is
III. Frigyes dan kiralyt
tartotta, ezert egy ujabb tamadast tervezett
Norvegia
ellen, es ehhez szovetsegeset,
Franciaorszagot
is segitsegul akarta hivni.
1660
.
februar 13-an
azonban meghalt, ez veget vetett a haborunak.
A
svedek
el?szor
Daniaval
zartak le a haborut a
koppenhagai bekeszerz?desben
, 1660. majus 27-en, amely meghagyta a
svedeknek
Skanet
,
Hallandot
es
Blekinget
, mig
dan
kezben maradt
Trøndelag
tartomany (
Trondheim
es kornyeke), valamint
Bornholm
szigete.
Lengyelorszag
es
Brandenburg
az
olivai bekeben
(1660. majus 3-an) zarta le a
sved haborut
. A brandenburgi valasztofejedelem megkapta a
Porosz Hercegseget
, az
altmarki bekeben
megszabott, a korabbi
sved
-
lengyel
teruleti viszony ? a balti kikot?k kivetelevel ? erintetlen maradt, vegul
II. Janos Kazmer
lemondott a sved tronra tamasztott igenyer?l.
Legvegul az oroszokkal szuletett beke
Kardisban
, melynek ertelmeben
Svedorszag
megtarthatta
Livoniat
.
A haboru igazi gy?ztese
Brandeburg
lett, mert megkapta a haboruban legtobbet szenvedett
Poroszorszagot
.
A bekeszerz?des teruleti rendelkezeseivel mind Dania, mind Brandenburg tovabbra is elegedetlen volt. A dan?sved, valamint a sved?brandenburgi hatalmi ellentet fennmaradt. Egy evtizeddel kes?bb, 1672-ben, amikor Franciaorszag meginditotta a
Hollandia elleni haborut
, es ebbe 1674-ben ? Brandenburg?Poroszorszag lekotese celjabol ? bevonta Svedorszagot is, ezek az ellentetek
ujabb eszaki haborut
robbantottak ki, amely 1679-ig tartott.
A
Jasna Gora
-i gy?zelem utan
1656
-ban
II. Janos Kazmer
a
cz?stochowai
Fekete Madonnat
Lengyelorszag
patronusava valasztotta, aki azota az orszag fuggetlensegenek jelkepe. A kepet meg szamos alkalommal vedtek meg a lengyelek, tobbek kozt meg egyszer a svedekt?l
1656
-ban, majd a
Nagy eszaki haboru
soran is.
Az esemenyeket
Henryk Sienkiewicz
Ozonviz
cim? regenyeben orokitette meg.
- ↑
1657
-ben atallt Lengyelorszag melle.
- ↑
1657
-ben atallt.
- ↑
1656
-tol harcolt Svedorszag ellen.
Forrasok, kapcsolodo informaciok
[
szerkesztes
]